Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-05 / 181. szám
4 NAPIO 1951 AUGUSZTUS 5 A. ANDREJ EV: A JOBBPARTON A sztálini építkezések ifjú hősei Két meieil°k hegyoldal kK^Sll, keskeny kis völgyben fekszik Zsigu- levszk városka'. Á kél hegyoldalon és a Volga eziisiözö csíkján kívül mást alig lehet látni ezgn a tájon, azonban ha felkapaszkodunk az egyik hegycsúcsra, a végte'en messzeségig kitágul szemünk előtt a láthatár. A Volga, túlsó partján a sötét rengeteg fölött valósággal lángot vet a lenyugvó nap. A hosszú homoksziget végén már látni lehet innen a partról a magas hetongátah amely keresztben szeli ketté a széles folyót, Emilt a Volaa jobbpartján, a szigettől kicsit feljebb, javában ássák a vizierőmű épü- " letérek hatalmas méretű alapzatát. A munkahely fölött szürke porfelhő úszik. Lassan kihúnynak a napnyugta gyönyörű bíborszínei és a világ -bársonyos a'konvatba burkolózik, a gépek dübörgése ’ azonban egy percre sem szünetel. Éjjel-nappal folyik a munka a kujbisevi. erőmű építkezésénél a folvó széles víztükrére remegő fénycsíkokat vetnek a kotrógépek. A túlsó parton a Volpa-menti Komszomolszkban hirtelen kigyullad a fény az ablakszemekben, s a, exkavátorok me'letti reflektorok vakító fénycsíkokkal világítják bs a munkahelyet. A nehéz markolók könnyedén harapnak bele a földbe, de marie a magasba lendülnek ismét, hoov a tehergépkocsikra engedték a földtömeget. Nagy zúgással kapaszkodnak ki a munkagödörből a teherautók és hamarosan elnyeli őket a sötétség. Nehéz munkát végeznek az exkavátorkezelők és a gépkocsivezetők. Az exkavátorok jobbszárnyán tvan Jas- kunov keze'ő irányít la népét. A kom- szomolista Jaskunov, m'nt mondják* már az építkezés ve'eránjának számít, A múlt év októberébe jelentkezett munkára, Nvikolaj Gabitov barátjával együtt. &findketten a balti flottánál szolgáltak, mint turbinaqé- pészek. m — Munkát kérünk. Ha kel1, földet ásunk, vagy zúzzuk a követ. Mindegy, csak itt dolgozhassunk — mondotta Jaskunov a főmérnök szobájában. A főmérnöknek mindjárt megr- tetnzeU a két leszerelt matróz nyílt tekintete, katonás őszintesége és leplezetlen munkaszeretete. Mosolyogva nyújtott kezet: — Hamarosan megszervezzük az exkavátor-brigádokat. Tudtok majd ezeken a gépeken dolgozni? — Miért ne tudnánk? — kérdezték csodálkozva. \ brigádok a'zóta már régen megalakultak, s most Gabitov, Ljamin Komszomol-brigádjábari dolgozik, Jaskunov pedig a Kolobájev-brigád tagja. Nagy nehézségekkel kellett meg- küzdeniök az elmúlt télen. Ahogy az uráli gépgyárból megérkeztek az óriás gépek Kujbisevbe, Ivan Jaskunov lett az egyik átvevő Komszomol- brigád vezetője. Bizony, nem volt könnyű munka a csikorgó jahuári hidegben elszállítani a gépeket a-munkahelyig. A fiatalok 800 tonnányi technikai felszerelést szállítottak át a tú’só partról Ide. Hamarosan ösz- szeszerelték az exkavátorokat, a munkát azonban mégsem kezdhették meg: kétméteres, páncélkeményre fagyott hótömeg állta útjukat. — Várjunk itt ölhetett kézzel, amíg a napocska megolvasztja a havat és meglazítja a talajt? Erre nem várhatunk, elvtársak. Az idő sürget. Javaslom: február 18-án, az ÖSZSZSZK Legfelső Tanácsának választása tiszteletére kezdjük meg a munkát — szólott egyik nap Jaskunov. A javaslatot a bomszamoltaták nagy lelkesedéssel elfogadták, a munka megkezdésének azonban még egy akadálya volt: nem működött még a villanytelep. annál az egyszerű oknál fogva, mert a transzformátor még Jablenyevij-Ovraoban várt elszállításra. Jaskunov Komszomol-bri- gádia hajtotta végre ezt a feladatot is. Négy traktor vontatta be hatalmas szántalpakon az óriási transzformátort. Hamarosan ösSze is szerelték, de amikor kipróbálták, kiderült. hogv a nany hidegben a transzformátor nem működik. A transzformátort védő dfiszkaköpenyt további furnérlemezek- kel kellett befedni hogy ne verlebe a szél a havat. Mindez a választások előtti napon történt. Egész nap és egész éjszaka do'qoziak a komszamo- listák a (ranszíormátorháznál, Megmerevedett uijaik semmiképpen sem akartak engedelmeskedni. A szél úgy átjárta ruhájukat, mintha csak szitából lett voina. Arcukba éles, jeges, tűhegyesre fagyott hópelyheket vágott a szél. Mínusz 45 fokot mutatott a hőmérő. Csak az elvtársi segítség, no meg a vidám tréfák melegítették szívüket, Minél több a nehézség, an-, nál forróbban él a szovjet emberben a vágy, hogy lpgy°zze azokat -a nehézségeket. Eleinte sötétben dolgoztak, aztán a hóföidte hegyek és erdők fe’ett felbukkant a sápadt telihold. Hideg ragyogásától egy kicsit megvilágosodott a Iái, A komszomolisták egyre magasabbra hágtak a transzformátorházra és szegezték a furnérlemezeket. Már csak a legfelső lemezt kellett volna odaerősíteni. Fel is mászott az egyik komszomoüsta, de menten visz- ezaforduit. A szél kitépte kezéből a lemezt és messzire sodorta. — Nem lehet. Iván — mentegetőzött. — Úgy vág a szél, hogy nem lehet kibírni.. . Jaskunov maga mászott fel a transzformátorházacska tetejére. A fiúk odaadták sáljaikat, majd segítettek, hogy elföldie arcát, Fogta a szegeket, a kalapácsot, a lemezt és elkezdett lassan felfelé kapaszkodni a létra fokain, Fülsiketítőén fütyült a szél. Végre odaerősített,, az utolsó furnérlemezt is. amelyen felirat, hir dette, hogy a választások tiszteletére megkezdik a munkát. Néhány órával később — reqgel. a választások napján az első exkavátor felkapaszkodott lánctalpain a töltésre. Tapasztalt gépész: Vladimir Kolobájev ült a kormánynál, mellette pedig Ivan Jaskunov állott. Körülöttük rengeteg ember gyűlt össze, mindnyájan ott akartak lenni abban az ünnepélyes pillanatban, amikor az exka- vátor kiharapja a7 első földdarabot — apró részecskéjét annak a hatalmas földtömegnek, amelyet öt év a’att kell megmozgatni a kujbisevi erőmű építkezésénél A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEIÉRT Jaskunov figyelmes, éber szemekkel követte a gépész munkáját és minden mozdulatát agyába véste. Semmi sem kerülte el figyelmét. Másnap így szólt: — öl nap múlva rám bízhatod a gépet. 'Kolobájev »’nevette magát: — Sokat markolsz, Ványa. Ha öt nap múlva nem is, de kél-három hónap múlva tényleg rád hízom. — öt nap múlva! _ makacskodott Ja skunov. — Maid meglátjuk — vonogatta vállát Koiobájev Eleinte Iván csak az üres markoló le- é3 felengedését próbálgatta, aztán egy kis kiások talajjal együtt vitte vízszintesen ide-oda, majd megpróbálta a kirakodást. Sikerült. Az ötödik naoon pedig — ha Iassan és bizonytalanul is, de már önállóan kezdett dolgozni. Kolobájev egész idő alatt ott állott a háta mögött. Két hét múlva, mikor ebédelni mevt. már nyugodtan magára hagyta a fiút a géppel, egy hónnopal később felváltva dolgoztak, két hónaD múlva már gépkezelő lett a segédből. M a már Kolobájev mellet! Jaskunov az építkezés legjobb exkavá- iorkezelöje. Derékig meztelenül ülnek a kormány mögött, napbarnított arcuk csillog a verejtéktől. Valósággal izzik a forró nyári levegő. Iván kiszámított mozdulatokkal, nyugodtan dolgozik, gépe egyenletesen emeli és rakja a földet a teherautókra. Jaskunov 870 köbméteres norma mc'lett 1400~1500 köbmétert emel ki egy-egy műszakban. Hány teherautó telik még meg, amíg az egész 150 millió köbméter földet megmozgatják, amelynek kitermelését előírja a terv! Ha ezt az egész földmennyiséget vasúti kocsikba raknák, olyan hosszú lenne a szerelvény, hogy háromszor is körülérné a földet. Jaskunov exkavátorja hirtelen leáll. — Mór megint nincs tehergépkocsi! — mérgelődik a fiatal exkavátorke- zelö. A gépet segédjére bízza, ő pedig rohan' Adrijanov "’mérnök irodájába. ’ — Mikor alakíthatjuk meg már az exkaválorvezetők és gépkocsivezetők komplex-brigádját? Akkor nem lenne többé fennakadás a munkába'n — mondja Jaskunov türelmetlenül. •— Ne izgulj, Ványai — csillapítja a főmérnök. — Hamarosan kapunk teherautókat és fö’dnyesőket is. Akkor jobban megszervezhetjük a munkát. Még egy-két nap és minden rendben lesz. Jaskunov megértőén bólint és távo. zik. Néhány perc múlva már Ismét ott van a kormány mellett. Segédje közben félénken, bizonytalan mozdulatokkal irányítja a markolót a teherautót fölé. Jaskunov izgatottan ug. rik az exkavátorra és szemét, egy percre sem veszi 1B a segéd kezéről. Ott áli segédje, Loszkutov háta mögött és akár csak annakidején Kolobájev, ő is türelmes hangon kezdi magyarázni neki a hatalmas gép kezelésének titkait. így do’goznak a kujbisevi erőmű építkezésénél reggeltől késő estig és estétő] reggelig áz elsőrendű teehni- kával felfegyverzett fiatalok. Az alkotás lázában ég a sztá’ini építkezés ifjúsága. (Komszomolszkaja Pravda) IP "i ■ • m"" Az egész Szovjetunió rásztvesz a kommunizmus építkezésének nagy. szerű munkájában. A Krasznodar-v] dák dolgozói a Volga—Don-csatorna építéséhez nyújtanak segítséget, A gulikevicsi járás kavicsbányáiéból szüntelenül robognak a szerelvények a cimljánszki vizierömü.központ- épíU, kezeséhez és valósággal futószalagon szállít Jak az éoítőenvagot. Hét nap a külpolitikában Dolgos kezek milliói formálják az ój Románia arcát A z ötéves terv keretében befejc11 zik és üzembehelyezik a Duna- fekeletengeri csatornát..,“ így* írj a elő ezt a Román Népköztársaság tervtörvénye. És a terv nem marad papíron: a felszabadult román nép ma már maga kovácsolja jövőjét. Ennek a boldog jövőnek csak egyik láncszeme a „nagy csatornaAz országban mindenütt lázas építömunka folyik. Uj gyárak, üzemek, nagyteljesítményű centrálék emelkednek ki a földből. Uj bányákat nyitnak meg, villamosítják a falvakat. Sokmillió dolgos kéz alakítja az áj haza arculatát — ez ma a Román Nép- köztársaság, — Az épülő Duna-fckefe- tengerí csatornára pedig különösén büszkék lehetnek a román dolgozók, az új csatornának kereken 60 kilométer lesz a hossza. De vájjon csak új vízi utat jelent ez a roppant építmény? Nem. A csatornahálózat kiépítésével eltűnnek az egykori terméketlen, lápok: Dobrudzsa virágzó földiéin hamarosan már emlékezni sem fognak az egykori kietlen földterületekre. Tj'z a nagy mű öt cv alatt teljesen *-* elkészül! Elkészül, mert új típusú emberek építik, mert a Párt vezeti az építők harcát. Maguknak építik a maguk jövőjét kovácsolják vele. A Panama-csatorna —, hogy csak ezt az egyet említsük — 29 évig épült! ... Nem csoda, hiszen a tőkések építtették a maguk kapzsi céljaira. A Duna-feketetengori csatorna valóban méltó kifejezője a Román Népköztársaságban élő népek testvériségé- mk, alkotni tudásának. A románok, erdélyi magyarok, szászok és szerbek, a debrudzsaí törökök és bolgárok eggyc. kovácsolten munkálkodnak a naiv csatorna megépítésén . Nem a tőkéseknek, hanem a maguk javára dolgoznak. Ezt hirdetik itt a gépeken, a szállásokon elhelyezett felírások is . . . ,,o bir- zsoázia nélkül, a burzsoázia ellen!" .,. És az építők sokatmondóan hozzáteszik: — a békéért, hazánk boldogságáért! A mikor Patrichi Niko'ae. a nozar- ceai telep kofrógépkezelője megérkezett ide, még mindenütt mocsár terült el. Amerre a szem ellátott. m;n- denűtt a gyilkos lápba süllyedt a látóhatár. Hanem azután hamarosan megváltozott itt a környék kéne. Bár akkoriban még csak a környékbeli parasztok és a kubikosok küzdöttek a mocsárral. Végül eljött a nagy nap! A Szovjetunióból megéri ztek az első traktorok, exkavátorok, a nagy kotrógépek és daruk. Mindjárt más lett a munka. A gépek legyőzték az alattomos lápof. Ma már az emberek százait belyetle-ilö gépek do'goznak a csatornán. A villamos kotrógép például 9C0 ember mun M’ Icáját végzi el s 309 tehergépkocsit helyettesít. Ezekkel a nagyszerű szovjet gépitekéi nagyszerű eredményeket lehetett elérnk • ár eddig is annyi,földet és sziklát termeltek ki a víztárolók helyéről. hogy ezzel a földmennyiséggel egy 20.000 kilométer hosszúságú szerelvényt lehetné megrakni. Ez persze csak a kezdet. A nagy roű hátteréből újonnan épü'ő falvak és városok bontakoznak ki. Porta A'bábao ebben az új városban például belek ala't k'szült <’! előregyártóit elemekből az iskola, n kórház, a napközi oUhon, a sport stadion és o ku'túrotthon. Porta Álba azonban csak rgv ?, csatorna mentén énü'ö városok, kikötök közül. Jogos büszkeséggel rPondhatiéfc tehát az építők: új országrész születik itt... p.zat mondanak. A -jövő távlatai nagyon is közeliek. Már most sem kell különösebb fantázia abhoz, hogy a dohrudzsai dolgozó paraszt meglássa jövőjét ... az új Dobrudzsát, amelyet csatornák serege hálóz be, s ahol a dúsan termő földek váltják fel a mocsár helyét. — Az egykor világtól elzárt román do'gozók saját magúknak cpilik a csatorna melletI húzódó gyártelepeket. a csatornán ringó gőzösöket, amelyek lehelé füstidből eregetve, úsznak i a jövő kikötője — for/c Álba leié. A nemzetközi helyzet — annak ellenére, hogy Koreában tűzszüneü árgyalás folyik, — igen feszült. Az imperialisták Koreában békéről tárgyalnak, ugyanakkor Japánban. Nyu- gat-Németországban, Jugoszláviában, Spanyolországban, Görögországban és Közel-Keleten egy új háborút készítenek elő. Koreában békéről tárgyalnak ugyan, de azon igyekeznek, hogy a tárgyalások semmiképpen se vezessenek eredményre. A békés megegyezést követelő milHók nyomására azonban legutóbb is. kénytelenek voltak elfogadni a koreai és kínai küldöttség napirendi javaslatát. Abbeli mesterkedésük tehát, hogy az értekezletet a kezdet kezdetén megbuktassák nem sikerült. De most újabb akadályt támasztanak a békés, megegyezés útjába. Eddig már több, mint tizenöt ülést tartottak a koreai tűzszünet megvalósításának ügyében. A múlt hónap 25-e óta — ekkor kényszerültek arra a7 imperialisták., hogy a napirendet elfogadják —, főként arról tárgyalnak, hogy hol hozzák létr» az ütköző" övezetet. Ez az ütköző övezet egy semleges terület lenne, amely elválasztaná egymástól a küzdő feleket. Az amerikaiak igyekeznek minél lehetetlenebb követeléssel előállni. És mint Pgves amerikai politikusok .nyilatkoznak. „az Egyesült Nemzetek küldöttei a tárgyalások: során szilárdan ■ ki lógnak tartani ezen elhatározásuk me'lelt.“ Világos, hogy ehhez a hihetetlenül pimasz „elhatároláshoz“ azért ragaszkodnak „szilárdan", hogy leheletlenné tegyék a megegyezést. Ez a magatartás tökéletesen tükrözi azt, amit néhány nappal ezelőtt a Koreai Központi Távirati Iroda megállapított: az imperialisták ’„csak fecsegnek arról. hogy céljuk a béke megszilárdítása. A valóságban arra törekszenek, hogy elfoglalják Észak-Korea fontos vidékeit." Az imperialisták aknamunkája komolyan akadályozhatja a tárgyalások sikerét, de persze nemcsak az ő ,,szilárd elhatározásukon“ mú'ik az, hogy milyen lesz az eredmény. A koreai nép. a hatalmas Kína és a- világ imperialistaellenes milliói rájuk kény szetíthetik a békét Koreában. Mindenesetre az imperialisták úgy készülnek, hoqv ha ez bekövetkeznék, akkor a világ egy más Doniján kezdhessenek újabb agressziót. Ezért csapnak most többek között o’yan nagy hűből INyugat-Németország ' és Jugoszlávia felfegyverzése mellett, továbbá a fasiszta Franco Spanyoiországa körül. Az USA-nak azért van szüksége a fasiszta Francoval kötött szövetségre, mert a népek hatalmas erejű ellenállása következtében most már egyre Inkább csak a nyíltan fasiszta erőkre támaszkodva kísérletezhet egy úi, gyilkos háború kirobbantásával. A nyíltan fasiszta országok „lendületesebbek“. a nép el’enállásának letörésében a békemozgaiom és a kommunisták üldözésében, a, amerikai imperialistákkal szembeni szolgálatkészségben, az új háború felé rohanásban. Elsősorban tehftt ezzel paagyaráz- ható a Francoval l<öfblt Rzővelség, Ezzel magyarázható, hogy az USA újabban miért fordul olyan fokozott érdeklődéssé’ a fasiszta Til0 és Franco. Nvugat-Németország és Japán felé. Ezek az országok rna értékesebbek számára, mint a jóformán teljesen megkopasztott Anglia, vagy a dolgozó tömegek által sarokbaszori- tott francia burzsoázia. A nyíltan - fasiszta országokat tolják az új háború kirobbantásának élvonalába. Persze az amerikai Imperializmus nem mond le a többi országok — például Anglia, Franciaország, Olaszország — szövetségéről sem, De ezekben az országokban is arra törekszik hogy a fasizmust, fokozatosan diadalra juttassa. Ilyen szándékot- lehet felismerni a több, mint hatodik hete húzódó francia kormányválság mögött is. ... A népeket természetesen nem köny- nyű a fasizmus véres mocsarába süllyeszteni! Ezért értékesek az USA számára a7 olyan országok, ahol • már megteremtették a szuronyra, korbácsra, véres terrorra alapozott fasiszta hatalmat. Kérdés, hogy a kapitalista országok fasizáláaával és a fasiszta’ országok előtérbe tolásával erősödik-e a háborús uszíjók tábora? Nem. Bár a fasiszták a légy esze* delmesebb, legeszeveszettebb ogresz- „zorok és ezért a háborús veszély növekszik. De a íasizáiás nem az erősödést jelenti. Nem lehet erős az a hatalom, mely néhányezer gépfegyverre támaszkodva áll az országok millióival szemben. Ráadásul a fasiszta kormányok nemcsak „saját“ népükkel állnak éle- sen szembsn, hanem a világ valamennyi bíkeharcos dolgozójával« Az imperialisták háborús próbálkozásaival szemben egyre hata'masabb erő tornyosul. Ennek a roppant erőnek egy részét láthattuk a Szovjetunió Hadi Hot tájának Napján. A Szovjet Hadseregnek ez a fegyverne-. me is olyan — az imperialisták számára félelmetes — erőt mutatott, amely alapos meogondolásra készteti őket. Ma nincs olyan ország, ahol annyit és olya*n hatalmasat alkotnak,' mint a Szovjetunióban. A szovjet nép a kommunizmus építkezéseivel, akuj-' bisevi. sztálingrádi, kahóvkaj erőmű, a turkmén és i Volga—Don csatorna építésével juttatja kilejezésre roppant, napról-hapra gyarapodó erejét. Ezek az alkotások á béke éoítkezései és mindenképDen a béketábor mérhetet- len megerősödését szolgálják. A bgke erőinek másik hatalmas" megnyilvánulása a kínai népi felszabadító hadsereg születésének 24-ik évfordulóján rendezett ünnepség vqlt. Ez az ünnepség alapos emlékeztető volt az imperiá-. listák felé. Eszükbe juttatta azt a hatalmas győzelmet, amelyet a népi' felszabadító hadsereg Csang Kai Sék amerikaiak által támogatott klikkle le’ett aratott s amellyel Csang Kai Sek 22 esztendő vérszomjas rendsze*' rének vetett véget. Uj hatalma, seregszem'ére is ké- szül az imperialtsiaellenes erők tábora. Hatalmas háborúellenes tüntetés les7 vasárnaptól kezdve a világ ifjúságának Berlinben tartott.'harcos ünnepségén, •i VIT-en. Bár: mindent elkövettek az imperialisták, hogy ezt a talá’kozót megakadályozzák, vagy legalábbis hatását, értékét csökkentsék, — céljukat nem tudták elérni. A boriin] ifjúsági találkozó az összes eddigi ifjúsági találkozóknál méltóbb kifejezője lesz a világ ifjúsága békeakaratának és méltóan kifejezi a világ népeinek háborúellenes harcát
