Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-28 / 148. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Grfisz-per rádiósainak felszólalásai az utolsó szó jogén (2. o.) — A dolgozó százmilliók világszerte lelke« örömmel fogadták I. Á. Malik elvtárs rádiónyilatkozatát (2. o.) — Megalakult a veszprémmegyel katolikus papok békebizottsága (2. o.) — Ünnepélyes évzáróval fejeződött be a majsi tsz pártszervezet politikai iskolájának munkája (3. o.) — A Bőrgyár dolgozói keményen harcolnak a minőség javításáért (3. o.) — Július 1-ig pontosan telje­sítsék községeink a baromfi- és tojásbegyüjtési tervet \ _____________._________________________________________ I \ AZ MDP BA N\ fAh ■ -• rtv.- r-á óv­4 EG fl® PÄ RTI 3i zen ÍTJÁC iX LÄPJÄ Vili. ÉVFOLYAM 148. SZÁM w^Lm —­wawmmmm ARA W <j filler .... CSÜTÖRTÖK, 1851 JÚNIUS 28 A BÁNYÁSZOK VERSENYE Példamutatóan, időben aratják le a rozsot, a biizát, — így válaszolnak aGrősz-banda aljasságaira a kémesi dolgozók Bányáinkban a ciklusos fejtési módszer kiszélesítése megköveteli, hogy a fejtésekben dolgozó mun­kacsapatok között megvalósuljon a teljes összhang, a munka zökkenő- mentessége. Emellett elsőrendű té­nyező, hogy a műszaki vezetés és a fizikai munka közötti kapcsolat is a legteljesebb legyen. Enélkül egyenesvonalú, akadálymentes fej­lődés a ciklusos munkamódszer {»szélesítésében lehetetlen. Több, mint másféléves tapaszta­latok vannak már arról: ha vala­mit bányászaink, jól, gyorsan, eredményesen akartak megoldani, akkor munkaversenyt indítottak. Ahhoz, hogy a ciklusos fejtési módszert továbbfejleszthessük, szükséges, hogy a munkaverseny formáját továbbfejlesszük, — to­vábbra is az egyéni versenyt te­kintve kiinduló alapnak. Olyan ver­senyt kell létrehozni, amely egy­aránt mozgósítja és kötelezi a vá­járt, a segédvájárt, a csillést, a kör­letaknászt, az aknászt, a mérnököt, a szállítókat, a napszinten dolgo­zókat, a feladatok, a vállalások ma­radéktalan végrehajtására. Ha bányáinkban a párosverse­nyek eddigi eredményeit és hiá­nyosságait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a vállalást tett vájár sok esetben a maga hibáján kívül nem tudta azt végrehajtani, mert egyrészt a másik munkacsapat, másrészt pedig a műszaki vezetés nem biztosította neki a megfelelő feltételeket. Ez pedig abból ad$? dott, hogy amikor a vájár vagyí'ie.; gédvijjár felajánlást tett több Aszón kitermelésére, versenyre ke.lt má­sik dolgozó társával, tervelőirány­zatával, akkor a szenet ^Átszállító csillések, a fejtést biztosító mun­kások, .az ürescsillét bizfes|fó fel. vigyázat, az egész fejtöpff^ munkát irányító Tj^szaki vezefpíjá* nem vol­tak versenyben, nem vállaltak kö­telezettségeik éA így közvetlenül nem voltak wdekelve a vájár fel­ajánlásának végrehajtásában. Ezt a hiányosságot javítja ki az a munka verseny-szervezési forma, amelyet Szikra Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára java­solt a szombaton tartott bányász­értekezleten. Közeledik alkományunk ünnepe és a Bányásznap, Az a megmozdu­lás, ami kifejlődött eddig is alkot­mányunk ünnepe és a Bányásznap tiszteletére, egészséges, hazafias megmozdulás. De még egészsége­sebb lesz, még eredményesebb lesz, ha olymódon szervezzük a munkaversenyt, hogy az a csilléstől kezdve egészen a bányamérnökig, valóságos, eleven verseny legyen. Mi ennek a módja? Egyik fejtési csapat például vál­lalja, hogy nem 100, hanem 140 csille szenet termel ki egy műszak alatt. Ezt a csapat tagjai egymás­közt megvitatják, valamennyien vállalást tesznek tervelőirányzatuk túlteljesítésére, amiből aztán az egész csapat vállalása keletkezik. A csapat párosversenyre hívja egy másik harmad csapatát. Igen, de a több szén kiszállításának lehetősé­ge ezzel még nincs biztosítva. Ezt a csapat vezetője megbeszéli a kör­letaknásszal, a csillésekkel, A csil­lések pedig azt vetik fel: „Mi ki­szállítanánk, vállaljuk is a ver­senyt, de rossz a vasút, leesik a csille, rossz állapotban van az alap­vágat. Bizt°sitsák ennek kijavítá­sát és vállaljuk. a versenyt." A hiá­nyosság kijavítását az illető kör­letaknász intézheti el. Mit tesz a fejtési csapat és a csillések? Meg­beszélik a kőrletaknásszal, hogy mire vállalkoztak, mi az, ami gá­tolja végrehajtását. A csapat egyezséget kőt a csillésekkel, a körletaknásszal, hogy biztosítsák a kiszállítást és több lesz a termelés, A körletaknász is megtárgyalja ezt a csillésekkel és egyezséget kőt velük: „Vállalom a hibák kijavítá­sát, ti is vállaljátok a versenyt Tehát a vállalás végrehajtásának egyik akadálya eltűnt. De van má­sik is. Az előkészítő munkák lemarad­tak a fejtésnél. Ez is gátjává lehet a versenynek. A vállalást tett csa­pat versenyre hívja az elővájáson dolgozó vájárokat, csilléseket, hogy biztosítsák nekik a fejtés időre való előkészítését. Az elővájásban dolgozók vállalnák, de náluk pél­dául az a hiba, hogy későn tudják elkezdeni a munkát, mert messzire kell fáért menni és ez elvesz vagy másfélórát a termelő munkából. Mit tesz ekkor az elővájási csapat? Megtárgyalja a problémát az ille­tékes műszaki vezetővel. Egyezsé­get kötnek, hogy a vezetés bizto­sítja a fát, a vájárok pedig biz­tosítják az elővájási munkák meg­gyorsítását. Itt is megindult a ver­seny, Ha esetleg hiba van még az éjjeles faadással, a fejtési csapat- vezető versenyre hívja őket, a fa­adók pedig az illetékes műszaki vezetőt, hogy biztosítsa nekik a feltételeket a vállalás végrehajtá­sához. Tehát a fejtési csapatnál minden munkahelyen elindult a verseny. A csapat versenyben van a másik harmaddal, az éj jelesekkel, a csillésekkel, az elővájásban dol­gozókkal és az egész munkarész­be g versenyben van a közvetlen mű­szaki irányítással. Ez pedig továbbfejleszthető az egész bányamezőre, a másik kör­letre, végső fokón az egész bá­nyára, ami aztán versenybe állítja az üzemvezetőt, a mérnököt, mert az alsóbb műszaki vezetés csakis úgy tudja megoldani vállalását, ha a felső műszaki vezetés is kötele­zettséget vállal a műszaki munka megjavítására. Ezzel a sokoldalú párosversennyel a fejtési csapatok között, a csillések, az elővájási csapatok között, az aknászok és körletaknászok, a bányamesterek, mérnök és üzemvezető között ver. seny indul meg, amelynek eredmé­nye több szén termelése lesz. Ha az egyik versenytárs nem hajtja végre a vállalását? — felelősségre lehet vonni. Ha nem az ő hibájá­ból származik? — felelősségre le. hét vonni egészen az üzemvezető­ig, a mérnökig a vezetést a hiá­nyosságokért. Ez a párosverseny nem Hagy ki senkit a versenyből, nem tesz sen­kit „érdektelenné", És ez nem­csak a földalatti munkásokra vo­natkozik, hanem a napszintiekre is, mert ők is részesei annak a mun­kának, ami.nap, mint nap a szén- termelést segíti elő. Ez a verseny folyamatossá, va­lósággal gyárszerűvé teszi a bá­nyát, ,,széngyárrá ‘ változtatja az egész bányaüzemet, módot nyújt arra, hogy zökkenőmentessé tegyük az egyes munkarészlegek együtt­működését, ez pedig a ciklusos fej­tési módszer kiszélesítését teszi lehetővé. Nagyszerű dolog ez. Most azon kell dolgoznii ?,ogy megvajó_ süljön. Az árpa aratását Kémes község dol­gozó parasztsága belejezte. Mi, ké­mesi dolgozók így felelünk a háborús gyújtogató Gröszék aljas terveire, hogy az árpának a learatását 23-ra teljes egészébén elvégeztük. Példa­mutató, jó munkát végeztek: Kálmán Lajos középparaszt, ífj. Csőmé Péter. Varga Jenő és Vas Józsefné egyéni dolgotok. Különösen Vas Józsefné Végzett jó munkát, akit most küldtünk nagy lelkesedéssel a Szovjetunióba azért, hogy a szovjet szocialista me­zőgazdaságot tanulmányozza és elhoz­za onnan községünk dolgozó paraszt­jainak a tapasztalatokat. Az árpa aratása után azonnal hoz­záláttunk a rozs és a búza aratásához, amit a minisztertanács határozata sze rínti időben végezünk el, úgy, hogy a szemveszteséget kiküszöböljük. Mert tudjuk, hogy Kémes községben a 230 hold búza aratásánál holdan­ként csak 50 kiló szemveszteség érné dolgozó parasztságunkat, ak­kor is 130 mázsa búza kárt jelen­tene az. Ez országos viszonylatban sokeze" mázsa gabonát tenne ki. Mindezeknek tudatában van községünk minden be­csületes dolgozója és ezért lát hozzá a búza aratásához viaszérésben. Látjuk azt, hogy a mostani aratás békeharcunk egyik nagy csatája, eb­ből a csatából minden becsületes bé­keszerető dolgozó parasztnak kt kel vennie a részét. Különösen nekünk, kémesi dolgo­zóknak, akik itt vagyunk a határ tói nem messze, Itt acsarkodik szomszédságunkban Tito és áruló bandája, fogát vicsorgatva és gyűlölettel nézi népi demokráciánk fejlődését és a békearatásunkat. A jugoszláv dolgozók, akiket Tito áruló bandája szolgaságban tart és Boldog, Örömtől ragyogó arcú em berek gyülekeztek kedden este a Párt oktatók Házában. Nagy útra készü lődtek. Abba az ország'ba, melynek egyik felében akkor kél a Nap, ami kor a másikon lenyugszik, abba az országba, melynek egyik részében pálmafák zöldéinek, virágok illatoz­nak akkor, amikor másik részében az északi fény csodálatos színei vilá­gítják meg a soha el nem olvadó ha­vat. Abba az országba indultak innen az összegyűlt dolgozó parasztok, ahol újtipusú emberek már a kommuniz must építik, melynek végtelen rónáin a kombájnok ezrei aratják az ágas búzát, melynek bányáiban réselögépek termelik a fekete gyémánt ezerton­náit, melynek földjeiről úgy tör az égnek az olaj. mint a szökőkutak csillogó vize. Nyolc dolgozó paraszt, megyénk ötvenötezer parasztcsaládjá­nak küldöttei indultak innen abba a esodákto-s világba, melyről eddig is már olyan sokat hallottak és melynek látására valamennyien vágyunk. El indultak, hogy átadják a dolgozók üti vözletét a Szovjet embereknek, hogy választ hozzanak azokra a kérdések­re, amelyeket küldőik bíztak rájuk. Az ö szemükkel nézi meg megyénk dolgozó parasztsága az ágasbúzat, az ö kezükkel tapogatják meg a terme' lőcsoportok állatgondozói a napi hal' van_ liter tejet adó kolhozteheneket, az ö meggyőződésükön keresztül győ­ződik meg egyénileg gazdálkodó /w- rasztsáynnk g termelőcsoport, a kö­zös gazdálkodás előnyeiről, fejlődést lehetőségeiről kizsákmányol, örömmel figyelik a mi jó munkánkat, azt, hogy mennyire harcolunk mi a béke megvédéséért szabad országunkban. Mi, kémesi dolgozók gyűlöletünket fejezzük ki Grősz József és társai iránt, akik aljasul kormányunk és dolgozó népünk ellen törtek, fegyveres össze­esküvést szerveztek és arra szá­mítottak, hogy az amerikai gyil­kosok, akiknek barbárságát már megismertük a koreai nép nagy szenvedéséből és a fasiszta Tito rablóbordái rátörnek hazánkra és az ő kezükbe adják a nép hatal­mát Követeljük, hogy méltóképpen bün­tesse tneg őket igazságszolgáltatásunk. Megyénk dolgozó parasztságát kép­viselik majd parasztküldötteink a Szovjetunióban. Éppen ezért a kül­döttség összetétele is megfolel dől go_zó parasztságunk összetételének. Nők, — férfiak, termelőcsoporttagok — egyénileg gazdálkodók és gépállo­más vezet ők. délszlávok — magyar anyanyelvű dolgozó parasztok.” az élenjárók közül is a legjobbak azok, akik a szovjet nép vendégeként he teken át élnek majd a ezocwilizmu* országában. Olyanok mennek, mint K asz apó vies András Koseuth-díjas délszláv termelőcsoportelnök Kátoiy- ból, vagy mint ifjú Vass Józsefné egyénileg dolgozó paraszt asszony Ké­mesről. akiket dolgozó népünk bizal­ma érdekesnek tartott erre a megtisz­telő küldetésre. Búcsúzni jöttek össze a Pártokta­tók Házába a parasztküldöttek. El­köszönni néhány hétre a megyétől, a megye dolgozóitól. — Utalok közben szakadatlanul tapasztaljátok majd, mennyire szereti a szovjet nép a magyar népet — mondotta a küldötteknek búésúzóu! Szikra Sándor elvtárs. — Szeretnek bennünket, mert tudják, hogy a ma­gyar' nép nem azonosította magát sem Hitlerrel, sem Horlhyval, tudják, hogy a magyar nép határtalan örömmel várta és fogadta a felszabadító szov­jet katonákat. Eredményeink pedig azóta még csak fokozták ezt a szere- telel. — A Megyei Pártbizottság szerény ajándékot: egy Irómappút és egy io­nizál ad veletek axz útra, de ez a leg­nagyobb segítség, amire szükségetek van. Ebbe nagyon jól és nagyon so­kat jegyezzetek. Maja otthon meg­látjátok, hogy jegyzeteitekből mi­lyen sokat hálok hasznosítani. — írjatok! Lesi, várja szavaitokat. Ebből is láthatjuk, hogy még ébe­rebbeknek kell lennünk, mert az el­lenség mindent megpróbál, hogy irt­hasson nekünk, különösen most, ami­kor jó termésünket, jövő évi kenye­rünket takarítjuk be. Nálunk, Kéme­sen is látjuk ezt, a kulákok most azt magyarázzák, hogy „Ráérünk még aratni, akkor pereg a búza, ha van miből peregni!" De a mi dolgozó pa­rasztjaink nem ülnek fel a kulákagi- tációnak és azzal felelnek hazugsá­gaikra, hogy példamutatóan, a minisz­tertanács határozata szerint végzik az aratási munkákat. Elóre a békearatás és csépié« győ­zelméért! Darabos Jenő Kémes. leveleiteket az egész megye, az egész ország, inatokhoz sók sikert kívánok, adjátok át a Megyei Párt- bizottság, a megye, kommunistáinak harcos üdvözletét a szovjet elvtarsak- nah! Kaszapovies elvtárs kabátjának hajtókáján a Kossuth-díj koszorúja díszük, ö állt fel és válaszolt Szikra Sándor elvtársnak: — Azon leszünk valamennyien, hogy utunk végeztével minél több he­lyen alakítsuk meg a termelőcsopor­tot, hogy a meglévőket megszilárdít­suk, hogy a szovjet példa nyomán minél magasabb terméseredményeket érjünk el. A küldöttek elindultak az állomás­ra. összeszámlálják csomagjaikat. Ka- szapovics elvtárs különösen egy cso­magra vigyázott: a Megyei Pártbi­zottság ajándékára, egy térképre, melynek kigyulladó lámpái a megye termoJőszöveitkezoti mozgalmának fej­lődését mutatják. Azt, hogy tnilven hatalmas fellendülést hozott mindé»' egyes paraszt,küldöttség hazatérte a Szovjetunióból, hogy megtízszerező­dött és meghatványozódott a termelő- csoportok száma az első, ma jd a má­sodik parasztküldöttség útja nyomán. Győzelmi Icrkcpct visz ajándékba Kaszapovics elvtárs. a parasztdelegá- ció a szovjet embereknek. Győzelmi térképet, amelynek felvillanó apró lámpái mutatják, hogy a magyar nép nem engedi többé nyakára rakni a jármot sem Grőszéktől, sem a Tito- bandától. sem az imperialisták bár­mely láncos kutyájától, hegy a ma gyár nép biztos kezekkel épít} jövő­jét, szocialista hazáját — örök é« széttéphetctlen barátságba* a hajat ma« szovjet néppel. Július 30-ig befejezzük a cséplést, tarióhántást és a másodnövények vetését is! Mi, a magyartelek: Gerő tsz dolgo­zói harcba indulunk az aratás gyors elvégzéséért. „Harc minden szem gabonáért“ a jelszavunk. Ezért az árpa aratását, június 23Ara sárgaérésben befejeztük, a rozs aratá­sát teljes érés előtt kezdjük meg. A búza aratását viaszérésben végezzük, a minisztertanács határozata értelmé­ben. A munkát gyors ütemben végezve hét munkanap alatt befejezzük. Min­den csoporttagot és családtagját be­szerveztünk a munkába és aratópá­rokra osztottuk őke1'., Így a hét nap alatti befejezés saját erőnkből törté­nik. Azonban, ha a gépállomás gépei­vel segít, a hét napot két munkanap­pal megrövidítjük. ,A betakarítási munkákat úgy szer­vezzük meg, hogy a kocsikról mind­járt a gépre továbbítjuk a gabonát, ezen keresztül is nagymértékben tud­juk csökkenteni a szemveszteségünket és meg tudjak gyorsítani a betakarí­tási munkákat. Hat fogattal kell győznünk a cséplőgépet, ezért úgy szerveztük meg a munkát, hogy egy fogat egy nap alatt 110—120 kereszt gabonát hord be. Ilyen betakarítási munkák mellett a cséplést tíz munkanap alatt befejez­zük, a tarlóhántással egyidejűleg. Az aratást július 20-ra minden növénynél elvégezzük. A cséplést, larlóhániást, valamint a másodnövények vetését jú­lius 30-ra teljes egészében befejezzük. Tudjuk, hogy az aratási munkák jó megszervezésével és gyors elvégzésé­vel is a békét védjük, és válaszolunk most leleplezett veszett ellenségeink, a Grösz-banda aljas aknamunkájára Gác.sllgeti János Magyartelek. ELUTAZTAK PARASZTKÜLDÖTTEINK

Next

/
Thumbnails
Contents