Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

2 N AP L O 1851 AUGUSZTUS SÍ •Megkezdődöfi a Szovjetunióban az aláírások gyűjtése a Béke Világtanács felhívására Moszkva (TASZSZ): A szovjet bé­kevédelmi- bizottság augusztus 28-i plenáris .ü;éséru egyhangú határozat­tal felhívottminden szovjet polgárt, hogy írja alá-a Béke Világ tanács fel. hívását. A Béke Viiágtanáos- felhívásának szövege, a következő: „Az, emberek milliói világszerte megnyilvánuló törekvéseit kiíejezve, tekintet nélkül az új világháború ve­szedelmét előidéző, okokról alkotott véleményünkre, a béke és a nemzet­közi biztonság biztosítása érdekében követeljük, hogy az öt nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Nagybritannia és Franciaország kös­sön békeegyezményt. A békeegyezmény megkötésére irá­nyuló találkozó elutasítását bármely kormqny részéröl az öt nagyhata­lom közül — úgy tekintjük, mint e kormány agresszív tervének bizonyí­tékát,. Felhívunk minden békeszerető or­szágéi, hogy támogassa a minden ál­lam részére nyitvaálló békeegyez- meny megkötésére irányuló követe­lést. Aláírásunkkal látjuk el a felhívást és lelhívunk a béke megszilárdítására törekvő minden jóakaratú embert és szervezetet, hogy írja alá a felhí­vást.“ A felhívást elsőnek Tyihonov, a szov-jet békevédelmi bizottság elnöke írta alá, majd a béke véd almi bizott­ság tagjai írták nevüket a felhívás alá. A szovjet emberek termelési sikerekkel erősítik meg békealáírásukat Moszkva (TASZSZ). Augusztus 29-én sok moszkvai vállalat munkásai gyű­léseken tárgyalták meg a szovjet bé­kevédelmi bizottság határozatát a bé- keailáírásgvüjtési mozgalomról. A munkások a gyűléseken egy ön. tetűen kijelentették, hogy támo­gatják a szovjet békevédelmi bi­zottság határozatát A moszkvai viifiamoslámpagyárban Vlagyimir Gyemenvyev komszomolisla gépkezelő kijelentette: „A szovjet ember számára nincs na­gyobb boldogság, mini a szocialista haza javáért, az egész világ békéjéért dolgozni. A műhely, amelyben dolgo­zunk, békés célokat szolgáló terméke­ket gyárt. Valamennyien ellenezzük a háborút és egy emberként Írjuk alá a Béke Világtanács felhívását.“ A moszkvai Sz. M. Kirov „Düiamo‘‘- gyár minden műhelyében gyűlést tar­tottak. Az 5. műszergyártó műhelyben, ahol a Volga.Doni hajózható csatorna zsilipéinek irányzó asztala.}', szerelik, Dobrov, a szereiőrészleg mestere ki­jelentette: „Mi, munkások, mérnökök és technikusok, a kommunizmus nagy építkezése, a Volga-Doni hajózható csatorna megrendelésein dolgozunk. Egész életünk fényes bizonyítéka a szovjet nép békés törekvései­nek. Uj termelési sikerekkel erősítjük meg aláírásunkat a Béke Világtanács fel­hívásán.“ Lelkesen helyeselték a szovjet béke­védelmi bizottság határozatéi! a főva­ros többi üzemeiben is. A Keszonban tartózkodó külföldi újságírók nyilatkozata leleplezi az amerikai összekötő tisztek gyalázatos magatartását Keszoh (Uj Kína): A Keszonban tartózkodó külföldi, tudósítóik nyilat­kozatban megbélyegzik ’ aiz aug/uszhis 22. én a keszoni semleges övezet el­len végrehajtott támadásról szóló va­lótlan beállítású-amerikai jelentést; és részletese® -beszámolnak arról, hogy miként történt valójában az incidens. — Mi, a ;s'angháji, csungkinqi és jongkongj Takungbao. a londoni Daily Worker és d párisi Ce Soir tudósítói, k'étézáz yardnál közelebb voltunk ah­hoz a helyhéz, ahol a 'bombák leestek — mondják nyilatkozatukban, — Néhány lábnyira álltunk Kinney és Murray ezredesektől, amikor azok úgyneveztt „vizsgálatukat“ lefolytat­ták. Tanúskodunk a kínaiak és ko­reaiak által kiadott hivatalos jelen­tés pontossága mellett és leleplezzük azt a határtalan komolytalanságot, amellyel az amerikaiad,, ,az. eg,ész ügyet kezelték. Szavaiknak egyszerű ismétlése nem is képes kilejéznf~~azl a tűrhetetlen magatartást, amelyet a kórc.ai és kínai küldöttség iránt ta­núsítottak, épp úgy, mint ahogy nem lehet kiiejezní az utóbbiak rendkívüli zetek egy amerikai repülőgép, vagry türelmét. . rakéta farokrészei voltak, hogy Csöng A nyilatkozat további részében Csun-San ezredes „attól az időtől fog. részletesen beszámolnak az újságírók va" lemondott minden tárgyalást s Kinney ezredes fennhéjázó magatar- hogy megtagadta a további vizsgái’.a- tásáról a vizsgálat aliatt, majd el- tot. Jelentéséhez Kiiiney egy csokor, mondják, hogy Kinney nem volt haj- nyi kisebb valótlanságot fűzött hozzá. lamdó folytatni a vizsgálatot, azt hangoztatva, hogy túlságosan sötét van. Beleegyezett abba, hogy másnap visszatér amerikai újságírókkal. Ezután tudomásukra hozták, a két fél abban egyezett meg, hogy Kinney telefonálni fog és megmondja, mikor jön. Mindmáig nem telefonált. Kinney ezredes, jelentésében azt ál. lította, hogy nem lehetett bizonyíté­kot találni napalbomba burkolatok­ra, hogy a megtalált vezérlő sasrke­A fenti nyilatkozatot aláírták: Csu Csi-Ping (Takungbao), volt haditudó. sító. az. amerikai fegyveres erőknél a Csendes-óceán térségében, Will- íred Burchett (Ge Soir), volt haditudó. sí tó az amerikai fegyveres erőknél a Csendes.óceán térségében, valamint Alan Winnington (londoni Daily Wor­ker), haditudósító Kínában és Ko­reában és volt londoni légoltalmi fel­ügy aló. A koreai néphadsereg lőparanesnokságának iiadijelentése Phenjdn (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­rege főparancsnokságának közlése szerint a néphadsereg egységei, a kí­nai népi önkéntesekkel szorosan együttműködve a front különböző sza­kaszain visszaverték az ellenség táma­dásai!. Az II Paese tudósítása áz Iránban működő imperialista olajtársaságok ellen hareoló nemzeti szövetség sajtóértekezletéről Róma: A7 I] Paese teheráni tudósí­tásban számol be a sajtóértekezletről, ábjélyet Iránban működő imperialis­ts ouÁjtáls&ságiok ellen harcoló nem. zati 'szövetség' tartott Teheránban. A szövetség tagjai között munkások, párasatok, értelmiségiek vannak, akik főfeladatuknak a külföldi olajtársasá­gok elleni küzdelmet tekintik, élső íépésként a nemzeti felszabadulásért vívott harcbán. /’’■'A szövetség álláspontját a választ­mány egyik tagja ismertette a„ egy- 1 tógyűlt iráni és külföldi újságírók­, kát.: •, ­'' z Iráni kormány — mondotta, a 'szövetség 'szóvivője, — vissza kell, nagyi adja "ű demokratikus pártok cs a .rniinkás szakszervezetek teljes cse. 'fekvési szabadságát és meg kell. hogy szüntesse gz ostromállapotot, ami. jú- " litis 15-én a kegyetlen teheráni vér- .crttáshoz vezetett. A, nemzetj szövetség szóvivője a továbbiakban megállapította, hogy a Moszaidik-kormány eddig csupán né', hány kezdeti lépést tett az angol-irá­ni olajtársaság megszüntetésére, ál­talában azonban a kormány nem tett mást, minthogy igyekezett fékezni a közvélemény követééseit. A kormány különösen súlyos kötelességmulasztást követett el, amikor megengedte, hogy ■7 USA Harriman útján beavatkozzék Irán belügyeibe. Harriman azért jött Iránba, hogy itt egy amerikai olaj. tröszt megalakítása számára kedvező helyzetet teremtsen. Amerika ugyanis nem akarja elmulasztani azt a kedve­ző alkuimat, amelyet számára Anglia iráni nehézségiéi teremtenek. Az új amerikai tröszt megosztaná az iráni olajat Angliával. A továbbiakban rámutatott, hogy Moszadik és társai. nem őszintén szol­'Sztrájkok a tőkés országokban 'Majna Frankfurt. A fémipari szak- szervezet frankfurti helyi szervezeté, nek egyik megbízottja hétfőn sajtólu- dósi'ók élő.'! kijelentette hogy az óra­bérek emeléséért hétfőn Hessenbep megindított fémmunkás-sztrájk tovább folyik. A sztrájkoló fémmunkások harci kedve töretlen. * . Santiago. A chilei kikütőmunká.sok sztrájkba léplek — jelenti a? AFP. 4 dolgozók anyagi helyzetük javításul követelik. ­* Khartum.. Az angol elnyomás alatt sínylődő Szudán munkásai vasárnap ál'attános sztrájkba léplek. A sztrájk tovább folyik. Khartumban több tün­tetés és nagy lömeggyűlés voi'.i. A gyű­lés részvevői ülésen tiltakoztak az an­gol imperialisták és a s'fudáni kor­mány háborús nyomorpol.ilikúja el­len. Ómba (ADNI. A „Standard Oil of Jersey” nevű óriási amerikai kőolaj- vállalat Ómba (Holland Nyugatimba) szigeten lévő kűolujfínnmíiójsimik, amely n világ második legnagyobb ilyen vállaláln, 7.C(I(I dolgozója sztrájkba lépett. Közel 200.000-en tekintették meg eddig az „ötéves terv^-kiállítást A főváros dolgozói és az ország különböző részeiből Budapestre ér. kezelt látogatók nagy érdeklődéssel tekintik meg az ötéves Terv-kiállí­tást. Ezt mutatja, hogy eddig csak­nem 200.000 ember nézte végig az eddigi eredményeinket és felemelke­désünk távlatait bemutató dokumen. tációs anyagot, • . < < > gálják az ország érdekeit. Az olajál- lámosításról szóló törvényt csak azért hozták, hogy lecsillapítsák a közvé. leményt, mos-t azonban minden -mó­don igyekeznél-: csökkenteni eimek a törvénynek a jelentőségét és korlá­tozni végrehajtását. Budapesti művészei! és művészegyüttesek szórakoztatják hős bányászainkat a bányásznap ünnepségein Ä' bányásznap ünnepségei során az ország tíz. központi fekvésű bányate­lepén rendeznek műsoros estéket és ünnepségeket. Ezeken az ünnepsége, ken több fővárosi művészegyüttes, énekes és színművész is fellép, hogy ezzel is emelje a bányásznapi ünnep­ségek színvonalált. Tatabányára a honvéd központi mű­vészegyüttes látogat el, az ajkacsinger- vclgyi bár.yászdoigozókat a Szabad­ságharcos Szövetség központi együtte­se keresi fel. A belügyminisztérium kőzponli művészegyüttese Salgótarján­ba és Pelőfi-bányatelepre utazik. A Landler Jenő járműjavító színjátszói, tánccsoporija és népi zenekara a do. r-igi bányászoknak ad műsort. Az ének- és színművészek közül is többen máznák .ezen a napon vidék­re, hogy résztvegyenek az ünnepsége­ken Dorogon Simándy József opera­énekes és Palotai Erzsi szavalómű­vésznő, Salgótarjánban Mészáros Ági, a Magyar Népköztársaság Kossulb- díjas érdemes művésze és Rösler End­re operaénekes, Nagybá'onyban Bánky Zsuzsa színművésznő és Bencze Mik­lós operaénekes, Komlón Ascher Osz­kár, előadóművész és Neményi Lili operaénekesnő, Pelőfi-hánya-telepen pedig Ladányi Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze és Var­ga Lívia operaénekesnő lépnek a kő. zönség elé, A bányásznapon főbb bányavidé­künk kap új kuMüro-tthont. Ezen a napon Urkuton, Mizserfán, Rákóczi- lelepen, Rudabányán és a salgótarjáni szénmedence zagyvái rakodóján adnak St bányászdolgozóinknak *űj kultúrolí- honokat. Az indiai sajté felháborodással bélyegzi meg a japán békeszerződés amerikai tervezetét Az indiai sajtó hangoztatja, hogy Peking (Uj Kína): Az indiai sajtó leleplezi az amerikaiak japán béke. szerződés- tervezetében rejlő imperia­lista összeesküvést, megbélyegai Ame. rik-ának azt az eljárását, amellyel ki­rekeszti a Kínai Népköztársaságot a békeszerződésből és rámutat annak jelentőségére, hogy India-, nem haj­landó résztvenni a Ganfranciscgi kon­ferencián. ­az amerikai békeszerződés-tervezet nem a japán kérdés békés rendező, sének tervezete, hanem a japán mi- litarizmus által elkövetendő új ag­ressziók előkészítésének tervezete. A' japán militarizmus ebben az esetben a-z Egyesült Államok uralkodókörei­nek szövetségese lenne. Háy László kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy Lászlónak, a külkereske­delmi miniszter első helyettesének 60. születésnapja alkalmából azoknak az érdemeknek elismeréséül,' amelyeket a magyar munkásosztály felszabadításá­ért és a Magyar Népköztársaság meg­erősítéséért kifejtett munkájával szer­zett, a magyar Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Darvas József közoktatásügyi miniszter nyitja meg a hetedik szabad Könyvnapot Az idei hetedik szabad Könyvnap ünnepélyes megnyitója Budapesté® az írószövetség Nemzeti Színháznál felál­lított könyvsátránál tesz augusztus 31.én délelőtt 11 órakor, ünnepi be­szédet mond Darvas József, közokta­tásügyi miniszter, a Magyar írók Sző- . vétségének elnöke. A tömeg-szervezetek és a honvéd­ség központi sátrainál ugyancsak ün­nepélyes megnyitók' lesznek. Újfajta, Ízléses, tartós szöveteit, készrubák és babátok nagy választéka biztosítja a dolgozók őszi és téli rabaszükséglelének jé kielégitését A gyapjúipari mintatervező köz­pont többféle ízléses szövetet terve, zett a do'gőzök őszi és téli ruhaigé­nyének kielégítésére. A minták meg­tervezése előtt tanácsot kértek az üze­mek dolgozóitól és a kereskedelmi szervek képviselőitől. Az intézet nemcsak szemre szép szöveteket tervezett, hanem laborató. riumában komoly kísérleteket folyta, tott a legjobb és liegtairtósabb szöve­tele előálMtására is. A ruhaipari ter­vező vállalat ezekből változatos, íz­léses ruha- és kabátfazonokat terve, ze-tt. Szövetruhából 30 minta-fazont, készítenek. Ezenkívül készítettek még húszféle' flanel mhamodellt. A flanel; ruhák könnyen moshatók, vasalhatok. -ro Ugyancsak húszféle kasha- és sző-.. veiszoknya.modelt tervezték. Sok. blúzfazon is készül, mert a blúz-szök- nya viselet a dolgozó nők egyik leg­kedveltebb ruházata. Az amerikai és Jiszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A namphoi műtrágyagyár Észak- Korta egyik legnagyobb iparvállalata coll. Az amerikaiak 1950 augusztus 31-én 6 óra hosszat (aste 9 órától haj­nali 3 óráig) bombázták a gyárat, az üzem 900 munkása közül 300-at meg. öllek. A gyár épülete erősen mogroii gátedotl,. sok műhelyt egyáltalán nem téliéi helyreállítani. A Bizoi'.vság tagjai a város sok fa- kosival beszéltek. Két gyermek. Kim Szun-Ok, 13 éves kisleány és Kim Kvon-Ho, 11 éves kisfiú (mind a keltő az árvaház lakója) elmondotta, hogy amikor az amerikaiak elfoglal­lak Napmhol, minden gyereket erő­szakkal meg akarlak kereszteMet'.ni. Aki nem engedelmé&kedett, unnak nem adtak enni, megkínozták. Visszavonu­lásuk elölt az amerikaiak azt mond. Iák, hogy a kínai önkéntesek minden gyerekei megölnek. Azzal ijesztgették őket, hogy az amerikai csapatok atom­bombát dobnak Észak-Koreára. A 44 éves Kvan Tai-Szon molnár semiilyen pártnak nem voll a tagja. Malmában 10 munkás dolgozott. Az amerikaiak lefoglaltak minden gabona- készletet és visszavonulásuk során az egész malmot szétrombolják. Kvan Tai-Szoml megtévesztene az amerikai pro|>aganda: ő is elment az amerikai .csapatokkal. Más honfitársaival együtt a 38. szélességi fok közelében fekvő IJajdzsu városába irányították őket. Amikor már sok meneküli gyűlt itt össze — mondotta el Kvan Tai-Szon —, amerikai repülők gépfegyverrel kezdték lőni őket és sokezer koreait megöliek közülük. II5 Jang-Juk, 46 éves protestáns lelkész elmond1 a a Bizottság tagjainak, nogy Namphóhan 45000 ke- íreszlény élt. Az amerikai hírverés őket is .megtévesztette. Az On Nang He egyházközséghez mintegy 1500 hívő tartozott. Ezek 1950 december 5.en valamennyien összegyűllek, hogy hajóra szánjanak és elhagyják Nem- phóí. Az amerikaiak a tenger.felől tü­ze! nyitottak rájuk és repülőgépekről is géppuskái»'ák őket. A keresztények azt hitték, hogy tévedés történt, val­lásos dalokul kezdtek énekelni, de az amerikaiak tovább tüzeltek és 275-öt megöltek közülük. Kim Kvon-Taj, 18 éves parasztot az amerikaiak letartok! a tiák, mert a Pa- raszlszöye'ség,tagja voll. Annyira' meg­kínozták, hogy lábujjai mind eLnyo morodtak és soha többé nem Ind már rendesen járni. Feleségé'’, és leányát az amerikaiak szintén összeverték. Fele. ségéne.k arcát elcsúfították: vasvessző­vel betörék az orrát. IT angsze városában az épületek nagy részét megsemmisítették és a fiúiskola nagy épületet 'felégették. Ebben a városban a Bizottság tagjai rövid időre megállapodtak, utána Szin- csun járásba látogatlak el, ahöl az amerikai megszállás idején, 1950 ok­tóber 20-tól december 7-ig az ameri­kaiak 1501 embert vadállat! kegyet­lenséggel halálra kínoztak. 1384 em­bert, közlük 932 férfit és 452 nőt agyonlőttek. A haiálrakíiuottak között 454 mindkét nembeli, 8 éven aluli gyermek volt. Ezenkívül 57 emberi (42 férfit és 15 nőt) felakasztottak, 50.ol (30 féríil és 20 női) elevenen eltemet­tek, 35-Ö! (25 férfit és 10 női) botira! vertek agyon, 35-51 (32 férfit és 3 nőt) megégettek, s így tovább. Ezekét az adatokai' Iá Jang-Szuk, a Népi Bi­zottság elnöke közölte a Bizőjtság .tag­jaival, mintegy 40 éleiben maradi her lyi szemtanú jelenlétében. A Bizottság tagjai sok tanút hall­gattak ki. Vallomásuk alapján incgállapítha'ó, hogy az amerikaiak a következő „bűntettek“ miatt börtöp.oz, lek be emberébe!: azért, mert haza­fiak vol ak, mert rokonaik voltak a néphadseregben, meri a Paraszt szö­vetség és Más olyan demokratikus szervezetek tagjai, mint például a Fo­gyasztási Szövetkezet, vagy. merj rt>« konaik Voltak tagjai ezeknek a szer­vezeteknek. így például áz egyik la­kos, aki azelőtt a szövetkezeti áruház­ban dolgozott, a bizottság lagjainak számos sebet mulatott mindkét lábán, azoknak a kínzásoknak nyomait, me­lyeket az amerikaiak izzó vaspáleák- kal hajlottak végre. Az 1561 áldozat közül azokat, akik nem haltaik bele a kínzásokba, az amerikaiak magaslatra, vezették és olt egy részüket agyonlőt­ték, a többit elevenen eltemették' Sír­jukat a helybeli parasztok mutatták meg az amerikaiak visszavonulása után. Az amerikaiak "igyanis ezeket a parasztokat kényszerttették «írjuk) megúsására. Ilyen sírokat talállak a kővetkező helységekben- Tajcsang'Mo, Mujon, Ri, llva Szang-Bong, Csang Taj-Kvan, Csöng Szen-Miep, Lika Mien, Tong Kufi-Mein. , _/Folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents