Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-22 / 194. szám
1951 AUGUSZTUS 22 fífl PLO 3 A Poreellángyár dolgoséi as első helyért indulnak karéba a „Béke-héten66 A Pécsi Porcellángyár az alkotmányunk tiszteletére indított versenyben harcolia ki magának a porcellán gyárak -között a második helyet. Ezt a helyet nem akarják elveszteni, sőt szeretnének előretörni, az első helyre. Új eredményekre mozgósít a versenynyilvánosság A Porcellángyárban tanultak versenytársuknak, a Bőrgyár doigozói- aaka bírálatából, akik felhívták a figyelmüket, hogy a versenyhez biztosítani kell a verseny nyilvánosságát is. A gyár bejáratánál, a kapuval szemben, ott áll már a nagy, három méter magas versenytábla, rajta pontosan npról-napra vezetve az egyéni verseny, az élenjárók eredményei. Az udvaron, de benn a műhelyekben is „Villámok"-at helyeztek el. Ezek a villámok gyorsan — mint ahogy a nevük is mulatja —, minden jó kezdeményezést, vagy eredményt azonnal a munkások tudomására hoznak. A körkemencerakók kezdeményezése is villámgyorsasággal jutott műhelyről műhelyre. Űk vállalták azt, hogy vasárnap 2 kemencét soron kívül kiszednek, így 5 tonnával több edén;- árut és 3 tonnával több sajtolt árut adnak a népgazdaságnak. Mindezt a pártszervezet útmutatására valósították meg a porcellán- gyári dolgozók és a pártszervezet segítségével akarják a békehetet is győzelmesen befejezni. A békehét sikerét pedig úgy viszik tovább, hogy felajánlották; mindenki valóban a tudása legjavát adja bele a munkába. Megjavult as üzemrészek közötti együttműködés A mnukaversenyt eddig akadályozta az, hogy a korongosműhely teljesen friss masszát kapott, ami még nem „érett át" nehéz volt vele dolgozni sok selejtes árut adott — magyarázza Györki elvtárs, a korongosműhely párttitkára. — Ezen most úgy segítettünk, hogy szerződést kötöttünk a massza- malom dolgozóival, akik most szerződésben vállalták, biztosítják nekünk az „érett“ masszát, elősegítik a mi versenyünket. Mióta ez a szerződés megvan, azóta nincs baj a masszával. Volt még más nehézségünk is az eddigi versenyünkben — folytatja tovább Györki elvtárs —, Előfordultak lervszerűtlensé- gek, egyes cikkekből többet gyártottunk, mint ami elő volt írva, vagy rosszul ment a verseny kiértékelése, nem kaptunk elég masszát. Ezért a múlt héten megalakítottuk a „ver seny"-brigádot. Benne vanak a műszakiak, a sztahanovisták, a pártcsoportvezető. Ez a brigád minden héten rendszeresen megbeszéli majd a következőkben, milyen hibák, nehézségek akadályozzák a folyamatos munkát és hogyan lehet azokat megszüntetni. így biztosítjuk a verseny alapját, de csak egyik oldalán. A másik oldala lenne a jó népnevelő munka. Persze nálunk is folyik agitációs munka, de a legjobb sztahánovistáink közül néhányan csak legyintenek ha egy kis társadalmi munkáról, népne- velőértekezletröl, vagy akár pártnapról van is szó: „dolgoztunk mi már eleget ma, mit akartok még? Ez valóban nagy hiba. Különösen azért nagy, mert vannak még a korongosok között fiatal segédek, akik nem teljesítik a normájukat és bizony rászorulnak még a sztaháno- visták tanácsaira, tapasztalataira és ha a fiatalok gyengébb teljesítménye miatt lecsúszna a gyár az elsők közül, mit érne egyes elvtársak kiváló sztahanovista teljesítménye? „Letörtek“ az ifik A DISZ-fiatalok munkája is sokat segített az üzemnek, büszkék is lehetnek a második helyezésre. Őket bízta meg a pártszervezet, hogy emeljék fel a tányérgyártást, ahol lemaradás volt. Ezt meg is tették. Vállalták, 145 százalékra teljesítik tervüket augusztus 20 ig. A vállalásukat azonban csak két százalék híján teljesítették, és most azon sopánkodik Kelemen elvtárs, hogy „letörtek" az ifik, hogy nem teljesítették teljesen vállalásunkat. A villám, amit a korongosműhely- ben szegeztek ki, a DISZ-fiatalok munkáját állítja példaképül. Fábri elvtárs az alkotmányi versenyben 287 százalékos teljesítményt étr el, A „letört' ifik róla vegyenek példát és még azokról, akik mellette vannak a „büszkeségeink" táblán, a gyár 33 sztahánovistája és 18 élmunkása mellé csak így adhatnak további kiváló munkásokat. Ezt várja tőlük a gyár, amelynek dolgozói az első helyért indulnak a békehéten harcba. A DISZ megyebizottság oktatási munkájának tanulsága Á kisjakabfalviak meglátogatták a sároki tszcs-t és otthon megalakították a lll-as típusú csoportot Felleg M’ihályncnak hazafele egész Uon az járt a fejében: — Csoportot kell alakítani! Csoportot kell alakítani! A teherautó is úgy dörmögött, berregett, egész úton —- Sároktól Kisjakab- alváig —, mintha ugyanezt dalolná: ^Csoportot alakítani!”, legalább is Fel. fcgné így hallotta. — De szép is az élet egy olyan csoportban, mint a sároki — sóhajtott {cl —, egy olyan csoportban, ahol egyetértés van. Nem úgy, mint a mi hármas típusú csoportunknál.. .. <U egymást érik a veszekedések, a bajoc. így kergették egymást a gondolatok, b szavak Fellegnc fejében. Ezeken go i- dolkodoít még akkor is, amikor le. szállt a teherautóról és cscndcsttően veregette meg az üdvözlésére magasra Ugráló házőrző hátát: — Nyugl'.ass már te! Uj csoportot alakilunkX # Néhány perc múlva már a fiának beszélte, aki az ipari tanulók szép. sötétkék egyenruhájában szabadságra jött haza Pestről: — Megnéztük a kukoricájukat, gyapotjukat, olyan az. hogy keresve se lehet benne egy szál gazt se találni, i— gyorsan kijavította magát, — azaz legfeljebb rgy-két. szálat az egész ha. tárban, de többet nem. A tehenek, disznók és a lovak pedig tiszták, kövérek. Csak úgy fénylik a szőrük. 800.000 forint értékű mindaz, amijük van és ezt a rengeteget két év alatt szedték össze. Látszott, hogy már nem is annyira a fiának, mint magának sorolja fel azt a sok-sok .szépet, amit odaát, Sárokon látott. Végre aztán kijelentette. — Ha a többiek is úgy akarják, átalakulunk egyesből hármas típusú csoporttá. # Az esti falugyűlésre összejött a fél falu. Több, mint ötven ember szorongott a földművesszövetkezet: vendéglő termében, Eiter Tamás, az egyes típusú csoport elnöke beszélt: — Én is álvoltam Sárokon és nem is gondoltam, hogy ilyen szépet látok. Eddig mi nem mentünk ki a falun l.úi, nem láttuk, hegy folyik olt az élet. Hát most láttuk, hogy szépen. Szeb. ben, mint itt. Olyan lovak vannak Sárokon, hogy kiállításra lehetne őket vinni, olyan kukorica, hogy elveszik az ember, ha beléáll. Kis szünetet tartott, mor.dja-o vagy ne mondja, aztán bátran javasolta: — Azt. tanácsolom a látogatás után: alakítsunk egy új harmadik típusú csoportot. Felfog Miháiyné is szót kért: — Én is javasolom, alakítsuk meg a másik harmadik típusú csoportot. Olt nem kell mesgye, mint az egyesnél, MEGSZERETTEK A HÁNYÁT Hangos dobszó verte fel Hidas község’utcáit. Tudatták a község lakosaivá;], hogy eljöttek a bányák legjobb dolgozói új bányászokat toborozni. . • — Hallosad a dobolást Jóska? — Jzóliitotta meg Kiss László Rudinszky Józsefet. — Ezen gondo’kodom — felelte Jóska. — Rosszakat beszélnek mostanában á bányáról. —. Nézd itt jön Csibi Anti, meg. kérdezzük tőle, hogy mi neki a véleménye: Anti 1 eszel-e bányász? — Hát én is csak gondolkodom. Éppen most hivatott magához Vorl nan János és mondta, hogy cl ne „zerette a bányát, talán el sem tudna válni már tőle. a, bányászok állandóan tanítják a banyai.sm.e-rötre, hogy minél előbb szakképzett bányász vái. jék belőle. Amikor megérkezett, az üzemtől cipőt, ruhát, sapkát kapott <’*s jutalmul 400 forintot. Elhatározta, hogy rövidesen vájárlanfolyamra megy, hogy munkáján keresztül meghálálja a gondoskodást. II. ott nem veszik e! a mesgycíc miatt holdanként 15—20 kiló búza. A sárokiak úgy kezdtek, hogy nem kótyavetyélték cl az állatállo. mányi, hanem beadták a közösbe, ami nem kellett a háztáji gazdálkodásra. Ezért is vitték sokra —, állapította meg Perec?, Miklósné az egyesből. — Azért olyan fejlett a csoport állatállománya, azért nem kellett nekik igénybevenni az állam támogatását, ezért nem adósodtak el. Én örömmel veszek részt a hármas típusú csoport munkájában, mert láttam, hogy összefogással milyen szépen lehet boldogul, ni. Már magasan járt a hold. mire vége a gyűlésnek. Közelebb volt az éjfél, mint a tíz óra. — No, holnapra megalakul a hármas —, ezzel búcsúzlak a résztvevők •'s igazuk lett. Az alkotmány ünnepén fi tag jelent kezelt az új csoportba családtagjaival együtt. Uj élet indul Kvsiakabfalván a sároki látogatás nyomán. Pártunk Politikai Bizottsága határo. zatot hozott, hogy az 1951—52-es okta tási évben az ifjúság széles tömegeit átfogó politikai oktatásban kell részesíteni, DISZ.tagságunk mintegy 30 százalékát. A DISZ ezzel jelentős lépést tesz előre annak a célnak a megvalósításához, amelyet megalakulásakor a Párt levele tűzött eléje. „ Dolgozó népünk elsősorban azt várja az ifjúsági szövetségtől, hogy hazafiasságra, lelkiismerdcs munkára, szorgalmas tanulásra és fegyelemre nevelje a fiatalokat, elvhü, az új iránt fogékony, müveit, bátor embereket neveljen. Olyan ifjúságot neveljen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, amely szívvel.lélekkel erősiti népköztársaságunk hatalmát —, szocialista fejlődésünk meggyorsítása, hazánk felvirágoztatása érdekében. Hatalmas feladatot jelent ez, amelynek megvalófiítása megyénk DISZ-bi. zottságát is komoly tennivalók elé állította. Gondos szervezési munkát, igen nagy körültekintést jelentő feladatot igényel például a propagandisták kiválasztása. Nagyon fontos, hogy a pro. pagandista, akire a fiatalok politikai neveléséi: bízzuk, minden tekintetben megfeleljen felelősségteljes hivatásának. Döntő mértékben a propagandistán múlik, hogy a Párt legféltettebb kincsét, az ifjúságot hogyan neveli harcos helytállásra, a Párthoz, a dolgozó néphez való hűségre. A politikai iskola hallgatói a példamutatást legelsősorban a propagandistától sajátítják el. DISZ megyebizottságunk, amikor hozzáfogott a Politikai Bizottság cz- irányú határozatának végrehajtásához, mégsem ezt az egyedüli helyes irányvonalat követte. Nem érezte át a felelősség súlyát kellően, amikor ezt a feladatot egyszerű resyprtfcladatként kezelte. A könnyebb utat választották. Egyszerűen, tudomásul vették, hogy a DISZ megyebizottságnak van egy oktatisfelelöse és annak a feladata, hogy a politikai iskolák zavartalanul, szervezetten működjenek. •Ez idáig rendben is lenne. Helyes, ha minden feladatnak meg van a maga felelőse. A baj ott kezdődik, hogy a Csavajda elvtárs, a megyei ágit, prop. titkár. Ha az oktatási felelős elvtársnő segítséget kért tőle, azt mondta: „Miért vagy te idcállítva?" Csavajda elvtérs úgylátszik nem tudja, hogy felelősségteljes munkát csak úgy lehet teljesíteni, ha ahhoz feltétlenül hozzájárul a kollektiv segítség is. A másik igen komoly hiányossága a DISZ megyei bizottságnak az, hogy az esli iskolák vezetőivel nem foglalkoz. nak kellően. Ez aztán meg is hozza a maga „eredményét.” A propagandista nem tudja, hogy felkészülésén, módszerem van-e egyáltalán javítani való. Nem bírálják meg, nem segítik a munkájában. Ez elkerülhetetlenül magával hozza azt, hogy ő maga sem végzi úgy a munkáját, ahogy azt el. várná tőle a Párt, vagy maguk a 6ze. mináriumi hallgatók is. Ragadjunk ki csak egy példát az augusztus 14-i foglalkozás tapasztalataiból. Baján elvtárs szemináriuma na. gyón passzív volt. Pedig Baján elvtárs nem fukarkodott a kérdések feltevésével. A vita mégsem akart megindulni. Vájjon miért? Ha megkérdezték volna Baján elvtársat, valószínű azt válaszolja: az elvtársak nem készültek fel, Nem ez történt. Baján elvtárs maga is bizonytalan volt és ezt a bizonytalanságot átvették a politikai iskola hallgatói is. Ebből viszont az követ, kezik, hogy az iskola vezetője egyszerűen nem képes bírálatot gyakorolni az elvtársak felé, mert ő maga sem készült fel a vita vezetésére. A „reszort-feladat" hatása tehát így mutatkozik meg a politikai iskolákon, a DISZ megyebizottság szervezet, len munkája eredményeként. A DISZ megyebizottságnak feltétlenül javítania kell ezen a területen a munkájában. Jobban ki kell építenie a politikai iskolák ellenőrzését. A propagandistákkal való foglalkozást mindennapossá kell tenni. A jó propagandisták módszereit általánossá kell tenni, át kell vinni minden politikai iskolára. A szeminárumok ne kcrdés- felelet formájában történjenek, hanem a szemináriumokat az ifjúság lelkes, harcos vitaestéivé kell tenni. Csakis így tudjuk elérni, hogy az ifjúságunk politikai nevelése új harcosokat fog adni megyénknek az előttünk álló felelőst „reszort".felelősnek tekinti komoly feladatok megoldására. Éjszakai csépi és Helesfán volna a cséplést és a begyűjtéssel is A nap nem régen bukott le a domb mögé. Kis csoport gyülekezik a he- lesfai tanácsház udvarán. Czirják József párttitkár elvtárs beszélget velük. Éjjeli cséplésre jöttek össze, lelkesedéssel és örömmel magyarázzák egymásnak, hogy kinek mi lesz a beosztása a gépnél. Rövid idő múlva együtt van a brigád, nótaszóval indulnak a munkahelyre, hogy leváltsák az ott lévő munkatársakat. „Kényszer volt egykor a munka, ma hősi tett” — hangzik az utca, amerre elvonulnak. Odaérve percek alatt elfoglalják a brigád tagjai a helyüket, „Miért is nem kezdtük már meg korábban az éjjeli cséplést — kiabálja fel az etetőnek Szeidl János elvtárs a tszcs elnöke — most már el is felejtettük jobban állnánk." Hajnalodni kezd. A brigád tagjai egymást biztatják a munkában; le akarják huzni a nappalosokat. No meg hát a vállalásuknak is eleget akarnak tenni. Minden éjjel 100 mázsát kell kicsépelniök, hogy ne maradjanak szégyenben. Reggel fél ötöt mutat az óra mutatója, amikor megérkezik a nappalos csapat. A gép meg sem áll, felváltják az éjjeleseket, akik ismét csoportba állnak és nótaszóval, a jól- végzett munka tudatával vonulnak be a fpluba. Tárnái Aladár helesfai levelező. Titokzatos „eltűnések“ Jugoszláviában Más nrnxó-nUban évtizedei: alatt ] Mindenütt érdeklődőit a férje után. sem fordul elő annyi eltűnés, mint Hallotta ezt is azt is. Mondták, hogy a2 elmúlt három évben Jugoszláviában. A belgrádi rendőrségen magas halmokban sorakoznak az eltűnésekről szóló bejelentések, a nyomozásra soha ki sem adott eltűnési iratok. A halmok tetejére naponta kerü'nckaz új és új akták. \z alsókkal már nem hiába várták estére haza, vagy a megbeszélt vacsorára. Mindez régen történt. Három éve. Szarajevóban és Belgrádban azóta már leszoktak az emberek arról hogy az ,.eltűnéseket“ bejelentsék. Orevics utat építeni. A négy gyermek számára már talán maga sem tudja, hogy „cl- azóta ö /c eltűnt. | tűnésének“ hányadik állomásához crOrevics senkii sem tudott érlcsí-1 kezelt, csak azért, mert nem tagadta a rendőrségre hiába megy. De a négy gyerek enni kért és ő ökölbe szorított kézzel követe te a tétjét. Néhány nap múlva tehervagonba zárták s elvitték törődik senki, később a hivatalnokok \ teni letartóztatásáról. Még néptelen ,„cg meggyőződését és mert szívós icr. hordják őket haza gyújtásnak, vagy ivóit nz utca, amikor berontottálc ogy j n!észete kibírta a kínzásokat. ^ jogait csomagolópapírnak. j kapu alá Valami kemény tárgy ülé- • a niksicsi „Beden“ börtön kínzóÓit van valahol az irathalmazok, sét érezte a lején sa szarajevói bőr- j kamrájában hagyta. Az egyik szemét köz-ölt Boriszlúv Orcvics, szarajevói tön kőpadlóján tért, csak magához. Ez ja zenicai kényszermunkatáborban munkás és MHutin Obrendovics. belgrádi repülőtiszt eltűnéséről szóló hi- tnlos bejelentés is. A „nyomozás aagusz- irato. 1 .V r-r , i eredménye“ című fejezet 1948 aim, szalhtfts., brtgftdjabnn do--; fu#B dtoyeflrcsen á// czeken az. in i-atwzii'k rajta hogy büszke , . ,. „i/mniómn valaki. volt ,.eltűnésének“ első állomása. Itt tudta meg, az első „kihallgatáson“, — amelyről olyan összeverve tért visz- sza. hogy cellatársai meg sem ismerték. — hogy a Tájékoztató Iroda haRudinszky József a Petőfi-akna szinti DISZ gozi'k. Megt-atsa* rajia uogy uusznee ;.on Pe(íj utánajárna valaki en-! tározatának helyesléséért van az beosztására. Tudta hogy rajta is i ^ UtJ ,ilokzatos eltűnési ügynek, \ egész. .függ, hogyan látják c. a ej.e.-,: cs.a- borzalmas regényt, százezrek! Mihilin Obrendovics szintén azok| pútokat urescsmlevel. A brigád tag-, toenjek a bányába, mert az oly mintha élve temetném el magamat, anZÍTteJ h°3Yi i6t akar.nelfem: Azon I mei beszél a bányáról: ..Itt maradok nekem to/°o'Ä aknn'“'a bányában, szállítási felvigyázó sze. megpróbálom a bányászsáqot e’vég-'t Ff*nék lenni. Most mar világosan re ott sem kell többet dolgoz»i.mint ho^. Vof,raa" JW0*', 3 Íalí* verték ki amikor szökést kíséreltek meg. a tí *-rn rt'n’i löt Its-* t is megismer- Íredett az. UDB összes módszereivé!, a különböző „kihallgatási formákkal“. Sok, hozzájuk hasonlóan „eltűnt' társuk ha't meg mellettük a három év tüdőgyulladás- ba- Nem ran, j pM.okat üre.-,cshlavei. A !,riga tag | szenvedéseit ecsetelő vádiratot írhat- 1ban a napokban tűnt el. Barátjával azt a^aH „szívbajban . ..tüdőgyulla nat.! )®i tanítják, nevezik, hogy mine.e óbb j na m nyomozásának eredménye-] beszélte meg az egyik belgrádi tele- ‘.ban, vagy más, hirtelen ki alatt, zon. I kiváló brigadtag váljék belő'P. Orom. jfcéf!í * főnünkéből, hogy hol vacsoráznak.! tegségben. Mégsem törtek meg. , loriL/Jáv Orevics felesége 1948 \ Amikor kilépeti az utcára, négy bőr- j íuc"a rábírni okét, senki es semmi űr- liiszlusának cgyil: napján legki- kabátos iéríi egy autóba tuszkolta és ra' h°fJY megtagadjak a Szovjetunió , ih nxrormolt ő\rt>l knrinn sírva, irkáin Cl inxinn-ntrni hnrtnnin iitnth>lr In- hOQY ^e éltessék Q, kUlZOkümraKDCiri Iff. Jobban szerelnék szakmát tanulni. Hát jó, megpróbáljuk mind a hármán és aztán majd elválik, hogy gaz-e, amit itt a falubán híresztelnek j kulákok a bányáról egyeztek meg. ® 14-ét mutatott a naptár, amikor a Icntettc be a szarajevói rendőrségen, hogy férje három nappal ezelőtt elkui-ákja miért akarta őt is félrevezetni ős elrémíteni a bányától. I hivatalnok bosszankodva Irta fel Ore- A rakodótól nem messzi dolgozik! vies adatait. Aznap már a huszadik ' ilyen felesleges ürlapkilö téssel pazarolta idejét. t hogy is Sztálint. Csibi Antal. Éppen a tárnia helyét csinálja. Béta János a vájárja magya. rángatja, hogyan lesz majd a támfa beáilátva. . Azon fogadkozik, hogv Petőfi-aknai Nimsz-fejtésbcn rn-ír ott; végleg kitart a bánya mellett. Sze- j szonyt. volt Kiss Lásró, a paatasztfiúbó! lőtt; rotrré, ha a többi parasztfiatalok is, Néhán Vi/ran c.'/ií V bnMn a vá iárAl- : . u :. ; . ......... . ,, i A_ lien kerüli néhány nap múlva a zemu- ni Ixftonai fogházba, amit később moment munkahelyére, s azóta nem lát-\guk közöli ,,állatkertnek“ neveztek, fák. eltűnt. Az ügyeletes rendőrségi I mert Kosztics igazgató és pribékjei nalhan .,szemétgyűjtő kocsi“ szokott valóban ál átok voltak. kigördülni. Akinek „eltűnt“ hozzálátAt, ő — ‘ ir:e‘s„ - háziasszonya je- fozója van a városban, szorongva, lentette be a rendőrségen, de szeren- ökölbe szorított kézzel lesi ezt a jár- csőjére nem nagyon érdeklődött utá-imüvet. Felmennek a kocsi útvonala Mojíi érifttitjül-, most pedig 1 na. Supcv és Opovli cs nevű liszUársai i melletti padlásokra és azoknak ab Iámon jen — tessékelte ki a síró ász-[azonban nem nyugodtak bele títokza- j {.^61 nézik, _hátha telismerik a boltos eltűnésébe. Néhány hónap múlva | . , , . ’ ,____- . , .. , hétig vá rt is türelmesen, de azután meg is találták Obrendovtcsot ’csr leneken heve.o valamelyik borsi navitzaill börtönből kora hajbányász. Vígan szállította a vájárok ja hármuk péőuája nyomán e-1 főnné-1^ négy gyerek éhezett s abból, amit u zemun/ börtön egyik nedve'1 sötét tnJtnasan összevert, megcsonkított, '»ital kátenmol/t szc-nof. Nagyon meg- iiek a banyáha dolgozni. ő keresett, még a lakásra sem lutotta.i cellájában, de akkorra már őket is] hullában az „eltűntet."
