Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-29 / 175. szám
1951 JULIUS 2« H R P b 0 GYORSÍTOTT TÉGLAÉGETÉS voronyezsi téglagyár mesterének, Pavel Duvanovnak munkamódszere Pare? Dntanot, a 8-as sseámú voronyezsi tóglagyá-r híres mestere új, nagyíefljesí'tményíi téglaégetúsi módszert dolgozott ki ás alkalmazott. Gyökeresen mcgs'átítozta.'-ta a kör'kemen- oókben a téglaberakási és léglaégetési eljárást. Áz ége’tőcsatorna 1 (köbméternyi teréből havonként kihordott kiégetett téglák számát — a szokásos 700—800 darabbal szemben — 2.135 darabig eme!Re. Duvanov elvtárs a Bcglu-égetés körfolyamatát, a szokásos időtartammá) szemben, időben 5—6-szoros mértékben megrövidítette, 43 érára szorította le. Eyen eredményt körkemencében még sohasem értek el. de még r legtökéletesebb alagoHkemencékbco sem. Emellett, a fűtőanyag-elhasználás az 1000 darab téglára piegáMapílött 150 kilógni írunróíl 120 kilograman-a csökkent, a kész.gyárljnányként nyeri tégla hőfoka pedig 60—80 fokról 30 fokra süllyedi, amely utóbbi körülmény nagyban megjavította a Mógetwtt téglát kihord ók munkaviszonyait. Aj új, gyorsítóit módszer nemc.sn- pán az építőanyagok, gyártásának további fokozása szempontjából Mr Visit tág ItóeíősígQtet. Ábra ts készlet bennüteket; hogy — a (égőn égetés észszerű módszereit Illetően felülvizsgáljuk számos ümégrögzött fogalmunkat Az új, gyorsítóit módszer —, amelyet már több iisemitól bevezettek —g tninden esetben az égelőkemencék tel- JfesíiőBtépességéiiek jelentékeny megnövekedését é.s. ^ kiégetett tégla minőségiének megjavítását eredményez’!c. Ezt a módszert valamennyi téglagyárié iparvállalatnak, a legrövidebb időn belül meg kell honost* 1 * * * a ni a. Az új módszer előírja néhány feltétel kötelező • betartását. Erek közöli a legfontosabbak: a nyers Bégiák ritkított rakása a kemencében, a meghosszabbított füífltér, a ffisttér egyesítése n gőzzel szárító szárftótéiTCl, o megrövidített tűz tér. a csökkentett távolság, a fűtőanyag betöltftséi-e szolgáló ÍUzelőnyíhísois sorai között 4» a fűtőanyag gyakori betöltés» kis adagokfcaiL A nyerstégla berakása áz égetőkemencébe Mindezidáig kedvezőbbnek tartották •flrfln rakni a tégláikat a kemencében, ami eLtuéléttileg — * tűz azonos sebességű előrehaladását feliéi der ve —, a tűz áltál, átjárt keinence-térMl na- (gyobbszámú kiégeti tégla kihordását látszik megengedni. A valóságban azonban ainikóut azt Duvanov elv- társ megáMfipíldtta- —, a nyerstéglák ötklloH rakása az ógetőkemencében, annyira megnöveli a tűz előrebaladási sebességét, hogy. ezáflkal messze fedez ,»e van a ayers-légla-berakás sűrűségének caőkentéséböl siármazó veszteség. Az ilyen ritfcftott rakás végeredményben nagyobb nyereséget biztosít, az 1 köbméternyi égetőcsatorna-térből ki- hordott téglameninyiség megnövekedése révén. Ezen túümenőeu, a nyerstéglák ritkított rakása az- égctőkeinencében lehetővé teszi a kiégett iégla gyors lehűlését. A tűz előrehaladását a nyers- Jőglák sűrített rakása mellett is meg lehet, gyorsítani, 4® az még nem biztosítja a kiégetett-i-égCák gyors leli fiié «ét; az ilyen rakás több hői akkumulál és ugyanakkor kevesebb levegői «'igéd át. Duvanov eJvIáxs mindez! számításba vette és J köbméternyi égetőcsatoma-lérre mintegy 200 tégla-sűrűségű rakást alkalmaz, a szokásos 250 darabos sűrűség helyett. Az új módszer másik eltérése az, hogy a „talpak“ átfedése felelt minden téglát az égetőcsátorna hosszában raknak. A téglákat — kötelező módon 'S kötőlégla gyanánt úgy helyezik az előző „eikk-cakkos“ alakzat kötőjéhez, hogy « téglák közötti hézagokon át lehessen látni az égetőcsa'.oma hosz- fczában. A „talpakat“ és álfedésüket a megszokott módon rakják. Az álfedés főiéit a nyerstéglák rakása „cikk-cak- kos“ alakban történik a téglák fél vastagságának körülbelül megfelelő közök hagyásával Minden „cikk-r.akkos“ kötésnél a téglákat kicsit rézsútosan állítják az égetöcsatorna falaihoz viszonyítva. A magassá,- szerint következő sorban a téglákat a másik oldalra rézsútosan állítják. Síkrostéiyokat, a fűtőanyag berakására szolgáló tüzelőnyi- lások aialt, magasságban haladva minden két sor ulán csinálnak, azaz a harmadik, a hatodik, a kilencedik, 9tb. sorokban. A rostélyokat a tüzelő- nyílások alatt lévő, 16—18 cm széles közben helyezik el, a két „cikk-cak- kos“ sor között, amelyekre a rostély téglái végükkel támaszkodnak. A rostéllyal összeköttetésben lévő „cikkcakkos“ kötésekben a légiákat a rostélyokkal szemben rézsútosabban rakják, mint a többi sorokban. A téglákat a rostélyokban annál ritkábban rakják. minél nagyszeműbb a felhasználandó tüzelőanyag. A nyerstégla előmelegítése és szárítása Az égetőcsatornák terekre v»8ó feloszlásával kapcsolatos sajáíoeságnit a 18 kamrás kőnmedence mintavázlata sremtelteii. Miként a vázlatból látható, Duvanov (4vtárs módszerének legfontosabb sajátosságai: a fösUiér megliosszaMtása és a nyerstéglát gőzzel előre-szárító, önálló srárílőtér kikapcsolása az égetési rendszerből. Utóbbit Duvanov elv- társ nemcsak feleslegesnek, hanem egyenesen károsnak is tartja, különösen nem eléggé kiszárított nyerstégla és szárazon sajtóit nyergyártmánv égetésénél. Az ilyen nyerstégla, amely 10 12 százalék nedvességei tartalmaz, rosszul reagált a felmelegílett ü-evégűvel . való előszárí'ásra. A fetmelegített levegő éles visszahatásaként a nyerstéglán repedés-hálózat képződik, romlik a tégla minősege. Duvanov elvtárs ezért állott el attól, hogy a frissen berakott nyerstéglára teljesen száraz és meleg levegői adagoljon, amely levegőt a tűzcsatornán keresztül a már kiégetett és hülő téglától vonnak el. A neves mester ehelyett a füst- és gőzteret egy közös, nyerstégla előmelegítő és szárító kaiurjuzakaszimn egyesítette, az utóbbi műveletekhez a füstgázok és meleg levegő keverékét használva fel. Más szavakkal, a nyerstégla előszári- tása a megnvujlott füsttérben történik, amelybe a füstgázokai hígító meleg levegői a kiégetett tégla hűtőteréből is adagolják. Ez az újítás komoly előnyöket biztosít. A füstiér meghosszabbítása a ventillátorra! kihajtandó füstgázok hőmérsékletét 150 fokról 90 fokra csökkend le. Ez lehetővé teszi a kiáramló gázok melegének jobb kihasználását és ezáltal a tégüaégelésbez szükséges fajlagos fűtöanyagfogyasztás csökkentését. Ezenfelül a nyerstégla előmelegítésének és szárításának rendje „könnyedebbé“ válik. A nyitott kónuszok (füstadagolö szelepek) száma kettővel kell, hogy kevesebb legyen, mint a füsttérben található kamrák száma. Más szóval a tűzlérhez legközelebb eső két fiistzö- na'kamrában a füs'adagolók zárva legyenek. A zóna lobbi kamráiban pedig nyitva kel! lenniük. A fiittadago- lók nyitottságának mértéke — az üzemben lévő füstadagolók számának arányában—, aszerint nagyobb és nagyobb, hogy milyen mértékben távolodunk a tűzi értől. Ezt az alábbi minta- táblázat szemlélteti: A nyitott füstadagoló nyitottságának mértéke A füsti! ér A nyitott Ues 2-es 3-as 4-es 5-ös 5-os kamráinak teljes száma 5 füstadagolók száma 3 ifi */s teljesen füstadagoió 6 4 V< V: »/4 trfjesen — — 7 S V 5 Vs v* te.ljecfm *— 8 C l/« V« V« *h V« teljesen A tűztér kiszolgálása Duvanov elvtárs módszere, a tűr,'ér hosszának — n szokásos hosszúsággal szemben — 12-15 zúzalékos csökkentésé! írja élű. Hosszú tűztér esetén intenzív égés csupán annak hátsó részében van, ahová elegendő oxigén kerül. A tűztér .-elülső részébe már széndioxiddal telített gázok kerülnek. Nem tartalmaznak elég, oxigént, hogy itt gyorsan égjen a fűtőanyag. A tűztér lerövidítése , példáid három kamrára, lehetővé feszi azt, hogy az oxigén nagyobb mennyiségben áramolják az elülső fűtési vonalakba és így ott erős égést érjünk el. Az egész, megríividített tűzférben az é.gcai folyamatot intenzivebbé a fűtőanyag időbeiileg egyenlletes adagolása révén teszik. Idáig noimálisuak a nagv adagokban történő fűtést tekintették, — minden egyes tüzelőnyílásba 1—1.5 kilíogrammnyi fűtőanyagnak egyszerre való betöltését. A tüzelőnyf- lásokat cgv műszak alatt Ifi—20-szor töltötték. Az a körülmény, hogy nagy- mennyiségű fűlőanyagoi egyszerre töltötték be a tüzelőnyílásokon, súlyos oxigénhiányt idézett elő és következésképpen az égés nem volt teljes. Ugyanakkor a fűtőanyagadagolások közötti hosszú megszakítások tartama alatt a levegőből a tűztírbe szakadatlanul és egyenletesen kerülő oxigén nem voll kihasználva és csak hűtötte ezt a kamraszakaszt. A gyorsított módszernél st fűtőanyagot ki adagokban töíllk be (ÍÖC—200 grammonként az egyes tüzelőnyílásokba) és az adagolás sűrű időközökben történik, mint- egy 80—100-szor egy műszak alatt. Emellett áz elülső fűtési vonalakba a tüzelőanyagot kétszer kisebb adagokban töltik be, mint a lűztér lobbi részébe. A tüzelőanyag csaknem szakadatlan adagolásának tulajdonítható, hogy a levegő oxigénje az egész idő alatt ki van használva, ami lehetővé teszi a szakadatlan és intenzív égési, következésképpen a lűz gyors előrehaladását is. A gyorsított téglaégetésnek kötelező feltételei: a légvonalot létesítő béren dezések és az egész égetökemenc.e kifogástalan állapota, a megfelélő huzat, a hőmérséklet és a huzat, szabályos feílcnörzése, a rctesze.lőpapírosok gondos felragnsztása, a tüzelőanyag betöltésére szolgáló tüzelőcsalornák helyes kiképzése. Az első falfelületet a tiize- lőcsalornáhan, kötelező módon, pontosan az égelőcsatorna falának magasságával egyszintűén kell lerakni. Duvanov elvtárs munkamódszerének széleskörű alkalmazása lehetőséget nyújt arra, hogy az építkezések részére további léglamilliókat állftssink elő. A jól megszervezett fórsodcrlmi oktivohálózot komoly segítséget jelenthet a YSB-nek * T . VX 1 1 és SPort Bizottság A Teciaovelésa g hivatalos aparálusni sokszor csak úgy tudtak egy-egy szervezési Feladatot megoldani az MHK, vagy a sport fejlesztési tervek területén, hogy igénybevették a társadalmi szövetségek, MHK ellenőrző bizottságok segítségéi. Amelyik TSB jól csoportosította maga köré ezeket a társadalmi aktívákat, az jobb eredményeket ért el, mint az a TSB-elnök, aki egymaga akart minden feladatot megoldani. így például n Baranya megyei TSB munkáját komolyan segítették a társadalmi szakszövetségek és az ezekből kiválasztott úgynevezett instruktorok, ukik á TSB; megbízásából különböző feladatok megvalósítása és ellenőrzése céljából keresték fel a járási TSB-két és a vidéki sportköröket. Sokrétű feladatot kellett elvégezni ezeknek az instruktoroknak, akik az "egyes társadalmi szakszövetségek vezetőségeiből ktv rültek ki és az MfIK, a sportfejlesztési tervek teljesítésének ellenőrzése mellett természetesen saját sportáguk helyzetét is megvizsgálták vidéken. Mit is ellenőriztek; ezek társadalmi munkában dolgozó, sportvezetők? Itt volt elsősorban az MHK., ahol magának az ellenőrző bizottságnak is segítségre volt szükség. Ellenőrizni kellett az agitáció« és propaganda munkát, meg kellett nézniok, nogy tartanak-e edzéseket, hányán próbáztak le eddig és építenek-e MHK akadálypályát? Amikor azután a társadalmi instruktorok kimentek a megyébe, keresték a lehetőséget saját sportáguk munkájának beindításéra. Egész biztos, hogy például Bárdos Pél Szigetváron a birkózó szakosztály munkáját is megnézte, mint ahogy Csiszár József Pécs- t?áradon a kerékpárosok helyzetéről is érdeklődött, de akár Baksa Ferenc vizsgálta az ökölvívók, vagy Güth és Szittya a kosárlabdázók helyzetét, az mindenhol hasznos volt. így azután több helyen sor kerülhetett a társadalmi szakszövetségek munkájának megvizsgálására is. Ezek a vezetők megnézték, vájjon hogy dolgozik a szövetség, vnrt-e munka terve, segítene-e a versenyek rendezésében és foglalkoznak-e MIJK-munkávnl? Ugyancsak fontos volt június végén a sport- fejiesztési tervtcljesítés helyzetének vizsgálata is. 1111 ...m,ammummT^^VTí lelkes társadalmi A m egyel TS» I munkásai közül ki- ^rrjBwa—um ■ n.■■■■■ ii.—in—■ ragadjuk Sárkány Károlyt, a megyei ökölvívószövetség elnökei. aki nemrég értékes tapasztalatokat szerzett magának á megyéből. — üt helyiséget látogattam végig és mindenhol különböző sportágak problémáit vetettem fel — mondotta Sárkány Károly —, de egyúttal megnéztem, mit lehet elérni vidéken az ökölvívósport fejlesztése érdekében, tgy például Mohácson azt ianasztaliam, hogy a tanulóvárosban és a Magasépítőknél is jó kezekbe kerüli a svoriélet irányítása. Ä Munka- erötartalékoknál az ország különböző részéből igen sok tehetséges fiatal jött össze, mintegy 60—S0 versenyző A jó nevelés eredményei az ország szpnrtákiAdon már megmutatkoztak az elérthelyezésekben. Ä Mohácsi Magasépítésnél Sárkány Károly elbeszélése szerint most van szervezés alatt az ökölvívó szakosztály. Az egyesület agilis vezetőt bízott meg a szervezéssel. Igen jó volt n megyei szövetség elnökének jelenléte, aki egyrész szakedzőt helvoz.ett kilátásba, másrészt feljegyezte, hogy Mohácsra két pécsi szakosztálynak kell hamarosan kiutazni cgv ki« hírverő •mérkőzésre. A. bányászegycsületeknél az ökölvívás helyzetét vizsgálhatva már szomorúbb helyzetét talált. — Vasasbányatelepen a vezetők n°ni törődnek az ököloívószukosziélhial. pe- dic az otani közönséget jobban érdekli az Ököbrívó, mint akár a lahdarúgórnérkőzés. — Ez volt a véleménye Sárkánynak. — Az edző sokszor egy óra késéssel kezdi m*g * munkát, persze a sportolókat sem feszi ez fegyelmezettebbé. — Az ökölvívás mellett máshol is megtalálta a hibákat, amire a megyei TSB-n keresztül felhívta a bányász területi szervezőiroda figyelmét. — Áz üzemvezetőség erkölcsileg nem támogatja a »port- kört eléggé és ezt a sportolók is érzik, mert például kis munkával, salakozással meg. lehetne javítani a sportpályát, de. nem m-erik kérni az üzemvezetőség segítségét.^ Hibásak a sportkör vezetői is, mert az MHK-pálya építését nem szervezték meg társadalmi munkával. Később csodálkoztak, hogy az üzeni- vezetőség levonta a sportalapból az HOO forintos építési költséget. Pécsbányatelepen sem különb a helyzet, pedig itt is nagy közönségsikere van az ökölvívásnak. Nincs ökölvívófelszerelés, nem mintha az anyagiak nem állnának rendelkezésre, hanem mert a vezetőség nem visejj szivén ennek a sportágnak a sorsúk, Szakemberhiányra hivatkoznak, pedig a társadalmi szövetség ezt is tudna részükre biztosítani. Sárkány Károly Komlón is érdekes megfigyeléseket szerzett. — ^4 komlóiak n versenyzők hiányára panaszkodtak, ezért igen érdekes volt az ott először szerzett benyomás. Az úton egy fiatal kosárlabdázót szólított meg. aki arra panaszkodott, hogy nincs aki az ifjúságot megmozgassa. Tovább menve egy korcsma elé értem, amely előtt a járdán életerős fiatalok üldögéllek é* ittak. Arra gondoltam, hogy ha a sportkör vezetősége egy kicsit körülnézne és a fiatalságot a korcsma helyeit beszoktatná a pályára. vagy az edzőteremben, mindjárt nem lenne versenyzői hiány ebben a rohamosan fejlődő iparvároskában. Amint az atlétikai szakosztályban dicséretes az idős Pék bácsi és a Pécsről kijáró Baranyai János edző igyekezete és ahogy Csaba András is szívesen megy ki Komlóra, hogy a tornászokkal foglalkozzon. úgy találnak a vezetők lelkes, agilis szakembereket, csak egy kissé többet törődnének a sporttal és a komlói ifjúsággal. I- A 1 rrT’^ V" fi járási TSB-elnök meghí- A &tk?OiSi I vására azután mogláto- --------------------------~atta a siklósi fiatalokat is. Itt már egészen más volt a helyzet. \ fiatal sportmozgalmat Szabó Mihálv rend- őríizedes vezeti, mégpedig iiren jó. Elsősorban az ökölvívókkal foglalkozik és ennek látszik is az eredménye. Az első edzésre, emelyek a vezetésére felkérték Sárkányt. 22 aktív sportoló jött össze, többnyire az állami gazdaság egészséges parasztfiataljai. A silt- Jósiak szívesen vettek n tanácsokat is azokat, meg is fogadták. Ne.m panaszkodtak hiányosabb felszerelésükre, az lelkesedésükkel pótolták. meglátszott, hogy akarnak «portolni. Sok helyen, még Pécsett is tanulhatnának tőlük a sportolók Jelko«odé^ és akarat Ha Pécsről többször járnának ki élversenyzők, feltétlenül hasznát venné ennek a ^ siklósi sport, hiszen a labdarúgás mellett más iránt is nagy az érdeklődés. A tapasztalt hiányosságokat azután Sárkány közölte a megyei TSB-vel, a bányász területi irodával. A társadalmi __ instruktor megfigyelései, munkája tehát feltétlenül hasznosak voltak. A megyei TSB. de a járási TSB-k is igyekezzenek elsősorban a meglévő társadalmi szakszövetségből lelkes sportvezetőkkel körülvenni magukat. Küldjék ki őket a sportkörökhöz, küldjék ki. őket a falvakba, igyekezzenek szorosabbá fűzni a kapcsolatot a vezetés és a sportolók között és természetein sürgősen lássanak hozzá azoknak » hiányosságoknak n felszámolá' sáboz. amiket r társadalmi instruktorok felszínre hoznak. Ha azután a TSB elnököknek ígv sikerül a vezetés nagy feladatát részben is megosztani a segíteni hailandó vezetőkkel, sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni, sokkol nagyobb errdménveket tudnak majd elérni a szocialista sport felépi- lésében. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás: Pécsi Lokomotiv—Diósgyőri Vasds barátságos mérkőzés. Verseny-utca, délután háromnegyed 6 órakor. — Mecsek- szabolcsi Bányász—Pécsi Dózsa bajnoki. Pécs-sznbolcs, délután fél 6 órakor. — ErdőHÍREK VASÁRNAP, JULIUS 29 ÜGYELETES G\OGYSZEKTARAK: 10/3. sz. („Gránátalma“) gyógyszertár Széchenyi.tér 5. Telefon: 29-81. 10/8 íz. („őrangyal“) gyógyszertár, Kossnih L-u. 81. fel.: 23-94. 10/12. sz. („Isteni sondvisplés“) gyógyszertár Doktor S.u 17 Telefon; IH 53. — .NÉVNAP: Márta. — IDÖJÁRÁSJÉLENTÉS: Várható időjárás vasárnap estig: Változó felhőzet, egykét helyen zápor, esetleg zivatar lehet. MérsékeCt, he- lyenkent élénkebb északkeleti, keleti szál. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várhaló hőmérsékleti értékek az ország terülteiére vasárnap reggel: 14 17, délben 2C—29 fok között. — Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja xoeg Millasán Teréz, a városi tanács helyettes elnöke a Janus Pannonius Múzeum Pécs, a képzőművészeiben című k’áüítását, a Múzeum Rákóczi-út 15. sz. alatti helyiségében. lityosz íelliívja a fíiszeresekcl. Iio^y hszt, cukor, szappan.és kenyérrel »zerrinn sziíniülianak el a jegyirodán, nlánn n szappan ol i.smrrvénycknl a KI -iOS/-h.'i n fid j ő ír it*. Csnlnríökön délután Mól tel 8-ig a jegyiroda utalványával lisztbefizetcs n k!SOS/-bnn. (x) i Több ícrméuy, tö9>S> iparcikk! 1 Mindem mázzm „ Céí vételi jegyre beadóit gabona után j kiilö m vásárit Ihatsz 7B forint értékű iparcikket! i Túliéi J esi léssel! a, Békéi vé«led l \ A beadáid versenyben élenjáró dolgozó parasztok 300 — mo Ft értékű iparcikket vásárolhatnak ' a rendes áruellátáson felül! Hősulslvánvo't beoltása A haranyamegyei tanács, valamint a városi tunács kereskedelmi ^ osztálya értesíti rt húsutalvánnyal rendelkező vásárlóközönséget, hogy húsutalvúnyaikra folyó bó 30-tol augusztus hó 5-ig terjedő időre kiszolgáltatandó fejadagok a következők: 501. sz. alapjegv 5. sz. hússzélv. vli. ho 50, Vili. 5-ig (2 db szelt.) 10 dkg. 511. sz. pót jég v 5. sz. hússzele. VH hó 50. Vili. 5-ig (1 db szék.) 40 dkg. 512. sz. pótjegy 5. bz. , hússzélv. VU. hó 30. VI11. 5-ig (1 db s7c 1 v.) 25 dkg. 513. sz. pótjegy 5. sz. hússzelv. VI!. hó 30. VITT. 5-ig (1 db szék ) ,25 dkg. 514. sz. pótjegv 5. sz. hússzelv. VH hó 30. VITT. 5-ig (1 db szék.) 15 dkg. 315. sz. pótjegy. 5. sz. hússzelv. YIJ. hó 30. Vili. 5-ig (1 db szelv.) 15 dkg. 310. sz. kiég. jegy. 5. sz. lmsszck. VU. 30. Vili. 5-ig ^ (2 db szelv.) 10 dkg. tőkehús lesz kiszolgálva. 301. sz. nlapjegy 5. sz. hentesáru szelv. Vli. 30. Vili 5-ig (1 db szelv.) 10 dkg. 3H- sz. pótjegv 5. sz. hentesáru szelv. VII. 30. VII1. 5-ig (1 db szelv.) 10 dkg. 312. sz. pótjegv 5. sz. hentesáru szelv. VII. 30. Vili. 5-ig (t db szelv.) 5 dkg. 313. Sz pótjegy 5. sz. hentesáru szelv. VIT. 30. VIII. 5-ig (l db szelv.) 5 dkg. 310. sz. nótjegy 5. sz. hentesáru szelv. VTT. 30. VÍT1. 5-ig (1 db szelv.) 10 dkg. töltelékáru lesz kiszolgálva. Lóhús és lóhúsból készült töltelékáru kiszolgálás' a hús és töltelékszelvényekre megadott mennyiség kétszeresében lörténik. A belsőség kiszolgálása ugyancsak a fentjclzett incnoyiségek kétszeresében történik. Egyúttal közöljük, hogy a hentesárudák a hét minden egyes napján árusítunak tőkehúst ugyanúgy, mint hentesárut. — A városi tanács kereskedelmi osztálya felhívja azokat az üzemeket, intézményeket és hivatalokat, amelyek a margarin-utalvány igénylésüket ezideig benyújtani elmulasztották, hogy igényléseiket haladéktalanul ' nyújtsák he a városi tanács kereskedelmi osztályánál (Tanácsháza, I. em., 41. sz.) A benyújtás végső határideje július 30 (hétfő) déli 12 óra. — Házasság. Eonyó Miklós és Meggyes Emilia folyó hó 2P-án házasságot kötöttek. — Hirdetmény. A pécsi ru.iulőrkapitún v- súg gépjárómű osztálya közli az érdekeit gépjárómp üzemhentartókknl és ínindazok- kal. akik. tanfolyammentes gépjárómű vezetői vizsgát akarnak tenni, hogy szepíomöer hó 1-ig bczúró'ag a szokásos csütörtöki vizsga napok helyett az alábbi időpontokban tart vizsga kai,: jiVius 31., augiu/fus _ t?*« augusztus 23 és augnífztus 30. A továbbiakban a vizsgák minden hét csúUlrföki napján bsznek. gazdaság—Mohácsi Petőfi bajnoki, Verseny- utca, 4 órakor. — Zsolnay Építők—Postás bajnoki, Zsolnay-pálya, reggel 9 órakor. — Sz. Bányász—Zrínyi bajnoki, Szászvár, fél h órakor. — Bólyi SE—Pannónia bajnoki, Bóly, fél 4 óra. Honvéd Területi Bajnokság: A labdarúgó reggel 9 órakor, az ünnepi műsor délután 4 órakor kezdődik a Tü?ér-utcábftn. t A Vörös Meteor ezúton hívja fel a női röplabdacsapatnnak tagjait: Jaksa Ilonát, Vékási Arankát, Waeger Editet, Gajári Piroskát, Péczeü Olgát, Némoh Györgyit, Spiesz Magdolnát. Exuer Margitot, hogy igen fontos megbeszélés végett 30-án, hétfőn 19 órakor Széchenyi-tér 16. sz. hivatalos helyiségében feltétlenül jelenjenek meg. * Az Állami Áruház—Pcsíí Nagykereskedelmi Vállalat labdaiúgómcrkő- zésc július 3'0-án 6 órakor lesz a Verseny-utcai sportpályán. Belépődíj nincs. MOZI Kossuth: TENGERI KARVALY. E1őadá«ok: 5, 7, 9 órakor. Vasárnap délelőtt; 9 é*> il órakor: MATINÉ: LEÁNY A TALPAiN. Kert. BAJAZZÓK. Előadások; fel 5. fél 7. fél 9 órakor. Petőfi: GYŐZHETETLEN BRIGÁD. Előadások: fél 5. fél 7, fél 9 órakor. — Felhívás. Pécs város tanácsa vég* rehajtó bizol!.ságának igazgatási oszlá- Jva felhívja a város lakóinak figyefrnél arra, hogy július 30*áil (hétfőró óéi* elől! 10—11 óra között a málomi Cőté- ren a hadműveletek folyamán felszínre kerül', robbanó anyagokat robbantás útján megsemmisítik. Felkérjük ezéri a lakosságot, hogy a fen«i időpontban ablakaikat a környékbeliek hagVják nyitva, hogy a robbanás követkéz ében kárt ne szenvedjenek, valamint, hogy a robbantás színhelyét a fen i időponl* ban kerüljék. — Pénteken a kora-esti órákban az. Apponyi-tércn elvesztettem kulcslnrtómat. Kérem a becsülete« megtalálót, hogy -ykúr pénzjutalom ellenében is sürgősen odjn át a vn- roshúzi rendőrőrsnél. (xl — A pécsi áOami küzgadasági leány középiskolával kapcsolatosan állami gépíró, gyorsíró és irodakezelői szakiskola nyílik meg dolgozók és családtagjai számára. \ szakiskolába /elvetélt n verhet mindenki, u 17. életévét betöltötte és az augusztus hó utolsó hetében tartott felvételi vizsgálaton megfelel. A szakiskola tanulmányi ideje egy év. hetenként 4 naivon (hétfő. kedd. csiitör fok. péntek) n késő dé-ntáni órákban folyik a tanítás. Az érdeklődők legkésőbb augusztus 15-ig jelentsék be fe'véte'i kéí*fdmUk“1 a közgazdasági leányközépisko’áhan Péc>, Kolozsvár-u. 2., a hivatalos órák aluti. délelőtt 9—Í2. jelentkezéseket írásban i* elfogadunk.