Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-28 / 148. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Grfisz-per rádiósainak felszólalásai az utolsó szó jogén (2. o.) — A dolgozó százmilliók világszerte lelke« örömmel fogadták I. Á. Malik elvtárs rádiónyilatkozatát (2. o.) — Megalakult a veszprémmegyel katolikus papok békebizottsága (2. o.) — Ünnepélyes évzáróval fejeződött be a majsi tsz pártszervezet politikai iskolájának munkája (3. o.) — A Bőrgyár dolgozói keményen harcolnak a minőség javításáért (3. o.) — Július 1-ig pontosan teljesítsék községeink a baromfi- és tojásbegyüjtési tervet \ _____________._________________________________________ I \ AZ MDP BA N\ fAh ■ -• rtv.- r-á óv4 EG fl® PÄ RTI 3i zen ÍTJÁC iX LÄPJÄ Vili. ÉVFOLYAM 148. SZÁM w^Lm —wawmmmm ARA W <j filler .... CSÜTÖRTÖK, 1851 JÚNIUS 28 A BÁNYÁSZOK VERSENYE Példamutatóan, időben aratják le a rozsot, a biizát, — így válaszolnak aGrősz-banda aljasságaira a kémesi dolgozók Bányáinkban a ciklusos fejtési módszer kiszélesítése megköveteli, hogy a fejtésekben dolgozó munkacsapatok között megvalósuljon a teljes összhang, a munka zökkenő- mentessége. Emellett elsőrendű tényező, hogy a műszaki vezetés és a fizikai munka közötti kapcsolat is a legteljesebb legyen. Enélkül egyenesvonalú, akadálymentes fejlődés a ciklusos munkamódszer {»szélesítésében lehetetlen. Több, mint másféléves tapasztalatok vannak már arról: ha valamit bányászaink, jól, gyorsan, eredményesen akartak megoldani, akkor munkaversenyt indítottak. Ahhoz, hogy a ciklusos fejtési módszert továbbfejleszthessük, szükséges, hogy a munkaverseny formáját továbbfejlesszük, — továbbra is az egyéni versenyt tekintve kiinduló alapnak. Olyan versenyt kell létrehozni, amely egyaránt mozgósítja és kötelezi a vájárt, a segédvájárt, a csillést, a körletaknászt, az aknászt, a mérnököt, a szállítókat, a napszinten dolgozókat, a feladatok, a vállalások maradéktalan végrehajtására. Ha bányáinkban a párosversenyek eddigi eredményeit és hiányosságait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a vállalást tett vájár sok esetben a maga hibáján kívül nem tudta azt végrehajtani, mert egyrészt a másik munkacsapat, másrészt pedig a műszaki vezetés nem biztosította neki a megfelelő feltételeket. Ez pedig abból ad$? dott, hogy amikor a vájár vagyí'ie.; gédvijjár felajánlást tett több Aszón kitermelésére, versenyre ke.lt másik dolgozó társával, tervelőirányzatával, akkor a szenet ^Átszállító csillések, a fejtést biztosító munkások, .az ürescsillét bizfes|fó fel. vigyázat, az egész fejtöpff^ munkát irányító Tj^szaki vezefpíjá* nem voltak versenyben, nem vállaltak kötelezettségeik éA így közvetlenül nem voltak wdekelve a vájár felajánlásának végrehajtásában. Ezt a hiányosságot javítja ki az a munka verseny-szervezési forma, amelyet Szikra Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára javasolt a szombaton tartott bányászértekezleten. Közeledik alkományunk ünnepe és a Bányásznap, Az a megmozdulás, ami kifejlődött eddig is alkotmányunk ünnepe és a Bányásznap tiszteletére, egészséges, hazafias megmozdulás. De még egészségesebb lesz, még eredményesebb lesz, ha olymódon szervezzük a munkaversenyt, hogy az a csilléstől kezdve egészen a bányamérnökig, valóságos, eleven verseny legyen. Mi ennek a módja? Egyik fejtési csapat például vállalja, hogy nem 100, hanem 140 csille szenet termel ki egy műszak alatt. Ezt a csapat tagjai egymásközt megvitatják, valamennyien vállalást tesznek tervelőirányzatuk túlteljesítésére, amiből aztán az egész csapat vállalása keletkezik. A csapat párosversenyre hívja egy másik harmad csapatát. Igen, de a több szén kiszállításának lehetősége ezzel még nincs biztosítva. Ezt a csapat vezetője megbeszéli a körletaknásszal, a csillésekkel, A csillések pedig azt vetik fel: „Mi kiszállítanánk, vállaljuk is a versenyt, de rossz a vasút, leesik a csille, rossz állapotban van az alapvágat. Bizt°sitsák ennek kijavítását és vállaljuk. a versenyt." A hiányosság kijavítását az illető körletaknász intézheti el. Mit tesz a fejtési csapat és a csillések? Megbeszélik a kőrletaknásszal, hogy mire vállalkoztak, mi az, ami gátolja végrehajtását. A csapat egyezséget kőt a csillésekkel, a körletaknásszal, hogy biztosítsák a kiszállítást és több lesz a termelés, A körletaknász is megtárgyalja ezt a csillésekkel és egyezséget kőt velük: „Vállalom a hibák kijavítását, ti is vállaljátok a versenyt Tehát a vállalás végrehajtásának egyik akadálya eltűnt. De van másik is. Az előkészítő munkák lemaradtak a fejtésnél. Ez is gátjává lehet a versenynek. A vállalást tett csapat versenyre hívja az elővájáson dolgozó vájárokat, csilléseket, hogy biztosítsák nekik a fejtés időre való előkészítését. Az elővájásban dolgozók vállalnák, de náluk például az a hiba, hogy későn tudják elkezdeni a munkát, mert messzire kell fáért menni és ez elvesz vagy másfélórát a termelő munkából. Mit tesz ekkor az elővájási csapat? Megtárgyalja a problémát az illetékes műszaki vezetővel. Egyezséget kötnek, hogy a vezetés biztosítja a fát, a vájárok pedig biztosítják az elővájási munkák meggyorsítását. Itt is megindult a verseny, Ha esetleg hiba van még az éjjeles faadással, a fejtési csapat- vezető versenyre hívja őket, a faadók pedig az illetékes műszaki vezetőt, hogy biztosítsa nekik a feltételeket a vállalás végrehajtásához. Tehát a fejtési csapatnál minden munkahelyen elindult a verseny. A csapat versenyben van a másik harmaddal, az éj jelesekkel, a csillésekkel, az elővájásban dolgozókkal és az egész munkarészbe g versenyben van a közvetlen műszaki irányítással. Ez pedig továbbfejleszthető az egész bányamezőre, a másik körletre, végső fokón az egész bányára, ami aztán versenybe állítja az üzemvezetőt, a mérnököt, mert az alsóbb műszaki vezetés csakis úgy tudja megoldani vállalását, ha a felső műszaki vezetés is kötelezettséget vállal a műszaki munka megjavítására. Ezzel a sokoldalú párosversennyel a fejtési csapatok között, a csillések, az elővájási csapatok között, az aknászok és körletaknászok, a bányamesterek, mérnök és üzemvezető között ver. seny indul meg, amelynek eredménye több szén termelése lesz. Ha az egyik versenytárs nem hajtja végre a vállalását? — felelősségre lehet vonni. Ha nem az ő hibájából származik? — felelősségre le. hét vonni egészen az üzemvezetőig, a mérnökig a vezetést a hiányosságokért. Ez a párosverseny nem Hagy ki senkit a versenyből, nem tesz senkit „érdektelenné", És ez nemcsak a földalatti munkásokra vonatkozik, hanem a napszintiekre is, mert ők is részesei annak a munkának, ami.nap, mint nap a szén- termelést segíti elő. Ez a verseny folyamatossá, valósággal gyárszerűvé teszi a bányát, ,,széngyárrá ‘ változtatja az egész bányaüzemet, módot nyújt arra, hogy zökkenőmentessé tegyük az egyes munkarészlegek együttműködését, ez pedig a ciklusos fejtési módszer kiszélesítését teszi lehetővé. Nagyszerű dolog ez. Most azon kell dolgoznii ?,ogy megvajó_ süljön. Az árpa aratását Kémes község dolgozó parasztsága belejezte. Mi, kémesi dolgozók így felelünk a háborús gyújtogató Gröszék aljas terveire, hogy az árpának a learatását 23-ra teljes egészébén elvégeztük. Példamutató, jó munkát végeztek: Kálmán Lajos középparaszt, ífj. Csőmé Péter. Varga Jenő és Vas Józsefné egyéni dolgotok. Különösen Vas Józsefné Végzett jó munkát, akit most küldtünk nagy lelkesedéssel a Szovjetunióba azért, hogy a szovjet szocialista mezőgazdaságot tanulmányozza és elhozza onnan községünk dolgozó parasztjainak a tapasztalatokat. Az árpa aratása után azonnal hozzáláttunk a rozs és a búza aratásához, amit a minisztertanács határozata sze rínti időben végezünk el, úgy, hogy a szemveszteséget kiküszöböljük. Mert tudjuk, hogy Kémes községben a 230 hold búza aratásánál holdanként csak 50 kiló szemveszteség érné dolgozó parasztságunkat, akkor is 130 mázsa búza kárt jelentene az. Ez országos viszonylatban sokeze" mázsa gabonát tenne ki. Mindezeknek tudatában van községünk minden becsületes dolgozója és ezért lát hozzá a búza aratásához viaszérésben. Látjuk azt, hogy a mostani aratás békeharcunk egyik nagy csatája, ebből a csatából minden becsületes békeszerető dolgozó parasztnak kt kel vennie a részét. Különösen nekünk, kémesi dolgozóknak, akik itt vagyunk a határ tói nem messze, Itt acsarkodik szomszédságunkban Tito és áruló bandája, fogát vicsorgatva és gyűlölettel nézi népi demokráciánk fejlődését és a békearatásunkat. A jugoszláv dolgozók, akiket Tito áruló bandája szolgaságban tart és Boldog, Örömtől ragyogó arcú em berek gyülekeztek kedden este a Párt oktatók Házában. Nagy útra készü lődtek. Abba az ország'ba, melynek egyik felében akkor kél a Nap, ami kor a másikon lenyugszik, abba az országba, melynek egyik részében pálmafák zöldéinek, virágok illatoznak akkor, amikor másik részében az északi fény csodálatos színei világítják meg a soha el nem olvadó havat. Abba az országba indultak innen az összegyűlt dolgozó parasztok, ahol újtipusú emberek már a kommuniz must építik, melynek végtelen rónáin a kombájnok ezrei aratják az ágas búzát, melynek bányáiban réselögépek termelik a fekete gyémánt ezertonnáit, melynek földjeiről úgy tör az égnek az olaj. mint a szökőkutak csillogó vize. Nyolc dolgozó paraszt, megyénk ötvenötezer parasztcsaládjának küldöttei indultak innen abba a esodákto-s világba, melyről eddig is már olyan sokat hallottak és melynek látására valamennyien vágyunk. El indultak, hogy átadják a dolgozók üti vözletét a Szovjet embereknek, hogy választ hozzanak azokra a kérdésekre, amelyeket küldőik bíztak rájuk. Az ö szemükkel nézi meg megyénk dolgozó parasztsága az ágasbúzat, az ö kezükkel tapogatják meg a terme' lőcsoportok állatgondozói a napi hal' van_ liter tejet adó kolhozteheneket, az ö meggyőződésükön keresztül győződik meg egyénileg gazdálkodó /w- rasztsáynnk g termelőcsoport, a közös gazdálkodás előnyeiről, fejlődést lehetőségeiről kizsákmányol, örömmel figyelik a mi jó munkánkat, azt, hogy mennyire harcolunk mi a béke megvédéséért szabad országunkban. Mi, kémesi dolgozók gyűlöletünket fejezzük ki Grősz József és társai iránt, akik aljasul kormányunk és dolgozó népünk ellen törtek, fegyveres összeesküvést szerveztek és arra számítottak, hogy az amerikai gyilkosok, akiknek barbárságát már megismertük a koreai nép nagy szenvedéséből és a fasiszta Tito rablóbordái rátörnek hazánkra és az ő kezükbe adják a nép hatalmát Követeljük, hogy méltóképpen büntesse tneg őket igazságszolgáltatásunk. Megyénk dolgozó parasztságát képviselik majd parasztküldötteink a Szovjetunióban. Éppen ezért a küldöttség összetétele is megfolel dől go_zó parasztságunk összetételének. Nők, — férfiak, termelőcsoporttagok — egyénileg gazdálkodók és gépállomás vezet ők. délszlávok — magyar anyanyelvű dolgozó parasztok.” az élenjárók közül is a legjobbak azok, akik a szovjet nép vendégeként he teken át élnek majd a ezocwilizmu* országában. Olyanok mennek, mint K asz apó vies András Koseuth-díjas délszláv termelőcsoportelnök Kátoiy- ból, vagy mint ifjú Vass Józsefné egyénileg dolgozó paraszt asszony Kémesről. akiket dolgozó népünk bizalma érdekesnek tartott erre a megtisztelő küldetésre. Búcsúzni jöttek össze a Pártoktatók Házába a parasztküldöttek. Elköszönni néhány hétre a megyétől, a megye dolgozóitól. — Utalok közben szakadatlanul tapasztaljátok majd, mennyire szereti a szovjet nép a magyar népet — mondotta a küldötteknek búésúzóu! Szikra Sándor elvtárs. — Szeretnek bennünket, mert tudják, hogy a magyar' nép nem azonosította magát sem Hitlerrel, sem Horlhyval, tudják, hogy a magyar nép határtalan örömmel várta és fogadta a felszabadító szovjet katonákat. Eredményeink pedig azóta még csak fokozták ezt a szere- telel. — A Megyei Pártbizottság szerény ajándékot: egy Irómappút és egy ionizál ad veletek axz útra, de ez a legnagyobb segítség, amire szükségetek van. Ebbe nagyon jól és nagyon sokat jegyezzetek. Maja otthon meglátjátok, hogy jegyzeteitekből milyen sokat hálok hasznosítani. — írjatok! Lesi, várja szavaitokat. Ebből is láthatjuk, hogy még éberebbeknek kell lennünk, mert az ellenség mindent megpróbál, hogy irthasson nekünk, különösen most, amikor jó termésünket, jövő évi kenyerünket takarítjuk be. Nálunk, Kémesen is látjuk ezt, a kulákok most azt magyarázzák, hogy „Ráérünk még aratni, akkor pereg a búza, ha van miből peregni!" De a mi dolgozó parasztjaink nem ülnek fel a kulákagi- tációnak és azzal felelnek hazugságaikra, hogy példamutatóan, a minisztertanács határozata szerint végzik az aratási munkákat. Elóre a békearatás és csépié« győzelméért! Darabos Jenő Kémes. leveleiteket az egész megye, az egész ország, inatokhoz sók sikert kívánok, adjátok át a Megyei Párt- bizottság, a megye, kommunistáinak harcos üdvözletét a szovjet elvtarsak- nah! Kaszapovies elvtárs kabátjának hajtókáján a Kossuth-díj koszorúja díszük, ö állt fel és válaszolt Szikra Sándor elvtársnak: — Azon leszünk valamennyien, hogy utunk végeztével minél több helyen alakítsuk meg a termelőcsoportot, hogy a meglévőket megszilárdítsuk, hogy a szovjet példa nyomán minél magasabb terméseredményeket érjünk el. A küldöttek elindultak az állomásra. összeszámlálják csomagjaikat. Ka- szapovics elvtárs különösen egy csomagra vigyázott: a Megyei Pártbizottság ajándékára, egy térképre, melynek kigyulladó lámpái a megye termoJőszöveitkezoti mozgalmának fejlődését mutatják. Azt, hogy tnilven hatalmas fellendülést hozott mindé»' egyes paraszt,küldöttség hazatérte a Szovjetunióból, hogy megtízszereződött és meghatványozódott a termelő- csoportok száma az első, ma jd a második parasztküldöttség útja nyomán. Győzelmi Icrkcpct visz ajándékba Kaszapovics elvtárs. a parasztdelegá- ció a szovjet embereknek. Győzelmi térképet, amelynek felvillanó apró lámpái mutatják, hogy a magyar nép nem engedi többé nyakára rakni a jármot sem Grőszéktől, sem a Tito- bandától. sem az imperialisták bármely láncos kutyájától, hegy a ma gyár nép biztos kezekkel épít} jövőjét, szocialista hazáját — örök é« széttéphetctlen barátságba* a hajat ma« szovjet néppel. Július 30-ig befejezzük a cséplést, tarióhántást és a másodnövények vetését is! Mi, a magyartelek: Gerő tsz dolgozói harcba indulunk az aratás gyors elvégzéséért. „Harc minden szem gabonáért“ a jelszavunk. Ezért az árpa aratását, június 23Ara sárgaérésben befejeztük, a rozs aratását teljes érés előtt kezdjük meg. A búza aratását viaszérésben végezzük, a minisztertanács határozata értelmében. A munkát gyors ütemben végezve hét munkanap alatt befejezzük. Minden csoporttagot és családtagját beszerveztünk a munkába és aratópárokra osztottuk őke1'., Így a hét nap alatti befejezés saját erőnkből történik. Azonban, ha a gépállomás gépeivel segít, a hét napot két munkanappal megrövidítjük. ,A betakarítási munkákat úgy szervezzük meg, hogy a kocsikról mindjárt a gépre továbbítjuk a gabonát, ezen keresztül is nagymértékben tudjuk csökkenteni a szemveszteségünket és meg tudjak gyorsítani a betakarítási munkákat. Hat fogattal kell győznünk a cséplőgépet, ezért úgy szerveztük meg a munkát, hogy egy fogat egy nap alatt 110—120 kereszt gabonát hord be. Ilyen betakarítási munkák mellett a cséplést tíz munkanap alatt befejezzük, a tarlóhántással egyidejűleg. Az aratást július 20-ra minden növénynél elvégezzük. A cséplést, larlóhániást, valamint a másodnövények vetését július 30-ra teljes egészében befejezzük. Tudjuk, hogy az aratási munkák jó megszervezésével és gyors elvégzésével is a békét védjük, és válaszolunk most leleplezett veszett ellenségeink, a Grösz-banda aljas aknamunkájára Gác.sllgeti János Magyartelek. ELUTAZTAK PARASZTKÜLDÖTTEINK
