Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
6 H Ä P L 6 1951 JULIUS 5 HARCBAN A HOLNAPÉRT ÚJ MAGYAR FILMEK HAZÁNK BOLDOG ÉLETÉRŐL Dolgozó népünk megbecsüli kötelességüket hűen teljesítő pedagógusainkat A magyar kisfilmgyártás új filmek, kel lép a dolgozók elé. A most bér mutatásra kerülő négy , alkotás „1951. május 1“, „Kezünkbe vettük a béke. ügyét“, „Felejthetetlen találkozás“ és bányászok“ című kisfilmek, — hazánk életének örömteli napjait, dolgozó népünk boldog jövőért ví vott küzdelmeit, a békéért folytatott harc ütközeteit elevenítik feL Mind a négy íilm egy céllal készült: bemutatni a magyar dolgozók munkájának eredményeit, a dolgos hétköznapokat és a nagyszerű ünnepnapokat. Az új magyar kisfilmek dokumentfi’mek. Mégis, vagy talán éppen azért, érdekesebbek, mint a legizgalmasabb játíkiilmek. Akár a bányászok ezer szépséggel, száz nehézséggel teli munkáját, akár az ezer színben ragyogó május elsejei felvo nulás csodálatos pompáját, magával- ragadó erejét nézzük, akár a Magyar. • Szovjet Barátság hónapjára érkezett szovjet vendégek baráti, segítő szavait, lessük, akár a békealáírások győzte» csatáit pergetik le szemeink előtt, ne®' tudunk szabadulni egy pillanatra sem attól az érzéstől, attól a tudattól, hogy a valóságot éljük, azt a valóságot, melynek tevékeny, alkotó részesei vagyunk. Elénkhozza a film városunkat, Pécset is. A’ „Felejthetetlen találkozás“ című dokumentlilm elénkvará- zsolja a pécsi Nemzeti Színházat, színpadán a mi legdrágább vendégeinkkel, a Mojszejev-együttessel, kiknek látogatását sem idő, sem tér el nem moshatja a pécsi dolgozók emlékezetéből. Ismét eltáncolják nekünk a tánc varázslói csodálatos Orosz •szvitjüket, ezt a letgeteges, szélvész._ ként száguldó hatalmas kompozíciót, ismét beszélgetnek a birjáni, alsó- szentmártoni kuttúrosokkal, akik any- nyit tanultak a szovjet vendégektől. Az egyik páholyban ott tapsol Ha- rasztia Pülné, délszláv kultúrcsoport- tag, Sányics ■ Agnes ég a többiek kiket a megyei kultúrversenyröl már olyan jól ismerünk. F.s ismét Baranya hegyes-völgyes tájait, határmentén élő, alsószentmártoni dolgozó parasztjainkat látjuk a kővetkező filmben. 'Alsószent- márton község hazatia5 délszláv dolgozó paraszt lakossága egy ember ként, őst népviseletbe öltözve írja alá a békeíveket, melyeket gyermekeik rajzoltak,' ékesítve azokat békegalambbal, békés, boldog tájaink képével. Az alsószentmártoniak mellett ©lőttünk kerülnek fel a békeitekre az ózdiak, a csepeliek a gépállomások és termelőcsoportoíc dolgozóinak aláírásai, kiket Sztálin elvtárs szavai vezetnek, akik kezükbe vették és kezükben is tartják a béke ügyét. A napsugaras színekben, fürdő május elsejét megörökítő dokumentfilmen is ott vannak szeretteink, ismerőseink Ott mennek a felvonulás élén Rákosi Mátyás elvtárs és Pártunk, kormányunk vezetőinek tribünje alatt a Dózsa tiszti iskola katonái, akik a diadalmas negyvennyolcas és tizenki- lences zászlókat viszik. A mi fiaink! A jövendő parancsnokok. Gyalogság, folyamőrök, iövészegységek. Acélos lépteik, a- előremeredő szuronyerdő, bátor tekintetük új erőt ad számunkra', hiszen ők a mi békés munkánk őrei. Gépkocsizó alakulatok, ejtőernyősök, tüzérek, páncélosok vonulnak a tribün előtt. Megremeg a főid az acélóriások alatt. Megdobban a büszkeségtől a szívünk. Megrémülnek ellenségeink fejlődő erőnk láttán. A katonai felvonulás után megin dúl a dolgozók végeláthatatlan menete. Harsog az éljenzés, dübörög a taps: mindenki boldog A nép találkozik vezetőivel, tanítóival. Minden szem az emelvény felé fordul, ahonnan Rákosi elvtárs. szeretet, tel integet felénk. Négy új filmet mutat be a Kertmozi. Négy új magyar filmet, melyek érdekesebbek a játékíilmeknél me. lyek valamennyiünkről — mindannyiunkhoz szólnak, melyeket minden bizonnyal szeretettel és örömmel tógád Pécs és Baranya megye dolgozó népe. Ha a most befejeződött tanév eredményeit nézzük, megállapítható, hogy a tanulók Ó3 a nevelők általában jó munkát végeztek, a tanulmányi eredmény mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban és technikumokban számszerűleg is emelkedett. A számszerű javuláson túlmenően javult a munkás, és parasztszármazású tanulók átlagos eredménye, csökkent a bukások száma és számottevő mértékben kisebbeden a lemorzsolódások száma is. Mindez azt bizonyítja, hogy az oktatási munka megjavítása terén nagy lépést tettünk előre az elmúlt tanév alatt. Hasonlóképpen nagymértékű a javulás a nevelőmunka terén is: javult a munkafegyelem, erősödött a közösségi érzés, K a tanulók öntudata is sokat fejlődött az elmúlt tanév alatt. Mindez azt bizonyítja hogy neveló'ínk túlnyomó része lelkesedéssel, eredményesen és jól végezte munkájút megértve azt, hogy országunk békéjét csakis akkor tndjuk megvédeni, a szocializmust akkor tudjuk gyors ütemben ielépíteni, ba gyermekeinket öntudatos, áldozatkész, hazájukat rajongásig szerető, az ellenséget szivük mélyéből gyűlölő emberekké neveljük. Hogy ötéves tervünk sikeres megva. lósításának egyik előfeltétele a jó iskolai munka. a legmesszebbmenő támogatást és se gítséget adta és adja nevelőinknek, hogy jó munkát végezhessenek, hogy jelentőségteljes feladatukat eredményesem elvégezhessék. A szülői munkaközösségek etkölcsi és anyagi támogatása, a jó tanterv és jó tankönyvek, a szakmai és ideológiai továbbképzés széleskörű biztosítása, az iskolai felszerelések felújítása, s nem utolsó sorban, a nevelők tekintélyének megnövelése, mind hasznos és értékes segítséget jelentett a jó iskolai munka biztosításához és eléréséhez. Hogy milyen nagy mértékben megmövekedett a társadalom megötéves tervünk egyre több szórakozási lehetősége)! nyújt dolgozó népünk számára, Uj 'kuítúrházak és mozik várják munkából hazatérő dolgozóinkat. I.ovászhetényben, Kemsén és Maj- son június hónapban fejezlek be az új kullúrház ős mozi építését. A má- riagyüdi’ dolgozóknak ugyancsak a műit héten adlak át egy állandó kis. mozit. Ezenkívül Vajszlón a kuMúr. becsülése és elismerése nevelőink irányában, azt bizonyítja továbbá az' a nagyszámú és nagyösszegü jutalom, amivel pedagógusaink legjobbjait kitüntettük. Baranya megyében 232 általános iskolai nevelő kapott közel 100.000 forint értékben tőbbszáz forintos, sőt ezer forintos jutalmat, a középiskolai tanárok közül pedig harminchétén kaptak több mint 15.000 forintnyi jutalmat, Csak Baranya megyéből 217 pedagógus ment vagy megy üdülni ebben az esztendőben. ház átalakításán, Dráraesepeiycn a mozi és kullúrház építésen, Gordisáo a körzeti mozi átalakításán dolgoznak. Pécsett, a Vaskereskcdclmi Vállalat és a Közlekedési Vállalat iE kap egy-égv új kul'lúrházat, amelyek 300—300 személyt fogadnak be cs beépített színpaduk is lesz. A Közlőké, elési Vállalat ku'Iiúrházát augusztus 30-ára be is fejezik. Hozzászólás Pécs zenei életéhez... A Dunántúli Napló július 4-i számában cikk jelent meg Pécs zenei életéről, mely egyben útmutatás a jövőre vonatkozóan A rádióban hallgatjuk az „Éneklő Pécs“-et, a sajtóban olvassuk Komló, a Porcellángyár és a. kultúrcsoporlok sikereiről szóló beszámolókat, csak éppen ift Pécsett, mi pécsiek, nem láthatjuk és nem'hallhatjuk őket. Legfőbb ideje lenne nine, hogy városunknak egy szimfonikus zenekara legyen — civilekből is, mert ma sajnos az a helyzet, hogy ha a honvédzenekar szabadságra megy, vagy más városba vezénylik. vp- lük együtt búcsúzik tőlünk a Pécsi Városi Zenekar is! A Városi Zenekari újjá kell szervezni, és ősszel a felemelt létszámú színházi zenekarból jó erőkkel kiegészíteni.. ölyan zenekart kell létrehozni, amely a koncertek mellett képes lesz opera, és balletesteket kísérni — és emellett feldolgozná « gazdag baranyai és délszláv népi zenél! A Nádor étteremben Liszt II. rapszódiáját halljuk, különböző éttermek- bői Iriss népi zene szűrődik lei, a Menedékházban vasárnap délutánonként valóságos „operadélutánok“ vannak. Kovács János operát énekel, Horváth ■Mihály operát dirigál — és így sorolhatnánk még sokáig. A meglévő erő. két kell tehát összefogni, egészséges és kivitelezhető terveket kell készíteni és ezeket végrehajtani. A városi tanács oktatási osztályának kell megszerveznie a munkát úgy, hogy a zenekar és a kuítúrcsoportok saját eredményes munkájuk alapján rentábilisan működjenek és ne legyen „kínai íal“ a pénzkérdés. Igen komoly szerep vár e íeladatok megoldásában és megvalósításában a Muzsika Hangverseny rendező Vállalatra is. As 1951-52. Jvadra a terveket már most össze kell állítani és a lehetőségeket összehangolni. A Muzsikának a legszorosabban együtt kell ’ dolgoznia a városi tanáccsal és a zeneiskolával. A megyei és a városi tanács ne csak utólag regisztrálja a Muzsika munkáját, hanem konkrét javaslatokkal segítse is a feladatok végrehajtásában. Például az elmúlt évad legfőbb hiányossága az volt, hogy nem volt zenekarunk. Megoldásra vár még a szabadtéri színpad kérdése Is. Más városok min_ tájára Pécsett is lel ke1 lene állítani a szabadtéri színpadot; legalább 2000 néző befogadására alkalmas nézőtérrel, a hírek szerint az oktatási osztály napirendre tűzte a kérdési, de nem szabad, hogy á kivitelezés soká^ esetleg október végéig húzódjon! Nagylétszámú ballelkarok, énekegyüttesek jönnének Pécsre országos turnéjuk során, á helyi zenekarok, üzemi táncegyüttesek és színjátszó- csoportok áfandó programot biztosítanának városunk dolgozóinak, ha ez a kérdés megoldást nyerne. A se ne ha r meg.servesé.e és a szabadtéri színpad felállítása mellett harmadik probléma a kultúrtelelősök kérdése. Az elmúlt év tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy nem elég a kultúrtelelősökel csak meghívni, hogy a szakmai bemutatón vagy főpróbán először láthassanak valamilyen produkciót, hanem nevelő, irányító munkává/ be > kell őket vonni a tervek végrehajtásába! Rajtuk keresztül tudjuk tartani az üzemekJcel a kapcsolatot, az ö szavaikon keresztül hallanánk kritika formájában, mi dolgozóink véleménye a végzett munkáról. Ezeket a problémákat minél előbb meg kellene oldani, ezekhez kell kérni a Megyei és városi Pártbizottságok segítségét és segítségükkel kell megvalósítani terveinket, megalapozni városunk zenei éleiét. EH MANN BELA Munkájuk jelentőségének megnövekedése és a fokozott erkölcsi és anyagi elismerés, végül az elért eredmény megnövelte pedagógusaink felelősségét. Felelősek azért hogy a következő tanév a legjobb feltételekkel induljon, és az ideinél is sokkal jobb eredménnyel zárulhasson. Komo'.yan kell venniük pedagógusainknak a jövő évre való előkészülés munkáját a maguk szakmai továbbképzése terén is, a szülők nevelése terén is, de nem utolsó sorban azon a téren, hogy az ezévben elért nevélési eredményeiket ne csorbíthassa az ellenség A Grősz-per nemrég tartott tárgyalásán kiderült, hogyha kevésszámú is a szocialir mus építését gyűlölködve szemlélők csapata, de készek minden elvetemültségre és károkozásra. S ahogy a mezőgazdaságban harci jelszó most, hogy minden szem megtermelt gabonát mentsünk meg az elkallódástól, úgy pedagógusaink számára is harci jelszó kell legyen az, hogy minden elért eredményüket megoltalmazzák, Figyelemmel kisérik, szervezik és irányítják a tanulók nyári pihenését és szórakozását, nehogy ellenséges hatás eltorzíthassa egészévi munkájuk becsületes és sikeres eredményeit. Nemcsak azért kötelessége ez pedagógusainknak, mert az iskola jelentősége megnövekedett, hanem azért is hogy a társadalomnak a pedagógusok irányéban megnyilvánuló erkölcs; és anyagi elismerését az eddiginél Is jobb és eredményesebb munkájukkal hálálják meg. Dombi Béla A TERV ADJA BARANYÁNAK Épülnek a kuítúrházak *4 Népünk és kormányzatunk Tanuljunk haladó hagyományainkból „ÍTÉLETÜNK ERŐSÍTSE MEG A FALAKAT“ A Koldusok utcájában a Bettler, g a ss eb an, nem messze a Flórián tér tói, lakott a hírhedt Kamuim nővé rek egyike, Dorottya. Közismertségére jellemző volt, hogy amikor a pécsi tanács az egyik közkutat érdekesség kedvéért vjzet köpő hárpia, fejjel akarta díszíttetni, Dorottyát akarták megmintázni, a város azért lett szegényebb e meg nem valósított műemlékkel, mert ekkor Pécsett nem yoit kőfaragómester. Dorottya, akiről a városi levéltárban az 1C9S.—1703. esztendőkből több épületes feljegyzés maradt, már a tő rök alatt is élt. Ismerősei messziről meg&üvegélték az éltes asszonyt, mert hír©, járt,, hogy kitanulta a „fe,k>ete mágiát.“ Tavasz volt, a kásafű s a halvány kövi rózsa éppen sarjadni kezdett Dorottya udvarát határoló vastag városfalon, amikor a vén bűbájoló magához vette Zdenkát,- a tizennégy év körüli horvát leánykát. A kis árva szülei valaho; a Kosove-mező vidékén pusztultak el martalóc török katonák között s a gazdátlan gyermek addig vergődött faluról falura, míg a Mecsek szelíden .eléje állt és itt tartotta. Eleinte a városfal tövén lakott, számon sem tartott nincstelenek ta nyáin húzódott meg a Koldusok utcájában, Egy reggelen aztán ■ Dorottya felfedezte Zdenkának szlúvosan szép világos szemeit és dologra használható-két fiatal karját. így került. Zdenka a különös színű kövek, kitömött, meredtszemű madarak, az álható szagú'folyadékok hajlékába. a kis hercegovinál leányka itt gyűjtögette örömtelenül szürke napjait. A pécsi nyár lassanként már pirosba érett és a kis Zdenkának még mindig nem volt más öröme, mint az, hogy esténként leülhetett a pécsi vén városfal tövébe, amelynek magas pereméről különféle növényindák sűrű haja hullott a munkától maszatos ölébe, Itt. énekelgetett azokból a nótadarabkákból, melyek anyjának egy két emlékét még megőrizték. Dorottya egy időtő! kezdve mind- többszőr emlegette, hogy a lánynak többet eszik a szája, mint dolgozik a karja. így a drága viiágban ö kárnak nem tartja. Világgá azonban nem küldhette, mert a tanács kötelezte, hogy a lányt munkája fejében tisztességgel ellátni köteles. Mégis ettől kezdve különös dolgok kezdtek az árva körül kialakulni. Egyik este a várfal meredekjérő; egy hatalmas kődarab döngve hullott a lány mellé Egy csuprot töri össze, még cserepét is a földbe nyomva. Az is megtörtént, hogy Zdenka ivó fapoharába zöldes folyadék került. Az asztalra ugrott fekete macska azonban feldöntötte azt és órákig vinnyogott utána, mert a lába beleért a zöld tócsába. Egyik estén, — elekor már rozsda ba érett az ősz, — Zdenkát a kőfal alatt szótlanul látták ülni, egy kevéskét maga elé hajolva kis székén. Amikor alacsony zsámolyán egy kevéskét derékban megfordult, ökleit gyomrára szorította, aho; szörnyen égett valami és életében most elő. szőr mondta ki elvesztett vágyódással: — Anyám1 Puhán, mint a játékbaba, a földre hullott. Szeme nyitva maradt s annak jéghideg kékjében fáradtan fürdött egy esti csillag. * Ebben az évben a hervát Bedeko- vics volt a városbíró, akit mindenki becsült Soronkívü-1 másodszor is öt választották meg, jóllehet a város katonai parancsnoka, Vecchy generális, a maga gazdasági felügyelőjét akaría a város nyakúba varrni. Karmulín Dorottya fekete selyembe öltözve jelent meg Bedekovics előtt, hogy elmondja nagy bánatát Zdenka betegsége fölött. Talán nem ie lehet rajta segíteni, ez volt a bűbájosnak sóhajok között, elrebegett félelme. Bedekovics azonnal hivatta a város egyetlen orvosát, az évi 200 forintért szerződtetett Slizovius Rupert borbélysebészt. Aztán magához vette a kancellistát, aki fülei mögött örökké lúdtollakai hordott, ame'vekkel nagyon szép betűkbe tudta formálni mindazt, amit a tanác' szája diktált. A kancellista igen fiatal volt még és egyedülálló. Nem egyszer látta Zdenkát agyagkorsójával a Flórián-tér kút Iához futni, ahol már az Árpádok alatt is vizet csorgatott a faragott kőmedence. És nem egyszer gondon az idegem lányra, akinek rézpártája nevetve csillant a kút vizének ■ ezüstje fölött. Amikor Dorottyával Bedekovtcsék megérkeztek a helyszínnel, meglebbent a kémény léghuzatába függesztett kitömött bagoly szárnya, Bedekovics városbírót azonban a vajákos nö e leleménye nem hatotta meg, hanem keményen rászólt: Hol fekszik Zdenka? A lány a szoba falba mélyedö alkóvjában feküdt Várni látszott a ven dégekre, mert nyitott szemmel nézett rájuk. De csak nézett, nézett, úgy, hogy Bedekovics keze ökölbe szorult. a kancellistába,n pedig még a lélegzet is elállóit. Slizovius Rupert borbélysebész kö. rülnézett és pergamenszerű sasorrá- va.! a dohos szoba levegőjébe szagolt. Megtapogatott, néhány tárgyat, amelynek rendeltetését csak Dorottya ismerhette. Amikor a fapohárhoz nyúlt, Dorottya ágyáról sziszegve ugrott 1c a villogószemű macska és menekült a sarok homályába, ahonnan csa^ két szeme izzóit ©lő. A borbélysebész beleszagolt. a fapohárba is s utána át_ adta azt megőrzésre a kancellistának. Dorottya nesztelen kiszédült a szobából. — Értem már — mondta tompán Bedekovics és leült a lány mellé. Megfogta annak hideg kezét, és oda. szólt fojtott hangon a sápadt kancellistának: — Nem hagyjuk megtorlat’anul az árva halálátI * A tanácsban, mely Dorottya ügyét tárgyalta, Bedekovics városbíró bejelentette, hogy amíg Ítélkeznek, tisztségéről lemond, mert. ő most löbb mint városbíró ö minden horvát lány édesapja s az igazságos ítéletet nem homályosíthatja el fájdalmával, mely már nem a tanács elé tartozik. Az elnöklést, a köztiszteletben álló magyar Tarnóczy Pál vette át, miuián Bedekovics távozott az ülésről. Az el nők nem s»kat beszélt. Az ítéleti javaslat előtt ennyit mondott: — Úgy látszik, városfalaink még sem eléggé erősek ahhoz, hogy biztos menedéket adjanak azoknak, akik közénk jönnek testvérekké lenni, s a város családjában velünk együtt ’élni. A mi ítéletünk erősítse meg a iáinkat. Ne kövekkel és uj 'saroblor nyakkal, hanem a joggal és igazsággal, mely nepek szereteléböl, akaratából érkezik cl hozzánk is. A Koldusok utcájából érkező tanítás sem lesz hiábavaló. Ez emlékeztető marad arra, hogy a távozó lánvka városunk nemzetiségi összetartozásának őrök menyasszonya lett.-u Még aznap felterjesztették Dorottya halálos ítéletét jóváhagyásra a-császári helytartótanácshoz. A felterjesztés záradékában közölték, hogy je lenlog a városnak nincsen kinevezett hóhéra és így az ítélet helybenhagyó sa esetéin leérik ennek kiküldetését a szigetvári katonai parancsnokságtól. Dorottya már a ta.nácsház alatti börtönben ült. Az ennivalót csak éjjet hordták neki. Éppen a kancellista váltotta fel akkor az őrséoet. Alig tudott tapogatva lejutni a börtönfülkébe, ahol a,csöndet csak a futkározó patkányok zavarták. Csupán ennyit mondott Dorottyának: Ili a kenyér és a víz! És ezzel a koromsötétben az asztalra helyezett egy darab kenyeret és a fapoharat, melyet Zdenka meilö; hozott el.
