Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-20 / 167. szám
1951 JULIUS 29 NAPLÓ PARI ES PÁRTÉPITÉS ★ Révfalu délszláv dolgozó parasztjai követik példamutató párttitkárukat, ifjú Borovácz Mihály elvtársat Borovácz elvtárs méltó less arra, hogy a vesetőségek újjáválasstásakor ismét a falu vexetőjévé válasszál: If). Borovácz Mihály Révfalu pártit tikára az apjával együtt 10 hold föl", dön gazdálkodik. Borovácz elvtárs Révfaluban a Párt első képviselője, személyesen felelős mindazért, ami a község területén történik. Ezt a felelősséget érzi Borovácz eivtáTS és jól tudja, hogy Révfalu délszláv nemzetiségű dolgozói nagyon sokat várnak tőle. Nem csupán a maguk 10 holdjának, hanem az egész határnak az irányítását kézbevette, hogy a békearatást győzelemre vágyók. Hajnalban kezdte a munkát, s amikor végzett a sajátjával, azonnal ment segíteni annak, add még nem fejezte be. A kommunisták kővették példáját. Kollár Márk és Gólyák Mihály szintén önként jelentkeztek, hogy segítik a még álló gabonát learatni. így vitte Révfalu győzelemre a békeara. hasi nagy harcot. Borovácz elvtárs nem pihent meg. Azonnal hozáfogott, hogy megszervezze a békebegyüjtést, a «Géptől a begyüjtőhelyre“ jelszó alatt Első lépése volt hogy l*-Égydfésre hívta össze a kommunistákat. Gondosan kidolgozta a szempontokat és megmagyarázta a béke- begyüjtés fontosságát. Felvetette a kommunisták példamutatásának a fontosságát, hogy itt a határmentén minden erővel segíteni ikeLl hazánkat, a béketábort. Emlékeztette az elvtársikat a félszabadulás előtti időkre, mikor még Révfalu Drávátokhoz tartozott jegvzőségileg. Boros János volt főjegyzőhöz, ha elmentek Panaszra, kezével legyintett egyet és csak annyit felelt: „Buta horvát nép- fég, nem ért ez semmihez.” Még emberszámba som számíották őket. Ez_ szemben ma minden kérésük elintézést nyer. Teljes egyenjogúságban élnek a magyar dolgozókkal, villanyt, bekötőutat kapnak az ötéves terv sorén és kultúrházat, ahol saját anyanyelvűken fejleszthetik kultúrájukat. “évfalu délszláv dolgozó parasztsága nem maradhat adósa államának. Az a feladata a községnek, hogy beadási kötelezettségét mindenben túlteljesítse. — Beadási kötelezettségünket 100 százalékra teljesíteni törvényes kötelességünk, — mondotta Borovácz elvtárs. — Pártunk m drága bazátík iránti forró szer etetőiket csak azzal bizonyíthatjuk be, ha a géptől azonnal túlteljesítjük beadási kötelezettségünket. Az első felajánló Borovácz elvtárs volt. Vállalta, hogy a géptől azonnal 150 százalékban teljesíti beadási kötelezettségét és versenyre hívta Vas József elvtársat, a maTkóci párttítkárt és Szabó Márkot, Révfalu tanácselnökét. A . kommunisták követték vezetőjüket és egymás után tették meg felajánlásaikat. Gyimesi József 200, Bolyá'k János 160, Dom- bai János 150, Kis Kollár János 130 és Kollár Márk 110 százalékban teljesítik a géptől azonnal beadási kötelezettségüket. Kis Kollár József párttag párosversenyre hívta Orsós István pártonkivüli dolgozó parasztot, hogy a tarlóbántást, másodvetést határidő előtt befejezi és 150 százalékban teljesíti a géptől azonnal beadását. A tarlóhántásban., másodnö- vényvetésben Orsós István volt a győztes, most nagy érdeklődéssel figyeli a község, hogy a békebegyüj- tésben ki lesz az első, mert Orsós nem mondott számot, csak annyit felelt sokatmondóan: „Majd meglátjuk .. Borovácz elvtárs nem elégedett meg avval, hogy vállalások hangzottak eL Gondoskodik arról, hogy a vállalását mindenki teljesítse is. Pontosan feljegyezte, ki mennyit vállalt, összehívta a népnevelőket és elmondta ezt nekik. Érveket adott arra, hogyan magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy miért fontos teljesíteni a géptől azonnal beadásukat. Számítsák kf a mépnevelSk, hogy mennyi jövedelme lesz a prémiumból is a gazdának és a beadás túlteljestiésével mennyire járul hozzá a béke ereiének növeléséhez. Minden népnevelő ismerje a dolgozó parasztok felajánlását és ha elcsépelt, nérzen utána, teljesitette-e azt. A békebegyüjtésre „felkészült“ az ellenség is. Tito ügynökei különböző rémnirekkel kürtölték teli a falut, hogy zavar! okozzanak a begyűjtés körül. Borovácz elvtárs azonnal ösz- 8Zehívta a népnevelőket, i csatára indultak, hogy szétzúzzák az ellen ség próbálkozását A dolgozó parasztok meg is értették a népnevelők szavát. — az ellenség nem tudott eredményt elérni. Pallós István és Orsó* István eS- csépélték az árpájukat és a géptől azonnal túlteljesítették árpabeadási kötelezettségüket. Borovácz elvtárs gondoskodott róla, hogy népnevelőkön, versemytáblá® keresztül tudja meg az egész község, hogy Palló» és Orsós a béketábor élharcosai. Gondoskodott arról m Borovácz elvtárs, hogy a cséplőgépnél a cséplőmunkások között lévő kommunisták minden délben felolvassák az újságból a fontosabb cikkeket, s megbeszéljék azokat a dolgozókkal. Borovácz elvtársat követik a falu dolgozói, becsülik, tisztelik példamutató párttitkárukat. Központi Vezetőségünk május 22-i határozata alapján néhány hónap múlva újjáválasztjuk a pártszervezetek vezetőit. Borovácz elvtársat bizonyosan újra megválasztják majd Révfalu kommunistái vezetőjüknek, a falu' gazdájának hiszen eddigi munkájával, har- cosságával, példamutatásával, körültekintő gondosságával bebizonyította, hogy méltó gazdája a falunak, következetes harcosa a Párt politikájának. Ary Róza A kommunizmus lánglelkű harcosa F. E. Dzerzsinszkij halálának 25. évfordulójára Huszonöt évvel ezelőtt halt meg a kiemelkedő államférfiú, a lánglelkű hős forradalmár, Félix Edimnndovios Dzerzsinszkij, Lenin és Sztálin hű regyveótáma., aki egész életét a mun kásoeatály nagy ügyének, a szocializmus győzelméért vívott, harcnak áldozta. Már fiatal korában résztvet.t a forradalmi megmozdulásokban, bát ran kiállt a cárizmue ellen és hősiesen vállalta a hivatásos forradalmár megpróbáltatásokkal és nélkülözésekkel teli életét, A közel 12 évi kényszermunka sem tudta megtörni Lenin vasafcaratú, bolsevik tanítványát, aki 1908-ban a varsói citadella ma- gámzárkájában ezt irta naplójába: „A kiút a szocializmus eszméjében, a dolgozók szolidaritásának eszméjében van. Ez az eszme, melyet a nép tárt karokkal készül fogadni, már közeledik a megvalósuláshoz... A szocializmusnak nem szabad csak a jövőben megvalósítható fogalomnak maradnia, Fáklyává kell lenni, mely legyőzhetetlen hittel és energiával lobog az emberek szívében.“ Mikor az 1917-es forradalom kiszabadította börtönéből, Dzerzsinszkij újból a pártimunkának szentelte minden energiáját. Mint a moszkvai pártszervezet küldötte vett részt a Bolsevik Párt hatodik kongresszusán, mely előkészítette a fegyveres felkelést és a szocialista forradalmat A kongresszus egyhangúlag a Központi Bizottság tagjává választotta Dzerzsinszkijt, aki lelkesen támogatta a fegyveres felkelés lenini irányvonalát, védelmező I. V. Sztálint. Dzerzsinszkij rettenthetetlen bátorsággal harcolt a forradalom győzelméért, Sztálin elvtára ..Október hősének“ nevezte • Dzerzsinszkij), aki renA minisztertanács határozata nagy segítséget jelent Horváth József hőrgyári művezetőnek is A munkaidő megkezdéséig még egy lő félóra van hátra, de a Pécsi Bőr- SVÚr cseres műhelyéinek dolgozói megérkeztek a munkahelyükre ős készülődnek a munka megkezdés é- bez. Bz nem 1« tfimflc fel a többi dolgozónak, mert megszokták már azt, ®°<ry ott s«nfcl nem késik el. Az el- *éíc közöá1 érkezett meg Horváth lőzsei eIvtárs Is, akt ebben az üzemrészben irányítja a termelést, ő a művezetője a cseresnek. A munkabeosztással hamar végezlek, mert kevesen vannak, akik dol- 9®znak most. A legnagyobb részük a Balaton partján vagy másutt tölt; a fizetett szabadság napjait, hogy üdülés után kipihenve, az üzembe visszatérve még lendületesebben, Jobb munkával vegyenek részt az alkotmányunk ünnepéért folyó munka- versenyben. így most könnyebb Horváth elvtársnak a munkabeosztást ^készíteni. Azonnal ismerteti is a dolgozókkal, ki hova megy milyen bőrt fog megmunkálni, tekintetbe vé- i a gyengébb munkásokat, mert azok kevésbbé vizes, kevésbbé nehéz munkát kapnak. Pontosan kendik a munkát, min- denial teája, hogy miből mennyit kell ^rvégvxrtic a csoportjának egy nap «fa«. Ezt már a hónap elején megismerték és a termelési értekezleten is trröl szoktak beszélni, A csoportve- letők minden nap, vagy ha valami akadály közbejön, minden másnap a hővezetővel karöltve kiértékelik a »api eredményeket. Megállapítják, hol hrtanak a felajánlások teljesítésében, bol tartanak a tervük teljesítésében ős ezt bevezetik a tervkönyvecskébe is. A tervkészítés auonban ezidáig nem ment zavartala- hrl. A művezető^ Horváth elvtársat csak annyiban vonták be ebbe a hunkába, hogy neki kellett a félkés,, árukról leltári jegyzéket készíteni. A lobbit azután már elintézte a tervosztály és a műszaki főosztály. így sok- •hor előfordult, hogy amikor a cseres műhely vezetője megkapta a havi tervét, i ámulva nézte az ott meghatározott feladatokat Sok olyat vettek tervbe, amit nem lehetett megva/ósí- mert nem volt hozzá anyag. Ami- “®* meg lett volna, azt nem vették be olyan'mértékben a tervbe.' Ilyen- *or az történt, hogy Horváth olvtirs elindult a tervosztály felé és megkezdődött a terv helyesbítése. így volt ez a július havi tervnél is, meg a többinél is. A sok felesleges munka abból adódott, hogy a tervkészítők nem Ismerték a cseresműhely termelési lehetőségeit, aki meg ismerte, azt nem vonták bele a terv készítésébe. A minisztertanács határozata a művezetők kötelességeiről és jogairól ezt a helytelen rendszert is megszüntette. De ezen kívül még sok új változás következik be a művezetők munkájában. Horváth József művezető irányítotla eddig is a cseres műhelyt, de nem egyedül. Több esetben előfordult úgy a vállalatvezetőség, mint a műszaki főosztály vezetője részéről, hogy a művezető tudtán kívül egyenesen a dolgozóknak adtak utasítást. Mint például legutóbb a cserzőanyag főzésére adtak'utasítást a dolgozóknak As ezt csak utána közölték a művezetővel. Ebből eredt olyan eset, hogy a művezelő nem minden e5etben tudta, milyen munka folyik az üzemréazlegóben, vagy műhelyében, s nem is lehetett ieleiős azért . A minisztertanács határozata foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Az özem felsőbb szervei csak a művezetőn keresztül utasíthatják a dolgozókat és így a művezetők is jobban felelhetnek a terü’etükön folyó munkáért. Hogy a munkájukat jól végezzék, ahhoz szükséges- az, hogy a dolgozókra támaszkodjanak. Horváth József művezetőt szeretik a dolgozók; először azért, mert, segíti a munkájukat, nem engedi el a füle mellett a javaslataikat, hanem igyekszik azokat minél előbb bevezetni. \ ^nuit hónapban a termelési értekezleten is hangzott el ilyen javaslat A felsőbőr nyakrészei levegőidtől kaptak és ennek halványítása sok munkát igényelt, meg a minőségén is rontott.' A dolgozók azt javasolták, hogy ne süllyesszék őket, hanem egyenesen a gyorscserzőbe kerüljeriek a bőrök. Ezt a javaslatot bevezették és azóta folt nélkül cserzik azokat a bőröket is. Másodszor azért szeretik, mert Horváth elvtárs nem nézi el a hibákat. Ha valaki sélejtet gyárt, az so’ejtbért kap, ha valaki rossz munkát vég«.», annak art ki kell Javítaná, a műszakmulasztást vagy későnjövóst meg egyáltalán nem tűri meg. A munkafegyelemről azt mondja Horváth József művezető: „A múltban azt kívánták tőlünk a gyár akkori vezetői, hogy hajcsátoskodjunk, segítsünk nekik még jobban kizsákmányolni a munkásokat.“ Volt, aki ezt meg is tette, az ilyenek most éppen az e'lenkezőjét teszik: „brátyi“-sze!iemet teremtenek maguk körül és nincs is tekintélyük a dolgozók előtt, Ezt mutatja a bőr. gyár egy másik művezetőjének pél dája is. Rónaki Józsefnek, a meszes művezetőjének tekintélye nem valami nagy a dolgozók előtt, mert több esetben megtűrte a lazaságot a mun kában. így fordulhatott elő az az eset is, hogy amikor egy munkát sürgősen el kellett volna végezni és a munkaidő lejárt, hiába mondta ezt a dolgozóknak, azok otthagyták a munkát, elmentek haza. Horváth elvtársat is — mint valamennyi művezetőt, — igen nagy mér tőkben segíti munkájában a minisz- tertanács határozata. Mestcrfalvl Gyula. dítbetetleniil küzdött a fiatal szovjet köztársaság minden belső és külső ellensége ellen. A Párt legfontosabb feladata most a forradalom vívmányainak védelme volt. 1917 december 20-án, amikor a szovjet kormány rendeletet adott ki az ellenforradalom és a szabotáz6 ellen harcoló rendkívüli bizottság (VAOsé-Ká.) megalakításáról. Dzcrzsinszkijt állították élére, aki a dolgozó tömegek tevékeny támogatásával kitünően megszervezte a szovjet titkos szolgálatot, mely leleplezte és mégsemiul- sítette az ellenség alattomos mesterkedéseit. Az általa irányított Vé-Ose- Ká számos nagy összeesküvéstől és zendüléstől védte meg a forradalmait, s Sztálin elvtárs szavaival „<i burzsoázia rémévé, n forradalom éber őrévé, a proletariátus kihúzott kardjává vált.“ Félix Edmundovic« Dzcruinnkl) hirtelen halt meg, 1926 július 20-án harci őrhelyén. „Nem ismert pihenést, nem riadt vissza a legnehezebb munkától sem, bátran küzdött a nehézségek ellen és legyőzte azokat, mindén erejét, minden energiáját arra at ügyre fordította, melyet Párt bízott rá: abban a munkában égett eh melyet a proletariátus érdekében a kommunizmus győzelméért vivoll“ — Irta barátja és fegyvertársa, a nagy Sztálin. Dzerzsinszkij nem érhette meg a szocializmus történelmi jelentőségű győze’mét, de ma már a dolgozói milliói védelmezik és viszik előre azt az ügyet, melyért 6 ragyogó életét áldozta. A világ dolgozóinak emlékezetében örökké élni fog. a forradalom rettenthetetlen, odaadó harcosának Félix Edmundovics Dzerzsinszkijnek felejthetetlen neve. Fogadjuk meg Rákosi elvtárs tanácsát: Végezzük el a kukorica és napraforgó pótbeporzását! Megyénk dolgozó parasztsága megérti azt, hogy érdemes elvetni a régi maradi szokásokat és követni az újat, a Szovjetunió fejlett mező- gazdaságának tapasztalatait. — Érdemes a Szovjetunió példáját- és Rákosi élvtárs tanácsait követni, — mondja Gyurkó Jenő 10 holdas dolgozó paraszt, aki résztvett a Szabad Nép vasárnapi sajtóankét- ján. — A sajtóankéton megtárgyaltuk többi dóig ózó-por ászt társammal és a Szovjetunióban járt küldöttekkel a Szovjetuniótól kapott egyik igen jó tapasztalatot, a 'kukorica pótbeporzását. — Saját ,tapasztalataim alapján mondom, hogy érdemes a kukorica pótbeporzását elvégezni. Kevés munkával rövid idő alatt holdanként legkevesebb három—Öt 9mázsa több- termést érhetünk el. Én eddig is figyeltem mindig, hogy hogyan fejlődik a kukorica és hogyan lehetne magasabb termésátlagot elérni. Már magam is tapasztaltam azt, hogy amelyik hajzatra több por hullt, azon soha nem termett foghíjas kukorica Ezért a pófbeporzást csupán ■Msérletképp is érdemes elvégezni, mert csak néhány órai munkáról van szó, ami nagyban megnövelheti a termésünket. Ezért én, is elvégzem a földemen a pótbeporzást. A kukoricám egyharmadát [köteles módszerrel, egyharmadát ecsetes módszerrel, egyharmadát pedig porzógéppel fogom beporozni. A pólbe- porzds mégzése nem nehéz munka, az úttörők, DISZ-tagok és idősebbek is könnyen, játszva el tudják végezni. A pótbeporzást ^kor ,1hc1>'M. H H ni, amikor meg zöld. nem száraz a szakáll, hajzat, lehetőleg reggel harmat után, vagy este harmat előtt A porti csak a frissén ezedettet használjuk fel. A pótbepor- zás végzésére alkalmaié a borús, felhős idő, amikor más munkát úgysem nagyon tudnak végezni. A kukorica pótbeporzása egész 'dolgozó népünk részére hasznot jelent, mert ha egy hold kukorica után az eddig 20~125 mázsás termés helyett legkevesebb 28—30 mázsás termésátlagot érünk el, az is holdankénti három—öt métermázsa kukoricával többet jelent, ami elég egy süldő felhízlalására. De a pótbeporzást nemcsak a kukoricánál hanem a napraforgónál 1« érdemes végezni. Mert a pótbepor-. zás nélkül az eddigiekben mind»1; gazda tapasztalhatta azt, hogy kévé' olyan napraforgóié) van, amelyiken szemhiány ne lenne. Mert a napraforgónál egy holdon 9—10 mázsás termést értünk el eddig Ennek oka az volt, hogy a mag egy része nem ttrmékenyült meg, üres maradt. Ha a pótbeporzást elvégezzük, akkor mindenegyes mag megtermékenyül, így 13—13 és fél mázsái érhetünk el. De ha holdanként csak egy má zsa 50 kiló terméstöbbletet, jelent a beporzás, az is 25 liter olajat jeleni, vagy 50 kiló pogácsát. • A 25 liter olaj .75 napra elég egy háztartásba, az 50 kiló dara 25 darab baromfi másfélhónapi takarmányszükségletét biztosítja, s emellett a napraforgódarától bőífogbsen van tojás, így könnyebben teljesíthetjük a beadást ’ J salát érdekínkben tanácsát, vessük el a régi, maradi, szokást és még időben, most azonnal végezzük el a kukorica és napraforgó pótbeporzását, a kukoricáét addig, míg a hajzat nem száradt meg, a napraforgóét pedig, míg a virág nem hullik .el. Sztahanovista szintre emeli ie jesítményét a Kossnth-aknai ll-es csapat Alig; múlt cl pár perccel fél kettő. A Kossuth-aknai bánya fürdőjének ajtaján két vájár lép ki. A két órakor kezdődő műszakra készülnek. Beszélgetve indulnak a versenylábla felé, hogy még leszállás előtt megnézzék az eredményeket. Már többen ál nak ott és kis csoportokban arról be. szé'.getnek, hogyan tudnák növelni az előnyüket, hogyan hozzák be a lemaradásukat. Az eredmények között kiiünik a kettes csapat eredménye, amely magasabb a többi csapatok eredményeinél. Ezen a csapaton ciklusos munkamódszerrel dolgoznak és az elmúlt hónapban is 148.5 százalékra teljesítették a tervüket. Erről beszélget a versenytábla alapos tanulmányozása után a kettes csapat két vájára, Kusz János és Gólyák János. Kusz János régi sztahánovista, *°k szép nyözelem fűződik a nevéhez és jelenleg is a komlói bánya legjobb vájára. Gólyák Jánost most javasolták sztahanovistának az április hónap óta állandó sztahánovista szinten felüli teljesítményéért. Kettőjüket egy és ugyanaz az elhatározás foglalkoztatja: „Szeptember másodikára cl kell érni azt, hogy a kettes csapat sztahánovista szinten termeljen, sztahánovista csapatunk legyen.“ A lehetőségeket beszélik meg most is a leszállás, előtt. A csapaton még nem mindenki éri el a sztahánovista szintet, de azt már elérték, hogy nincs százszázalékon aluli teljesítő. A héten már velük dolgozik Jauch és Kristofecz vájár is, ők sem szoktak megállni a 180—200 százalék alatt. ,,Ha megbeszéljük a csapat többi dolgozóival, hogy legalább — átvéve a mi módszerünket —, tíz vagy húsz százalékkal emeljék a teljesítményüket, akkor nem is lesz olyan nehéz a mostani 148á százalékot sztahánovista szint fölé emelni és ott meg js tartani.“ Alkotmányunk ünnepére és a bányásznap tiszteletére a kettes csapat dolgozói el is érhetik a sztahánovista szintet, létre hozhatják Kossuth-aknán az eső sztahánovista csapatot. Ehhez azonban az is szükséges még, hogy a függetlenített munkamódszer- átadókon kívül a csapat élenjáró dolgozói még többet foglalkozzanak az új munkásokkal, a Nagy many okról odakerült vájárokkal, akiknek ismeretlen még a komlói bánya- Nem mernek még olyan bátran, mint Kus^ elvfárs, nagyobbat kinyitni a fel~ő pádon és az. időbeosztásuk sem a legjobb. Tanítsák ezeket a dolgozókat új, jobb módszerekre, men akkor érnek el igazán szép eredményi, akkor készülnek méltóan az alkotmányunk ünnepére, ka a csapat minden dolgozója sztahánovista szinten termel.
