Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-10 / 158. szám

1051 jutás 10 NAPID a A Párt iseo tűri a naciooalísfa uszítást Magyarbólyon sem! A magyarbólyi kommunisták harcoljanak a% ellenség nacionalista ussításai ellen Tollas József a magyarbólyi tszos pártszervezetének egyik vezetője. Mint pártfunkcionáriuis, súlyosan megsér. tette Pártunk politikáját. Nem egy esetben mocskolódó ki jelentejüket tett, nacionalista jelszavakat hangoztatott, igyekezett egymással szembeállítani a különböző nemzctkiigü dolgozó pa­rasztokat. Tollas József, Szokolics Radovan becsületes délszláv dolgoz') parasztot titoistának nevezte. Szokoli- csékat nem egyszer fenyegette külön­böző „fekete könyvbe" való beírással, „elintézéssel“. Tollas nemcsak a délszláv dolgozó­kat gyalázta, hanem a németajkúak-at is. A csoportban dolgozik Braun Ká­roly tizenötéves németajkú fiatal is. Szorgalmasan, lelkiismeretesen végzi munkáját a kocsisbrigádban, 6 szor­galmáról ismeri öt a csoportban min­denki. Tollas és veje aratáskor a fél falu dolgozói előtt vadul üvöltve os­tornyéllel megverték Braun Károlyt, s közben Tollas kiabált: „Nesze, te sváb kutya!' — „Majd megtanítom én ezeket a volksbundistákat!“ Tollas József, ez az emberi mivol­tából kivetkőzött ember súlyosan megsértette Pártunk politikáját, megsértette alkotmányunkat. A Párt nem tűri az ilyen kis­királyokat, nacionalista uszí- tókat. Tollas tettei és szavai az ellenség: ügyét szolgálják. Az ellenség, a kulákok és mindenféle szövetségeseik igyekeznek hangzatos nacio­nalista jelszavakkal egymás­sal szembeállítani a dolgozókat Pártunk a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapján nem tesz különbséget a nemzetiségi dolgozók között. Ma­gyar, délszláv és németajkú dolgozók egyaránt megbecsült polgárai hazánk­nak. Szabadon beszélhetnek anyanyel- vükön, tanulhatnak saját anyanyelvű iskolákban, olvashatják saját anya­nyelvükön megjelenő lapjukat, köny­veiket. Kultúrcsoportjaiik, tánccsoport- jaík egész népünk büszkeségéi. Leg­jobbjaikat a kormány kitüntetésekkel jutalmazza, mint például Kaszapovica András elvtáreat, .kátolyi délszláv dolgozó parasztot, aki Kossuth-díjat kapott, s jelenleg a parasztküldött- séggel a nagy Szovjetunióban tartóz­kodik. Gépállomásaink gépei ugyan­úgy szántanak a délszláv, vagy né­metajkú dolgozóknak, mint a magyar dolgozóknak, ugyanúgy ott vannak a nemzetiségek dolgozói is a vezető he­lyeken, a termelőcsoportban, tanács­ban. az országgyűlésben. Ugyanazok a jogok illetik meg nemzetiségi dol­gozóinkat, mint a magyar dolgozókat, a haza egyformán szereti, védi, segíti a dolgozott. S ahogyan egyenlőek dolgozóink eb­ben az országban, ugyanúgy egyfor­mán harcolunk a kulákok, ellenséges elemeik ellen, ‘bármilyen nemezfeá- güek Legyenek is azok. Akár Laklia Mátyás mohácsi kulákról, akár Szabó Sándor szavai kulákról van szó, — egyik esetben sem azt néztük, hogy milyen nemzetiségű, hogy az egyik délszláv, a másik magyar, hanem egyedül azt, hogy ellenségről, kizsák- mányolóról, az aratást szabotáló kár­tevő kulákról van szó, s ezért bűnhőd­niük kell. Különbség: nem a délszláv és magyar, hanem a kulák és dolgozó között van. Ez Pár­tunk politikája, s ennek a po­litikának következetesen ér­vényt is szerzünk. Aki dolgo­zóink egységét próbálja meg­bontani, az ellensége népünk­nek, hazánknak. Tollas József kiabálta Szokolics Radovan felé, hogy titoista. Ennek éppen az ellenkezője igaz: Szokolics Radovan becsületes dolgozó paraszt, de Tollas József igenis a titobanditák szolgájává lett. az ő ügyükét támo­gatta, amikor aljasul mocskolta a be­csületes dolgozó parasztokat. Tollas József egyformán ellensége a magyar, délszláv, neómetajkú és mindenféle nemzetiségű dolgozónak, — s egyfor­mán barátja, szövetségese mindenfajta ellenségnek, kiz>sákmányolónak, kutak­nak. Tollas ebben a határmenti községben a dolgozók egységét próbálta meggydngileni. Erre biztatták a kulák barátai. Innen fúj ugyanis Tollas esetében is a szél. Tollasnak jóbarátai voltak a kulákok, amíg bent voltak tszcs-ben, s jóbará­tai maradtak azután is, hogy a dolgo­zók onnan kiszórták őket, Dühükben, — hogy kisöpör­ték őket — most más módon, Tollason keresztül, naciona­lista uszítással akarták meg­bontani a csoport, a dolgozók egységét — éppen aratás ide­jén. Tollas legjobb barátja ma is Pacá- ri, a csoport volt elnöke, negyvenhol­das kulák. De jóbarátja volt és ma is az Takács Lajos negyvenholdias és Sólyom Bálint karminchoidas kulák is. Egyetlen ember volt Tollas az egész csoportban, aki a kulákok oldalára állt akkor is, amikor a dolgozók ki­söpörték őket maguk közül. Ezeknek a banditáknak, Tito szövetségeseinek a politikája a nacionalizmus, a sovi­nizmus, s ezt hajtotta végre helyettük és megbízásukból Tollas. Tollúsnak felelnie kell. A Párt nem tűri, keményen megbün­teti a nacionalista uszítást. Tollasnak semmi keresnivalója nincs a Pártban, de nincs keresnivalója a termelőcso portban sem. A dolgozók söpörjék ki maguk közül, ne tűrjék egv pillanatig sem az ellenség, a titofasiszlak, ku­lákok ügynökét maguk között. És Tol laisnak a gyalázkodásért, uszításáért és Braun Károly dolgozó paraszt­fiatal megveTéséért felelnie kell a tör­vény előtt is! Mire vezetett a vasasi Petőfi-aknán az elbizakodottság? IíEhíbadtak a tervteEjes1tésíbe]¥ ,Ar új, módosított ötéves tervünk­ben meghatározott, nagyszerű célokért, e magasztos, egész népünk gyorsabb felemelkedését, a béke erősítését szol­gáló hatalmas feladatok megvalósítá­sáért érdemes megfeszített erővel dol­gozni, küzdeni és áldozni is!“ Goto elvtárs kongrésuzusi beszédében mondotta ezeket a szavakat. Ezt át­érezve ennek a szellemében dolgoz­nak a vasast Petőfi-akna bányászai. A kongresszusi versenyben kiemelke­dő eredményeket értek el, ők nyerték meg a kongresszusi, a megyei, a MESZHART-körzeti és a körletek zászlaját. A munka lendülete nem csökkent a Kongresszusi Hét után sem és a dolgozók jó munkája eredmé­nyéül az első negyedévben a vasasi Petőfi-akna élüzém lett. Az élüzem cím elnyerése még jobban fokozta, lendítette a munkájukat és ez meg is mutatkozott az április és május kő- napban elért eredményekig ill is. Most az alkotmány ünnepére és a Bányásznapra tett felajánlások meg­valósításáért a ciklusos módszer kiszélesítésével, fokozott munkával készülnek a dol­gozóik. De nem csak augusztus 20, Szeptember 2 tiszteletére tett fel­ajánlások megvalósítása ér t végzik oda' adóan megfeszített erővel a .munká­jukat. Van még egy oka annak, hogy munkájukat fokozottabban, nagyobb odaadással végzik. Az elmúlt hónap­ban tervüket csak 99.3 százalékra teljesítették. Csorba esett a Petőfi- ®kniai bányászok jó hírnevén, és ezt akarják most kiemelkedő teljesítmény eléré;|ível kiköszörülni. De hogy is történt az, hogy míg máiiwban 105.8 százalékra tdjesítet­tervüket, júniusban 99.3 szá­zalékot tudtak csak elérni? A múlt hónap elején a megszokott ütemben •»vartalanul indult meg a terv tel- bwltésöért a harc. Az üzemvezetőség, * Pártiszervezet, a szakszervezet is a megszokott ütemben, módszerrel vé- gezte a munkáját. Nem fájt a fejük a terv teljesítésével kapcsolatos problé­máktól és kissé önelégülten gondolták ^Teljesítjük mi úgyis, eddig is tel­jesítettük!*. De egészen máskait tőr- ^érú. Egyik napon egyszerre csak ősz ‘■cement a hetedik és nyolcadik szint wözött fekvő Ferenc fejtés, amiből •oá caíllc szénre számítottak, hogy ®**»l » jelentősen hozzájáruljanak • V&ritt« hónapra előirányzott sok ton- *a 'vnérenék a teljesítéséhez. A Fe- r'*>o-f«jjtést követően nemsokára össze­ment a Raub-fejtés is és ezzel egy másik lehet őr ég is megszűnt, hogy a tervét időben» tel jcsítsék, habár ezek. a hibáknak létrejötte mellett még sok lehetőség állt rendelkezésükre a terv teljesítéséhez. A műszaki vezetés sem végezte hiányosság nélkül, teljes odaadással a munkáját' .Ezt. mutatja az a tény is, hogy a fejtések összeomlása mellett, a második szinti üres-kerülőméi is két ízben nagyobb omlás volt, ami akadályt, illetve több­letmunkát idézett elő, mert egyoldalú szállítást kellett végezni. Hozzájárult ezekhez még a Nimsz-fejtésben történt omlás is, ami szintén sok csille szén kiesését idézte elő. A műszaki felté­telek hiányának tudható be az is, hojgy a fejtésekben igen gyakran elő­fordult ürescsille-hiány, amit azzal magyaráztak meg, hogy ilyenkor az elővájásoknál nagyon sok a meddő, ahová 600—700 csillére van szükség és így nem iis lehet segíteni a fejtési csapatok ürescsille hiányán. Pedig, le­hetne csak gondolkozni, harcolni kel­lene egy kicsit. Ezek mellett a hibák mellett akad­nak még kisebb-nagyobb hiányos­ságok, amik azonban mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Petőfi- akna nem teljesítette a tervét. Ha megnézzük, hogyan töltik a bányászok meg a csilléket, meg lehetünk eléged­ve, hisz a csillesúly nyensen 6S0 kiló. De nem mondanák ugyanezt az újhe­gyi, vagy a kokszmüi dolgozóik, mcrt annak ellenére, hogy nyersen egy csillébe 680 kiló van, ebből tiszta szén csak 430.048 kilogramm. Ez abból ered, hogy míg a Petőfi-aknai bánya a tervet nem teljesítette, az előirá—y■ zott pala és hamutartalmat jóval ,,túlteljesítette''. Palából az előirány­zott 2.7 százalék helyett 3.2 százalé­kot, a hamuból az előirányzott 3.5 százalék helyett 35.02 százalékot „tel­A vajszlói gépállomás áj női irahíoristái megállják helyüket a cséplésnél is A minisztertanács határozata sze­rint. a gépállomásokon az újonnan felvett munkásdk 40 százalékának' nőnek kell lenni. Ezen a téren a vajszlói gépállo­más a megyében rendszeresen az utolsó helyen állóit, mindig csak egy, esetleg kél nő dolgozott nálunk. A gépállomás párivezetősége már rég­óta próbált ezen segíteni, de a mun­ka mindeddig eredménytelen maradt, mer', nem kérték a páritagok és a pártonkívüli tralktoristák segítségé). A minisztertanács felhívása után nagyon gyorsan megváltozott a hely­zet. Valósággal „földindulás“ követ­kezett be. A tTaktoristák, a falusi DISZ-szervezőiek felvilágosító mun­kája nyomán egymást követték a női jelentkezők. Pandúr Károly csányoszrói DISZ- titkár egymaga hét új női mun­kaerőt hozott a gépállomásra. De nemcsak Csányoszróból, hanem Vajszlóről,' Kéneséről, Téscnyből és Sósvertikéből is jöttek a lá­nyok és jönnek még ma is újak. A gépállomás dolgozói szereieltel fo. gadták őket és mindjárt be is von­ták a szakmai oktatásba, hogy a csépiéikor már ismerjék a gépeket. Most már elmondhatjuk, hogy bizto­san megállják a helyüket a gépek mellett, mert tanultak, s megvan ben­nük a lelkesedés, harcosság io. Ezt bizonyítja az a nap is, amikor az üzemi értekezleten megtették ekiü fel* ajánlásaikat. Bíró Erzsébet vállalta, hogy a cséplésnél úgy végzi munkáját, hogy a megengedettnél kisebb le­gyen a Lszemveszteség és .meg­győzi a dolgozó parasztokat, bogy azonnal a géptől 'teljesítsék be­adási kötelezettségüket. Pelő Ferencné, Orbán Erzsébet és a többiek is valamennyien hasonló fel­ajánlásokat lellek. A leányokkal új erő költözött a gépállomásra, ami a versenyszellemet még jobban fokozza, /»nerí a fiúk nem akarnak lemaradni, a leányok pedig nem hagyják magukat. Ma már elértük azt, hogy az újon­nan felveti munkásoknak nem is 40, hanem 50 százaléka nő, s jelenleg üzemünk dolgozóinak 20 százaléka a nő. Felvilágosító munkánk fokozásá­val arra törekszünk, hogy további eredményeket érjünk el, egyre több női dolgozó legyen gépállomásun­kon, hogy ezen a téren is teljesítsük és túlteljesítsük a minisztertanács ha­tározatát. Nagy Ferenc levelező, vajszlói gépállomás. Huszár Lóránt is megfogadta Rákosi elvtárs tanácsát Mennyi haszon fesz egy ho'd másodvefésű kölesből ? sítettek“. De nem segítette elő tervelőirányzat teljesítését a 895 mű- szakmulasztás sem, ami egyedül kö­rülbelül száiz vagon szén kitermelését akadályozta meg. A Petőfí-bánya tervteljesítésben való lemaradása népgazdaságunk számára nagy kárt okozott, de legyen ez ta­nulság az üzem vezetőinek a párt- és szakszervezet vezetőinek, hogy nem lehet az elért babérokon nyugodni, mert ötéves tervünk megvalósítása újabb és újabb erőfeszítést, harcot követel meg dolgozó népünktől, bá­nyászainktól is. Azt mutatja ez a le­maradás, ho£y nem ellsg csak néha végezni a politikai nevelő munkát. Meg kell magyarázni azt, hogy ha a dolgozók nem csak a szenet, hanem a palát is beletöltik a csillébe, az nem a terv teljesítését segíti elő, hanem nagyban hátráltatja. A „bumlizók" számának megnövekedése sem . azt mutatja, .hogy a szakszervezet mun­kája eredményes volt, sőt ellenkező­leg, azt mulatja: elhanyagolták a mii- szakmulasztók között a politikai ne. velő munkát. Az üzemvezetőség mun­kájának a hiányosságai is 'mielőbbi kijavításra várnak és hogy ez meg­történjen, azt segítse és ellenőrizze a pártszervezet, nehogy ebben a hó­napban is mint a .múlt hónapban az utolsó héten kapkodva, minden ere­jüket túlfeszítve kelljen dolgtazniok, hogy elérjék a száz százalékot a terv- teljesítésben. A bányászok önfeláldo­zó munkája nyomán teremtsék meg már mostantól fogva arukat a felté­teleket, ami a tervük túlteljesítéséhez szükséges, mert hojgy a Petőfi-bánya dolgozói jól tudnak dolgozni, azt ed. dig elért eredményeik megmutatták. Tyímírjazev, a nagy szovjet tudós mondotta: „Két kalász" teremjen ott, ahol eddig csak egy volt“. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minél nagyobtj területen termelünk mátsod- növényeket. Rákosi elvtárs elbeszélgetett a szö­vetkezeti parasztokkal, akik az első új búzát vitték fái Budapestre. A be­szélgetés során szókerült a másodnö­vény vetéséről is. Rákosi elvtárs azt mondotta: — Most menjenek rá a má- sodnövényekre. Most olyan a másodnövényvetés, mintha megkétszereznék a földjüket. Mintha valamiből 400 hold helyett 800 hold lenne. Száz­napos kukoricát vessenek, meg kölest. Azt a tyűk is, csirke is nagyon szereti, no meg ki­fizetődő. A közmondás is azt tartja: „Fizet, mint a köles“. Dolgozó parasztságunk az eddigiek során meggyőződött arról, hogy amit Rákosi elvtárs mond, az mindig he­lyes és a dolgozók érdekét szolgálja. Ezért amint a tarlóhántást elvégezzük, azt elfogasoljuk, vagy hengereljük, ve. I tőgéppel, gabonasor távolságra már vethetjük a kölest. Példaképe a kö­les helyes termelésének a mágocsi .Rákosi“ termelőszövetkezet. (50 holdas kölestáblájukon a köles már 10 centiméter ma­gas és igen jó termést ígér. Ezt az eredmünyt úgy érték el, hogy időben, nedves földbe, három centi­méter mélyen vetették a kölest. Vetés után hengert és fogast járattak. A jó termés érdekében lonto s hogy július 15-ig minden köles a földben legyet]. Dolgozó parasztjaink közül egyre többen megértik a má- sodnövény, vetésének jelentőségét. ^ Magyarliertelcnden Huszár Lóránt 10 kataszteri holdas egyénileg dolgozó paraszt aratás után azonnal elvetette a másodnövényét, így beszél lelkesen a másodnövény vetésről: „A múlt évben keveset ve­tettem. mivel bizonytalan voltam a másednövényvetás hasznosságában. De a tavalyi tapasztalatomból tudom, „Mint ipari tanuló, megbecsült tagja vagyok a demokráciának“ Vasesztergályos vagyok a Sopiana gépgyár tanműhelyében. Azért válasz­tottam ezt a szakmát, mert régi vá­gyam volt az, hogy esztergapad mel­lett dolgozhassak. Ez a vágyam tel­jesült, nemsokára mint szakmunkás, én is részlvehetek majd a szocializ­must építő munkában. A múltban nem voltak jogai az „inasoknak“, csak kötelességei. Ma azonban minden másként van. Mint ipari tanuló, megbecsü't lagja va­gyok a demokráciának. Oktatóim a legjobb tudásuk átadásával segítenek a munkámban. Az MTH ruhával lát el bennünket, iparostanulókat ezzei is elérjük azt. hogy egy nagy közös­ségbe forrjunk össze, ahol egymást se-1 gítve, nagy "eredményeket, tudunk el. érni hazánk felvirágoztatása érdeké­ben. . Én. mint iparostanuló, — aki a jő vő szakmunkása leszek, — jobb tanu­lással, szakmám tökéletes elsajátítá­sával harcolok a békéért, harcolok azért, hogy a magyar ifjúság is mi- |.nél nagyobb eredményeket ludjon el­érni. Szeretettel gondolok arra a nap­ra, amikor újból találkozik a világ ifjúsága. Készülök én is a VIT-re munkámmal fogom bebizonyítani, hogy helyt állok a békéért vívott harcban. Illés József vasesztergályos tanuló. Sopiana Gépgyár. hogy érdemes vetni. A másodnövény elvetéséhez a talajelőkészítés kevés munkát vesz igénybe. Vetőmag pedig mindössze 12 kilógramm kell egy ka­taszteri holdra. És egy kataszteri hóid vetésből nem kis hasznom szár­mazik. Egy hold földön vetettem má- sodnövenyként kölest. Úgy számítom, nővel időben elvetettem, hogy átlaá 6—7 mázsás termést megad, s a kö­les, mint Rákosi elvtárs lés a közmon­dás is mondja: nagyon .jól fizet. Mert ha kiszámolom, kevés munka. van ve­le, de felhasználhatom abraknak a jószág számára, főleg a baromfiak etetésére. El se tudja képzelni a fe­leségem a tyúkok, csirkék tartását köles itólkül. Egy tyúkunk az évi abrak szükséglete 40 kiló s ebből ha 10 kiló kölest eszik meg ta­karmánynak, az húsz darab tojástöbbletet eredményez, így egy kataszteri hold kö'es termése 60—70 darab tyúknak az abrakpőtlá- sát jelenti. Könnyen tudom teljesíteni tojásból a beadási kötelezettségemet, a 60—70 darab tyúk abrakpót­lása a kölestől 1200—1400 da­rab tojástöbbletet jelent, ami szabadpiacon csak 1 forintos áron számítva is 1200—1400 forintot tesz ki. Ezen két jó öltözet ruhát tudok venni és a városi dolgozók ellátását is nagy­ban elősegítem“. A tavalyi tapasztalatokból is meggyőződött dolgozó parasztsá­gunk arról, hogy nagyon hasznos és értékes a köles szalmája és pelyvája is. Egy kataszteri holdról egy lónak széna mellett a szálastakarmányt biz­tosítja. Sokkal nagyobb az értéke a kukorica száránál, sőt a gyenge széná­val is felér. Egy kataszteri holdról ka­szált kölesszéna egypár lónak az őszi és tavaszi munkákra biztosítja a szálastakarmány szükségletét és napi egy . kilogramm abrakot takarít , meg. Kövessük minél többen Rákosi elv. Inrs tanácsát, s vessünk másodnövény. ként minél több kölest. LEGYÜNK ÉBEREK: ft knláh már most liróilálltozik a zsizsikes gabonával bari okozni i Grősz József és összeesküvő banda, jónak a leleplezése váratlan csapás volt „szabadlábon járó“ barátaikra, a ku'.ákokra. Dolgozó népünk el em eégei még nagyobb gyűlölettel in­dultak harcba ellenünk, hogy hol tudnak legtöbbet ártani népi demo­kráciánknak. Aratásnál az. egyik ké­sőn kezdett aratni és elhullott a sok mag. A másik zölden levágta, hogy hasznavehetetlen legyen a termény. Aratás után a begyűjtött terményeket igyekeznek tönkretenni, hogy elszabo- látják dolgozó népünk jövőévi kenye­rét. Kresz Ádám kisnvárádi lakos (4G elölt Bezedeken csépiőgéplula jdonos volt) három zsák zsizsikes árpát vitt be a lánycsóki begyűjtő helyre. Az árpa még friss, nedves volt, ami azt jelenti, hogy a padlása zsizsikes és nem fertőtlenített. Kresz Ádám tuda­tosan tönkre akarta lenni azt a sok vagon kenyérgabonát, amit a lány- csoki becsületes dolgozó paras-ztok bevisznek, de a dolgozók éberek vol. tak és leleplezték a kulákspekulációt. Kresz Ádám periig megkapja méltó büntetését. Orntúnv pusztai jelszó „Nálunk a munka becsület rm dicsőség dolga“ — hirdeti büsz­kén a felirat az ormánypusztai ál­lami gazdaságnál az út felett. Pe­dig a jelek szerint OrmánypuszUin mégsem egészen fgv áll a helyzet. Vagy mivel magyarázzák az or­mány-pusztai elvlársnk. hogy öt­ven méterre a jelszótól a már erű. sen növekvő lueeroasarjun méy mindig ott állnak a ihoglyák? Amikor a heherdásra kérő! a sor. alaposan letapossák majd a sár­in I, .seréi nem is beszélve. h«Sv « boglyák helyin aligha nő újra a lucerna. Nem elég a je!w>! kiírni. or- mánypnsztal elrí'-snk, — unnak sz#;b‘uiib"ii kell cscVkeccj is.

Next

/
Thumbnails
Contents