Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-12 / 187. szám

NAPLÓ — wí xmrs2Tüis t* Csobckapuszfán a cséplőmaobások ki akarják érdemelni a minisztérium jutalmát Százötven, százhatvan, saáznyolc- J ogy pillanat kiesés is legyem. A szal­van, kétszáz mázsás oséplési ered mény. így emelkedett a csobokapusz ai állami gazdaságban a gyorscsép. lés bevezetésével a gép tel jesítmé - lye. Szédítő és szinte hihetetlennek tűnő volt ez mindaddig, amíg másutt még nagyobb eredmények ezületitiek. — Próbáljuk meg csökkentett mun­kaerővel, biztosan menni log! — mondta Budai László brigádvezető elviars a cséplőgép munkásainak. — Megpróbálhatjuk! — válaszolták egyöntetűen a munkások. — A lelszabadult munkaerőt pedig beosztjuk másik géphez. így sokkal többet tudunk csépelni — mondta Bu­dai elvtárs Az elhatározást tett követte. Pénte­ken. augusztus 10-én, délelőtt ugyan, olyan Izgalmak közepette mint ami­kor először csépeltek az új módszer­rel, fogtak hozzá a csökkentett mim- Kaerővel valló gyorscsépléshez. Gép- nuzatás és állítás miatt csak fél ki. lenckor kezdhették el a munkát A traktor fokozott puffogásával együtt a cséplődob mind élesebb bú- gása jelezte a munka kezdetét. Az rddiqii 38 munkaerő helyett huszonha­té*, álltak a gép mellé. Huszonhat ke­mény munkáskéz szorította mzg a tzerszámot, hogy újabb diadalt anait- öassanak a megkezdett úton. Horváth Pál és Bedó József etetők kezéből mind sűrűbben tűntek el a kévék a dobban. A kévevágók, Vé­céit Márta és Övári Anna, minden fe. lestag es mozdulatot mellőzve adták a kévéket, hisz kétszeres teljesítményt kellett eléroiök ahhoz, hogy az eddi­gi szín venal at tarthassák. Az asztagon kétféléi csak két-kót murtkaerö dolgozik. Nekik is teljes makaziasok szintén nem unatkoznak mert sokkal jobban ömlik a szalma, mint azelőtt. Budai elvtárs homloka gyöngyözik a verejtéktől, miközben mégegyszer odamegy mindenkihez és egy-két szó. ban útmutatásokat ad. Mire visszaér a mázsához, az máT zsákokkal van te’e, lejött az első mázsáiétól. Órájára néz — Húsz perc alatt Hz zsákkal van, — mondja és megkérdezi Túri eivtárs- tól: — Mennyi a súlya? — Hat mázsa hatva,, kiló! — vála­szolja Túri elvtárs.. — Megvan! Kezdésnek nagyon jó. B’értük az eddigi színvonalat! — ki­áltja Budai elv-társ a lemérós utá.n és rohan a verseny táblához. Krétája nyo­mán szép, gömbölyű betűiekéi kerül fel az el<?ő, új eredmény a táblára. Aztán felkiált a gépre, a dolgozók, nak: — Elvtársak! Nézzétek! Mindenki hátrafordul és a versen y­táblára néz. Horváth Pál etető elv­társ megelégedetten boltot utána visszafordul és mintha szemfényvesz­tő lerww^ olyan gyorsa^ etet. A többi dolgozók, mintha vezényszóra tennék, kiáltják: „Hurrá 1 “ Ezután még több szem folyik a zsá. kokba. Mázsatétel mázsatételt követ. Szemlátomást szaporodnak a teli zsá­kok. Hihetetlenül gyorsan telik az idő. Észre sem. vették és máris letelt az első óra. Az utolsó mázsálás után összesít Túri elvtárs és bediktálja a brigádvezető leVtórsmak: — Első óra eredménye húsz mázsa 80 kiló! Jobb, mint az azelőtti! — kiáltja odaadással kell dolgoznánk, nehogy vissza Budai elvtárs és máris a ver. senytábla előtt áll. Felírja az első óra eredményét. Már nem kel! szó'ni a dolgozóknak. Mindenki visszanéz ismét egy pilla­natra, de a következőben ismét tel­jes lendülettel dolgozik. Némriii Jenő pótetető elindul, hogy Leváltsa egyik társát. Fe'toegy a gép re beáll az etelőáMásba és mint a villám, adja a kévét a dobnak. Kovács Ilonka pedig az egyik ké­vevágót váltja le, mert közben még pihenési időt is tudnak biztosítani egymásnak, pedig majdnem fele csak a létszám. Óráról órára fokozzák munkájukat. Megmutatják, hogy második kezdemé­nyezésük is eredményes lesz. Nagy lendületet ad az is, amiről Övári An­na beszél: — Mi is ki akarjuk érdemelni a földművelésügyi minisztérium pénz­beli és iparcikkjutalmát, melyet azért biztosít számunkra, mert túitmijesítet- tük tervünket. — Nem Kis összegről' van -Szó, — mondja Varga István zsákoló, — a Bredjuk-módszerrel dolüozó íépeknéi elért az ezer, ezerhalszáz lorinlot is a pénzjutalom, az iparcik'kutalványt pedig 2000—3200 íorint értékben kap. haljuk meg — mondja és utána elin­dult, hogy felváltsa valamelyik asz- tagost. Este fél hétkor hagyták abba a mun­kát, mert megeredt az eső. Utána ösz- szesítették az eredményt. Kilenc óra alatt elcsépeltek több, mint 180 má­zsa gabonát. Egy darabig még beszélgetnek, utá­na indulnak csak haza. A közben oda. érkezett Takács Bertalan gazdaságve- zetö elvtárs javaslatára elhatározták, hogy vasárnap is egész nap fognaik csépelni. Farkas István. KENYÉR A KkzÁNAK A Szovjetunió minden vidékén versenyben folyik d termés betakarítása. A sokezer kilométerre lévő Burját-M öngóljában kö zölt fényképünk. A kizsiginszkí járás Sztálin kolhozának autói begyűjtői elyre viszik a gabo­nát A jélvégzett munka után büszke örömmel viszik! a kolhoztagok a fel­iratot: „Ke nyér a hazának!"’ Pénz- és iparcikkutalvány-juíalmat kapnak a jól teljesítő cséplőmunkások Aki meegondolaílanul elhagyja a gépet, nem kap őrletén engedélyt A földművelésügyi miniszter rende­letet adott ki a cséplés munkájának meggyorsítása érdekében. A rendelet bevezetőül hangoztatja, hogy a csáp íési munkálatok tervszerű végzését sok helyen akadályozza egyes mun­kavállalók fegyelmezetlensége, a jwuuikahely önkényes elhagyása, a munkaidő rossz kihasználása. A mi­niszter elrendeli, hogy a cséplés munkáját lassító, meg- okolatlaa követelésekkel zavart- keUő, fegyelmezetlen cséplőmun­kásokkal szemben erélyesen fel kell lépni. A cséplőgép önkényes elhagyásáról a felelős vezetőnek minden esetben lírásban kell értesítenie a helyi tanács elnökét, aki behívja a munkavállalót a tanácshoz s közli vele, hogy 1 amennyiben vállalt kötelezettsé­gét megszegi s a munkahelyre nem tér vissza, nem kaphat őrie- tési engedélyt. A caéplési munkálatok során több- ezer imtnkacsapaft lépett egymással versenyre, s különösen a Bredjuk- mődazerrel dolgozó munkacsapatok értek el kiváló eredményeket. A tnunkaverseny lendületének fokozása 'érdekében áz előírt teljesítményeket elérő, vagy azokat túlteljesítő mun­kacsapatokat, gépkezelőket a minisz­térium megjutalmazza. A jutalmazás pénzben és iparcikk vásárlásra jogo­sító utalványok formájában történik. A pénzbeli jutalom 500—800 fo­rintig, a Bredjuk-módszerrel dol­gozó munkacsapatoknál 1000 — 1600 forintig, az iparcikk­utalvány forintértéke 2080—3200 forintig, illetőleg a Bredjuk- • módszerrel dolgozó munkacsapa­toknál 4000—6400 forintig terjed. A rendelet két táblázatot is közöl, amelyek feltüntetik a még hátralévő caéplési idő alatt a jutalmazáshoz szükséges napi átlagteljesítményeket és a különböző teljesítmények jutal­mazásának mértékét. Napi 12 órás átlagteljesítmény esetén például az 1100 mm dobszélességü gépeknél a 182 mázsát csépelő munkacsapat 800 forint pénz- és 3200 forint értékű iparcfkkutalvá-ny-jut alomban részesül. A gépkezelő 80 forintot és 160 forintos iparcikkutalványt kap, a segédgépke­zelő 48 forintot és ugyancsak 160 fo­rintos iparcikkuta’lványt. Külön táb­lázat ismerteti a Bredjuk-módszerrel elért magas teljesítmények jutalma­zását: Így például 1100-as dobszéles­ségű géppel 273 mázsát cséplő munka- ] csapat 1600 forint pénzjutalmat, 6400 forint értékű iparcikk-utalványt kap, a gépkezelő 160 forintot, segédgép- kezelője 96 foirntot, s mindketten 250—250 forintos iparcikk-utalványt. Kisüzemben dolgozó cséplőgépeknél 20 százalékkal alacsonyabb telj ásít- mény után járnak a táblázatban fe! sorolt jutalmak. Ha a Bredjuk-mód- szerrel dolgozó munkacsapat nem éri el a részére előírt követelményeket, úgy kell jutalmazni, mint a rendes cséplési módszerre! dolgozókat. A szemveszteség nem lehet több a csép­lési rendeletben előírtnál: magasabb szemvesztesóg kizárja a munkacsapa­tot a jutalmazásból. A munkacsapa­tokon belül a jutalmat a dolgozók közt egyenlően osztják el. A megyei tanácsok végrehajtóbi­zottsági elnökeit a rendelet felhívja, gondoskodjanak területükön a mun­kacsapatok jutalmazásáról, s a jutal­mazás feltételeit haladéktalanul hoz­zák a miegye összes munkacsapatai­nak tudomására. A jutalmazásiunk a cséplés befe­jeztével azonnal meg kell történnie, s az nem érinti a cséplő-munkacsapa­tok megyei és járási versenyét s a versenyben első és második helyezést elért munkacsapatoknak külön jutal­mazását. A háborús ussítók wllen folyó kar® egy hété A gépipar megteremtése a Bolgár Népköztársaságban A bolgár ötéves népgazdasági terv (1949—53) alapfeladata a szocializmus gazdasági és kulturális alapjainak lerakása, az ország iparo­sítása éa villamosítása, a mezőgazda­ság és a kisipar gépesítése és szövet­kezetekbe való tömörítése által. A Bolgár Kommunista Párt vezeté­sével az ország valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel fogott hozzá a gépipar szocialista fejlesztéséhez, megértvén azt, hogy a gépipar képezi a szocialista iparosítás legelső alap- feltételét. A bolgár kormány óriási összege­ket fordít a gépipar fejlesztésére. Egész sor új szerszámgépgyárat, ka- zánmühclvt és még nagyon sok jelen­tős gépgyárat épített fel. Ezek között is első helyen kell megemlítenünk’ a Georgi Dimitrov nevét viselő mező- gazdasági gépeket előállító hatalmas kombinátot, amely a bolgár gépipar nagy büszkesége. A bolgár gépipar megteremtése és annak fejlesztése lehetetlen volna a Szovjetunió gazdasági és tudományos műszaki támogatása nélkül. Csak 1945-től 48-ig a Szovjetunió Bulgá­riának kb 29 milliárd leva értékű kü­lönböző fémeket szállított,' kb. 25 mit'Hrd lévn érlél-hen színes fémet és kb. 1 5 milliárd léva értékű külön­böző gépeket. A Szovjetuniónak ez a támogatása évröl-évTe fokozódik. 1945-től 1950 ig a szines fémek behozatala háromszo­rosára növekedett. A gépipari vállalatok az 1950-es tervüket 117 százalékra teljesítették és az 1949 évi termeléssel szemben tervüket 79 százalékkal túlteljesítet­ték. Az elmúlt évben a bolgár dol­gozók több, mint 50 különböző új gép tömeges gyártását vezették be. Az Anton Ivanov gépgyár dolgozói büszkék az általuk legyártott új esz­tergapadra, amelvnek termelő széles­sége 2 méter. Ez az új eszergapad 800 000 lévával olcsóbb, mint a kül­földről importált hasonló esztergapa­dok. A hidraulikus vágókések tömeges előállítása nagyon sok gépállomás, gyár és műhely munkáját javította meg. A „Vaszil Kolarov" dolgozói a 250 kilogrammos ütésű lég'kalapácsot tö­megesen gyártják. A Bolgár Népköztársaságban év­*"*■ röl-évre növekszik az öntözési terület. Csak 1950-ben több. mint 200.000 dekár földet kapcsoltak be az öntözési rendszerbe .Ebben az év­ben pedig újabb 400.000 dekár kerül öntözés alá. Az öntözési hálózat ki­fejlesztéséhez óriási zsivattyúk és egyéb öntözőberendezésekre van szükség. Ezeket a berendezéseket és gépeket nagy tömegben gyártják je­lenleg Bulgáriában. A „Szila"-gyár egy óráisi emeiödarú szalag gyártását kezdte meg. 1 951-ben sokkal nagyobb mérték­ben kellett gyártani a különbö­ző gépeket figyelembevéve a népgaz­daság megnövekedett igényeit. A fo­lyó év első negyedében a bolgár dol­gozók nagy erőfeszítéseket tettek a terv teljesítésére é3 ezeket a terve­ket rendben túlteljesítették. Az első negyedévi tervet 12 százalékai telje­sítették túl. Egy egész sor új gép gyártását vezették be, így például, a szabályozható ekét, a traktorvonta- tású pamutvetö gépet, trágyaszórót a gyapotföldekre, szőrme- és börszári- tó gépet és más egyéb gépet. Büszkesége lesz a bulgár gépipar­nak az 50.000 kalórai hatású új hűtő- berendezés. A kenyér- és tésztagyá- rakat is a legmodernebb gépekkel szerelik feL , A bolgár vasipari dolgozók a *'*■ nagyszerű szocialista munka­versenyben kemény harcot folytatnak a tervek túlteljesítésére, mind meny- nyiségben, mind az ipari cikkek vál­tozatosságában. Nap mint nap újabb és újabb élmunkások, sztahanovisták, újítók kerülnek ki soraikból. A bol­gár dolgozók, munkások és mérnökök lelkes, odaadó munkája, a Szovjet­unió szüntelen és nagylelkű támoga­tása, a bolgár gépipar további gyors fejlődésének legbiztosabb záloga. • A béke és háború erői között folyó gigászi küzdelem óráról-órára foko­zódik. A háborús uszítok aljas célja­ik! érdekében állandóan új, vagy leg­alábbis újnak hitt fegyverekhez nyúl­nak. Ilyen újnak hitt, de a gyakorlat­ban^ már régem csődöt mondott fegy­ver \az imperialisták kezében az, hogy\ a béke híveiként lépjenek lel üres \szó'amaikkal. Ezz tette a közeil- multtnam Morrison angol külügymi- nisztttr? legutóbb pedig Tfuman, az Amerikai szenátus és a képvisdöház. Trumrif,' levelében azt állította hogy az amerikai kormány őszinte kíván­sága, h^gy minden tőle telhetőt el- kövessisir az igazságos és tartós béke eléréséig. A vi’ág népei azonban 3^ bárány éíorca mögött megtéves^theteitT.enül felismerték a vérszomjas, prédára éhes fenevadat- Az emeri'uú imperialistáknak nem si­került az qz aljas szándékuk, hogy a háborús politikájuk ellen egyre ha­talmasabb '^tömegekben lelvonu’ó bé­ketábort m Eltévesszék. \ bekehareo- gok százmíVói tudják, hogv Truma. nék üzenetig azok ' eszel'.ék ki, akik a fél világot! elpusztítani akaró gálád terveket agl attak ki a Szovjetunió, a népi dem.nl ráciák, a világ békéje ellen. Ez az iAenef ismét a népek be­csapására, béi\zharcuk csökkentésére irányu't. Sverni dk elvíérs és a Szov­jetunió Legfelsői Tanácsa elnöksége le leplezte ezeket! a megtévesztő fnázi sokat és szólar.iok helyett kézzelfog­ható javaslatokig tett a béke megőr­zésére. Javasolt■» az öt nagyhatalom békeegvezményép ?k meqkölését. A világ becsül Btos emberei a Szov jetumirt Legfelső ^Tanácsa Elnöksége és Svernyi'k e'.vi & -s válaszából, de emellett már saj-St tapasztalataikból •s tudják, hogy az t’mperiaJliistók béke- szólamai mögött iltodig a legvesze­delmesebb háborús k gaztettek húzód­nak. Mi sem bizonvítira ezt jobban, mint az., hogy a koreai '.áizszüneti tárgya­lásokat továbbra is h\ legmesszebb­menőkig akadályozták' az imperialis­ták. Visszájára «kariVk fordítani a.zt a győzelmet, amié a bVketábor aratott a tárgyalások megiimr ( jlásia alkalmá­val. Sikerteöenné próbálják tenni, vagy legalábbis a vég \ nlenségig sze­retnék elhúzni a tárgy* Msokat amit elszenvedett súlyos verisUégeík követ­keztében a béke erői r.Sjuk kénysze­rítiettek. v Ellentétben az egyetlen \ iogos javas­lattal — hogy a demilit'íV izált (kato­nailag semlegesített) övezi H et a 38. szé­lesség! kör mentén jelöljél: ki , az amerikaiak azt követelik, liogy a de­markációs vonalait jóval a 38. szé­lességi kör felett, mélyen a koreai néphadsereg és ?. kínai c’i^ kémesek állásai mögött keCl meghúzó >• Ennek a lehetetlen követelésnek a t|‘árgya!á- sok akadályoztatása meliett \ az oka, hogv a Kína határain 1c ívül ta­lálható elsőrendű hadifont c sságqail bíró wolframkésziletek 90 s. i’zaléka abban a körzetben fekszik, aipsly a 38. szélességi körtö! északra uin. Az imperialisták tehát nem a kor fi'/ há­ború beszüntetésén, hanem a .U 'ború \ kiszélesítésén fáradoznak. fl Világifjúsági Találkozó előkészületei alkalmával is meg\mu­tatkozott, hogy ,,mennyire akarjak1' az imperialisták a békét. A rennd- kezésükre álló összes eszközöket 1} e- vetetiték, hogy akadályokat gördít i’.- nek a világ ifiúságának harcos béke. találkozója elé. », A titoiatók aknamunkája, hnborijs készülődései sem a? imperialisták bér* keakaratáról tanúskodik, Titaék fu-\ resztfílhúznt a háborús terveket, és tu­catjával dobják át a ncpi demokráci-\[\hetetIenné tenni azok kivitelezését. ák határain ügynökeiket, hogy kém­kedjenek, szabotázsakciókat végezze­nek. Legutóbb a Rom^n Népköztársa, ságban lepleztek le illetve fogtak el ilyen kém- és szaboá'ft'banőát. N y u ga t- Ném etoirszág Vtjrafelf egy vér­zésé szintén eleven cáfolat a-, impe­rialisták áHitó'íago« békfc .szándékai­ra. Az újjászülető nyugtatmémet. fa­siszta hadsereg egyre hmrgosabban és egyre arcäfiitanabbul halSitja hang­ját. a hitlerista tábornokok, Hitlerhez hasonlóan életteret követelnek, mi­közben egymás utón igyekeznek ki­jelenteni, hogy készek harcolni az amerikaiak oldalán a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A háborús uszitók az újabbnál újabb propagnndaha-djáratok mellett roppant erőfeszítéseiket tesznek az úi háború ki robbantása érdekében. Ezek az erőfeszítések azonban gyengéb­beknek bizonyultok a béketóbor ere­jénél. A most folyó berlini ifjúsági találkozó Ízelítőt ad ebből a legyőz, hetetten erőből. Közel száz ország több. mint 70 millió fiatal ja, élén a Szovjetunió hős Ko ms zom óljával, képviselteti magát ezen a találkozón, amüynek nagv fogalma: A világ bé­kéjéért a végletekig küzdeni, a világ Hiúságába lelkesedést önteni a béke műve iráni. Felbecsülhetetlen jelentőségű a Vi- áágifjúsiági Találkozó az olyan nem- zaiközj helyzetben, mint a mai, ami­kor az imperialisták — báT egymás után szenvedik el a nagyobbnál-na. gyobb vereségeket — gyorsítják há­borús előkészülödóseiket. A VIT-en a világ ifjúsága harcosan kiáll és síkraszá'l a béke ügye mellett, szer­vezetten lép fel az imperialisták el­len. Megmutatja, hogy van mód gátat emelni a háborús tervek elé. Az elmúlt héten hozták nyilvános»' ságra a szovjet nép békehorcának újabb hatarmas sikerét, A szovjet ipar a-/ 1951. évi második negyedévi tervét 104 százalékra teljesítette. A szovjetunió egész iparának ősszfer* melése 1951 második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva 10 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a mezőgazdasági növények vetésterü­lete 1951.ben a tavalyihoz viszonyít­va hatoiilűi/, hektárral szaporodott. A szovjet emberek békeművéhez hasonló eredményeket értek e! a többi fel­szabadulj népek is. A lengyel ipar, am toy má r az elmúlt évben két és egynegyedszer annyit termelt, mint 1938-ban, ez év második negyedében 29 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Bulgáriában pedig 14,5 százalékkal emelkedett ez év második negyedében az ipari termelés a múlt év hasonló Időszakához képest. Ezek az óriási eredmények, a szov­jet emberek példája hatalmas lendüle­tet ad a világ összes népeinek béke- harcához. Ezek az ereriménvek bűz. dítják a7 iráni dolgozókat hogy fo­kozzák elszánt harcukat az amerikai imperialistákkal lepaktéló Moszadik- kormány klsémmiző politikája ellen. ß bé&e elölnek növekedése nem azt jelenti,, hogy a háború vészé, ’-ye csökkent. \7 imperialisták egyie dühödtebben tátják hogy befolyásuk állandóan csökken. Éréit mind va- dabbul igyekeznek minél e'őbb a há­borút kirobbantani, mert ebben lát­ják egyetlen reményüket, hogy zsíros üzleteiket megmenthetik. Nekünk te­hát az eddiginél kétszeresen kell meg- lesziteni erőnket. Csak így tudjuk ke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents