Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
4 NAPLŐ 1951 JULIUS 8 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A sztálini nemzetiségi politikáról Hazánkban csak úgy, mint a többi testvéri népi demokráciákban a különböző nemzetiségek egymáshoz való viszonyát a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelvei, a proletár-internacionalizmus szelleme hatja át. Ezt tükrözik az alkotmányban lefektetett jogok és a gyakorlati intézkedések is. Közép-Európa a nemzeti viszályok puskaporos hordója volt és ma egyre inkább átalakul a Szovjetunió példája nyomán, szabad nemzetek testvéri együttélésének virágos kertjévé. Melyek ennek a győzelmes lenini-sztálini politikának az alapvonása? E cik-t keretében három kérdést tárgyalunk. A neirr/etek és osztályhnre A burzsoá „tudósok" és politikusok a társadalmi kérdések homlokterébe e nemzetek harcát állítják. Szerintük a történelem nem más, mint nemzetek, fajok harca és ebben a harcban az erősebb legyűri és elnyomja a gyen- k bbct. Szerintük a kapitalista nemzetek teljesen egységesek, a nemzeteken belül béke honol. Tudománytalan, polifikáila« reakciós elméletek ezek, céljuk az, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a társadalom igazi mozgató erőiről, az osztályok harcáról és eltérítsék a dolgozókat a szocializmusért vívóit harc , útjáról. A marxizmus-leninizmus azt tanítja és az elet ezt nap, mint nap igazolja, hogy a nemzetek a kapitalizmusban, különböző osztályokra bomlanak, e söson’.an a két alapvető, egymással ellentétes osztályra: a munkásosztályra es a tőkésosztályra. A magyar munkásosztály érdekei is mindig kíbékíthetetlenül szambenáll- tak a magyar uralkodó osztályokéval és ugyanakkor megegyeztek ezek az érdekek a román, aseh, délszláv dolgozok érdekeivel, A marxizmus art tanítja, hogy a kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok érdekei egy nemzeten belül mindig ellentétesek, de a különböző nemzetek munkásainak és dolgozóinak érdekei egyek, azonosak az egész világon. Ez a leiismerés írja a kommunizmus zászlajára, inár 1847-ben a tudományos szocializmus elméletének megszületésekor, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!“ A szocializmus megvalósítása a dolgozók létérdeke. Az út a szocia- l'zmushoz, minden nemzet munkásosztálya számára „saját burzsoáziájának megdöntésén kérésziül vezet". A szocializmus felé vezető úton, egymásra kell találnia, szoros harci szövetségben kell haladnia minden nemzet munkásosztályának, dolgozóinak. Ez a felismerés feltétele a szocializmus győzelmének a világon. Ez a felismerés csak a burzsoá áltudósok és politikusok reakciós, soviniszta elméletének szétzúzásán keresztül juthat el a dolgozók széles tömegeihez. f(api(a!i«la politika é«t szncialisia politika a nemzetiségek «**rrmás kö-ölli viszonyában és ennek összefüggése a béke kérdésével A burzsoá „tudósok“ és politikusok a nemzetek közötti harcot a háborúkat, a nemzeti elnyomást örök törvénynek tartják. Ezek a jelenségek a kapitalizmusban törvényszerúek és a kapitalizmus nem is lehet meg nélkülük. Viszont az emberi é,g meglehet a kapitalizmus nélkül. 800 millió ember építi már a szocialista társadal- m»at, olyan társadalmat, amely nem ismeri a nemzetek viszályát, sem a háborút, sem a nemzeti elnyomást. A burzsoá áltudósok és politikusok, amikor a nemzeti viszályok, háborúk elkerülhetetlenségéi hirdetik, tulajdonképpen igyekeznek elleplezni az imperialisták háborús előkészüléseinek igazi mozgatóerőit és világhódító terveik előtt meghódolásra igyekeznek rábírni a dolgozókat. A mi feladatunk leleplezni ezeket a törekvéseket én mozgósítani a tömegeket a béke megvédésére, a szocializmus kivívására. Ma az angolszász imperialisták eszeveszetten készülődnek az új világháborúra, világhódító törekvéseiket elsősorban a felszabadult nemzetek rovására akarják végrehajtani, de fenyegetnek minden gyengébb nemzetet. Az angolszász imperialisták ma mindent a háborús előkészületek szolgálatába állítanak. Különösen jó eszköz számunkra a nemzetek közötti viszályok szítása, a soviniszta uszítás. Vadállati gyilkosságaikat, rombolásaikat Koreában éppen „a haladottabb, felsőbbren- dű faj" fasiszta eszményével igyekeznek igazolni és leplezni. Döntő feladatunk, hogy leleplezzük háborús uszító, soviniszta politikájukat. Nekünk, magyar dolgozóknak különösen feladatunk az, hogy lelep. lezziik, hogy a tőszomszédságunkban háborúra készülődő, áruló Tito soviniszta uszító propagandája mögött az húzódik meg, hogy Jugoszláviában ma a kapitalizmus törvényszerűségei, imperialista hódító törekvései érvényesülnek. Jugoszláviában egyre leplezetlenebből folyik a kapitalizmus teljes visszaél títása, a jugoszláv népnek jogától való megfosztása, amely jogokat a Szovjetuniónak a fasizmus feleit aratóit győzelme és saját felszabadító harca eredményeiképpen felszabadn á «akíor kivívott. A kapilalizmus visz- szaálllftását bizonyltja a munkásosztály, a dolgozók véres fasiszta elnyo mása, az 1945.ben államosított gyárak kiárusítása a tőkéseknek (főleg amerikaiaknak), n kulákharácsolás állami biztosítása (zadrugáikban, feke'e piacon, stb.) — de ezt bizonyítják az imperialista érdekek érvényesülése a nemze'i politikában is. A Tartós Béke c, lapban olvassuk: A felszabadulási követő időszakban. Tiloék kénytelenek voltak „képmutató módon egyenjogúságot és önkormányzatot ígérni a Szövetségi Köztársaságnak nyilvánítót". Jugoszlávia népeinek... Barátsági szerződéseket kötöttek a Szovjet unióval és a népi demokratikus országokkal'.. A belgrádi tudások az őket jellemző trockistá ké'sziniiségg"l ma is gyakran hivatkoznak erre, d; valóságos- politikájuk ma már az. hogy „új lángra lobban-lsák n jugo szláv népben a bizaliua'tlanságol, a gyűlölködést a szomszéd népekkel szemben... és a nagyiszerb soviniz mus feltámasztása egyre jobban kiélezi a szerbek, horvátok és szlovének közötti ellentéteket is". Soviniszta Jiszítást folytatnak és folytatják a Jugoszláviában élő nemzetiségeik elnyomását. „Ezeket a nemzeti kisebbségeket mint megbízhatatlan elemeket kezelik, ezarével telepítik ki lakóhelyeikről, a teljesíthetetlen mértékben kivetett beszolgáltatást kü. telezettségek he nem szolgáltatása címén tömegesen fosztják meg őket földjeiktől és a legkülönbözőbb ürügyekkel a nemzeti kisebbségi dolgozók ezreit vélik börtönbe“. Tilo, az imperialistáknak ez a -háborús provokátora, nemzeti viszályt szil, elnyomja a nemzetiségeket, háborúra uszít. Belső ellenségünk, a Iéleplezett Gröszék, volt kizsákmányolok, kulá kok, egy húron pendüilnek Titoval szocialista fejlődésünket szabotálják, háborúra uszítanak cs ebben egyik legfőbb fegyverük, a soviniszta méiely -terjesztése. Ma két társadalmi rendszer áll egymás mellett, így természetesen kétféle törvényszerűség érvényesül: a kapi alizmus Shúborús, nemzelellenes törekvése és a szocializmus nemzeti egyenjogúsága és testvérisége, a béke szolgáló törekvések. Melyik törekvés kerekedik felül, megvédhető-e a béke ilyen körülmények között? Ez a kérdés százmilliók érdeklődésének homlokterében áll. Sztálin elvtárs szavai választ ad. nak erre a kérdésre, erőt adnak a béke híveinek, a világ dolgozóinak: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“. A lenini-sztálini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása, diadala a Szovjetunt óban * és hazánkban Hogyan valósult m#g a gyakorlatban a lenini-sztálini nemze iségi po- liiika a .Szovjetunióban és hogyan valósítjuk meg a mi hazánkban? A cári Oroszországban sok kisebb- nagyobb nemzet, népcsoport, nemze. ti kisebbség éit súlyos nemzeti elnyomás alatt: a cári Oroszország a népek börtöne volt. A győzelmes Nagy Októberi Szocialista forradalom legelső feladatai egyikének tekintette a nemzetek önrendelkezési jogának, minden nemzeti], faji elnyomás* felszámolásának förvénybeikla- tását. Sztálin elvtárs dolgozta ki azt a pro. gramo-l, amely felszámolja a cári örökséget, a nemzetek egyenlőtlenségéi, azok gazdaság^ politikai és kulturális megsegítése útján. E sztálini programnak szellemében a szovjet kormány különösen segítette a múl1- ban elnyomót I, elmaradott nemzetek iparát, • mint anyagi felemelkedésük egyik alapfeltételét, s mint a nemze tek munkásosztálya kialakulásának anyagi bázisát. Á szovjet kormány gyakran fejlettiparú orosz területekről telepítet át gyáraikat, üzemeket, az elmaradóit nemzetek terűidére. Az ötéves tervek során különös gondo' fordítottak az elmaradottabb nemze. tek iparának fejlesztésére. Igv, mig a Szovjetunió ipara 1913—1940 között 11-szercsére növekedett ugyanezalalt az idő alatt például a kazahsztáni ipar 22-szeresére, az örményországi ipar 22.5-szörősére. a gruzia- ipar 26.5-szörösére emelkedett. De a segítség nemcsak ipari, gazdasági jel- fjegü volt, hanem «'kolduló és különösen jelentős kul orális vonatkozásban. Erre igen jellemző példa, hogy több, mint 40 nép, amelynek nem volt eddig ÁBC-je sem, mosf a szovjet hatalomtól kapott ABOt, iskolákét, A Szovjetunió néDeinek testvércége a második világháborúban minden meooróbálíatást fényesen kiállt. Az iizbég nép a háború elején a fronton haiToló iizbég katonákhoz a következő levelet írta: „Uzbég katona! Néped a Szovjetunió gyermeke, az orosz, a-7 ukrán, a bjelorusz, az azarbai- dzsán, a grúz, az örménv, a tadzsik a turkmén. a kozák és kirgiz, veled együtt építette 20 éven át, nappal és éjjel nagy házunkat, szovjet hazánkat. Idősebb testvéreid házába, az orosz házába, a bielorusz és ukrán testvéred házába betört a német rab •ó. Akasztófát, korbácsot, éhséget és halált hozott. De az orosz háza a te házad is, mert a Szovjetunió egy család!" Hazánkban is élnek különböző népcsoportok, nemzeti kisebbségek. Néo- közlársaságunk alkotmánya külön pontban szögezi le teljes egyenjogúságukat. Pártunk politikája arra Irányi, hogy a hazánkban élő nemzetisé* gck fogaikkal élni lurijauuk, hogy a tanácsokban, a nemzetiségi községekben szám arányuknak megfelelően legyenek képviselve a nemzetiségi dolgozók, — hogy vezetőik helyi emberekből kerüljenek ki, akik ismerik életviszonyaikat, szokásaikat. Nemzeti nyelvük ápolására felállítottuk például a délszláv pedagógiai fő iskolát, ahol idén vizsgáznak elsőízben a nemzetiségi dolgozók fiai, emellett gimnázium, két kollégium és sok elemi iskola szolgálja a nemzetiségek nyelvének, kultúrájának ápolását. A nemzetiségek kultúrájának fejlesztését szolgálja a népmíívelésiigyi minisztérium délszláv kultűrnntója, amely a falvakat járja, délszláv nyelvű színdarabokat, népdalokat, népi táncokat ad elő és az országos kuitúrversenyen a tíz első helyezett között három délszláv kultúr, csoport is volt. Rendszeresen megjelenik a délszláv sajtó, a „Nase Novine“. A legkiválóbb nemzetiségi dolgozókat megbecsüli, kitünteti az állam, mint kitüntette Kossuth.díjjal megyénkben _ Ka szaoovics András országyűlési képviselőt, délszláv dolgozó parasztot is. A nemzetiségi dolgozók nap, mint nap tapasztalják Pártunk, kormányunk segítségét, megbecsülését, A nemzetiségi dolgozók ízzh, gyűlölettel fordulnak a háborús uszító imperialisták és .fasiszta rohamcsapa.tuk, Ti- tóék ellen, akik a múltat akarják visszahozni. . A nemzetiségi dolgozók tettekkel tesznek taniisagot felszabadult hazánk iránti hűségükről. a Magvar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, mint ahogv ez a haza édes gyermekeinek tekinti őket. — Büdzséidia Jánosné, mohácsj dolgozó parasztassznnv mondotta a Pártba va_ ’ó felvételekor: „A múltban beszélni sem volt sz»h»d a mi nvelviinkön. Sok családban a gyermekek már <d- feieilették saját anyanyelvűkéi. E'7.<‘I szemben n mi Pártunk újságot bocsátott ki hogy fejleszt- lioeeitk anva”valvünket, nemzeti kultúránkat. Mórt fedi" 0 dolgozó paraszt gyermeke megy délszláv tanítóképző Iskolába, akik a mi gyermekeinket délszláv nyelvre tanítják maid. Mindezt mi. délszlávok a Pártnak, Rákosi elvtár.s- nsk köszönhetjük. T«érem, hogy i a Szovjelunió, ,» Párt, a haza ir.án’i szereletet elmélyíteni a többi délszláv dolgozó .szívében is és egy emberként fogunk hnreolni a békéért“. Igv erősödik a lenini-sztálini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása nyomán a hazánkban é!ő nemzetiségek között ts a testvéri együttérzés és a hazaszeretet, amely minden becsületes dolgozót, a szocializmus építésében való helytállásra, a békp önfe'áldozó védelmére lelkesít. Iqy lesz — a felszabadult dolgozó nép hazafisága úí erő forrása, amiből bőven meríthetünk, amply, mint a motor visz bennünket előre a jobb jö vő fplé" — amint azt Rákosi elvtár,, mondotta. Hét nap a külpolitikában Évekig korlátlan úr volt, a császár, az „Ég Fia" alázatgsan hajbókolt előtte, nem volt még kényúr Keleten, ki gyávább lett volna és kegyetlenebb, mint ő és egy 6zép napon szinte észrevétlenül eltűnt a porondról az emberiség egyik első számú közellensége: MacArthur. Miért? Mege’égelték talán a kegyetlenséget ? A fegyvergyárosok vezette Amerika vezető körei megsajnálták talán a sokat szenvedett koreai népet, vagy fájt nekik a sokezer amerikai katona halála ott Távolkeleten? Nem, erről szó sem volt. MacArthur kudarcot vallott, megbukott, mint hadvezér, működése veszélyeztette a befektetett dollárokét — tehát egy tollvonással félreállítotlák. Az amer'ftai tőkések, akkor talán még azt hitték, ha találnak bűnbakot, akinek fejére lehet olvasni minden kudarcot, akkor el van intézve minden, de az események bebizonyították, hogy a Fehér Ház urai ezúttal is elszámí- lották magukat. MacArthur távozott Koreából, de sokkal több babér nem termett utóda számára sem. A hős koreai nép nem tört meg és annak ellenére, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen folytatott agresszióban az imperialista tömb 16 országa vesz részt, a háború legsúlyosabb időszakában is megállta helyét és példátlan kitartást tanúsított a haza becsületéért és függetlenségéért vívott háborúban. A hős koreai néphadsereg szoros együttműködésben harcolva a kínai önkéntesek dicső osztagaival megmutatta katonai és erkölcsi fölényét az amerikai agressziós csapatok fölött, A háború kezdete óta az amerikaiak vesztesége elérte a 125 ezer főt és, ahogy nőtt az amerikaiak vesztesége, úgy nőtt az Egyesült Államokban azok száma. akik egyre bátrabban követelték: Vissza kell hívni az amerikai csapatokat Koreából. Az amerikai zsoldosok, hogy kudarcukat palástolják egyre borzalmasabb kegyetlenkedéseket hajtottak végre a koreai harctereken. Kegyetlenkedéseik miatt világszerte napról-napra fokozódott a felháborodás ellenük. Ilyen körülmények között, hangzottak cl az Egyesült Nemzetek Szervezetének rádiójában Matik elviárs ssovjet küldőit szavai. — A szovjet népek bízn.ak abban, hogy Koreában helyre lehet állítani a békét —• mondotta Malik elvtárs emlékezetes beszédében és azt javasolta, hogy a harcoló felek sürgősen kezeljenek el tárgyalásokat a tüzelés megszüntetéséről és a fegyverszünetről azzal a feltétellel, hogy csapataikat kölcsönösen visszavonják a 38-as szélességi fokra. A békeszerető emberek világszerte lelkes helyesléssel fogadtak a szovjet béke javaslatot és a békej avaslatok elől nem térhetett ki az Egyesült Államok kormánya sem. És főképpen nem térhetett ki azért, mert a koreai háború, már a zsoldos csapatok közölt is, veszélyesen népszerűtlenné kezdett válni, hiszen az elmúlt egy év alatt vereség, vereség után érte a betolakodókat. Találóan mutat rá a pillanatnyi helyzetre a Phenjanban megjelenő Nodon Színműn című lap, amikor többek között1 így ír: ,.Az Egyesült Államok kormánya kudarcot vallott abban a kísérletben, hogy fegyveres erővel meghódítsa Észak Koreát, hivatalosan kifejezte a koreai hadműveletek megszüntetésére vonatkozó kívánságát. A koreai nép beleegyezése a fegyverszüneti tárgyalásokba újabb bizonyítéka a koreai nép őszinteségének az ■idegen fegyveres beavatkozás megszüntetésire és a béke megteremtésére frá nyúló törekvésben. Ez a beleegyezés ismételten megerősíti a Koreai Népi Demokratikus Ke-társaság határozott és következetes békepolitikájál", A fegyverszüneti tárgyalások lényegében ma kezdődnek meg. Nehéz .volna jóslatokba bocsátkozni e tárgyalásik alakulásáról. Egy tény: az amerikai imperialisták továbbra is gyorsított ütemben folytatják a fegyverkezést, a haditámaszpontok építését, a harmadik világháború előkészítését. Az is tény azonban, hogy a Szovjetunió ereje, következetes bíke- poiitikája és a Szovjetunió^ vezette béketábor egyre növekvő ereje sorra keresztül húzza az imperialisták számítását. A dolgozó milliók tudják, hogy bizton számíthatnak a Szovjetunió segítségére az emberibb életért, s munkás alkotó békéért vívott harcban. Miközben a dollárcsatlós újságok és az imperialista v:]ág vezető politikusai hisztérikus dührohamban törnek ki. ha a békéről hallanék beszélni; Moszkvában a Sztálin-békedijat adták át Hewlet Johnson Canterbury érseki belynöknek. Johnson a békedíj átvételekor mondott beszédében többek között ezeket mondotta: _ „A szocializmus világa minden nap erősebbé válik, a kapitalista rendszer ellentmondásai napról-napra nyilvánvalóbbak. A világ békeszerető népei tudják, hogyan kell megvédeni a békét. Nyolcszázmillió embert — Prágától Pekingig, Franciaország, Olaszország, hazám és az egész világ békeszerető embereinek millióival együtt sohasem lehet legyőzni Tudják ezt az imperialisták As, hogy mennyire félnek a béke növekvő erőitől és azok megnyilatkozásaitól, arra jellemző az amerikai külügyminisztérium tevékenysége a Béke Világtanács küldöttsége ügyében. Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője az ENSZ szervezetében — aki júniusban a Biz. tonsági Tanács elnöki tisztét látta el — június 25-én és 27-én Newyorkban fogadni akarta a Bike Világtanács küldöttségét. Az amerikai hatóságok megszegve azt a kötelezettséget, hogy az ENSZ ügyében biztosítják az érdekelt személyek amerikai beutazási vízumát, a Béke Világtanács küldöttségének tagjaitól megtagadták azt. Ennyire félnek Amerika urai a béke erőitől cs joggal félnek, mert a je. lenkor hatalma« mozgalmának — a béke hívei mozgalmának — aktivitása és szervezettsége az imperialista háborús gyújtogatok etilen folytatott kitartó küzdelemben szüntelenül növekszik. A bük eszerető népek saját kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét. A kapitalista elnyomás alatt siny. lődő országokban is egyre fokozódik a békeegyezményórt folyó küzdelem. Az olasz békevédehní bizottság közli, hogy a római tartományban több, mint 410 ezren. Szardíniában 220 ezren, a barj tartományban 200 ezren foglaltaié állást a békeegyozmény megkötése mel. lett. Ausztriában több, mint 700 ezer, Finnországban mintegy 400 ezer, Belgiumban 260 ezer, Svédországban 203 ezer írta alá a Béke Világtanács felhívását, Angsában a kampány megindítása óta élteit néhány hét alatt 250 ezren írták alá a felhívást. Több, mint. egymillió ember Irta alá íz öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást Iránban, ahol az elmúlt héten az angol imperialisták újabb fenyegető katonai intézkedésekkel próbálták rábírni az iráni kormányt arra, hogy ne léptesse életbe az olaj államosításéról szóló törvényt. A Tigris és az Eufraí&3 torkolatánál angol könnyű páncélos és gyalogos alakulatok szálltak partra. A közclkeleten állomásozó angol csapatck egyrészét riadókészültségbe helyezték. Ugyancsak nyomást akarnak gyakorolni az iráni kormányra azzal is, hogy az államosított olajvállalatok ügyét a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztették. Az iráni kormány azonban nem hajlandó elismerni a hágai bíróság illetékességét és ezért képviselőit' nem is küldte el a tárgyalásokra. Az iráni kormány tovább folytatja az ■ olajipar államosításával kapcsolatos intézkedéseket és az angol fenyegetések az iráni nép hatalmas felháborodását és ellenállását fejtették ki, Napról-napra nő a dolgozók ellenállása a déli határainkon túl is. A dől. gozó parasztok közül egyre többen fognak fegyvert a TitO’klikk ellen. A Times az angol nagytőke lapja a fegyveres ellenállással foglalkozva megjegyzi „Jugoszláviában Tito csak igen körülményesen tudja kézben tartani a hatalmat. Többhelyütt a lakosság egyhtrmada a titkos rendőrség letör- tóztatási hadjáratától tartva, elmenekült a falvakból a hegyekbe, ahol a bolsevista partizánokkal együtt robbantanak és megsemmisítik az ellenük kirendelt rendőri egységeket“. A partizánok több alka'ommal valóságos tűzharcot vívnak az UDBA-val. Mint a 1‘Humanité-írta: „Tavaly a titoista Gestapo megszállta Kortvace falut és ott fosztogatni kezdett. A közelben tartózkodó partizánok megtámadták a losztogató UDBA-sokat, közülük többet megsemmisítenek, a többit megfutamították. A falu egész lakossága a partizánokkal tartott. Az erősítéssel visszaérkező IJDBA egvetlen férfit sem talált a faluban. Bosszúból az egész község női lakosságát, elhurcolták és a falut felgyújtották“. A bor- zalmas terror azonban nem rettenti meg a hősi ellenállókat. A dolgozó parasztság, a munkásosztály, a Kommunista Párt illegális sejtjeinek vezetésével elszántan harcol, hogy felszabadítsa országát az árulók uralma alól. Az igazság és a béke erői diadalmaskodni fognak Jugoszláviában Is. A dolgozó néo akarata győzni főt Iránban, tfvőzni fog Spanyolország he- tíyei között és győzni fog mindenütt. A béke erői sokszorosan felülmúlják az imperialisták erőit. Konca 'Antal