Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-01 / 177. szám
1951 AUGUSZTUS 1 NAPLÓ 3 Bruhúvecshi János sósavai népnevelő a békebegyüjtés győzelméért harcol A héten Delezsnyák Mihály kilenc- holdas dolgozó paraszt házát javítottam,, mert értek a köművesmesterség- hez is. Munka közben előjött a szó az aratásról, cséplésről. begyűjtésről. — Hogyan csináltad, hogy ilyen öreg létedre a leghamarabb learattál? — kérdezte beszélgetés közben Delczs- nyák. Magam sem tudom, hogyan történt., — válaszoltam. — \ágtam, vágtam és elsőnek lettem kész a községben az aratással. Ezt akkor tudtam meg, amikor felköszöntöttek ás megkaptam az elismerő oklevelet. Ez aztán olyan nagy lelkesedéssel töltött el, hogy elhatároztam magamban: túlteljesítem jóval a beadást. Tartozom ezzel a mi államunknak, mely éppen most is nyaraltatja a fiamat a balatonszabadi úttörőtáborban. Meg is tettem, amit határoztam, 438 százlékot telj esitettem. És te mennyire teljesíted? — Én? ... Majd meglátom — felelte kitérőén, miközben odajött Kovács József is. Villany, telefon, posta, hultúrhás — Pedig gondoljátok csak el, folytattam —, mennyi mindent kaptunk mi már az államtól. Csak vegyük a mi községünket. Szavát. Villanyt, telefont, postát, kultúrházat kaptunk a demokráciától. Mindezért a sok jóért nekünk is kell tenni, azt, hogy jóval túlteljesítjük a beadást, rendes időben elvégezzük a mezőgazdasági munkákat, hogy több teremjen. A túlteljesítés előnyökkel jár, gyorsbeadási jutalmat, felárat kapunk, őröltethetünk és még külön fenntartják a számunkra a legfontosabb iparcikkeket. Nekem is szólt már Nagy Jstván tanácstitkár, hogy kapok kedvezményes bakancsot... — Mi is túlteljesítjük a beadást — határozták cl erre egyszerre. Meg is tettek: Kovács József 137 százalékra, Delezsnyák Mihály pedig 114 százalékra teljesítette kötelezettségét. A feleségem is végez népnevelőmunkát, harcol ő is a begyűjtés győzelméért. A napokban találkozott Ózdi Kál- mánnéval, meg a leányával, Mariskával. — Hogyan csináltad, hogy ilyen dezte a feleségemtől Ózdiné. — Megyek a tanácsba az utalványokért, ami után megkapjuk az iparmegállt, hogy elmondja, hogy a beadás túlteljesítésével lehet ilyen utalványokhoz jutni. A béke, a hasa védelméért — Aztán hova lesz az a sok beadott gabona? — kíváncsiskodott Mariska. — Hogy hova? Van annak helye ezernyi — magyarázta a feleségem. — A városokban a mnnkásök is kenyeret esznek. Kenyér kell néphadseregünknek. Meg aztán a. diákotthonokban a diákoknak is kell kenyér. Ezt én nagyon jól tudom, mert az én fiam is kollégista volt, teljesen ingyen taníttatta az állam. És aztán kell tartaléknak is, kell, hogy erősek legyünk. Hiszen itt van a tőszomszédságunkban Tito kalandorbandája. akik azt szeretnék, ho hazánk második Koreává változna. Hiszen maguk is szmlanui a gyalázatos provokációiknak ? — Csak nem lesz háború? — szólt közbe Mariska. — Ha mi egyre erősebbek leszünk, akkor nem lesz — válaszolta a feleségem. — Sztálin elvtárs megmondta, hogy a béke megmarad, ha a népek kezükbe veszik és megvédik azt. Hát nekünk úgy kell kézbevenni, hogy o'van erőssé tegyük hazánkat, hogy az ellencikkeket — válaszolta a feleségem és ség megrettenjen ettől az erőtől és ne merjen támadni. Ezért kell túlteljesíteni a beadást. — A békéért mi is túlteljesítjük a beadást — határozták cl egyszerre Ózdiék és valóban, a beszélgetés után 241 százalékra teljesítették kötelezettségüket. A gyermekekért, as új életért Lőrinc József dolgozó paraszt egy beszélgetés során a Grösz-perről kérdezgetett. Elmeséltem neki, hogy az én fiam az úttörőtáborban együtt nyaralt egy előszállási fiúval, aki ismerte annak a kisgyereknek a szüleit, akit a vasvillával megölt Hagyó-Kovács. Hát a Gröszék azt a világot akarták vissza, hogy az a kis előszállási gyerek most ne a Balatonon nyaraljon, hanem felnyársalja őt is a vasvilla, mert egy dolgozónak a gyereke. Márpedig én azt akarom, hogy a gyerekek mind a Balatonnál nyaraljanak és ezt akarja minden igaz ember. Nem akarjuk visz- sza azt a régi világot, — erre szavaztam én is újra, tettekkel, amikor túlteljesítettem a beadást. A beszélgetés után Lőrinc József 193 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A többi népnevelőtársam is igy beszélget a dolgozó parasztokkal és azok úgy viszik feleslegüket is a begyűjtő- helyre, hogy érzik: igazi hazafias tettet haitanak végre, személyesen védik a békét, a gyerekeket, a villanyt, a telefont. Kommunista üdvözlettel: Brulioveczki János, szavai népnevelő, ötholdas dolgozó paraszt. * Bruhoveczki János elvtársnak nemigen megy az írás. A levelet, ő diktálta le a fiának, s így küldte ■ szerkesztőségünkbe, hogy valamennyi népnevelő tanuljon belőle. A Bőrgyárban van még javítanivaló a versenyért ékelés körül Láttál már versenyt? Ha akarsz látni, akkor nézd meg a Pécsi Bőrgyárat, ahol „nem bírták elviselni", hogy párosveifsenytársuk, a Porcéi- lángyár első lett a minisztertanács zászlajáért folyó versenyben. Nem mondták, csak úgy titokban sejtették a vezetők a porcellángyári látogatáskor: „Leszünk mi még előrébb is." „Elmúlott 10—12 nap és Budapestről a következő értesítés jött: Július első 10 napjának eredményei alapján az alkotmány-ünnepi versenyben a bőr- ős cipőipari üzemek között a bőrgyártásban első helyet foglalja el a Pécsi Bőrgyár. Júliusi első 10 napi tervét az előirányzott 30.8 százalék helyett 34.7 százalékra teljesítette, 100 százalékos tervszerűséggeL Az egynapra eső termelési érték az . előző dekádhoz viszonyítva, 7.1 százalékkal emelkedett. Ez 10 nap eredménye és ahogy az első jelek mutatják ,a most következő 10 napé sem lesz kisebb. Figyelemmel kell csak kísérni az eseményeket és lehet következtetni. Július 30 hétfő. Fél kilenckor megcsörren a telefon és a blankos-műhelyből jelentik: „Elvtársak. A műhely ma reggel fél kilenckor teljesítette tervét.“ Múlik az idő, a jelentést feljegyzik, elmúlik két és fél óra ... Újra cseng a telefon: „Itt a színesbírkás. Elvtársak! A színesbirkás 11 órakor teljesítette ehaví tervét.“ Ismét múlnak az órák és negyed Rógyre kúszik a gyári óra mutatója, amikor ismét tervteljesítésről ad hírt a telefon. Ezúttal a talpas-műhelyből telefonálnak, hogy teljesítették a tervet. Ez már a harmadik. Aki csak halija, örül neki. Minden bizonnyal a készáru-raktárban is ezt lelenti^ a három műhely jelentése, gyams párosverseny-szerződés van, °mT. naPPal a határidő előtt leszállít jak a készárut, hogy ne a hó- <nap vegén zúduljon minden a rak- P^T,osvevseny.szerződést be- a i " a blankos, a színesbirkás, a talpas-műhelyek dolgozói. k* f gyárba, menjünk afivírJn1TTeSZM01 a má«kba, lássuk a versenyt az elő valóságban. Színes- biricas-uzemrész. Itt hogv .í1 -*™kar, hanem már a kora reggeli órákban teljesítsék a ter w®;’ os“,a számolás nem volt kész. Még szebb eredmény. Ezenkívül kiderült még más is amely tanulságul szolgálhat az egész — czen túl a többi üzem Gyenis Józsefné elvtársnő szavai. «61 pillanatok alatt kiderül, hogy a négytagú rámázó-brigád, amelynek ő is tagja, — az alkotmány tiszteletére öt nappal előbb fejezi be augusztus 20dg szóló tervét. Június 1-én volt a vállalás napja és 16-tól számít a verseny, , ,, Ez derül ki a számolásból és az, hogy Gyenis elvtársnő 31 nappal van előre évi tervének teljesítésében. — És hány napot teljesített elv- társnő az ötnapos, az alkotmány ünnepére tett, -külön vállalásból? — jön élő a kérdés. — Mennyit? Hát 31 nappal vagyok előre a terv teljesítésében. — Igen kérem, — kapcsolódik be Jag-ados elvtárs, a műhely vezetője — 31 nappal van előre, ez biztos. — De öt napot vállalt külön az elv-társnő augusztus 29-ra. Ebből mennyit teljesített 16_a óta? — Hát 31 nappal van előre... — hangzik az újabb „válasz." Jobbról, balról fordítódik a kérdés, de sehogy sem akar kiderülni, hogy Gyenis elvtársnő teljesített-e már valamit az alkotmányi vállalásból. Végén ő töri szét a bizonytalanságot, mikor bejelenti: — Körülbelül úgy számítottam, hogy két napot teljesítettem. Újabb kérdések merülnek fel, amelynek alapja: Honnan derül ki a két nap? Ez bizony sem a tervkönyvecskéből, de másik írásból sem akart előjönni sehogy. Gyenis elvtársnő elmegy és tovább tart a teljesített két nap keresése. Végre több minden kiderül. Jagados elvtárs a vállalás napjától számítja Gyenis elvtársnő tervteljesítését és csodák-csodájára, a számolás nyomán kiderül: Gyenis elvtár'snő mái* hnroni é« félnapot (cljesílelí ötnapos vaüulúsáhó). (Tehát nem két napot.) A színesbirkásban is elkövették azt a hibát, hogy nem értékelik külön az alktománvi versenyre tett felajánlások teljesítését. így nem derül ki, hogy a vállalást tett dolgozó milyen eredményt »ér el az alkotmányi versenysaakaszban, csak úgy „gondo- lom-formán" tudja, hogy mennyi is lehet eredménye. A Bőrgyárban igen szép kezdeményezést indítottak el. A munkásokból és művezetőkből minden üzemrészben értékelő bizottság alakult, amely a versenyt naponta kiértékeli. Ez igen szép. Csakhogy fokozottabb támogatásra lenne szüksége a gyári statisztikai hivatal részéről a színes- bírkári értékelő bizottságnak is, hogy ezt a hibát kijavíthassák. A verban a vállalások értékelésében, .blankosonühely puffoló-brigádja senyre hívta a meszesi szinalő-brigá- dot augusztus 20 tiszteletére az év végéig. A minőség javítását vállalták. A verseny eredményéről még semmiféle tudomás nincs, mert állítólag 20—25 natmál előbb nem lehet értékelni. (Addigra augusztus 20_a lesz). Pedig lehet, csak akarni kell... Vannak szép eredmények a Bőrgyárban az alkotmányi versenyben. Büszkék lehetnek rá a gyár dolgozói. De a versenyértékelésnél mutatkozó hiányosságokat még ki kell javtíani, ami hozzásegíti őket, hogy nemcsak a bőriparban, hanem a könnyűiparban is elsők lehetnek. Leplezzük le a feketecséplőket. Horváth Gyula fiosszúhetényi körzeti ellenőr éberségén megttiusult az ellenség kárlevő kísérlete Hosszúhetényben július 17-én is lendületesen ment a csépliés. A felületes szemlélő azt hihette volna, ho-gy minden a legnagyobb rendben van, nincs semmi hiba. Ez a látszólagos nvuga lom, szorgalom mégis kártevést takart. Horváth Gyula körzeti cséplési ellenőr kíváncsiságból belenyúlt egy zsákba, amely a cséplőgép háta mögött állt. Bükönyös rozs került a kezébe. Elkérte a cséplésd eredménylapot, s meghökikenve látta, hogy oda bükkönyt jegyeztek fel. Nem akart hinni a szemének, háromszor is megnézte, amíg elhitte. Beck Egyed kéílaki, volt kovácsmesíer gabonájáról volt szó. Az ellenőr Becket felkereste a lakásán, mert a maga szemével akart meggyőződni arról, hogy a már hazaszállított gabona is olyan-e, mint amilyent ö látott. Kiderült, hogy a 11 mázsa „bükköny“ klíencvcn- százaléka rozs, s csak Hz százaléka bükköny. Beck Egyed a gabonát el akarta vonni népünk elől, 6 az állatokkal akarta feletebii, csakhogy kárt okozzon. De Horváth Gyula arra is rájött, hogy kinek a hatása alatt követte cl tettét Beck Egyed. A falubeliek elmondottak, hogy Beck egy kulák rokona, Meiszter Tivadarnak, aki a múltban terményfelvásárló, kupec volt, s emellett még szőlője is volt. A kulák al- jasága nem ismer határt, mindent elkövet azért, hogy dolgozó népünket, államunkat megkárosítsa. Ha közvetlenül maga nem tud ártani, akkor árt rokonain, a befolyása alatt állókon keresztül. Ugyancsak Hosszúhetényben másféle feketecséplés is _. történt. Márpedig, ahol több ilyen eset történik, ott már alaposan meg kell nézni: mi és ki áll a feketecséplés mögött. Hosszúhetényben is megtalálták a hibát, Bózsa Sándor tanácselnök a ku- lákokkal cimboráit, s az aratást ’szabotáló kulákokai nemhogy feljelentette volna, hanem igyekezett menteni őket a felelőssé gre- vonás elől. A kulákok felbátorodva, most a fe- kelecsépléssel is ártani akartak. Ráadásul a kulákbeíolyás, a kulák cin- boraság megnyilvánult akkor is, amikor július 22-én, vasárnap, a legnagyobb munkaidőben a község Bó- zsa Sándor helyeslése mellett1 kirándulást szervezett, melyre ötszáz dolgozó parasztot vittek el. A munka természetesen ezalatt állt, a gabona kint pergett a mezőn, dörzsölték kezüket a kulákok és károsodtak a dolgozó parasztok. Bózsa. Sándort tanácselnöki tisztségéből visszahívták, s a feketecséplés részesei is felelni fognak népünk bírósága előtt kártevéseikért. „Olyan jónak ígérkezik a másodnövény, hogy még vetek ezer négyszögölön“ Kákics községben ezelőtt nem volt szokás másodnövényt vetni. Nem is igen vetettünk, legfeljebb csak tarlórépát. Rákosi elvtárs. amikor beszé'- getett a termelőszövetkezeti városok dolgozó parasztjaival, felhívta az én figyelmemet is arra. hogy vessünk minél több másodnövényt, ezzel biztosítsuk jószágállományunknak a takarmányt." Én megfogadtam Rákosi elvtárs tanácsát. A7i előirányzott egy hold és 600 négyszögöl helyett 2400 négyszögöl másodnövényt vetettem. Egyre inkább örülök annak, hogy megfogadtam Pártunk szavát, Rákosi elvtárs tanácsát, mert bizony nagyon jónak ígérkezik sokat fizet a másodnövény-.. ként elvetett köles, tarlórépa. száznapos kukorica. Még az időjárás is kedvező voit. Úgy számítom, hogy a mázó dnövényként vetett tarlórépámmal biztosítom négy tehenem számára a takarmány 25 százalékát. Nem akarok úgy járni, mint tavaly, hogy alig volt mit adni a jószágnak, pedig az csak úgy hajt hasznot, csak úgy lehet a tehéntől sok tejet fejni, ha azt jól is takarmányozzuk. Ezért még 100 négyszögöl csalamádét vetek, így lesz a teheneim részére egéez késő őszig, jó zöld takarmány és viheti a feleségem a csarnokba a tejet. Úgyis mindig azért, pöröl, hogy keveset ad a tehén, ha nem jól etetem és ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kap a csarnokból. De nem csak tehén van a háznál. A többi jószág takarmányszükségletéről is keil gondoskodni. Ezért még 900 négyszögöl kölest vetek. Ebből lesz az aprójószág részére a takarmány, azonkívül megdarálva lisztnek, etetv^ 6okkal többet ér, mint a korpa; úgy szeretik a malacok, mint a kukoricát, így használom ki kétszer a földemet, «’’másodnövény vetéssel biztosítva állatállományom növelését, mert szerintem az a gazda, akinek nincs sok jószágja, nem is igazi gazda. Ezért kövessék dolgozó parasztosaim a példámat, fogadják meg Rákosi elvtárs tanácsát .és még nem késő, vessék el a másodnövényt. Vnss K. József 19 holdas dolgozó paraszt, Kákics. Szabadságharcos céllövőverseny lesz augusztusban A Magyar Szabadságharcos Szövetség az egész ország területén augusztus hónap folyamán nyiltirányzékíú kispuska-versenyeket rendez kezdő versenyzők részére. Ezek a versenyek a szeptemberben meginduló szabadságharcos üzemi céllövő bajnokságokra előkészítő versenyként számítanak. Okorágon is „jó! msgy" a begyűjtés... Megnyugodva mondja Farkas Ödön elvtárs, az okorági párttitkár: „Nálunk a cséplés befejezése után kél nappal mindenki teljesíti beadási kötelezettségét." Ezt mondja Farkas elvtárs, de a számok egészen mást mondanak- Okorágon elcsépeltek eddig 440 mázsa kenyérgabonát, beadtak — 26 mázsát. Árpából elcsépeltek 396 mázsát, beadtak — 75 mázsát. Farkas elvtársitok fel kell ébrednie: Nem megy jól, egyáltalán nem megy jól a begyűjtés náluk! Mi az oka a lemaradásnak? Mindenekelőtt a kommunista példamir tatás hiánya. Farkas elvtárs hat hold földön gazdálkodik, de eddig nem teljesítette ő maga sem tör- vévyes kötelezettségét. Farkas elvtársnak élen kell járnia a begyűjtésben, s akkor mozgósítani tudja a népnevelőket, segítségükkel a dolgozó parasztokat, I Okorágon valóban jól megy majd a begyűjtés. Mit vásárol Mezei János biikkösdi dolgozó paraszt a túlteljesítésért kapott iparcikk-utalványra ÍVJ ár tavaly gondoltam arra, hogy az idei bő termést csak úgy túdom biztosítani ha korán elvetem gabonámat. Meg is tettem nemcsak azért, mert így magamnak használtam vele, hanem azQrt is, mert a községünk* dolgozói tanácstagnak választottak és joggal elvárják tőlem a jó példamutatást. Én nemcsak szavakkal győzöm meg őket,, hanem gyakorlatban is megmutatom, mit jeleni az, ha idejében és maradéktalanul végrehajtjuk kormányunk határozatait. Elértük azt, hogy községünkben mindenkinek soklcal jobb termése van az idén, mint a tavalyi volt. Nyolc hold földön gazdálkodom. Két holdon vetettem búzát, melyről 25 mázsát csépeltem el. A cséplés befejezésével azonnal a terményraktár- ha szállítottam a törvényben előírt 522 ki.’ó gabonán lelül még négy mázsát, 220 százalékra teljesítettem beadási kötelezettségemet. Álérzem azt, hogy a begyűjtés egyrészt törvényes kötelesség, de minden becsületes dolgozó hazafias kötelessége, hogy a beadást túlteljesítse. Ezért minden gazdatár- , ■ samnak megmagyarázom, milyen fonván még javítani való a Bőrgyár tos a gyors terménybeadás. Államunk jutalomban részesíti az é'enjáró. beadásukat gyorsan túlteljesítő dolgozó parasztokat. Ezt bizonyítja az én példám is. Most csak egyre gondolok: a külön iparcikkdlá- tásra, £ négy mázsa C vételi jegyes beadás után kaptam 300 forintos utalványt. Amiért több, mint kétszeresen túlteljesítettem köte'ezetiségemot, még 300 forintos utalványt kaptam, összesen 600 forint értékben vásárolhatok külön iparcikket. /~ltthon a feleségemmel megbeszél^ tem, mt a legfontosabb amit meg kell venni a család számára, öten vagyunk a családban, mindenkinek kellene valami. Abban állapodtunk meg, hogy hétéves fiamnak veszünk egy öltönyhöz való szövetet, egy pár cipőt ég egy alsónadrágot, mivel neki kell a legtöbb. Ez a bevásárlás 313 forintba kerül. A feleségemnek veszünk négy méter kartont, a nagymamának három méter ílanellt és egy ágyhuzatnak való anyagot, ami összesen 210 forintba kerül. Veszünk még az én részemre egy inget és egy törülközőt, ami 54 forintba kerül, A feleségem régen szeretett volna már egy ötliteres lábast venni, ami nélkülözhetetlen * háztartásban most azt is megkapja, ez 22 forintba kerül. Ezek a legfontosabbak. amelyek a családban nélkülözhetetlenek és nagyot emelnek életszínvonalunkon. Már meg is jött minden cl földművesszövelkezetbe, csak arra vár, hogy dolgozótársaimmal együtt átvegyük őket. Mi indezért a szerető gondoskodásért köszönetét mondok a magam és dolgozótársaim nevében. Mi világosan látjuk, hogy országunkat csak úgy tudjuk még erősebbé tenni, ha szorosabbra tűzzük a munkás-paraszt szövetséget és jó eredményeinkkel válaszolunk az imperialisták aljas tetteire és a határainkon leselkedő Tito- banditák gaz provokációira. Hz ért arra törekszünk, hogy jövőre fnég magasabb termést tudjunk betakarítani. melynek érdekében még fokozottabban gondozzuk földjeinket és megfogadjuk Rákosi elvtárs tanácsát, szakítunk a maradisággal és bátran alkalmazzuk a fejlettebb szovjet módszereket. MEZEI JÁNOS Bük'iősd.
