Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-27 / 173. szám

1951 JULIUS 27 NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS «aiHllllllllinrrrpwi.it— . i In Minik a békebegyljtés győzelméért Sándor János magyarbólyi népnevelő Settlor János magyarbólyi 15 hol­das dolgozó paraszt az elmúlt évben 200 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét, összeí a tanácsba végrehajtó bizottsági tagnak választot­ta meg a falu dolgozó parasztsága. Azóta érzi igazán, hogy az egész köz­ségért felelős. A békearatást elsőnek fejezte be. A tarlóhántást határidő előtt elvégez­te és a másodnövényvetést 120 szá­zalékban teljesítette. Tojás- és ba­romfibeadását is túlteljesítette. A falu dolgozó parasztsága szívesen hallgat szavára, mert látják, hogy azt mond­ja, amit cselekszik. Mindenki tiszte­lettel néz rá, mint a békéért folyó harc élharcosára. A tanácsülésen vállalta, hogy be­adási kötelezettségét 110 százalék­ban teljesíti. Sipos Károly 15 holdas 'dolgozó paraszt kételkedve nézett rá meg is jegyezte, hogy kíváncsi erre, hogyan fogja teljesíteni, ö bizony nem hiszi el. Sándor János tettekkel ' válaszolt. Szombaton elcsépelt. Hd- dankénti átlagtermése 14 mázsa. A géptől azov.nal 200 százalékban tél­iesítetté beadási kötelezettségét, A kételkedők ma már olvassák a ver­seny táblán Sándor János nevét. Sándor János azonban nem elégszik meg azzal, hogy csak 6 teljesítse túl beadását.. Közvetlen résztvesz a; köz­ség irányításában és nem engedheti fmeg, hogy lemaradjanak a begyűjtés­ben. Azonkívül társadalmi bizottsági tag is, külön felelős 15 dolgozó pa­raszt társáért, hogy beadásukat ők is teljesítsék. Rengi János is válaszol a Ti1o-fasisstáhnak Vasárnap átment szomszédjához, Hong] Jánoshoz, aki szintén 15 hol­don gazdálkodik, hogy elbeszélgesse­nek a gyorsbeadás fontosságáról. Sok mindenről esett szó. Sándor János a többi között azt. 's elmondotta, hogy tőlük öt kilométerre, a jugoszláv ha­táron túl milyen nagy nyomorban él­nek a dolgozó parasztok, a felesége testvére ott lakik. Nemrég küldtek neki egy családi fényképet. Az asz- szony éppen kórházban volt és mi­kor megmutatták neki a Sándor-csa- lád fényképét, sírni kezdett. A Ma­gyarországról érkezett fényképen jó ruhába öltözött embereket látott, kik­nek arcukról sugárzott az öröm, a boldogság. A Jugoszláviában élő asz- szony a saját családjára gondolt, akik rongyokban járva, az éhségtől, a nyomorúságtól egymásután beteged­nek meg. Hengi János nem szólt közbe, csak hallgatott. Arra gondolt, hogy min­den áldozatot meg tudna hozni azért hogy segítse a jugoszláv dolgozó testvérek felszabadítását. — Ezt a sorsot szánták nekünk is Grőgzék — folytatta a népnevelő. —- Nekünk pedig azzal kell válaszolni, hogy minden szem felesleget beadjunk ólomunknak, hogy erősítsük a béke­tábort. Legtöbbet ezzel segíthetünk fugpszláv testvéreinken is. Hengi János megígérte, hogv min­den szem feleslegét a géptől beadja. Hétfőn elcsépelt és azonnal 133 szá­zalékra teljesítette beadási kötelezett­ségét. Varró András árpája Varró András 10 holdas dolaozó paraszttal mikor elbeszélgetett Sán­dor János, Varró kijelentette, hogy ő az árpabeadási kötelezettségét nem teljesíti, mert neki szüksége van az árpára. A népnevelő leült mellé és türelme­sen magyarázni kezdett. A beadás t.el- iesítése törvényes kötelesség. A Sza­bad Népből olvasott fel egv cikket, amiből világosan láthatja, hogy aki nem teljesíti az állammal szembeni törvényes kötelességét, szemben ta­lálja magát a törvény szigorával. Aki a cséplés után nyolc napra nem tel­jesíti beadását, annak öt százalékkal felemelik kötelezettségét. 15 napos késés után 10 százalékkal. Varró erre azt felelte, hogy neki terve van, disznót hizlal az árpával, neki kell az árpa. A népnevelő ekkor így folytatta: — Neked van egy terved. De ne­künk valamennyiünknek, az egész népnek van egy tervünk, a mi fel­emelt ötéves tervünk. Ebben a terv­ben benne van a te árpád is, az ál­lam arra is számít. Ugyanúgy benne van a tervben, ahogyan ben no van a karton is, a ruha is, a traktor is, mit a munkások ká'denek nekünk. Mit szólnál akkor, ha a munkások nem segítenének bennünket előre, nem küldenének iparcikkeket? A tervben egyformán törvény az, amit kapunk és az, amit nekünk kell ad­ut. a te árpád beadása is törvény. Varró András csak hallgatott. A népnevelő pedig hirtelen megkérdez­te tőle, hogy kívánja-e a bókét. — Jobban kívánom, mint bárki más — vágta rá gondolkozás nélkül Varró. — Csakhogy a békét nem elég kí­vánni, azért tenni is kell.. . Varró András gondolkozott egy darabig, aztán megígérte, hogy bevi­szi kötelezettségét az árpából, a ke­nyérgabonából pedig beadja minden feleslegét. Sándor János népnevelő azóta már újabb és újabb érvekkel agitál. Ma már elmondja, a dolgozó paraszt tár­sainak azt is, hogy ő egy bakancs- utalványt kapott a tanácstól és erre 138 forintért vásárolhat egy pár ba­kancsot, amit Pécsett 250 forintért lehetne megvenni. A bakancsra a pénz is megvan, amit könnyen kido­bott volna a zsebéből, ha nem telje­síti gyorsan a beadását. A 20 mázsa beadott gabona után 80 forint prémiu­mot. kapott. Mázsánként három forint és 20 fillér fajsúly-jutalmat kapott, mert 81 fajsúlyú a búzája. Ez össze­sen 144 forint. Ebből kitelik a ba­kancs ára. így dolgozik a begyűjtés győzelmé­ért, Sándor János, magyarbólyi nép­nevelő. A. R, Az MNDSZ-asszoovok egész megyénkben készülnek a béke vasár napra Megyính MNDSZ-assxonya; 29-én, vasárnap, minden községben békevasámapot rendeznek. Az agitá- ciós nap célja, hogy elősegítse a ter- ménybegyüjtés meggyorsítását. Nő­nevelőink eddig is derekasan kivet­ték részüket a kenyércsatából, de tu­datában vannak annak, hogy az ara­tás sikeres, szemveszteségnélküli el­végzése még nem teljes győzelem. A teljes győzeiem akkor lesz meg, ami­kor büszkén jelenthetjük Pártunknak és szeretett, vezérünknek, Rákosi elv­társnak: Megyénk dolgozó parasztsá­ga nem csak teljesítette, hanem jóval tú! is szárnyalta beadási kötelezettsé­gét. Hogy ezt jelenthessük, szívós po­litikai felvilágosító munkára, komoly harcra van szüikség. Az ellenség hí­reszteléseit ■— az- alacsony termésát­lagról szóló meséjét, — kel! megsem­misíteni népnevelőmunkánk során. Erre a döntő harcra lelkesen felké­szülnek az MNDSZ aszonyaink . A beérkező jelentések arról adnak számot, hogy a nőnevelők úgy akar­ják biztosítani a vasárnapi agitáció eredményességét, hogy élére állnak i begyűjtésnek. Szentdénesen Máté Dénesné elvtársnő a vasárnapi agitá- riója során büszkén viszi magával i beadási lapocskát, mert közvetlen i cséplőgéptől 170 százalékra telje­sítette beadását. Szentlászlón Hege- iüs Jánosné, amikor megtudta, hogy /asárnap a békebegyüjtés meggyorsí­tsa érdekében felvilágosító munkára ndu’nak az MNDSZ-asszonyok, azt nondta: ,,Szívesen kapcsolódok be i vasárnapi agitációba, de elsősor­ban is nekem kell teljesítenem haza­fias kötelességemet. Ez még a - hét elején volt. Szerdán került a cséplő­gép a szérűjére és hogy vasárnap minél nagyobb eredménnyel tudja vé­gezni felvilágosító munkáját, a csép­lőgéptől 139 százalékra teljesítette kenyérgabonabeadását. Siklóson Pin­tér Józsefné nemcsak azzal agitál, hogy a gyorsbeadással a békét véd­jük és nagyot ütünk az imperialisták­ra, hanem elmondja a parasztasszo­nyoknak azt is. hogy mennyi jutal­mat kapnak azok, akik közveíen a géptől túlszárnyalják az előírt, be­adást. Pintér elvtársnő 454 százalé­kot adott be. Minden mázsa gaboná­ért négy forint gyorsbeadási jutalmat kapott és ezért a férjének egy jómi­nőségű inget vásárolt. A legtöbb községben a kultúr­csoportok énekükkel köszöntik azo­kat a dolgozó parasztokat, akik már­is túlszárnyalták a beadásukat, ugyan* akkor kiéneklik a hátulkuilogókat. Nőnevelők, most rajtunk van a sor. Ha vasárnap jól dolgozunk, akkor megsokszorozódik a begyüjtóhelyeken álló szekerek száma. De a vasárnapi nappal nem sza­bad, hogy lezáruljon a nőnevelők fel- világosító munkája. Ellenkezőleg: asz- szonyaink legyenek ott a cséplőgépek mellett és ott is agitáljanak a begyűj­tés meggyorsítása érdekében, köves­sék minden községben a kommunis­ták példáját annak érdekében, hogy a békebegyüjtés; versenyben is — csakúgy, mint az aratásban, az el­sők között végezzünk. Jeránt Mária megyei MNDSZ-szervező, Nagypall község DISZ-szervezete harcol minden szem gabonáért Nagypall község DISZ-szervezete 15 tagú brigáddal fáradtságot, nem ismerve, kiveszi részét a békeharc­ból, a oséplési munkálatokból. Este. A Vasutas Nap és az alkotmány tiszteletére új, az eddiginél nagyobb győzelmet akar elérni Giiicz József mozdonyvezető A mikor még ■ Lauschmann János mozdonyvezető volt, úgy 1938 körül. okkor az a 328-as mozdony —, amelyet most Giiicz József és Arató Ferenc vezet —, 800—1000 kilométert futhatott, utána a vasút akkori hétpróbás bürokratái beállították a javítóba kazánmosás­ra, — mert így irta elő a „szabály zat.“ Eltartott ez 30 órát, majd két embernek 12 munkaórája ment rá, a be.gyujtónak négy órát eltartott, míg Hl kilő fával és három mázsa szénnel újra fél fűtötte a gépet. Minden ezer kilométernél ismétlődött ez. Ha most látnák a vaskalapos, vasúti bürokraták, hogyan megy a kazán mosás, — hát gutaütést kapnának ... Pécs laikói sokszor panaszkodnak a vízre, hogy „kemény“. Ez a pro- bliarríi [különösen a mozdonyoknál nagyjelentőségű. A pécsi vízben lévő szilárd ásványi anyagok, a víz for­gásánál kicsapódnak, rárakódnak a kazán falára. Azaz, hogy csak rakód, na, ha Gilüqz és Arató elvtárs enged­né 1.. • Uov kezdődött. Giiicz Jó­zsef mozdonyve­zető egyik nap elkezdte olvasgatni azt a kis kék. fedelű könyvet, .amelynek az a címe: „Elena Csuhnyuk, a hős mozdonyve­zetőnőSzovjet nő Elena Csuhnyuk, «kl a Nagy Honvédő Háború alatt bebizonyította, hogyan lehet lelemé­nyességgel, találékonysággal, újra való törekvéssel legyőzni a nehéz­ségeket, a régit, elősegíteni a fasisz­ták vereségét. ügy folytatódott, hogy eddig soha n«jn hallott ünnep keTült be a nap­tárba augusztus 12-i dátummal: „Vasútas nap.“ Ilyen ünnepe sem Giiicz Józsefnek, sem a többi vas­utasnak még nem volt. Éppen azért Giiicz és Arató olvtárs úgy gondol­ta, hogy munkahőstettel ünnepük ezt a p'agy napot Tízezer liilwter Giiicz elvtárs mozdonyának normája, euy- nyit kell futnia kazániin ©sástól-kazán, mosásig. Ezt, a normát két-háromezer kilométerrel eddig is túlteljesítették a mozdonyvezetők és fütök, de való­ba, hogy mire elérkezik a vasutas nap, ma.jd az alkotmány ünnepe, be­bizonyosodik: elavult norma a 10 ezer kilométer, A 828-as ott áll a fűtőház melletti vasúti sínen, néhány órája érkezett üteg az útról. Régem lefutotta már a normát., május 27-o óta mégsem lá­tott egy kázánmosót sem. Azért sem­miféle baj nincs vele, úgy clröpíti a gyorsvonatot Budapestre és vissza, hogy arra egv árva rossz szót sem lehet mondani. A hatalmas masina bal, hátsó oldalán van egy szelep, amire Giiicz olvtárs azt mondja: •.anti-durr.“ így nevezik sz-aknve-lven azt, az újítást, amit útközben kinyit­nak és azon keresztül ..lefúvat iák“ a kazánban lévő. vízzel odakerült szi­lárd anyagot,. Amikor ez a folyamat történik, hosszú. 'lér csíkot húz maga után a vonat. Éneik az „amti-durr"-nak a kezelé­se, a víz gondos keverése, a figyel­mes, áldozatos munka, a szovjet vasutasoktól tanult példák segítik Giiicz Józsefet és Arató Ferencet, hogy új fejezetet nyissanak a pécsi fütőház vontatási történelmében. Né­hány héttel ezelőtt Giiicz elvtárs tud­tára adta Ragoncsa elvtársnak, a fűtőház párt-titkárának, hogy a vasu­tasnapig 20 ezer kilométert futnak a ■ „háromhuszonnyolcassal.“- Húszezer? A csendes, halkszavú Giiicz József újra megismételte: „Igen Ragoncsa elvtárs, húszezer.“ Azóta írják, számolják a kilométereket és titokban arra gondol Ragoncsa elv- társ is: „Csak ne kelljen beállni a gépnek a javítóba..“ A gép nem áll be. Hol Kanizsa, hol Dombóvár, hol pedig Budapest felé röpíti a szerel­vényt. Az ablaknál utasok néznek ki, egyszercsak hirtelen behúzzák fe­jüket, mert Giiicz olvtárs kez.e nyo­mán működésbe Lép az „anti-durr“ és fújja ki a szennyet -a kazánból, húzza maga után a fehér csíkot... Harc ez a természettel, a régivel, törekvés az újra. Erről keveset tud­nak az utasok, mert nem ismerik módját annak a harcnak, amit Gi­iicz élvtáré folytat. Apró részletes­séggel leírni igen hosszú lenne a har­cot, aminek lényege: Szódázással, vízkeveréssel, jó 1 efuvatáss-al megaka­dályozni azt a. folyamatot, hogy a kazán falára lerakodjon a vízkő. Sze­repet játszik ebben a simontornyai víz, amit útközben szokott felvenni Giiicz olvtárs, de a vasutasok nö­vekvő öntudatának van talán a leg­nagyobb szerepe abban, hogy a harc győzelmes lesz.e. “ ■ 7. ~ Gilicz eivtárs „ho. Hsponlo figyeli gyan viselkedik a ....—gép" vizsgáló sze­mekkel nézi sikerül-e győzelemre vin. ni a tervet. A normát már megdön­tötte Gilicz József a 328jas*al, közel. jár a 20 ezer kilométerhez. Egy ka- zánmosáisí. már megtakarított társá­val együtt, ami magába,nvéve is több­ezer forintot jelent népgazdaságunk­nak. Nem esett ki -30 óra a moz­dony járóképeeségéböl. Ez annyit je. lent, hogy kétszer tud Budapestre menni és vissza. Megtakarított már 16 órai munkaidőt, negyven kiló fát, három mázsa szenet. Ez a vasutas - nap tiszteletére történik. C s ütörtökön a délelőtti órákban visszatért útjáról Gilicz. elvtáre és bejelentette: „Harmincezer kilométert akarunk futni a géppel, utána adjuk csak mosásra.''- Harmincezer? Újra elmesélte Ra­goncsa elvtárs­nak: „lgen~ har­mincezer kilométert. Ezt az alkot­mány ünnepére ajánljuk fel.“ Minden bizonnyal ez is sikerülni fog és rommá lesz a norma. Azok, akik Budapestre utaznak és nyitott obiaknál nézik a tájat, ne mérge­lődjenek azon, ha néhány percre be kell Mzni a fejüket, mert „minden szemetet hátra-szór a mozdony.“ Ilyenkor harcol a győzelemért, a válla­lásának teljesítéséért- Güicz és Arató elvtárs, hogy a szovjet vasutasok példamutatása nyomán új győzelmet érhessenek el a pécsi fütőház von­tatási történetében. Kászon József felé a fiatalok a. munkából hazajö­vet a.z aznapi eredményekről beszól, getnek, amit a cséplőgép mellett ér­tek el. Csille János DlS^-titkár a földművesszövotkezet előtt megál­lítja a brigádot és örömmel nézik az egésznapi munkájuk eredményét, az acélos búzaszemektöl dagadozó zsá­kokat. Egyszerre csak elkomolyodik az arca, mert látja, hogy a raktár előtt nagyon sok a elszórt búzaszem. — Elvtársak, — Szólt a többi ifjú békeharcoshoz. — Ezekre a búza' szemekre nagyon sok izzadsdgcsepp hullott, amíg idáig elkerülték. Nem nézhetjük tétlenül, hogy most. ami. kor mindén gzem gabonára szüksége van az országnak, ez itt kárba, vesz- szén. Javasolom, hogy a DlSZ-lányok söpörjék össze a raktár előtti térsé­get és az ott található búzát munka, idő után rostáljuk ki. A javaslatot tett követte. És máris igen szép eredmények mutatkoznak. Idáig több, mint másfél mázsa búzát adtak vissza fiataljaink dolgozó pa­rasztságunknak. Ebből a szép munká­ból legjobban kivették részüket Gál Eszter, Molnár Mária és Király Irén DISZ-ifjak. Mert — amint Szarka Er­zsébet mondotta —, mi leányok sem .tétlenkedhetünk. így akarjuk bebizo. nyíiani nagy Pártunknak. . szeretett vezérünknek, Rákosi elvfársunktthk. hogy nemhiába bízik bennünk, DISZ■ if jakban: Ezt a kezdeményezést, amit Nagy. pali község ifjú békeharcosai tetteik, vegye át á pécsváradi járás, a me­gye minden egyes DISZ-szervezete, Budai Ferenc a pécsváradi járás DISZ titkára. HOGYAN VISZIK GYŐZELEMRE A BÉKEBEGYÜJTÉS ÜGYÉT r Július 26, csütörtök Ti él van. Az aratás nagy nuin- kaja alatt, amikor pezsgőit az élet, a dolgozó parasztok munkájától hangos volt a bogádi határ, ilyenkor indultak a faluból kosárral a kezük, bén az asszonyok, hogy ebédet vi­gyenek az arató családnak. Szinte 'furcsa most az a nagy nyugalom és csend, amit csak egy-egy kutyának az ugatása zavar meg. A cséplőgép, ami egy-két napig zavarta ezt a csendet, az is megállt, kiolvadt a csapágya. Kevés érdek­lődő akad, aki megkérdezi mi a hiba, de azt is hamar megnyugtat, jak: „Már üzentünk a. gépállomásra“. Már a huszadik gazdánál csépel a gép. már a huszadik dolgozó paraszt­nak tolnék meg zsákjai a kövér, acélos búza,szemekkel, árpával, ross­znál és már a huszadik gazda mond­ja megelégedetten: „Bőséges volt a termés." Ti ős égés volt a termés, minden •*-* számítást felülmúlt, használtak a tanácsok, amit Pártunk adott. ÉS mégsem veri fel az utca csend­jét egyetlen kocsi zörgése sem. me­lyen a szomszédos községben, Roino­nyán lévő tennőnyraktárba szállíta­nák a gabonát, eleget téve állampol­gári és hazafias kötelességeiknek. Ezelőtt öt nappal történt csak egy ilyen eset Szabolcsi Jáncsóknál. Ami­kor a cséplőgép befejezte a munkát. .Szabolcsi bácsi a kocsira rakta a búzáját és elindult Romonya felé. 135 százalékot teljesített. A tanácstól hazaérve felment a ** padlásra, és megszellőztette az ott száradó árpát' éfc roz-sot. hogy minél előbb azt is le tudja adni. Az árpa és a rozs «zenen száradt 6» Szabolcsi János tízből das közép- paraszt újból elindult a tanácshoz, hoz, hogy mennyi ebbífl a leadási kötelezettsége. Ezt hamarosan meg is tudta, rozsból 110 kilót, árpából 302 kilót kéül neki’ leadni. Indult Is hazafelé, hogy hozzáfogjon és ponto­san kimérje ..nehogy többet vigyen“, mint, az előírt. Igaz, hogv .Szabolcsi János is hal­lott már C-véfáH , jegyről, de erre most nem is gondolt. Az újságot nem olvassa, a népnevelők még nem jártak nála. de a tanácsnál *«pni <vé tetették meg neki hogv ha a O vátr*!: jegyre is teljesíti hazafias kötelessé­gét, akkor, ha például két mázsával többet ad le, ■ egymássá gabonát a fejadagján felül még őrlethet, amit a szabad piacon is értékesíthet. Ami­kor meghallotta, hogy ezen felül még minden mázsa C.jegyre leadott gabona után hetvenöt forint értékű iparcikket is kap, felcsillant, a szeme és — csodálkozott. IC1 zeket Szabolcsi bácsinak — és-*-i a többi dolgozó parasztnak —, már régen tudnia kellett volna’ A tanácson már több _ esetben akadt dolga, beszélgettek is egyről-másról de a begyűjtés nem igen került szó­im.: Az álmos hangulat a „fegyver' szünet“ is nagyrészben innen ered. Maga a tanácselnök helyett es. Hor­váth Mihály sem sokat törődött a begyűjtéssel. Az ö gabonáját i-s ak. kor, aznap csépelték, amikor Szabol­csi Jánosét, de ő nem vitte azonnal a begyüjtőholyre és nem csoda, hogy a többi dolgozó paraszt is1 a tanácséi, nökhelyettés „példáját“ követte. Nemsokára elterjedt a hír a falu­ban: .,A nedves gabonái nem veszi át Bősz Román, a földműves-szövet- ’■•'■xef terményraktárosa,u Erre azok­nak a dolgozó parasztoknak, ahol már csépeltek, hirtelen „nedves lett" a gabonájuk. Mielőtt megindult volna a „cséplőgéptől a terményraktárba“- mozgalom. a, < népnevelőérvekro már jóelőrc megvolt a válasz: „nedves a gabona.“ Horváth Mihálynak is ez volt a véleménye és opportunista mó­don belenyugodott ebbe, . sőt saját maga sem teljesítette beadási köte­lezettségét. Erre hívta fel a figyelmét ' a pártsajtó és a bírálat hasznos is volt. TA élelőtt tíz óra volt, amikor Hor­*^ váth Mihály tanácselnökhelyet- tes felült a szekérre- és elindult Ró- • monya felé, hogy a beadási köteles, ségét. tclejsótsp. Míg a behozott bú­záját mázsálták, a községből méé két dolgozó paraszt szekere — telt zsákokat hozva —, állt meg a tér- ményraiktár előtt. A jó példát már követték, de a beadás még nagyon lassan, vontatottan, lelkesedés, nélkül folyik. Hogy mennyire hiányzik a népnevelőmunka, —’ azt ez mutatja meg igazán. Hogyan végzik munkájukat a párti szervezet népnevelői, mit tesznek a tanácstagok és tanácsa,ktívá.k a .bé- kebegvüjtés sikeréért. — ezt hoinap nézzük meg. McsiCrfalri Gyula k

Next

/
Thumbnails
Contents