Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-21 / 168. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A művezetők ét mesterek Budapesten nagygyűlést tar­tottak (2. o.) — A földművelésügyi miniszter jutalomban részesíti a legjobb eredményt elért cséplő-munkacsapa­tokat. (2. o.) — Békeőrségei állnak vasárnap az ország parasztiíataljai (2. o.) — Nem jól megy a munka Kétuj- falun — mert nincs a pártvezetőségben termelőmunká­ban résztvevő dolgozó paraszt (3. o. — Nem zavarhat­ják meg a Vörös Csillag aratását Tito gyújtogató kémei. AZ M.D P B ARANYAM EG YEI PÁRTBI ZÖTTIÁCA'NAk LAPJA vili. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ARA so filler SZOMBAT, 1951 JULIUS 21 A társadalmi bizottságok feladatai Megyénk dolgozó parasztsága győzelmesen elsők között fejezte be a békearatás nagy csatáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg­elégedhetünk elért eredményünk­kel, Harcba kell indulnunk, hogy az előttünk álló szép és nagy fel. adatokat: a cséplést, a begyűjtést, a másodvetést maradéktalanul vég­rehajtsuk, az előirányzatot túltel­jesítsük, — biztosítsuk az ország kenyerét, teljesítsük törvényes kö. tel ességünket. z előttünk álló feladatok győ­zd ícs végrehajtásában nagy sze­repe. van a társadalmi bizottságik­nak, — a társadalmi bizottságok jó, vagy rossz munkájától függ: telje­sítjük-e határidőre, vagy nem tel­jesítjük a cséplés és begyűjtés nagy munkáját. Nagy és megtiszte­lő feladat áll társadalmi bizottsá­gaink előtt. A bizottság tagjainak kell gondoskodni a betakarítás, a cséplés, a begyűjtés gyors elvégző­ről, arról, hogy valósággá váljon a „cséplőgéptől a raktárba"-moz- galom. Emellett azonban nem feled­kezhetnek el a tojás, baromfi, ku­korica, burgonya begyűjtéséről sem. Ahhoz, hogy ezeket a feladato­kat megvalósíthassa a társadalmi bizottság, szükséges, hogy minden nap világosan lássa: községükben hogyan halad előre a begyűjtés, Ehhez a legfontosabb, hogy jó adat­szolgáltatásuk legyen, hogy az adatok pontosak legyenek! A pon. kimutatások birtokában meg btdja határozni a társadalmi bi- *ottság, hogy hova kell összponto­sítani az erőt, melyik az a lánc­szem, amit meg kell ragadni a győ­zelem érdekében. A másik döntő feladat, hogy leg. alább hetenként egyszer kiértékel, lék a kenyér és takarmánygabona, baromfi, tojás és szénabegytijtés eredményeit. A kiértékelés során kitűnt élenjáró gazdákat népsze­rűsítsék, állítsák követendő jó pél­dának a falu többi dolgozó paraszt­ja elé. A rendszeres és pontos ki­értékelés teremti meg a lehetőségét valóságos, eleven versenynek, Syik község hívja versenyre a •másikat a begyűjtés nagy csatájá. ban. Ha jó a verseny nyilvánossá. Sa, csak akkor válik élővé a gaz- űa a gazdával, cséplőgép a cséplő­géppel, község a községgel folyta­tott versenye. A jó versenyt, a verseny ered­ményességét nem teremti azonban meg egyedül a verseny nyilvános. Sa,_ a meggyőző szó, ha a társa. almi bizottságok tagjai nem mu­cinak maguk példát azokban a .^adatokban, amelyekre* mozgósít­ok a falu többi dolgozóját. A tár­sadalmi bizottság döntő feladata, °°£íy a bizottság tagjai, a község fertői élenjárjanak a begyűjtés­ben. Nem úgy, mint a kisdobszai 2“r*adalmi bizottság tagjai és a ^zség vezetői, akik sem a másod. vetésben, sem a begyűjtésben nem mutatnak példát. A községnek 96 hold másodvetése van és ebből még csak nyolc holdat teljesítettek, — de ebből egy négyszögöl sincs, ame. lyik vezető emberé lenne. Világos, hogy hiába agitál a társadalmi bi­zottság bármelyik tagja, hiába agi­tál a község bármelyik vezetője, hogy végezzék el a másodvetést, adják be határidő előtt a gabonát, — annak eredménye nincs, mert megkapják a választ: ,’Maguk be­szélnek. amikor maguk vannak le­maradvai?“ A heti társadalmi bizottsági ülé. seken szükséges, hogy megjelenje, nek a községi párt- és tömegszer­vezetek vezetői, így lehet jól össze­hangolni a munkát, a döntö fel­adatokra összpontosítani az erőket. Ezt sem lehet megtalálni Kísdob. szán, mert sem a párt., sem a tö­megszervezetek vezetői nem láto­gatják a társadalmi bizottságokat, a pártszervezet nem ellenőrzi, dol- goznak-e, mit csinálnak. Ahelyett, hogy a munkát beosztanák egymás között, a pártszervezet titkára mindent egyedül akar elvégezni, — aminek „eredménye" meg is lát. szik. Nem látja el jól a feladatát a kisdobszai társadalmi bizottság. Nem tartja meg a heti kiértékelő értekezleteket, — ahol a bírálat és önbírálat éltető fegyverével megja­víthatnák a munkát, — hanem a munkák elvégzését a dobolásra bízzák. A kisdobszai társadalmi bizott­ság munkája tanulság lehet közsé­geink társadalmi bizottságainak, megtanulhatják belőle, hogyan nem helyes dolgozni a társadalmi bi­zottságoknak. Hogyan dolgozhat jól a társa­dalmi bizotság? Elsősorban úgy, hogy felosztják a bizottság tagjai egymásközt a házakat és azokba naponta eljárnak, meggyőzik, fel. világosítják a dolgozó parasztokat a begyűjtés maradéktalan végrehaj­tásának f°nt osságár ól. A cséplés, a begyűjtés, a tarló, hántás, a másodvetés harci feladat. A kulák, dolgozó népünk ellensé­ge mindent megpróbál, hogy újabb nagy győzelmünket akadályozza, szabotálja. Az ellenség minden megnyilvánulását le kell leplezni társadalmi bizottságainknak, az el­lenség elleni harcba be kell vonni a dolgozó parasztság széles töme­geit is. Ha a társadalmi bizottságok jól megszervezik munkájukat, ha átérzik az előttük álló feladat nagy jelentőségét és ennek szellemében •dolgoznak, nagyban elősegítik dol­gozó népünk újabb nagy győzelmét, a béketábor erősödését. • Rnzás Ferenc. a megyei operatív bizott­ság titkára. Teljesítsük maradéktalanul a másodvetési tervet! A másodvetési versenyben «. csü- jöitöki Jelentések szerint a -sellyei |»r4s áll továbbra is az élen, bár SÍ00 lassan halad előre. Mindössze *‘•8 százalékot értek el. , A eellyei járás után következők szorosan felzárkóztak egymás !®®?é. mindegyiknek igen komoly 'ehetősége van a második, de az *»ő helyni is. (Tekintve, hogy a ®eUyeiek/{gén lassan haladnak). _ A viMnyi járás 56.1 százalékról nap alatt 71 százalékra \irt elő- n * ezzel a második helyro került. Ha továbbit is igy haladnak, elsők lehetnek! Közvetlenül nyomukban i vannak a mohá­csiak és a 'sík­* lóeiak, mindkét 89 százaléknál tart. ötödik helyen ál! 68 százalékkal a pácévá- radi jártás. — a harmadik helyről kerültek ide és közvetlenül nyomuk­ban vannak már a komlóiak 67.6 ezá- , zalékkal! A osig,a-bri<rádot a pécsiek na,r lendülettel igyekeznek elhagyni, már 50 67 százaléknál tartanak, fi ha to­vább fokozzák az iramot, le­hagyhatják a komlóiakat! Nyolcadik és kilencedik a sásdi és a szi­getvári járás, egformán 39~il9 szá­zalékkal. A eáfidink ismét gyorsan törnek előre, e mire ez a jelentés el­jut hozzájuk, bizonyosan ismét le­hagyták már a szigetváriakat, de ta­lán á pécsieket is| Az ivánbattyáni társadalmi bizottság úgy szervezte a munkát, hogy valóban eleget tehessenek versenyvállalásuknak — augusztus 20-ra 150 százalékra teljesíthessék kötelezettségüket Az ivánbattyáni Ságvári Endre ter­melőszövetkezet begyűjtési versenyre hivta a villányi járás összes községét, termelőszövetkezetét. Az ivánbattyá- níak versenykihívásukban vállalták, hogy augusztus 20-ig 150 százalékra teljesítik beadási kötelezettségüket. Vállalásuk sikere érdekében a köz­ségi társadalmi bizottság a termelő- szövetkezet vezetőségével karöltve FUTÓSZALAGSZERŰEN SZERVEZ­TÉK MEG A BEHORDÄSI, CSÉPLÉ- SI ÉS A BEGYŰJTÉSI MUNKÁT. Bemáth István, a termelőszövetkezet elnöke, Kovács János párttitkár és Wéber Miklós, a tanács elnöke előre kidolgozzák az egyes munkák terveit. Azt átbeszélték a társadalmi bizott­sággal és a brigádvezetőkkel, akik a gyakorlatba viszik át. A gabonát a mezőről egyenesen a cséplőgépre hordják, így sok időt takarítanak meg és négy ember szabadul tel, akiknek az asztagról kellene a cséplő­gépre feladni a gabonát. A gép folya­matos ellátása érdekében a behordás- ra ikét fogatQS-brigádot állítottak be. Ezek felváltva dolgoznak, egyik dél­előtt, a másik délután. Amig az egyik brigád gabonát hord, addig a másik a másodvetésnél dolgozik. így a má- sodvetéi sem marad el, amit legjob­ban az bizonyít, hogv az előirányzott 146 hold elvetését 20-án délben, be­fejezték. A két brigád versenyben áll egy­mással. Az egyiknek Kovács János párttitkár elvtárs a vezetője, a másiké Bimbó Balázs munkacsapatvezető. Mindketten példamutatóan dolgoz­nak és megmagyarázzák a brigád tagjainak, hogy gondos és lelkiis­meretes munkájukkal a gabona­termés 2—3 százalékát menthetik meg, A cséplőgépnél Simon József és Szita János brigádvezetők brigádjai váltják egymást, hogy a cséplés folya­matosan mehessen, ne kelljen a gép­nek leállni. Ök színién versenyben állnak egymással, mert csak fgy tud­ják biztosítani, hogy a fogatoknak ne kelljen vémiok a gép mellett. Eddig a Szita-brigád jár az élen, amely na­ponta 10—15 mázsával csépel többet, mint a Símon-brigád. A két brigád­vezető MINDEN ESTE KIÉRTÉKELI A VERSENY ÁLLASAT és a brigád tagjainak tudomására hoz­za. Megbeszélik, hogyan lehetne job­ban dolgozni, többet termelni. Egymásnak kölcsönösen átadják tapasztalataikat, állandóan ébren- tartják a versenyszellemet. A jelszavuk: minél többet elcsépelni naponta, megnyerni a versenyt. Bicsérd község vezetői, Hílmer Já­nos pérttítkár cs Szkreda Imre ta­nácselnök is tudják, hogy az aratás után sürgősen cl kell végezin a be- hordást és meg kell kezdeni a csép­lést. Tudják, de azért, hogy ez így is történjék — nem sokat, tettek. 6 Ha a tanácselnök elvtársat meg­kérdezzük, hogy miért nem mégy a behordás, akkor elpanaszolja, hogy most nincs munkaerő, mert mindenki a másodnövények vetésével van el­foglalva. Hílmer elvtárs is csak pa­naszkodni tud: ..Hiába szólok, nem hallgatnak rám." Nem csoda, ha nem hallgatnak Hil- mer elvtársra, mert itt nem szólni, hanem cselekedni kellene. Bicsérden is meg lehetett volna szer­vezni jól a munkát, úgy ahogyan megszervezték Németiben, Ivánbaty- tyánban, vagy másutt. Csakhogy nem panaszkodni kell, tehetetlenül álldogál­ni és figyelni a hibákat, hanem csele­kedni. Ez a vezetők feladata, ezt várják tőlük a dolgozó parasztok. A legfontosabb feladat, hogy Bi­A gépből kifolyó szemet a szemhor- dókocsíra rakják, mely azonnal elszál­lítja azt, — a beadásra szánt gabonát egyenesen a begyüjtőhélyre. Az iván- baityániak tudják, hogy ebből a ga* bonéból több gép, még könnyebb munka, még jobb élet, — erősebb or- szág lesz. Tudják ezt, s ezért hatá­rozták el, hogy még felemelt vállalásukat is túl­teljesítik: a vállalt 360 mázsa he- • lyett 450 mázsát, s ha lehet még ennél is többet adnak be. A villányi járás községeinek, (er- melöcsoporljainak jől kell dolgozniok, cséTden keltsék életre * társad»!«!' bizottságot, dolgozzanak ki a többi község tapasztalatai alapján helyes munkatervet, s a népnevelők segítsé­géve! mozgósítsák ennek a végrehaj­tására a dolgozókat. Ne tűrjék meg a pártszervezet tag­jai sem a tehetetlenséget. A kommu­nisták harcos emberek, akik nem riadnak vissza nehézségektől, hanem keményen harcolnak a Párt politiká­jáért, a kormányhatározatok megva­lósításáért. Ezért szeretik, követik őket a dolgozók. Hilmer elvtárs se panaszkodjék, hanem lásson munká­hoz. Amikor a Központi Vezetőség határozata alapján sor kerül majd a pártszervezetek veeztöségéinek vijjá- válaszlására, a kommunisták mérle­gelni fogják, hogyan oldotta meg Hil­mer elvtárs a feladatokat, hogyan állta meg a helyét a nagy munkák­ban, a kenyércsaiában. Ugv dolgoz­zon hát Hílmer elvtárs, hogy a tag­gyűlésen bátran, a jó! végzett mun­ka tudatában áflhasson elvlársaí elé, számot adni az- elmúlt évről, hogy a kommunisták bizalma újra méltónak találhassa öt a vezetésre. az ivánbatíyán,lakat. Bicsérden egyes vezeti opiortiinizmiisa akadályozza a gyors behordás! és cséplést fl feegyüjíésiet íálteljesílo siklósi dolgozó parasztok mór válogatnak a karion, inganyag és számtalan más iparcikk között A ifibb, mint félmilliárdfarintos külön iparcikkellátás első ssáliítmánya megérkesetl Siklásra Már a ROVIKÖT-né”. a Vasnagy- kereskedeími . Vállalatnál látszott, Hogy nem „akármilyen" rendelést ál­lítanak össze. A legszebb, a legjobb árut válogatták ki a do’gozók, szere­tettel simogattak meg minden darab kölöttkabátot, minden egyes kerék­párt. „Ez a legjobban beszolgáltató dolgozó parasztoké lesz/" mondták egymásnak. De nemcsak a siklósi dolgoz,-, pa­rasztok várták a ,szállítmányt. A fö'.d- művesszövetkezeti boltban is készül­tek az. áru fogadására. Készült a de­koráció is: „a ió bpfyiijtís jutolma: Itísípes iporcikkpllátrí“ ~ ez a szöveg került a táblára. A táb a azok fölé az árucikkek fölé ke­rül, niisly az 550 millió forint érté­kű rendes ellátmányon felüli ipar­cikkekből a siklósi élenjáró dolgozók részére jut. Mire az utolsó bá a, az utolsó ko­sár áru bekerült a szövetkezeti bolt­ba, ot voltak már az élenjáró dolgo­zó parasztok közűi néhányan. A’.ig- alig tudtak eligazodni az áruhegyek között. Hn'omban állt a padlóra lerí- lett. papíron a férfiruha. inganyag, karion, harisnya, cipő, kendő, kö­tény. pullover és jnég ki győzné el­sorolni, hogy mi mindéin. Hóhen Józsefné anyjával és kislá­nyával alig, tudott eligazodni a sok áru között. P,sdig sok'mindent akar­tak vásárolni, lőhetett. A 12 mázsa kötelezettségen felül beadott búza után S00 forint ériéig iparcikk vásárlására jogosító utalványt kézbesített ki „6- ki a tanács. És mekkora választék! Bizony, ko­moly gondot okozott, hogy mit vegye­nek a sok szép közül. Pintér Józs,ef- nénak sem volt könnyebb a válasz­tás. Ök 464 százalékra teljesítették beadásukat, 554 kilogramm búzát ad­tak be C vételi jegyte. Most vari aztán öröme az asz- szonynak — magyarázta Pintér József a boltvezetőnek, míg fe’eséqe válo­gatott, vásárolhat, amit akar. ílr- demes volt jókor vetni, lókor aratni és gyorsan többet beadni. Rögtön a cséplőgéptől bevittem a gabonát a szövetkezetbe, minek tartsam otthon?! Nincs annak értelme, hogy hnzaliord- lam a felesleget, utána aztán egy héttel, vagy egy hónappal kezdjem beadni mázsánként. Beadtam én min­den leleslegemet, hadd legyen a töb­bi dolgozónak is, ha nekem ilyen bő­ven van. Pintér József a feleségére nézett, látta, hogy még válogat, kérdezget, így hát folytatta: — Meg aztán az s* kicsiség, hogy így mázsánként majd nyolc forinttal töbet is kaptam. A táj súly többlet és a gyorsbeadásí jutalom ennyit tesz ki mázsánként. Egy ing ára ez fiz öt és lél mázsa után! Hóhen Józsefné kezében közbea szaporodott a holmi. Férfiöltöny, női- ruha, kis kötény, négy méter sötét karton (a nagymamának), kendő és ahogy haj’ongott a ruhahegyek fö­lött, látszott,, hogy még kerül oda más is, A siklósi cabonaraklórban nőnek a gabonahegyek. A kövér szemekből cgvre magasabbra emelkednek a bú­zahalmok. A minisztertanács rende­leté és az azt követő gyors intézke­dések bebizonyították nemcsak Hó­hen Józsefnénak és Pintér Józsefnek, de a többi dolgozó narasztnak is, hogy a gabonahegyek növekedés* együtt jár a föidmüvesszövetkezeh boltok és népboitok polcaira rakott áru szaporodásává’, a külön iparcikk- ellátással! Á Megyei Pártbizottság zászlajáért! A békebegyiijlési verseny állása a járások között a legutóbbi jelentések szerint a következő: Kenyérgabona: t. Sellyéi 12.6 százalék 2. Mohácsi 0.3 tb 3. Villányi 9.3 II 4. Pécsi 6.4 1.1 5. Pécsváradi 6.2 •1 i 6. Siklósi 3.9 II 7. Szigetvári 2.6 II 8. Komlói 2.3 II 9. Sáídi 0.5 ff Takarmánygabona: 1. Szigetvári 16.1 százalék 2. Sellyéi 10.6 „ 3. Villányi 9.3 ii 4. Siklósi 9.1 if 5. Mohácsi 9.1 ii 6. Pécsváradi 6.9 »1 7. Pécsi 6.5 fi . 8. Komlói 4.2 1» 9. Sáadi 1.5 n

Next

/
Thumbnails
Contents