Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-27 / 147. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A* ügyész vádbeszéde Grősz József és hazaáruló bandája tárgyalásán (2. o.) — Gromiko és a szovjet küldöttség tagjai elutaztak Parisból (2. o.i — Németi község délszláv dolgozó parasztjai követik példamutató pártlitkárukaí íö, o.) — A csikóstötiősi dolgozók számtalan kérdéssel, megbízatással halmozták el a nagy Szovjetunióba induló küldöttüket [ti, o.) — Éheznek a gyermekek Tito Jugoszláviájában (4. o.) V_________________________ ______________________________) I A I M D P BAR A N VÁM EG YE 1 PA.g$B‘l 2 OTTIÁC ÄNA K 1 APJ M Vin. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ARA 50 filler SZERDA, 195i JUNIUS 27 Dolgozó népünk harcban Harcban a jó termés betakarításáért, azért, hogy minden szem gabona a raktárakba kerüljön, hogy minden szem gabona erősítse hazánkat, a héke szilárd bástyáját. Enpek a harcnak, melyet ma országunkban mindenütt vívnak, Baranya megye igen fontos szakaszán áll. Közvetlen szomszédságunkban leselkednek az amerikai imperializmus janicsárjai, Tito és bandája. A mi előretörésünk, mellyel nap- ról-napra győzelemre visszük a békearatás és cséplés nagy csatáját, ismételten megmutatja a farkasok felé népünk szilárd egységét, határtalan szereletét a haza, a Párt. Rákosi elvtárs iránt, s visszarettenti a kóborára szomjazó banditákat. A békeharc baranyai frpnt. szakaszán előretört a sely- '.yei, pécsváro. di és szigetvári járás. Teljesen befejezték mindhárom járásban az ősziárpa aratását. A békeharcos aratók megállták helyüket, visszaverjék az ellenség ügynökeinek, a kulákoknak támadását. Az első csatát megnyerték. De a harcot fokozott lendülettel kel! továbbfolytatni! Sellyéi, pécsvára- di, szigetvári békeharcosok! Már lassan mindenfelé viaszérésben van a búza, most jön °z igazi harc! Küzdj étek le a maradiságot, az ellenség uszítását és azonnal végezzétek el a tarlóhántást, a má- sodnövényvetést és hogy ne kelljen szégyenkeznetek, megtarthassátok az első helyet! A harc. -----. Tadn ak a villányi és * siklósi já- , rás békeharcosai, akik 96 százalékban aratták le az ösziárpát. A villányi járásban máris fokozták a harcot, s aratják már a búzát is, jól kihasználják fegyvereiket, ágé: pékét. De lemaradtak a rozs hatásának megkezdésével, pedig már itt az ideje, teljesérés előtt van. Minden nap. minden óra késés győzelmünket kisebbíti, az ellenségnek okoz örömet.' J£sért- kell fokozni a harcot, s nem halogatni egy órát sem a munka megkezdését. A mohácsi járás békeharcosai 84 százalékra aratták le eddig az árpát. Hősiesen harcoltak Kisnyárád, Lánycsók és több község békeharcosai, de Versend, Dunaszekcső és Szajk községekben nem tudták elég jól visszaverni az ellenséget, s lemaradásuk nem engedi előretörni a járás egészét. Dolgozó parasztok! Álljatok a harc első szakaszába, hozzátok be a lemaradást! A sásdi, komlói járások békeharcosai lassan nyomulnak előre, nem követik az élenjáró békeharcosok példáját. Az árpaaratás csatájában eddig mindössze 53 százalékos eredményt értek el. Rést nyitottak ezzel az ellenség előtt, pereg az árpa a földeken, száz és száz mázsa károsodás éri népünket, hazánkat — s ennek csupán az ellen, ségeink örülnek! Állami gazdaságaink jó munkál végeztek, jól oldották meg az első harci feladatokat. Mindenütt learatták már az ősziárpát, s most készülnek az újabb csatákra,, a búza és rozs pontos időbeni learatá- sára. .A békeharc élenjáró csapatai a termelöcsoportok is. A himesházai Győzelem tszcs-ben aratják már a búzát. A görcsöny-dobokai Uj Alkotmányban már 24-én megkezdték a rozs aratását. A borjádi Győzelem csoportban vetik a másodnövényt. De a termelőcsoportok között is akad néhány, ahol lemaradtak a munkákkal, ahol nem álltak eléggé helyt a békeharcosok. A majsi Táncsics és a nagynyárádi Dózsa az aratásban élenjár ugyan, de elha. nyagolták a növényápolást. Márpedig egyetlen, kicsiny rést sem szabad hagyni a béke Irontján, a majsi, nagynyárádi frontszakaszon sem! Fokozzuk mindenütt a harcot! Ne késlekedjünk az aratás megkezdésével egyetlen órát sem, ha a búza viaszérésben, a rozs teljesérés előtt van, mert így elkerülhetjük a szemveszteséget. Mutassák meg Baranya megye békeharcosai, hogy törhetetlen erő. vei állnak helyt a fasiszta Tito- banda szomszédságában a béke. harc frontján, s győzelemre viszik a kenyércsatát! Harci jelentés a békefront baranyamegyei szakaszáról áll. A nagynyárádi tanács jelentése félrevezeti a felsőbb szerveket! (Mohácsi járási tudósítónktól) Rendkívül nagyíontosságú a béke. aratás és cscplés nagy csatájában a jelentőszolgálat. A megye vezető szel* vei a jelentésekből meg tudják 1‘ aJ pítani, hogy hol van Jemaradás, Hol megy jól a munka, hova kell segítséget küldeni. Éppen ezért nagv a felelősségük a községi tanácsok elnökeinek, hiszen ha a jelentésükben csak egy hold eltérés van — s ha ugyanez minden községben megtörténik — akkor az egész megyéből már teljesen hamis, félrevezető kép ala kul ki. A mohácsi járáshoz érkezett be a nagynyárádi tanács jelentése. Ai ellenőrzés kiderítette: Szóradi Fe,enc tanácselnök nem érezte . felelősségét a jelentés kiállításakor, nem ellenőrizte az adatokat. Jelentette, hogy az árpát teljesen learatták. Ez nem áll így, mert a’ III. * pusú Dózsa tszcs-ben 24 hold szerződéses árpából csak tizenkettőt arattak le. Jelentette Szóródj Ferenc, hogy a rozs aratása! még nem kezdték meg Ugyanakkor a községben már javában an tjak a rozsot. Jelentetif Szórádi tanácselnök, hog/ a tarlóhántást a községben két l'o’don végezték el, ugyanakkor a Kossuth termelöcsoport már 28 hold árpát ar’óba elvetette 5 másodnövények e’ !s. Tanácselnökeink nagv felelősséggel készítsék el jelentéseiket, pontosan elletni: tzzrírek minden adatot, mert ilyen hamis, felelőtlen jelentésekkel félrevezetik a Pártot, félrevezetik íz á1 kimet. nem segítenek, hanem kórt okoznak* , . T A. R„/ól fogja meg szomszéd a kasza nyelét9 mert máskép elhagyom Versenyben aratják a búzát a bogdásai egyénileg gazdálkodók (Sellyéi járási tudósítónktól). Bogdásán este kilenc óra után osend van. A nap már eltűnt a körcsönyei dombok mögött. A mezőről hazatértek a dolgozók, a gép sem csépeli már dohogva a bíborherét. Olyan a falu, mintha kihalt volna A Fő-utca közepetáján azonban a tanácsterem ablakai messze kivilágítanak az útra. Benn a házban sokan vannak. A hosszú padokon ülnek azok a gazdák, akik nemrég hagyták abba a kapálást, kaszálást és hallgatják a tanácselnök, id. Fábos Pál elvtárs szavait. — Gazdatársak! Az árpa aratását már befejeztük, holnap már kezdhetjük a cséplést. Szépen érik a búzánk is. Szerdán már kezdlu’tjük vágni. Ilyen bőséges termésre az öregek sem emlékeznek, ezért gyorsan kell végezni az aratással, hogy minél kevesebb szemet veszítsünk belőle, Nyolckilcnc nap alatt kell levágnunk a búzát. Annál is inkább sietős a munkánk, mert versenyre hívtuk Drávcfokot és ők is já! megfogták ám a kasza nyelét. — Bogdára nem maradhat le! — hallatszik innen is, onnan is. — Még hogy nyolc-kilenc nap alatt végezzünk az aratással? rázza meg a pipáját erélyesen az őszhajú Földesi József. — Majd összefogunk, segítünk egymásnak és egy hét alatt is elkészülünk! — Vgy is van! Összefogunk! Nem maradunk le — beszélik meg hamarjában, izgatottan a gazdák. — Én kihívom a szomszédot is versenyre. Ugye szomszéd elfogadja? Lukács Géza kezdeményezésére a szomszéd egy kicsit húzódozik, de aztán mégis csak rááll, jókedvűen mondja már: ..Aztán jól kikulapáfja a kaszáját, mert lemarad!“ Az e'.6Ö versenykihívás után már egymásután állnak föl a dolgozó pa rasztok. mindegyik versenyre hív valakit. Koronics Istvánt Földesi József 60 éves dolgozó paraszt hívja ki versenyre. — Versenyezzünk mi is, necsak a fiatalok, útijuk még a versenyt, igaze Pisla-bácsi! A tanácselnök Nagy János gazdával, a pártt’tkárral. Szilvás Józseffel méri majd össze erejét. Az aratáskor Ba lázs József borbély is búzát vág majd haj és szakáll helyett, sőt még versenyre hívta Mikula Ferencet. Félóra A habard állami gazdaság dolgozói linzzákczd'ek a viaszérésben lévő búza aratásához. Az, ősziárpa learatásábnn a megye állami gazadságai közölt az első helyre kerültek a versenyben, s a mull he!i eredményeik alapján megkapták az állami gazdaságok központalatt a jelenlévők már mind versenyben állnak egymással Elhatározzák azt is. hogy akik nem jöttek el a gyűlésre .azokat is bevonják a versenybe. Már tíz óra is elmúlt, de senki sem fáradt. Mip der. fd az, elkövetkező ver- senyre gondol. Nem csendes már a falu. mikor hazafelé mennek. Izgatott beszélgetés folyik az utcán, leteli is, meg a felső soron is: ..Mit mond .' Egy hét alatt levágja a búzát? Hát én meg hat nap alatt levágom! Jó! fogja meg szomszéd a kaszanyelét, mert máskép elhagyom ..." Mikor a gazdák hazaérnek, aludni térnek. Ismét csendes az utca. A kulák verítékben fürödve, jajgatva riad fel az ágyában: , Jaj anyjuk, azt álmodtam nyögi fogvacogva — hegy elvertek ezek a kódisok“. Most az egyszer megálmodta az igazat. Kuriiez 1*41 jónak megyei verseny-zászlaját. Megfogadlak, hogy n zászlót további iő munkával meg is '.ártják. Az ősziárpa aratása a megye valamennyi állami gazdaságában befejeződön, Aratják már a házát Babarcon! A himesházai tanácselnök megmutatja, hol van a másodvetéshez szükséges vetőmag * (Mohácsi járási tudósítónktól) Gyors léptekkel megy be a himesházai tanácshúzba Kiss Lajos tízholdas középparaszt. — Elnök elvtárs, másodnövényt szeretnék vetni, tajlórépát, mert az kitűnő takarmány■ Csak egy hiba van — nincs vetőmag. Szeretnék kapni. Andics elvtárs feljegyzi, amit Kiss Lajos mond. Már egész sor nevet feljegyzett. azoknak a nevét, akik másodvetéshez kérnek vetőmagot. Feláll Andics eVíárs. a tanácselnök és gondolkozik. Honnan kerítsenek ve. tőmagot? Nem lehet mindennel az államhoz fordulni, maguknak kell segíteni ebben a kérdésben. Németh Gyula tízholdas középparaszt lép be. — Azért jöttem elnök e'vtárs, mert szeretnék vetni egy hohinvi sárgababot. Az árpa tart ót nem akarom parlagon hagyni kár icnnc érte. Dekát nincs vetőmagom. Azt szeretnék kérni. Andics e’vférs feljegyzi ezt is. Talán Németh már az ötvenedik, aki ilyen kéréssel jön. De akadnak olya. nők is. akik maradiságból mondják — hiszen a múltban soha nem vetettek másodnövényt —. hogy azért nem vetnek, mert „nincs vetőmag.’1 A ku- is ezt akarja ,.magyarázni“, hogy így visszatartsa a dolgozókat a nagy jö- vc’de met jelentő, egész népgazdaságunk számára jelentős másodvetéstől. Be kejl hát bizonyítani, hogy igenis van vetőmag. Milyen vetőmag van otthon? — fordul hirtelen a dolgozó parasztok felé Kukorica az van minden hátitól Hn más nem, akkor össze kell söpörni a padlást, az is elég, hiszen 25 ki’ó kell egy holdra összesen. Gondolkozik. Hirtelen felkapja a fejét: — Kreko Andrásnak. Zolyon Lajosnak, Tatai Vilmosnak az elmúlt nyáron kölesvetésük volt. Meg másnak is még. Beszélünk velük, hogy ők most megnyit akarnak vetni, lesz nekik vetőmagjuk még fölösbe is. Cserélni lehet majd velük és mindjárt lesz vetőmag A gazdák helyeslik. Más évben is szoktak ök cserélni vetőmagot, pedig akkor senki sem törődött velük, senki nem nézte, hogy olyant, és úgy vessenek, ami nagyobb hasznot hoz nekik is. meg az egész népnek is. — Át lehet menni a szomszéd községbe is — javasolja tovább Andics elvtárs,• — egyik íalubnn ilyen, a másikban olyan vetőmag akad. Vannak rokonaink, ismerőseink, tudunk egymáson segíteni. Nem várhatunk mindent az államtól/ Németh Gyula azonnal megígéri, hogy átmegy Somogyba az ottani rokonaihoz, azoknak sok pohánka (hajdina) vetésük volt. Hoz tőlük legalább 18—20 kiló vetőmagot. És már terveznek >s tovább. A himesházai tanácselnök megmutatta, hogy elő lehet és elő kell t«. rém leni a másod vetésbe szüksége* vetőmagot. Ezernyi módja van ennek, csak hozzá ke'l látni, s nem szabad siránkozni, mindent a7 államtól várni. 1 Ar.v Rór*. A tetszentgyör^yi dolgozók négy uappal akarják megelőzni Merenyét a békearatásban és eséplésben A telszentgyörgyi DÉFOSZ falugyűlést szervezett, ahol a dolgozók versenyre hívták ki a merenyei dolgozó parasztokat. A letszenfgyörgyiek elhatározták, hogy négy nappal megelőzik versenytársukat. A tetszentgyör- gyiek egymást is kihívták versenyre, hogy még jobban menjen a munka: Dergecz József tízhoídas küzéppa- raszt Kántor János tí/jioldas kö- zépparasztot hívta versenyre, « megfogadta, az aratásban két nappal megelőzi versenytársát. A cséplőbrigád vállalta, hogy napi 150 mázsát csépel el, a dolgozók pedig négyen-ölen közös szérűn -fognak csépelni, hogy ezzel is gyorsabban menjen a eséplés. A gyűlésen megbeszélték a beadás kérdései! is. Dergecz József és Csal a István tizhnldn* dolgozó parasztok beadásukat a gép mellől azonnal a eséplé-s lilán 120 százalékra. Földi Károly hnlholdag és Kerti Sándor iithüldas dolgozó parasztok pedig (50 százalékra fogják teljesíteni. Az egész dolgozó parasztság megfő- gadta, hogy begyűjtési kü'.clezeltségM azonnal a gép mellől száz százalékra teljesíteni fogja. A DÉFOSZ és a többi termelőszövetkezetek aralőhrigódol szerveznek, hogy segítsenek elvégezni a munkál a* Időseknek. Tarjúni Józsefné tanítónő váHal'.a, hogy a cséplőgépnél lévő versenyláblál ö fogja kezelni, s hizlo- sít ja. hogy azon mindig láthatók légy enek a legfrisebb versenyeredmények. Kovács Imre DÉFOSZ szigetvári járási admin. A pécsi MNDSZ-asszgnyok segítenek a dolgozó parasztságnak A pécsi MNDSZ asszonyok segíte nek dolgozó parasztságunknak a nagy békecsatában. A postai MNDSZ csoportból már kétízben • ment ki egy brigád munkaidő utón mezőgazdasági munkára. A szigeti MNDSZ-töl múlt vasárnap egész napra huszonnyolcán mentek növcnvápolási munkára. Délután mentek el dolgozni tizennégyen Erzsébel-telepről, huszonötén a Borbála-telepről. húszán a Budai l-töl, * fodrászüzemből kilencen, a Belváro*. ból pedig harmincketten. A szig*U külvárosi MNDSZ asszonyok hnszonöl- tagu arató-brigádot szerveznek. Kertész Györgyné MNDSZ városi titkár,
