Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

4 NAPLÓ BBlßimKTrr T951 JULIUS I TANULJUNK A BOLSEVIK 1*4RT TAPASZTALATAIBÓL Agitátorok a termésbetakarítás napjaiban Irta: I. VLAGYIMIROV HÉT NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A Szovjetunió mezőgazdasága min. den évben gyors ütemben halad élő" re, gyarapodik a falun a Szocialista Munka Hőseinek, a nagy termésho­zam mestereinek és az állattenyésztés élmunkásaínak száma. 1 Mindebben igen nagy érdeme van a falusi ági. tátorok . népes seregének, akik a pártszervezetek vezetésével végzik nevelőmunkájukat, akik Sztálin útmu­tatása alapján, fáradtságot nem kí­mélve, tanítják a kolhozparasztokat, hogyan érjenek el nagy eredménye­ket. Különösen nagy felelősség hárul a falusi agitátorokra a termésbetakarí­tás és begyűjtés idején. Ebben az idő­ben mimden erőfeszítés arra irányul, hogy gyorsan és szemveszteség nélkül betakarítsák a termést, hogy idejében teljesítsék a mezőgazdasági termékek állami begyűjtésének tervét. Lássuk például, hogyan készültek fel tavaly a termésbetakarításra a dnyepropetrovszki-terület carícsani járásának ,,Uj élet hajnala" kolhozá­ban. A kolhoz vezetősége a helyi párt. szervezet tanácsára már egy hónap­pal a begyűjtési idő előtt brigádot alakított a kolhozparasztokból, hogy ezek gondosan vizsgálják át a mun­kaeszközöket. A brigádok, amikor •megállapították, hogy minden eszköz készen áll, a kombájnokat kivíiték a táblákra és a szérűt előkészítették a eséplésre. A termésbegyüjtés sikere azonban éppen úgy, mint bármely más ügyé, nemcsak a technikától függ: a sikert az emberek döntik el. A kolhoz pártszervezete éppen ezért elsősorban az emberekkel való foglalkozásra fordította fi­gyelmét. A kolhoz vezetőségével karöltve a döntő részlegekhez osztotta be a kommunistákat, a komszomolistákat -és az aktívákat. A kommunisták gyű. lésükön megvitatták az agitációs munka tervét és úgy döntöttek, hogy a begyűjtés idején az egész politikai tömegmuakát a szántó­földekre viszik ki, ahol a termés sorsa eldől. Röpgyűlé- seket irányoztak elő és elhatározták, hogy ezeken a röpgyűléseken tájé' koztatják a dolgozókat a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekről. EL határozták azt is, hogy szántóföldi agitációs központot szerveznek, amelynek élére a legjobb agitátort állítják. Az agitációs központ felszerelését az aktívák és a kommunisták vé­gezték. Az épületet plakátokkal és jelszavakkal díszítették fel. A köz­pont számára politikai és szépirodal­mi könyvekből könyvtárat állítottak össze, társasjátékokkal szerelték fel, újságokat és folyóiratokat hozattak. Az agitátorok a legnagyobb figyel, met a betakarítási munka megszer­vezésére fordították. Az agitátorok bejárták a táblákat, ellenőrizték a munkát, majd röpgyűléseken meggyő­zően és szemléltetően bizonyították be a kolhozparasztoknak, hogy meny­nyi gabonát jelentenének az ország­nak az elhullatott kalászok és hogyan kerülhetik el a szemveszteséget. Közben az agitációs központban ál­landó előadásokat tartottak. Ezeken az előadásokon ismertet­ték a kommunizmusba való átme­net íontosabb mozzanatait, a há­borúutáni első ötéves terv telje­sítésének sikereit és a nemzet­közi helyzetet. Ezenkívül szépirodalmi előadásokat is tartottak, részleteket olvastak fel a legkiválóbb írók műveiből és a felol­vasást mindig élénk vita követte. A központban faliújságokat és „villámo­kat“ adtak ki. A terménybegyüjtési munkálatok ütemének meggyorsításában döntő szerepet játszik a szocialista münkaverseny. Éppen ezért az agitátorok nagy gon­dot fordítottak a versenymozgalom kiszélesítésére. Az agitátorok szak­szerűen és aktívan támogatták a me­zőgazdasági dolgozók •munkaverse­nyét. Amikor például Konsztantyin Borin, az ország híres kombájnveze­tője munkájában óraütemtervet alkal­mazott, az agitátorok segítettek ezt a módszert elterjeszteni a kombájn- vezetők közötti Az óraütemterv al­kalmazásának köszönhető, hogy nagy­mértékben sikerült lerövidíteni a ter­mésbetakarítás idejét. Hasonlóképpen fontos munkát vé. geztek az agitátorok más kolhozok­ban is. Például egyszer gabonabe- gyüjtés idején az Altáj-vidéki kosihiní járás „Márcus 8-a" kolhozban az agi­tátorok az egyik ebédszünetben egy hírt olvastak fel az újságból elsősor" ban a nőknek. A hír elmondta, hogy Jevdokija Sapulo és Anna Vinyav- szkaja zaporozsjei kévekőtőnők na­ponta 5—6 ezer kévét kötnek. A hallgatók ezt először alig akarták elhinni. Az agitátor azonban folytat­ta a beszélgetést, aminek eredménye­képpen Jelizaveta Valujeva, Darja Kononova és Pelageia Veszinya elha­tározták, hogy munkájukat részekre bontják fel: egvikük a kötelet készíti, a másik a gabonakötegeket rakja a kötélre és eligazítja a kévét, a har­madik meg megköti. A munka először lassan haladt, de aztán mind gyorsabbá és gyorsabbá vált. Az első napon már 5500 kévét kötöttek, négy és félszeresére telje­sítették normájukat. Még nem érték el a felső határt, de bebizonyították, hogy a csoportos kévekötés komoly eredményt hoz. A többi kolhoz ági- tátorai beszámoltak a három kévekö­tőnő kezdeményezéséről és e munka, módszer rövidesen elterjedt. az egész vidéken. így ösztönzik a kolhozparasztokat a falusi agitátorok a termésbegyüj­tés gyorsabb befejezéséért és a szo­cialista állammal szemben vállalt kö­telezettségeik határidőelőtti teljesíté­Szocialista münkaverseny a termésbetakarításnál írta: V. POLJAKOV A szocialista mnnlravet-seny a szocializmus építésének kommunista módszere. Az élenjáró-Szovjet mun­kásoknak és kolhozparasztoknak ez a tömegmozgalma a termelékenység icrén forradalmat jelent. A szovjet kolhozpara&ztok. a traktorosok és kombájnvezetők most, a termósbeta , karítás napjaiban is szocialista ver. tsenyben állnak és vállalják, hogv termelékenységet emelik, a gabonát Tdőben és szemveszteség nélkül be takarítják és határidő előtt teljesítik !B7 állammal szembeni kötelességüket. Kazakov, a Krasznodár-vldéki kur. ganyeni járás Lenin-kolhozának .el mökQ elmondotta nekünk, hogyan fo­il yflc náluk a verseny a termésbeta. Ikaritás sikeréért. A kolhoz nagy és isokágú gazdaság, amelynek jövedel­me tavaly közel 10 millió rubelt tett Iki. Az aratás kezdete előtt a kcrl- Tiozban gyűlést tartottak. A gyűlés (résztvevői megvitatták a termésbeta. karítási tervet és kidolgozlak a mun- kaversenyszerződést. A szerződésben -előirányozták, hogv a kalászosokat Jbány nap alatt takarítják be. A kol­hozban 20 kombájn és 12 teherautó kiöl gozik és a kolhoz az egész gabo­nái kombájnnal aratja le. 20 nap alatt teljesíti az állammal szembeni kötelezettségeit és az aratással egy­idejűleg az egész vetésterületen el­végzi a tar’é>hántást. Ezután valamennyi brigád, kiindul­ja az egész kolhoz vállalásából, egy­más között szocialista versenyszerző, dóst kötött.. így például Latisev bri­gádja Gridnyevnek, a Szocialista Munka Hősének brigádját hívta ki versenyre. Latisev brigádja vállalta, hogy a kalászosok betakarítását nyolc lap alatt befejezd. A termésbetakarításnál dolgozó Ässzes kolhozparasztok egyéni köte- iezettséget vállaltak el. Mirosnyicsen- ko kolhozparaszt,, a kombájn munka, j&noik elősegítésére a tábla körülka- Kzalásán dolgozik. Vállalta, hogy nor­máját kitűnő minőségi munkával 200 •százalékra teljesíti. A szocialista verseny gazdag gyü­mölcsöt hoz, de csak abban az eset. bon, ha rendszeresen ellenőrizzük a vállalt kötelezettségek teljesítését, ha biztosítjuk a verseny nyilvánosságát Hetenként egyszer a pártszervezet, a ko'hozvezetőséggel karöltve kiérté­kel a brigádok munkájának eredmé­nyeit és a héten legjobb, kitűnt bri­gád megkapja a vándorzászlót. Az egyéni vállalások teljesítését naponta ellenőrzik. Ez az alábbi módon tör­ténik: munka után a kolhozparasztok a szántóföldön röpgyűlésre jönnek össze, ahol a Ijrigádvezető tájékoz­tatja őket arról, ki hogyan dolgozott. Egyben elmondja azt is, hogyan érték el ezt a sikert a legjobbak és meg­magyarázza az élenjáró munkamód­szereket. Gyakran a legjobb ered. ményt elért kolhozparasztok is fel­szólalnak és ismerteti^ munkamódsze­rüket. A versenyeredmények közlésé­ben nagy szerep háru] a faliújság­ra. A kolhoz pártszervezete minden brigádnál és minden farmon faliújsá. got ad ki. A faliújság beszámol a vá.lalások teljesítéséről és a legjobb munkamódszerekről. A rádiónak szin­tén nagy szerepe van. \ kolhoz saját rádióközpontjában gyakran felszólal­nak a legjobb brigádvezetők és kol­hozparasztok. hogy elmondják műn. kamódszereiket. A verseny végleges eredményeit a termésbetakarítás után a kolhoz köz­gyűlésén értékelik ki. Itt megállapít­ják, ki a győztes, melyik a legjobb brigád és munkacsapat, kik a legjobb kolhozparasztok és a közgyűlés jóvá­hagyása alapján kifizetik a prémíu. mókát. A’ vállalások teljesítésének ellenőr­zésében fontos szerepet játszik a versenyző kolhozok és brigádok köl­csönös ellenőrzése. A Lenin-kolhoz például versenyszerződést kötött a szomszédos Sztálín.kolhozzal. A leg­jobb brigádvezetők és kolhozparasz­tok minden hónapban meglátogatják a másik kolhozt, hogy ellenőrizzék a szerződést. Szükség esetén ez havon­ta kétszer történik meg. Észrevételei­ket mindjárt közük a meglátogatott kolhoz közgyűlésén, majd a saját kolhozukban is. Ugyanilyen elvek szerint történik a brigádok kölcsönös ellenőrzése a kol­hozon belül is. A társadalmi ellenőrzésnél« óriá sí jelentősége van, mert lehetővé te­szi, hogy magukat a kolhozparaszto- kát is bevonjuk a versenyeredmé. nyék közvet’en értékelésébe, a hibák megszüntetéséért rívott harcba. így szervezték meg a versenyt Lenin-kolhozban. Ez a módszer sok más kolhozra is jellemző. És a mun­kaversenyben az a i legjelentősebb — mint ahogy Sztálin elvtárs mond­ja, — hogy a munkát „a becsület do! gává, dicsőség dolgává, érdem és hő­siesség do’gává változtatja.“ így van ez a Lenin.kolhozban és a Szovjet­unió valamennyi kolhozában. „A Szovjetunió tovább íolylatja a harcot a béke megszilárdításáért és az új háború elhárításáért, a Szovjet­unió népei hisznek a béke megvédé­sének lehetőségében. A szovjet népek abban is hisznek, hogy rendezni le­hetne a mai idők legégetőbb kérdését: a koreai háborús konfliktust.“ Olyan időkben hangzottak el ezek a szavak, amikor az imperializmus Újabb és újabb rohamot indít a világ békéje ellen. ,/. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, olyan idők. ben nyilvánította ki ismételten a Szovjetunió kormányának békeakara. tát, amikor az amerikai tábornokok Franciaországban, Angliában, Nyu- gat-Németországban szinte egymásnak adják a kilincset és amerikai katonai küldöttségek készítik elő a harmadik világháborút Jugoszláviában, Török, országban, Spanyolországban. Az imperialista országok vezetői háborút akarnak, de a világ népei nem. A dolgozó százmilliók egyre határozottabban állást foglalnak -a béke mellett. Bizonyítja ezt az az élénk visszhang, ami Malik elvtárs newyorki beszédét fogadta világszer­te. A legnagyobb angolszász lapok is kénytelenek elismerni hogy a há­borús politika vereséget szenvedett, a Korea elleni agresszió súlyosan meg­ingatta az Egyesült Államok tekintő, lyét és az egész világon egyre álta­lánosabban hangzik el a követelés, hogy rendezni kell a koreai viszályt és véget kell vetni a véres háború nak. Ha a világ minden részéből érkező híreket vizsgáljuk, a következő ké­pet látjuk: A Szovjetunióban: ,,A kommunizmus nagyszabású létesítményei közül a Volga.doni csatornát helyezik első­ként üzembe 1952-ben. A csatorna építkezésének megkezdése óta 33 mil­lió köbméter tőidet ástak ki és 216 ezer köbméter betonozási munkát vé­geztek.“ Amerikában: ,,Az USA hadügymi­nisztériuma hat és télmillió dollárt kért a kongresszustól katonai célok­ra, köztük a világot átlogó katonai tá­maszpontok létesítésére.“ Hogy az újonnan létesítendő légitámaszpont rendszernek az USA imperialistái mi­lyen feladatot szánnak, az világosan kiderül a Washington Post cikkéből, amely megállapítja: .,a most kért ősz. szeget arfa iordítlák, hogy légitámasz­pontok rendszerét építsék ki Orosz­ország körül.“ Ezek a hírek jellemzik a nemzet, közi helyzetet. Készülődnek az impe. riali'sták. Háborút akarnak. Ezért sza­kították meg a külügyminiszterhe­lyettesek párisi tanácskozásait. Nyíl­tan kimondották, nem akarnak tár­gyalni Nyugat.Németország lefegy­verzéséről az amerikai haditámasz­pontokról, a támadó katonai Atlanti | Szövetségről. Háborút akarnak az imperialisták. Az angolszászok újabb katonai intéz­kedéseket tettek Közel-Keleten, a 16, angol hadosztályt és az arab légió egységeit a Perzsa-öböl térségébe irá­nyították. Katonai támaszponttá akar. jék változtatni a Szovjetunióval szomszédos Iránt és az államosítási törvény visszavonására akarják kény­szeríteni az iráni kormányt. As irániak azonban a fenyegetések ellenére is kitartanak alhatározásuk mellett és a kormány intézkedéseit helyesli a nép. Kilenc venkét képviselő közül kilencvenegy bizalmat szavazott MosZadilc minisz­terelnöknek, amikor az iráni kormány megszakította az Angol-Iráni Olaj társasággal folyó tárgyalásokat és el­rendelte, hogy az Iráni Nemzeti Olaj­társaság vegye át a teljes intézkedést a kőolajtelepek fölött. Az imperialisták készülődésével ogyidőben nő, gyarapszik a nagy Sztálin-vezette nemzetközi békefábor ereje és szinte nap, mint nap újabb és újabb tömegek csatlakoznak a bé ketábor zászlaja alá. A béketábor erején megtörik a háborús uszítok ere. je és sikertelenné vácik valamennyi mesterkedése. Ezt bizonyítják a nem­rég lefolyt francin és olasz választá­sok, ezt bizonyítja a Maiik beszéd visszhangja, ezt bizonyítják a béke­aláírások újabb tízmilliói. A békeiá. bor növekvő erejét bizonyítják a Ju­goszláviából érkező hírek, melyek beszámolnak a jugoszláv nép hősi harcáról a gyűlölt, fasiszta Tito-ban- da ellen. Most mnlt három éve, hogy Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája meghozta emlékezetes hatá­rozatát a „Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről“. Ez a határozat le­leplezte a jugoszláv nép megcsalásé ra és a nemzeiközi munkásmozgalom hátbatámadására törő Tito-ügynöksé. get és megakadályozta, hogy ez a ve­szedelmes kémbanda a szocializmus mezében a kommunista pártok sorai­ba befurakodva, végezhesse tovább alávaló, bomlasztó, kétkulacsos te. vékenységét. Jugoszlávia dolgozó népe azóta hősiesen küzd a Titofklikk el­len. Azokban a jugoszláv bányákban, ahol stratégiai nyersanyagot termiéi­nek ki, a munkásoknak több, mint egyharmada nem jelenik meg műn. kahelyén. Számos vállalatnál, amely az imperialisták számára dolgozik, a munkások ötven százaléka távol ma­rad. Ez a helyzet például a ratkovaci és a dobra-szvecsai ércbányákban is. Még magasabb a távolmaradók szá­zaléka az erdőgazdasági vállalatok, nál. így például Ilirszakaja Bisztricá- ban a munkások 74 százaléka, Kran- jában a munkások 70 százaléka nem' jelenik meg a munkahelyén. A jugoszláv dolgozók hősi ellenál­lása fontos láncszem a békeharcban, mint ahogy a béketábor győzelme volt, .. Gröszék leleplezése is. A béketábor' erejét növelik a vietnami néphadsereg sikeres harcai éppen úgy, mint a ma. gyár fiatalok munkája Dunapentelén, vagy a cséplőgépek mellett. „Lesz-e virág a fán, amelynek nincs virága, avagy gyümölcs vagy te ha­zám iíjúsága?“ — tette fel a kérdést százegynéhány évvel ezelőtt a nagy magyar költő és a kínálkozó ezer igen közül feleljünk a kérdésre egy helyi újsághírrel: ,,Majdnem két­ezer pécsi fiatal dolgozik kinn a ba­ranyai állami gazdaságok földjén: segédkeznek a növényápolásban. A Leöwey Klára gimnázium 147 tanuló­ja a bogádmindszenti állami gazda­ságban irtja a gyomot. Eredetileg csak nyolc napig akarlak maradni, de any- nyira megkedveltél: a helyet, hogy már a második hetet töltik kint. A. diákokat munkájukból hazatérve a gazdaságban meleg vízzel, vacsorával, dunnákkal, párnákkal, puhára ■vetett ággyal várják a dolgozó parasztok. A fiatalok jó munkával viszonozzák a kedves otthont, a bőséges ellátást. Kriszt Éva kollégiumi DlSZ.titkár az egyik esti megbeszélésen bejelentette, hogy a „Munkával a VIT-ért“-brigád 200 százalékot ért el.“ Nem kétséges, hogv joggal bizakod­hat a jövőben az az ország, amely, nek ilyen ifjúsága van. De most néz­zük meg, mi a helyzet Amerikában. Az egyik nyugati lap így ír az ottani diákokról: „Az Egyesült Államokban az iskolásgyermekek tízezrei esnek áldozatul a kábítószerek élvezetének. A hivatalos adatokból kitűnik, hogy egyes iskolákban úgyszólván rend­szeres kábítószer-kereskedelem folyik és a tanulók még a tanítás alatt is szednek heroint, ami egyike a légár, talmasabb kábítószereknek. Egy diák bevallotta, hogy kábítószer-szállítója naponta 400 dollár értékű kábítószert ad el a diákoknak. A newyorki vá­rosi tanács szóvivője kijelentette, hogy „sajnos az az érzése, hogy a valóságban nem 15 ezer, hanem jóval több a kábítószert használó diákok száma.“ így él a legnagyobb kapitalista or­szág, az Egyesült Államok ifjúsága. Ezek után szinte érthető, hogy a koreai harcterekről' ilyen jelentések érkeznek: „A Dél. IJaugen-lartomány Hamcsu kerületé­nek Bongennj tahijában az amerikai­ak több, mint 20 embert, mert mun­káspárti tagok rokonai voltak, össze­kötöztek és tejszékkel feldaraboltak. IJ-ln-Zunnak, a Tacshon kerületi Unenni lalujábó/ való parasztnak az ameriakaiak és liszlnmanisták levág, iák orrát-fülét, kiszúrtál: a szemét és lenyúzták a bőrét. A Phacsu kerület Koha járásában hat gyermeket meg­öltek azért, mert hazafias dalt éne­keltek — előbb azonban levágták aj. kaikat és kitépték nyelvüket. Pha- csau íaluban, mely ugyanebben a kerületben van, a megszállók meg­öltek hetven nőt síró gyermekeiket pedig elevenen eltemették. Szoddodzo terhes asszonyt, a néphadsereg egyik harcosának fe'eségét, aki a Phengan kerület Oktonni falujából való, az amerikaiak és liszlnmanisták pőrére • vetkőztették, végigvezették a lahm, ' majd szuronyokkal halálra szurkát- ták.“ 1 Hiába követik el a legborzalmasabb tetteket, — a hős koreai népet nem tudják megtörni. Az imperialisták egymás után szén- \ Vednek újabb és újabb vereségeket, i mert erősödik, szélesedik a béka ti. 1 bora. Vereséget szenvedtek, nagy ve­reséget hazánkban is, lelepleződtek is- : mét ügynökeik, a háborút előkészítő Grősz-féle összeesküvés tagjai. Ki. gyót-békáf. kiabálnak odaátról pró­bálják fehérre hazudni a mérhetetle. nül mocskos szennyest, próbálják bá­rányoknak beállítani a gyilkosokat, a . papi ruhába bujt kémeket, erkölcsi • szemeteket. Népünk lesújtott a bandi­tákra. * S jó lesz, ha ezt eszükbe vésik mások is, a trumanok, achesonok is. A népek előbb-utóbb ítélkeznek felet, tűk is, az egész világ békéjének el­lenségei felett. t 1 K V f L Koncz Antal j j Győzelmi jelentés a kommunizmus nagy építkezéseiről Köztudomású, hogy a kommunizmus nagyszabású létesítményei közül a Volga—don| csatornái helyezik első­ként üzembe 1952-ben. Á csatorna építésének megkezdése óta 33 millió köbméter földet ástak ki és 216.000 köbméter betonozási munkát véqez- tek. A Volga—doni csatorna építési munkálataiban hatalmas gépeket al­kalmaznak, amelyek sok földmunkást helyettesítenek. A napokban helyez­ték üzembe azt a második, hatalmas, mozgó, exkavátort, amelynek kotró­vedre 14 köbméter befogadóképessé­gű^ Ez a gép hétezer munkást helyet­tesit. Egy ilyen gép a Volga—doni csatorna építési munkálataiban már régóta résztvesz, s a gépel irányító 17 ember a géppel már többmilüó köb­méter földet távolított el. A sztálingrádi vízműnél a Volga balpartján, ahol a létesítendő vizmű fontosabb részét helyezik el, nagy munkáste'epct építenek 65.000—70.000 munkás részére. Mindinkább kibontakozik a szocia­lista munkaverseny a Volga melletti kujbisevi vízmű építésének a színhe­lyén is. A kujbisevi és a sztálingrádi víz­mű a világ legnagyobb vízmüve lesz. Igen nagy előkészítő munkát vé­geznek a turkmén főcsatorna építésé­nek a színhelyén is. A csatorna egész 1.100 kilométeres útvonalán óriási ku­tató munkát folytatnak. A tudósok a gigantikus csatorna építésével kap­csolatban a népgazdaság fejlesztésé­nek állandó újabb lehetőségeit fede­zik fel,

Next

/
Thumbnails
Contents