Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

2 NAPLÓ 1951 JUNIUS 24 Szombaton egésznapos értekezlet volt a Pártoktatók Házában a eile lusos lejtési módszerről, annak anyagából íródott kivonatosan az alábbi cikk. Csodá'a-tosan nagyszerű dolog az, amikor az új harcba száll a régivel, a maradival, az ósdivall Amikor a haladás előteremt egy új módszert, gigászi harc indul meg az új mód­szer győzelméért és ez a harc nem elszigetelt, az emberektől sem. mert a felfogásokban ott gyökerezik még a#régi, a megszokott —, amiről so­kan azt hiszik, az, egyedül csak az lehel a jó. Egy üygn új módszer tört be 1950 őszön a pécsvidéki szénmedencébe, a bányaművelés új módszere. Podzsa- tov és Logvinyenko elvtársak hoz­ták Akik elsőre felismerték jelentő­ségéi, magukévá tették, akik pedig nem látták elsőre jelentőségét, idege­nül, tanácstalanul álltak vele szem­ben. Nem vitás egy percig sem, so­kan voltak kételkedők és még ma is vannak, akik nemórtésbő! hitetlenül állnak az új módszer, a ciklusos bá­nyaművelési módszerrel szemben. fi kapitalista széntermeiési módszer elleni harc döntő szakaszába érkezett Nézzük meg n kapitalista hánya- művelési módszert, amely még ma Is honos a pcesvidéki széumeden- echtn, de már csak rövid ideig, mert a harc ellene döntő szaka­szába érkezett. Akármelyik aknát vehetjük példá­nak Pécs bánya telep tŐ! egészen Kom­lóig. Álljunk meg az elsőnél, amelyik útbaesik: Széchenyi-aknán. Reggel 6, tói számítják a 24 órás munkanapot a bányákon. Reggel általában a követ­kezőképpen kezdődik a munka egy- egy fejtési csapatnál, a- fejtési csa­pat leszáll a bányába, a fejtés bejá­ratánál elfogyasztja a magával vitt élelmet, majd hozzálát a faadáshoz, ami nélkül munkáit elkezdeni nem tehet. A fejtésbe) ára ton át láncot ké, peznek a bányászok, kézről közre adják a biztosításhoz szükséges fát, odakészítik a munkahelyekre. Ezzei a munkává eltelik mintegy másfél óra, a napi munkaidő másként leg­termékenyebb percei. Fél nyolc felé kerül sor a széntovábbításhoz szük­séges esúzdák átépítésére, majd a szükséges biztosításra és amikor ezek a munkák készek, — úgy 9 óra, ne­gyed tíz felé megindul a szénterme­lés. Es így van ez a fejtési csapa­tok túlnyomó többségénél. Tíz óra felé aztán megkezdődik a erzén szállítása az alapvágatokon a Számító vágatokon. Az első egy órá­ban lassan' emelkedik a megtöltött csillék száma, majd rohamosan nő 12 órától 1 óráig olyan magas csú­csot ér el, hogy az aknamelletti ren­dezőkön felhalmozódnak a tele csil­lék, minden fej'és csillése ürescsil­léért kiabál, a levezetők nem győzik az üresellátást, a fejtésben pedig fel­gyülemlik a szén, meg kell állni a termelő munkával, nehogy az öreg- fejtésbe kerüljön a kitermelt m ennyi­*«g­A régi módszerrel kihasználatlanul marad a munkaidő, munkaerő A csilléseknek, a mozdonyvezetők­nek, a lóvezetőknék is hat ÓTakor kezdődött a munkaideje, de kilencig úgyszólván semmit nem csináltak. A vájárok a fejtésekben egészen kilenc óráig olyan munkát végez­tek, amit segédmunkás Is, szak­mailag képzetlen is el tudott vol­na látni. Erejük nagyrésze, munkaikedvük nagy- része elment a faadás, biztosítás, csúzdaátépítés munkájával. Tehát végső fokon: a vájárok öt-hat órát dolgoznak széntermelésen, a szállítók ennél valamivel kevesebbet foglal­koznak tényleges munkájukkal, a szénszállítással, nyolcórai munkaidő alatt. Ki mondhatja ezekután, hogy a meglévő fejtési módszer jó mód­szer. Nem jól Minden túlzás nélkül mondható, hogy anarchikus termelési módszer, amely a munkaerőt, a munkaidőt nem engedi kihasználni, nem cn- gedl a termelést emelkedni, egy­szerűen azért, mert régi, ócska. „Itt elvtársak tanítvány ma min­denki, a szovjet elvtársak tanítványa, hogy alapjaiban megismerjük mi is valójában a ciklusos fejtési mód­szert.“ Ezekéit mondta többek közölt Szikra Sándor elvtárs, a Baranyame- gyei Pártbizottság titkára, a szomba­ton tartott egynapos bányászisikolán ahol a pécsvidéki szénmedence párt-, szakszervezeti és műszaki vezetői vet­lek részt. A tanító Umnov elvtárs. a MESZHART Szénbányavállalat vezér- icreg? tója volt Podzsarov és Logvinyenko elvtár. sak 1950 őszelején ismertették a pécs, vidéki bányászokkal, műszaki veze­tőkké1, hogy a Szovjelunióban 1949- bsn kezdték széles területen alkal­mazni a ciklusos módszert. Az új módszer nyomán az első időkben 30 százalékkal emelkedett a termelés. Van ma már olyan bánya a Szovjetunióban, amelynek termelése a, ciklusos módszer al­kalmazásával 200 százalékkal emelkedem, A MESZHART-bányák dolgozói több, mint féléve foglalkoznak már a ciklusos módszer alkalmazásával. AmikoT Budapesten, az első magyar bányászértekezlet volt, akkor már a pécsvidéki bányák dolgozói büszkén számolhattak be arró) Rákosi elvtárs. nak, hogy az első lépések megtör­téntek a szovjet módszer alkalmazá­sára. Azonban azóta nem sok előre­haladás történt, amelynek okai: A ciklusos fejtési módszer! nem ismerik eléggé egyes bányászok és vezetők, nem harcolnak kemé­nyen a még bennük lévő inuradi- ság, a régihez való ragaszkodás ellen. ,,Mi is valójában a ciklusos mód­szer?“ — így kezdte Umnov elvtárs a tanítást. amely valóban az volt. Példának felkerült a falra egy 90 m hosszúságú fejtés ciklusos grafikonja, amelyről megtanult sok bányász elv- társ olvasni. — számokból, vonalak­ból, úgy az eredményeket, mint. a hi­bákat Mi is valójában a ciklusos fej. tési módszer? Mi a ciklus? — Állandóan ismétlődő, eíőre meghatározott munkafolyamat A fejtést, annak homlokzatát egy vonalba hozzák — a mostani rézsut helyett — és amikor úgy aj: előkészí­tő munkák, mint a mellékmunkák el érték azt a pontot, hogy készen áll a fejtés, kezdődhet a ciklusos fejtési módszer alkalmazása, amit megelőzött már pontos munkaerő, munkaidő, tér melés mennyiség és egyéb munkával kapcsolatos kiszámítás. A fejtés gra­fikonja, (beosztása) szerint a reggelei harmad bemegy a fejtésbe, ahoi már ott találja a biztosításhoz szükséges fát, a csúzda át van építve, a fejtés pillérezése kész. Minden mellékmunka nélkül, azon' na! hozzákezdhet a termeléshez, A lejtés frontja egyenes, sehol nincs beugrás rajta. A csapatvezető vájár beosztja a szak­munkásokat egymástól különböző, a grafikonon megállapító!! távolságra, ahol azok szembeállva a frontfej­téssel, betörnek a szénfalba 1.20 mé­ter mélységbe. Ha, tegyük fel 10 vá­jár dolgozik a fejtésben, akkor ez a fejtés egész hosszán 10 helyen törté­nik meg, azaz egy 90 méter hosszú fejtésben minden kilenc méteren. Amikor a vájár elvégezte az 1.20 méter mély betörést a front hosszába, fordul és így folytai ja a szénfej'ést egészen a műszak végéig. Tehát a nyolcórai munkaidejé­nek minden percét széntermelés­re fordítja. Két órakor tejár a mű­szak és a délelőttös munkaharmad helyét a délutános veszi át. A második iermelő harmad bányászat nem találnak már sima fronthomlokza. tot, mert azon megkezdett paszták vannak. Ezekbe a megkezdett pász- tákba állnak be szintén tízen és ter­melik a szenet egészen este 10 óráig, a munkaidő végéig. Mire a műszak lejár, a reggel elkezdett pászlák ösz- szeérnek, az egész fejtéshosszban egy­forma a homlok. A széntovábbító csúzda azonban elmaradt, mert a fej­tés 1.20 méter mélységben előreha ladt. Az éjjeles harmad végzi a melléknuinkát Este 10 órakor kezdődik a harma­dik harmad, mellékmunkát végző munkacsapat munkaideje, amely egy tapasztalt vájár vezetésével kizárólag segédmunkaerőből áll. Az éjjeles har­mad leadja a fejtésekbe a fát, beké­szíti egészen a munkahelyekig, a csúzdát átépíti a fejtés homlokzata mellé egyenes vonalba, biztosítja a fejtést, pilléreket rak és reggel hal órára ugyanolyan ál­lapotban adja át a fejtést a reg- geles harmadnak, mint amilyen az volt az előző nap, azzal a különb­séggel, hogy 1.20 méterrel bel­jebb, A reggeles harmad ugyanúgy elvég­zi a munkáját, mint előző nap, a dél­utános Is, újra jönnek az éjjelesek és végrehajtják feladatukat. Ez ismétlő­dik minden nap, pontosan- órárd’ órára beosztva. Ez a fejtési ciklus. A minden 24 órában ismétlődő cik­lusnak megvan a kihatása a termelés­re, a szállításra, az elpvájási, fenn­tartási munkákra, az ürescsilleellátás ra, a vájárok és segédmunkások fize tésére. Vegyünk egy nem kimagasló eredményt. Komlón, a Kossuth-aknán az 5 ős csapat­nál mielőtt bevezették volna at ciklusos módszert, 4.5 csille volt a fejteljesítmény. Most 5.49 csil­le. Az István-aknai Forálrfejtésnél enné! azonban jóval magasabb. Szakmunkás csak szakmunkát végez A termelés emelkedése elsősorban abból következik, hogy a vájár szak­munkát végez egész munkaideje alatt, s így természetes, hogy többet termel. Mivel a vájárok nem végeznek mel lékmunkát, hat óra után azé ,ial in­dul a termelés és fgy a csillések, a szállítók nem várnak kilenc óráig, I hanem a munkakezdés után mintegy félórával már szállíthatják a kiter­melt szenet. Ez folyamatosan tart egészen a műszak végéig. Nincs a lejtés szállításában csúcs, hanem nagyjából egyforma egészen as műszak végéig. A távolabbi időn során, ha az egész bánya ciklusos munkaszervezéssel dolgo­zik, nemcsak egy fejtésnél tűnik el a szállítási csúcs, hanem az egész bányában. A leírt módszer szerint kell menni a ciklusos fejtésnek. Azonban a pécs­vidéki bányák települései zavartak, általában sűrűn változók, ami azt je­lenti, hogy például egy hétig két mé­teres a fejtés magassága és nincs pala, vagy kőbeágyazása a szénnek, a következő héten összeszűkül egy méter és 20 centi magasságra és pala, vagy kőbeágyazást is kap. így termé­szetesen nehézségek adódnak a cik­lus betartásánál, amit le kell győzni- mert nemcsak az ideális körülmények között lehet és kell alkalmazni a ciklust, mint ahogyan Vasason gondolják, hanem rosszabb ese­tekben is. A pécsvidéki bányákban az eddig el. ért szép eredmények mellett vannak még hiányosságok is a ciklusos mód­szer alkalmazásában. A legtöbb hiba és a legdöntőbb hiba az éjjeles har­madokban van. Döntő feladat az éjjeles harmad munkájának megjavítása Előfordul, mint például a Ferernc- aknai Liska-fejtésnél, hogy az éjjeles harmad nem tudja átépíteni a csúzdát teljes hosszban, a fát nem tudja min­den munkahelyre rendesen odateszi teni. Mi következik ebből? A terme­lésre leszálló csapatnak át kell épí teni a csúzdát, az összes munkahe­lyeket el kell látni fával, tehát mel lékmunkát kell végeznie. Amíg ezt elvégzi, idővesztesége van, amit nem tud behozni a pászták lefejtésénél. Nagyobb lefejtetlen front marad a délutános harmadnak, amit ők sem tudnak teljes hosszban lefejteni, meri az előirányzatuk a normaelőirány­zatuk szerint van kiszámítva és úgy is van telepítve a fejtés. Tehát a 16 órás termeié« Idő alatt nem ér le a fejtés egész hosszában a paszta és ezzel meg­szakadt a ciklus. Az éjjelesek nem tudják egyenes vo­nalba építeni a esiizdáka! és a továb­bi munka sorát-; ha a hibát nem javít­ják ki, felborul a ciklus. Döntő feladata van az éjjele* faadó, biztosító csapatnak a ciklus betartásá­ban, abban, hogy pontosan beiarisa a grafikonban lefek'elelt nntnkabeoszlásí. azt maradék nélkül elvégezze. Döntő feladai a bányákon az éjjeles faadó, biztosító csapatok munkájának meg­javítása. Ha kevés az éjjeles munka­erő, úgy azt pótolni,kell. A másik hiba a szállításnál mu'alko- zik. Előfordul, hogy a fejtésnek, amely termelésben van, nem biztosítanak üres csillét, mint Ferenc-aknán, a Liska-csapatnál. Amikor a löltőgarat megtelik szénnel meg kell állni a ler« meiésnek. várni a csillére. Ez is fel­borítja a ciklus.pontosságéi, ami! újra rendszerbe állítani kemény munkát jelent. A másik döntő feladat, hogy min­den körülmények közölt biztosít­suk az iirescsillét a ciklusos fej­tésnek. A Biűszakmutasztás akadályozza a cik'ust A harmadik alapvető hiba, ami meg. hiúsítja a ciklus!, a müszakmulasztás. Gondoljunk arra, hogy a 10 vájár kö­zül egy nem megy műszakra. Munka­helye üresen marad, amit lefejteni a többiek nem tudnak. Egy bányász nyolcórai réselési munkája elmarad, a fronthomlokoí este 10 órakor nem le­het egyenesen átadni másként, rrynl külön embert rááWítani a munka el­végzésére. De ha nincs löríénctesen munkaerő, felborult a ciklus egy em­ber hanyagsága, felelőtlensége miatt. Ezek a ciklusos fejtési módszer alapvelő tényezői, amihez még hozzá­járulnak az elövájási munkák, a fenn­tartási munkák, amelyeknek jó elvég­zése szintén biztosítja a ciklusos fejtés zavartalan termelésé!, menetét. Umnov elvlárs hosszan magyarázóit még a feltett kérdésekre, amelyek mély problémákat vetetlek fel. Nem minden ember'egyforma, nem minden vájár egyformán jó szakember, egy­formán termelő. Ez is liefolyásolha ja a ciklust, ha a csapatvezető nem kö­rültekintő, nem ismeri a csapat tag­jainak képességeit. Ha nem ismeri, könnyen előfordulhat: Kilnicmélereu- kéut állnak a vájárok. Egyik törései a műszak alatt négy és fél iné ért, a másik csak hármat, a dólutánosoknál hasonló a helyzet és három méter hosszban lefejtetlen marad a paszta, nem ér végig a ciklus. A képességeknek megfelelően kell eloszlani a vájárokat, nem szabad ragaszkodni a kilencméteres távol­sághoz. Egyiknek lehet például t2 méter hossza, mig a másiknak, ha erre szükség van, esak hat. A pártszervezeteit, szakszervezetek segítsék poiitikai munkával a ciklusos módszer kiszélesítést A helyi adottságok melleit vannak még hiányosságok a ciklusos fejtés alkalmazásában, ami a műszaki szer­vezés fogyatékosságai mellett a hiá­nyos poliijkai munkának tudható be. Erről beszélt Szikra elvtárs referátu­mában döntő súllyal. Nem lehet belenyugodni abba, hogy a bányász pari- és szakszer­vezetek a régi módszerekkel nyúl­janak a termelés kérdéséihez, ami­kor a bányászatra egyre nagyobb feladatok várnak. Döntő feladat, politikai meggyőzéssel, vilá­gos, érthető módon megérlelni minden bányásszal, hogy mi Is valójában a ciklusos munkaszer­vezés módja, harcolva ezzel a ma- radLság, a megszokottság ellen. Műszaki és poli'ikai vonalot? meg kell tanítani a bányászokat arra, hogy új módszerrel tudjanak dolgozni, hogy az új módszer alkalmazásában lájéko. zödni tudjanak. Komoly és kemény harc köve'kczik a következő hetekben hányáinkon. Ki kell szélesíteni a cikflusos fejtési mód­szer alkalmazását, cl kell érni, hogy minden 24 órá­ban megismétlődjön a ciklus, küz­deni kell minden hiba ellen ke­mény kézzel úgy a pártszervezet­nek, mint a szakszervezetnek és a műszaki vezetésnek és ami a leg­döntőbb: jó politikai munkával minden részletében segíteni kell a műszaki vezetést a ciklusos fej­tési módszer kiszélesítésének mun­kájában. A szombaton iarlo+f értekezlet meg­adta ebhez az alapot és ha a párt- szervezetek, szakszervezetek, műszaki vezetők annak alapján dolgoznak, a közeli hónapokban nagy győzelmek születnek a ciklusos, fejtési módszer kiszélesítésében. Gromiko elvtárs nyilatkozata a kiilügyminisztertielyetteseh értekezletéről A. Gromiko, a Szovjetunió kópvise lője. a külügyminiszterhelyettesek ta­nácskozásán június 21-én tett nyilat, kozatában leszögezte, hogy a párisi tanácskozások sikertelenségének oka a három nyugati hatalom kormányé nak politikája, Gromiko nyilatkozatában emlékez, teteti arra, hogy a Szovjetunió kor mánya nyolc hónappal ezelőtt java­solta az ÜSA, Nagybritannia és Fran, ciaország kormányának, hogy hala­déktalanul hívják össze a külügymi­niszterek tanácsát, a potsdami egyez, meny teljesítése kérdésének megvi tatására. A szovjet kormányt a ja­vaslat megtételére részint a-/' vezette, hogy a három nyugati hatalom kor­mánya már évek óta durván meg­sérti a Németország demilitarizálásá- ró!. szól a potsdami egyezményt, ré. szint pedio az, hogy Németország de- militarizálásának kérdése nagyjelen­tőségű az európai béke és biztonság szempontjából. A három nyugati ha­talom kormánya a közvélemény nyo­mására kénytelen volj tárgyalásokba bocsátkozni, azonban a tanácskozá­sok egész időszaka alatt szembehe­lyezkedett a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására szolgáló javaslatai­val. A nyugati hatalmak azt követelték, hoqy a tanácskozások ne szorítkozza­nak csupán Németország demilitarizá. lásának megtárgyalására. A szovjet kormány beleegyezését adta a napi­rend kibővítéséhez. Ezután Gromiko arról beszélt nyl- iatkozíitábap, hogy a vita folvaptán nyilvánvalóvá vált, hogy a három nagyhatalom javaslata a négy hata­lom közötti kapcsolatok megjavításá­ról a va-óságban a közvéleményt megtévesztő üres frázis. A három ha­talom képviselői makacsul szembe­helyezkednek azzal a szovjet, javas­lattal, hogy a megfelelő pontban vi­lágosan rámutassanak a német béke­szerződés megkötése, meggyorsításá­nak és ezzel kapcsolatban a megszál ló csapatok Németországból történő kivonásának szükségességére — mon­dotta Gromiko A három hatalom kormányai még jobban felfedték álláspontjukat a vi­ta során, amikor szembehelyezkedtek a potsdami egyezményre való minden utalással és azzal a szovjet megszö­vegezéssel, amelyik „Németország remi’itarizálása megakadályozásának" kérdését javasolta. A három hatalom küldöttsége a négy hatalom fegyverzete és fe9Yve rés erői csökkentéséről szóló szovjet javaslat megvitatásánál is megaka­dályozta a megegyezést. Követelték, hogy a kérdés megszövegezésében ne tegyenek említést a csökkentés „ha­ladéktalan“ megkezdéséről és hogy ezt a kérdést ne jelöljék külön pont­ként. A szovjet küldöttség ebben a kér­désben is előzékeny volt. Az értekezlet válságéj a három ha­talom képvise'ői idézték elő azzal, hogy kategorikusan visszautasították az Atlanti Egyezmény, valamint az USA katonai támaszpontjai kérdésé­nek napirendre tűzését. Nem véletlen, hogy Taft szenátor a napokban nyiltan kijelentette: „Az Atlanti Egyezmény a legvalódibb ka­tonai szövetség. Ez a szövetség sza­badjára ereszti a legyvérkezési ver­senyt, ami majdnem mindig háború­ra vezet.“ Az USA tucatszámra létesíti a ka­tonai támaszpontokat az egész vilá­gon. A három hatalom képviselői nem­csak nem járultak hozzá, hogy ezi a kérdést a külügyminiszterek taná­csa ülésszakának napirendjére tűz­zék, hanem azt js kategorikusan el­utasították. hogy a kérdést megegye­zéssel meg nem állapított pontként adjuk át a tanácsnak. Végső következtetései során Gro­miko megállapította, hogy az értekez­leten a három hatalom kormánya igyekezett minden lehetőséget kiké. rülni, ami a négy hatalom viszonyá­nak megjavítására vezethetett, A három halalom legutolsó nyilatkozatál nem lehet másként értékelni, mint olyan aktust, ami arra irányul, hogy (ehetetlenné tegye a külügyminiszte­rek tanácsának összehívását. Gromiko ezzel fejezte be nyilatko- zalát: — Magától értetődően az előállott helyzetért a három hatalom — az VSA, Nagybritannia cs Franciaország — kormánya viseli 'a felelősséget, amely kormányok lehetetlenné tették a megegyezést, rá akarták erőszakol­ni a szovjet küldöttségre saját fel­tételeiket, arra törekedtek, hogy min. den ionlos kérdés napirendre tűzését megakadályozzák és olyan formula- zásokat ráncigáltak elő, amelyek a jövőben szabaddá tették , volna kezü­ket az új háború előkészítésének po­litikájában, a fegyverkereskedők ér­dekében, az amerikbi, az angol és francia monopolisták érdekében, akik a népek vérén gazdagodnak. — Az értekezlet során bebizonyoso­dott, az USA Nagybritannia és Fran. ciaország kormánya olyan irányban viszi az ügyeket, hogy az európai helyzet ne enyhüljön, hanem még jobban kiéleződjék. Világos, hogy a Szovjetunió nem lehet partner egy ilyen ügyben. A Szovjetunió — mi­ként Sztálin genera’issztm.usz, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke ezév február 16-áh a Pravda tudó­sítójával folytatott beszélgetésében kijelentette, — továbbra is tántorít- hatatlanul folytatja a háború elhá­rítására és a béke megőrzésére Irá­nyuló politikáját.“ A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy ez nemcsak a Szovjetunió népei létérde­keinek ie]el meg, hanem valamennyi nép létérdekének is

Next

/
Thumbnails
Contents