Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

1951 AUGUSZTUS S3

ft? AP L O

PÁR! ÉS PÁR TÉPI 7ÉS »

.e—■............................................«■"»" ' '

A goi*gyáiÉi erosífS §©i*&*f9

így készül a vezetőség újjá választására

A Pannónia Sörgyárban a taggyűlések napirendjéről nem szokott hiányozni a tagjelöltfelvélel, nem hiányzik majd a pénteki taggyűlésükön sem. A pártszervezet vezetői, a párt- csoporbizalmiak és a népnevelők szeme előtt nem „vesznek el" a munkában kitűnt pártonkívüü dolgozók, akik érdmesek arra, hogy a Párt . sorai közé kerüljenek.

A múlt havi taggyűlésen Hart Károly kádárt és. Farkas Lőrincné palackozót vették fel a Pártba. Az augusztus 20 tiszteletére indított muukaversenyben ezek az elv társak már bebizonyították, hogy megérdemelték a kommunisták bizalmát.

Hart elvtárs, aki csak rövid ideje kádársegéd, 108 százalékos teljesítmc- ' nyéve! még sok „öreget" is maga mögött hagyott. Farkas Lőrincné palackozó pedig az alkotmányi versenyben' érte el az eddigi legnagyobb ' teljesítményt, a 135 százalékot. Akiket most az alkotmány tiszteletére indult verseny után az első taggyű- .lésen szándékoznak felvenni

a tagjelöltek közé,

szintén a jó munkájukkal érdemelték ki ezt a kitüntetést.

Majer Józsefet és Körösztös Annát is az üzemrészük pártcsoportbizalmija vette éscre, de Kreka Tibor párttitkár elvtárs is régóta figyeli a munkájukat.

Ezek az elvtársai:, amióta ismerem őket— mondja Kreka elvtárs —, sohasem Voltak a hangoskodók, a dí- csekvök között, hkik szinte erőszakkal felhívják magukra a figyelmet. Kovács ' elvtárs beszédéből tanultuk re.eg, hogy fel kell figyelnünk azokra, .akik csendesen, jól végzik a munká- -|ul;cát, tiszta multuak és ezeket nekünk tagjelöltekké nevelni.

1 Maiér József foglalkozása kocsis. '& norpiáját rendszeresen 118—120 százalékra teljesíti. A pártszervezet1

már eddig is ellátta feladatokkal. Amikor a kampányok idején a területi szervezetek kértek népnevelőt az üzemektől, Majer József mindig azok között volt, akik eredményes munkát végeztek.

A békekölcsönjegyzésnél, a tanács választásoknál meg a béke- aláírásgyüj léskor is biérdmelte a területi pártszervezet elismerését, Körösztös Anna palackozónö fiatal DISZ-tag. Jelenleg a laboratóriumban dolgozik, de megállta a helyét az idősebb palackozónőkkel szemben is mindig, ö már a DlSZ ben tavaly elvégezte a DISZ politikai kört, de már kérte, jelöljék ebben az évben is politikai iskolára, mert tanulni szeretne. „Belőle bizonyára jó tagjelölt válik — vélekedik Kreka elvtárs —, a DISZ-ben is a legjobb ifjú gárdisták között volt, ezért ajánlották őt a fiatalok, ezért javasolta Arató elv- társnő a műhely párcsoportbizalmija.

A vezetőségi ülésen már megbeszélték Majer József és Körösztös Anna felvételi kérelmét és egyöntetűen elhatározták, hogy a taggyűlésen javasolják őket.

A taggyűlést megelőzően a népnevelőértekezleten is ismertetik a veze tőség véleményéi, — „több szem többet fát." — Mondják el a népnevelők is a véleményüket és kérdezzék meg a legjobb pártonkívüliek véleményét is; helyesen határozott-e a párt- szervezet vezetősége, érdemes c Maier József és Körösztös Anna a PáTt bizalmára?

— .A tagjelöltek felvételével a vezetőségek újjáválasztására is készülünk, az a célunk, eddig is minél erősebbé tegvük a szervezetünket, minél több új, fiatal tagot neveljünk ; mondja Kreka elvtárs.

A vezetőség-választásra

nemcsak így készül a sörgyári- szervezet;

A vezetésbe sok új elvtársat is

bevontak már. Minden vezetőségi, tag mellé helyettest állítottak, akik így megtanulhatják a vezetés módszereit,

Köblí József elvtársat, akinek mindig nagy kedve volt a propaganda munkához, az ágit. prop, felelős mellé állították. Elküldték a háromhetes „fejtágító" iskolára, ő szervezi majd a politikai iskolákat és az alapfokú iskolán tanítani is fogja az elvtársakat.

A sörgyári pártszervezet munkájában lehet azonban hibákat is találni. Az alkalmi munkások között — akik a nyári idényben dolgoznak a gyárban, — is lehet találni jó dolgozókat. Kreka elvtárs is ismeri őket. Közülük azonban nem vettek még fel tagjelölteket, mivel csak nyáron vannak a sörgyárban, a téli hónapokban másutt helyezkednek el. Ez nem lehet kifogás, a Sörgyár idényjeilege nem zárhatja le ezek előtt a munkások előtt sem a Párt kapuját. Az aszonyok közül legtöbben télen a dohánybeváltóban dolgoznak, a férfiak nágy része is visszatér nyáron a gyárba.

Az ő munkájukat is figyelemmel kell kísérni, feladatokat is kell rájuk bízni, bátran be kel! vonni őket a munkába.

Ott is van pártszervezet, ahol télen dolgoznak, meg kell kérdezni az ottani elvtársaktól, milyen munkát végeztek. így lehet megismerni őket és így lehet

tagjelölteket nevelni

belőlük is, ami igen fontos, hiszen a gyár munkáslétszámának, közel fele (idénymunkás, akiknek nagy részük van abban, hogy augusztus 20ra a gyár befejezhette egész évi tervét. Ezért ne feledkezzenek meg róluk, az ö nevelésükéi is készüljenek a vezetőségek újjáválasztására.

Kurucz Pál

A nagy árpáéi Uj Alkotmány tszcs-ben tett látogatás megmutatta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét

A Ttiagiyárpádi III. típusú Uj Alkotmány t»zcs-t a napakba.n népes esősort kereste fel. A pécsi járás falusi aárttifkarai vo’itak z látogatók, akik ráért' jöttek,, hogy . saját smemüfckid jiegigyözödjenek, igaz-e a® a sek jó, fairt: a nagyárpádi csoportról hallót, iajt, és tanul járnák tőlük, hogyan keli negszervemi jól a csoport munkáját. Akik még egyénileg gazdálkodtak, arar gondoltaik, hogy úgy testnek, mint a kisbérendiek, akik a niagyárpá-. di, csoport megíátogatásia után otthon a, falugyűlésen megalakították a csoportot.-A- •nagyárpádiak szívesén fogadták ,&ktst. ■ Büszkén vezették be a küldötteket a .díszkapun, ami fölött büszkén hirdette jó munkájukat a megyei tanács' vándprziászlaja.

Megmutatták a tszcs gazdagéi

' -Tiborc Ferenc elvtárs. tanácselnök vezette .végig a csoport birodalmán a látháválórá szomjas vendégeket.

",zrr Ez a tehénistálló. 38 darabból á’l még egyelőre a marhaállományunk, lovunk pedig hat darab van. Az cgésZ: állatállomány rehdbéntartanát pedig Juranovics és Grubcr elvtársak vég- sík, meg ez a két' villanymotor. A szecskavág ás,., az ..itatás annyiból áll, hogy bekapcsoljuk a motort, ami. a gépet óhajtja, a vipef pedig a csapról hordjuk az állatokhoz. Nem úgy. mini régebben, amikor messziről vödörszám ] kellett idecipelni.

.. A Jószágállio.mány után a földek felé vették az útjukat. A hatalmas termést ígérő kukoricatáblánál csodálkozva állták meg. Ilyen is van? ,.Er föl még ötven mássál A leszednek holdanként" — állapították meg szak. értőr szemntéL N:*im tudták megállni, hőgy ne kérjenek egy-egy csövet, bútól«, lássa a'falújuk 'népe is, valóságos az, amit' láttak. A burgonyánál is így jártak. A-nagy öklömnyí burgonyából- js mindegyik vendég kapott jgyet, mutassák meg mindenkinek: *yéfi' terem- a nag-yárpádi tszcs határában.

...Jóth elvtárs Tengeri községben gaz. aa-.kodik 12 holdon a.z I. típusú cso- portbam Jól gazdálkodik, fesz szép kukoricája, burgonyája is, d-o kény Seif1, k-e felien -beismerte: „Ilyeti szép Kukoricát nem láttam még Baranyában. „Mondták már. milyen szép Hl minden“ szövögeti tovább a beszélgetést Rom elvtárs, gyódi párt- tiit’kár, — hát, gondoltam szép. Mi van abban ■. . A1 miénk is szép, az enyém. is szép, de hogy ilyen eredményeket éried: el itt a kukoricánál, meg a krumplinál, arra nem is gondoltam, most láttam meg, milyen, ami igazán szép.“

Kemány ütunkáva!, segítséggel érlék el eredményeiket

Már alacsonyan járt a nap, miikor a sok soáp látnivalótól naegfltasulf, kipirult arcú vendég,serg visszatért a csoport házához, ahol az udvaron tnár várta őket a íriszen fejt tej és a puha, foszlós, friss k-enyér. Az uzsonna közben Barira elvtárs. a csoport párt- t'l'jkára, és Szeli elvtársim mondták el, milyen nehézségeket győztek le, amíg eljutottak eddig-, hogy már büszkén mutogathatják a giazdaságiukat. 1

— A’ig egy éve .még csak. hogy itt a faluban huszonheten összefogtunk és elindultunk az új úton. Nagyon nehéz volt. Mindössze egy pár lovunk volt, tehenünk egy sem volt. A volt uradalmi hizlaldát is úgy kaptuk meg, ahogy az uraság itthagyta. Romos volt elöl, háiu', meg a teteje is iog- híjjas, de nem is volt mit bele tennünk. A kulákok csak gúnyoltak beh_ nünket, mind azt várta, mikor hagyjuk abba a közös gazdálkodást, mi „kódisok.“ Nem hagytuk abba. 'Segített az államunk is. Törzstenyészetet kaptunk, abból van a 38 szarvasmarhánk, vetőmagot kaptunk, abból leit az idei jó termésünk. Nálunk már nemcsak a mezei munkákat végzi a gép, de láthatták az istállókban, a kisgépeket is motor hajtja, a vizet is az szivattyúzza már.

A nagyárpádiak azonban nem vártak mindent az államtól. maguk is dolgoztak ?. jobb jövőért, érről is beszélt Barícs elvtárs:

— A télen saját erőnkből építettük a baromíilelepünket. ügy adtuk össze a. téglát, követ, meg a vályogot. Ma már ezer kiscsibénk van benne. A hizlaldát is újjáépítettük. Hizlalunk is.-Száz darab hízót le is adtunk már az államunknak. Most — amint mutáltuk is, — két silót is építünk, hogy legyen jó takarmányunk egész lélen. A vándorzászlót ott íönn a kapu jelelt, azért kaptuk a megyéi tanácstól, mert kenyérgabona beadási kötelezett, ségünket 390 százalékra teljesítettük. Gazdagok vagyunk mi Itt a csoportban mindnyájan, akik becsülettel dolgoztunk. Aki nem dolgozott, 'az meglátja a kárát, mert nem lesz munkaegysége, ném kap a gazdagságból.

Tengeri és Vasas közsénekbsn előkészítő bizottság alakult

A vendégek egy darabig szótlanul üldögéltek, gondolkoztok a látottakon. Lassan mindenki megszólalt. Egy gondolat járt mindenkinek á fejében: ígv kell élni nekünk is. Sorra mondták el, hogy'hazanKinve, előkészítő bizottságot alakítanak, egyelőre azokból az (egyénileg dolgozókból, akik élenjárnak a beadásban, hogy a „falu legjobbjai legyenek az elsők, a csoport, ban.

•

Tengeriben és Vasason még aznap meg- k álakul: a* előkészítő bizottság a falu legjobbjaitból. Vasárnap már az előkészítő bizottság . tagjai mennek el Nagyárpádra, rrr.ignfem, - hogyan kell aiz új életet felépíteni.

Teljesítik a Bányásznapra tett vállalásukat a Nagymányoki Szénbáuyavállalat dolgozói

A Nagymányoki Szén hányáiéhoz -’«r- iozó üzemekben a dolgozók több. mint a nyolcvanszázaléka tefjcsíUke már a. bányásznapra tett felajánlása'. A bányaüzemek közösen 160 vagon szén ■löbbierme-Iését vállal ák. Válíalákúkat eddig 95' százalékra teljesí'clék. A

bányászkeriilcl dolgozói büszkén ünnepelhetnek majd szop ember másodikén, mert .előreláthatóan vállalásuk il túlszárnyalják.

Az üzemek közötti versenyben első a hidasi bányaüzem, (érvének 127.fi százalékos teljesítésével.

Második helyen a mázai bányászok I állnak 'érvük 120..’! száza -kos teljesítésével. Harmadik a nagymányoki hi 1 nyaiizem 105.6 százalékos lervle'jesi- léss-el. A vállalat < rr-’inényeil via- húzzák a szászvári bányászuk 80.í

százalékos tér viel j es í 1 ősükkel.

Szászvári bányászok, fokozzátok az iramot, ne maradjatok cl'ilyen -szégyenletesen!

A nagymányoki bányászkerület dolgozóinak szep'.cmber 2-ro. az első magyar bányásznap lisztéleére folytatott versenyében nagy segítséget nyújtanak a kuY'úrcsopor'.ok tagjai. Az üzemek kullúrcsopor:jai az aknáknál és a bányászok Lakásainál szórakoztató vidám kis műsorokat adnak.

A termelésben élenjáró bányászokai virággal, könyvekkel, ajándékozták meg.

Ezek a rövid kjs küitúrnriboi'ok. énekszámok és népi láncok nagyobb len dü'eto' adnak, a bálivá-/nani verseny nek. srgí'eiiek -- kiemelkedő eredmé n teke elérni.

Újabb hozzászólások a komlói bányaüzem lemaradásához

A komlói Kossuth-akna ITes üzemének dolgozói örömmel fogadták a sajtó bírálatát, mert tudják, hogy az építő kritika javítja munkájukat. El kell ismernünk, hogy üzemünknél vannak hibák és törekednünk kell azok kijavítására. Az, hogy a tervet eddig nem sikerült teljesítenünk, annak egyrészt oka a munkafegyelem lazasága és a munkahiány, .másrészt a beruházási terv' teljesítésénél mutát- kozó nagyfokú lemaradás. A fejtések valóban ..konganak az ürességtől", valóban sok az igazolatlan mulasztó. Régi gépek vannak még a szénelszállítására, amelyeket nem a mostani termeléshez méreteztek.

Én helytelennek tartom, hogy a Kossuth-aknáról írt cikkben és az eddigi hozzászólásokban elhallgatták £ munkatársak az eredményeket. A tényállás az, hogy Kossuth-akna. termelése hónapról-hónapra növekszik és az utóbbi hetekben csökkent az igazolatlan mulasztók száma. Ha Kossuth-akna 1951. évi termelésének első öthavi átlagát százszázaléknak vesz- szük, júniusban 19 százalékkal, júliusban 18 százalékkal, augusztus 23 ig

pedig 31 százalékkal emelkedett a napi átlagtermelés. A létszámhiány csökkentesére is tettünk -valamit. Június, július és augusztus folyamán csökkentettük a 100 százalék- alatt teljesítők számát. Ma már alig van fejtési vájárunk, aki' sze.zszázalék alatt' termelne. Ennek 'köszönhető, hogy amíg májusban ritkaságnak számított .hét csillés fejteljcsitmény fejtésekben, addig ez már a gyengébb teljesítményű fejtésekben is gyakori.

A terv teljesítéséve' —- 91 "százalékon állunk. Minden megfeSzí'

tünk, hogy elérjük a íázalékot.

E célból fokoztuk a műszakiak közötti versenyt, a csapatokkal értekezleten tárgyaltuk meg a lemaradás behozásának módját. Megbeszéltük: az új munkásként érkező új bányászokat alapos oktatással készítjük fel, hogy minél előbb segíteni tudjanak a terv teljesítésében. A tervtel' jésítésért folytatott harcunkat nem adjuk fel. mert a terv teljesítése békénk és boldog jövőnk záloga,

Komló, 1951. augusztus 24.

Rudolf Mihály

Kossuth-akna II. üzemvezetője,

Négy döntő kérdés

A komlói Kossuth-akna I-cs üzemé, nek harmadvezető aknásza vagyok. Szeretnék röviden hozzászólni az augusztus 19-én megjelent Komlóról szóló cikkhez. Tudom azt. hogy minden lehetőség meg ven a tervelőirányzat teljesítésére. Akkor hát hol a baj? Néhány kérdést szeretnék megvilágítani, ami előidézi a lemaradást. Ezen lehet segíteni és segíteni is fogunk.

Egyik lényeges kérdés az iirescsille- hiány. Ez c kérdés valamennyiünk Iájó pontja. Ven műszak amikor az l-cs és a Il-es üzemnél szolgálatban tévő műszaki káderek valóságos közelharcot" vívnak ez üres-csilláért. Nálunk működik r. diszpécser rendszer, de őszintén,meg kel! mondani, hogy egyes karmedekban a diszpécserek nem áll. nak a. feladatuk magaslatán. Nem tudják arányosan szétosztani két üzem közölt az tirescsillékct. Tcbbízbc.n megtörtént, hogy a kevesebb szenet termelő ll.es üzem több ürescsillét kapott, mint az I-cs üzem. Ez azt jelenteibe gyakorlatban, hogy az l-cs üzem kevesebbet tölt hét élt és a műszak nem teljesítette tervét.

Igen fontos kérdés a gépi berendezések pontatlan működése. A gépi berendezések cgyrésze már kifáradt. teile* figyelmesebb kezelési; többszöri javítást igényel. Ha ez megtörténne; nem fordulna elő, hegy motorhiba miatt az ölös csapatnál hat. órát. áll a termelés. Ezen a csapaton 250—300 csili? -zenei töltenek egy műszak alatt. Ha kicsit számolunk, rájövünk, hogy milyen kiesést jelent ez a termelésbén.

Döntően lotitos kérdés a létszámhiány. Ebből is nagyarányú termelési kiesés következik. Saját tapasztalatomból tudom ezt. Amikor az ötös csapa!- i<oz 40 45 dolgozót lehetne tenni, csak 30—35 főt- tehetek, mert egyszerűen nincs több. A hatos és 15.ős csapatok elbírnának 15—20 emberi. Ezzel szemben legjobb esetben 10 embert tudok a lejtésükbe lelepiieni. Ha más csapatoktól veszek cl dolgozót, akkor ott marad vissza a munka.

Komc'y kérdés. — ami ugyancsak a lervlemeradásl idézi elő r-. a nagyfokú fegyelmezetlenség. Több helyen dolgoztam már, de ilyen nagyiokú fcgyelmezettenscggel meg nem találkoztam. Egyes dolgozók a kiadott utasításokat csak- részben, vagy egyáltalán nem hajtják végre. Vannak nótárius müszakmulasztók, akik csak vasárnan jönnek dolgozni, ezt is csak azért, mert r. vasárnapi munkát azonnal fizetik. Volt eset rá, l\Qgy nem engedtem rgv ilyen nótárius müszakmulasztót beszállni. Erre szörnyen megsértődön, szaladgált mindenkihez, hogy ő dolgozni akár én pedig nem engedem, de ezt nem mondta, hogy egész héten' nem dolgozott.

Ezek volnának ct-ok az égetően fontos kérdések, amelyeket sürgősen ki keil javítani. Hogy ezt kijavíthassuk, céltudatos poiii.ikoi felvilágosító munkára van szükség. Egy-két ember ehhez nem elég. Kérem a pártszervezet veze. tőségét és a szakszervezetét, hogy a népnevelőket mozgósítsák ezeknek a hiányoknak kijavítására. nyuilsanok segítséget, a műszaki kádereknek.' hogy megjavíthassuk a komlói bánya termelését.

Komló. 1951 augusztus 26.

KÖNIG ANDOR aknász. * .

Komoly kérdéseket veteti fel írásában úffv Rudolf Mihály üzemvezető, min' König Andor aknász. Azonban nem téliéi teljesen egyetérteni Rudolf üzemvezető írásával. Azt írja Rudolf, munkatárs, hogy emelkedik Kossuth- akna term,elése. Ez igaz és ezé nem is tagadta senki. De. ha mi elakta!juk a kérdést' olyan módon, hogy . „azért menüink előre“, akkor még mindig hiba mutatkozik a lervtel'jesílésben. Ez a döntő kérdés. Júniusitól, há emetke- de'.í is Komlón a széntermelés, mégsem teljesíti az üzem a tervé’. Es ezt kell elérni. Hiba. ha túlértékeljük a részCcteredményeket; és a fő célt ezzel elmossuk. Különben helyes, amié a levelében írt Rudolf munkatárs.

így helyesnek tartanánk, ha a Kos- su'.h-aknai pár: szervezet vezetősége és a szakszervezet hozzászólnak* hogyan akarják kijavítani ezeket a hiányosságokat, ami! az elvtársak tetve'ejtek. Várjuk a pártszervezet és a szakszervezet levelét.

Az Uzemélelmezési Vállalat a felelős!

Szerdán délután a Sopiana Gépgyár, két dolgozója leljött a szerkesztőségbe és megmutatták,' hogy milyen, hús- fejadagot' és gyümölcsöt adott ■ az Üzemét«!tn^zési VáUálat a szerdai ebédhez. Rá Sélórára a Baranyamc- gyei Szövetkezetek Szövetségének dolgozói küldtek három almát egy levél kíséretében a szerkesztőségbe, amelyben ők is panaszkodnak a „gyümölcsre“. A mutatóba felhozott és felküldött ' a'mán elcsodálkoztunk. Az alma apró, rothadt, őszintén megmondva, nem embernek, hanem malacoknak való. A húslejadag elnevezés is csak gúny arra a húsmennyi- séíre, amennyit egv embernek adtak a Sopiajia Gépgyálban.

Az Üzemélelmezési Vállalattól*Mező Ferencné telepvezető adott „magyarázatot“. Kiderült, hogy az almát az áVami gazdaságoktól kapták és azért adták ki, hogy végleg el ne romoljon. Arra a kérdésre, hogv pénzért, vagy ingyen adták ki az almát, azt válaszolta: „Sem ingyen, sem pénzért.“ Egyszóval nem merte megmondani, hogy ilvcn almát pénzért mernek adni a dolgozóknak. Mező Ferencné azt ajánlotta: „Hívják lel a Sz’kra Nyomdát, kérdezzék m?g, oü is van-e pa- -'zsz“. Felhívtuk cs volt. panasz. Ve- •'bes Tíborrí tó-f-'-rs nrems nárttit- •'*• el—- 55-rir— N -omd* iolóozói is . i lécül almából

kaptak, amiből a Sopiana gépgyáriak és a BSZSZ. A „húslejadaggal" kép* esc! atban az a meggyőződésük a Szikra Nyomda dolgozóinak, 'Ftjgy nem kapják meg azt a mennyiségét,, mint' amire á jegyet leadják. Egyszóval egyöntetű a panasz, .....,

Ne

m menti az Üzemélelmezési„ Vállalat vezetőségét az sem, hogy „jegyzőkönyvileg tiltakoztak“ ' az állami gazdaságoknál az alma miatt. Viszont kiadták a dolgozóknak. Nw menti felelősségüket az sem. hogy „téves volt a húsmérés“. A dolgozók rövidültek meg és mi is szeretnénk tudni, hova kerül a „tévedésekből“ meg maradó hús. Tűrhetetlen az ilyen cselekedet. Úgy lebecsülni a dolgozó' kát, hogy rothadó almát adnak nekik, hogy magyarul mondva, kiveszik szájukból a nekikjáró húst! Mező Ferencné míg ez a cikk íródott, telefonon azt kérdezte: „Nem vonták visz- sza a Sopiana Gépgyáriak a panaszt?“ Nem, nem vonták vissza, hanem hozzákapcsolódtak más Szemek is még. Nincs ok visszavonni ezt a panaszt, meft igenis tűrhetetlen, hogy így gondoskodjanak a dolgozókról, ilyen „élelmet“ adjanak nekik. Követeljük, hogy az illetékes tanácsszervek vizsgálják ki, kit terhel a ielelös- ség és követeljük, hogy sürgősen javítsa meg a dolgozók ellátását ar Üzeifislelmczcsi Vállalat.