Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-31 / 176. szám

DUNÁNTÚLI TTLÄC PROLÉfM}41 EGYESÜLJETEK! A Hál SZAMBÁN: A Koreai Központi Távirati Iroda a fegyverszüneti tár gyaláaokről (2. o.) — Kegyetlen terrorral üld Szik a Tlto- tiuiaztik a knazoroi és metohiai albán kisebbséget (2. o.) — Győzelmesen harcolnak az alkotmány és a bányásznap tiszteletére indított versenyben a Ferenc- aknai bányászok (3. o) — Békevasárnap Beremenden a VTT-re (3. o.) — Válogassuk ki már most a vetőmagra alkalmas burgonyát (3. o.) — A Tengeri karvaly (4. o.) — Levél a Román Népköztársas-ógból fiataljainkhoz. AZ MÖÍ 3 BARANYAMEGYEI PÁRTBI ZOTTJÁCÁN AK L APJA VUL ÉVFOLYAM, 17«. SZÁM ARA bÜ FILLER KEDD, 1951 JULIUS 31 Rendet kell teremteni minden cséplőgépnél! Jövő évi kenyerünk biztosításáért folyó harcban az egyik döntő harci szakasz a cséplés. Ha ezt a munkát jól és határidőre elvégezzük, újabb nagy győzelmet aratunk, megteremt­jük a begyűjtés gyors teljesítésének aiapf el tételét is. Megyeszerte folyik a cséplés nagy munkája és sok lelkesí­tő, kimagasló példa születik, a mohá­csi gépállomáson 1700 milliméter dob- széiesaégü géppel 14 óra alatt átlag 177 mázsa gabonát csépelnek el, az ócsárdi gépállomás ugyanilyen mé­retű gépje 14 óra alatt 169 mázsát, a püspöklaki földművesszövetkezet gépjénél dolgozó munkások 152 mázsa napi csépiési eredményt érnek el. Ez a három gép a legjobb jelenleg megyénkben, azokon kívül ahol már a szovjet Bredjuk-féle módszerrel vég­zik a cséplést. Itt jól szervezik a mun­kát keményen feliépnek a hibák ki­javításáért és a cséplőgépek dolgozói tudatában vannak felelősségteljes munkájuknak. Tudják azt, hogy csak­is úgy fejezhetjük be a megyében a vállalás szerint a cséplést, ha teije- •itik, túlteljesítik az egy gépre, egy napra eső 140 mázsás átlagelölrány- *&tot Ahhoz, hogy augusztus 16-ra befe­jezzük az egész megyében a cséplést, «szükséges, hogy rendet teremtsünk azokon a helyeken, ahol lazaság, nemtörődömség gátolja a munkát Magyarszéken azért nem megy Jól a cséplés, mert a géphez kötőzetlenül hordják a gabonát, amely kószált. Mi ez, ha nem nagyfokú nemtörődömség, gondatlanság? Mecsekrákos község­ben ne-- tud folyamatosa^ dolgozni • csépié p, mert nem jé a behordác megszerve7.ése. A komlói járásból je-, lenié* jött, hogy főbb községben a kaláka-cséplők napi 8—10 órát dol­goznak, nem dolgozzák ki az egész napot. Nemcsak az ilyen felelőttenséoek akadályozzák a cséplést, hanem aka­dályozza azt az ellenség és az ellen­ség befolyása alatt dllök gondatlan­sága is. MohAcsszigeten az üjfokf cséplőgépfelelős vezetője tudatosan nem Javította ki a népnél lévő hibá­kat Azt mondta: „Majd adnak egy jobb gépet.“ Ez az átlátszó „jobb gép­re való várakozás* az ellenség mal­mára hajtotta a vizet. A cséplőgép felelős vezetőjét eltávolították, ügvét a rendőrségnek adták át. Száz és száz­féle módon próbál az ellenség aka­dályt gördíteni a cséplés időbeni el­végzése elé. Ä pécsi járásban azt hf- reszteli az ellenség: „A cséplőgép körzeti ellenőröknek nem kell dolgoz- ntokA cél világos: Megtéveszteni ezzel a hazug híreszteléssel az ellen­őröket, hogy nQ közvetlenül a csép­lőgép mellett dolgozzanak, s nyugod- tabban lehessen elsikkasztani a ki­csépelt gabonát. A példák és a meglévő hiányossá­gok azt mutatják, hogy a falusi párt- szervezetek, tanácsok nem harcolnak elég keményen azért, hogv megszün­tessék, kijavítsák a cséplőgépeknél mutatkozó lazaságokat, hibákat. Van olyan hely, mint Nagyharsány. ahol a tanácselnök egyszerűen nem törő­dik a csépié*i munkával. A Ságvári tszcs-nél nem ment jól a munka. Mi­vel behordók nem voltak, a cséplő­gépnél dolgozók végezték ezt a mun­kát. A cséplőgép vezetője kérte a tanácselnököt, hogy segítsen meg­szervezni a behordást. Még a kreuj- ját sem mozdította meg. a cséplőgép ellenőre szervezte meg a behordást és most 20 kocsi hordja a gépnek a gabonát. Tűrhetetlen az Ilyen magatartás akárhol nyilvánul is meg. Különösen akkor, amikor megyénkben különbö­ző nehézségek leküzdésével lelkesen vezetik be egyes cséplőgépeknél a kiváló szovjet Bredjuk-fél„ gyors- cséplést, hogy Időre elvégezhető le­gyen a cséplés, — akkor vannak olyan tanácselnökök, — és nem egy helyen párttitkárok is, — akik elné­zik a hibákat. Vájjon Magyarszéken ha jobban dolgozna a tanács és a pártszervezet, előfordult volna-e a ga­bona kőtőzetlen behordása? Vagy Mecsekrákoson ha a tanács szervezné a behordást, minden bizonnyal folya­matosan menne a cséplés. Ugyanígy, ha a komlój járás egyes községeiben a kaiéka-cJéplőket felvilágosítanák, hogy milyen kárt okoznak a csépiési munka halogatásával, égés., biztosan nem 8—10 órát dolgoznának egy nap. Augusztus lö-ra az egész megyé­ben be kell fejezni a cséplést. Ép­pen ezért a tanácsoknak, a pártszer­vezeteknek úgv kell dolgozniuk, hogy minden akadályt elhárítsanak, ami a cséplést akadályozza. Nem tűrhető el semmifél, „mentség“, mert a csép­iési munkáktól függ nagyrészben az is, hogy megyénkben győzelemre visszük-e augusztus 20-lg a begyűj­tést. Rendet kell teremteni minden cséplőgépnél; mutatkozzon a hiba akár szíjban, vagy munkafegyelem­ben meq kell semmisíteni minden olyan helytelen felfogást, ami az el­lenség malmára hajtja a vizet. Ha ezen a területen jó munkát végeznek tanácsaink, községi pártszervezeteink, a csépiési munkák győzelme nem marad el. A pellérdiek csak egy százalékkal vezetnek a versenyben, s ha nem igyekeznek jobban, a keszüi dolgozó parasztok lehagyják ókét! A pe!iérdi dolgozó parasztok a ke- ezűiefeet hívták versenyre, hogy még jobban, gyorsabban menjen a begyűj­tés. — Ezt a versenyt nekünk kell meg nyernünk — mondja Mihalik Péter ta­nácselnök —, szégyen lenne, ha nem Így lenne. Eddig hatszáz mázsa elcsé­pelt gabonából 300 mázsa a btgyüjtő- helyen van. Nines pell érden olyan dolgozó pa­raszt, aki ne teljesítené túl azonnal a géptől begyűjtési kötelezettségét. Ba­logh István háromholdas dolgozó pa­raszt 300 százalékra teljesítette köte­lezettségét, Rab György ötholdas dol­gozó paraszt a múlt évben is elsőnek 'vitte be a gabonát, most is azonnal a géptől, 280 százalékra teljesített. ét pellérdi népnevelők beszélnek a község dolgozóival a ver­senyről, lelkesítik őket, elmondják: miért kell teljesíteni a beadást, meny­nyi hasznuk származik közvetlenül is a gyors túlteljesítésből, hogyan erősitik beadásukkal a béketábort, a dolgozók államát. Különösen az MNDSZ-asszo- nyok végeznek jó népnevelömunkát. Gyurisa Mária például elmondja, hogy a község nemrég kapott egy mozit 31 ezer forint értékben, napköziéitthoni 1000 forintos beruházással, most épül az áj fürdő (augusztus 20-ra lesz ké­szen) 40000 forintos beruházással, épül az új járda, ami ötezer forintba kerül, nem is beszélve a gépekről, műtrágyá­ról s az ezernyi más segítségről, amit az államtól, a munkásosztálytól kap­nak. A dolgozó parasztok így jobban megértik a saját kötelezettségüket, megértik azt, hogy az újabb és újabb beruházásokhoz, az ötéves terv kicsiny és hatalmas alkotásaihoz nekik is hoz­zá kell járulnirk. Megértik azt. hogy ahogyan az ötéves tervben törvénv. hogy ők moz't. fürdőt, új járdát, trak­tort, műtrágyát kapnak, ugyanúgy tör­vény, hogv telirsitsék tt beadási köte­lezettségüket, S ahogyan a munkások a gyárakban határidő élőit készít7t el az új traktorokat, a hóé van túlteljesítik 100—200 százalékkal normájukat ugyanúgy kel! nekik is túlteljesíteni beadási kötelezettségüket. Jól dolgoznak, tehát a pellérdi nép­nevelők. de méjgr főbbem kell dolgoztaink. Még jobban, mert a keszfliek sem al­szanak. ott vannak a nyomukban, s ha nem igv^keznek jobban, hninamtan el s harfyiák őket a verseyben. Még íolv ban kell do'gpzniok. mert n békéért soha nem lehet eleget dolgozni, eleget tenni, hanem a harcot állandóan erősí­teni, fokozni kell. A kásád! délszláv dolgozó parasztok viszik a gabonát a hazának A!aposan nekiláttak a munkának, mégsem végeztek szombat estére a csépléssel Kleanpmger Máriánéknál. A csillagok már rég nevettek az égen, amikor utolsókat dohogott a gép, e mikor az öreg, 60 éves Klem- pinger Márián bácsi megállapodott a cséplőgépmunkásokkal: — Holnap aztán jókor elkezdjük: fél négykor! A cséplőmunkások Indultak haza­felé, az öreg azonban nem ment be pihenni. Odaszólt vejének, Jeránt Lászlónak, anyanyelvén; délszlávul: — Jó lenne, ha bevinnénk az elcsé­pelt magot a terményraktárba ... Jeránt László válasz helyett már indult is az istálló felé. Percek alatt előkerült a kocsi, szinte kínálta ma­— No, Idén aztán beadjuk az elő­írást, meg a tavalyi hátralékot is mindenből — szólt oda büszkén Klempinger Márián Póiics Antalnak, a terményfelvásárlónak. Hangjából annak az embernek a büszkesége csengett, aki kijavít egy régi, nyo­masztó. hibát. Veje még meg is toldotta: — Ha a tavalyi adósságon felül még marad felesleg — és hiszem, hogv marad, — akkor még túl i* teljesít­jük a beadást: Póiics Antal megelégedetten vála­szolt: — Az jó lesz! Mire én mindenemet elcsépelem, talán elérem a kétszáz százalékot is! Jeránt László felütötte a fejét a nagy számra. Ismét megszólalt most már hiztosabb.,h»ngon: — No, hát mi se Várunk! Tavaly kétszer mertük a gabonát — egyszer fel a padlásra, aztán vissza a zsá­kokba, — idén már nem végzünk dupla munkát! Nekünk is jobb, hi­szen őrlési kedvezményt, felárat ka­punk, meg az államnak is jobb.,. gát: „Na, gverünk azokkal a zsákok­kal!“ 17 zsák került fel a kocsira, meg­rakva takarmánygabonával, tizenhét zsák került le róla rövid robogás irtán a terményraktárban. . Érdemes volt korán kezdeni vasár­nap a cséplést. Még talán fel se szá­radt a harmat, már be is fejezték a munkát. Hét óra felé már ismét be­fogták a lovakat, ismét megrakták a kocsit zsákokkal, ismét megindultak a gabonaraktár felé. Ezúttal azonban 27 zsák került rá a kocsira. Huszonhét zsák, telve kö­vér, aranysárga búzával, rozzsal. Sú­lyos zsákok voltak ezek. Még Jeránt László izmos, munkához szokott válla is meghajlott kissé 6Úlyuk alatt. Az államra, a dolgozók államára gondolt Jeránt László, amely egyen­rangú, egyenlő jogú emberként bá­nik mindé,, dolgozójával akár dél­szláv, akár magyar «z anyanyelve. Klempinger Máriánék kocsija las­san kigördült a magtár udvaráról, hogy helyet adjon a következőknek. Ott hajtott el a fekete tábla előtt, amelyre felírták a legjobban teljesí­tők neveit. Délszláv, német, magyar nevek sorakoznak eze„ a táblán, mel­lettük a száznál jóval magasabb szá­zalékok: Tomin Jánosáé tanácstag 130 százalék, Matteisz Vendel 160 száza­lék, Sziipcsevics Pál tanácstag 152 százalék és így tovább testvéri egyet­értésben. mint ahogy gazdáik is test­véri egyetértésben építik a nép or­szágát. Kulákmene a „roasx termé*“-ről Persze Kásádon is vannak olyanok akik nem nézik jó szemmel ezt a testvéri egyetértést. Mayer Jakab 12 holdas cséplőgépes kulák, még a ta­nácsházán sem átallott panaszkodni arról, hogy „nem termett" elegendő gabonája, hogy „nem tudja“ teljesíte­ni a beszolgáltatási előírást — Három holdon csak 24 mázsám termett — panaszkodott a tanácselnök helyettesének, — az is csupa bük­köny. Tudja, tavaly zabosbükkönyt vetettem, az nem kelj kj, mert nem volt eső, aztán most kikelt... Hát ezért... — hadart össze a kuiák he- tet-bavat Persze, azt nem mondta el, hogv elhanyagolta a földjét, szabotált, azért nem termett neki és azért volt gazos a vetése! Igaz, nem is kellett beszélnie, tudja ezt a tanácselnök he­lyettese anélkül is. Ha a kulák az előírt határidőn belül nem adja be az előírt terménymennyiséget, majd megérzi, hogy a nép államának tör­vényeivel nem lehet játszani, mint ahogy megérezte ezt saját bőrén a fpketén vágó Zágorácz Vitályos is! Mert ahogy a dolgozók szekerei — nemzetiségi különbség nélkül, —egy- te szaporábban gördülnek a magtár felé, ahogy a dolgozó parasztok épí­teni akarják az országot, úgy akarja megakadályozni a kulák — legyen az magyar, német vagy délszláv anva- nyelvű, — a kocsik kerekeinek for­gását, az ország építését, — termé­szetesen sikertelenül! Egyre mennek, egyre oőrdümek a magtár felé a kocsik. Egyre maga­sabbra emelkednek a terményrak:á- rakban a gabonahalmok. És amilyen gyorsan telik a magtár, amilyen gyor­san lesznek a gabonahalmokból g&- henahegyek. oivan gyorsan nő, nö­vekszik Kásád köves-bekötőútja, olyan gyorsan jönnek majd az elké­szült új úton Kásád íelé a/, áruval — ruhaneművel, cipővel, vasáruval, gé­pekkel, szerszámokkal, — szinültig megrakott autók — munkásosztályunk ajándékai a hazájához hű kásádi déisz'.áv, magyar és német paraszt­ságnak. A tavalyi hátralékot i» teljesíteni kell Sásd község előretörésének feltétele: A% opportunizmus szétzúzása Hogyan lett öimázsá« a termésátlag Sásdon ? ,ti tudósítónktól). a begyűjtési verseny­ben nemcsak Bara­nyában, az utolsó, hanem az ország össze« járásai között is az elmaradók, a hátul kullogok kö­zött. van. A járást Sásd község eredménye, és a községi tanács munkája is erősen hátráltatja a jobb eredményeik eléré­sében. Sásdon mindeddig alig egy-két má­zsa gabona került a terményraktárba, a gazdák nagyrésze el sem csépelt. — tehát nem tudhatja pontosan, mennyi a termése, — de máris erősen felütötte a fejét az a nézet, hogy ..n beadási kötelezettségei nem lehet teljesíteni." „Alig lesz 5—6 mázsás az átlagter­mésünk." — elvitte a viz," — felverte a gaz a gabonánkat. — „nem tudjuk, miből tegyünk eleget a kötelezettsé­günknek," — panaszkodik még Király elvtárs, a községi tanács elnöke is, pe­dig még ő sem csépelt- Vájjon milyen jelekből jósolt- ilyen alacsony termés­átlagot Király elvtárs? beállított a tanácshézba Kovács Ven­del. a falu egyik kulnkja. és előadta agyafúrt meséiét: ..Hát kérem, a két végén elkezdek cfépt'lni utána leadom majd az összes gabonámat de még úgy sem tudom a beadásomat teljesíteni. Tudják, elvitte a viz, alig maradi be­lőle pár szem, talán öt mázsa egy holdon. Akasszanak fel, ha vem igazat beszélek." Igv beszélt a tanácson. így beszélt az utcán, a ház e'őtt a kia­padón. és lassan már másrknak a ter­mése is öt mázsa lett, aztán ez szájró1- száira krzde'l járni a tahiban, és egy szép napon Király rlvtárs it) azon kap­ta modal, hogy az ötmázsás term»s iáé a leiében, és eeyszercSak ő is kibök1 e: .-Elvitte n víz." A sooánkodás úgv le­törte. hogv nem is vette észre, hogv nagy háló kellős közepén van. melynek az e m j‘! Iiéi eleién (Sitdi )ír fl sásdi járcs a szálait a kuláíc szövögette. Ezért nem velte észre, hogy a valóságban sokkal nagyobb lesz a termés, mint ahogy azt a kulák károgta. Varga Sándor középparaszt szérűjét alaposan elöntötte a hirtelen jött fel­hőszakadás. Az asztagja félig vízben állott, az alsó kévéket, még mindig 6zárogatja a napon, de azért nem fut­kos ijedten fűhöz-fához panasikodni. — Sok munkát adott ez a vízözön az igaz, — mondja, — de azért nem kell kétségbe esni. így is több. mint 12 mázsás átlagom lesz, csak már szárad­na meg, hogy vihetnem a leadandóI a szövetkezeti raktárba. kell észre- vennie a ta­nácsnak, ezekkel kell szétvernie a kulákniesct. De ezt kell ószrevennie a pártszerve­zetnek is, Az ilyen eredményeket tu­datosítsák a népnevelők, ahelyett, hogy azon gondolkodnak, mi az útja, hogyan kellene kárvallott községgé nyilvání­tani Sásdot. Magyarázzák meg, hogy a kulák az ilyen mesével Bakócza sor sáraaakarja juttatni a sásdi dolgozó parasztokat is, ártani akar nekik. A tanácsnak sürgősen szakítani kell a megalkuvó, sopánkodó nézeitel. Har­colnia kell minden szem gabonáért, a behordást nem napok, de órák alatt be kell fejezni, meri a földeken hrvr-ő búzák eresztéknek esek a hörcsögök, meg a kulákok örülnek, de a dolgozó parasztok kárát látják. A tanácsnak van kikre támaszkodni Ott vannak a becsületes, hazájukat szerető do'gozó parasztok, kommunis­ták és Dártonkfvűliek, tanácstagok és BEFŐSZ tagok, akiknek a jó munkája, példamutatása győzelemre v:ezi Sás" don is a békebegyüjtés ügyét. Kurucz Pál. 07 ilyen RreiimWet Előre béleharcosolt, a begyűjtés győzelméért! A begyűjtés megyénkben még igen lassan halad. Az országos versenyben a legutóbbi értékelés szerint ötödik .he­lyen álltunk. Erősítenünk kell a hur­col, hogy előbbre törhessünk, hogy tel­jesíthessük Rákosi elvtársnak lelt ígé­retünket! A Megyei Pártbizott­ság zászlajáért folyta toH versenyben to­vábbra is a mohácsi járás áll az élen 23.4 százalékkal, de a mo­hácsiak is lassan ha hídnak előre, lassab­ban, mint a mögöttük lévő szigetváriak, s különösen lassab­ban. m'nt az előretörő villányiak! A második helyen a szigetváriak áll­nak 19.5 százalékkal. A villányi béke harcosok 19.3 százalékkal a harmadik helyre törtek előre, maguk mögé szó rították a pécsiiket, s a legközelebbi kiértékelésnél már bizonyosan a máso­dik helyre jutnak! Erősítsétek a harcot villányi békeharcosok! Negyedik helyre a pécsiek szorullak 18.9 százalékkal, csi finem egy helyben állnak. Ötödik a versenyben a komlói járás 17.4 százalékkal, hatodik a pécs- váradi 17,1 százalékkal­A csiga-brigád­ban még mindig régiek vannak, a sellyei járás 12 százalékkal, a siklósi járás 11.9 •zizalékkai. s végűi a sásdi járás 42 százalékkal. Ezeknek a járásoknak van a legtöbb tennivalójuk ■—, jelenleg az egész me­gye eredményét visszahúzták, gátolják az előrehaladási

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents