Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-05 / 181. szám

4 NAPIO 1951 AUGUSZTUS 5 A. ANDREJ EV: A JOBBPARTON A sztálini építkezések ifjú hősei Két meieil°k hegyoldal kK^Sll, keskeny kis völgyben fekszik Zsigu- levszk városka'. Á kél hegyoldalon és a Volga eziisiözö csíkján kívül mást alig lehet látni ezgn a tájon, azonban ha felkapaszkodunk az egyik hegy­csúcsra, a végte'en messzeségig kitá­gul szemünk előtt a láthatár. A Vol­ga, túlsó partján a sötét rengeteg fö­lött valósággal lángot vet a lenyugvó nap. A hosszú homoksziget végén már látni lehet innen a partról a magas hetongátah amely keresztben szeli ketté a széles folyót, Emilt a Volaa jobbpartján, a szigettől kicsit fel­jebb, javában ássák a vizierőmű épü- " letérek hatalmas méretű alapzatát. A munkahely fölött szürke porfelhő úszik. Lassan kihúnynak a napnyugta gyönyörű bíborszínei és a világ -bár­sonyos a'konvatba burkolózik, a gé­pek dübörgése ’ azonban egy percre sem szünetel. Éjjel-nappal folyik a munka a kujbisevi. erőmű építkezé­sénél a folvó széles víztükrére re­megő fénycsíkokat vetnek a kotrógé­pek. A túlsó parton a Volpa-menti Komszomolszkban hirtelen kigyullad a fény az ablakszemekben, s a, ex­kavátorok me'letti reflektorok vakító fénycsíkokkal világítják bs a mun­kahelyet. A nehéz markolók könnye­dén harapnak bele a földbe, de marie a magasba lendülnek ismét, hoov a tehergépkocsikra engedték a földtö­meget. Nagy zúgással kapaszkodnak ki a munkagödörből a teherautók és hamarosan elnyeli őket a sötétség. Nehéz munkát végeznek az exkavá­torkezelők és a gépkocsivezetők. Az exkavátorok jobbszárnyán tvan Jas- kunov keze'ő irányít la népét. A kom- szomolista Jaskunov, m'nt mondják* már az építkezés ve'eránjának szá­mít, A múlt év októberébe jelentke­zett munkára, Nvikolaj Gabitov ba­rátjával együtt. &findketten a balti flottánál szolgáltak, mint turbinaqé- pészek. m — Munkát kérünk. Ha kel1, földet ásunk, vagy zúzzuk a követ. Mind­egy, csak itt dolgozhassunk — mon­dotta Jaskunov a főmérnök szobájá­ban. A főmérnöknek mindjárt megr- tetnzeU a két leszerelt matróz nyílt tekintete, katonás őszintesége és lep­lezetlen munkaszeretete. Mosolyogva nyújtott kezet: — Hamarosan megszervezzük az exkavátor-brigádokat. Tudtok majd ezeken a gépeken dolgozni? — Miért ne tudnánk? — kérdezték csodálkozva. \ brigádok a'zóta már régen meg­alakultak, s most Gabitov, Ljamin Komszomol-brigádjábari dolgozik, Jas­kunov pedig a Kolobájev-brigád tagja. Nagy nehézségekkel kellett meg- küzdeniök az elmúlt télen. Ahogy az uráli gépgyárból megérkeztek az óriás gépek Kujbisevbe, Ivan Jasku­nov lett az egyik átvevő Komszomol- brigád vezetője. Bizony, nem volt könnyű munka a csikorgó jahuári hidegben elszállítani a gépeket a-mun­kahelyig. A fiatalok 800 tonnányi technikai felszerelést szállítottak át a tú’só partról Ide. Hamarosan ösz- szeszerelték az exkavátorokat, a mun­kát azonban mégsem kezdhették meg: kétméteres, páncélkeményre fagyott hótömeg állta útjukat. — Várjunk itt ölhetett kézzel, amíg a napocska megolvasztja a havat és meglazítja a talajt? Erre nem várha­tunk, elvtársak. Az idő sürget. Ja­vaslom: február 18-án, az ÖSZSZSZK Legfelső Tanácsának választása tisz­teletére kezdjük meg a munkát — szólott egyik nap Jaskunov. A javaslatot a bomszamoltaták nagy lelkesedéssel elfogadták, a munka megkezdésének azonban még egy akadálya volt: nem működött még a villanytelep. annál az egysze­rű oknál fogva, mert a transzformátor még Jablenyevij-Ovraoban várt el­szállításra. Jaskunov Komszomol-bri- gádia hajtotta végre ezt a feladatot is. Négy traktor vontatta be hatalmas szántalpakon az óriási transzformátort. Hamarosan ösSze is szerelték, de amikor kipróbálták, kiderült. hogv a nany hidegben a transzformátor nem működik. A transzformátort védő dfiszkaköpenyt további furnérlemezek- kel kellett befedni hogy ne verlebe a szél a havat. Mindez a választások előtti napon történt. Egész nap és egész éjszaka do'qoziak a komszamo- listák a (ranszíormátorháznál, Meg­merevedett uijaik semmiképpen sem akartak engedelmeskedni. A szél úgy átjárta ruhájukat, mintha csak szitá­ból lett voina. Arcukba éles, jeges, tűhegyesre fagyott hópelyheket vá­gott a szél. Mínusz 45 fokot mutatott a hőmérő. Csak az elvtársi segítség, no meg a vidám tréfák melegítették szívüket, Minél több a nehézség, an-, nál forróbban él a szovjet emberben a vágy, hogy lpgy°zze azokat -a ne­hézségeket. Eleinte sötétben dolgoztak, aztán a hóföidte hegyek és erdők fe’ett fel­bukkant a sápadt telihold. Hideg ra­gyogásától egy kicsit megvilágosodott a Iái, A komszomolisták egyre ma­gasabbra hágtak a transzformátorház­ra és szegezték a furnérlemezeket. Már csak a legfelső lemezt kellett volna odaerősíteni. Fel is mászott az egyik komszomoüsta, de menten visz- ezaforduit. A szél kitépte kezéből a lemezt és messzire sodorta. — Nem lehet. Iván — mentegető­zött. — Úgy vág a szél, hogy nem lehet kibírni.. . Jaskunov maga mászott fel a transzformátorházacska tetejére. A fiúk odaadták sáljaikat, majd segítet­tek, hogy elföldie arcát, Fogta a sze­geket, a kalapácsot, a lemezt és el­kezdett lassan felfelé kapaszkodni a létra fokain, Fülsiketítőén fütyült a szél. Végre odaerősített,, az utolsó furnérlemezt is. amelyen felirat, hir dette, hogy a választások tiszteletére megkezdik a munkát. Néhány órával később — reqgel. a választások napján az első exkavátor felkapaszkodott lánctalpain a töltés­re. Tapasztalt gépész: Vladimir Kolo­bájev ült a kormánynál, mellette pe­dig Ivan Jaskunov állott. Körülöttük rengeteg ember gyűlt össze, mindnyá­jan ott akartak lenni abban az ünne­pélyes pillanatban, amikor az exka- vátor kiharapja a7 első földdarabot — apró részecskéjét annak a hatal­mas földtömegnek, amelyet öt év a’att kell megmozgatni a kujbisevi erőmű építkezésénél A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEIÉRT Jaskunov figyelmes, éber szemekkel követte a gépész munkáját és minden mozdulatát agyába véste. Semmi sem kerülte el figyelmét. Másnap így szólt: — öl nap múlva rám bízhatod a gépet. 'Kolobájev »’nevette magát: — Sokat markolsz, Ványa. Ha öt nap múlva nem is, de kél-három hó­nap múlva tényleg rád hízom. — öt nap múlva! _ makacskodott Ja skunov. — Maid meglátjuk — vonogatta vállát Koiobájev Eleinte Iván csak az üres markoló le- é3 felengedését próbálgatta, aztán egy kis kiások talajjal együtt vitte vízszintesen ide-oda, majd megpró­bálta a kirakodást. Sikerült. Az ötö­dik naoon pedig — ha Iassan és bi­zonytalanul is, de már önállóan kez­dett dolgozni. Kolobájev egész idő alatt ott állott a háta mögött. Két hét múlva, mikor ebédelni mevt. már nyugodtan magára hagyta a fiút a géppel, egy hónnopal később felvált­va dolgoztak, két hónaD múlva már gépkezelő lett a segédből. M a már Kolobájev mellet! Jas­kunov az építkezés legjobb exkavá- iorkezelöje. Derékig meztelenül ülnek a kormány mögött, napbarnított arcuk csillog a verejtéktől. Valósággal iz­zik a forró nyári levegő. Iván kiszá­mított mozdulatokkal, nyugodtan dol­gozik, gépe egyenletesen emeli és rakja a földet a teherautókra. Jas­kunov 870 köbméteres norma mc'lett 1400~1500 köbmétert emel ki egy-egy műszakban. Hány teherautó telik még meg, amíg az egész 150 millió köb­méter földet megmozgatják, amelynek kitermelését előírja a terv! Ha ezt az egész földmennyiséget vasúti kocsik­ba raknák, olyan hosszú lenne a sze­relvény, hogy háromszor is körülér­né a földet. Jaskunov exkavátorja hirtelen le­áll. — Mór megint nincs tehergépkocsi! — mérgelődik a fiatal exkavátorke- zelö. A gépet segédjére bízza, ő pe­dig rohan' Adrijanov "’mérnök iro­dájába. ’ — Mikor alakíthatjuk meg már az exkaválorvezetők és gépkocsivezetők komplex-brigádját? Akkor nem lenne többé fennakadás a munkába'n — mondja Jaskunov türelmetlenül. •— Ne izgulj, Ványai — csillapítja a főmérnök. — Hamarosan kapunk teherautókat és fö’dnyesőket is. Akkor jobban megszervezhetjük a munkát. Még egy-két nap és minden rendben lesz. Jaskunov megértőén bólint és távo. zik. Néhány perc múlva már Ismét ott van a kormány mellett. Segédje közben félénken, bizonytalan mozdu­latokkal irányítja a markolót a te­herautót fölé. Jaskunov izgatottan ug. rik az exkavátorra és szemét, egy percre sem veszi 1B a segéd kezéről. Ott áli segédje, Loszkutov háta mö­gött és akár csak annakidején Kolo­bájev, ő is türelmes hangon kezdi ma­gyarázni neki a hatalmas gép kezelé­sének titkait. így do’goznak a kujbisevi erőmű építkezésénél reggeltől késő estig és estétő] reggelig áz elsőrendű teehni- kával felfegyverzett fiatalok. Az al­kotás lázában ég a sztá’ini építkezés ifjúsága. (Komszomolszkaja Pravda) IP "i ■ • m"" Az egész Szovjetunió rásztvesz a kommunizmus építkezésének nagy. szerű munkájában. A Krasznodar-v] dák dolgozói a Volga—Don-csatorna építéséhez nyújtanak segítséget, A gulikevicsi járás kavicsbányáiéból szüntelenül robognak a szerelvények a cimljánszki vizierömü.központ- épíU, kezeséhez és valósággal futószalagon szállít Jak az éoítőenvagot. Hét nap a külpolitikában Dolgos kezek milliói formálják az ój Románia arcát A z ötéves terv keretében befejc­11 zik és üzembehelyezik a Duna- fekeletengeri csatornát..,“ így* írj a elő ezt a Román Népköztársaság tervtör­vénye. És a terv nem marad papíron: a felszabadult román nép ma már ma­ga kovácsolja jövőjét. Ennek a boldog jövőnek csak egyik láncszeme a „nagy csatornaAz országban mindenütt lá­zas építömunka folyik. Uj gyárak, üzemek, nagyteljesítményű centrálék emelkednek ki a földből. Uj bányákat nyitnak meg, villamosítják a falvakat. Sokmillió dolgos kéz alakítja az áj haza arculatát — ez ma a Román Nép- köztársaság, — Az épülő Duna-fckefe- tengerí csatornára pedig különösén büszkék lehetnek a román dolgozók, az új csatornának kereken 60 kilométer lesz a hossza. De vájjon csak új vízi utat jelent ez a roppant építmény? Nem. A csatornahálózat kiépítésével el­tűnnek az egykori terméketlen, lápok: Dobrudzsa virágzó földiéin hamarosan már emlékezni sem fognak az egy­kori kietlen földterületekre. Tj'z a nagy mű öt cv alatt teljesen *-* elkészül! Elkészül, mert új típusú emberek építik, mert a Párt vezeti az építők harcát. Maguknak építik a maguk jövőjét kovácsolják vele. A Pa­nama-csatorna —, hogy csak ezt az egyet említsük — 29 évig épült! ... Nem csoda, hiszen a tőkések építtették a maguk kapzsi céljaira. A Duna-feketetengori csatorna va­lóban méltó kifejezője a Román Nép­köztársaságban élő népek testvériségé- mk, alkotni tudásának. A románok, er­délyi magyarok, szászok és szerbek, a debrudzsaí törökök és bolgárok eggyc. kovácsolten munkálkodnak a naiv csa­torna megépítésén . Nem a tőkések­nek, hanem a maguk javára dolgoznak. Ezt hirdetik itt a gépeken, a szálláso­kon elhelyezett felírások is . . . ,,o bir- zsoázia nélkül, a burzsoázia ellen!" .,. És az építők sokatmondóan hozzáte­szik: — a békéért, hazánk boldogságá­ért! A mikor Patrichi Niko'ae. a nozar- ceai telep kofrógépkezelője meg­érkezett ide, még mindenütt mocsár te­rült el. Amerre a szem ellátott. m;n- denűtt a gyilkos lápba süllyedt a látó­határ. Hanem azután hamarosan meg­változott itt a környék kéne. Bár ak­koriban még csak a környékbeli parasz­tok és a kubikosok küzdöttek a mocsár­ral. Végül eljött a nagy nap! A Szov­jetunióból megéri ztek az első trakto­rok, exkavátorok, a nagy kotrógépek és daruk. Mindjárt más lett a munka. A gépek legyőzték az alattomos lápof. Ma már az emberek százait belyetle-ilö gépek do'goznak a csatornán. A villa­mos kotrógép például 9C0 ember mun M’ Icáját végzi el s 309 tehergépkocsit he­lyettesít. Ezekkel a nagyszerű szovjet gépitekéi nagyszerű eredményeket lehe­tett elérnk • ár eddig is annyi,földet és szik­lát termeltek ki a víztárolók helyéről. hogy ezzel a föld­mennyiséggel egy 20.000 kilométer hosszúságú szerelvényt lehetné meg­rakni. Ez persze csak a kezdet. A nagy roű hátteréből újonnan épü'ő falvak és városok bontakoznak ki. Porta A'bábao ebben az új városban például belek ala't k'szült <’! előregyártóit elemekből az iskola, n kórház, a napközi oUhon, a sport stadion és o ku'túrotthon. Porta Álba azonban csak rgv ?, csatorna men­tén énü'ö városok, kikötök közül. Jo­gos büszkeséggel rPondhatiéfc tehát az építők: új országrész születik itt... p.zat mondanak. A -jövő távlatai nagyon is közeliek. Már most sem kell különösebb fantázia abhoz, hogy a dohrudzsai dolgozó paraszt meglássa jövőjét ... az új Dobrudzsát, amelyet csatornák serege hálóz be, s ahol a dú­san termő földek váltják fel a mocsár helyét. — Az egykor világtól elzárt román do'gozók saját magúknak cpilik a csatorna melletI húzódó gyártelepe­ket. a csatornán ringó gőzösöket, ame­lyek lehelé füstidből eregetve, úsznak i a jövő kikötője — for/c Álba leié. A nemzetközi helyzet — annak el­lenére, hogy Koreában tűzszüneü árgyalás folyik, — igen feszült. Az imperialisták Koreában békéről tár­gyalnak, ugyanakkor Japánban. Nyu- gat-Németországban, Jugoszláviában, Spanyolországban, Görögországban és Közel-Keleten egy új háborút ké­szítenek elő. Koreában békéről tárgyalnak ugyan, de azon igyekeznek, hogy a tárgya­lások semmiképpen se vezessenek eredményre. A békés megegyezést kö­vetelő milHók nyomására azonban legutóbb is. kénytelenek voltak elfo­gadni a koreai és kínai küldöttség napirendi javaslatát. Abbeli mester­kedésük tehát, hogy az értekezletet a kezdet kezdetén megbuktassák nem sikerült. De most újabb akadályt tá­masztanak a békés, megegyezés út­jába. Eddig már több, mint tizenöt ülést tartottak a koreai tűzszünet megva­lósításának ügyében. A múlt hónap 25-e óta — ekkor kényszerültek arra a7 imperialisták., hogy a napirendet elfogadják —, főként arról tárgyal­nak, hogy hol hozzák létr» az ütkö­ző" övezetet. Ez az ütköző övezet egy semleges terület lenne, amely elvá­lasztaná egymástól a küzdő feleket. Az amerikaiak igyekeznek minél lehetet­lenebb követeléssel előállni. És mint Pgves amerikai politikusok .nyilatkoz­nak. „az Egyesült Nemzetek küldöt­tei a tárgyalások: során szilárdan ■ ki lógnak tartani ezen elhatározásuk me'lelt.“ Világos, hogy ehhez a hihe­tetlenül pimasz „elhatároláshoz“ azért ragaszkodnak „szilárdan", hogy lehe­letlenné tegyék a megegyezést. Ez a magatartás tökéletesen tükrözi azt, amit néhány nappal ezelőtt a Koreai Központi Távirati Iroda megállapított: az imperialisták ’„csak fecsegnek ar­ról. hogy céljuk a béke megszilárdí­tása. A valóságban arra törekszenek, hogy elfoglalják Észak-Korea fontos vidékeit." Az imperialisták aknamunkája ko­molyan akadályozhatja a tárgyalások sikerét, de persze nemcsak az ő ,,szi­lárd elhatározásukon“ mú'ik az, hogy milyen lesz az eredmény. A koreai nép. a hatalmas Kína és a- világ im­perialistaellenes milliói rájuk kény szetíthetik a békét Koreában. Min­denesetre az imperialisták úgy készül­nek, hoqv ha ez bekövetkeznék, ak­kor a világ egy más Doniján kezdhes­senek újabb agressziót. Ezért csapnak most többek között o’yan nagy hűből INyugat-Németország ' és Jugoszlávia felfegyverzése mellett, továbbá a fa­siszta Franco Spanyoiországa kö­rül. Az USA-nak azért van szüksége a fasiszta Francoval kötött szövetségre, mert a népek hatalmas erejű ellenál­lása következtében most már egyre Inkább csak a nyíltan fasiszta erők­re támaszkodva kísérletezhet egy úi, gyilkos háború kirobbantásával. A nyíltan fasiszta országok „lendülete­sebbek“. a nép el’enállásának letöré­sében a békemozgaiom és a kommu­nisták üldözésében, a, amerikai im­perialistákkal szembeni szolgálatkész­ségben, az új háború felé rohanásban. Elsősorban tehftt ezzel paagyaráz- ható a Francoval l<öfblt Rzővelség, Ezzel magyarázható, hogy az USA újabban miért fordul olyan fokozott érdeklődéssé’ a fasiszta Til0 és Fran­co. Nvugat-Németország és Japán felé. Ezek az országok rna értékeseb­bek számára, mint a jóformán telje­sen megkopasztott Anglia, vagy a dolgozó tömegek által sarokbaszori- tott francia burzsoázia. A nyíltan - fa­siszta országokat tolják az új hábo­rú kirobbantásának élvonalába. Persze az amerikai Imperializmus nem mond le a többi országok — például Anglia, Franciaország, Olasz­ország — szövetségéről sem, De ezek­ben az országokban is arra törekszik hogy a fasizmust, fokozatosan diadal­ra juttassa. Ilyen szándékot- lehet fel­ismerni a több, mint hatodik hete hú­zódó francia kormányválság mögött is. ... A népeket természetesen nem köny- nyű a fasizmus véres mocsarába sül­lyeszteni! Ezért értékesek az USA szá­mára a7 olyan országok, ahol • már megteremtették a szuronyra, korbács­ra, véres terrorra alapozott fasiszta hatalmat. Kérdés, hogy a kapitalista orszá­gok fasizáláaával és a fasiszta’ orszá­gok előtérbe tolásával erősödik-e a háborús uszíjók tábora? Nem. Bár a fasiszták a légy esze* delmesebb, legeszeveszettebb ogresz- „zorok és ezért a háborús veszély nö­vekszik. De a íasizáiás nem az erősö­dést jelenti. Nem lehet erős az a ha­talom, mely néhányezer gépfegyver­re támaszkodva áll az országok mil­lióival szemben. Ráadásul a fasiszta kormányok nemcsak „saját“ népükkel állnak éle- sen szembsn, hanem a világ vala­mennyi bíkeharcos dolgozójával« Az imperialisták háborús próbálko­zásaival szemben egyre hata'masabb erő tornyosul. Ennek a roppant erő­nek egy részét láthattuk a Szovjet­unió Hadi Hot tájának Napján. A Szovjet Hadseregnek ez a fegyverne-. me is olyan — az imperialisták szá­mára félelmetes — erőt mutatott, amely alapos meogondolásra készteti őket. Ma nincs olyan ország, ahol annyit és olya*n hatalmasat alkotnak,' mint a Szovjetunióban. A szovjet nép a kommunizmus építkezéseivel, akuj-' bisevi. sztálingrádi, kahóvkaj erőmű, a turkmén és i Volga—Don csatorna építésével juttatja kilejezésre roppant, napról-hapra gyarapodó erejét. Ezek az alkotások á béke éoítkezései és mindenképDen a béketábor mérhetet- len megerősödését szolgálják. A bgke erőinek másik hatalmas" megnyilvánulása a kínai népi felszabadító hadsereg születésének 24-ik évfordulóján ren­dezett ünnepség vqlt. Ez az ünnepség alapos emlékeztető volt az imperiá-. listák felé. Eszükbe juttatta azt a hatalmas győzelmet, amelyet a népi' felszabadító hadsereg Csang Kai Sék amerikaiak által támogatott klikkle le’ett aratott s amellyel Csang Kai Sek 22 esztendő vérszomjas rendsze*' rének vetett véget. Uj hatalma, seregszem'ére is ké- szül az imperialtsiaellenes erők tábo­ra. Hatalmas háborúellenes tüntetés les7 vasárnaptól kezdve a világ ifjúságának Berlinben tartott.'harcos ünnepségén, •i VIT-en. Bár: mindent elkövettek az imperialisták, hogy ezt a talá’kozót megakadályozzák, vagy legalábbis hatását, értékét csökkentsék, — cél­jukat nem tudták elérni. A boriin] ifjúsági találkozó az összes eddigi if­júsági találkozóknál méltóbb kifeje­zője lesz a világ ifjúsága békeakara­tának és méltóan kifejezi a világ né­peinek háborúellenes harcát

Next

/
Thumbnails
Contents