Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-28 / 148. szám

1351 JUNIUS 23 8 N fi P L Ó _________________ ■ l — II ■— i ■ l ni ———........... PÁ RT ÉS PÁRTÉPITÉS « Ünnepélyes évzáróval fejeződött be a raajsi tsz pártszervezet politikai iskolájának munkája (Mohácsi járási tudósítónktólj Műt'1 év őszén nagy megtiszte'te.iés érié Mészáros László elvlársat. Majs község tanítóját. A faluban működő Táncsics !orra« 1 őszöve:kezel pártszer- vezető, — azért mert az iskolás gye­rekek kiváló nevelése meílelk párt- munkál is végzett, jól dolgozott — egy politikai iskola vezetésével bízta még. Nagyon örült, amikor a párt tit­kár elvtárs közölte vele ezt. Húszon rit dolgozó paraszt elvtárs poli'íkai nevelését híz a a pártszervezet Mészá­ros elvtársra. Tudta, hogy komoly erőfeszítéseké! kell lennie, bogy e szép és nehéz megbízatást, — úgy ahogy ezt Pártunk minden propagan­distától elvárja — végre tudja haj­tani. Komoly dolgozó parasztok szemei figyelték mindenegyes szavát. Mindig let kiismerd esen felkészüli uz előadásra. He az elvtársak eleinte csak hallgat­tak. Nehezen indult meg az előadás felett a vita. Mészáros elvtárs érezte, hogy valami hibának kell lennie. De egyedül sehögyscm jött rá. A hallgatók sem figyelmeztették. Egy napon Gregor elvtárs, a mo­hácsi JB-t'ilkár meglátogatta Mé­száros elvtárs szemináriumát. Gre­gor elvtárs rávilágított, hogy ml az oka annak, hogy a hallgatók nem szólnak hozzá az előadáshoz. Mészáros elvtárs módszere nem volt jó. Azért, mert egy előadás­ban rengeteg kérdésről beszéli és a lényeg elvcszclt a sok beszéd­ben. Mészáros elvtárs megköszönte a segít­séget. Legközelebb már csak négy kérdési dolgozott fel. a főkérdésekel pedig a gyakorlati példák sokaságá­val tette élénkké, mozgalmassá, szí­nessé. Az új módszer, eredménye azonnal jelentkezett. Nemcsak, hogy hozzászóltak a kérdésekhez, hanem éberen figyelték egymás szavait és ha esetleg egyik elvtárs nem tudott va­lamit jól megmagyarázni, a másik nyomban kisegítette. A sok és színvonalas hozzászólás eredménye az 'lett aztán, hogy nemcsak a hallgatók tanultak Mé­száros elvtársitól, hanem maga a propagandista is rengeteget tanult hallgatóitő!. Az előadót nagyon megszerették hall­gatói. Mészáros elvtárs már nem is tudta kivárni a szemináriumi napo­kat, hogy találkozzon hallgatóival, hanem felkereste őket lakásukon "is, hogy elbeszélgessen velük, ott is ia- nítsa őket az anyag helyes feldolgo­zására, a jó jegyzetelésre. Maga Mé­száros elvtárs is tagja a termelőszö­vetkezetnek, eddig is dolgozott olt, s most a tanítás befejezése után még többet dolgozik — így igen sokat van együtt a dolgozó parasztokkal, hall­gatóival. A politikai iskola Így a kö­zös tanulás, a közös munka során szilárd egvséggé kovácsolódott, a ter­melőszövetkezet gerince lett. <4* ünnepélyes összefoglalót 21-í'i) tartották. Az oktatási évadot 25 hallgatóval kezdték. Közben nemhogy elmaradtak volna a tanulásról az élv- iúrsak, hanem ellenkezőleg, fokozato­sán emelkedett a hallgatók száma. Az évzáró összefoglalón már har­mincán jelentek meg, hogy szá­mot adjanak Pártunknak arról: Mit tanultak az 1950—51-es ok­tatási évad alatt. Ezen az ünnepélyesen megrendezett összefoglalón már nem kellett sokai beszélnie '-«záros elvtársitok. A szót már a hallgatók vitték. A végén is­mertette a tanulmányi eredményeket. Ez", már papírra fektette. mert az előadó elvtárs egész éven ál pontosan jegyezte egy naplóban az eJvtársak felszólalásait, a hiányzásokat, ki ho­gyan vette észre az elvi hibákat slb. így természetesen nem volt nehéz ér­tékelni az elvtársak fejlődését, s ez megkönnyítette a következő oktatási évad jó előkészítését. Erdélyi András és Kiss József' elvtársakat az 1951/52- es okta'lási évadban politikai iskola- vezetőknek javasolta Mészáros elv- társ, mert ezek az elvlársak fejlődtek a legtöbbet. Mindig pontosan és jól felkészülve jelentek meg az órákon. Ifj. Kiss Jánost és Árvái Gézát DISZ- iskola előadónak javasolta, a lobbi hallgatót pedig egy fokkal magasabb oktatási formába javasolta, mert jól fejlődtek, tanultak az elmúlt évben. Az oktatási évad befejeződött, de azérl tovább folyik a tanulás a niajsi termelőszövelkezet pártszervezetében. Mészáros elvtárs időnként összehívja régi hallgatói! és közösen megvitat­ják: Mik azok a központi feladatok, melyek végrehajtásáért először is a kommunistáknak kell síkra szállniok. Ezek a megbeszélések is segítenek ab­ban, hogy a majsi tsz dolgozói is győzelemre viszik a békearatás nagy csatáját. A. 15.’ t i Bőrgyár tlelpzói Mayen barcsijának a minőség javításáért — Minőség? — ismétli a kérdést Leipám István és Tészás Károly a Bőrgyár készáruraktárában. „Javulás van“ —. adják a választ, majd el­mondják, hogy a minőség javulása nagyobb lehelne, ha a dolgozók vala­mennyien átéreznék, hogy nemcsak mennyiségi, hanem a, minőségi ter­melésre is törekedni kell. Különösen szükség van erre a Bőr. gyárban, ahol néhány hónaprii vissza­tekintve komoly hiányosságokat ’ehet o téren tapasztalni, a meszes- műhely egy részlege a Bőrgyárnak. Ebben az üzemrészben hetekkel ez­előtt még két munkás éjszaka dol­gozott. Amikor a bőrökből már kész­áru Lett, akkor vették észre, hogy több darab minőségileg nem megfe­lelő, anyaga szétválik. Keresték a hibát, dis hosszú ideig nem találták meg. Amikor a meszesben megszün­tették az éjszakai munkát, a hiba is megszűnt Néhányan arról beszélnek a Bőrgyárban,-hogy a két. éjjeles fc. Időtlenül túlm-eiegiiette. a bőrökéi és ebből származott a minőség romlása í-s, az hogy a másodosztályú bőrből negyedik "osztályú lelt. Bizonyítani ezt nem tudják, mert. nem is ellen­őrizték az éjjelesok munkáját. Ugyan­ebben a műhelyben.* a talpcsoportnál június 21-én Vidus Mihály 40 fokra felmclegííefte a mésztelenitő vizet. A mósztelenítö víz felmelegítésének fet. só határa 26—28 fok. Mohácsi Gyula kérte meg Vidust, hogy kapcsolja be a gőzt, mert öt órára dolgozni megy. Vidus a kérést teljesítette, de Mo­hács/ a megígért időpontra nem jött és háromnegyed hatkor már 40 lók meleg volt a víz. Hogy milyen minő­ségi romlást szenvedett ezáltal a bőr, azt még nem lehet tudni, az majd a későbbi munka során derül ki. A készáru raktárban a bőrökön- karcolásokat is lehrt lá'ni, aminek egy része még az állaton keletkezett, míg a másik már a gyárban. Ennek egyrészn a cseresműhelybő! szárma­zik. Itt ugyanis hegyes kampókkal do'goznak, ezzel fogják meg a csú­szós bőrt. Ha a kampó nejn tűhegyes, nem tud beleakadni a bőrbe, hanem Azon karcolást ejt. — Sűrűn előfordult az a műhely­ben — ismeri el Horváth elvtárs, művezető — és gondatlanságból fal kadt. Néhány héttel ezelőtt egy-egy de. kádban 50 darab bőr volt olyan, ami a cseresmöbo'yben kapott karcolást. De előfordult és előfordul a bőrök megkarco-lása a meszesben is. itt nem a hegyes kampóktól, hanem a késtőt ered. Sokat ront a karcolás a bőr minőségén, kárt. okoz a gyárnak, a nemzetgazdaságnak. Javulás van a hőr *** »n ősegében —— mondták a készáru raktárban, ahol legjobban látják, hogyan áll ez a kérdés a gyárban. Annak a 1 vé'e- niénynek. hogy j.'ehmne jobb is a bő­rök minősége, alapja van- Kedden 400 darab bőrt vittek vissza az ap- róbőrüzembe, mert minőségileg hibás volt. Néhány nappal ezelőtt’ 13—14 darab nubuk-bőr piszkos lett a bok- szos I. üzemrészben: Ez a két leg­utóbbi eset is bizonyítja, hogy van még tennivaló a minőségjavítás te­rén a Bőrgyárban. Ennek egyik mód­ja az egyénj felelősség megszilárdítá­sa. Ezen a területen hibák vannak még a gyárban. Á 'egdöníöbb munkáknál, — ígv többek között a meszesműhelyben is, — a bőrön dolgozó munkás beleüli jelzőszámát a bőrbe és így megálla­pítható, hog-v az a bőr kinek a' kezén ment keresztül. Ezzel azonban távol, ról sincs megoldva ez a kérdés. Egy­részt azért mert ha valami minőségi hibát ejt. rajta a munkás, akkor nem üti be a jelzőszámát, .'.elcsúszik a többi között* — mondják. Ilyenkor aztán csak azt lehet megállapítani, hogy melyik műhelytől ered a hiba, de, hogy kinek a hibája, azt kiderí­teni a jelenlegi ellenőrzés mellett lehetetlen. Több helyen semmiféle jelzést nem tesznek a bőrre, semmi olyan mód nincs, ami lehetővé tenné az egyszemélyre is kiterjedő minőségi ellenőrzést a hiba észrevételekor. így a hanyag munkáért legtöbb esetben emrarad a felelösségrevonás. Ezen feltétlenül változtatni kell a Bőrgyár­ban. De nemcsak a munkások felé, hanem a műszaki vezetők felé i,. A Szabad Nép, Pártunk központi lapja hatalmas feladatot tölt be szó. cialista építésünkben. Segíti munkán, kát, ismerteti Pártunk és kormányunk határozatait, ötéves tervünk győzelmi eredményeit, feltárja hibáinkat, be­számol a Szovjetunió természetátala­kító munkálatiról, a nemzetközi helyzetről, leleplezi a Tito-Sa'al­jas mesterkedéseit cs feltárja a mi le­győzhetetlen erőnket, a béketábor erejét, utat mulat a mindennapi harc ban. Éppen ezért kell terjesztenünk a pártsajlót és nem szabad a pártlapok terjesztését kampányfeladatnak tekin teni. A görcsönyi kommunisták már jó úton járnak. Dallos József elvtárs az Augusztus 20. tszcs üzemi párt­titkára vállalta, hogy az eddigi 45 Szabad Nép előfizető mellé még eb ben a hónapban 10 új előfizetőt szer­vez. Ezen kívül előfizetőket szervez nek a Dunántúli Napló számára is, Vállalta ezen kívül Dallos elvtárs, hogy a községi alapszervezet és az I. típusú tszcs párltitkárával, vala­mint a községi tanács elnökével úgy szervezik meg az előfizetésgyiijtést, hogy a februári kampány óta lemor­zsolódott .35,Szabad Nép előfizetőt még e hónapban visszaszerzik és újabb 35 előfizető számára indíttatják meg a lapot. A görcsönviek a Szabad Nép előfi­zetői táborának erősítéséért versenyre ki kell szélesíteni az ellenőrzést. - * A dolgozók többsége átérzi a Bőr gyárban a minőségi munka jelentősé’- gét. Több helyen harc is indult ezért. A cseres-műhely dolgozói az alkot­mány ünnepére vállalták, hogy .ímeg. szüntetik a kampózástól eredő karco­lásokat. Vállalásuk megvalósításában haladtak is előre. A legutóbbi dekád­ban már csak két darab karcolásos bőr volt, az azt megelőző 50 helyett. Semmi más nem szükséges hozzá mint az, hogy lelkiismeretesen kihe­gyezzék a dolgozók a kampókat. — Ennyit pedig kötelességte megtenni mindenkinek. A csomagolásnál is har cot indítottak a bőrök minőségének megőrzéséért,. Az elért eredmények csak, a kez­detet jelentik a Bőrgyárban. A dol­gozóknak át kell érezniük még job­ban a minőségi munka jelentőségét legalább úgy, mint ahogyan érzik és tudják azt. hogv a Grősz-per vádlot- tai hova akarták visszataszítani dol­gozó népünket, a Bőrgyár dolgozóit is. Azt írják a bőrgyáriak leveliikben: „A mi válaszunk ezeknek a bitan. goknak az. hogy íokozzuk a harcot a munka frontián az alkotmány ün­nepének tiszteletére, hogy ezzel is csapást mérjünk az ellenségeinkte." A bőrgyári dolgozóknak ez a harca ne csak mennyiségi, hanem minőségi munkáért folyó harc is legyen. hívják ki járásuk valamennyi közsé­gét. A jó példát számos más község is követi. Tengeri község DÉFOSZ szer­vezete vállalta, hogy júniusban négy új Szabad Nép előfizetőt szervez, a Rádfa-pusztai termelőcsoport elnöke öt új előfizető szervezését ajánlotta fel. A felajánlások azt is tartalmaz­zák, hogy az új előfizetőket meg is tartják állandó olvasónak, A szervezés közben nem szabad megfeledkezni az ellenségről. Az el­lenség tudja, hogy a pártsajtó erőt ad a dolgozóknak harcukhoz, hogy a pártsajtó, a bolsevik sajtó útját járó Szabad Nép, a Párt legélesebb fegy­vere. Természetes, hogy az ellenség ezt a fegyvert szívesen kivenné a dolgozók kezéből, hogy gyengítse ere­jüket. Vannak olyan esetek is, amikor a pártfunkcionáriusok sem veszik ész­re az ellenség hangját, sőt az magú. kévá is leszik. Tésenv községben pék dául a pártszervezet cs a tanács a nyári munkákra való hivatkozással nem akart szervezni Szabad Nép elő fizetőket. A békearatással együtt, a béke­tábor erősödésével együtt induljon yneg a harc a pártsajtó erősítéséért is. Itt, a déli határ mentén feladataink még nagvobbM, mint az ország más részén. Pa- ’heteinknek, minden egyes komi inak. népnevelőink nek fontos feladata, hogv minder, erő­vel harcoljon a pár.tsajtó erősítéséért. Versenyben a párt sajtó terjesztéséért A beadási kötelezettség — törvény! Jéiius 1-ig pontosan teljesítsék községeink a baromfi- és tojásbegyüjtési tervet Megyénk a tofáabegyirtésben élenjár, de ugyanakkor meg kell állapítani, hogy még mindig jelentős lemaradás mutatkozik a július J-J e'öirányzat teljesítésénél. Baromfibe_ adás terén, az előirányzott 10 szá­zalék helyett eddig mindössze 4.6 szá­zalékot teljesítettünk. Mi a^ oka a lemaradásnak? Nem utolsó sorban az, hogy a megyei ta­nács nem ellenőrizte meglelelően a begyűjtési hálózat munkáját. Nem egy esetben megtörtént, hogy dolgo­zó parasztjaink örömmel adták vo’na be a baromfit de nem volt meg rá a mód, mert a begyűjtő szervek nem működtek megfelelően. A megyei ta­nács begyűjtési osztálya nem lépett lel kellő erél’yel, hogy a baromfi­ketreceket és ládákat idejében biz­tosítsák és nem serkentette kellő ön­tevékenységre a Barnevál vezetőit. — Maga a Barnevál itteni vezetősége látva a tojdsbegyüjtésben elért ered­ményeket, önhittségbe esett, a hibákat nem látta teljes nagyságukban és nem is vizsgálta meg, hol van azok mögött az ellenség keze, pedig rövid vizsgalat után megtalálhatta volna az apparátusában is, például Sásdon és Hidason is. Nem fedték fel idő­ben és nem számolták fel az ellen­séges cselekedeteket — például azt, hogy egyik helyen a sovány barom­fit nem vették át, másik helyen a kakast —, melyek veszélyeztettek dolgozó parasztságunk begyűjtési készségét. Maga a MÉSZÖV megyei kirendelt­sége sem lépett fel elég erélyesen a hibák megszüntetése érdekében. A fői dmű vessző vetkezeti felvás árlókat nem világosította fe! arról, hogy a begyűjtés nem üzleti, hivatali kérdés, hanem mindenekelőtt forradalmi, har­ci feladat, olyan feladat, melyet bü­rokratikus módszerekkel nem lehet megoldani, hanem csak az ügy iránti szeretettel, lelkesedéssel. Nem egy esetben a felvásárlásit olyan embe­rekre bízták,- akik mellékfoglalkozás­ként, félkézzel és szív nélkül végez­ték ezt a munkát. Nem sarkalta ön- tevékenységre a begyűjtő szerveket, s ig-v sok helyen még ott sem gon­doskodtak a begyűjtött baromfi el. szállításáról, vagy gondos etetéséről, ahol erre mód lett volna. Sok eaetben a lemaradás oka az egyes községekben tapasztalható opportunizmusban rejlik. Begyűjtő szerveink. tanács-funkcionáriusaink nem egy esetben megalkuvó állás­pontot foglalnak el a begyűjtés kér. désében. A szigetvári járásban és a sellyei járásban például nem léptek fel a kulák aqitációjával szemben, nem magyarázták meg a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a tojásbeadási kö- te’ezetiség — hazáját- szerető, be­csületes dolgozó parasztságunknak mindenekelőtt B-köteiezettségének keli eleget tennie és csak a felesle­get adhatja be C-vételi jegyre. Ezért történt meg az, hogy például Vé- ménd községben, ahol egész évi tér. vüket túlteljesítették, a beadott to­jásnak mindössze egyharmadát adták B-vételi jegyre. Más községekben a kulákok -be­adási kötelezettségének feltétlen tel­jesítése körül mutatkozik opportuniz­mus. Járási ‘ begyűjtési csoportjaink és járási tanácsaink túlnyomó több­ségét többízben kellett íigye'meztetni arra, hogy egyetlen pillanatig se tűrjék a kulákok sZabotálását a be­gyűjtés teljesítése terén, hanem min­den körülmények között szerezzenek érvényt népköztársaságunk törvényé­nek. gondoskodjanak arról, hogy a kulák maradéktalanul teljesítse be­adási kötelezettségét. Sokhelyütt egy­szerűen belenyugszanak községi ra. n ácsaink abba. hogy a kutaknak ,,nincs“ baromfia, s nem veszik ész­re, hogy miközben begyűjtési kötele­zettségüket szabotálják! nyugodtan hordják a piacra a baromfit. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a termelőcsoportok beadási kötele, z.ettségüket hfzotrsertésben teljesíthe­tik, de tanácsaink sok esetben ennél tovább már nem láttak: nem gon­doskodtak arról hogy a termelőcso- nortok — ahol még nincs baromfite­lep. — az erre adott hitelek felhasz­nálásával minél előbb létesítsenek hammiilelcpckct. A begvfljtés lemaradásának nem uíolsó sorban dka az is. hogy sz4- mos helyen hiányzik a kommunisták, tanácsfunkcionórlusok példamutatása Erdősmecskén Sándor Imre tanácstag, akinek 540 tojást kell beadnia, mind­eddig 3emmil sem adott be Lőrinc Ferenc tanácstag sem adott be egyet­len darabot sem És vajjon hogyan ludja meggyőzni a do'gozó paraszto. kát Simó Ambrus íöidművesszövet- kezeli felvásárló, aki 390 darabos kö felezettségéböl egyetlen darabot sem adott be?! Pedig példát vehetnének — ők, akiknek példát kellene tmw tatniok —, ugyanebben a községbetf is Maros Ferenctö], Hantos Józsefről, Kiss Tóth Györgyről, Kotánczi Mi- hályról. akik már egész évi tervüket teljesítették, illetve túlteljesítették. í Alietryíijlésben élenjáró járások“ ban {sellyei, mohácsi, siklósi járások}! is akad számos olyan község, mely hátráltatja a járás egészét, Bár, Szűr, Babarc, Szé'kelyszabar, Magyarmocs- ke. Királyegyháza, erősen lemarad­tak, nem is beszélve olyan községek» ről, mint a pécsi járásban Gorica, Kökény, Cserkút és Pellérd, a sikló­si járásban Cun, Rádfalva, Diósvisz. ló, Nagytótfalu, a villányi járásban Ujpetre, Mocska, Magyarboly, a pécs. váradi járásban Apátvarasd, Hidas, Eilend, a szigetváriban Merenye. Al­sóméit ék, a komlóiban Szárász, Mán­ia — és folytathatnánk a sorolást to^ vább. Pedig lenne ezeknek a községeknek honnan példát venntiök! SIklósnagy~ falu, Kislippó, Sárok. Szászvár és egy egész sor község már egész évi be­gyűjtési előirányzatát túlteljesítette, s hosszan lehetne sorolni azoknak a községeknek a nevét, melyek már rég teljesítették a július 1-ig kötele, zö 70 százalékot a tojásbegyüjtés te­rén. Alsószentmárton, Matty és még több község, melyek közvetlenül n határ mellett. *a fasiszta Tito-banda szomszédságában vannak, baromfi ütemtervüket js rég túlteljesítették s már az új ütemterv teljesítésén dol­gozónak. Ezeknek a községeknek dél­szláv és magyar dolgozói példát írni- tatnak egész megyénk számára, meg. mutatják hogyan kell tetteikkel alá. iámaszíani a békealáírást, hogya*» kell erősíteni hazánkat. A lemaradást néhány nap a’aH — szombat, estig — mindenütt be kelj hozni. A beadás hazafias kötelezett­ség, törvény, melyet teljesíteni min­den dolgozónak elsőrendű feladata. Jó felvilágosító munkával, lelkes harc­cal néhánv nap alatt ezt el tudjuk érni. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a mohácsi járás példája, mely baromfibegyüjtési tervének teljesíté. sét néhány nap alatt 5.2 százalékról 9.3 százalékra emelte, a pécsváradl járás is el tudott érni igen rövid idő alatt kétszázalékos emelkedést, pedig febhetn a járásban van a legtöbb pa­nasz a begyüjtőszervek munkájával kapcsolatban. A feladat az, hogy a pártszerveze­tek fogják össze a községek vala­mennyi tömegszervezetét, becsületes dolgozóját, s jó íelvilágosíló munká­val induljanak harcba azért, hogy megyénk határidőre teljesítse és túl* fe’jesitse begyűjtési előirányzatát Keressék fel házról-házra járva azo­kat a dolgozó parasztokat, tszcs-ket, ahol hátralékban vannak és győzzék meg őket kötelezettségük teljesítésé- ■ nek fontosságáról, magyarázzák meg nekik, hogyan védik ezzel is békén­ket. Do'gozó parasztságunk különösen most. amikor lelepleződött a hazaáru­ló Crősz-banda valamennyi aljassá­ga. amikor feltárult ennek az ellen­séges, a népet vadul gyűlölő fasiszta összeesküvő csoportnak valamennyi aljassága. világosan látja: hogyan és mit kell neki tennie hazája erősítésé­ért, hogyan ke!-' válaszolnia a lelep­lezett ellenségnek. A megyei laoács gondoskodni fotf arról, hogv a körzeti begyűjtők min. den 24 órában — lia kei], étjei is. felkeressék községeiket A körzeti felvásárlók versenyben gondoskod­janak arról, hogy ketreceiket minél gyorsabba-e forgassák, ürítsék és út­ból töltsék meg. A földmüvesszővet- kezetek pedig ne siránkozzanak láda. hiányról, hanem ha szükséges, akkor öntevékenyen, hulladék-deszkákból " készítsenek ládákat, ketreceket. Tanácsaink egy pillanatra se fe­ledkezzenek meg arról, hogv o ka­jáltok sZabotálását nem szabad meg­tűrni. a törvényes eszközökkel biz­tosítani kell. hogy valamennyien ma­radéktalanul eleget tegyenek tőivé nyes kötelezettségeiknek. A most előttünk álló begyűjtési harc győze’me elősegíti harcunkat a gabonabegyüjtés terén is. Megyénk a tojásbegvüjrésben most élenjár. Min. den erővel biztosítani kell, bogy to­vábbra is élen járjunk a tolás- és baromfibegvüjtésbon, hogy a Tiío-fa. siszták határán lévő Baranya megye dolgozói még világosabban megmu­tassák az egész népnek, hogy szi­lárdan helytállnak. Jelentse ennek a csatának a győzelme azt, hogy me­gyénk élen fog járni a gabonabe* cfyüjtés nagy csatájában is Gellér B Miklós a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents