Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-22 / 169. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!------------------. A MAI SZÁMBAN: -***'' P arasz fküldötteínk levelei (2. o.) — A Megyei Pártbizottság zászlajáért (2. o.) — A római katolikus püspöki kar letette az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára (3. o.) — Miért vált szükségszerűvé az újtipusú forradalmi munkáspárt megteremtése {4. o.) — Hét nap a külpolitikában (4. o.) — Lengyelország felszabadulásának évfordulója (5. o.) — Ki volt Pero Szegedinac? (6. o.) — Emlékezz Jobban, Kanizslaá István) (6. o.) AZ MD P B ARANYAM EGYE I PA" RTBI Z O TTí ÁGÁN A K LAPJA VIIL ÉVFOLYAM, 16«. SZÁM ara 50 filler VASÁRNAP, 1951 JULIUS 22 A Központi Statisztikai Hivatal jelentés® a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, és az áruforgalom fejlődését, a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951 második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Ab Ipar fejlődése erős ütemben folytatódott. Az egész gyáripar 1951 második negyedév! termelése 34.4 %-aI volt több, mint ÍÖ30 második negyedévében, — ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, • könnyűiparé 36.6 százalékkal és az éMmezési iiparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, * kohászaté 37.2 százalékkal, a gépgyártásé 49.1 százalékkal, az építő, anyagiparé 25 százalékkal, a textiliparé 25.4 százalékkal emelkedett a *ault év azonos időszakához képest. k jelentős eredmények mellet: azonban a gyáripar a felemelt ötéves terv által az 1951 második negyedévére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre. A második Negyedéves tervet az egész gyáripar 99.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. 1951 éh* félévében az egész gyáripar a tervet 100.5 százalékra, a könnyűipar 100.8 «ázalékira, az élelmezési ipar 100.1 házalókra teljesítette. Az év második negyedében az •gyes Iparcsoportok terv-teljesítése a következőképpen alakult: 1951 második negyed '•»csoport tervteljesítésel %.han Bányászat 94.2 kohászat / 102.0 gépgyárig I 97.1 erősáramó berendezés 100.5 gyengeáramú berendezés 98.5 finommechanika 106.1 tömegcikk , 101.7 Javítóműhelyek 106.7 ^Ulamosenergia 100.2 építöanyaglpar féptfésflgyl és könnyűipari minisztérium mai együtt) CM megnevezés 1951 II. negyed 1950 II. negyed százalékban: (élel89.5 100.2 101.0 98.8 95.9 100.7 97.9 102.6 101.0 92.4 100.0 103.7 •«gyészet gumi nehézipar Kezesen fa Papír I. nyomda r ( »ext« **őr és szőrme ruházat könnyűipar összesen: »«■•és nélkül) élelmezés gyáripar összesen: 99.0 Az egyes minisztériumokhoz tarto- ® iparváilfllatok második negyedévi fjvükel a következőképpen teljesitetMínisztérinm 1951 második negyed tervteljesítésel %_ban. |*ánya_ fy energiaügyi 99.0 "»bő. és gépipari 99.0 építésügyi (épitűanyaglpar) 87.5 közlekedés- és postaiigyi 100.6 könnyűipari 100.0 élelmezési 103,7 H151 első félévében a bánya- és P«rgiaügyi minisztérium 98.2 száza. . ra, a kohó- és gépipari miniszté- m 100.6 százalékra, az építésügyi jnnr'érium (épitőanyagipari válla. ni) 98.3 százalékra, a közlekcdés- tetóv°St*ü«yl minisztérium 105.4 szó- lm n a könnyűipari minisztérium •2 százalékra, az élelmezési mi szle.Taim 99.8 százalékra teljesítette i tervet. ^on1l|>sabb iparcikkek termelése 5! második negyedében 1950 ma. ,'k negyedéhez viszonyítva mezőképpen alakult: a kő Cikk megnevezés S*é.n v?8 As acél muminlnm é.s *®z|ergngépek 1051 II. negyed 1050 II. negyed százalékban: 122,0 116.2 217.3 180.7 timföld mozdony (köz. L vas. vonrtató) 127.3 vasúti teherkocsik 105.1 tehergépkocsi 194.5 motorkerékpár 112.3 kerékpár 129.5 traktor 114.3 villamosforgó gépek 138.1 izzólámpa 122.3 rádióvevő készülék 102.5 varrógép 167.0 villamosenergia 119.2 gép- és motorolaj 110.8 gépkocslabroncs-köpeny 132.5 tégla »8.3 mész 109 8 cement 112.6 táblaiiveg 86.7 pamulszövet 141.5 gyapjúszövet 133.6 selyemszövet 114.2 len- kenderszövet 111.0 selyemharisnya 132.5 pamutliRrtsnya 101.8 bőr, cipő 137,6 férfiöltöny 283.2 női kabát 205.3 szesz 185.1 cigaretta 119.2 édesipari készítmények 176.2 szappan 113.3 gyufa 132.8 Terven felül a második negyedévben jelentős mennyiségű timföldet, hu-taalumíniumot, hengerelt alumíniu. mól, elektroné élt, kovácsolt acélt, traktort, ke.rékpárt, rádiócsövet, bal- tonruházatoT, férfikabá’.ot, gyapjúsző. vetet, selyeanhSrisnyát, hántolt rizst, száraztésztát, csokoládét, keményítőt, söri. s'tb. gyárlottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén,_ nyersolaj, martinacél, tehergépkocsi, tégla, cement, mész, pamutfonal, selyemszövet, pamutharisnya, férfiing, cipő termelésében. ebben az évben kb 6.6 millió mázsával több kenyérgabona és 1.7 millió mázsával több takarmánygabona betakarítása várható, mint az elmúlt évben, ami közel 25 százalékos, illetve több, mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A széna fél ék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a herefélék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közéi kétszeresét adták. A jó takarmánytennés kedvező feltételeket teremtett állatálományunk fejlesztésében. A tavalyi gyenge takarmánytermés következtében átmenetileg csökkent állatállományunk újra gyarapszik. Az 1951 évi vetéstervet a mező- gazdaság általában határidőre teljesítette. Az intenzívebb művelést igénylő növények közül a rizs vetésterülete 13.4 százalékkal nagyobb mint a tavalyi, a gyapot vetésterülete pedig a tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép- és traktoráMomások száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraink száma 54.1 százalékkal, vontatóink száma 61.9 százalékkal emelkedett. Az ipari munkáslétszám több év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozódó gépesítés ellenére, — az állami gazdaságokban és kisebb mértékben a terme- lószövetkez'itekbon --cunkaerőhiár y lépett fel. 11 e Építőipar Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 103.2 százalékra, a szerelőipar 106.0 százalékra, a mélyépítőipar 109.3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok II. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 104.9 százalék, Közlekedés- és postaügyi minisztérium 108.8 százalék. 1951. első félévi tervét az építőipar 109.0 százalékra, ezen helül a ma- gasépflőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 110.4 százalékra, a mélyépítő ipar 107.6 százalékra teljesítette. Az ipari minisztériumok vállalatai a H. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 'százalékra teljesítették. Az építőipar termelése a tervidőszakban múlt év hasonló időszakához képest 145.4 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 128.0 százalékra, a szerelő iparé 162.4 százalékra, a mélyépítő iparé 172.5 százalékra emelkedett. Tovább fokozódóit a tervidőszakban az építőipart munkálatok gépesítése. A földmunkáknak több, mint 30 százalékát, a betonkeverési munkáknak csaknem 80 százalékát gépek segítségével végezték. A Sztnhánov-módszerrel végzett felázás részaránya 34 százalékra emelkedett. A sztahánovistúk létszáma az előző negyedévhez képest több. mint kétszeresére emelkedett. Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozói: létszáma is. A helyi tanácsok irányítása álalt álló magasépítő és tatarozó vállalatok fejlődése nem kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették'. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mezőjsaxdasás; A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint Közlekedés A közlekedés 1951. II. negyedévben áruszállítás; tervét 103.1 százalékra, személyszállítási tervét 103.6 százalékra teljesítette. az első félévben az áruszállítási tervet 104.1 százalékra, a személyszállítási tervet 103.9 százalékra teljesítette a közlekedés. 1951. II. negyedévben 35 százalékkal több árut és 17.3 százalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emelkedése 1950 II. negyedéhez képest 17.1, a személyforgalom emelkedése 29.8 százalék. A viziközíl'ekedés áruszállítási tervét 100.1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben — autóbusz — forgalom egy év alatt a fővárosban 24.3, a vidék} városokban 50.8, a közúti vülamosforga’om a fővárosba,, 7.9, a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autobusz-forgalom utas- szálCítási tervét 115.2 százalékra teljesítette, a múlt év azonos időszakának teljesítményéhez képest az emelkedés 86.8 százalék Tehergépkocsi-közlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállított, mint 1950. II. negyedévében. Áruforgalom 1951 II. negyedévében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. Ezen be'ül a felvásárló nagykereskedelmi válal-atok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint 1950 második negyedévében. A. kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkal nőtt meg, amelyen belül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 81,2 százalékkal növelte forgalmát A szocialista kiskereskedelem bolthálózata egy év alatt 5.600 üzlettel, azaz 3.800 állami és 1800 szövetkezeti holttal bővüit. Beruházások 1951 második negyedévében a népgazdaság összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában beruházásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban és az építőiparban 75.6 százalékkal, a mezőgazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló Időszakának beruházásait. A tervidőszakban a gyáripar bemhá zásaiból 93.3 százalék julott a nehéziparra, 3.8 százalék a könnyűiparra, 2.9 százalék az élelmezési iparra. A tervidőszakban számos lermelő célokat szolgáló beruházás üzembehelyezése történt _ meg. A gyáriparban többek közölt a nrilyeűév folyamán a diósgyőri kohászaid műveknél egy elektromos kemencét és a Rákosi Mátyás Műveknél egy 40 tonnás Mar tin-kemencét, az üzemekben nagy. számú különféle új gépet, a bányászat fejlesztésére több különböző hé. nyagépet helyeztek üzembe. Mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésére a II. negyedévben 795 drb traktort, számos, kombájnt, és több-ezer egyéb kisebb mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe. A tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti csoportot ós gépállomást villamosítottak. A forgatómnak átadlak 12 hidal, köz. lókedésünk fejleszlésére a vasúti gördülő állományt többszáz teher és személykocsival bővítették. A tervidőszakban üzembe helyezték a személyszállítás megjavítására a csepeli gyorsvasú'.at és a bányavidé. kékén több új gépkocsijára'.ot indítottak. A tervidőszak alatt helyezték forgalomba a bányászat szempontjából jelentős Balinka-bodajki vasútvonalat is. A tervidőszakban számos új lakás épült, új kórházi ágyakat és iskolákat létesítettek. A munkások és tisztviselők szám útink emelkedése,, a munkatcrmeíékettyscg alakulása 195t II. negyedévében' tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt összesen 100,000 fővel emelkedett. A IL negyedévi mutikabénjigp a gyáriparba» az egy évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladta meg. Az ipari tanulók száma egy év alatt közel 8.000 fővel, az átképzősöké 6.500 fővel emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma egy év nlatt 42.000 fővel emelkedett. A gyáriparban az egy főre eső tor. melési érték 1951 II. negyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 16.4 százalék (ezen belül a szénbányászaiban 11.6 százalék), a kohászatban 20.8 százalék, a gépgyártásban 21.9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 36.3 százalék, a gumiiparban 33.7 százalék, a textiliparban 18.4 százalék és a ruházati iparban 53.5 százalék. Az építőiparban a munka1 erinelé- kenység az előző év azonos időszaka hoz képest 14.8 százaléklka! emelkedett. A munkaidőt azonban sok helyen még nem használják ki megfelelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indokolatlanul távolmarad a munkától. Egcsisf’giiíryi és kuHurális eredmények A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk tovább fejlődött. A kórházi ágyak száma 5.6 Százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal voll magasabb, mint a multt év megfelelő időszakában, A nők bekapcsolását a termelésbe eősegítette a bölcsődék és ovódák hálózatának további növekedése. A bölcsődei ellátásban- részesült gyér írekek száma 50 százalékkal, az ovo. dába járó gyermekek száma pectfg 33.1 százalékkal volt több a tervidőszakban, mint a mult év hasonló időszakában. 1951 II. negyedében a szervezett üdülésben részt vett dolgozók száma 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszaké, ban üdülő dolgozók számát 1951. FI. negyedévében a szocialista kultúra minden területén további jelentős eredmények voltak. Az 1950^51. tarfév végén 36.000-vet több tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint az előző tanévben. A középiskoláikban vizsgázott tanulók száma 92.000, azaz 19,3 százalékkal több, mint az elmúlt tanév végén és 75 százalékkal több, mint az 1937 —38 tanév végén. A tervidőszakban 70.000 dolgozó vett részt ipari szakoktatásban, ez a múlt év azonos időszakához viszonyítva, 17.6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folyta, tódoít az üzemi és falusi kultúrcso- portok országos versenye, ezen több, mint 6.200 csoport közel 96.000 tagja vett részt. A kulturális színvonal emelkedését mutatja: hogy 1951. II. negyedévében a kiadott müvek száma több, mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában kiadott művek számának. A mozilátogatók száma a tervidőszakban 2.5 millióval, 23.1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 úi könvvtár nvilt meg. A földművelésügyi miniszter közleménye az új termelőszövetkezetek (csoportok) aíakakításónak engedélyezéséről A földművelésügyi miniszter folyó évi február hó 25-i rendelkezésével új termelőszövetkezetek (csoportok) alakításának engedélyezését — a tavaszi mezőgazdasági munkákra való tekintettel — átmenetileg felfüggesztette. Azóta 610 előkészítő bizottság alakult az országban. Ezenkívül az ország számos községében a dolgozó parasztok ezrei tervezik termelőszö- vetkezeti csoportok alakítását. Az aratás befejezésével nagyszámban fordultak a földművelésügyi miniszterhez, s kérték, az engedélyt megalakulásukhoz. Kérésükre július 22-től kezdve a földművelésügyi miniszter ismét engedélyt .ad új termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására. A mai naonal a következő alökészítő bizottságok kapták meg az engedélyt a termelőszövetkezeti csoporttá alakuláshoz: III. típus szerint A tisza.burai Szabad Föld, a nagyberki Becsület, a nagyvarsányi Vörös Rózsa és Szabadság, a márokpapi Uj Barázda, továbbá a noszvaji, cirá- ki, a baracsapátszáliási és'a nagydénni. a 11. típus szerint a csököiyi Béke, a kunhegyes, Petőfi és Ságvári, a kengyeli Béke é$ Május 1 az orosj Rákóczi, az uj- fehértói Béke előkészítő bizottságok alakultak át termelőszövetkezeti csoportokká.
