Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-13 / 161. szám

2 HÄPLO 1951 JUUL'S Kr Hárommillió foriaitot osztanak szét a begyűjtési verseny győztesei között A begyti jtési versenymozgalmat kezdeményező Madaras község kéré­sére az élelmezési minisztérium ki­dolgozta a begyűjtési verseny or­szágos kiértékelésének rendszerét és megállapította a jutalmazásokat, ame­lyeknek céljára a kormány hárommii , líó forintot irányzott, elő. A' begyűjtési versenyben az ér el jobb helyezést, aki kenyérgabona- és takarmánybegyüjlési tervét minél nagyobb arányban túlteljesíti. Juta­lomban részesülnek a begyűjtési ver­senymozgalomban legjobb eredményt elérő megyék, járások, községek, fö'dmüvesszövetkezetek, termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, o beadási köíelezeuségü- ket legjobban túlteljesítő dolgozó pa­rasztok, valamint a begyűjtés irányí­tásában és végrehajtásában legered­ményesebben dolgozó igazgatási dol­gozók és felvásárlók. A begyűjtési verseny jutalmazása országos, megyei, járási és községi jutalmakból áll. A begyűjtési ver­seny jutalmait az 1951. november 7-i kenyérgabona és takarmánybegyü jté- si tervek, illetve kötelezettség tel­jesítése alapján állapítják meg és íté­lik oda. A verseny pénzbeli jutalmát a dolgozó parasztok országos taka­rékpénztári betétkönyvek tormájában kapják meg, a megyék, járások, köz­ségek pedig jutalomtárgyakban (pél­dául kultúrotthon felállítása, könyv­tár, rádió, zenegép lemezekkel, sport- felszerelés, filmvetítő), A földműves- szövetkezetek, termelőszövetkezetek és tszcsli kisebb mezőgazdasági gé­peket (répavető, permetező, daráló, szelektor, gabonarosta, kukoricamor­zsoló, szecskayágó, borsajtó, répaka­pálógép), a földművesszövetkezetek a napi munkához szükséges termelési tárgyakat (írógép, nacionalkassza, stb.) kapnak jutalomtárgyként: Az egyéni do’gozó parasztok jutalmazása Azok között a dolgozó, parasztok között, akik kenyérgabona és takar- inánybeadási kötelezettségüket leg­jobban ■ teljesítették, egymillióhétezer forint értékű jutalmat osztanak ki. Az országos jutalomból háromezer dol­gozó paraszt részesül. A száz legjob­ban teljesítő kél hetet tölthet üdülő­helyen és négyszáz-négyszáz forintos takarékbetétkönyvet kap. A soronkö- vetkező négyszáz dolgozó paraszt ré­szére négyszáz-négyszáz forintos ta­karékkönyvet, a további négyszáz dolgozó paraszt részére háromszáz- háromszáz forintos, hatszáz dglgozó paraszt, részére kétszáz-kétszáz forin­tos, és 1500 dolgozó paraszt részére 150—150 forintos takarékbetétkönyvet osztanak ki. A megyei tanácsok száz­ezer forintos keretben jutalomban ré­szesítik azokat a jól teljesítő dolgo­zó parasztokat, akik az országos .juta­lomban nem részesültek. Száz-kétszáz forint értékű takarékbetétkönyvet osz­tanak ki az ilyen dolgozó parasztok között. Az ország első tíz járásában a járás jutalmának tíz százalékát azoknak a jól teljesítő dolgozó parasztoknak a jutalmazására lordítják, álak sem or­szágos, sem megyei jutalomban nem részesültek. Ezek 80—100 forint ér­tékű takarékbetétkönyvet kapnak. Az első száz községben a községi juta­lom tíz százalékából a helyi tanácsok 50—80 forint értékű takarékbetét­könyvvel jutalmazzák azokat a jól teljesítő dolgozó paraszlonat, akik sem az, országos, sem a megyei, sem a járási jutalomból nem részesültek. A kenyérgabona és takarmánygabo­na kötelezettségüket kétszáz százalé­kon felül teljesítő dolgozókat dísz­oklevéllel tüntetik kit Termelőszövetkezetek és termelő’ szövetkezeti csoportok jutalmazása A legjobban teljesítő hatszáz ter­melőszövetkezet és 111. típusú terme­lőszövetkezeti csoport között' hatszáz­harmincezer forint jutalmat osztanak szét. Kiemelkedő jutalomban részesül a legjobban teljesítő öí termelőszö­vetkezet (iszcs), az első tízezer, a má­sodik nyolcezer, a harmadik ötezer, a negyedik négyezer, az ötödik három- eezr forint.értékű jutalomtárgyat kap. A soronkövetkező tíz termelőszövet­kezet, illetve tszcs, kétezer-kétezer, a további ötven 1500—1500, a sorrendben utánuk következő száz, ezerkétszáz- ezerkétszáz, kétszáz ezer-ezer, 235 pe­dig 800—800 iorinl értékű jutalomtár­gyat kap. Az I. és 11. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tagjait az egyé­ni dolgozó parasztok, jutalmazásába vonják be. Felvásárló tölőművesszövetkezetek jutalmazása A legjobban teljesítő kétszáz íöld- művesszövetkezet között 235.000 to­rint jutalmat osztanak szét. Kiemelke­dő jutalomban részesítik a-legjobban teljesítő három felvásárló földműves- szövetkezetet. A győztest hatezer, a másodikat négyezer, a harmadikat háromezer forint értékű jutalomban ■részesítik. a soronkövetkező ötven földművesszövetkezet 1500—1500, az ezt követő 147 földművesszövetkezet 1000—1000 forint értékű jutnolmtár­gyat kap. A jutalom 25 százalékát a földművesszövetkezeti felvásárlók és adminisztrátorok jutalmazására kell fordítani. A községek jutalmazása A legjobban teljesítő szó2 község között a következő jutalmakat oszt­ják ki: A győztes községet a népművelési miniszter százezer forint értékű kul­túrotthon felállításával, vagy beren­dezésével jutalmazza. A második he­lyezettet 20.000 a harmadik 12.000, a negyedik 10.000. az ötödik helyezési elért község 8000 forint, a soronkö­vetkező öt község 5000—5000, a to­vábbi tíz község 3500—3500, harminc község 3000—3Ö00, végül ötven köz­ség 2000—2000 forint jutalmat kap. A jutalom 90 százalékából a község részére julalomtárgyakat kell adni, vagy a községi tanács által kért köz­ségfejlesztési éz rendezési célokra kell rendelkezésre bocsátani, tíz szá- zalékát pedig a dolgozó parasztot: ju­talmazására kell fordítani, a legjobb helyezést elért községek közül öt olyan községben, ahol nincs villany, a tervhivatal gondoskodik villany be­szereléséről. A villanyt a jutalmazott A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleniése ‘ A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága július 11-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkénte­sekkel valamennvi arcvonalon tovább­ra is helyi jelentőségű harcokat vív­nak. Titoista ügynökök pere Bulgáriában Szófiában szerdán a teljes nyilvá­nosság előtt titoista kémek és szabó- tőrök perét tárgyalták. Elsőnek Pasu Kucsukov és öt társa perét tárgyalták. A vádlottak a népi hatalom ellenségei. Valamennyien a Jugoszláviával határos Vidín körzeté­ben lévő falvak lakosai. A vádlottak 1951. márciusában át. lépték a bolgár—jugoszláv határt. Za- jecsar és Nis városokban az UDB em. béréi kikérdezték őket. Különböző katonai, politikai és gaz­dasági jellegű táiékoztatásnkat akar­tak kapni t”> ók a boitfár határőrség­re, a határon lévő csanafok helyzeté­re, vezetőik nevére, mác brdgár fegy veres erők helyzetére, a repülőterek­re, a bolgár hadsereg felszerelésére vo natkozólag, felvilágosításokat kíván­ták a jugoszláv határon lévő falvakról és körzetekről. A vádlottak megadtak minden fel­világosítást, amit tudtak. Ezután az IJDB szolgálatába léptek. Nisben kü lönleges kiképzésben részesültek. El­sajátították a katonai térképek, a kü­lönböző fegyverek használatát és a kémkedési, terrorista és felforgató «elekmények végrehajtásának mód­it. Ezután a kiképzés után a vádlotta­kat puskákkal, bombákkal, gépfegy­verrel, nagymennyiségű lőszerrel lát­ták el és az UDB segítségével bolgár területre tették át őket. Megbízatá­suk az volt, hogy katonai, politikai és gazdasági híreket szerezzenek es azo­kat a jugoszláv kémszervezethez jut­tassák el. A vádlottaknak terrorakció­kat és díverziós cselekményeket kel­lett végrehajtaniok, továbbá akadá- lyozniok a munkát a termelőszövet kezetekben. A vádlottak 1951. május hónapját töltötték bolgár területen. A határmenti lakosság és a halóságok ébersége eredményeként azonban a titoista kémeket és szabotőröket le­tartóztatták. A bíróság Pest, Kucsukovot és M: ko Cenovot 12—12 évi fegyházbünte­tésre ,a többi vádlottat tízévi fegy­házbüntetésre ítélte. Ezután két titoista kém, Csudom. Georgievics és Miodrag Rangelov pe­rét tárgyalták. Mindkét vádlott beismerő vallomást tett arról a kémtevékenységről, ame­lyet a Bolgár Népköztársaság ellca folytatott. A vád- és védöbeszédek elhangzása után a bíróság mindkét kémet 10:—10 évi fegyházbüntetésre ítélte. községekbe lehetőleg december 21-re be kell vezetni. Olyan megyékben, ahonnan az első száz község közé a megye egyetlen községe sem került, a megye első helyezési elért községét kétezer forint értékű jutalomban ré­szesítik. A járások jutalmazása A legjobb eredményt elérő tíz já­rást 81.000 forint jutalomban részesí­tik. A járások jutalma húszezer — háromezer forint, a járás helyezési sorrendjének figyelembevételével. A jutalom összegének 90 százalékából a járás részére jutalomtár gyököt adnak, míg tíz százalékát a járás területén olyan jól teljesítő dolgozó parasztok között kell 80—100 forint értékű ta­karékbetétkönyv formájában szétosz­tani, akik országos, vagy megyei ju­talmat nem kaptak. A megyék jutalmazása A legjobb eredményt elérő öt me­gyét 58.000 forint értékű jutalom- tárggyal jutalmazzák. A győztes me­gye 20.000, a második 15.000, a har­madik 10.000, a negyedik 8.000, az ötödik 5000 forint értékű jutalmat kap. Ezenkívül az első megyének kulturális célokra a népművelési mi­nisztérium százezer lorintot ad. A tanácsok végrehajtó bizottsága dolgozóinak jutalmazása Jutalomban részesülnek a begyűjté­si versenyben a legjobb eredményt elért száz község, tíz járás és öl me­gye tanácsa végrehajtóbizottsága dol­gozói. Jutalomban részesülnek a be­gyűjtés országos irányításában kivá­ló eredményt elért dolgozók. Az el­ső száz község végrehajtó bizottsága dolgozói jutalmazására 150.000, az el­ső tíz járáséra 30.000, az első öt me­gye végrehajtóbizottsága dolgozol ju- jutalmazására 30.000 forintot fordíta­nak. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak 250.000 forintot bocsá­tanak rendelkezésére, hogy megjutal­mazzák a megyéjük területén orszá­gos jutalomban nem részesült kima­gasló teljesítéseket elért községek, járások és tanácsok végrehajtó bizott­sága dolgozóit, a járási versenyben legjobb eredményt elért felvásárlók és- adminisztrátorok jutalmazására 90 ezer lorintot, a begyűjtést felső fokon irányító kiváló munkát végzö dolgo­zók jutalmazására 50.000 lorintot for­dítanak. A magyar paraszlkiüdöltség a Szovjetunióban A Moszkvában tartózkodó 200 tagú magyar parasztküldöttség megtekin­tette a Lenin-mauzeleumot és ott ko­szorút helyezett el. A parasztküldöttség tagjai több órát töltöttek abban a múzeumban, ahol Sztálin generalisszimusz 70. szü­letésnapja alkalmából a földkerekség minden tájáról érkezett ajándékokat állították ki igen sok teremben. A küldöttség tagjai öt csoportot alakítanak, amelyek a Szovjetunió kü­lönböző köztársaságaiba utaznak. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága június 28 és 29:én Rómában tartott ülésén határozatot fogadott el. A Központi Bizottság — mondja a határozat — örömmel tu­domásul vette, hogy a demokratikus erők milyen hatalmas lendülettel és eréllyel vívták meg a választási küzdelmei és milyen ragyogó sikerl arattak a községi és a szicíliai önkor, mányzati választásokon. A választók haitalmas tömege minden megfélemii lés és a kormány számtalan tör. vényellenes intézkedése ellenére ha­tározóban állást foglalt a keresz'ény- demokrala kormány háborús, és nyomorpolMikája ellen és az ellen, hogy Olaszországot idegen érdekek nek rendeljék alá Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának határozata meg. állapít ia, bogy a választások ered­ményét két alapvető tényre világí­tanak rá: Az egyik az, hogy a Ke­resztény Demokrata Párt politikája a nemzetet két táborra szakította. a másik pedig az, hogy a kormány po­litikája országszerte növekvő nyugta lanságot és elégedetlenséget okoz. Ép­pen ezért a széles néprétegek kíván, ságának megfelelően, az Olasz Kom munista Párt Központi Bizottsága több pontból álló program megváló sstása mellett foglalt állást, amelyben követeli, hajtsák végre a kulcsipa. rok demokratikus ellenőrzését, a föld­reformot. Javítsák meg az olasz munkások, alkalmazottak és nyugdíjasak gazda­sági helyzetét, a társadalombiztosítási és a közegészségügyi helyzeteit. — Alakuljon Olaszországban béke. kormány — mondja a határozat —, amely megvédi a nemzet független­ségéi és a baráti együttműködés kap­csolatait alakija ki minden nemzet­tel. Az olasz dolgozó tömegek tilta­koznak a kormány alkotmányel­lenes intézkedései ellen. A „polgári védelemről“ szóló tör­vényjavaslat folytatólagos vitája so­rán a2 ellenzéki képviselők ismét he­vesen támadták a törvényjavaslat al­kotmányellenes rendelkezéseit. Di Vittorio, kommunista képviselő felszólalásában kijelentette, hogy n kormány ilyen népellencs intézkedé­sekkel nem akadályozhatja meg *z olasz nép harcát a jobb jövő kivívá­sáért. Pisa-tartomány valamennyi üzemé­nek dolgozói szerdán egy órára be- szün'et’ék a munkát, tiltakozásul a ..polgári védelemről" szóló törvény- javaslat alkotmányellenes rendelke­zései és a kormány által tervezett sztrájkellenes intézkedések ellen. A sztrájk a teljes munkásegység jegyé­ben folyt le. Ugyancsak tiltakozó jellegű munka- beszüntetések voltak a inodenai, fér. rarai. padovai, trevisoi, udinei és üzemekben. Középiskoláinkban július 20-ig meahosszabbították a beiratkozások batáridejét Középiskoláink első évfolyamaira az eddigi jelentések szerint a tanu­lók 80—90 százaléka iratkozott be. örvendetes jelenség, hogy a leányta­nulók nagy érdeklődést tanúsítanak a középiskolák és azok közül is külö­nösen az ipari technikumok iránt. Középiskolás diákságunk jelentős ré­sze résztvett a növényápo’.ási mun­kákban, s nem tudott beiratkozni az eredetileg kitűzött határidőre. Ezért a közoktatásügyi minisztérium a közép­iskolai beiratkozások határidejét. 1951 jú'ius 20-.ig meghosszabbította. Ha a tanulónál a személyes beiratkozás akadályba ütközik, a tanuló küldje be a szükséges iratokat ajánlott le­vélben, így posta útján is beiratkoz­hat. Jelentés a fegyverszüneti tárgyalások első napjáról Az Uj-Kína hírügynökség különtu- dpsítója jelenti: A koreai néphadsereg főhadiszállá­sától és a kínai népi önkéntesek pa­rancsnokságától szerzett értesülései szerint a fegyverszüneti tárgyaláso­kat folytató megbízottak első ülése július 10-én kezdődött Keszonban he­lyi időszámítás szerint leggel 10 óra­kor. Nam ír vezérezredes a koreai nép­hadsereg főhadiszállásának főmegbf- zottja rövid felszólalásában megvilá­gította, hogy a ki na. és a koreai nép milyen elvi álláspontra helyezkedik a koreai fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásukkal kapcsolatban. Nam ír vezérezredes ezt mondotta: „Ridgwny tábornok, az ENSZ íegy- vers erőinek főparancsrr ka június 30-án kijelentette, hogy kész tár­gyalásokat ío’ylatn, a „tüzet szün­tess“-^! és a fegyverszünetről. Fő parancsnokom. 'Kim lr-Szen és Peng Teh-Huai, a kínai önkéntesek; pa­rancsnoka, a koreai nép és kínai nép, valamint a világ minden népe remé­nyének és óhc/ának megfelelően, hozzájárult a Ridgwav tábornokkal folytatandó megbeszélésekhez és a koreai néphadsereg képviselője mi­nőségében engem kudött ezekre a megbeszélésekre. A koreai népnek mindig az volt és most is az a véle­ménye, hogy a koreai háborút a leg­rövidebb időn belül be kell fejezni. Ezért lelkesen üdvözölte Maliknak, a Szovjetunió ENSZ-be’i képviselő­jének június 23-i javaslatát, hogy mindkét hadviselő lél kezdjen tár­gyalásokat a „Tüzet szüntess‘‘-ről és a fegyverszünetről továbbá, hogy mindkét tél varia vissza csapatait’ a 38. szélességi lókról. A mi véleményünk szerint ahhoz, hogy a koreai háborúnak véget vet­hessünk, meg kell o'dani olyan fon­tos problémákat, mini a „Tüzet szün­tessi“ és mindkét léi csapatainak visz- szavonása a 38. szélességi fokról, amely alapvető íeltéiele a koreai hadműveletek megszüntetésének és a külíö’di csapatok kivonásának, an­nak biztosítására, hogy a háború ne lángol/on fél ismét Koreában. Ezért a koreai néphadsereg nevében o kö­vetkező javaslatokat terjesztem elő: 4 Kölcsönös megegyezés alapján *• mindkét fél egyidejűleg paran­csot ad mindenféle ellenséges had­művelet megszüntetésére, mindkét fél hadserege megszünteti a bombázási, blokádot és a felderítő tevékenysé­get a másik féllel szemben mind­egyik léi Kotlája megszünteti a bom­bázást, blokádol és a le7derítő tevé­kenységet és mindegyik léi légiereje megszünteti a bombázást és felderítő tevékenységet a másik féllel szem­ben. Világos, hogy a két íél közli tűz­szünet nemcsak csökkenti az ember- veszteséget és az anyagi karokat, ha­nem egyúttal első lépés lehet a ko­reai háború tüzének kioltása félé. O A 38. szélességi iotcot katonai “* demarkációs vonalnak kell ki­nyilvánítani, amelytől mindkét tél egyidejűleg tíz’ kilométerre vonja vissza fegyveres erőit. Ezt megálla­pított határidőn belül kell végrehaj­tani. A mindkét íél á'tgl kiürített öve­zetek demilltarizált övezetnek nyíl- vánítandók. amelyekben egyik fél sem rendelkezhet fegyveres erőkkel és nem folytathat semmitele hadmű­veletet. A lenti övezetek polgári köz- igazgatását vissza ke’I állítani olyan formában, amilyen /ormában ■ az 1950 június 25-én működölt, ugyanakkor pedig haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni a hadiíoalyok kicserélé­séről, hogy a különféle országok ha- diíog’yaj gyorsan hazatérhessenek és visszatérhessenek családjukhoz. “3 Valamennyi külföldi csapatot a legrövidebb időn belül ki kell vonni. A külföldi csapolok kivonásá­val a koreai háború megszüntetése és a koreai kérdés békés szabá’yozása alapjában véve biztosítva lesz. A koreai, kínai és a szovjet nép — és a világ valamennvi békeszerető né­pe, köztük az amerikai és angol nép is — sürgetően követeli, hogy mi­nél hamarabb vessenek véget a ko­reai háborúnak és a koreai kérdést békésen szabályozzék. Remélem, a megbeszélések során megegyezésre juthatunk, hogy eleget legyünk a szé­les néptömegek követelésének.“ Ten Hua tábornok, a kínai népi önkéntesek képviselője felszólalásá­ban támogatta Nam ír vezérezredes által mondottakat: „Peng Teh-Huai tábornoknak, azoknak a kínai népi önkéntesek parancsnokának megbízá­sából jöttem erre az értekezletre, akik a koreai hadseregnek segítséget nyújtva harcolnak Koreában. A ko­reai néphadsereg képviselőivel együtt Ridgway tábornoknak, az Egyesült Nemzetek fegyveres erői főparancs­nokának képviselőivel igazságos és eiiogadható alapon meg fogjuk tár­gyalni a „Tüzet szüntess“, továbbá a íegyverszünet kérdését és más Ko­reával kapcsolatos kérdéseket. Véle­ményem szerint p kérdések szabályo­zása fontos lépés a koreai kéreti bé­kés szabályozása felé. A kínai és koreai nép érdekei tel­jesen azonosak. A koreai háború meg­szüntetését és p koreai kérdés békés gZabályozását a kínai nép szinten kö­vetkezetesen követeli és állandóan e cél leié törekszik. A koreai néphad­seregnek seqitséget nyújtó kínai ön­kéntesek célja, hogy a béke helyre­álljon Koreában és Kína biztonsága biztosítva legyen. Ezért, amikor a szovjet kormány következetes álláspontja alapján — amely álláspont, a koreai kérdés bé­kés úton történő rendezésért irá­nyul. — 'Maiitr. a Szovjetunió ENSZ beli képviselője javasolta, hogy mind­két Koreában harcoló fél kezdjen megbeszéléseket a „Tüzet szüntess“- ről és a fegyverszünetről továbbá, hogy mindkét lél vonja vissza csapa­tait a 38. szélességi lókról —ez J javaslat nyomban, meleg támogatásra iaWt a kínai népnél és a kinaj kor­mánynál. A „Tüzet szüntess“ mind­két Koreában harcoló íél részéről, to­vábbá a 38. szélességi íok katonai demarkációs vonallá nyilvánítása és az összes külföldi csapatok kivonás a megtele1 a koreai és a kínai nép és a vitán minden néne óhajainak és követeléseinek. Véleményünk szerint a koreai néphadsereg képviselője ál­tal előterjeszteti három iavaslai tar­talmazza a szükséges elöíelléteűkci és alapot a koreai háború megszün­tetésére és a koreai kérdés békés szabályozására, a kínai néni önkén­tesek' teljes mértékben támogatják ezeket a javaslatokat és azt tartják, hogy e javaslatoknak kell kiinduló­pontul szo'gálntok a tárgyalások szá­mára. Valamennyi ország népei gyű­lölik a háborút és szenvedélyesen ki- vámják a békét. Reméljük, hogy sike­resen megoldhatjuk a koreai háború megszüntetésének leiadatát.“

Next

/
Thumbnails
Contents