Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-14 / 162. szám

1951 JULIUS 14 K Ä P l* O 3 PÁRT ÉS PÁRTÉP11ÉS * A káderek nevelésénél a legfnntnsabto a velük valé egyéni foglalkozás h ...A Párt politikáját a káderek valósítják meg, a jó kádermunka meg­gyorsíthatja, a gyenge kádermunka lassíthatja a fejlődést. A káderek a Párt, az állam, a gazdasági élet pa­rancsnoki kara, s ezért a hatalom meghódítása után, a szocializmus épí­tésében egyre nagyobb szerepet ját- *zik a káderkérdés, a parancsnoki kar kialakítása“ — mondotta Kovács Ist­ván elvtárs a Központi Vezetőség má­jus 22-j ülésén. A kongresszuson is figyelmeztetett bennünket Rákosi elvtárs arra, hogy igen fontos feladatunk: megteremteni a falusi párttátkárcík tekintélyét. Most Kovács elvtárs újból beszélt erről is: ■ • Felháborító, a párttitkári funkci­ót megcsúfoló, hogy több párttitkár egyben tanácsaltiszt is.“ És ilyen megtörtént a mi járásunkban, a mo­hácsi járásban, Kölkeden is. Dobró «Ívtárs (azóta már leváltottuk) egy­ben a pártszervezet titkára és a ta­kács altisztje volt. Érthető, hogy ilyen körülmények között Dobró clv- tánsnak nem volt tekintélye a dolgozó parasztok; előtt, nem válhatott igazi gazdájává községének, nem ment a pártépítés, a tagjelöltfelvétel. Udvar községben a község kovácsa volt a pártszervezet titkára. Teljesen elha­nyagolta a pártmunkát, magatartásá­ul elidegenítette a pártszervezettől a dolgozó parasztokat. i,Elso a Párt! A Párt mindenek előtti“ 7" mondotta Rákosi elvtáns. Szocia­lista építtésünk irányítója, motorja a Párt Irányító, vezető szerepét azon­ban csak akkor tudja betölteni, ha megbízható, szilárd káderek állnak mindenütt az élen, akik nem hátrál nak meg a nehézségektől, akiknek mindjig az első a Párt ügye. akik ké- pssek harcba vezetni, magukkal ra­gadni a dolgozó tömegeket a szocia­lizmus építéséért. Ilyen, képzett, har­cokban edzett káderek nem pottyan- nak alá a levegőből, — türelmes, ke­mény munkával kel! kinevelni őket. Hogy hogyan végezzük el ezt a nagy munkát, ennek az útját is megmutatta Kovács elvtárs, a Központi Vezetőség határozata. Kovács elvtárs azt mondotta: „A káderekkel való egyéni foglalkozás döntő láncszeme a kádermunkának, mert ennek segítségével megismerjük a fejlődőképes, helytállni tudó, lehetsé­ges erőket .. Kovács elv társ beszéde nemrég hangzott el. De már ezalatt az idő alatt is tapasztaltam munkámban, hogy mennyire fontos a káderekkel való egyéni foglalkozás. Lipíódon, a III-as típusú tszcs-ben bandában dolgoztak. Gyenes párttit- kár elvtárs nem fordított erre külö­nösebb gondot, jónak tartotta a mun­kát, úgy. ahogy van. Ahogyan arra Kovács elvtárs tanított, egyénileg kezdtem foglalkozni a párttilkár elv_ társsal. Megmagyaráztam neki. hogy így . nem bontakozhat ki a szocialista munkaverseny, nem törhetnek előre a munka élharcosai, a munka hősei, mert a hanyagok visszatartják őket. És beszélgettem vele arról, hogy a kommunistámé, de különösen a kom­munista vezetőnek kell mindenben pél­dát mutatni, neki kell legjobban har­colni az újért, a régi, a megszokott ellen. Másnap Gyenes elvtárs a cso­port tagjaival beszélt erről. A tagok egyresze kitartott a bandarendszer mellett. így szokták meg. így lesz jó ezután is. Ekkor Gyenes elvtárs egy­maga külön parcellán kezdett dolgoz­ni és már az első napon 1560 négy­szögölet aratott le, míg a csoport ban­dában dolgozó tagiai csupán 1300-at. Versenyre lépett Mukk Józseffel'. Gye­nes elvtárs 1851, Mukk József pedig 1605 négyszögölet aratott le egy nap alatt. Eávnlásután követték példáju­kat a többiek is, kialakult a szocia­lista verseny, végezlek a káros egyen- lősdivel. a bandarendszerrel. Kobzik elvtárs, a borjádi Győzelem párttitkára hanyagul végezte munká­ját, nem mutatott példát. Elbeszélget­tem vele hosszasan erről. Megmagya­ráztam. hogy ő a felelős a csoport fejlődéséért, felelős a szocializmus építéséért a falun. Neki kell harcba vezetni a dolgozókat, elsősorban sa­ját példájával. És a hibákról is be­széltünk, — arról is, hogy elhanya­golták a gereblyézést, a traktor nem tudott.a földön dolgozni. Kobzik elv­társ azóta igen sokat javított munká­ján, példamutatóan dolgozik. Munkánk megjavításához nagy se­gítséget nyújtott Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek a bírálata. Az aratás idején nem úgy foglalkoz­tunk az újonnan felkerült dolgozók­kal, lelkes, harcos pártonkívüliekkel, ahogyan kellett volna. Ezeket a hi­bákat is kijavítjuk az előttünk álló nagy harcok közben, s nevelni, báto­rítani, segíteni lógjuk azokat a ki­váló békeharcosokat, a pártonkívüliek legjobbjait akik a másodnövényve- tésben, de különösen a békebegyüj- tés során példásan teljesítik azt, amit a haza vár tő’ük, hogy belőlük tagje­lölteket, Pártunk számára új, friss harcosokat neveljünk. A kádermunka nem egyedül a ká­deres feladata. A Központi Vezetőség határozata igen keményen figyelmez­tet bennünket arra, hogy ..Érvényt kelj szerezni annak az elvnek, hogy a pártlitkárok, a vezetők az első szá­mú káderesekElsősorban a JB tit­kárának. de valamennyi munkatársá­nak is elsőrendű fe'adatává kell ten­nie tehát a kádermunkát, a káderek­kel való foglalkozást. Minden erővel küzdünk a párthatá­rozat megvalósításáért. Ahhoz, hogy sikeresen meg tudjuk oldani az előt­tünk álló nagy feladatokat, különösen a vezetőségek üjjáválasztásának fel­adatát, hogy fokozzuk az éberséget, hogy munka közben ismerjük meg elvtársainkat, hogy az ellenség ne tudjon sorainkba férkőzni. a7 kell, hogy következetesen harcoljunk a Központi Vezetőség kádermunkáról szóló határozatának megvalósításáért. Ribli József mohácsi JB káderese. Á bissei dolgozó parasztok elsőnek a parasztküidöttséggel elutazott Szarkándi Sándor földjén végzik el a munkát Nasjy megilszts'tefés érte közsé­günket, közülünk is elment egy pa­rasztküldött a Szovjetunióba. Amikor elbúcsúzott tőlünk ifj. Szarkándi Sándor, megfogadtuk, hogy elöljárunk a munkában, ígéretet is tettünk, hogy távollétében elvégezzük az ö munká­ját is. Amíg Szarkándi Sándor a Szovjet­unióban tanulmányozza a világ leg­fejlettebb mezőgazdaságát és agro­technikáját, addig mi a munkánk leg­javával várjuk őt vissza hogy tudá­sát és tapasztalatait megérdemelten vehessük át. Községünk dolqozói egyemberként, örömmel dolgoznak kint a mezőn, miközben sokat gondol­nak küldöttünkre, vájjon mit csinál most a Szovjetunióban, melyik kol­hozban, vagy szovhozban lehet.4 ígéretünkből híven megindult a nagy vetélkedés, azért, hogy kit ér­jen az a megtiszteltéi, hogy learas­sa ifj. Szarkándi Sándor gabonáját. A sok vitának végül az lett a vége, hogy brigádot alakítottunk annak ér­dekében. hogy minél többen kivehes- sék részüket a küldöttünk békeamtá- si munkájából. \ brigádot Béke bri­gádnak neveztük el és viaszérésben learattuk a búzát. Ilyen aratást még nem végzett köz­ségünk dolgozó parasztsága. Mindany­H°gyan wtört előre66 egyetlen nap alatt 20 százalékkal a sellyei járás a másod vetésben ? A Sellye! Járás dolgozó parasztjai elsők között fejezték be a Itekeara- tás nagy csatáját. Büszkén jelentet­ték eat a Pártnak, Rákosi elvtárs­iak és ígérete", tettek a további mun- kák gyors elvégzésére. A hírek arról s*óttak, hogy ez az' ígéret csupán ígéret maradt, napokon keresztül Olotsóik voltak a versenyben a sely- lyeiek. A járás harcos dolgozó parasztjai ®«m értették ezt a há'.ulkullogűst. S i’ég kevésbbé értették, amikor egy­szerre hírül vették, hogy a járás e5yetlen nap alatt 20 százalékkal iört előre a másodvetésben. Egy nap alatt ennyi munkát végeztek volna el? Nem. Egészen más történt a sely lyei járásban. A békearatás nagy győzelme meg­nyugtatta a járási tanácsot, önelégültté tette as elvtársakat. Az aratásra kiküldött aktívákat egy­szerűen behívták, s nem gondoskod­ik még a jeiienlőszolgálat jó meg­szervezéséről sem.-Varga Lajos elv- irs, a járási tanácselnök látta ugyan, nogy napokon keresztül azl jelentik, h°gy 14 holdon végezték *1 a má­sodvetést, mégsem törődött ezzel, el­fogadta a jelentést. Nem nézett utána, hogy ml lehet a jelentés mögött, csak azért volt dühös, hogy mindig utolsók a , versenyben. A járási pártbizottság sem értette meg eléggé a másodvetés nagy je­lentőségét, nem mozgósította erre a munkára megfelelően a pártszervezet tekét, a kommunistákat. Későn fi­gyellek fel arra is, hogy a jelenW-- s,‘k napról-napra ugyanazt mondják. Amikor végül kimentek, hogy a helyszínen ellenőrizzék a jelenté­sek helyességét, egyedül Endrőcön 19«; hold műsodveteményt talál­lak többet, mini amennyit na­pok óla a járási tanács az egész járásból jelenteit. Ékkor ellenőrizték az egész járás, han a munkai, s igv derűit ki. hogy a dolgozó parasztok nem aludtak el 'kirga elvtárshoz hasonlóan, hanem T~ ha nem is a legjobb eredmény­ivel, — de lelkesen dolgoztak, ve­tették, a másodnövényt. 1>rnn»s»ete&eti, ahogyan a járási ta- . oács elbiiakodoH, opportunista mó­don nem figyeli fell a hibákra, úgy * községi tanácsoknál is felütötte a fejét az opportunizmus. Szerdán még nem voll olyan köz­ségi tanács, ahol nem tudták, hogyan állnak községükben a másodveléssel. Az okorági tanács elnöke azt kérte, hogy két hétig maradjanak a tarlók, mert náluk „ligy szokás“, hogy kél hétig .legeltetnek rajta. Nem tekintettek egy sor helyen harci kérdésnek a másodvetést, nem tekintették elsőrendű fel­adatnak a minisztertanács hatá­rozata, népköztársaságunk törvé­nye végrehajtását, Magyar Józsefnek, a járási tanács egyik megbízottjának is az volt a vé­leménye, hogy most, az aratás után, nem lehet annyira nekirugaszkodni a másodvetésnek, „pihenni“ is kell egy kicsit. Nem látták , meg, hogy az ilyen „pihenés“ mennyi kárt jelent a dol­gozó parasztnak, s egész népgazdasá­gunknak! Varga Lajos elvtárs be’átta a hibá­ját. Megértette, hogy súlyos hibát követett el azzal, hogy nem ellen­őrizte a jelentést, nem nézett utána, hogy a valóságban hogyan állnak a munkák, — nem harcolt a miniszter­tanács határozatának a megvalósítá­sáért. Azóta sokat javítottak munká­jukon, megszervezték a jeentöszol- öálatoi. az ellenőrzést, s igv való­ban segítséget tudnak nyújtani ott; ahol lemaradás van. Varga elvtárs azonban még min­dig nem .érti eléggé a felelőssé­gét. Igyekszik azt elhárítani. Arra hivatkozik, hogy a járási párt- bizottság és a megyei . tanács nem figyelmeztette, hogy valami hiba van a jelentés körül. Varga elvtárs ezt nem látja helye­den. Ö a munkájához e’ég figyelmez­tetést kapott a minisztertanács hatá­rozatából. A minisztertanács pontosan meghatározta a teendőket, s azok el­végzését felelősen a tanácsokra bist ti. És ez vonatkozik a sellyei járási ta­nácsra. A másodnövényvetés'elvégzé­séhez semmiféle külön „utasítást“ nem kell Varga elvtársnak várnia, — csak újból el kell olvasnia a minisz­tertanács határozatát. A minisztertanács határozata Var­ga elvtársat hadvezőri feladattal bíz­ta meg. A koreai harcmezön a hadvezérnek tiszta képet kell látnia a terepéről, mert különben az ő hanyagságából a szabadságszerető békeharcosok száz­ezrei pusztulnának el az imperialista banditák fegyverei által. A mi or­szágunk minden területén harc fo­lyik. Nem véres harc- hanem szabad hazában folyik a harc munkával a békéért, a boldogabb jövőért. A sely- lyéi járás L- egy, ilyen harcmező, ahol kemény harcot vívnak a becsü­letes dolgozók ezrei. Itt a minisztertanács határozata szerint n munkák gyakorlati vég­rehajtásáért Varga elvtnrsnak kell harcba vezetni a dolgozókat. Varga elvtársnak mint egy jó had­vezérnek, tiszta köpet ke'l állandóan látnia a harci terepről, hogy lássa, hol kell segítenie. A dolgozó parasztság legtöbb he­lyen felháborodott azon. hogy utolsó helyen álltak a megyében. VaskerU József, Bódis Mihály kákicsi közép­parasztok kijelntették szerdán, hogy márpedig a járásnak elsőnek kel! len­ni és azonnal hozzáfogtak a tarló­hántáshoz. A járási tanácsnak min­den segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a sellyei járás békeharcosai is­mét az élre törhessenek. Számolja fel a járási tanács a lazaságot, a nem­törődömséget a munkáiéban és vezes­se harcba a járás dolgozóit a béké­ért, ötéves tervünk megvalósításáért. A járási pártbizottság pedig segítse a tanácsot a hibák kijavításában, „ a munka jobb megszervezésében. nyian mélyen átéreztük azt, hogy minden egyes gabonakzál, rtelyet'le­vágunk, a béke ügyét szolgálja és erősíli kapcsolatunkat azzal az or­szággal, amely őrként áll a világ bé­kéje felett. Ebből a szép és le keS ara­tásból kivette részét a párttftkiír, a tanács dolgozói, DISZ, DÉFOSZ, út­törők és sokan-sokan a községből. Mindannyian örömmel, lelkesedéssel, szinte le sem tudom irni. hogy mi­lyen szeretettel és gonddá! végezek ígéretünkhöz híven a munkát. Gondolatnak azoknak a községek­nek • a dolgozóihoz száll, akiknek szintén van küldöttük. Vájjon ők 1* így dolgoznak-e? Biztosan. De ha nem így dolgoznak a küldöttük földjein,, akkor izenjük nekjk: „így dolgozzá­tok ti is, ha. méltóalt akartok lenni az egész ország tiszteletére!“ Jó mun­kánkkal, amely fegyver a kezünk­ben innét üzenjük messze a Szovjet unióba: Szarkándi elvtársi Betartottuk ígé­retünket, a te földed íes7 az első, amit ezután is megművelünk, csak tanul; sokat, értünk is! A község dolgozói nevében: Sértő Ferenc nyolcholda-s dolgozó, paraszt, Bisse. 20 mázsán felüli ősziárpa, 16 mázsás búzatermés a szederkényi Dózsa tszcs-ben tudják, A szederkényi Dózsa tszcs 1949 szeptemberben alakult. Azóta eltelt idő alatt szép eredmények születtek meg a III. típusú tszcs dolgozóinak munkája nyomán. A csoport tagjai örömmel olvasták az újságban a Rá­kosi elvtársnak küldőt! levelet, mely­ben az ő munkájuk is szerepel, me'y- ben megmutatták azt, hogy milyen előnyös a nagyüzemi gazdálkodás, ahol soha nem tapasztalt eredménye­ket lehet elérni. „Boldog aratás volt ez, Rákosi elv­társi“ így szól a levél harmadik be­kezdése, valóban boldog volt, bol- dagabb talán nem is lehetett volna. Együtt aratott a csoportban magyar, német és délszláv nyelvű dolgozó- Különböző nyelven beszélnek de a céljuk közös ügy volt és ezt a győ­zelmi csatát együtt érték el, a közös harcos, jó munkával. A közös mun­ka összekovácsolta a dolgozókat, so­ha nem szerették úgy egymást, mint ahogy most szeretik. Tíz holdon őszi- árpából rekorderedményt értek el: 20 mázsa 80 kilós átlagot. Felfigyeltek erre nemcsak a köz­ségben, hanem az egész országban. Táborosi János elvtárs még nem lé­pett be a tszcs-be, de most nagyon örülne, ha közöttük volna. Igaz. hogy eddig kubikus munkával foglalkozott hosszú éveken keresztül. Úgy volt valahogy ő is. mint a kétlaki bányá­szok. Kubikolt, — aztán a földjén is dolgozott. Ahogy az újságot elolvas­ta — határozott. Megérett végkép benne az a2 elhatározás, ami hosszú időn át járt az eszében: ElsőHesz, aki az ősszel belép a tszcs-tagok sorába. Beviszi az öt és félhold földjét a cso­portba, aztán együtt dolgozik a töb­bivel. akik ma nagyon boldog em­berek. Ennyit tud Táborosi elvtárs a cso­port eredményéről, de nem tudja még azt, — a többi kívülálló sem, — hogv az ósziárpa mellett még más kiemel­kedő eredménnyel is dicsekedhetnek a csoport tagjai. Sokan nem hogy a Dózsa tszcs búzából is eléri a 16 mázsás átlagot. Ez mellett, nem maradtak le, sőt elöl- járnak a széna, lucerna és bahacin termésátlagában is. Mindhárom nö­vény holdanként 60 métermázsát hó­zott. Mindezek az eredmények dicsé­rik a jó munkát, egyben megmutatják a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas előnyét az egyéni gazdálkodókkal szemben. Nem lenne őszinte a dal, a nóti, a szeretet, ami mind megtalálható a csoportban, ha nem egy elhatározás­sal, egy akarattal fogtak volna neki a munkának. Nem kímélték a fáradt­ságot, mert szemük előtt látták saját eredményüket, — de ennyire, ilyen szép eredményre még ők sem számí­tottak. Az őszi mélyszántáson kívül háromszor szántották meg az ősziár­pa földjét a vetés előtt. Géppel vetet­ték az ősziárpát; s • amikor kikelt, megboronálták. Egy métermázsa ■ szu­perfoszfátot és 50 kiló pétisót hintet­tek a földre • holdanként boronálás előtt. Hogy a termés még jobb le­gyen, háromszor gyomtalanították a vetést. így érték el a .kiemelkedő ered­ményt, az ösziárpaiermést így emel-, ték holdanként 20 .mázsa 60 kilóra. Ezt megtehették, mert kezükben volt hozzá a feltétel, — a nagyüzemi gaz­dálkodás. De nem tehette íneg" Tá­borosi elvtárs, meg a többi kívülálló. De jövőre már Táborosi elvtárs is megteszi ezt, mert , - • ott lesz ő is a csoportban. Ez év győzelmes csatája, a szövet­kezetek hatalmas terméseredményei mélyen bevonulnak országszerte a még egyénileg dolgozó parasztok szí­vébe. Ott fogja melegíteni belül a szabad haza szabad fiai "szívét. És sokan lesznek közöttük is olya­nok. akik jövőre már a szövetkezet­ből, küldik a táviratot Rákosi elv- táísnak: „Boldog aratás volt ez, Rá­kosi elvtársi“ GAZEMBEREK] veiden hajnalt»}* még a bo­garak sem ébredtek fel, de a Majláth- puszta! dolgozók már kinn voltak a földeken. Nem ébresztette őket senki- Nem kergette őket senki. Mégis jó! meni a munka, jól hasadt a tarló, a jó fekete föld amely pár napja míg az arányló, érett búzatengert ringat­ta. Meghallgatták a Majláth-pusztaiak Rákos.' elvlárs tanácsát, melyei a túr- keveieken keresztül egész hazánk dol­gozó parasztságának adott, A gazdag termés birtoklásának bol­dog örömével folyt a munka. A fia­talabbak énekelni kezdtek, az időseb bek folytatták és a ének messze szállt át a földek mentén csendesen höm­pölygő Dráván, át a drávántúli sze­gényes földeken egész a távoli jugo­szláv falucskáig. Talán éppen <t vidáman szárnyaló énekszóra megelevenedett n folyón túli táj is. Megjelent az elhanyagolt, gazzal. szamártnvissel teli földeken k'lenc jugoszláv dolgozó. mögöttük pe­dig a hajcsár, aki üvöltözve váloga­tott káromkodások közepette nógatta gyorsabb mozgásra a csupa csont-bőr. csupa" rongy embereket. — Uajde, haj de! — kiáltozott a hajcsár, aki szakasztott olyan volt: mintha a Ludas Matyi kulákja eleve nede/f volna meg. Rikoltó ellentét volt, c kövér, zsírost okú jú kulák és a leromlott: toldozolt-foldozott ruhájú dolgozók között. A meghaiszolt emberek beálltak aratni. Nehezen, kedvetlenül indult meg o munka a földön, ahol még lá­bon állt minden gabona. A kulák is hamarosan belefáradt az üvöltözésb- és egy fatönkre ülve figyelte áldoza­tni'. Csak néha kezdett el kiabálni, akkor, mikor látta hogy ideáiról c\gy­ógy dolgozó szánakozva átnéz a rab­szolgasorban élő testvérek felé. A haláron fúl’ szántóföld mellet' kis erdő nyújtózkodik. Cigarettasod­rás közben épnen ennek ar e-dönrk n sarkára nézett az egyik Mnjiátli-pusz. lói dolgozó. Frd-keset látba'olt, mert kezében megok-dt a cigaretta és egész teste megfeszült a figyelemtől. A túloldalon a kulákhajcsár h é’énkrbb lett. <5 is az erdő • sarka felé nézett, párszor me.glóbálta széles- karimájú szalmakalapját arrafelé. — mintha csak legyezné magát, — aztán az aratók clcbc került és ismét rá- kezdte: — Hajáé, hajde. brzse! Lősz, lösz ■ » — úgy ahogy a náciktól annakidején megtanulta. •A Mailá'h.pusztai dolgozó mégsem a kulákhajcsár felé figyelt. Továbbra is meredten nézte az erdő sarkát ahon' non előólátkodatt Tito egyik ..hős" ka­tonája és kihasználva az adott hely­zetet fclnyaláboll a dolgozók lerakóit, szegényes felsőruháiból amennyit csak bírt és visszairamodott. „zsákmá­nyával“ az erdőbe. A Majlálh-pu.sztai dolgozó szólni, kiáltani akart. Figyelmeztetni akarta n drcvántúl: testvéreket De nem jött hang a torkára. Csak hosszú pillantr tok múlva suttogta gyűlölettől, meg­vetéstől remegő hangon: — Gazemberek!

Next

/
Thumbnails
Contents