Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-27 / 173. szám

1951 JULIUS 27

NAPLÓ

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS

«aiHllllllllinrrrpwi.it— . i

In Minik a békebegyljtés győzelméért Sándor János magyarbólyi népnevelő

Settlor János magyarbólyi 15 holdas dolgozó paraszt az elmúlt évben 200 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét, összeí a tanácsba végrehajtó bizottsági tagnak választotta meg a falu dolgozó parasztsága. Azóta érzi igazán, hogy az egész községért felelős.

A békearatást elsőnek fejezte be. A tarlóhántást határidő előtt elvégezte és a másodnövényvetést 120 százalékban teljesítette. Tojás- és baromfibeadását is túlteljesítette. A falu dolgozó parasztsága szívesen hallgat szavára, mert látják, hogy azt mondja, amit cselekszik. Mindenki tisztelettel néz rá, mint a békéért folyó harc élharcosára.

A tanácsülésen vállalta, hogy beadási kötelezettségét 110 százalékban teljesíti. Sipos Károly 15 holdas 'dolgozó paraszt kételkedve nézett rá meg is jegyezte, hogy kíváncsi erre, hogyan fogja teljesíteni, ö bizony nem hiszi el. Sándor János tettekkel ' válaszolt. Szombaton elcsépelt. Hd- dankénti átlagtermése 14 mázsa. A géptől azov.nal 200 százalékban téliesítetté beadási kötelezettségét, A kételkedők ma már olvassák a verseny táblán Sándor János nevét.

Sándor János azonban nem elégszik meg azzal, hogy csak 6 teljesítse túl beadását.. Közvetlen résztvesz a; község irányításában és nem engedheti fmeg, hogy lemaradjanak a begyűjtésben. Azonkívül társadalmi bizottsági tag is, külön felelős 15 dolgozó paraszt társáért, hogy beadásukat ők is teljesítsék.

Rengi János is válaszol a Ti1o-fasisstáhnak

Vasárnap átment szomszédjához, Hong] Jánoshoz, aki szintén 15 holdon gazdálkodik, hogy elbeszélgessenek a gyorsbeadás fontosságáról. Sok mindenről esett szó. Sándor János a többi között azt. 's elmondotta, hogy tőlük öt kilométerre, a jugoszláv határon túl milyen nagy nyomorban élnek a dolgozó parasztok, a felesége testvére ott lakik. Nemrég küldtek neki egy családi fényképet. Az asz- szony éppen kórházban volt és mikor megmutatták neki a Sándor-csa- lád fényképét, sírni kezdett. A Magyarországról érkezett fényképen jó ruhába öltözött embereket látott, kiknek arcukról sugárzott az öröm, a boldogság. A Jugoszláviában élő asz- szony a saját családjára gondolt, akik rongyokban járva, az éhségtől, a nyomorúságtól egymásután betegednek meg.

Hengi János nem szólt közbe, csak hallgatott. Arra gondolt, hogy minden áldozatot meg tudna hozni azért hogy segítse a jugoszláv dolgozó testvérek felszabadítását.

— Ezt a sorsot szánták nekünk is Grőgzék — folytatta a népnevelő. —- Nekünk pedig azzal kell válaszolni, hogy minden szem felesleget beadjunk ólomunknak, hogy erősítsük a béketábort. Legtöbbet ezzel segíthetünk fugpszláv testvéreinken is.

Hengi János megígérte, hogv minden szem feleslegét a géptől beadja. Hétfőn elcsépelt és azonnal 133 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét.

Varró András árpája

Varró András 10 holdas dolaozó paraszttal mikor elbeszélgetett Sándor János, Varró kijelentette, hogy ő az árpabeadási kötelezettségét nem teljesíti, mert neki szüksége van az árpára.

A népnevelő leült mellé és türelmesen magyarázni kezdett. A beadás t.el- iesítése törvényes kötelesség. A Szabad Népből olvasott fel egv cikket, amiből világosan láthatja, hogy aki nem teljesíti az állammal szembeni törvényes kötelességét, szemben találja magát a törvény szigorával. Aki a cséplés után nyolc napra nem teljesíti beadását, annak öt százalékkal felemelik kötelezettségét. 15 napos késés után 10 százalékkal.

Varró erre azt felelte, hogy neki terve van, disznót hizlal az árpával, neki kell az árpa.

A népnevelő ekkor így folytatta:

— Neked van egy terved. De nekünk valamennyiünknek, az egész népnek van egy tervünk, a mi felemelt ötéves tervünk. Ebben a tervben benne van a te árpád is, az állam arra is számít. Ugyanúgy benne van a tervben, ahogyan ben no van a karton is, a ruha is, a traktor is, mit a munkások ká'denek nekünk. Mit szólnál akkor, ha a munkások nem segítenének bennünket előre, nem küldenének iparcikkeket? A tervben egyformán törvény az, amit kapunk és az, amit nekünk kell adut. a te árpád beadása is törvény.

Varró András csak hallgatott. A népnevelő pedig hirtelen megkérdezte tőle, hogy kívánja-e a bókét.

— Jobban kívánom, mint bárki más — vágta rá gondolkozás nélkül Varró.

— Csakhogy a békét nem elég kívánni, azért tenni is kell.. .

Varró András gondolkozott egy darabig, aztán megígérte, hogy beviszi kötelezettségét az árpából, a kenyérgabonából pedig beadja minden feleslegét.

Sándor János népnevelő azóta már újabb és újabb érvekkel agitál. Ma már elmondja, a dolgozó paraszt társainak azt is, hogy ő egy bakancs- utalványt kapott a tanácstól és erre 138 forintért vásárolhat egy pár bakancsot, amit Pécsett 250 forintért lehetne megvenni. A bakancsra a pénz is megvan, amit könnyen kidobott volna a zsebéből, ha nem teljesíti gyorsan a beadását. A 20 mázsa beadott gabona után 80 forint prémiumot. kapott. Mázsánként három forint és 20 fillér fajsúly-jutalmat kapott, mert 81 fajsúlyú a búzája. Ez összesen 144 forint. Ebből kitelik a bakancs ára.

így dolgozik a begyűjtés győzelméért, Sándor János, magyarbólyi népnevelő. A. R,

Az MNDSZ-asszoovok egész megyénkben készülnek a béke vasár napra

Megyính MNDSZ-assxonya;

29-én, vasárnap, minden községben békevasámapot rendeznek. Az agitá- ciós nap célja, hogy elősegítse a ter- ménybegyüjtés meggyorsítását. Nőnevelőink eddig is derekasan kivették részüket a kenyércsatából, de tudatában vannak annak, hogy az aratás sikeres, szemveszteségnélküli elvégzése még nem teljes győzelem. A teljes győzeiem akkor lesz meg, amikor büszkén jelenthetjük Pártunknak és szeretett, vezérünknek, Rákosi elvtársnak: Megyénk dolgozó parasztsága nem csak teljesítette, hanem jóval tú! is szárnyalta beadási kötelezettségét. Hogy ezt jelenthessük, szívós politikai felvilágosító munkára, komoly harcra van szüikség. Az ellenség híreszteléseit ■— az- alacsony termésátlagról szóló meséjét, — kel! megsemmisíteni népnevelőmunkánk során.

Erre a döntő harcra lelkesen felkészülnek az MNDSZ aszonyaink .

A beérkező jelentések arról adnak számot, hogy a nőnevelők úgy akarják biztosítani a vasárnapi agitáció eredményességét, hogy élére állnak i begyűjtésnek. Szentdénesen Máté Dénesné elvtársnő a vasárnapi agitá- riója során büszkén viszi magával i beadási lapocskát, mert közvetlen i cséplőgéptől 170 százalékra teljesítette beadását. Szentlászlón Hege- iüs Jánosné, amikor megtudta, hogy /asárnap a békebegyüjtés meggyorsítsa érdekében felvilágosító munkára ndu’nak az MNDSZ-asszonyok, azt nondta: ,,Szívesen kapcsolódok be i vasárnapi agitációba, de elsősorban is nekem kell teljesítenem hazafias kötelességemet. Ez még a - hét

elején volt. Szerdán került a cséplőgép a szérűjére és hogy vasárnap minél nagyobb eredménnyel tudja végezni felvilágosító munkáját, a cséplőgéptől 139 százalékra teljesítette kenyérgabonabeadását. Siklóson Pintér Józsefné nemcsak azzal agitál, hogy a gyorsbeadással a békét védjük és nagyot ütünk az imperialistákra, hanem elmondja a parasztasszonyoknak azt is. hogy mennyi jutalmat kapnak azok, akik közveíen a géptől túlszárnyalják az előírt, beadást. Pintér elvtársnő 454 százalékot adott be. Minden mázsa gabonáért négy forint gyorsbeadási jutalmat kapott és ezért a férjének egy jóminőségű inget vásárolt.

A legtöbb községben a kultúrcsoportok énekükkel köszöntik azokat a dolgozó parasztokat, akik máris túlszárnyalták a beadásukat, ugyan* akkor kiéneklik a hátulkuilogókat.

Nőnevelők, most rajtunk van a sor. Ha vasárnap jól dolgozunk, akkor megsokszorozódik a begyüjtóhelyeken álló szekerek száma.

De a vasárnapi nappal nem szabad, hogy lezáruljon a nőnevelők fel- világosító munkája. Ellenkezőleg: asz- szonyaink legyenek ott a cséplőgépek mellett és ott is agitáljanak a begyűjtés meggyorsítása érdekében, kövessék minden községben a kommunisták példáját annak érdekében, hogy a békebegyüjtés; versenyben is — csakúgy, mint az aratásban, az elsők között végezzünk.

Jeránt Mária

megyei MNDSZ-szervező,

Nagypall község DISZ-szervezete harcol minden szem gabonáért

Nagypall község DISZ-szervezete 15 tagú brigáddal fáradtságot, nem ismerve, kiveszi részét a békeharcból, a oséplési munkálatokból. Este.

A Vasutas Nap és az alkotmány tiszteletére új, az eddiginél nagyobb győzelmet akar elérni Giiicz József mozdonyvezető

A mikor még ■ Lauschmann János mozdonyvezető volt, úgy 1938 körül. okkor az a 328-as mozdony —, amelyet most Giiicz József és Arató Ferenc vezet —, 800—1000 kilométert futhatott, utána a vasút akkori hétpróbás bürokratái beállították a javítóba kazánmosásra, — mert így irta elő a „szabály zat.“ Eltartott ez 30 órát, majd két embernek 12 munkaórája ment rá, a be.gyujtónak négy órát eltartott, míg Hl kilő fával és három mázsa szénnel újra fél fűtötte a gépet. Minden ezer kilométernél ismétlődött ez. Ha most látnák a vaskalapos, vasúti bürokraták, hogyan megy a kazán mosás, — hát gutaütést kapnának ...

Pécs laikói sokszor panaszkodnak a vízre, hogy „kemény“. Ez a pro- bliarríi [különösen a mozdonyoknál nagyjelentőségű. A pécsi vízben lévő szilárd ásványi anyagok, a víz forgásánál kicsapódnak, rárakódnak a kazán falára. Azaz, hogy csak rakód, na, ha Gilüqz és Arató elvtárs engedné 1.. •

Uov kezdődött.

Giiicz József mozdonyvezető egyik nap elkezdte olvasgatni azt a kis kék. fedelű könyvet, .amelynek az a címe: „Elena Csuhnyuk, a hős mozdonyvezetőnőSzovjet nő Elena Csuhnyuk, «kl a Nagy Honvédő Háború alatt bebizonyította, hogyan lehet leleményességgel, találékonysággal, újra való törekvéssel legyőzni a nehézségeket, a régit, elősegíteni a fasiszták vereségét.

ügy folytatódott, hogy eddig soha n«jn hallott ünnep keTült be a naptárba augusztus 12-i dátummal: „Vasútas nap.“ Ilyen ünnepe sem Giiicz Józsefnek, sem a többi vasutasnak még nem volt. Éppen azért Giiicz és Arató olvtárs úgy gondolta, hogy munkahőstettel ünnepük

ezt a p'agy napot

Tízezer liilwter

Giiicz elvtárs mozdonyának normája, euy- nyit kell futnia kazániin ©sástól-kazán, mosásig. Ezt, a normát két-háromezer kilométerrel eddig is túlteljesítették a mozdonyvezetők és fütök, de valóba, hogy mire elérkezik a vasutas nap, ma.jd az alkotmány ünnepe, bebizonyosodik: elavult norma a 10 ezer kilométer,

A 828-as ott áll a fűtőház melletti vasúti sínen, néhány órája érkezett üteg az útról. Régem lefutotta már a normát., május 27-o óta mégsem látott egy kázánmosót sem. Azért semmiféle baj nincs vele, úgy clröpíti a gyorsvonatot Budapestre és vissza, hogy arra egv árva rossz szót sem lehet mondani. A hatalmas masina bal, hátsó oldalán van egy szelep, amire Giiicz olvtárs azt mondja: •.anti-durr.“ így nevezik sz-aknve-lven azt, az újítást, amit útközben kinyitnak és azon keresztül ..lefúvat iák“ a kazánban lévő. vízzel odakerült szilárd anyagot,. Amikor ez a folyamat történik, hosszú. 'lér csíkot húz maga után a vonat.

Éneik az „amti-durr"-nak a kezelése, a víz gondos keverése, a figyelmes, áldozatos munka, a szovjet vasutasoktól tanult példák segítik Giiicz Józsefet és Arató Ferencet, hogy új fejezetet nyissanak a pécsi fütőház vontatási történelmében. Néhány héttel ezelőtt Giiicz elvtárs tudtára adta Ragoncsa elvtársnak, a fűtőház párt-titkárának, hogy a vasutasnapig 20 ezer kilométert futnak a ■ „háromhuszonnyolcassal.“- Húszezer?

A csendes, halkszavú Giiicz József újra megismételte: „Igen Ragoncsa elvtárs, húszezer.“ Azóta írják, számolják a kilométereket és titokban arra gondol Ragoncsa elv- társ is: „Csak ne kelljen beállni a gépnek a javítóba..“ A gép nem áll be. Hol Kanizsa, hol Dombóvár, hol pedig Budapest felé röpíti a szerelvényt. Az ablaknál utasok néznek ki, egyszercsak hirtelen behúzzák fejüket, mert Giiicz olvtárs kez.e nyomán működésbe Lép az „anti-durr“ és fújja ki a szennyet -a kazánból, húzza maga után a fehér csíkot...

Harc ez a természettel, a régivel, törekvés az újra. Erről keveset tudnak az utasok, mert nem ismerik módját annak a harcnak, amit Giiicz élvtáré folytat. Apró részletességgel leírni igen hosszú lenne a harcot, aminek lényege: Szódázással, vízkeveréssel, jó 1 efuvatáss-al megakadályozni azt a. folyamatot, hogy a kazán falára lerakodjon a vízkő. Szerepet játszik ebben a simontornyai víz, amit útközben szokott felvenni Giiicz olvtárs, de a vasutasok növekvő öntudatának van talán a legnagyobb szerepe abban, hogy a harc győzelmes lesz.e.

“ ■ 7. ~ Gilicz eivtárs „ho.

Hsponlo figyeli gyan viselkedik a

....—gép" vizsgáló szemekkel nézi sikerül-e győzelemre vin. ni a tervet. A normát már megdöntötte Gilicz József a 328jas*al, közel. jár a 20 ezer kilométerhez. Egy ka- zánmosáisí. már megtakarított társával együtt, ami magába,nvéve is többezer forintot jelent népgazdaságunknak. Nem esett ki -30 óra a mozdony járóképeeségéböl. Ez annyit je. lent, hogy kétszer tud Budapestre menni és vissza. Megtakarított már 16 órai munkaidőt, negyven kiló fát, három mázsa szenet. Ez a vasutas - nap tiszteletére történik.

C

s

ütörtökön a délelőtti órákban visszatért útjáról Gilicz. elvtáre és bejelentette: „Harmincezer kilométert akarunk futni a géppel, utána adjuk csak mosásra.''- Harmincezer?

Újra elmesélte Ragoncsa elvtársnak: „lgen~ harmincezer kilométert. Ezt az alkotmány ünnepére ajánljuk fel.“

Minden bizonnyal ez is sikerülni fog és rommá lesz a norma. Azok, akik Budapestre utaznak és nyitott obiaknál nézik a tájat, ne mérgelődjenek azon, ha néhány percre be kell Mzni a fejüket, mert „minden szemetet hátra-szór a mozdony.“ Ilyenkor harcol a győzelemért, a vállalásának teljesítéséért- Güicz és Arató elvtárs, hogy a szovjet vasutasok példamutatása nyomán új győzelmet érhessenek el a pécsi fütőház vontatási történetében. Kászon József

felé a fiatalok a. munkából hazajövet a.z aznapi eredményekről beszól, getnek, amit a cséplőgép mellett értek el. Csille János DlS^-titkár a földművesszövotkezet előtt megállítja a brigádot és örömmel nézik az egésznapi munkájuk eredményét, az acélos búzaszemektöl dagadozó zsákokat. Egyszerre csak elkomolyodik az arca, mert látja, hogy a raktár előtt nagyon sok a elszórt búzaszem.

— Elvtársak, — Szólt a többi ifjú békeharcoshoz. — Ezekre a búza' szemekre nagyon sok izzadsdgcsepp hullott, amíg idáig elkerülték. Nem nézhetjük tétlenül, hogy most. ami. kor mindén gzem gabonára szüksége van az országnak, ez itt kárba, vesz- szén. Javasolom, hogy a DlSZ-lányok söpörjék össze a raktár előtti térséget és az ott található búzát munka, idő után rostáljuk ki.

A javaslatot tett követte. És máris igen szép eredmények mutatkoznak. Idáig több, mint másfél mázsa búzát adtak vissza fiataljaink dolgozó parasztságunknak. Ebből a szép munkából legjobban kivették részüket Gál Eszter, Molnár Mária és Király Irén DISZ-ifjak. Mert — amint Szarka Erzsébet mondotta —, mi leányok sem .tétlenkedhetünk. így akarjuk bebizo. nyíiani nagy Pártunknak. . szeretett vezérünknek, Rákosi elvfársunktthk. hogy nemhiába bízik bennünk, DISZ■ if jakban:

Ezt a kezdeményezést, amit Nagy. pali község ifjú békeharcosai tetteik, vegye át á pécsváradi járás, a megye minden egyes DISZ-szervezete, Budai Ferenc

a pécsváradi járás DISZ titkára.

HOGYAN VISZIK GYŐZELEMRE

A BÉKEBEGYÜJTÉS ÜGYÉT r

Július 26, csütörtök

Ti él van. Az aratás nagy nuin- kaja alatt, amikor pezsgőit az élet, a dolgozó parasztok munkájától hangos volt a bogádi határ, ilyenkor indultak a faluból kosárral a kezük, bén az asszonyok, hogy ebédet vigyenek az arató családnak. Szinte 'furcsa most az a nagy nyugalom és csend, amit csak egy-egy kutyának az ugatása zavar meg.

A cséplőgép, ami egy-két napig zavarta ezt a csendet, az is megállt, kiolvadt a csapágya. Kevés érdeklődő akad, aki megkérdezi mi a hiba, de azt is hamar megnyugtat, jak: „Már üzentünk a. gépállomásra“. Már a huszadik gazdánál csépel a gép. már a huszadik dolgozó parasztnak tolnék meg zsákjai a kövér, acélos búza,szemekkel, árpával, rossznál és már a huszadik gazda mondja megelégedetten: „Bőséges volt a termés."

Ti ős égés volt a termés, minden •*-* számítást felülmúlt, használtak a tanácsok, amit Pártunk adott.

ÉS mégsem veri fel az utca csendjét egyetlen kocsi zörgése sem. melyen a szomszédos községben, Roinonyán lévő tennőnyraktárba szállítanák a gabonát, eleget téve állampolgári és hazafias kötelességeiknek. Ezelőtt öt nappal történt csak egy ilyen eset Szabolcsi Jáncsóknál. Amikor a cséplőgép befejezte a munkát. .Szabolcsi bácsi a kocsira rakta a búzáját és elindult Romonya felé. 135 százalékot teljesített.

A tanácstól hazaérve felment a

** padlásra, és megszellőztette az ott száradó árpát' éfc roz-sot. hogy minél előbb azt is le tudja adni.

Az árpa és a rozs «zenen száradt 6» Szabolcsi János tízből das közép- paraszt újból elindult a tanácshoz, hoz, hogy mennyi ebbífl a leadási kötelezettsége. Ezt hamarosan meg is tudta, rozsból 110 kilót, árpából 302 kilót kéül neki’ leadni. Indult Is hazafelé, hogy hozzáfogjon és pontosan kimérje ..nehogy többet vigyen“, mint, az előírt.

Igaz, hogv .Szabolcsi János is hallott már C-véfáH , jegyről, de erre most nem is gondolt. Az újságot nem olvassa, a népnevelők még nem jártak nála. de a tanácsnál *«pni <vé tetették meg neki hogv ha a O vátr*!: jegyre is teljesíti hazafias kötelességét, akkor, ha például két mázsával többet ad le, ■ egymássá gabonát a fejadagján felül még őrlethet, amit a szabad piacon is értékesíthet. Amikor meghallotta, hogy ezen felül még minden mázsa C.jegyre leadott gabona után hetvenöt forint értékű iparcikket is kap, felcsillant, a szeme és — csodálkozott.

IC1 zeket Szabolcsi bácsinak — és-*-i a többi dolgozó parasztnak —, már régen tudnia kellett volna’ A tanácson már több _ esetben akadt dolga, beszélgettek is egyről-másról de a begyűjtés nem igen került szóim.: Az álmos hangulat a „fegyver' szünet“ is nagyrészben innen ered. Maga a tanácselnök helyett es. Horváth Mihály sem sokat törődött a begyűjtéssel. Az ö gabonáját i-s ak. kor, aznap csépelték, amikor Szabolcsi Jánosét, de ő nem vitte azonnal a begyüjtőholyre és nem csoda, hogy a többi dolgozó paraszt is1 a tanácséi, nökhelyettés „példáját“ követte.

Nemsokára elterjedt a hír a faluban: .,A nedves gabonái nem veszi át Bősz Román, a földműves-szövet- ’■•'■xef terményraktárosa,u Erre azoknak a dolgozó parasztoknak, ahol

már csépeltek, hirtelen „nedves lett" a gabonájuk. Mielőtt megindult volna a „cséplőgéptől a terményraktárba“- mozgalom. a, < népnevelőérvekro már jóelőrc megvolt a válasz: „nedves a gabona.“ Horváth Mihálynak is ez volt a véleménye és opportunista módon belenyugodott ebbe, . sőt saját maga sem teljesítette beadási kötelezettségét. Erre hívta fel a figyelmét ' a pártsajtó és a bírálat hasznos is volt.

TA élelőtt tíz óra volt, amikor Hor*^ váth Mihály tanácselnökhelyet- tes felült a szekérre- és elindult Ró- • monya felé, hogy a beadási köteles, ségét. tclejsótsp. Míg a behozott búzáját mázsálták, a községből méé két dolgozó paraszt szekere — telt zsákokat hozva —, állt meg a tér- ményraiktár előtt. A jó példát már követték, de a beadás még nagyon lassan, vontatottan, lelkesedés, nélkül folyik. Hogy mennyire hiányzik a népnevelőmunka, —’ azt ez mutatja meg igazán.

Hogyan végzik munkájukat a párti szervezet népnevelői, mit tesznek a tanácstagok és tanácsa,ktívá.k a .bé- kebegvüjtés sikeréért. — ezt hoinap nézzük meg.

McsiCrfalri Gyula

k