Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-22 / 143. szám
11 $1 JUNIUS 22 NAPLÓ a Ai sásdi pártszervezet kommunistái taggyűléseik ön megtisztították soraikat az ellenségtől — felkészültek a békearafás és csépiés nagy csatájára ' (Sáedi járási tudósítónktól). Hétfőn es'.'e f-él nyolc óra felé gvii- äekei ni kezdtek a párttagok a sásdi falut ,i páriszervezet helyisége előtt. A nyol c órakor kezdődő taggyűlésre vártak,! kis csoportokban beszélgetlek egymásíjai. Hamarosan a taggyűlés napi- icndä ponvjan kerültek szóba, amelyek közé itt egy ellenséges elem kizárása is szén rpelt. Sí >k olyan párttag is eljött erre a *ag5 yűlésre. aki a Zolnai párttitkársá- ga í dalt nem szokott taggyűlésre járni. Mord ilt akarnak lenni ők is. mikor az * ellenséget kizárják soraikból. É' lieren figyeljük a kulák mesterkedéseit! N yolc órakor a pártszervezet tag- ’gyű lése megkezdődik. A -titkári beszarna lóban Temesi Béla elvlárs a nem- zelíhözi helyzetről, a jugoszláv nép Titriék elleni harcáról, majd az aratásnál kapcsolatos feladatokról beszel It. Hangsúlyozta, hogy sokkal ébereb íreknek kell lenni, különösen most, am ikor az aratás- cséplésnél o kulák jösö évi kenyerünkre tör. Beszélt még arr ól is, hogy i; hékcaratás naay csatá ja kiíz- I ten számtalan új káder fog fcl- ! (sínre kerülni, számtalan párion- I (ívüli dolgozó paraszt kerül élre ebben a munkában. Ezekkel az i élenjáró dolgozókkal nagyon sokat j kell foglalkozni, nevelni kell őket i és az arra alkalmasakat bevonni e pártszervezetünk soraiba. A'• beszámolót a tagság megvitatta és sóikban kiegészítette. !•— Döntő feladat a gabona viaszérésben való aratása és a kártevők elleni megvédése. Fel kell készülnünk minden eszközzel a tűzveszély elhárítására is — fejezte be szavait Kalauz elvlárs. A tagfelvétel és a tag- és a tagjelöltkönyvek kiosztása lilán kerül'1, sor a kizárási javaslatnak a megvitatására. Temesi elvlárs, az alapszerveze! tilkú. ra, ismertette az alapszervezet vezetőségének javaslatát, melyben Zölnail azért javasolják a Pártból való kizárásra. mert keretlegény volt és nagyon sok esetben súlyosan megsértette a pártdemokráciát, fehyeget^sekkel terrorizálta a dolgozó parasztságot. A kiskirály lelepleződött A hozzászólások beigazolták ezeket a vádakat és sok bizonyítékot tártak fel. Szabó elvlárs hozzászólásában elmondotta, hogy Zolnai karöltve Dudással, a volt JB-titkárral, olyan nyomása gyakorolt Sásdra és a környező községekre, hogy a párttagok nem egy helyen elidegenedtek a páriszervezeí- lől és ez az oka annak is, hogy nagyon kevés párttag van a dolgozó parasztok között. A kritikát Zolnai nem tűrte él, habár elég gyakran kapott. Zolnai a termelőszövetkezetet úgy „szervezte“, hogy délelőtt közölte az általa felkeresett dolgozó parasztiak hogy amennyiben délig a belépési nyilatkozatot nem írja alá, délután már a rendőrségre kerül. Kalauz elvtárs mondja el: Zolnai tudatosan végezte ellenséges munkáját, napról-napra, újból és újból megsértette Pártunk para-sztpolitikáját. Ezért mint a pártszervezet titkárát le Is váltották, de a faluban végzett ellenséges munkáját nem hagyta abba, ami nem is csoda, mii várhatunk egy voll keretlegénytől, akire a Horthy- rendszerben a politikai foglyokat bízták. A pártszervezet nevelje harcossá a párttagságot! Zolnainé is résztvett. ezen a taggyűlésen és állandó közbeszólásaival zavarta a taggyűlés rendes menetét és amikor a szavazásra került a sor, kihívóan nézel* körül, hogy- ki mer az ö férje ellen szavazni. A párttagság nagyobb része nem törődött ezzel, bátran kizárta soraiból az ellenséget, de voltak otl olyan elvtársak is, akik opportunista módra nem merték feltartani a tagsági könyvüket sem akkor, amikor ellene, sem akkor, amikor mellette kellett szavazni. Ezek az elvtársak azt gondolták, hogy „jobb“ semlegesnek lenni, vagy lalán megijedtek Zolnainé kihívó tekintetétől. Ezek az elvtársak nem viselkedtek szilárd, kemény kommunistákhoz méltóan, nem küzdöttek, úgy Pártunk sorainak tisztaságáért, ahogyan arra Búkosi elvlársunk oly sokszor figyelmeztetett bennünket. A párt vezetőség beszélgessen el ezek. kel az elvtársakkal, tanítsa, nevelje őket kérlelhetetlen harcosokká, akik nem rettennek meg semmiféle ellenségtől, akik minden körülmények között, minden áldozat árán készek győzelemre vinni Pártunk politikáját. M. Gy. Kemény ítéletet követelek a dolgozók Grösz József és összeesküvő társainak ügye mély felháborodást váltott ki a dolgozókból, Érthető ez. Ki az a becsületes, hazáját szerető ember, aki ne háborodna fel olyan vádirat olvasásán mint amilyen Grőszéké, amely világosan feltárja, kik is valójában a reverenda mögé bujt alakok, kik. ke! szövetkeztek a munkások, a dolgozó parasztok ellen. Osztenburg- különítmény, Horthy-fasiszta tisztek, királypárti gyáros, orvul gyilkoló szerzetes, Tito janicsárjai és hasonszőrű alakok. Heller József elvtárs, Ferenc-aknai vájár dupla műszakra indult, amikor hallotta a rádióban Grösz és'társainak vádiratát. A két műszak után kiszáll, va azt mondta: „Olvastam én az újságban, hogy ez a Grösz nem írta a'á a békeívet sem. Akkor arra gondoltam: aki nem írja alá a békeívet, az a béke, a dolgozó nép ellensége. Bebizonyította ezt a vádirat. Kár. hogy nem vehetem őket kezembe. De nem baj. visszavágok én úgy, hogy azt az erőt. amit rájuk íordítanék, a lej- iőkalapdcsra adom. De keményen meg kell büntetni őket.“ „Beismerni, hogy az általam vezetett összeesküvés megkezdte íegyve. rés csoportok szervezését, amelynek feladata volt a népköztársaság megdöntése és a hatalom átvétele“ —* vallotta Grösz. ökölbe szorult Sve- gál András olaszi dolgozó paraszt keze, mikor meghallotta Grósz fenti vallomását és a vádiratot: .jAmit eddig kemény munkával építettünk, ezek romba akarták döteni, ismét az elnyomók uralmát, a Habsburgolcut akarták ide visszahozni. Követelem, hogy sújtson le rájuk » törvény kemény ítélettel.'1 Vánkovics Györgyné, heivárdgyu- lai dolgozó parasztasszony art mon^ dotta: „Fe’hábprodással vettem tudomásul Grösz és társainak terveit. Kemény ítéletet követelek nemcsak magam, hanem a többi asszony nevében is, mert tudom, hogy ebben egyetértenek vetem." Kemény ítéletet! Ezt követelik országszerte a dolgozók. Ezt követelik azokra, akik nem undorodva semmi szennytől, piszoktól, oszíenburgisia, böUérbicskás fasisztáktól — arra sző. vetkeztek, hogy felborítsák a dolgozó nép hatalmát. Azonban a szövetség széttört, mint az olcsó vásári cseréppohár és a törvény szigora, a dolgozó nép követelése megmutatja Grősznek és társainak, hogyan bűnhődik az, aki a dolgozó népre emeli a kezét. A bari állami gazdaság állatgondozói prémiumot kaptak A bári állami gazdaság kiosztotta a napokban a prémiumot azok között a dolgozók között, akik a göbölyök és szarvasmarhák gondozásában, hizlalásában tevékeny munkát fejtettek ki. így Szauer József 1391 forint, Stang Június 21-én délelőtt 10 órától 12-ig a meszesi építkezésen Meszesen „felnőttek“ már a falak. At épületeken a belső munkák és a tetőbetonozás van hátra. Ezen dolgoz ?,cak a kőművesek, segédmunkások, — • azaz osak időnként dolgoznak ezen. .mert különös dolgokat lehet látni a moszesi építkezésen. ■«s A víztorony mellett álló „Keller épület" északi oldalán „munkaszdnet'' van. Hét ember áll támaszkodva, Iá bakai váltogatva és nem osinálmtk semmit, öl percig tartó tétlen állás után „munkához“ látnak. A felvonó- gépház nádfalából kihúznak egy-egy szál nádat, előkerül a bicska és kii- ftin'éöző méretű sípokat faragnak, amit ki is próbáinak hangos nevetés közWen. Nemes Károly gépkezelő i» mélai'ús tekintettel tördeli a nádat. Ttz ptercig tart a nádtördélés, mikot hekiali egy sapkás ember, elnyújtott hangom az épület tetejéről: j.Eg,y talicska \cserép jöhet!" Ketten erre elindulnak, a többi áll tovább. © A mesi esi építkezésen nem talicskával, hanem csillékben hordják a ha barcsot. Elvből merik ki a maltcrszál- lítók faiádUkba. Ez a munka is nagyszerű társalgási alkalomnak bizonyul Meszesen. 'Ott áll a csille a sínen, egy ember meri belőle a habarcsot, hatan állnak meglelte és nézik. Beletúrt négy perc, mire elvégzi a munkát. Utána ,egy másik veszi kezébe a merőt és öt vembjer nézi tovább. Mikoi kiürül a csille, heten „nekifeszülnek" és tolják. © Az építkezik északi oldalától szá mitva a haronadik épületen (a „Frá- nyios-épületen“) Zoller segédmunkás öt percig bed zélget az ablakon át egy munkatársnőijével, majd kijön, sétái egyet, rátán inszkodik egy keveröre és úgy beszélget másik két emberrel újabb öt pétiéig. Mikor azok elmen nek, hintázik., egy kicsit a pallón, unajd besétál az épületbe és nagy váltatva megjelenik, kezében a „tróger- ral.“ Míg er,, megtörténik, a beton keverőgépbe a újra hatan tólják a csillét — ürtesen. A követktv.ő épületen Readies Lajos kőművest* a tetőn áll, magyaráz vagy öt percjpt. közben a kezében lévő pohárral vizet locsol a munkásnők felé. Fordul! egyet, lejön az épületről, odamegy az anyaghordó lányokhoz: „Hol a lapál'am, hova ralclátok a lapátomat?" Azok pedj. g rászólnak: „Lajos dolgozz, mert, Üieten állunk miattad.1 Bradios Lájjcts tényleg munkához lát, a lányok otVavisznek neki betont, — ezt a munktit heten végzik — és kő- rüállják. Ofjlaverüdnok az épülő lép osőházba miig vagy négyen és állnak. A lányok nevetnek, komolytalankodnak. Rraditis Lajos közben dolgozik. A lányok hozzálátnak az „ugratáshoz”, beszélnek hozzá, s mikor az nem figyel: rá. ahányon vannak, énekelni kezdetmek: „Gyere Lajos szedjük a meggyet1'. Erre Bradics Lajos „felháborodik“. elkezd magyarázni, ami belétart vagy félórát, a lányok pedig hallgatják, nevetnek rajta. ’ Bradie? Lajos újra munkához lát. öt percet dolgozik, majd újra magyaráz, a Iá nvok újra nevetnek, újra énekelnek: „Gyere Lajos szedjük a meggyet." így tart ez másfél órán át A szállítógépnél hárman állnak e-sipöre tett kézzel. Fentröl- egy kőműves kiabál vagy háromszor „hallani természetesen nem lehet“, — mert nagyon elmerültek a beszédben. Mi kor megunja a kiabálást, ledob valamit. mire a beszélgetők észreveszik, hogy nekik szólnak. Egy fiatal .18— 19 év körüli, kék munkaruhás ember sietve jön felülről. A legalsó épület előtt megáll és vár. Vár vagy öt percet, megfordul, szép lassan visszamegy, eltűnik egy másik épület mögött, ahol újra várni lehet. így zajlik a munka a meszesi építkezésen. Nem kell ahhoz éles szem. hogy ezt, valaki meglássa. Csak körül kelj nézni. Szinte hihetetlen, hogf a munkavezetők ezt még nem vették észre, néni gondoltak arra. hogy egy nap milyen nagy mennyiségű munkaidő esik. ki a „lógásokból“. a beszélgetésekből. Szá moljunk egy kiésit. A „Keller-épütet- nél" heten álltak 15 percet, az hét embernél számítva 105 perc. A ha- bar os tóit ősnél várakozással, beszéddel eltelt 72 perc. A „Frámcs-épületen"' Zoller segédmunkás és tái-sai beszélgetésével 25 perc esett, lei a munkaidőből, mert ő maga 10 percet, míg három beszélgető társa öt-öt percet töltött el így. Bradics Lajos kőművesnél és a hét segédmunkásnál — s a .,szórakozásra“ odatértek idejével együtt — 845 perc esett ki a munkaidőből. Ez összesen J047 perc és ez a kiesés mindössze két óra alatt történt, 10 órától déli 12-ig. Az 1047 perc 17 óra és 27 percet tesz ki. ami egy óra 27 perccel több. mint két munkás egynapi munkaideje. Tehát végső fokon ennyi munkaidő esett ki két óra alatt a termelésből a meszesi építkezésen június 21-én, délelőtt 10 órától 12ág. Katies elvtárs. az építkezés párttitkára a munkafegyelemmel kapcsolatban azt mondja: „Azt. nem mond hatjuk, hogy jó a munkafegyelem“. Szavai nyomán mások is napvilágra jönnek. A pártszervezet vezetői többször szóltak már Baranyai Ignác munkavezetőnek a munkafegyelem lazasága miatt. Javulás azonban nem történt. Mi. sem bizonyítja ezt jobban, mint Herceg Erzsébet segédmunkás 'brigádvezető esete, aki megsokalta másfélóra után a .,szórakozást" és szólt Fránice munkavezetőnek, hogy adjon neki más munkát, mert sokan vannak ahhoz, hogy heten egy kőművest lássanak el anyaggal. A kérés Fránios munkavezető egyik fülén bement,, a másikon ki és a héttagú brigád ..hordta“ továbbra is az anyagot Bradics Lajosnak. Tűrhetetlen lazaság ez a meszesi építkezésen. Nemcsak a munkaidő „ellógáeáról" van szó. hanem a munkaerő tervszerűtlen olosz tásáról is. Ez a kettő szorosan egybetartozik. Komoly összeggel károsodik nemzetgazdaságunk a mész esi 'építkezésen. A 10-töl 12 óráig több, mint 17 órás kiesést is megfizetik, mert mi sem könnyebb, hogy beírják a munkalapra: ,.Ennyi és ennyi perc várás anyagra“ —- vagy valami másra. Ezt ellenőrizni bérelszámolásnál nem lehet. De lehelne munka közben, ha az építésvezetők komolyan vennék a munkafegyelem kérdését és nem néznék cl a lazaságokat. Ha két óra alatt ilyen nagymeny- nyiségü munkaidő esik ki a termelésből, akkor lehet következtetni arra. hogy egy hét, egv hónap alatt miiven nagyra emelkedik a beszélgetésekkel, játékkal és énekléssel, munka nélkül eltöltött idő. A meszesi építkezés dolgozói augusztus 1-re vállalták az építkezés befejezését. Ha nem lenne a munkafegyelem ilyen laza. legalább egy héttel előbb elkészülhetnének a munkák. Sürgősen* rendet kell teremteni Meszesen a munkafegyelem terén. * Kászon József Gáspár 604 forint, Speizer Adám 606 forint, id. Dorn Antal 544 forint, Kovács Ferenc 295 forint, Hengl István 256 forint, Gerst János 128 forint, id. Dorn János 322 forint, ifj. Dorn Antal 322 forint, ifj. Dorn János 360 forint, Kiasz Ádám 356 forint és Szigeti Lőrinc 220 forint jutalmat kaptak. Továbbá a baromfikeltetésben elért kiváló eredmény jutalmazásaként Kara- dics Mihályné, aki különben gazdaságunk élmunkása is, 489 forint, Kara- dics Katalin 197 forint és Eilingsfeld Katalin 197 forint jutalmat kaptak. A begyűjtési és aratási munkálatok után a kiváló eredményt elérők kö- “ött hasonló jutalmakat osztanak ki. Nekünk, az állami gazdaságok min- des egyes dolgozójának úgy kell a munkánkat végezni, hogy a munka- területünket a szocializmus építési területének tekintsük, tudatában legyünk annak, hogy ezzel is boldog jövőnket építjük. Vámhidi Szilárd bari állami gazdaság. Úttörők nyári társadalmi munkája Az úttörők nyári társadalmi munkál közül a legfontosabbak a kalász, a gyógynövény- és a mákgubógyüjiés. Úttörők tízezrei vesznek majd részt — a szovjet pionírok példájára — a magasabb lemiésercdményekért folyó hazafias mozgalomban, a kalászgyüj- lésben. A kalászgyüjtő mozgalom beindulásakor az úttörőtáborokban ünnepélyes csapatgyűlési tartanak, „Úttörők, harcoljatok minden szem gabonáért, bő termésünk betakarításáért!!* Ezzel a jelszóval kezdik majd meg az úttörők a munkát. A kalászgyüjtési elsősorban a -tszcs-k, állami gazdaságok területén végzik, előre megkötött szerződés alap. ján. Udvar község békeharcos aratói átnéznek a határon (Mohácsi járási tudósítónktól) Hajnalban, bárom órakor indul az udvari Petőfi csoport két arató-brigádja: míg a har mat felezárad, repcét, aratnak, s aztán kezdik az árpaaratást. A csoport J7 hold ősziárpa földjén már az egymást erő keresztek hirdetik a csoport jó munkáját. Vidáman folyik a munka. Budai Ferenc csoportelnök vezetésével. Az elnök a gyakorlati munkából is mindig kiveszi részét. Biztos kezekkel vezeti a csoportot a nagy harcra. Mos:' még sokkal nagyobb erővel dolgozik, mer: az a nagy megtiszteltetés érte, hogy felvették a Pártba tagjelöltnek. A Párt iránti forró sze retet még nagyobb erőt ad munkájához. — Elsők leszünk a megyében a békearafás befejezésében — mondja nagy bizalommal Bu dai elvtárs. — ' Megbeszéltük a falu dolgozó parasztságával, hogy a közel 200 hold kenyérgabonavetést hat 'nap alatt fogjuk learatni. Versenyre hívtuk ki mohácsi járást — most azután minden erőnkkel harcba indulunk, hogy győzelmet arat hassunk. —- Miközben beszél, a dolgozók biztatóan néznek rá. hogy számíthat bátor, helytálló munkájukra. — ■Hétfőn már búzát, aratunk. — szól közbe Eesch Károly brigádve zető, — nálunk az asz- szonyok is valamennyien résztvesznek a béke- aratás munkájában. — Különböző rémhírekkel, amerikahang járni bennünket nem lehet félrevezetni — folytatja a tanácselnök. — A mi községünk dolgozó parasztsága tudja, hogy mit jelent, számára: a béke, a szabadság, nemzetiségi egyen jogú sáiy (Udvar nemzetiségi község), saját szemével látja, hogy milyen rabságban, elnyomatásban él, alig pár száz méterre tőlünk a jugoszláv nép, n fasiszta Tito igája alatt. — Most, is a katonák gyűjtötték a szénát — mondják többen is egyszerre. — A fegyver az oldalukon és csak úgy immel-ómmal., alig tét tek-vettek, úgy dolgoztak. .,Karonabrigaá'* aratta a repcét is. Láttuk tavaly is, amikor a dolgozó paraszt aratott, állandóan fegyveres katona állt mellette! — Tavaly is ott feketédéit a búzájuk, keresztben a mezőn — mondja Losch Károly brigádvnzetö. — A kukoricát januárban szedték le. A jugoszláv dolgozó népnek nincs mi-' ért dolgozatok, úgyis mindent elvisznek tő- lük.... Valamennyien egye! gondolnak: hu csuk saj náljul: a jugoszláv (bú- góró népet, m-'-' r-se in mit sem scgi'nnk rajtuk.' A békeuralás, csépién, begyűjtés, sikeres befejezésével tudunk erőt, bátorságot adni harcaikhoz. A határon túl nagy tábla búzát lenget a szél. — Évek óta kalászos növényt vetnek ide — mondja ifjú Golbak János. — Az búza? — mutat a határon túlra id. Golbak — az nem búza. nincs itt egy teli kalász sem. míg a mi búzánk csaknem kétméteres, hogy nem látszunk ki belőle, addig alacsony, cérnavékony szálú, üres- kalásza búza van ottan. Hisz csoda, hogy ilyen az a. búza? Nem csoda, nyakigérö gaz volt ott ősszel a tarlóföldön Olyan sekélyen szántották le, hogy a gaz ■feli)! maradt. El sem boronáitól;, egyszeri szántásba vetették cl a búzát. • Egyszerre feláll. — Hogy mi 16 mázsás árpatermést érünk cl és hasonlói búzából, azt mi a jó munkánknak kö- s tőnketjük. Háromszori szántásba, jól megművelt földbe vetettük el a magot. Még saját eredmé nyeikről beszélnek, újra és újra a jugoszláv dolgozók nyomora jut eszükbe. — Borzasztó nagy ott. a nemzetiségi elnyomás — mondják többen. A begyűjtésnél is többszörösét fizeti egy magyar, német vagy más nemzetiségi dolgozó. Aratás előtt minden darab föld végén kint van egy tábla (így volt ez tavaly is), rajta a tulajdonos neve. Egy bizottság helyszínen állapítja meg, hogy kinek mennyit kell beadni. .1 kulákoknak alig való mit, a szerb dolgozó parasztoknak már sok kai többet, u kisebb nemzetis ég ii dől go. ó k nak, magyar, román bolgár stb., annyit kel! beszól gáltatniok, hogy legtöbbször nem is terem annyit a föld „Ha nem (eljesftfült beadásunkat, egy szélűén bebörtönöznek ben nünket — Írja. levelében Udvarra az egyik család hozzátartozója Jugoszláviából. — Ti legalább tudjátok, miért dolgoztok, de, nekünk még kenyerűnk sincs, hogy mi lesz velünk, el sem tudjuk gondolni" Udvar község magyar és németajkú dolgozó parasztjai valóban tudják is. hogy miért dolgoznak: a békéért, a hazáért, a szebb, boldogabb jövőért. A német-' ajkú dolgozók szabadon saját anyanyelvű- kön beszélnek, teljes egyenjogúságot é!ve*ve a magyar dolgozókkal minden téren: Udvar község magyar, németajkú dolgozói "gy emberként indulnak harcba minden szem gabonáért, a békeara* tás. csépiés. begy fiit 6* győzelméért, hogy vállalásukhoz híven, elsők loh^ssenk a járásban — és szilárd őrei legyenek békénknek, szabad hazánknak a határmentén. Ary Rótt*
