Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-20 / 141. szám
1951 JUPMUS 20 *» A P T, O 3 PÁRT ÉS' PÁRTÉP ÍTÉS * Az Islván-aknaí pártszervezetben nagy gonddal választják ki a következő páitokfatási évad propagandistáit Május 25-én jelent meg a Politikai Bizottság határozata az 1950—-51-es pártoktatási év: tapasztalatairól és az 1951—52-es pártoktatási év feladatairól. A határozatban a Politika’. Bizottság többek között a következő feladatot tűzi párlalapszervezeteink elé: „Az 1951—52-es oktatási év feladatait csak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha a pártbizottságok és a pártsiervczetek még a nyár folyamán nagy gonddal készítik elő az új tanévet, elsősorban a propagandisták kiválasztását és kiképzését.“ Az István-aknai pártszervezet megszívlelte a Politikai Bizottság határozatát. Vertikc István elvtárs párt- titkár és Feuerstaller János elvtár ágit, prop. titkár már több hete dől goznak azon. hogy a tavalyi pártokta tási év tapasztalataiból tanulva, a PB határozatának megfelelően, javaslat ként előre kijelöljék azokat az elv társakat, akik fejlődésükkel méltókká váltak arra, hogy alap- és középfokú politikai iskolákat vezessenek a következő oktatási idényben.. Komoly, felelősségteljes munka ez. Ezt át is érzik István-aknán, bizonyítja ezt az, hogy Vertike és Feuerstaller elvtárs hosszan elidőznek egy- egy elvtárs nevénél, mérlegelik alkai más lesz-e arra, hogy a többi bányászt képezze, tanítsa. Nem kerüli •l figyelműket a PB határozatának a;: a része: „Most fokozottan olyan propagandistákra , van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nem zetkozi helyzetben." Most csak összeírják az elvtársak neveit, sorraveszik őket, nehogy kimaradjon valaki. Megbeszélik kettesben,' hogy kit, milyen oktatási mun kára «gondolnak megfelelőnek. Ez persze csak a kezdet. A munka legfontosabb része az lesz, amikor az elvtársakkal egyenként beszélik meg: megfelelőnek tartja-e a maga számára a pártmegbizatást, el tudja-e látni, vagy éppen alkalmasnak érzi-e magát nagyobb, nehezebb feladat vállalására is. Sorolják a neveket. Feuerstaller elvtárs . kézzel teleírt papírlapról neveket mond, Vertike elvtárs a nyilván tartó lSpokat nézi, amiről sok mindent le lehet olvasni. „Garai József elv- társ" — mondja Feuerstaller elvtárs, majd elidőznek ennél a névnél. Kéthónapos pártiskolát végzett, a Pártot szereti, bizonyítja ezt a termelésben is. Alkalmas lesz politikai iskola vezetésére. így folyik a munka az István-aknai pártszervezetben a délelőtti órákban. De nemcsak a régi, ismert, bő tapasztalatokkal rendelkező elvtársakat veszik számításba a pártvezetöség tagjai, hanem az újakat is, akik a tavalyi oktatási évben nőttek fel. Fel is sorolnak' egymásután három nevet: Horváth Jakab aknász, Tónács Lajos napszinti munkás, Ragoncsa István bányaasztalos. Rajtuk kívül van még több is, ezek az elvtársak szorgalmas tanulásukkal olyan szépen fejlődtek, hogy a következő évben már alkalmasak lesznek arra, hogy tanítsanak. Egy-két név van már csak vissza a ceruzával teleírt papírlapon és amikor az utolsó nevet is megvitatták, végétért a politikai iskola vezetésére alkalmas elvtársak • adminisztrációs munkával való kijelölése. Nem köny. nyű feladat ezt sem jó! elvégezni, de a nehezebb része még hátra van. A közeli napokban kezdik megbeszélni mindegyik elvtárssal a feladatukat, megbeszélik velük, képesek lesznek-e megbirkózni vele, örömmé1 vállalják-e, s azt is, hogy milyen segítséget, támogatást várnak munkájukhoz. Figyelmeztetik őket a nagy felelösség- -e: szép és megtisztelő feladattal blz- .a meg őket a Párt, — kommunisták aevelésével. Ezek a beszé’getések dönfik majd el, hogy az előzetes javaslatok helyesek voltak-e, vagy pedig változtatni kel! azokon. Kétfajta gondja is van Feuerstaller elvtársnak. Egyik, hogy jól készítse elő a következő oktatási évet, a má. sík, hogy sikeresen fejeződjön be szervezetnek. Egyizben már megbeszélték a politikai iskolavezetőkkel, hogy milyen módon kell ünnepélyessé tenni a záróvizsgákat, ahol a legjobb előmenetelt elért elvtársak könyvjutalmat kapnak. A legközelebbi készülődés július 6-ra van, ekkor fejeződnek be az alapfokú politikai iskolák. Készülnek az iskolavezetők is a záróvizsgára. Már valamennyien napokkal ezelőtt kézbekapták a vizsgakérdéseket, amit a hallgatókkal ismertetnek, hogy idejük legyen felkészülni. öt alapfokú és két középfokú politikai iskola fejeződik be a közeli betekben az István-aknai pártszervezetnél. Az ünnepélyes befejezés is hozzájárul a következő oktatási év sikeres beindításához. Tudják ezt 1st- ván-aknán, ahol tanultak a tavalyi év tapasztalataiból és most a Politikai Bizottság határozata nyomán készülnek fel a következő oktatási évre. Jó munkát akarnak végezni István- aknán, győzelmesen akarják befejezni a politikai iskolákat, sikeresen akarják megindítani az ősszel az új oktatási évet. ahova az ideihez viszonyítva több, mint mégegyszer annyi elvtársat vonnak be, hogy képezzék magukat, hogy gyakorlatban is megvalósítsák, amit a Szervezeti Szabályzat minden párttag kötelességévé tesz: „Szakadatlanul fejlessze politikai tudását' és emelje műveltségi színvona A hetvehelyi állami gazdijáéban számolják fel a megalkuvást, a tehetetlenséget, s vigyék diadalra a békearatás csatáját! iúliusban végetérő oktatási év. Erre j lát, igyekezzen elsajátítani a marxiz- is gondja van az István-aknai párt | mus-lcninizmus tanítását." EGY VASASI ÉS EGY PÉCSBÁNYATELEPI VÁJÁR TALÁLKOZOTT... jffótftin ttfliitáv Stencer János vá jár Vasasról. Papp János (14) vájár pedig Pécsbányatelepről utazott, be Pécsre, hogy gyermekét magasabb iskolába írassa. Ilyen ..ügyintézésre“ nem volt szüksége Stencer és Papp vájár édesapjának, mert abban az idő_ ben „untig elég volt egy bányászgyereknek a hat elemi, de sokkal jobb volt, ha csak négyet járt ki.“ így aztán az idősebb Stencer és Papp bányászok nem koptatták cipőjüket holmi iskolai beiratásra. De az ulób. bi hét évben akkorái változott az élet, hogy a mostani bányászapának ki kell ismernie magát a magasabb iskolai beiratásokban is. Így történt az, h'ogy mindketten külön-külön bejöttek Pécsre, egymás. Tói milsem tudva, nem is ismerve egymást. Elintézték a beiratást és eb ben a júniusi melegben ugyancsak megizzadt az ingháta, meg kiszáradt a torok, mire elhagyták a beiratái színhelyét. ff.. "-ran• hn-rya mom — úgylátszik egylelé vezetett útjuk, — és betérte1 egy pohár sörre, — ugyancsak Jcü' lön-külön a Széchenyi-léren lévő vá rosi vendéglátóba, a volt „Radócsai. vendéglőbe“. Stencer János is, Papi. János is külön asztalhoz ült . a pohái sör mellé, amely jó hideg volt él hűtötte a törköt. Verődtek mindké asztalhoz mások is — és mint' ilyen kor szokott, elindult a beszéd. Mirö is beszél legszívesebben egy bányász ha nem a munkájáról! Stencer János is, meg Papp János is elkezdte em legetni a „kapuit“, a „íirschnit“, c ,,lulnit“, a „stempln“ — ás felügyel lek egymás beszédjére. „Ez is bányász, ez is dönti a partot, mint én“ — gondolták egymásról és addig-ad- dig hallgatták külön-külön az asztal nál egymás beszédét, míg összeültek, — két bányász mégiscsak jobban megérti egymást, mert mit tudja egy városi ember, aki bányát csak szállí- tóloronyról látott, hogy mit is jelent az, ha egy bányász egy műszakon „beakaszt három kapnit.“ Elkérdezték egymást, „mi járatban van?“ — és kiderül, hogy a járat egy iskolai beiralás. Erről íolyt egy dara, big a szó. aztán arra terelődött, hogy milyen nagy pénzébe kerülhet ez az államnak, így iskoláztatni a gyerc- j keket. Fjén a s> hevró hogy szó szót fed- J veíetf, hosszan beszélgettek a gyerekek jövőjéről és a, végén abban ál\am podtak meg: „A gyerekek jövőjéért érdemes jobb munkát végezni, verse nyerni.“ Itt aztán teljesen egyvonal- ba jutott keltőjük véleménye és Papp János szólalt meg: „Akkor én versenyre hívom magát. Vállalom, hogy a Bányász Nap-ig 115 százalékra lel jesítem tervemet Erre aztán Slencer lelhorkant; „Ha maga 115 százalékot vállal, akkor én 116 százalékra teljesítem tervemet.“ étire ideértek a beszélgetéssel elmentek, kezetszoritottak egymással és egyikük Vasasra, a másik Pécsbánya- telepre ment „cjönfeni a partot“, hogy az államnak több pénze legyen ísko. lázlatnj a gyerekeket. Egymjás ver. senyéről pedig tudomást lógnánk szerezni. k. J. (Sásdi járási tudósítónktól). A hetvehelyi álSnmi gazdaság két üzemegységében megkezdődött az ara. tás. Hó'főn reggel 24 kaszával és két aralógéppel fogtak hozzá a 250 hold árpa aratásához. Az aratónífinkások két csoportban, két oldalról kezdték a munkát. Egy,csoportban 12 kaszás dolgozik, kettőnek van egy marokszedője, egy kötözője és egy köétterítő- je, aki egyben marko! is szed. Az aratás így jó ütemben folyik, de lehelne még könnyebben és gyorsabban is végezni. A kaszások egymás után — megvárva mig az előttük beálló néhány métert előrehalad, — fognak hozzá a munkához. Ez a riiódszer megakadályozza az egyéni munkaverseny kifejlődését, mert ha valamelyik gyorsabban akarna haladni, nemsokára elkaszálná az előtte haladó lábát. Az aratók ezt maguk is látják, ezért a munka befejezése irtán megbeszélik, hogyan osszák fel egymás . . között a területet. Egy csoportban csak két kaszás dolgozik majd és így nem tartják vissza egymást, versenyben dolgozhatnak. Lemaradtak a növényápolási munkákkal Annak eülenére, hogy az állami gazdaságban már aratnak, egyes üzemegységek nagyon lemaradtak a növényápolási munkával. A háromházai üzemegységben a répa, a borsó, de még a kukorica első kapálását sem fejezték be. Hasonló a helyzet — kivéve a bükkösein, — a többi üzemegységben Is. Az ätlmmi • gazdaság s-ezetője Szántai János elvtárs eztt a lemaradást a rossz időjárásra hárítja. „Nem flehet, nem lehet.“ Ezzel el van intézve Szántai elv'árs szerint. Pedig lehetett volna, ha a munkát jobban megszervezik, ha nagyobb felelősséggel végezték volna munkájukat, ha a pártszervezet irányítása érvényesül! volna a gazdaságban. Szántai elvtárs számára „mindegy“ — népgazdaságunk számára egyáltalán nem az! A háromházai üzetnegységhen nincs állandó dolgozó az üzemegységvezetőn és a kocsisokon kívül. Időszaki munkást sem szerződtettek, mert a helve helyi gazdaság vezetőségétől az! az Ígéretet kapták, hogs- tőlük kapnak majd munkaerőt. A munkaerő eddig még nem jött meg. a vélemények pedig mennek tönkre. Szántai elvtárs szerint „mindegy ha Háromházán, vagy Moródon megy tönkre a vetés." De népgazdaságunknak nem mindegy az. hogy Háromházán. 25 hold borsót még egyszer sem kapáltak meg és hogy így most a „ragya“ nagy százalékát tönkreteszi 1 És nem mindegy az sem, hogy n nagy gaztól a 12 hold répavetést is alig lehet megtalálni! De hasonló állapotban van n kukorica is. Az állami gazdaság vezetője, Szántai elvtázs, felelős elsősorban ezekért a mulasztásokért. Mert az időjárás ugyanilyen volt a többi állami gazdaságban Ls, azok is munkaerőhiánnyal küzdöttek, de a növényápolást azért nagyrészben befejezték — mert nem nyugodtak bele a hibákba, nem tűrték meg azokat. Vasárnap az üzemi háromszögéríekez. létén Tóth elvtársnő, a pártszervezet titkára felhívja erre a gazdas-ágvezető figyelmét. Ugyanakkor kérte, hogy egy kocsist ' küldjön Háromházára, mert az egyik fogattal nincs aki dolgozzon. Ennek ellenére a foga! hélfön sem tudott kimenni, mert Szánjai elv- társ „elfelejtett" kocsist küldeni. Bátrabban támaszkodjanak a dolgozókra Tóíh elvtársnő még egy értékes javaslatot terjesztett a háromszögértc- kezlet eüé. Javasolta, hogy az adminisztrátorok és a műhelyben dolgozók vasárnap segítsenek a növényápolási munkában. Ezt a javaslatot ifjú Rapp István üzemibizottsági titkár „nem tartotta elfogadhatónak.“ Többek közölt azt mondta: „Az adminisztrátorok és a műhelyben dolgozók nem szokták meg ezt a munkát, hátha napszurdst kapnak.“ I$app István és még néhányan megfeledkeztek arról, hogy a diákok sem szokták meg ezt a munkát, s ők mégsem „félnek-* a „nap- szúrástól“, de a kapanyéltől sem, hanem az állami gazdaságokban 100 százalékon felül teljesítik normájukat! Az adminisztrátorok pedig bizonyoian nagy örömmel mennének vasárnap segíteni a nagy csatában. A hetvehelyi állami gazdaság na- gyón lemaradt a nővényápofási munkával, de jó szervezéssel, minden erejüket rnegfeszí.ve még ezen a héten be tudják hozni a lemaradást, hogy aztán az aratási munkálatokat időben elvégezhessék. Jfesterfaivi Gyula 4 párt sajtó terjesztése elválaszthatatlan a pártmunkától Baranya megyében a Szabad Nép kampány ideje alatt jó népnevelő- munkával közei 20.000-re emelték Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek előfizetői táborát. Az eredmények azonban elbiznkodot. takká tettek bennünket. Nem kísértük figyelemmel az előfizetők számának fej. lődésái. Ahelyett, hógv fokozatosan növeltük volna a kampány alatt elér! eredményeket, sorsára hagytuk, nem törődtünk vele tovább. Ez ázt eredményezte, hogy' akcióba lépett az ellenség, eflhitet'e agi'.ációHorváth Mátyás délszláv dolgozó paraszt felelőssége (Mohácsi járási liuló- sí tónktól) Nyugtalanul fekszik betegen-az ágyban Horváth Mátyás kiicnchol- dae délszláv, dolgozó paraszt. Feküdni most!1 Az árpaaratá«> Papjaiban? Nem! Azt nem lehet! Még kara rpggel van, de melegen süt, ba a nap az .ablakon, „Mi lehet a mezőn? Aratják-e már az őszi- árpát? Mi van azzal a FI hold rétiszónávat, amit az apaállatok regére koll begyűjteni? Harminc embert kértem tegnap, Ijpjjy jöjjenek tnar a szénát öeszcgyüjA gondolatok egy- niást kergetik az agyában. „Lányosok község dolgozó parasztsága nagyon sokat vár tőlem, nem azért választottak njeg helyettes tanácselnöknek, hogy most, itt. feküdjék az ágyban, ha- 00,11 «ért, hogy 'amint * kdetie hold földeméi rendesen szoktam kezelni, úgy vigyázzam most az egész község határát. Megpróbál felkelni. Sikerül. Felöltözik, elindul a mezőre, hogy saját szemével lássa, mit csinálnak a.z emberek. Miközben állandóan törölgeti verejtékező homlokát: ez jár a fejében: „Személyesen felelős vagyok a békearatás győzelméért. Mit kell tennem, hogy győzelmes legyen a békearatás?“ Ha egy' óv múlva számonkérik, hogy mit 'tettél a dolgozó népért, a hazáért, jé eredményekről szeretne beszámolni. Minden erejét, tudását igyekszik összeszedni, hogy minél több segítséget adhasson a népnek,.a hazának. — Nagy megtiszteltetés számotnrff az. hogy én, mint délszláv dolgozó paraszt, akit azelőtt még észre sem vettek; ma Lányosókon helyettes tanácselnök lehetek: Ez a megtiszteltetés komoly kötelezettséget ró vállaimra. Eg*sz nap kint dolgozott, gyűjtötte a szénát, a többi dolgozókkal együtt. Estefelé még a saját magukét is össze, gyűjtötték. Felesége féltégetve nézte gyöngyöző ' homlokát: „Beteg embernek pihennie kellene.“ De ismerte férjét, nem szólt, tudta, hogy úgy is hiába, a férje a munkát nem hagyja ott. Este nyolc órakor értek haza. — Adjál nekem vacsorát, — szól a feleségének — elmegyek VB ülésre. ~~ Hiszen beteg vagy, egész nap dolgoztál, le kell feküdnöd. erösködik az asszony. Ott kell lennem ma este — mondja határozott hangon. — a bókon ratás problémái- beszéljük meg. örökké bántana, ha nem lehetnék ott. ki tudja milyen újabb problémák vetődnek még fel. Meg kell értened. — magyarázza feleségének hogy személyesen felelős vagyok azért, hogy Lányosókon szemveszteség ‘nélkül vigyük győzelemre a békearatást. Mire megteszi a két kilométer utat á tanácsig. fáradtan ül be egyik székire. — Matyi bátyám maga beteg, pihennie kellene — mondják neki többen. — Nekem ma este itt a helyem, sürget bei, minket az aratás, végig- ■ jártam ma a határt, nemcsak a kilenc hold földemért, áz' égesz község határáért én is és valamennyien — mutat a többi tagra - felelősek vagyunk. Az ősziárpa aratása olyat! 65—70 százalékban már' kosz. de láttáip olyan táblákat, amit ho,u,ip feltétlenül aratni kell Menj ki holnap «zeHe lyesen, — mutat ti-tanácselnökre — ha eset leg nem aratják, azonnal intézkedni kp!l; hogy szemveszteség nél kft' learassák. Közben nem győzi törölhetni verejtékező homlokát. Napsütötte, barna arcán és őszülő hajfürtjein csorog a verejték— Meg kell sürgetni a növényápolási munkákat is. Néhány nap múlva indulni kell a döntő csatára. A dombokon aratni kell a búzát, erre az időre be keli fejezni a növény- ápolást. Horváth Mátyás ’kilenc hold földje mindig jól gondozott és bő- ventermő volt, most azért harcol, hogy az egész határ ilyen legyen. Kislányát, feleségét aludni küldi és ü maga terveket készít. ‘ „Mennyi kenyérgabona vár aratásra? Menynyi a munkaerő a faluban? Megnézzük kinek van búzája a dombon. é« kinek n völgy ben. Hh ezek egymásnak ^melegítenek minden szem ‘gabonát viasz- érésben learathatunk. Ezt holnap megvitatjuk. — Saját erejét méregeti. — Úgy érzem, pár nap múlva egész jól leszek. Viaszérésben le arathatom a 2000 négyszögöl búzámat. Ha ez‘ nőm csinálom, hiába beszélek a többi dolgozó parasztnak a gyors aratásról.“ Sokáig forgolódik az ágyban, nem tud elaludni. Még félálomban is az jár a fejében: „Felelős vagyok az egész község határáért, hogy viaszérésben arathassunk. Felelős vagyok azért is, hogy a cséplőgéptől azonnal hevigyük a feleslegünket a raktárba. Miért is vagyak még felelős?...“ Ilyenkor eszébe jutnak az ellenség támadásai. Tüzőrségei fel keli állítani és ehhez hasonló újabb és újabb tennivalók jutnak az eszébe, mig boldog mosollyal arra gondol: „Milyen széf» és ió dolog, hogy mi délszláv dolgozók is résztvevőnk, a községe az ,állam irányításában. Felelősek vagyunk a hazánkért,, a békéért.. I Ary Róza ját, hogy „jön a sffk munka, nem érünk rá olvasni“ és lemorzsolódás kezdődött meg. Az ellenséges agitáció- nak a leverésére és az elmaradt előfizetők visszaszervezésére sürgősen harcba kell indítani népnevelőinket. Fel keli világosítani a lemondott előfizetőket, helytelen cselekedetükről, rá kell világítani ismét és ismét a sajtó olvasásának fontosságára. Nem szabad lemondani nekünk az állandó sajlóagitáeióról, mert ha lemondunk, annyit Jelent, bogy lemondunk a tömegek felvilágosításának, nevelésének egyik legfontosabb módjáról. A pártsajtó terjesztése elválaszthatatlan a pár'munká'ól. Éppen ezért fektessenek nagyobb súlyt járási pártbizottságaink, alapszervczcleink a sajtó, hálózat kiépítésére, a Szabad Nép baráti körök és a Icvelezőliálózal. valamint a lemondó-1': és új előfizetők szervezésére. Ne elégedjenek meg járási pártbizottságaink azzal, hogy kihívják egvmást versenyre a sajtómunka megjavítására, hanem valósítsák is meg vállalásaiba?. A’ sajtómunka megjavítására, a járások a kővetkezőt vállábák: Pécsvára- di járás versenyre hívta ki a mohácsi járást és 190 elmarad! előfizető helyett vállalta 250 beszervezését. Siklósi járás versenyben van a szigetvári, mohácsi és sellyei járással. Vállalta, hogy a 450 elmaradt előfizető heTve't 600-at szervez be. Szigetvár vállalta 260 helyett 300-at. Ezek a járások ezenkívül vállalták a sajtóhálózai kiépítését. A Dunaszekcsői KIOSZ dolgozói a békearatás győzelméért A dunaszekcsői KIOSZ dolgozói harmincöt-negyvenen szerdán egy napi aratásra mennek ed a dunaszekcsői állami gazdaságba. Keresetüké: a koreai gyermekek megsegítésére ajánlották fel. Az állami gazdaság gépkocsival jön értük és vissza is szállítja őkel.
