Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-21 / 142. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁR]il EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A frénein nép győzelme (2. o.) — A DÉFOSZ központ és nz élelmezési minisztérium közleménye (2. o.) — A YIT tiszteletére határidő előtt fejezik be építkezéseiket a Danái Vasmű fiataljai (2. o.) Grősz József és társai (3. o.) — Petőfi-akna párttitkára példát matat a mű. szakmulasztás elleni harcban (3. o.) — Az egyetemi vizsgák befejezése elé (4. o.) — A görösgalli állami gazdaság újítása (4. o.) ________________________________________________> M D P! B AR ANYA^(E Ci-Vt-f. VTIL ÉVFOLYAM, 142. SZÁM AKA ÖU FILLER CSÜTÖRTÖK, 1951 JUNIUS 21 Ti, VESSÜNK MÁSODNÖVENYT! At aratás gyors, minél kisebb szemveszteséggel való elvégzése mellett egyik igen fontos feladat megyénkben is a másodnövényve- tés. A másodnövényvetéssel egy és ugyanazon földön két termést lehet betakarítani, ami nagymértékben elősegíti az állattenyésztés fejlesztését, a jövedelem emelését. Jelenleg megyénkben az árpa aratása van soron. Az árpa aratása után azonnali feladat, hogy hozzá- fogjunk a másodnövények vetéséhez a már letakaritott földön, s ez a feladat ugyanúgy fennáll a ke. nyérgabonák leárazásánál is. Megyénkben áz összes szántóterület 14 százalékát, 68,200 holdat kell bevetni másodvetemétinyel. A Horthy.fasizmus negyedévszázada alatt mitsem törődött azzal az akkori „vezetés“, hogy segítse dolgozó parasztságunkat a föld jobb kihasználásában. Ma azonban az egyéni érdek mellett országos, mégpedig igen nagyjelentőségű országos érdek a szántóföldek jobb kihasználása, a másodnövények vetése, ötéves tervünk előírja, hogy ..a másodvetés területének 1954- ben el kell érnie az 1,480.000 hat. holdat". Ennek megfelelően az idén kereken országos viszonylatban egymillió kát. holdat kell bevetnünk mésodnővényekkel. Ötéves tervünk a szocializmus megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele, dolgozó népünk törvénye, amelynek végrehajtása kötelesség. A másodnövény vetés elterjesztése komoly harcot jelent a mara. diság ellen, áz ellen a téves hiedelem ellen, hogy a másodnövény „kizsarolja" a földet. Erről beszél a kulák, — de már számtalan példából tudhatjuk, hogy amit a kulák ellenez, az a dolgozó parasztság javát szolgálja. így van ez a másodnövényekkel is. A szovjet mezőgazdasági tudósok bebizonyították számtalan példából már, — s erről meggyőződött már sok magyar dolgozó paraszt is, — hogy a másódvetemény jó talajmunka mellett egyáltalán nem zsarolja a föl. det. Az idén pedig százszorosán áll ez, mert az esőzésekkel olyan nagymennyiségű nedvesség halmozódott fel, hogy ez már magában is biztosítja a másodvetés sikeréi Sokfajta másodveteményt lehet a tarlóhántás után a földbe rakni. Júniusban az ősziárpa, a rozs tarlójába sikerrel vethetjük a csala. mádékükoricát, a szudáni füvet, a kölest, a mohart, a tarlórépát, a 100 napos kukoricát és egyéb mást, míg júliusban a takarmánytermesztésre van sikeres kilátás. Komoly jövedelmet biztosít a másodnövények vetése dolgozó parasztságunknak. Elmondta ezt Vas József dolgozó paraszt is, aki tavaly két és fél holdon vetett csalamádét. Az időjárás, mint tudjuk, tavaly aszályos volt, de mégis 230 mázsa csala- mádéja termett és a zöld takarmányozással egy.egy tehenének tejhozama 2—3 literrel emelkedett. Vegyünk példának egy 10 holdas dolgozó parasztot, akinek az elő. írás szerint 3.5 holdat kellett bevetnie kenyérgabonával. Ezt lcara. tás után elveti másodveteménnyel. Vet, mondjuk, két hold kölest, egy hold csalamádét, fél hold takarmánykáposztát. A két hold kölesből mintegy 13 mázsa termése lesz. A kö^st igen szeretik a baromfiak. Egy baromfinak évi szükséglete 40 kiló. Ha ez a 10 holdas dolgozó paraszt négy mázsát hagy meg magának, a többit értékesíti pénzért, akkor is 10 tyúkkal többet tud nevelni. A köles megnöveli a tojáshozamot is. A kölessel való etetés egy.egy tyúknál még november, december hónapokban is havonta mintegy 15 tojást jelent egy tyúktól a három-négy darab helyett, ami egy hónapban tyúkonként legkevesebb 12 forintos jövedelem- többletet jelent. Emellett még megmarad a köles-szalma is, amit igen szeretnek a juhok. Ha a gazdának yan juha és megeteti velük a köles. szalmát, az átlagos kétkilós gyapjúhozam helyett 3.5 kiló gyapjút nyer egy.egy juhról. Az egy hold csalamádén mintegy 180 mázsa terem, Napi 30 kilós adagokkal számítva, négy tehénnek egész téli zöldtakarmány szükségletét biztosítja. Tejhozam szempontjából pedig egy- tehénnél napi 2—3 literrel többet jelent. A magasabb tejhozam egy tehénnél naponta mintegy 1.75 forintot tesz ki, ami fél év alatt 450 forint°t jelent. Ezen egy öltöny ruhát lehet venni. Ezenkívül még ott van A takarmánykáposzta, aminek nagy elő. nye az, hogy még decemberben is zölden lehet etetni, mert még a gyengébb fagy, vagy a korai hótakaró sem árt neki. Idén nem panaszkodhatunk az aszályra és a tavaszi füvek lekaszálásával is komoly mennyiségű takarmányt biztosítottunk állatállományunknak. Ennek ellenére sem felesleges, sőt nagyon is szükséges, a másodnövények vetése, mert kétéves állattenyésztési tervünk, végrehajtása ezt kötelezővé is teszi számunkra. A kulák, aki ellensége minden jónak, minden olyannak, ami a dolgozóknak jó, természete, sen agitál a másodnövény vetés ellen olyan módon is, hogy ,.az idén igazán nincs szükség másodvetésre, hiszen bőséges az egyszeri takarmány term és is." Ez természetesen az ellenség hangja és ha ezt követné bárki is, akaratlanul saját magát károsítaná vele, akaratlanul is az ellenségnek használna. Nincsen olyan dolgozó paraszt, aki a bőséges takarmány termés mellett ne akarna a jelenleg meglévő takarmány mellett is több takarmányt, több jövedelmet biztosi, tani a másodveternéúyekből. Állami gazdaságainknak, termelőcsoport. jaínknak még fokozottabb feladatai vannak e téren, példamutatással kell ebben a munkában is élenjárniuk, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainknak pedig követniök kell a példát. Megtanulhatták dolgozó parasztjaink: Pártunk, kor. mányzatunk nem javasol olyat, ami ne lenne hasznos, jó, a dolgozók számára, ami ne járulna hozzá az egyéni előnyök mellett egész népgazdaságunk erősítéséhez, hazánknak, a béke bástyájának erősítéséhez, $ TERVÉRT! A felsőmindsxenti termelősxövetkeðen- kaszálni fognak as asszonyok is! fSásdt járási tudósítónktól). Felsömindszeot határában gyorsan érik a vetés, sárgulnak a gabonafélék. A III. típusú termelőszövetkezet földjein még nagyban folynék a növényápolási munkálatok, amit nagyrészben a nők végeznek. A férfiakat csak a mezőn lehet megtalálni, ahol az 50 holdon elterülő füvet kaszálják, ami kemény feladat, mert a visszahúzódó árvíz nagyon sok iszapot hagyott hátra, amitől a fű töve megkeményedett. — Alig suhintok kettőt, máris meg kell éleznem a kaszámat és ezért elég lassan megy a munka. A kaszás is ke. vés, mindössze heten vagyunk, Hej, hu az asszonyok is tudnának kaszálni! — Itt hirtelen megszakította mondanivaló, ját Kota- B. Ferenc elvtárs és látszott rajta, hogy erősen elgondolkozik. Egy darabig hallgatott, aztán újra megszólalt: — Hát hiszen az asszonyok között is van sok olyan, aki tud is kaszálni, talán jobban is. mint némelyik férfi... Csak mi erre nem is gondoltunk eddig, mert azelőtt nem , voll szokás... Dr most már az asszonyok is egyenjogúak, kaszálhatnak hát ok is! így mindjárt hamarább végeznénk a fű. kaszálásstü és az aratásnál is segíthetnének nekünk, kaszával is. De jó, hogy eszembe jutott, este meg is beszéljük eit a termelőszövetkezet vezetőségével, mert az biztos, hogy az asszonyok nagy ötömmel jönnének, csak aztán majd le ne hagyjanak bennünket! Kota B. Ferenc elvtárs győzelemre is viszi tervét. Ahogyan ott állnak ma már dolgozói nőink az esztergapadok mellett, a gépek mellett, ahogyan, biztos kézzel vezetik a traktorokat, ugyanolyan lelkesen, biztos kézzel kaszálni is fognak, hogy győzelemre segítsék a békearátás nagy csatáját! A növényápolás befejezését sürgeti az egyre jobban sárguló gabona. Annak ellenére, hogy az ekekapálást már mindenütt befejezték még elég sok munka van hátra, pedig az árpa aratá sál már csütörtökön meg kell kezdeni. A termelőszövetkezet tagijainak nagy többsége, köztük a Makasitcs család, — ők az összes gazdasági munkának az elvégzésében az elsők, — megértik, milyen fontos az aratás előtt befejezni a növényápolási munkát- Vannak azonban olyanok is, mint Görbe Sándorné, Szőlősj Jénosné, akik egykét hetenként mennek csak a termelőcsoportba dolgozni, akkor is csak egy.egy napig, így nem is csoda, hogy egy hónapban mindössze két-három munkaegységei teljesítenek. Hogy * termelőszövetkezetben aránylag elmaradt, a munka, abban nagy szerepe volt a múlt héten kizárt lculákok aknamunkájának is. De ahogy a tsz megtisztult az ellenségtől, azonnal felosztották a munkaterületeket, azóta már egyéni versenyben dolgoznak. így könnyebben tudják majd megoldani az aratás nagy munkáját. Az aratásra már most is készülnek a dolgozók. Megbeszélték azt. hogy az aratás alatt közös konyhát állítanak lel. ahonnan az ételt majd kocsival szállítják a földekre. így 40 asszonnyal több vehet részt az aratásban, mert nem keli nekik hazamenni főzni. Az arató- brigád i* megalakult már. M Gy. Daltos József párftitkárroi az élen, Görcsöny község apraja-nagyja segít a tszcs-nekí (Pócrí járárí tudósítónktól}. A uagykozári áélami gazdaságban Zsidai János aratóbrigádjában dolgozik Müllen: Bó’jájré németajkú dolgozó asszony. Elmondja, hogy Hyen boldo,gar és vidáman még sohasem aratott. „Tudom., hogy ..mindéin szem gabona, amelyet learatunk, a, békénk védelmét szolgálja.“ Ezért ér el az aratási munkában 140—150 százalékot A békéért folytatott harcnak a tudatában végzik a munkájukat a nagykozári délszláv dolgozók is. Trubies György délszáv dolgozó paraszt, mint a taniáésélnök helyettese, éten jár a termelésben. Már learatta az ősziiárpáját és késiül a többi gaboná jának a léara'bására is. Nem maradnak le Görcsöny dolgozói sem a békeara fás gyors befejezésének munkálataiban. Az egész falu dolgozói, apraja ás nagyja, Da^os József párt ti (kárra! és Nagy Ferenc tanácselnökkel az élen. kint aratnak a tszcs árpa földjein. Szabó János, a falu cipésze, ifj. Orbán József, a falu szabója, Horváth Mihály tejkezető is önként felajánlották, hogy segítenek a tszcs dolgozóinak és kimentek a mezőre szénát gyűjteni. Kint dorgoz_ hak az úttörő pajtások is. A párttii. kár elvtárs gyerekeivel, Dalloe Lajossá,! és Dali ok Máriával aa ölen ott dolgozik Lanfcovies Lajos. T;már Magda é<s még sok kis pajtás, hogy munikájukfcail segítsék minél előbb győzelemre vinni a bákearatást. A görcsönyi egyéni gazdák körűi különösen szép példát mutál Takács Imre tanácstag, hétholdas egyéni gazda. Már 15-én Elvégezte ősziárpá. jának a learatásá*. Élenjárnak Csikó József 16 holdas. Kalmár Jenő 16 hol. das középparasztok is. Már befejezés előtt állnak az ősziárpa 'darafásával. Ezt természetesen nem jó szemmel nézik a falu kulákjai. Görcsönyben Hetest Mátyás, Völgy est Jenő, Bö- donyi Dezsőn« kulákok ki akarnak bújni az aratási mimikák alól, másnak akarják kiadni a földjeiket, de a dolgozók ismerik a kulákok íur- fangjait. „Már neon az a helyret, mint a múltban volt, hogy hajcsáíoakodjamk a dolgozók fölött'1 — mondják a dől. gőzök és megkövetelik a 'kulákóktól" hogy kimenjenek a merőre és ott maguk arassák le a gabonájukat. Nem megy el hozzájuk egy *szcs-tag sem — hiába csábítják éket Még fokozottabb lelkesedéssel aratják a tszcs do’gozói az árpakalászokat és munkájukat úgy végzik, hogy azzal a béketábort erősítsék. A 75 hold árpaföldet 30 óra alatt aratják le. Ambrus Dezső Szkvaji sícsFülőp egyénileg gazdálkodó délszláv dolgozó paraszt elsőnek vetette ősszel az árpát — elsők közölt is aratta, le GYŐZELMI JELENTÉSEK 4 BÉKEARÁTÁS FRONTJÁRÓL A selílyei járásban. Fehőizmlmárton, Drávakerbsztur, Várad községek teljesén betéje/lék az ősziárpa Múlását. Ugyancsak befejezték a kcrrtséi Béke, a p/gkót Első Ormánság, n váradujpitsztai Törekvés tszésk Is. A szigetvári járásban az öszitirpa aratását eddig 74 százalékban végéz. lék el. (Éillytí járási tudósítónktól). A letsöszentmártóniok nem hagyják magukat, Eshet az eső, süthet a júniusi nap, azért csak dolgoznak. A kapálást már jórészt betejezték, és a lemaradók is egy-liét napon bélül készen lesznek. A nagy munkában összefog a ia'u népe. Vasárnap a tanács, a szövetkezét minden épkézláb dolgozója kapát ragadott és a Dráva őre tszcs kukoricájába vonultak ka pálni. Nagy segítségét adlak így a tszcs-nek és büszkék is erre. Balogh elvtárs, tanácstitkár, egyáltalán nem vette rössz néven, hógv kapálás közm ben hólyagok születtek a kézén, hanem örült, hogy győzte a versenyt a DlSZ-titkárrai. Dehogy panaszkodnak ők hó’yagokra, az csak egyszer jön. az első kapálásnál, aztán megkeményedik. Kemény kezekre pedig nagy szükség van ma, Felsőszentmártonban sok ilyen ke, tnénykézíí ember van. ök azok, akiket már koré teggél a löldeken latú Ilink. Ilinknek a keze nyomán lejtőd- lek ki a gabonatáblák és tisztultak meg a kapásnövények. Ök mulatják meg naponta ha/ármenti löldjeíken húgy mire képes a hazáját szerető dogozó parasztság akarata. Ilyen ember Szkvajcsícs Fiilőp,dél. szláv egyénileg dolgozó paraszt is. Nyolc hold lóidon gazdálkodik, ebből a nyolc holdból ötöt már a népi demokráciától kapott a földosztáskor. Ezt nem lelejti el soha. Mindig ott van az elsők között, ha erősíteni kelj a hazát. A gahonabeadásndl, tojásbe adásnál jóval többed: adott, mint amennyit kivetettek rá. Két és fél hold kukoricája olyan szép, olyan íe/lett. hogy nemigen akad párja a határban. Osziárpáját pedig már le is aratta. Igaz, nem volt sok, csak 400 négyszögöl, de annáj szebb. — Az én árpámmal sose vallók szégyent — mondja Szkvajcsícs /kilop. — Két éve is olyan volt az árpám, hogy 400 négyszögölön hat mázsa termett. En mindig csak szeretek az elsők között lenni. De sokan nevettek, mikor szeptemberben mdr elvetettem az árpámat, azt mondták, nem lesz az jó Ftllöp bácsi! Aztán mégis csak jó lett. Ugyannyira, hogy pénteken már le is arattam. Szombaton száradt, vasárnap meffkötöthtn, akár már csépelni is lehetne. Szkvajcsícs Fülöp tö'dje a határszélen fekszik. Mikor az aratás közben ki-kiegyenesedett, láthatta Tito Jugoszláviájának löldjeil. Elgondolkozott ilyenkor, hogy. milyen közei Is vart ő oda, ahol a löld az Őhozzá ha. sonfó do’gozó parasztoknak csak kényszermunkát jelent. Itt, ahol az ő földje von.- a dolgozó parasztok jövőjét szolgálja. Ilyenkor mindig erő sebben suhogott a kasza a 400 négyszögöl árpán, — Szkvajcsícs Fülöp a békéért harcolt KURUCZ PÁL SzuliiDÁn, Tótszentgyörgy, Kisdobsza! Mozsgó, Hóból, Csertő községek dolgozó parasztsága megértette azt, ha idejében learatják az őazlárpát, akkor szemveszteség ncikííl tudják betakarítani a gabonát. Mozsgó község dolgozói 88, Hóból község dolgozó parasztsága 82, Csertő község dolgozó parasztsága 72 százalékban aratta le eddig az ösziárpát. Mire vártok szulimini, tótszent- györgyi, kisdobszai dolgozó parasz. tok? Azt várjátok talán, hogy túlérjen az ősriáfpa? Nem gondoltok arra, hogy minden óra késedelem komoly károkat okoz nektek és at egész országnak — dolgozó népünknek? Siessetek, érjétek utói a legjobbakat) Fogjatok keményen » munkához, segítsétek ti is gvőze- lemre vinni a békearátás és «■séy. lés nagy csatáját!
