Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-12 / 160. szám
1951 JULIUS 12 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A békearatás nagy csatájában kitűnt uj tagjelöltekkel erősödött a mohácsszigeti Vörös Fény tsz pártszei vezete „Pártunk és államunk egyik fontos leiadata, hogy őszig segítsék megszilárdítani az új szövetkezeteket, lássák el őket megfelelő pártkáderekkel, szakemberekkel, gépekkel és így biztosítsák, hogy utána egészségesen folytatódjék a falu szocialista átépítése," — mondotta Rákosi elvtárs a kongresszusi záróbeszédében. Terme- lászövetkezetdmk megszilárdításának alapja a pártszervezetek megerősítése. Erős, jólműködő pártszervezet nélkül eredményes munkát végezni nem lc- hét- A pártszervezet a szövetkezet agya, motorja, mely irányítja, elqre- lendíti az egész munkát. Erősíteni Pártunk sorait új, friss erőkkel, a termelésben kitűnt élharco. 6okkal, — pártszervezeteink állandó feladata. „Meg kell erősíteni a pártszervezetekei és meg kell javítani a pártmunkát mindenütt de elsősorban és döntően falun." (Pártunk II. Kongresszusának határozatából). A moháosszigeti Vörös Fény tsz pártszervezete májusban, júniusban egyetlen tagjelöltet sem vett fel. Mar- tines élvtárs, a párttitkár nem tudta, hogyan foglalkozzon a páronkívüliek* kel, hogyan hajtsa végre a kongrc6z- ®zusi határozat fentebb idézett részét. A héikearatáa győzelméért harcba n- dultak a Vörös Fény tagjai. És azóta Martine® elvtárs sokat tanult. Feltűnt neki, hogy Aladics János milyen lelkiismeretesen dolgozik. Kilenc kilométerre lakik a szövetkezettől, éjfélig dolgozott, de hajnalban öt óra előtt már munkában volt. A munkában soha nem válogatott, eső- ben-sárban a legsürgősebb munkát végzi, ha kell, vasárnap is dolgozik. Martine» elvtárs látta, hogy i'vsn áldozatkész békeharcosokkal kei1 erősíteni a Párt sorait, de nem látta, hogy hogyan foglalkozzon Aladics Jánossal és azokkal az élharcosokkal akik Aladics Jánossal együtt fáradtságot nem ismerve siker re vitték a békearatást. Aladics János egyik iiapon azzal a kéréssel fordult Martincs eltvárs- hoz, hogy szeretne Pártunk tagjelöltje lennj. „Úgy érzem, — mondotta , ba tagjelölt lehetnék, még sokkal nagyobb erővel tudnék harcolni a békéért, mert a Párt közvetlenül segítene mindenben. ígérem, mindig a legjobb minőségi munkát végzem, hogy bebizonyíthassuk a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. A pártszervezet nem halogatta a tagjelöltfelvételt, az elmúlt vasárnapi taggyűlésen felvették Pártunk soraiba Aladics Jánost, Szikora Jánost és Sugár Józsefnét, akik a békearatás nagy csatájában ugyancsak élharcosok voltak. Sugár elvtársnő Ls hajnaltól késő éjszakáig lelkesen dolgozott, hogy szemveszteség nélkül befejezhessék az aratást. Szikora elvtárs állandóan 230—240 százakkot teljesített naponta a békearatás idején. Pintér elvtársat a tagjelöltek soraiból taggá vették fel aratásban végzett jó munkájáért. így erősödött egyszerre a mohácsszigeti Vörös Fény pártszervezete három élenjáró békeharcossal, akik a legnagyobb harc idején bebizonyították, hogy a hazáért, a békéért folytatott harcban nem ismernek fáradt6Ó- got. Aladics, ée a többi elvtársak jó munkájukért a legszebb, legértékesebb jutalmat kapják meg, mikor a piros könyvet kezükbe veszik. Martiné® elvtárs tudja, hogy az elvtársak ezután még nagyobb odaadással fognak harcolni a szövetkezet eredményeiért, mert a tagjelöltkönyv nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelezettséget is jelent. A Vörös Fény tsz-ben nem folyt népnevelő munka sem az utóbbi időben. A pártmunkát egészen elhanyagolta a pártszervezet. — Megszervezzük most a népnevelő munkát is ,— mondja Martiné® elvtárs — és az új elvtársakat Is beoszt juk munkára. Sokat tanultam most a 'békearatási nagy harcban. Látom, mennyi áldozatkész, becsületes ember dolgozik körülöttem, csak eddig nem vettem észre őket. Az ember sokszor vakon tapo- gatódvik. Ez a tapogatódzás azért volt, mert nem tanultam. Nem tanulmányoztam alaposan a kongresszus anyagát, mely hozzásegített volna a munkák jobb elvégzéséhez. Most már jobban látom, hogyan kell nevelni a pártonkivülieket tagjelöltekké és tanulni is fogok. . A mohácsszigeti Vörös Fény tsz pártszervezete megerősödött három elvtárssal, akik az élen harcolnak a szövetkezet megszilárdításáért. A közel ezer holdon gazdálkodó szövetkezet sokkal eredményesebb munkát tud végezni, mert új, friss vér került a szivébe, a pártszervezetbe. Martincs elvtársnak és minden párt funkcionáriusnak azt kell látnia, hogy a pártépítés nem megy magától, nem ülhetünk ki a Párt kapujába, hogy ölhetett kezekkel várjuk, míg valaki jön és jelentkezik tagjelöltnek. Mint Martincs elvtárs is mondotta, sok becsületes pártonkívüli dolgozik körülöttünk, csak nyitott szemmel kell járnunk, hogy észrevegyük őket és ha a termelésben kitűnt harcosokkal állandóan erősítjük szövetkezeteink pártszervezeteinek sorait, nem kétséges. hogy őszig megszilárdítjuk a szövetkezeteket és ezzel előrelendítjük a falu szocialista átépítését. Ary Róza Peredi Frigyes íiányamesíer neveli, tánítia a hozzá beosztott, műszaki kádereket Két óra felé közeledik az idő, ami-' kor a komlói Kossuth-aknai I. számú üzem bányamesterének irodájába két aknász lép be. Ott már várja őket Peredi Frigyes elvtárs bányamester, hogy megbeszéljék a következő műszak alatt elvégzendő munkákat. Peredi elvvtárs a délelőtt folyamán már felülvizsgálta lent a bányában a munkahelyeket és az ott tapasztaltakra hívja fel Bors és Tihanyi aknászok figyelmét. Megbeszélik, miként történjen meg a műszakra jövő dolgozók beosztása, melyik munkahelyeken milyen munkát végezzenek. Jó kedvük van, örömmel tervezgetnek. — Az ötös és a hatos csapatot is telepítjük, — határozzák el. A gépüzem is megígérte, hogy ma nem lesz levegőhiány, mert kijavítják a rossz kompresszort. Örömük azonban nem soká tartott, mert Gyimesi Ernő, a sürített levegő üzemrész technikusa közölte velük, hogy úgy telepítsenek, mint délelőtt mert tíz percnyi járatás után megint elromlott a motor a kompresszornál. — Nincs más választás — állapították meg —, csak az, hogy minden erőt a tizenkettes csapatra csoportosítunk. Ennél a csapatnál kevesebb a sürített levegővel működő rázómotor és így ezeket könnyebben mozgatja az a kevés levegő, amit kapnak, a termelési eredmény így nagyobb lesz, mintha szétszórtan olyan csapatokra osztanák a dolgozókat, ahol nem működnek a rázómotorqk. Lassan két óra lesz és Bors aknász a munkabeosztás ismertetésére készül. Kint a nagycsarnokban a dolgozóknak elmondja, ki melyik csapatban fogja munkáját végezni. Nemso fl gépállomások munkáiért terményben utólag, augusztus 31-ig lehet fizetni Állami gépállomásaink á föld jobb kihasználása, dolgozó parasztságunk munkájának megkönnyítése érdekében dolgoznak. Dolgozó parasztságunk egyre inkább meggyőződik a gépi munka hasznosságáról és egyre többször veszi annak munkáját igénybe. Gépállomásaink, hogy dolgozóinknak több segítséget nyújtsanak, újabb kedvezményt bocSájtanak az egyénileg dolgozó parasztok részére. Aki a gépállomással a tarlóhántás, tarlótárcsázás, másodvetések szántásvetés munkáira utólagos fizetés alapján köt szerződést, az augusztus 31-ig fizetheti ki a gépállomásnak a végzett munkáját. Az ilyen kifizetés csak terményben történhetik. Ez a kedvezmény is nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztok részére. Mert így nem kell a munka megkezdésekor készpénzben fizetni a gépállomást, hanem az aratás-cséplés elvégzése után nyugodtan fizethetik ki augusztus 31-ig terményben a gépállomás végzett munkája ellenértékét. Ez annál is inkább kedvezőbb, mert az aratás-cséplés elvégzése után köny- nyebb terményben fizetni. A természetbeni szerződés-kötéis könnyebbségét megértették a 'Bürüs- Várad községek dolgozó parasztjai. Ezért a munkák gyors befejezése, az emberi munkaerő és gépi erők tervszerű kihasználása érdekében szerződéskötési versenyre hívják ki a sely- lyei járás összes községeinek dolgozóit és tanácsait. „Vállaljuk, hogy községünk területén a tarlóhántásra 70 százalékban, keverő-szántásra 85 százalékban, ugar tárcsázásra 100 százalékban, őszi mélyszántásban 95 stázalékban kötünk természetbeli kifizetésre szerződést. A tervszerű munka folyamatos biztosítása érdekében a megkötött szerződést a gépállomásnak kétnaponként leadjuk. Kérjük a Sellye! járás kihívott községeit és tanácsait, hogy dolgozó parasztságunk 'felemelkedését szolgáló versenykihívásunkat fogadják el." Bürüs-Várad községek dolgozó parasztjainak nevében. CSÖKÖN A JÓZSEF tanácselnök A lippói dolgozó parasztok tavasztalatai is bizonyítják: r Érdemes megfogadni Rákosi elvtárs tanácsát, fehér olasz tyúkot és yorkshirei disznót tenyészteni Öolgo»6 parasztságunk számtalanszor meggyőződött már arról, hogy amit a Párt Rákosi elvtárs tanácsol, «z a nép érdekét, a dolgozók érdekét szolgálja. A napokba,, beszélgetett Rákosi elvtárs a szövetkezeti parasztokkal. akik az első búzát vittek fel Budapestre. A beszélgetés közben Rákosi elvtárs sok hasznos tanáccsal segítette dolgozó parasztságunkat Ezeket a tanácsokat nagy örömmé, fogadta dolgozó parasztságunk és máris hozzáláttak megvalósításukhoz. A villányi járásban Lippó községben is figyelmesen olvasták és tár-' nyalták meg a dolgozó parasztok Rá- kos; elvtárs szavait. Különösen megragadta a figyel- memet Rák ősi elvtárs segítő szava az állattenyésztéssel kapcsolatban mondja ürge Gáborné hét holdas dol- gózó parasztasszony. — Én mindig so- 'at, foglalkoztam az aprójószág tenyésztésével, különösen a parlagi tájin fyúköf tenyésztettem, már csak őzért is, mert a lakiban mindenki ezt tartotta egészen mostanáig, meg . az anyám is ezt tartotta. De van néhány fehér, olasz tyúkom is. Eddig csak azí néztem, hogy a parlagi nagyobb- rn nő és nem gondo’tam arra, amit Rákosi elvtárs inondott, hogy a ba- rom//( mégis csak elsősorban a tojó- SQirí tartja az ember. A mikor Ürge G&borné elolvas- ja Rákosi elvtárs szavait, elhatároz- ta, hogy ő maga is megfigyelj a kétfajta tyúkot. A saját szemével győződött meg arról, hogy mennyire hasznos Rákosi elvtárs tanácsa. Lát- ta> bogy a parlagi • vörösfajta tyúkok úem valami élelmesek és hetenként 'egleljebb négy tojást tojnak. A fehér olasz tyúkok, azok élelmesek, az el es ég nagy részét kikeresik maguk- “?k, pusztítják a férgeket és még a Kiscsirkéket is érré tanítják. Amellett benként hat tojást tojnak. Urgéné számolni kezdett, visszagondolt a múlt tapasztalataira és most látta meg, hogy a fehér olasz tyúkok a betegségeknek mindig jobban el- lentá’ltak és télen is tojnál;. A vörös- fajta parlagi — ahogyan Urgéné kiszámította —, egy évben legfeljebb hat hónapot tojik, hetenként négy tojást számítva egy évben 124 darabot. A' fehér o;asz fajta pedig nyolc hónapon keresztül tojik hetenként hat tojást, vagyis a nyolc hónap alatt több, mint 200-at. Pénzben is kiszámította, hogy mit jelent ez. Nyolcvan fillérjével számította a tojás darabját, a parlagi fajtánál így 99 forint 20 fillért- számolt egv évre, míg a fehér olasznál, 163 forint 20 fillér jött ki. Amellett a fehér fajtának feleany- nyi takarmány kell, mint a vörösnek. — Jó, hogy íclhívta Rákosi elvtárs a figyelmemet erre. Számoltam és rájöttem arra, hogy valóban sokkal érdemesebb a fehér olasz íajtát tartani — mondja Urgéné. — Hisz a parlagi a takarmányban elfogyasztja annak a kevés tojásnak az árát is, amit egy évben tojik. A számolás, gondolkodás után a lánya arról beszélt ürgénének, hogy mennyivel jobb lett volna, ha már előbb is gondoltak volna erre. Nem kell ragaszkodni ahhoz, ami megszokott, ami régi, hanem mindig mog kell keresni az újat, a jobbat. Urge Gú- borné elhatározta, hogy a tanácsülésen elmondja ennek a számolásnak az eredményét, a többi dolgozó parasztasszonynak is, hogy azok is fo- gadják meg Rákosi elvtárs tanácsát ezen a téren is és a keveset tojó vörös, parlagi helyett, tartsanak minél több jól tojó fehéret. Urgéné meg is tartotta szavát, este a tanácsülés előtt Szálai Józselné, Rodonyi Jánosné, Kovács Mátyásáé, Landck Péterné és a többiek már azon vitatkoztak, hogy miért is nem , tartottak eddig is fehér olasz tyúkot. örültél; nagyon annak, hogy Rákosi elvtárs még ebben is megmutatta, hogy mi a helyes tennivaló, hogy Rákosi elvtársnak még arra is gondja van, hogy hány tojást tojik a dolgozó parasztnak a tyúkja. Ráko si elvtárs beszélgetett a szövetkezeti parasztokkal a sertéstenyésztésről is. A mi dolgozó parasztjaink megszokták azt, hogy mangalicát tartsanak, nem is nagyon gondolkoztak azon. hogy melyik a kifizetődőbb, melyik hoz több hasznot. Most, hogy Rákosi e’vtárs erre is felhívta a figyelmünket, nagyon sokan számolni, gondolkozni kezdtek. — Rákosi elvtárs szavainak helyességét saját példám is bizonyítja — mondja rammer Gyula, 13 holdas lippói dolgozó paraszt. __ Csupán véle tlenül vettünk 1930-ban egy york- shirei ma'acol. Ennek a íeljödése nem mindennapos volt. Dicsekedtünk is vele, hogy milyen gyorsan nő. A faluban akkoriban mindenki mangalicát tartott,- mert így szokták meg. Kevesebb élelem kellett neki, a rossz ólban is kibírta a telet. Mi nagyon vigyáztunk a yorkshirei kocára Sok volt akkor az adósságunk ét mindig mondta az édesanyám a disznónak, hogy „úgy fiadzzál. benned a reményem, különben nem tudunk kikeveredni az adósságból.“ j\ mi yorkshi- reink meg is állta a helyét, mert egyszerre 19-et liadzott. Azóta mindig yorkshireit tartunk. Hiba volt, hogy eddig nem is gondoltam arra, hogy ezeket a tapasztalatokat elmondjam dolgozó paraszttársaimnak is, de most Rákosi elvtárs szavai után beszélni logok a szomszédokkal is, hogy minél többen tartsanak yorkshirei íajtát M a már dolgpzá parasztjainknak van mivel etetniük a hízókat — különösen, ha Rákosi e'vtárs második tanácsát is megfogadják és „zázpanos kukoricát vetnek másodnövényként — rendes ólbeu tarthatják azokat, s így bátran lehet a yorkshireit tartani. A yorkshirei egy év alatt köze) kétszer akkorára hízik meg<t mint a mangalica. A mangalica legfeljebb öt-hatot malacozik, a yorkshirei pedig 14—15-öt, még többet is. Azonkívül a yorkshirei malacainak a súlya sokkal több. Egy tízhetcs választási malacé, legfeljebb 18—20 kiló, a yorkshirei malac súlya pedig tízhetes korában 35—40 kiló. De ha jól takarmányozzuk, gondját viseljük, ennél nagyobb eredményeket is elérhetünk. — A múlt évben nálam egy kocától 11 malac lett — fnondja Pammer Gyula — és már nyolchetes korukban elérték a 25—30 kilós súlyt. Pammer Gyula yorkshirei kocája a 11 malaccal. Dolgozó parasztjaink számoljanak, gondolkozzanak és látni fogják, hogy mennyire helyes ebben a kérdésben is Rákosi elvtárs tanácsét követni. Ibolya kára Peredi elvtárs i„ utána megy megnézni: vájjon úgy vanuak-e beosztva a dolgozók, ahogy azt megbe- szé-'ték — és ha az ellenkezőjét tapasztalja, mint ahogy ez már több' szőr előfordult, — akkor bírálatot kap a munkabeosztást készíti* aknász. Peredi Frigyes elvtárs, bányamester már régóta a komlói bányaüzemnél dolgozik. Azelőtt mint aknász majd a felszabadulás után jó munkája eredményéül föaknasz, később mint bányamester, dolgozott. A bánya dolgozói jó szakembernek ismerik és sok-sok segítséget kaptak már tőle munkájukhoz, ^ehéz prob.e* máik megoldásához. Sokat foglalkozik a hozzá beosztott aknászokkal és felvigyázókkal. Bizalommal is fordul. ;nak hozzá, bátran kérnek föle tanácsot. így történt ez tegnap este is. amikor König aknász a bányából telefonált Peredi elvtárs lakására és megkérdezte, hogy lelepítsc-e a l’.zelV hármas csapatot, mert nem a legjobö a kaparószalag. Azt a tanácsot kap. ta, hogy' telepítsen. A kaparoszalag mellé pedig osszon be egy bányala- katost, aki azonnal tud segíteni az előforduló legkisebb hibán is. König aknász reggel örömmel mondta. — Érdemes volt megkérdezni 1 e- redi elvtársat, mert tizenkét emberrel hatvan csille szenet szállított a U- zenliármas csapat. A bányamester minden hónap elején ismerteti munkatársaival a termelésben elöltük álló feladatokat. Elmagyarázza mit miért kell elvégezni, úgy, mint a terv elöírja^Ezt az aknászok közvetítik a doCgozók felé. Be. szélnek ezen a műszaki értekezleten az igazolatlan müszakmulasztasokrol is és megbeszélik, hogyan csókentsék a „bumlizók“ szárnál. Mint igen fon. fos kérdést beszélig meg a ciklusos munkamódszer kiszélesítésével kapcsolatos feladataikat. , ,m Ebben a hónapban két munkahelyen akarjak bevezetni ezt á módszert és ehhez elssőnrban a műszaki feltételek biztosítása és a ciklusos módszer előnyeinek is. mertetése szükséges. Ezt nem is tévesztik szem előtt az aknászok, de a bányamcstcr sem és így a hó végére az I. szánni üzem szénen dolgozóinak a 80—85 százaléka ciklusos módszerrel fog dolgozni. Szervezési módszerük is egyszerű. Amikor a műszaki feltételek mar megvannak és a dolgozók is ismeri v a tervet, az I- számú üzem műszaki vezetői öszeüinek és megbeszélik, no. gyan telepítsék a fejtést. Itt előre meghatározzák az időt, hogy. pe dam az ötös csapatnak mikorra kell kitermelnie a munkahely fclsö ré*f,e’’ ehhez hány vájár, hanv segédvájár, hánv csillés szükséges, hogy a ciklus zavartalanul menjen. Ezután meg külön megbeszélik ezeket a kérdése annak a csapatnak a dolffizon al, hol a ciklust'bevezetik, es a dolgozók javaslataival kiegészítik tervüket. Peredi elvtárs törődik műszaki munkatársainak r r szakmai továbbképzésével is. Nemcsak tanácsokat ad, hanem mint Bors aknászt is, , tanítja őket a bányamcsteri feladatok elvégzésére. Megismerteti velük a statisztikát, a beosztás és tervezés munkáját, hogy bármikor,-ha szükség van rá, el tudják látni a bányamester feladatat. Rendszeresen „házifeladatokat is ad fel az aknászoknak, különösen a fiataloknak. Ezek a feladatok különbözőek .egyszer a tervkészítésre, ma|d. a munkabe - '-sztásra, vagy éppen a darabbér kiszámítására vonatkoznak. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nem kis munkát igényel, mert ki kell számítani például, hogy egy szénreteget milyen clővájás- sal, feltárással, telepítéssel, hány munkaerővé', mennyi idő alatt lehet a leggazdaságosabban kitermelni. Vagy olyat, hogy például 350 műszakból milyen telepítéssel tudnak 900 csille szenet termelni. Legutóbb Tihanyi és Magyar aknászoknak kellett ezeket a feladatokat megoldaniok. Amikor számításaikkal elkészüllek, Peredi elvtárs gondosan áttanulmányozta — Az ilyenforma neveléssel azt akarom elérni — -mondja Peredi elv- tars —, hogy minél előbb az önálló munkához szoktassam aknász elvtársaimat és ez nem is kis feladat. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére a ciklusos munkahelyek élőké. * szűcsével • a dolgozók vállalásához a műszaki fe'tótelek biztosításával készülnek a müszeki dolgozók.Az I. számú üzemrésznél is nagy még a lemaradás a terv teljesítésében, de a műszakiak ió munkája is elősegítheti, hogy ezt a lemaradást augusztus 20-ra nagyrészber. behozzi. . M- Gy.
