Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-24 / 145. szám
K aWő jDvrtre 2* Lippó nemzetiségi dolgozói testvéri egyetértésben harcolnak a jó termésért, a falu kulturális fejlődéséért Ä !ippó[ hármas típusú terjnelőcso- portbaii ezekben * napokban ég a rnuhksa. Nem öl otthon ilyenJcor a muskátlis ablakok mögött hűsölve eenkisem, legföljebb a« asszonyok köziül néhányan, mosnak, vasalnak, hogy meglegyen a tiszta alsó nemű az aratás-csáplés idején is. Künn, a napsütötte mezőn, az éró gabonatáblák fölött messzire száll a hang. A csoporttagok át-átszólogatnak egymáshoz munka közben, kérdezgetnek. tanácsokat adnak egymásnak, a marokszedők még dalolgatnak is. Néha magyar beszédet hordoz a langyos - szól, van, mikor délszláv szavakat ve£z hátára, máskor meg német éneket visz magává!. Baráti egyetértés- bén dolgoznak, beszélgetnek, dalolnák a csoport három nyelvet beszélő dolgozói, legtöbbnyire meg is értik egymás szavát, beszélik anyanyelvükön kívül a másik két nemzetiség nyelvét is. Ha a kulák ok összedugják a fejüket... Vannak aztán a faluban harminc- öton-negyvenen, akik megint csak igen jól megértik egymást pedig különböző nyelveket beszélnek. A sváb Földvári József, a magyar Varga Márta, a délszláv Kásámra István és hasonszőrű társaik is értik egymás szavát minden tolmács nélkül. Ha esténként összejönnek valamelyik kulákházban, egyről beszélnék csak. legyenek magyarok, délszlávok, vagy németek. Arról folyik ilyenkor a szó, ■miként lehetne szabotálni a termelést, mint lehetne kárt okozni a népi demokráciának, a dolgozók államának, a falu délszláv, német, vagy magyar nemzetiségű dolgozóinak. Ilyen megbeszéléseken főzték ki, hogy Kásánin kulák n® etesse lovát és teheneit, hogy Földvári kulák vág. ja ki 16 akácfáját, hogy Varga Már. ta hagyja megrothadni a pincében a takarmányrépát. A megbeszélést tett követte. Föld. yári kivágta fáit, Kásánin éhen hagyta pusztulni egy lovát és tehenét, Varga Mártának pedig megrothadt 10 mázsa takarmányrépája és így, vagy hasonlóképpen szabotál a többi kulák. is, — nemzetiségi különbség nélkül. A titoista kulákparadicsomról álmodoznak 1 Valamennyien áhítozva néznek a déli határ félé, Tito Jugoszláviája felé és irigykedve hallgatják, hogy Varga .Márta férjének. Szabó Ferencnek, 80 holdas kulák szülei odaát milyen szabadon, sőt állami támogatással zsákmányolják ki, dolgoztatják éhberért a földjükből kiforgatott dolgozó parasztokat, nincsteleneket. Ilyenkor csámcsogva emlékeznek viesza azokra az időkre, mikor még Itt is szabad volt a vásár, mikor még Földvári József inaszakadtáig dolgoztathatta 5 cselédjét, 20 napszámosát a icédjcin, mikor a délszláv Kásánin hajnaltól késő estig igába foghatta a 13 éves Vecserinovics Dusánt szüleivel együtt, azokra az idők. re, mikor -még pofonnal fizethettek a cselédnek és azok verejtékét csengő aranyra válthatták. A két tábor Két csoportra oszlik tehát Lippó lakossága, nem háromra. Nem németekre délszlávokra és magyarokra, hanem dolgozó parasztokra és haza- áruló, szabotáló kit'álíokra. Ez a két tábor engesztelhetetlenül gyűlöli egymást. Vecserinovics Dusán szóba se állna már volt rabszolgatartójdval. az ugyancsak délszláv Kásánin kulikkal, mint ahogy Csillag Sándor, az fizetni párttitkár is joggal gyűlöli volt „gazdáját'', Földvári kulákot, aki , 5 éven át sripolyozta, dolgoztatta■ éhbérért. A dolgozók tábora kemény és harcos. Most az aratás, cséplés győzelméért harcolnak a csoporttagok úgy a hármas, mint az egyes típusú csoportban. Szaporán lendülnek a kaszák, szélesen dől a rend, gyorsan szaporodnak a keresztek. A napi munka, után összegyűlik a fiatalság. Kultúrműsorra készülnek. Színdarabot tanulnak, a héttagú zenekar is megalakult és ebben‘már az „öregek“ is találtak elfoglaltságot.. A kultúrcsoportban sincs különbség a nemzetiségi dolgozók között. Az egyik leglelkesebb kultúros Vecserinovics Dusán, aki a napokban írja majd meg tagjelöltfeflvételi kérelmét. Popé Józsefné akár éjfélig is tanítja, próbáztatja a fiatalokat, Horling. Frigyes, Frank Etel - németanyanyelvű dolgozó paraazlfiatalok pedig szívesen tanulnak, szívesen játszanak, hi_ szem az új, boldog életről szólnak darabjaik, az ellenség, a kulák elleni harcról beszélnek a Színpadon, arról a harcról; melyet az életben is mindennap vívnak. — Megszoktuk, megszerettük már egymást — mondja Vecserinovics Dusán, — nem nézzük, ki milyen nyelven beszél, csak azt, hogy ki hogyan dolgozik. Nem számít, hogy délszláv, vagy német anyanyelvü-e valaki, csak azt nézzük: dolgozó-e vagy kizsákmányoló. Igv érez, így gondolkodik minden lippói dolgozó. A felvidéki telepesek ugyan még nem melegedtek úgy ősz. sze a falu többi dolgozójával, mint az „őslakók“, de a barátkozás már megindult és a két tszcs — a régi hármas és a felvidékiek egyes típusú csoportja, — már segíti egymást, mint ahogy segíti majd egymást a két csoport DISZ-szerveZete is. Hatalmas fejlődés előtt áll a kultúrcsoport Az egye3 típusú csoport üzemi DISZiszervezete most van alakulóban. A két szervezet megnövekedett létszámú, fejlettebb, nagyobb ütőképességű egyesült kultúrgárdát tud majd kiállítani, mellyel nem csak a ialuban, vagy Németmárokon, Beze. deken, Károtymajorban szerepelhetnek, mint eddig, hanem eljuthatnak Pécsre, vagy aJrár Budapestre is, mindenhol elhintve a nemzetiségi dolgozók testvéri egy útié'és ének és összefogásának a szellemét. Garami László NEVELŐK ÉS DIÁKOK! A nyári vakációt felhasználva készüljetek fel az úi tanévre! UJ Ä Magyar Dolgozók Pártja 1950 márciusában elhangzott bírálata nagv változást hozott közoktatásunk területén. Megjavult iskoláinkban az oktató-nevelő munka. A javulást aiz új tankönyvek is elősegítették, akárcsak a pedagógusok állandó továbbképzése. Megszilárdult az igazgatók egyszemélyi felelőssége, szorosabbá vált a DISZ-szervezetekkel való kapcsolat. A fegyelem és a tanulmányi eredmény megjavulását igazolta a tanulók érettségi előtti lázas készülődése és a készülődés nyomán megmutatkozó szép vizsgaeredmények. A közoktatásügyi minisztérium *"* ebben az évben az érettségivel kapcso'atban jobb előkészítő munkát végzett, mint a múltban bármikor. Minden iskolatípus számára kiadta az érettségi (képesítő) vizsgaszabályzatot, az érettségi tételeket. A nevelők is idejében befejezték a tananyag tárgyalását és jókor lógtak a képesítő-vizsgatételek ismétléséhez. Ezt a munkát nemcsak az iskolai órákon belül végezték, hanem korrepetálás formájában is, amikor és ahányszor ennek szüksége mutatkozott. A vizsgák a nevelők és a jelöltek közötti őszinte baráti kapcsolat jegyében zajlottak le, pedig a követelmények ebben az évben már alkalmazkodtak a Párt és a minisztérium ál. lal megszabott magasabb színvonalhoz. A technikumokban például a jelöltek öt tárgyból tettek szóbeli vizsgát: magyarból, történelemből, matematikából, gépszerkezettanból és fl népkönyvtárak két, tevékenyen kiveszik részüket a mezőgazdaság területén folyó nagy harcból és a lehető legnagyobb segítséget kívánják megadni dolgozó parasztságunknak a soronkövetke;ző mezőgazdasági munkák és a begyűjtés területen. Az olvasókörök az aktuális munkákról szóló könyvekből és folyóiratokból olvasnak fel, így például Panf jorov: Aratás c. könyvéből. A népkönyvtárak aktíváikon keresztül megszervezik lehetőleg minden gépállomáson és cséplőgépnél, hogy a munkaszünetek alatt .részleteket olvassanak fel egy aktuális könyvből. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy az a dolgozó, akit jelenlegi munkája akadályoz abban, hogy olvasni tudjon, ne érezze hiáilyát nehéz munkájában sem, más részt pedig munkájához biztatást kapjon a könyvekben leírt igaz történeteken keresztül. Vándcriádá^at készítünk kákkal foglalkozó könyvekből és ezek egyik községből a másikba kerülnek el, ahol kiállítjuk azokat a szakköny. veket, amelyekből elsajátíthatják dolgozóink a Szovjetunió kolhozparasztságának munkamódszerét és ezen keresztül még nagyobb sikereket tudnak elérni tervük teljesítésében. A könyvankétokat sem szűntetjük meg a nyári munka alatt, hanem főleg a mezőgazdaság problémáival és a szocialista átalakítás kérdéseivel foglalkozó könyvekből tartjuk azokat pécsi írók közreműködésével. Különösen két könyvet fogunk ismertetni: Szabó Pál: Három hét a Szovjetunió, ban és Veres Péter: Ukrajna földjén c. könyvet. Ezekből a könyvekből nagyobb mennyiséget osztunk ki elolvasásra az ankétot tartó községben. Ezek a könyvek szintén komoly segítséget és újabb tapasztalatokat adnak dolgozó parasztságunknak a Szovjetunió fejlett mezőgazdasága meg. ismerése során, A Körzeti Könyvtárak megjutalmazzák a jó eredményt elért községeket. Az aratás, cséplés és begyűjtésben legjobb eredményt elért községek népkönyvtárat kapnak, melyet ünnepélyes keretek között adnak át a község dolgozóinak. Ahol már van működő népkönyvtár, ott jutalomkép. pen komoly mennyiségű ifjúsági- és mesekönyv adományozásával kívánjuk elősegíteni a község további kulturális fejlődését. Kuüúrottliflnainlíat k5"^á{r-Jon*!on azzal is fejleszteni akarjuk, hogy a legrövidebb időn be lül nagymennyiségű folyóiratot juttatunk el hozzájuk, a legjobb munkát végző könyvtárat vándorzászlóval jutalmazzuk és a többi jói működő könyvtárat könyv, és képjutalomban részesítjük. Népkönyvtáraink jórésze komolyan belekapcsolódik a könyvtárak nyári munkájába. Erre példa Ujpetre, ahol a napokban zajlott le mintegy 280 dolgozó részvételével egy jól sikerült könyvankét és ahol fogadalmat tettek, hogy a nyári időszak alatt a könyvet eljuttatják a mezőre a dolgozókhoz. Ujpetre dolgozói, élükön Hoyek Vencelné népművelési ügyvezetővel, saját erejükből gyönyörű könyvtár- és olvasótermet rendeztek be és könyvtárukat a megye egyik legjobban működő népkönyvtárává tették. Ujpetre példáján több népkönyvtár, így például Egyházaskozár is elhatározta, hogy szintén teljes erővel bekapcsolódik könyvtárvonalon is az aktuális mezőgazdasági feladatok támogatásába. Szöllősi Kálmán Régi vágyam leltestül, amikor április 21-én a magyar kulturális delegáció tagjaként a Szovjetunióba utaztam és közvetlen tapasztalatok alapján, személyes élményeiken keresztül ismerhettem meg azt a hatalmas iramú fejlődést és építő munkát, amelyet csak szocialista társadalom valósíthatott meg. De feszült várakozásomban nem kisebb része voö ann.- Jc a. nagy lehetőségnek sem, hogy Szecse- nov és Pavlov hazájába mehetek és alkalmam lesz közvetlen kapcsolatba kerülni az élenjáró szovjet i-d.-gclettan tudományával, megismerhetem munkahelyeiket. módszereiket, találkozhatom Pavlov és Wédenszkij tanítványaival és közvetlen tapasztalatokat szerezhetek a pavlovi tanítások továbbfejlesztése területéről. Egész különös szerencsémnek tekinthetem, hogy ez.az utam lehetővé tette azt is, hogy a Szovjetunóban szerzett értékes tapasztalatok és útmutatások alapján irányíthassam a felsőbb idegi tevékenység v:zsgálatára alkalmas hangszigetelt és árnyékolt lakoratórium és a pavlovi követelményeknek meg- f -,’clö átlalbtálló építkezését, melyek a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hamarosan megindulnak. 12 tagú kulturális delegációik összetételéből adódott, hogy szakmáinknak megfelelően nagyon különböző érdeklődést, vittünk magunkkal. Voll közöttünk sztahánomsta munkás, termelőszövetkezett csoportelnök, a főváros tanácsának elnöke, a Magyar-Szovjet Társaság titkárai, festőművészedé még az akadémikusok és professzorok érdeklődé se rs nagyon megoszlott, mert ahányon voltunk, annyiféle szakmát képviseltünk. Vendéglátóink szerető gondoskodása a Szovjetunió kimeríthetetlen gazdagságából és szépségeiből lehetőleg minél többet Igyekezett nekünk megmutatni. Jól összeállított programunk figyelembe vette ugyan a legkülönlegesebb ezakmai kívánságokat is. anélkül azonban, hogy a szakmai tapasztalatok megszerzésének gazdag lehetőségeit a szovjet. élet egészétől elszigetel le volna. Így a háromhetes tanulmányunk lehetővé tette, hogy e viszonylag rövid idő alatt, a Szovjetunió haladó szocialista kultúrájának kimagasló eredményeit megismerhes- oüh « tudomány, művészet, technika, termelés és HÁROMHETES TANULMÁNYUTAM A SZOVJETUNIÓBAN gazdálkodás minden területén. Tudományos akadémiák, kutató intézetek, egyetemek, könyvtárak, iskolák,-kaitúrházak csecsemő- és gyermekotthonok, gyárak, kolhozok és szovhozok. a szovjetek városi és kerületi szervezetei, az óriási méretű építkezések, felejthetetlen művészi élmények, operák, balettek, színházak és hangversenyek, képtárak és múzeumok mérhetetlenül gazdag látványa oly gazdag tapasztalatokat eredményezlek, melyeknek megemésztése és hazai hasznosítása bizonyára hosszú időre termék’e- nyitő munkát biztosit számunkra. Kulturális delegációnk e mellett még abban a kitüntető szerencsében is részesült, hogy részt vehetett a proletár internacionalizmus nagy ünnepének, május elsejének felejthetetlen moszkvai ünriepségen és láthatta a világ béketáborának nagy vezérét, Sztálin elvtársat. Nagy öröm volt számunkra, amidőn a milliós tömegek elképzelhetetlenül le'kes és színes felvonulásán Rákosi elvtársunk arcképét is többször láthattuk. Szovjet elvtársaink szerető jjondoskodása lehetővé tette, hogy bejárhassuk és megismerhessük azokat a helyéket is. amelyek a Bolsevik Párt története arany lapjainak kiemelkedő, halhatatlan tör ténelmi emlékei. Lenin születésnapján jártunk Gorkijban, ahol Lenin betegségében utolsó éveit töltötte és ahol meghalt. Moszkvában a Lenin-múzeumban Lenin és Sztálin elvtársak éHtére és működésére, a Bolsevik Párt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetére vonatkozó emlékeket é6 dokumentumokat láthattuk. Nagy megilletödéssel jártunk a Lenin mauzóleumban és a forradalom hőseinek sírjánál. A világ dolgozóinak Sztálin elvtárs felé megnyilvánuló határtalan szeret éténél: ezernyi bizonyítéka a sztálini ajándékok múzeuma, ahol a magyar nép ajándékaival együtt a világ minden népének legkülönbözőbb ajándékait láthattuk, melyeket Sztálin elvtárs 70. születésnapjára küldtek. Lnningrádbon jártunk az „Aurora" cirkáló fedélzetén, melynek ágyúlövései 1917 október 25 én új korszak kezdetét jelentették. Jártunk a téli palotában. a Szmolnijbíui és megcsodálhattuk a 900 napos ostromnak hősiesen ellenálló gyönyörű város jellegzetes klasszicista építészeti remekeit, melyekhez stílusosan én harmonikusan illeszkednek az új épületek sorai Moszkvában több épülő felhőkarcoló melleit is messze kiemelkedik a Lenin-hegyen épülő óriási épület, mely már messziről uralja a város látképét. Ez lesz a főépülete az ősi Lomonoszov egyetem áj otthonának, melynek ünnepélyes felavatása a jövő évben lesz. Moszkvából 3.600 km-es repülőút után Harko- vrm, Rosztovon és Szuchumin át, a Fekete-tenger és a Kaukázus felett repülve érkeztünk az örmény Szocialista Tanácsköztársaság szinte mesés gyorsasággal épülő és szépülő fővárosába Jerivánba. Itt alkalmunk volt közvetlenül tapasztalni a sztálini nemzetiségi elv érvényesülését a gyakorlatban és azt a hihetetlenül gyors fejlődést, amelyet a kis köztársaság harminc éves szabadsága alatt tett. Talán sehol ilyen kézzelfoghatóan nem láthattuk a történő, lem dialektikáját, az elhaló régi és a születő új harcát, mint éppen itt Jerivánban. Még látni a kis lapostetefű vályogházakat, amilyenekből at egész város, — akkor még valójában elhanyagolt, szegé' nyes falu — állt. a forradalom előtt, de már az örmény nemzeti formát magas kiképzésben megvalósító monumentális épületek jellemzik a várost, melynek a forradalom elöli főiskolája sem volt. Ma van egyeteme, orvosegyeteme, 18 főiskolája, operája, színházai és. 1943. óta önálló tudományos akadémiája is, melynek tudományos intézeteiben az egész Szovjetuniót és az egész haladó emberiséget érintő nagyjelentőségű tudományos kutatások folynak. Bár kulturális defegációnknem szakmai tanulmányúton volt, nagy hálával tartozom szovjet vendéglátóinknak, hogy mégis sok lehetőségem volt arra is. hogy úgy az orvosképzés, mint a szorosabban vett szakmám területén értékes tapasztalatokat gyüjthctsek, hogy azt itthoni munkám területén hasznosíthassam. ássák Kálmán dr. anyagismeretből. A gyakorlati tárgyakból igen jól vizsgáztak a tanulók és a történelem vizsgán is bebizonyították, h’ogy helyesen látják az események összefüggését a gazdasági és társadalmi állapotokéral. A magyar nyelv terén azonban ■*"* megmutatkozott az olvasottság hiánya. Jól ismerték a vizsgázók : a költő, az író életét, de műveikről szólva csak a könyvben , található szemelvényekre utaltak. A nyelvtant is fokozottabb gonddal kell a pedagógusoknak tanítandok, mert. csak a rendszeres munka biztosítja a tanulók jó kilejeZőkészségét és a biztos helyesírást. A Leőwey Klára általános leánygimnázium érettségi vizsgái iá szép eredményeket hoztak, melyek a tanárok és a tanulók jó munkáját dicsérik. Meglátszott a feleleteken, hogy a pedagógusok egész évben odaadó- an tanítottak és korrepetáltak, jg ne_ velők önfeláldozó munkájára példa Dalnoki tanárnő áldozatkészsége, aki anyasági szabadsága nagyrészében megtartotta a negyedik osztályban óráit. A nevelők munkája a leány- gimnáziumban sem szűnt meg a tanítás befejeztével, hanem egészen az érettségiig tartott. A megmutatkozó szeretet, a gondos foglalkozás nyomán o tanulók lelkiismeretesen készültek és adott esetben maguk kérték a tanárok segítségét még nem teljesen tisztázott kérdések megoldásához. TT iányosságok az iskolákban fő-. leg ott fordultak elő, ahol az igazgató még nem vált teljes egér szében gazdájává az iskolának. Cser. diben például maga az iskolavezető sem készített vázlatot és így nem követelhette meg a váziatkészitést á hozzá beosztott gyak or 1 ó - j el ölt töl sem. Ugyanebbe a hibába estek Szörényi Sarolta drávakereszturi, - Fischer Antal mecsekrákosi iskolavezetők is -,akik nemcsak vázla-tot nem készítettek, hanem még naplóikat sem vezették. A z emelkedő tanulmányi eredmények fokozott munkára köteleznek bennünket. Okulva hiányosságainkon, a következő tanévben még fokozottabba^ készüljünk fel és használjuk ki a nyári továbbképzési lehetőségeket, hogy úgy szakmailag, minit politikailag alaposan felkészülve, pihent erővel kezdhessük meg az új tanévet. Ebben, a tanévben már bebizonyosodott, hogy jó é3 eredményes munkát a nevelők csak ott végeztek ahol szoros kapcsolatot tartottak fenn a Párttatl, a DISZsszal, a tanáccsal, a tömegszervezetekkel, valamint a Szülői Munkaközösségek-, kel. Ezeket a kapcsolatokat a nyár folyamán nemcsak hogy tovább is lenn ke'l tartani, de meg kell erősíteni és közös munkával elősegíteni, hogy a vakációban a tanulók szakmai foglalkozásukon kívül minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a termelő munkába. N evelőink és tanulóink a nyár folyamán készüljenek jól az új fé’adatok végrehajtására, az új tanévre, hogy sikerrel hajthassuk végre azokat a feladatokat, mélyeknek megoldását Pártunk Kongresszusa ránk bízta. Martnnost József, megyei tanács, oktatási o. v. A népmíívelésiigyi mi n iszt éri u m kultú ra utói a Baranyában Nemrégiben még a Pécsi Nemzeti Színház tájszínházának autóbusza járta Baranya falvai! és vitte cl a legeldugottabb községekbe is Molicre remekművét, ismertette meg a falvak dolgozóit a magyar és külföldi haladó zeneirodalom gyöngyszemeivel, a legjobb magyar színdarabokkal. A baranyai országutakon most új vándort tűnt fel: a népművelési minisztérium barna-fehér kuTtúrautója. Az 5. sz. kultúrautót nagy szeretettel és örömmel fogadják a községek kultúrára éhes dolgozók A kultúrauíó komlói látogatása például annyi nézőt vonzott, hogy akár még egy telt házat' meg lehetett volna tölteni azokkal a dolgozókkal, akiknek már nem juloll hely. A kultúrairtó szirtes műsorral látogatja Baranya községeit és üzemeit. Műsorán szerepelnek részletek a „Ludas Matyi“ című színdarabból, Burja- kovszkij Üzenet az élőknek“ című darabjából, a művészek előadnak két humoros, de megszívlelendő egyfelvo- násosi, és vannak a műsorban énekszámok, táncok és szavalatok is. A kuli űrautó művészegyüttese olyan gördülékeny, érdekfeszítő, hasznos műsort állított össze, és azt a műsort a szereplők annyi szeretettel, kedvességgel adják elő, hogy sikerük minden állomásukon biztosra vehető. cA. körzeti köiujvtárak miári
