Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-03 / 152. szám

1951 .JULIUS 3 NÄP10 Petőfi-aknán Milovecz elvtárs körletaknász irányításával versenyeznek a bányászok A vasasi Petőfi-akna bányászait mindilg az elsők között találhattuk a termelés területén vívott nagy csatá­dban. Sok szép győzelem fűződik a nevükhöz, ami újabb és újabb lendü­letet ad további munkájukhoz. Most a szeptember másodikára tett fel­ajánlások megvalósításáért dolgoznak, versenyben a szabolcsi Ferenc-aknávaí, hogy méltóképpen meg tudják ünne­pelni a Bányásznapot. Ebben a versenyben június hónap­ban egy kicsit lemaradtak. Havi ter­vüket is valamivel száz százalékon alul teljesítették, A Petőfi-akna bá­nyászai között sokan azonban túltel­jesítették tervüket, eleget tettek ver­seny-vállalásuknak. így volt ez a Herr és a Milovecz körlet dolgozóinál is. Nagy harc folyt le a két körlet dolgozói között a múlt hónap­ban. A hónap közepéig a Herr- hőrlet járt elől, maga mögött hagyva a versenytársát és biztos volt már abban, hogy ezt a ver. senyt megnyerte. A Milovecz körlet dolgozói „hadi­tanácsot“ tartottak. Milovecz Antal felelős körletvezető is végigjárta az összes munkahelyeket, és a pártcso- portvezctőkkel csapatvezetőkkel meg­beszélték. hogyan hozzák he a lema­radásukat. Először is a munkát kel! jobban megszervezni és az omlásokat megszüntetni. Ezek ’a feladatok nem utolsó sorban a műszaki vezetőkre Mii ovecz elvtársra hárulnak. A dolgo­zók vállalták, hogy mindent megtesz­nek, hogy a lemaradást behozzák. Milovecz Antal körletvezető sem maradt tétlen, és . ő is hozzálátott a munkához. Reggel negyed öt. fél öt felé már ott volt az akna ferületén, bement az irodába és elővette az ak­nászok jelentéseit és gondosan álol­vasta azokat. Úgy öt óra felé már az akna szájánál volt látható, ahol azt nézte, hogy a délutános és éj j eles har­mad dolgozói mennyi szenet termel­tek, illetve szállítottak ki. Ha valamelyik csapatról kevés «zén jött, feljegyezte magának, hogy azt minél előbb megvizsgálja és kijavítsa. A „terepszemléről“ visszatérve, hat órakor ismertette a csapat dolgozói­val azt, hogy aznap ki hova megy dolgozni. A beosztást úgy készítette cl, hogy ismérve a körlete legapróbb, legfélreesőbb részét is, a legjobb vájárokat oda csoportosította, ahol a legtöbb szenet tudnak termelni. H ciklusos fejtésre különös gondot fordít Milovecz elvtárs, mert csak akkor tudnak jó eredményt elérni, ha a ter­melésnek minden előfeltétele bizto­sítva van. A huszonhét ember ebben a fejtésben mindig megvolt, mert ha kellett, az elővájástól, vagy más mun­kahelyről osztott oda munkásokat. Ugyanígy volt ez minden nap az éj­jeli faleadásnál, Ls a tizenöt főből soha nem hiányzott egy sem és így za­vartalanul folyt a ciklusos-fejtés mun kája. A reggeli megbeszélés után Milo­vecz Antal körletvezető igyekezett mi­nél előbb elvégezni az adminisztratív munkáját. így már fél nyolckor a bányában szokott lenni, ahol az első munkája az, megnézni: mennyi fa van a rakodón, elég lesz e a körletnek. Ha kevés, úgy azonnal intézkedik a pótlásról. Majd a szállító vágatokat figyeli éber szemmel, nincs-e valahol iörós, nem fen veget-e omlás. A hibák azonnali észrevétele nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a körlet dolgozói jó eredményt tudtak elérni. Milovecz elvtár.s jól gazdálkodik a fenntartó vájárokkal is. Szabó István 12. és Radó Péter a leg­nehezebb munkát szokták elvé­gezni, mivel ők már tapasztalt vájárok. Az üreshiány nagyon ritkán fordul elő, mert a szállítószemélyzet jól szervezett dolgozókból áll. A körlet­vezető és a szállítási felvigyázók ál­landóan ellenőrzik és segítik a mun­kájukat. fi körlet dolgozói szeretik a körletvezetőjüket, mert minden problémájukat segít megoldani, mert állandó felvilágosító munkát folytat. A versenyt is szervezi, naponta tájé­koztatja őket, hogy áll a versenytár­suk a Herr-körlet, milyen eredményt értek ők el, mennyit kell aznap telje­síteniük. hogy behozzák a lemaradást, vagy növeljék az előnyüket. „Bumii- zók" is voltak ebben a körletben, sőt most is akad egynéhány. Milovecz elv- társ nem szokott eLmenni ezek mel­lett, hanem megáll és beszélgetni kezd velük, mint Koroknai Ilonával. Neki a múlt hónap közepe táján már négy „bumlija,1 volt. Nem veszett kár­ba az idő, amit a beszélgetéssel eltöl­tött, mert Koroknai Ilona többet nem hiányzott. 'Milovecz elvtárs a munkáját nem egyedül végzi. Az állandóan lejáró aknászok mellett szoros kapcsolatot tart fenn a csapatvezetőkkel ,a párt- csoport reze tökkel. A csapatvezetők sok olyan hiányosságra ,hívják fel a figyelmét, amit ö nem látott meg. A pártcsoportvezetők imerik az em­bereket a körletben, nevelik őket és így sok esetben segítenek a körilet- veztőnek a helyes beosztás elkészílé­pégben. A műszaki vezetés .helyes meg' szervezése nagyban hozzájárult a körkt 122.3 százalékos teljesítményé­nek eléréséhez. A gerényesi Béke tszcs kommunistái indultak elsőnek harcba a békearatás győzelméért Kora hajnalban a gerényesi határ­ban a Béke IlI-as típusú termel öcs-o- port tagjaiból, kilenc munkacsapat, negyvenhárom munkással kezdte meg a hatvanöt hold területen lévő búza aratását. Ezt megelőzően azonban sok- minden történt még a termelőcsoport­ban. Pénteken a tszcs dolgozói még nem gondoltak az aratásra. „Majd csak a jövő héten kezdjük meg“ — gondol­ták. — „Nagyon el vagyunk marad­va a kukoricakapálással. ott van még o tök is, a dohány is, de a fűkaszá'ás sem maradhat uto'sónak. Ezt mind el kell végezni az aratás megkezdéséig, mert akkor majd nem érünk rá“ — állapították meg a tszcs vezetői. így osztották be a munkaterületet is pén­teken, egyrészük a gyapotot perme­tezte, a másik részük szénát gyűjtött, az asszonyok pedig a learatott árpát rakták keresztekbe. ‘Déltájban megeredt az ekő, ami ha- z-akényszerítette a dolgozókat a mező­ről. Kovács elvlársat, a. pártszervezot titkárát ez nem akadályozta meg ab­ban, hogy kimenjen a rozsföldre meg­nézni, mikor lehet már a rotssiti aratni. Ebéd után, mivel az esőtől do'gozni nem lehetett, — összehívta a tszcs pártszervezetének tagjait rövid meg­beszélésére. — Itt megállapították, hogy tizenkét ' kaszával rendel­keznek és a megfelelő .mennyi­ségű segítséget is biztosítani tudják, ha a pártszervezet tagjai járnak elől jó példával és a családtagjaik is se­gítenek a csoportnak aratni. Ezt mind­annyian vállalták, kivéve Litkei elv- társat, aki a Hát nem altarja engedni a csoportba dolgozni, merfonagyon jó­ban van a Fóris kulákkaMés inkább ahhoz adta a fiát szolgálni Olyan ellenségre bízta egy párttag a gyer­mekének „nevelését“, aki még a bé­keivet sem írta alá, aki a legjobban uszít a háborúra a faluban. A kulák brio’yása Litkei elvtárson lceresztül kezd már érvényesülni a csoportban, és ezt jó lesz minél előbb lelszámolni. Gyurkovics elvtárs a tszcs 'elnö­ke ekkor érkezett meg a búzaföldről és elmondotta, hogy elsőnek « húsa aratását hell megrhesdeni, mert a hatvanöt hold nagyrésze már viaszérésben van és mire ezt learat­ják, beérik a többi is. Hz még na gyobb. feladat elé állította a tszcs dolgozóit. Azonnal megalakították az aratópárokat. A DISZ-fiatalok nyolc­tagú brigádot szerveztek, Gyurkovics Játiosné meg odaszólt a férjének: ..Készítsd el a kaszál holnapra, mert elsőnek akarom kezdeni az aratási.“ így tizennyolc kaszásra emelkedett már az aratók száma, mert Gyurko- vicsnén kívül még a kocsisok vál­lalkoztak az aratásra. „Az aratás ti­zennyolc kaszával is elég sekáig tar­tana, ha nem fala nőnk más megol­dást“ — állapítják meg közösen. A. megoldás hamar megszületett, mégpe­dig Csapó elvtársnál, a brigádvezető­nél. — Vasárnap is kell dolgozni mind- annyiunknak és nem engedhető meg, hogy Bakács Józset és Tóth József elmenjenek■ az egyéni gazdákhoz arat­ni, mint ahogy ez már meg' is tör1 tént. Dolgozzunk versenyben és ez nagyban meggyorsítja az aratás üte­mét. — mondotta és mindjárt verseny­re hívta Parocaiék aratócsoportját.. Ezt a kezdeményezést még sokan támogat-, ták. Határozatot is hoztak, hogy a legjobb csoportokat jutalmazni is fog­ják. Voltak azonban egypáran, akik megjegyezték egymás között: „Csak kezdjék el megint, kell is ide ver­seny.“ Ha jól megnézzük, altkor itt is megtaláljuk a kulák kívülről be- fér.kőzött véleményét, amit elsősorban Litkei híresztel. A fiát is azért nem engedi a csoportba, mert a kutaknál jó zsíros étellel tart­ják. Amikor látta, a versenyből csak ö maradna ki, egy nagyot káromkodott és azt mondta: „Hát akkor versenyez­zünk, kihívok mindenkit.“ De látszott rajta, hogy ő nem versenyezni akar. A gerényesi Béke termelőcsoport vezetőinek nem az utolsó pillanatban kellett. volna megszervezni az aratási munkát, hanem már hetekkel ezelőtt. Így nem volt idejük alaposan átgon­dolni, részletesen kidolgozni ennek a nagy csatának a tervét. Nem tudtak minden egyes csoport.tagot biztosítan; erre a munkára, mert nem foglalkoz­tak velük idejében, nem győzték meg Őket az aratási munkák mielőbbi be­fejezésének hatalmas jelentőségéről. Most az aratás megkezdésével még nagyobb lendülettel, példamutatóbban kell dolgozniok elsősorban a tszcs párttagjainak. Foglalkozni kell azok­kal a csoporttagokkal, akik még nem vesznek részt az aratásban és be kell vonni őket ebbe a munkába. Nevel­jék azokat a fiatalokat, akik most a jó munkájukkal kitűntek,, akik segí­ti győzelemre vinni a békearatásukat. Lakíia Mátyás mohácsi kulák, a Tito-és Grősz-banda hű barátja A napokban tárgyalták Grösz József és összeesküvő társai bűnügyét, akik papi palást mögé bújva ' szövetségre léplek az imperialistákkal, népidemo. kráciánk ellen. Külső segítséggel, fegy­veres erőkkel akarták visszaszerezni levilézlet't uralmukat. A Grősz-banda leleplezésével niég nincs vége az ellenség támadásainak. Népünk halálos ellenségei a kulákok fogcsikorgatva szövik újabb és újabb terveiket, hogy megakadó!yózhassák ötéves tervünk teljesítését. így például Lakiin Mátyás mohá­csi 1!) holdas délszláv kulák. még a növényápolás! munkát sem fe­jezte he. Egy hold ősziávpája nincs learatva. A mullévi beadási kötelezettségét nem teljesítette, ezévben a baromfi­éi. szénabeadását szintén nem teljesí­tette. l.aklia Mátyás továbbra is foly­tatja embertelen kizsákmányolását. Takács József cselédjét, 14 hóna­pon át dolgoztatta -éjjel-nappal Ezért 28 forintot fizetett és kö­rülbelül 150 forint értékben egy öltözet vászonruhát vei! neki. bakiin mindig kupeckedésse! foglal­kozik. Adja-veszi a rossz lovakat és ezzel csapja be a dolgozó parasztokat. Lakba Mátyás a fasiszta Tito- handa és Gröszék hű barátja, nagyon „felháborodott“, hogy Grösz és hazaáruló bandájának nem sikerült aljas terve, <“> maga is velük egy üli: egy közös célért harcolt. Azért. Iiogv úgy tegyen nálunk is. mint Jugoszláviában, hogy nyomorlanváko.n kínozhassák r dol­gozók százezreit. Egyik szabotálás után a másikat követi el. Hétfőn egy vemhes- tehenet hajtott a vásárra, ami pár hét múlva borjazik. Helypéng: nem akart fizetni, ezért kulákfondorlattal a vásárteret megke­rülve. hátulról a korláton akarta l>e- ugra'ni tehenét. A vemhes tehén meg. botlott és a Iába kibicsaklott. Lakba Mátyás a beteg állatot minden továb­bi nélkül otthagyta. A tanács, a rend­őrség bárom napig kereste a tehén gazdájá1, de senki nem jelentkezett. V dolgozók azonban megismerték, hogy a tehén Lakba délszláv kulák tulajdona. Mikor felelősségre vonják, hogy miért hagyta ott az állatot, azt mondta, hogy szegyeik hogy hátulról ugratta he a tehenét és fgv inkább lemondott az állatról A mohácsi magyar és délszláv dol­gozó parasztok nagyon jól tudják, hogy Lakba semmit nem szokott szé. gyeink A kulák szándékosan sehe.sitette meg tehenét, hogy szabotálhassa állattenyésztési tervünket Laklln nem azért szabotál mindent, mert szégye! dolgozni, lisneni azért, mert a dolgozók ádáz ellensége, Gröszék és Titoék kebeibarátja, aki mindent elkövet azért, hogy megakadályozhassa ötéves ter­vünk teljesítését. Grősz és hazaáruló bandája felelt Ítélkezett a dolgozó nép. Lakba Má 'vasnak is felelnie kell Imneiéri Egyesek úgy vélik, hogy Lakból min­dig „nvaggalják“ azért, mert dél­szláv. Lakiin nem azért lesz megbüntet­ve, mert délszláv, hanem azért, mert eUoaség. Az összeesküvés tanulságai Köntös Isire, M Untai, Eescsilt István 12) míiszataiasztó íslrá-aknai vájárok részére A Grősz-banda bünperének tárgya­lásakor tebbizben elmondották a vád­lottak a bizonyítóitok súlya alatt ter­veiket. A többi között Payr Hugó, volt gyárigazgató, Mindszenly bizal­mas tanácsadója arcátlan nyíltsággal így vallott Fridrichről, az összeeskü­vők által kijelölt „miniszterelnökről". „Össze akart hívni egy nemzetgyű­lést (Fridrich) és a nemzetgyűléssel ki akarta mondatni a királyság hely­reállítását, meg akarta siavaztatni Ol­tó trónralépését,. Ezenkívül természe­tesen vissza akarta állítani a kapita­lista gazdálkodási rendet. Ennek ve­lejárója: a földet vissza akarta adn: a földbirtokosoknak, az ipari vagyont pedig a gyártulajdonosoknak". Ekkor az elnök megkérdezte tőle: „Ez önnek is szimpatikus volt, mint volt gyárosnak?" Payr pimaszul igy válaszolt: „Ez a polgári mentalitás", • •■„Az ipari vagyont pedig a gyár­tulajdonosának ...” Igen, ezt akar­ták. viszaadni a gyárakat és vissza­adni a bányákat is a tőkést fcnek, be- áLlítan; a hajcsárokat, a csendőröket, aztán hajrá, szívni a munkások vérét. Milyen volt a bányászok élete a múlt­ban? Ki ne emlékeznék erre a pccsvi- déki bányákban? Egyetlen jogia volt: robotolni a DGT uraiért és börtönbe menni, vagy földre zuhanni a csend- őrsortüz után. — ha szót mert emel­ni az emberibb életért, a nagyobb da­rab kenyérért. Aki bement az irodába, hogy béremelést kérjen, azt kirúglak onnan, s elnevezték hazátlan bitang­nak. S ha ezután is tett valamit, ak­kor várt rá a feketelista. .,... Az ipari vagyont pedig a gyár- tulc.jdánosoknak .. .“ Ez volt a Grősz- banda programja. A munkásnak, a bányásznak pedig a régi világot, az Ost enburg-k fi lőni fanén nyel együtt. Ezt szánták' nekünk. Emlékszel Ney Ferenc elvtárs erre a régi világra? Hogyne emlékeznél? Külföldre kellett menekülnöd neked is. mint annyi soknak, mert szót emel­tél az urak rendje ellen, a mérhetet­len kizsákmányolás ellen. Ney elvtárs most István-aknán csapatvezető. Ami­kor meghallotta Gröszék leleplezését, s megtudta mik voltak terveik, egy pillanatnyi gondolkodás nélkül tudta, mi a tennivalója. Megfogadta, hogy még jobban dolgozik., még több szenet termel. Lássák a bitangok, hogy még gyorsabban megyünk előre.Ney elvtárs már szeptember 4-nél tart. teroe telje­sítésében, s egész évi tervét három­negyed év alatt teljesíti. Es emlékeznek a többiek is. Varró Lajos elvtárs is emlékezik, aki új la­kást kapott Meszesen. Ezt is el akar­ták venni tőle. Válaszol ő Í6: több szénnel, jobb munkával. És válaszol­nak a többiek is: Butler Ignác, Né­met Sándor. Bozsér János és ki tudná, mind felsorolni! Együtt válaszol egész István-akna, azzal, hogy tervét a tár­gyalás hónapjában túlteljesítette. De vannak, akik már nem emlékez­nek. Köntös Imre vájár ebben az év­ben már 10 műszakot mulasztott iga­zolatlanul. Auth Antal vájár 18-at., Bencsik István (2- vájár 11 -et. A Grősz-banda. akárcsak a többi el­lenségünk, az elmaradókra, a hanya­gokra, lustákra, rr.iimkaf eg ve le rnl ará­tokra épített. Bennük látta támaszát. Gondoltál-e erre Köntös Imre, Auth Antal, Bér.esik István? Gondoltál-« arra, hogy reád úgy nézett az ellen­ség, mint. olyanra, aki nem védi a népi demokráciát, aki nem szereti- azt, — hiszen nem tesz eleget köte­lességének, nem teljesíti azt, amit az állam vár tőle!? Gondoltatok-e arra, hogy az ellenség bennetek látta és látja a rést, melyen támadni próbál­kozik? Becsületes bányászok vagytok ti is. Világos, hogy ti is szeretitek ezt az országot, s ti is visszahököltök, ami­kor megértitek, hogy az ellenségnek segítettetek mulasztásotokkal lazasá­gotokkal, — akár akartátok ezt, akár nem. Ha eddig nem .értették ezt meg, hát most végleg itt az ideje, hogy megértsétek. Számoljunk csak. Köntös Imre. Tíz műszakot mulasztottál. Ezzel mintegy 15 tonna szénnel kevesebb került ki a bányából. Ha nem hiányoztál vol­na. akkor 15 tonna szénnel erősebb lett volna a hazánk. Megfigyelted, ho­gyan, milyen módszerekkel dolgozott az ellenség? Balázsi, a vasutas kár­tevő csoport egyik tagja mondotta el a tárgyaláson, hogy többek között az­zal is romboltak, hogy másfelé irányí­tották a vonatokat, így aztán sok szén pocsékolódott. Azon dolgoztak, hogy kevesebb szene legyen államunknak. Ti, Köntös Imre, Auth Antal és Ben­csik István, — ha akartátok, ha nem. segítettétek Balázsit. Amit ő tervszerű rombolómunkával idézett elő, azt ti hanyagságból. Pedig ti, nem akartátok ezt. Ti sem akarjátok vissza a DGT urait, a nyomort, a csendőröket Ez a Grősz-banda leleplezésének nagy tanulsága a ti számotokra. S ide­je. hogy ezt a tanulságot megszívleljé­tek. . Bányászelvtársaitok várják, hogy el­mondjátok ti is, vájjon megértetté­tek -e ezt? írjátok meg szerkesztősé­günkbe, válaszoljatok a kérdésre nyíl­tan, becsülettel. fi Baranyameovei Katolikus Papok Békebizottsásának nyilatkozata a Orosz-perről Megdöbbenéssel vettük tudomásul mi, baranyai demokratikus érzelmű katolikus papok, hogy a mi édes ha­zánkban, a dolgozók országában 3 legmagasabb egyházi tisztséget betöl­tő személyek pusztulásba . akarták dönteni az országot, összeesküdtek a magyar népi demokrácia ellen, — az amerikai nagytőkét, a kapitalistá­kat szolgálva, a békés életünket meg­zavarni akaró titóistákkal szövetkez­ve, a dolgozó nép ellen akartak tá­madni. Eszközökben nem válogatva láttak sötét tervük megvalósításához, melyet a dolgozó magyar nép ellen szőttek. Minden tettük, minden cselekedetük távol állott a krisztusi szeretettől és attól a magasz­tos hivatástól, amely elsősorban köte­lessége minden becsületes, népét sze­rető katolikus papnak, aki az or­szágot. építeni akarja és a békéért harcol. Az állam és az egyház között létre­jött megjegyezés értelmében ,Jiltako- zunk és elítélünk minden — bárhon­nan jövő —, a Magyar Népköztársa­ság állami és társadalmi rendje ellen irányuló felforgató tevékenységet.. . Nem engedjük meg a hívők vallásos érzületének, valamint a katolikus egy­háznak államellenes célokra való felhasználását.“ Ma már tisztán lát­juk. hogy akkor, mikor a megegyezés létrejött, miért hallgatott a püspVu kar. Miért csak a hívek és az also- •lapság örült a megegyezésnek, Mi, a megegvezéshez ragaszkodó és aszerint működő katolikus papok bó­két akarunk, a békéért harcolunk. Ez­ért vádoltak bennünket püspökeink, ezért mondtak bennünket hitehagyók nak. az egyháztól elszakadőknak. Fil­lérekből lengettük életünket, mert a>. állam ádta fizetésünket saját száj­ízük szerint osztották el az alsópap­ság között, bogv több pénz maradjon felforgató céljaikra. Dollárt és fegy­vert rejtegetlek. A mi politikánkat rosszal ták és az ,,engedelmességre’* hivatkozva akartak elnémítani ben­nünket, * A néphez hű alsópapeág érezte, hogy a püspöki kar részéről a megegyezés csak írott malaszt. Ez a megérzés már kifejezésre jutott ak­kor, mikor az országos papi béke- gyűlésen elhangzott ez a kijelentés: „Mi élő lelkiismerete akarunk lenni a megegyezésnek/“ Mi vállaltuk és vállaljuk, a mellő­zést és megszólást azok részéről,, akik' ma már a vádlottak vagy az elítéltek padján ülnek. Mi továbbra is a nép mellett maradunk. Nekünk béke kell és nem háború, testvéri szeretet kell és nem dollár- és valutaspekuláció. Mi, demokratikus baranyamegyei ka­tolikus papok a megegyezés Szellemé­ben elit éljük a népi demokráciánk ellen elkövetett bűntettet és az ítélet­tel egyetértünk. Megdöbbentő, hogy akiknek éppen a megegyezés értelmében őrködniük kellett volna a béke felett, azok vé­tettek ellene a legsúlyosabban Békés munkára köte'czték magúkat és rabol­ni akarlak. Nyilvánosan elítéltek min­den háborús uszítást és háborúra spe­kulállak Mi nem azonosítjuk magun­kat. az ilyen emberekkel, mégha egy­házi feletteseink is. Politikájuk út­vesztőbe akarta sodorni az országon és az egyházat, mert egyéni, önző, ha­talomra törő célkitűzéseik népoilcáe- sok és alkotmányellenesek ’ voltak Mi válaszúi az Összeesküvőknek kijelentjük, hogy mél? egv<-ég"sehben állunk dn’rfoz.ó hí­veink mellett és segítségükre Eszünk az aratás, cséulés és betakarítás mun­kájában. Felhívunk minden becsületes dolgozót, hívői és papot, hogy a min­dennapi nagy munkából vegve ki ré­szét. támogassa népünk erőfeszítések, hogy ezáltal is biztosíthassuk népünk békés, boldog életét-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents