Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

4 NAPLÓ 1951 JULIUS n ELMÉLETI TANÁCSADÓ * Miért vált szükségszerűvé az újtípusú forradalmi munkáspárt megteremtése (Az esti előadóképzö tanfolyam hallgatói figyelmébe ajánljuk.) Az 1900-as évek vegeidé a kapi­talizmus új helyzetet teremtet!, a fej­lődés az imperializmus korszakába lépett. Az egymással -élet-haltál ver­senyben álló kapitalisták, kapitalista országok pusztító hajszát indítottak a nagyobb profilért, a nyersanyagokért, a piacokért. A töke minden ország­ban egyre kevesebb kézben összpon tosu'll, kezdtek kialakulni a monopó­liumok.. a föld területű felosztása be­fejeződött, a gyilkos harc egyre éle­sebbé vált. az egyes kapitalista cso­portok, egész tőkés országok, a tő­kés országok és gyarmatok között. A harc azért, hogy ki maradjon fetíil, ki hódítsa el a másiktól a piacot, a profitot,, arra vezetett, hogy a tőkések még jobban hajtották a munkásokat, fokozódott a kizsákmá. nyolás. Hogy versenytársaikat le tudják győzni, olcsóbban kelleti ad- niok az árut. Lecsökkentették tehát a munkások bérét. ,s több. munkát, több terméket préselek ki belőlük ezért a lecsökken'olt bérért. A mun­kásokat egyre jobban fojtogatta a kizsákmányolás, egyre nyomorúságo­sabb lett a prole'ariátus helyzete. A munkásosztály kiutat keresett eb hői a szörnyű Iteyzeiből. szabadulni akart a nyomorból. Vczelő után né­zett, vezetőt keresett, kereste azt az erőt, mely képes összefogni a munkások millióit, megszervezni őket a harcra, s felvonultatni az elnyomás, a nyo. mór ellen. Vezetőt keresett, aki a kilátástalannak látszó helyzet­ből megmulatln volna a kiutal. A proletariátus a szociáldemokrata pártoktól, a szociáldemokrata veze­tőktől várta az útmutatást. A II. Imtemacionálé szociáldemokrata ve zérei azonban sorozatosan becsapták a munkásokat. A munkások háta mö­gött megalkudtak a kapitalistákkal, aipró napi érdekekért harcoltak. s lényegében arra törekedtek, hogy változatlanul a tőkések karmaiban hagyják a proletariátust. A szociál­demokraták sorozatos árulása egyre jobban kinyitotta a munkásosztály szemét.- Az elárult tömegek kezdték világosan látni, hogy a szociáldemokrata pártok be. csapják őkef, nem tudják meg­mutatni a kivezető utak mcgal- kusznak a tőkésekkel. A proletariátusnak másfajta pártra, újiípúsú pártra voll szüksé­ge, hajiíthatatlan, harcos, következe­tes pártra, vezérkarra, mely a vihar- han világttó-toronyként mutatja az utat. Az imperialista országok háborúra készülődlek. A piacot mar felosztot­ták maguk közölt, de közben az erőviszonyok a kapitalizmus törvény- szerűségeinek megfelelően megváltoz­tak, és sor került a föld újrafclosz. fására, a piacok erőszakos úton való eóhódffására. A kapitalisták mindert csak háború segítségével oldhat­ták meg. A proletariátus látta, hogy ez a háború a tőkések ér. dekeiért, a munkások, a dolgozók bőrére menne. A proletariátus kereste a kiutat a háborús hely­zetből, el akarta kerülni^ a há­borút, vezetőt keresett, aki erős és alkalmas lenne arra, hogy a náború flleni harcban vezesse őket. A szociáldemokrata pártoktól várta ezt. Ezeknek a pártoknak a vezetői azonban elárulták a proletariátus ügyét, megegyezlek .saját“ burzsoáziá­jukkal, s míg hazug szólamokat hangoztattuk arról, hogy ,,hábo­rút viselnek a háború ellen“, — nyugodtan megszavazták a hadi­hiteleket, a „haza védelméről'1 .cónokoltak, — s ágyúlölteléket szállították liurzsoá megbízóiknak, becsapták a proletariátust. A munkásosztály látta, hogy ez a párt, a szociáldemokrata párt képtelen ő harcba vinni a háború, a háború okozói elten, képtelen őt kivezetni a 1.i'á'ástatannak játszó hefyze hői. A munkásosztály ráébredt arra. hogy a meglévő pártok képtelenek megoldani a problémákat, hogy olyan pártra van szüksége, mely képes le. rombolni a régi világot, mely mun­káspárt minden erejét megfeszíti en­nek érdekében, mely képes felépíteni a kapitalista világ romjain az úja', a szocializmust, Olyan pártra van szüksége, mely tűrhetetlenül a prole­tariátus érdekeit képviseli, mely erős. edzett, szervezett, elméle'ileg felké­szüli, világosan látja a győzelemhez vezető illát, s arról srniilyeli körül­mények között le nem tér. A proletariátus látta, hogy az el. nyomásból kivezető út egv i vén párt­nak a megteremtése, hogy az újlipűsii munkáspárt létreho­zása az egyedüli, türvénv.szeríí, szükségszerű lehetőség a rabság­ból való szabadulásra. A munkásosztály létrehozta ezt a pártot. Lenin elvtárs történelmi ér. deme mindenekelőtt abban rejlik, hogy meglátta ezt a történelmi szük­ségszerűséget, élére állt a munkásosz. tály harcos pártjáért folytatott küz­delemnek. s megteremtette ezt a pár­tot és Sztálin elvlárssad együtt legyöz- bete'.lenné tette. Ez a párt, az, újlí. púsú, a Bolsevik Párt volt az egyet­len. mely harcba; győzelmes harcba tmfla vezetni a proletariátust, mely képes volt arra, hogy megdöntse a burzsoá uralmát, s a kizsákmá­nyolás világának romjain felépít, se, megvédje az emberiség sza­bad, nagy hazáját, százmilliók örömét, reménységét, az első szo­cialista államot, a nagy Szovjet­uniót. A feltételek más országiokban is adva voltak a proletariátus győzel­méhez a második világháború végén, elsősorban a vesz1 es államokban, ahol a legforradalmibb volt a hely­zet. Ezekben az országokban azonban „em volt olyan párt, mely képes lett volna a harcot vezet, ni, győzelmesen lerombolni a bur­zsoázia világát és felépíteni a pro­letariátus világát. Nálunk, Magyaror­szágon is adva volt a győzelemhez minden lehetőség, s a nagyszerű pro. letárdiktatúna ideiglenesen mégis el­bukott, — nem utolsósorban éppen azért, mert a Kommunista Párt fel. olvadt a szociáldemokrata pártban, meri nem maradt olyan kristálytisz­ta. edzett, következetes, harcos veze­tője a munkásosztálynak, mint a Bol. sevik Part. A Bolsevik Párt megmutatta az' egész világ munkásosztályának halai, más győzelmével, hogy ván kiút a kilátástalannak látszó helyzetből, megmutatta a győzelem, a proletár- győzelem egyedüli útja1. Megmulatta, hogy- csak egy ilyen újiípúsú pár! képes arra. hogy a hatalom meg­szerzése után megtartsa, megvédje, tovább fejlessze azl, s felépítse gi­gászi munkával a szocialista társa­dalmat. Csak egy ilyen újtípúsú párt képes arra, hogy az ellenséget köve! kezetes és könyörtelen harcban le­győzze, eltiporja, .s örökre megszün­tesse az embernek ember által való kizsákmányolását. A mi nagy Pártunk. Rákosi elvtárs vezetésével ezt az utat követi, a dicső Bolsevik Párt útját. A magyar proletariátusnak, amikor láncait a Szovjet Hadsereg leverte, volt olyan pártja, mely a Bolsevik Párt állandó támogatásával, tapaszla tatainak felhasználásával képes volt vezetni a győzelem felé, képes voli vezetni a kapitalista elemek elleni Imre, a szocializmus építése útján. Es a munkásosztály, a dolgozó nép egy A szabadságot, mélyet a dicső Vö­rös Hasisereg hozott népeinknek. — azzal, hogy" megsemmisítette a hitle. rista hordkat, — falán a bori bányá­szok érezték a legjobban. Felszaba­dullak a véres hitlerista banditák'ól, akik a bori hányákat büntetőtáborok, ká alakították, melyben a bányászok rabok voltak. A Tito-klikk aljas áru. lása folytán a bánya újabb kizsák mányolók kezére jutott. A francia kapitalisták és a hit&erisla megszál­lók helyett ma aV. amerikai „Anacon da Copper Mining Co“ tröszt az úr Bor bányászai inn újra harcolni líényfrlrnek a kétszeres kizsákmányolás ellen amely sokkal véresebb, min' a liábo rú előtti monarchist,! Jugoszláviában volt. -\mig a bányászok százával a piszkos, tetves és poloskás barakok ban Iáknak és a legborzasz'óhb fel- léte ek mellett dolgoznak, addig a li- loista vezc'ők henyélnek a gyönyörű villákban, éppen úgy, mint annak ide jén Emil Piallot, a francia kapitalista vállalat igazgatója. Többszázezer di nárt költöttek el csak h klubra, ame­lyet amerikai módon rendezlek be. A klubot csak a „vezetők" látogathat­ják. A titoista vezetők nem egyebek, mint az amerikai imperialis'ák ér­dekeinek az őrzői, akik Rankovics véres terrorjának a segl'ségévcti arra kényszerítik a bányászokat, hogy na. pottta 11—Ki órát, söl többől dol­gozatlak. A szörnyű munka és a rossz táplálkozás következ ében a dolgozók 40 százaléka tuherkulotikus beleg A bori bányászok a véres lerror el­lenére ^is ellenállást fejtenek ki. A re szorosabban, egységesebben tömö­rült e köré a part köré. Nemcsak a munkásosztály látta, hogy milyen mérhetetlenül hatalmas fegyvert, a győzelem zálogát jelenti a Párt. Látta ezt az ellenség is. A harcok közben, a proletariátus ha­talomra kerülése előtt, — de különö­sen a hatalom megszerzése után, a proletárdiktatúra megteremtése után —, az ellenség döntő fegyvere, belülről támadni a Pártot. Benyo­mulni a Párt soraiba, s belülről bom­lasztani, gyengíteni. Ezéri építette be az ellenség a mi Pártunkba is a Rajk-banditákat, s ezért próbálkozik törvényszerűen újra és újra ügy­nökeinek beépítésével a munkásosztály vezérkarába, a Párt­ba. Ezért építette be leggyalázalosabb ügynökeit a jugoszláv kommunisták pártjába, s züilesztette Jugoszláviát a haramiák, fasiszta banditák rabló- területévé. A Párt védelme, a Párt tiszta­ságának védelme ezért n párttagság, a munkásosztály, n dolgozó nép számára élete, sza­bad jövője, minden verejtékkel kivívott győzelme védelmét je­lenti. A Párt az alapszervezetek összcsé- gc, a Párt erejét az alapszervezelek össze-ségének ereje, harokészsége, fel­készültsége adja. Ezért az ellenség is alulról, az nlapszervezeteken ke­resztül próbál újra és újra beépülni a Párt­ba, egy-egy területen magához ra­gadni a vezetést, hogy aztán bom­laszthassa magát a Pár ol, erőtlenítt se, harcképtelenné legye az aíapszer- vezeleket. A Közponi Vezetőség határozata értelmében „óhány hónap múlva párt­szervezeteink vezetőségét újjáválaszt­juk. A pártélet legfontosabb esemé­nyét jelenti a vezetőségek újjává­laszt á&a. A Párt védelmét jeleiéi, egész éle" ttink, proletárdiktatúránk, jövőnk drága hazánk védelmét jelenti. Olyan vezetők kgrülnek mindenütt a pártszervezelek élére, akik követ­kezetesen harcolnak a Párt politi­kájáért, li kormányhatározatok vég- rehaj'ásáért, akiket száz és száz harcban próbáltunk ki, akik eddig is megáli"ák helyüket a vezető posz­tokon, akik eddigi munkájukkal, harcukkal bizonyságot tették arról, hogy valóban méltóak és alkalmasak a veze'ésro. További győzelmeink fontos fel­tétele az, hogy ilyen elvtársak ke­rüljenek a vezetőségekbe. Nagy a fe­lelőssége tehát mindenegyes párttag, nak, minden kommunistának. A Pár­tot védjük, a Pártol erősítjük a ve­zetőségek újjá választásával, a Pártot, minden eddigi és minden jövendő­beli győzelmünk szervezőjét, biztosí­tékát, a mi nagy Pártunkat, Rákoki elvtárs győzelmes Pártját. múlt év folyamán 10.180 dolgozói kényszerítettek le a bányába dolgoz­ni. azonban ezek közül rövid idő alatt 9.782 megszökött. A dolgozók illegális béketoizotlságokat szerveznek és harcolnak a titoisták' ellen. Har­colnak, hogy minél kevesebb rezei crmeljenek az amerikai háborús gé. pezelnck. Így példül a múlt évben a tervet még 35 százalékra sem teljesí­tették. A bori bányászok mind gyakrabban szerveznek tüntetéseket is érdekeik megvédése céljából. Májusban is Üli akoz a.k az ellen, hogy a munka­ruhák árának a megtérítését megvon­ták és követelték a bőrkabátok ki­osztása1 amelyet csak a titoista ve­zetők részére varrtak meg, ugyanak­kor. amikor a bányászok nagy része a bányában úgyszólván meztelenül és mezítláb dolgozik. Energikus lib ’okozásukkal a bányászok elérték, bogy a tilois’ák kénytelenek voltak kiutalni a visszatartott ruhnmegvál- tási pénzt. A bori bányászok tisztában. vannak azzal, hogy csak szervezett harccal tudnak ellenállni a fasiszta kizsák­mányolásnak, hogy csak egységes ak­ció kje® I tudnak eredményes harcol folytaim a bókéért, a titoista háborús készülődés ellen és éppen ezért mind többen csatlakoznak az illegális kom imiuis'a csoportokhoz és nap min' nap, újabb és újabb csapásokat mér. nek a ti“joisla fasiszta rendszerre. A bori bányászok harca a kizsákmányolás és a háborús készülődések ellen Hét nap a külpolitikában A kore-ai fronton az elmúlt héten az l imperialisták támadásai mind nagyobb veszteségekkel jártak és fokozatosan tovább lanyhul falc A koreai tárgyalások megkezdése óta ugyanis az interven­ciós csapatok amúgyis gyeng„ harci kedve még tovább csappant. A tüzsziinefi tárgyalások híre megcsil­logtatta a zsoldos katonákban a re­ményeket ,,Talán sikerül megúsznom, és nem kell itt pusztulnom.“ Az idegen katonák tehát már szí­vesen elhagynák Koreát, de az ame­rikai tőkések egészen mást akarnak. Közel egy hónapja hangzott el Malik elvtársnak, a Szovjetunió képviselőjé­nek, az egész haladó világ által is lorrón támogatott javaslata, hogy bé­kés úton rendezzék a koreai konflik­tust. Ennek majdnem egy hónapja, de az azóta megkezdett tárgyalások még úgyszólván semmi eredményt nem hoztak. A tárgyaló leieknek egyelő­re még a tárgyalás napirendjében sem sikerült megegyezniük az amerikaiak aUcadékoskodása miatt. Tárgyalóasz­talhoz szorította ugyan őket a Szov­jetunió és a békét követelő százmii- ] liők' ereje, fecsegnek is „békés“ j szándékukról, de eddig nem az mu- (atkuaott meg, hogy őszinték lennének eztek a szándékok. Mindenesetre amelleU, hogy mennyig nem őszinlék már feS lehet sorolni néhány tényt. A Newyork Times című újság sze­rint „Az amerikai hivatalos körök legjobban* attól léinek, hogy a legy- verszünet\lanyhuldst idézhet elő Ame­rikában és\ általában az Atlanti Szö­vetségben a fegyverkezési programm végrehajtása terén.“ Ez azt mutatja, hogy ők egyáltalán nem szívesen tárgyalnak a koreai békéről. Egy másik háborús uszító újság, a Chris­tian Science Monitor pimasz hangon egyszerűen kijeVmti, hogy „hiba volt szóbaállnj a kommunistákkal“. Ha az imperialista „hivatalos körök“ ilyen véleményen variunk, akkor könnyen fel lehet tételezni:-; minden lehetőt el­követnek. hogy a tárgyalásokat vég- nélküli vitába fuHasszák. vagy ostoba szői’szálhasogatásokl'cal megakasszák. Különösen megszivi«l’endő ezzel kap­csolatban az, hogy vaz imperialisták az utóbbi időben világszerte fokozzák háborús készülődéseik« t. Ez azt bizo­nyítja, hogy a háborút' uszítok, füg­getlenül a fegyverszümtvi tárgyalások kimenetelélő!, a világ másik pontján új háborúba szerelnének, kezdeni. Egy új háború kirobban fására igen alkalmas területnek tartják Európát, főként pedig Jugoszláviát -t'S Nyugat- Németországot. Ezt a két: országot úgy tekintik, mint vaíam, harapófo­gót a Szovjetunió és a népi *demokrá- ciák körül. \ A fasiszta TitoS és bandája moiädja, hogy „aki kapcsolatokat te­remi, vagy tart lenn olyan párttal, vagy egyesülettel, amely nem tarto­zik -c bonni állam igazságszolgálta­tása zűá (például a DIVSZ-el, a Nem­zetközi Demokratikus N ószövetség gél stb.), fiz 5—15 évi íegylxázzal büntet­hető.“., Ez a hitleri időket is csaknem felülírná ó fasiszta törvény tehát min­denkit üldöz, aki Németország egysé­ge mellett, a béke mellett sfkraszáüi. Nyilvánvaló, hogy ezt a törvényt a bonni ka rmány az új háború előkészü­lése céléiból hozta. Ugyancsak az új háború érdekében ,a<z. US A ^parancsára 39 tőkés ország megszűnt ette a hadiállapotot Német­országgal. Ezt a tényt az imperialis­ták úgy próbálják feltüntetni, mintha ez a béke térdekében tett lépés volna. Holott arróíl van szó, hogy a hadiálla­pot megszüntetése éppen nem a bé­két, hanem a fegyverkezést, a háború kirobbanta»! t segíti elő. Az imperiAdsták természetesen nem­csak Jugoszláviában, é* Nyugat-Né- melországbaú,, hanem valamennyi nyugateurópai országban nagy hábo­rús erőfeszítíVeket tesznek. Ezen az úton azonban nap mint nap olyan ha­talmas akadályokba ütköznek, mint a Szovjetunió által vezetett világot át- lógó mozgalom,\ a népek elszánt har­ca a háború eV-en, a fegyverkezési, politika e'len. ,Ez a fegyverkezési i politika elleni harc toppantotta össze I a De Ga.speri-lélk' olasz kormányt is' I az elmúlt napokban. Mint Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, a kormá'my lemondása után. kijelentette: ,.Az ötszög belefáradt ab­ba a politikába, ainely kizárólag az Atlanti Egyezményein, a fegyverkezé­sen és a kommuistciallenességeri ala­pit'.“ A háborús uszító A iPcní szemben álló népakarat nehezíti 'Franciaországban is a választások utáld új kormány megalakulását. Bár Eiaenhower tábor­nok már úgy is próbáit „segíteni“ a kormányalakításban, hogy megígérte: szükség esetén az amerikai katonasá­got i,. bevetik és együfiműködtetik a francia rendőrséggel — a dolgozók hatalmasodó tiltakozása miatt, még­sem tudtak eddig kedvük} szerinti kor­mányt összetákolni. Hetek óta kínos kudarcokat szenvednek az imperialisták Iráttban is. Az angol és amerikai imperialisták követelődzései és fenyegetései ellené­re a Moszadik-fé'.e iráni kocrmány a dolgozók roppant erejű nyomása kö­vetkeztében olyan messze elment az imperiaiistaeUenességben, hogy attól már maga iK megijedt. A Mcezadik- kormány, amely ideig-óráig együtt tu­dott menni a tömegekkel, — amíg úgy látta, hogy ez használ piszkos kis ér. dekeinek — most már egyre inkább szembefordul az iráni dolgozók mind nagyobb erejű követeléseivel. Ás el­múlt vasárnap, amikor Harriman, az USA megbízottja Teheránba (jkeKett, hogy az olajrói tárgyaljon, ipázesres tömeg vonult fel és tiltakozott az amerikai beavatkozás el'en. A Mosza- dik kormány katonaságot rendelt ki a tüntetők ellen és sortüzet vezényelt. Az iráni tőkés kormány nem képes azt a parancsot kapta, hogy rettegés­ben tartsa elsősorban „sajat“ orszá­gát. de emellett a környező felszaba­dított országok népeit igyekezzen itt eg- félemlíteni. Ennek érdekében fegy-s ér­kezik a belgrádi hóhérklikk egyre t'r- cátianabbul. Ennek érdekében renc\a- zi sorozatosan a szabad népek eile \ i provokációkat. E hét lo'yamán az At­ban Népköztársaság kormánya újabb két erélyes hangú jegyzéket intézettI a Tito-bandához. amelvben megálla­pítja, hogy Titoék iúlius 8-én húsz állig felfegyverzett jugoszláv katonát ős UDB-ügynököt dobtak át az albán határon, akik két kilométer mélység­be behatolva az ország területére, három albán határőrt megrohantak és elhurcoltak, s azonkívül június 8-tól június 29-ig 12 esetben megsértették az Albán Népköztársaság területéi és légi[erét. Ezzel kapcsolatban a jegy­zék megállapítja. hogy a belgrádi fa­siszta kormány banditákhoz illő cse­lekedeteket szervez azzal a céllal, hogy eleget téve az angol-amerikai háborús gyuitogatók terveinek, hozzá­járuljon a harmadik világháború ki- robbantásához." együtthaladni továbbra is az iráni dolgozókkal, mert az iráni nép havea nemcsak az olajért folyik hanem ál­talában a háborús politika ellen. Az iráni nép harca beleilleszkedik abba a világot átfogó imperialistaellenes mozgalomba, amely egyre nagyobb akadályt je'ent a háború útjában. A békéért tettekkel harcoló milliók üzáma egyre jobban növekszik. A' (agfrisebb jelentések szerint eddig 54 országban 350 millió dolgozó irta alj az öthatalmi békeegyezményt követe­lő felhívást, a szabadság országaiban és imperialista elnyomás alatt élő c»szíi gokban is mindjobban növekszik erőscx!ik az imperialisták ellen vivott harc. Amerikai Kommunista Pert lel hív,ist intézett az USA dolgozóihoz, támogc\*sák a koreai fegyverszünet ügyét, .K öveteljék Truman kormánytí­A harmadik világháború kirobban­tása érdekében mesterkednek a nyagafnómetorssági lakájok is. Az USA parancsára néhány nappal ezelőtt ii bonni parlamentben -megsza­vaztak egv törvényt amelynek az a lényege, hogy mindazok, akik kiáll­nak a béke ügye, Németország egy­sége és az emberi jogok mellett hűtlenséget, hazaárulást követnek el és súlyos börtönbüntetésben kell őkei részesítem. A törvény például ki­tól, hog V tegyen meg minden szüksé­ges lépést a kóreai háború befejezé­se, a tartás béke biztosítása érdekében. Elszántan küzd Nyugat-Németország és Jugoszlávia népe is. A jugoszláv ifjúság legjobbjai fegyverrel a kéz­ben harcom sk a nép aljas járulója, a Tito-banda el'len. Bár az imperialisták egyre fokozzák háborús készülődéseiket, a világ népa az elmúlt hétért is eredményes harcot vívtak a béke jtnegvédóse éffdekóbaa.

Next

/
Thumbnails
Contents