Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

2 ti 1851 JVJnUS 1? PÁR! ÉS /' ARI ÉP n És * Tisztítsa meg sorait az ellenségtől a felsőszentmártoni pártszervezet Pártunk Kongresszusa hosszú idők­re megmutatta az utal, amelyen párt- szervezeteinknek haiadniok kell. „Odaadóan és fáradhatatlanul fo­gunk küzdeni azért, hogy lassúk, hogy a magyar nép kővel! nagy tanítójának, Sztálin elv társ­nak tanácsát, kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kibírt mellette“ — mondotta Rákosi elvtárs kongresz- sznsi záróbeszédében. — Ahhoz, hogy Rákosi eh’t&rs szavait vallóban telje­síteni tudjuk, erő* harci vezérkarra van szükségünk, mely harcba vezeti a széles tömegeket a béke védelméé©. Ez a harci. vezérkar a Párt. Kovács elvtárs arra tanít bennün­ket, hogy ., javítsuk az éberséget és mint a szemünk fényére, úgy vigyáz­zunk Pártunk, kádereink tisztasá­gára. A Pártot kell elsősorban megtisztítani és legjobban védeni az ellenségtől“. Az ellenség igyekszik Pártunk sorai­ba beépülni, hogy belülről végezze a rombpló munkát. Az ellenség tudomást szerzett n taggyűlés vitájáról A felsőszentmártoni pártszervezet vezetősége hosszú időn át nem tudta, hogy' honnan tudja két-három napon belül az egész falu, a dolgozó nép. az ellenség egyformán, hogy mit tárgyait a taggyűlés. Mindjárt az ellenséget ke­resték a soraikban, aki! nemsokára meg is talállak. Hetény Györgysné egyik tagjelölt. (akit a felülvizsgálat­kor visszaminősftettekl. beszélte el a Párt bizalmas dolgait. Megnézték kö­zelebbről ért a Heténynét. Kiderült, hogy Heténvné kocsmára* volt. Most pedig a földművesszövetkezet kocsmá­ját szerette volna megkapni, italmé- résre. Taggyűlésen megtárgyalták, hogy nem közéjük való f* a tagság egy­hangúlag kizárta n Pártból, He- ténynét. Kuláklány van a pártszervezetben ’A felsőszenmárloni pártszervezet azonban nem tisztult meg az ellenség­től. Heténvné eltávolításával. A párt- szervezetben még ma is benn van az ellenség. Óvári Péter, postamester fe­lesége. 34 holdas kulák családból szár­mazik. Óváriné öregap.jánnk pedig rtt negyvenhold, Jugoszláviában, Sarák- puszfán pedig 300 hoki saját földje volt. Óvári felesége anyja halála után, (mivel ketten vannak lesi vérek), ö! hold földet és egy lakást örökölt., (ami ma Sellyén kul túrháznak van beren­dezve. i Apja halála titán kapja a töb­bi örökséget. Ez az Óvári már negyvennyolc óta lapul A Pártban anélkül, hogy a tag­ság leleplezte volna, hogy ki is ez az Óvári. Keszthelyi Vitusz párttitkár elvtársnak már gyanús volt a télen, hogy taggyűlésekre, szemináriumokra „nem ér rá elmenni“ Óvári. Ha el­men! hozzá,-hogy szemináriumra, vagy taggyűlésre hívja: „Nézze Vllusz. én nem érek rá. Sok munkám van, nagyon el va­gyok foglalva“ ez voll a válasz. Keszthelyi elvtárs taggyűlésen meg­magyarázta a tagoknak, hogy Óvári nem lehet a Párt tagja, ki kell zárni a Pártból, óvári felesége kuláklány, magatartásából is Iái hatják, hogy sze­mélyi érdekeiért lerakodott be a Párt­ba. mert semmi pár’munkát nem vég­zett addig sem, inig nein tudták, hogy ki is ez az Övári? . A tagság azonban opportunista módon nem mert gerincesen ki­állni Óvári ellen, nein mert sza­vazni amellett, hogy zárják ki a Pártból, így még ma is benn van közöttük az ellenség. Se ellene se mellette nem szavaztak a tagok. A felsőszentmártoniak is felelősek a Párt tisztaságáért A felsőszentmártoni pártszervezet mindenegyes tagja személyesen felelős azért, hogy» kik vannak a soraik kö­zölt. Frfsőszenlmarion a Dráva part­ján, közvetlen a . fasiszta Tito szom­szédságában húzódik. Nem is sejlik egyes párttagok, hogy mekkora rést engednek itt az ellenségnek, hogy a Párion belül romboljon. A forradalmi éberségnek a szívünkben kell égni, Az egész Pártnak tanulnia kell ébersége'. bölcs vezérünktől, Rákosi eMárstól, aki a Párt érdekeit szemelőH tartva, vasjcövglkez'eléssel leplezi le a vize­lésivé befurakodott ellenségei és tisz­títja meg a pártvezetést tőlük. Ezt a felelősseget ke!" átérezni a fel­sőszentmártoni kommunistáknak is. bátran ki kell állni az ellenség elleni harcban. Zárják ki Óvárit, tisztítsák meg a Párt sorait az ilyen nem oda való elemektől. LEVELEINK NYOMÁRÁN Kulákfeleség van a kisasszonyfái tanácsban — fel kell számolni a falóban lévő opportunizmust A seJlyei járás 'egészakibb csücs­kén fekszik Kisasszonyfa község. Nem nagy falu és kissé távol esik a járási székhelytől. A községben még nincs pártszervezet. Ennek ellenére, a járási pártbizottság politikai munkatársai csak akkor néznek be a tanácsírodá- ba, amikor éppen a fa.lun keresztel visz a? útjuk. Magkérdezik: „Mi új­ság?“ — és mennék tovább. Ezév tavaszáig kulákbarát volt a tanácselnök Hogy mi újság van Kisasszonyfán, arról számol be ez a lévé’, amely a napokban érkeztt szerkesztőségünk, be. „Nincs pártszervezetünk, ami ter­mészetesen kitúrt a tanács munkájára is“ — írja Berényi József elviére a levét első részében. Ez valóban így áll. Már a tanácsválaszíáskor, a ta­nácstagok jelölésénél kezdődött, a hi­ba. Akikor, amikor tanácselnöknek Kámán Istvánnal, a közismert kulák- barátot választották meg. Ez az a Kámánné, aki a Footer Lajos hiriiedt kuláknak a legjobb barátja volt. ál. iandóan hozzájárt dolgozni, együtt mulatott a kúráikkal. Erre a Kámán- néra volt bízva a falu irányítása ez­év május harmadikéig. Természetesen mindez nem fordult vol'ira elő, ha a községben lett volna pártszervezet. Kánaánná nemcsak a dolgozó parasz­toknak volt az ..elnöknője“, hanem a kuilákoknalk is. Minden VB-ülés után a kulákok is ülésre jötted össze a szövetkezeti kocsmában, ahol szintén Kámmné elnökölt. \ végrehajtó bi­zottsági üléseken elhangzott •«.vasia­tok, határozatok elsősorban is a ku­lákok fülébe kerültek és így nyom­ban ellentámadásba indulhattak. Mi­kor a kulákok fővezérére, Fonter La­josra lesújtott a nép ökle és odake­rült, ahova való volt, Kámánné ijed. tében azonnal beadta a járási tanács hoz lemondását. Kánaánná helyére Szeri Józsefnét választották és jelen­leg ■ 6 végzi a tanácselnöki teendő­két. A tanácstagok azt gondolták. hogv eszez! mindent elintéztek. Szeri József- né valóban becsületes asszony, akire nem jó szemmel néznek a kulákok. Azonban távolról! sem így történt. Nem merik megbírálni Szeri Józsefnét Napok kérdése és megkezdődik az aratás Kisasszonyfán is. Ég a munka a tanácsnál. Ennek ellenére Zimmer, mann János és Vőneki Pál VB-tagok már kétízben nem jelenlek meg az ülésen. Berényi elvtárs — a levél Írója, — helytelenül értékeli mind­két ölvtáns távolmaradását, amikor ezzel indokolja meg; .... e’7el a cselekedetükkel elárultak osztályuku. és az ellenség hálójába kerüllek.“ Berényi elvtárs levelét azzal kezdte, hogy a pártszervezet hiánya kihat a tanács munkájára i-A Mivel nincs pártszervezet, nincs, aki politikailag nevelné a falu dolgozó parasztságát. Ez a nevelés. hiányzik Zimmerman és Vőneki elvtársaknak te. Az ügyet ki­vizsgáltuk: Nem azért léptek vissza az elvtársik, mert a kulákok befo- Dyása alá kerültek, hanem azért, mert a még meglévő hiányosságokat nem merik bátran szemébe mondani sem Szeri elvtársnőnek, sem pedig magának a tanácHitkár elvtársnak. Persze ez is nevelés hiányát tükrözi vissza. Zimmerman és Vőneki elvtárs nem mernek bírálatot mondani pe­dig nagyban elősegítenék a tanács munkáját. Szeri elvtársnő sokszor megfeledkezik magáról. Gondol egyet és munkaidő, alatt fogja magát, szól a tanácstitkár feleségének és elmen, nek a határba cseresznyézni. Amikor a dolgozó parasztok látták, hogv Sze ri elvtársnő éppen egy kuláknak a csere-znyefajáról szedte a cseresz­nyét, megrendült bennük a bizalom, így volt Vőneki elvtárs és Zimmer­man elvtárs is. Maxim Gorkij halálának 15. évfordulójára Június 18-án lesz 15 éve. hogy Maxim Gorkij, trackista orgyilkosok áldozata, ként meghalt. Már nagy múlt, szenvedésig. meg- prófcáItatások, hősi küzdelmek éveinek bosszú sora. alkotásainak egész könyv­tárra terjedő serege állott mögötte. Kemény harcol vicéit egész él elében a burzsoá reakció ellen és ezt a harcot még 68 éves korában is állta, ta'án még erőteljesebb lendülettel vitte, mint valaha. Erre mutat az a ragyogó cikk. melyet néhány hónappal halála elolt írt abból az alkalomból, hogy az antifa- stezta Írók 1936 nyarán találkozóra gyültik össze Parisban, hogy megbe­széljék. hogyan küzdjenek a fasiszta imperializmus háborús készülődései el­len. A cikk a kultúra védelméről szól. Magyarul is megjelent Gorkij tanul­mányainak abban a gyűjteményében, amelynek „Az igazi kultúra" a címe. De még villámlóbb Gorkij ítélete, am kor a burzsoázia háborús kitörései­ről beszél, a tőkésekről ás fasiszta szatócsokról. akik sebogyse akarnak 'emondani arról, hogy szomszédaikat kifosszák és leigázzák. „Különösen visszataszító a burzsoá rabi óhad járatok ocsmány bűne. ha meggondoljuk meny_ nyi értékes munkát, emberi értéket, gépel és energiát pusztítottak már el és akarnak újra elpusztítani. Valóban Gorkij az az író, aki nem­csak kora olvasóinak alkotott, hanem akinek minden sora ma !s friss. élő. igaz szó cs bizonnyal az marad még kisői századok nemzedékei számára is. Ma .már magyar nyelven is olvashatja Gorkij regényeinek legjavát a magyar közönség: Az Anyát, Artamonovokat. a Három embert, Klim Szamg.'nt. és az Élet című csodálatos szépségű önélet* rajzát. Ez népi demokráciánk kultúr- m.unkájának cgy'k dicsősége. Gcrkij személyében mi nemcsak a zseniális alkotóművész, a szocialista­realista irodalom atyamestere felé haj­iunk meg, nemcsak Lenin é« Sztálin barátját és harcostársát tiszteljük ben­ne. Gorkij a rpi népünk és a magyar irodalom iránt sokizben, — írásban és szóban is. — kifejezte rokonszenvét és baráti érzéseit. Nemcsak olvasója volt Petőfi költeményeinek, hanem népsze­rűsítője. is. Gork j. a szovjet író fogalmának leg­szebb. leg'ökéletesebb megtestesítője; népének hű fia. a dolgozók ügyének következetes és tántoríthatatlan harco­sa, művészetinek olyan lelkiismerete« és szigorú mestere, amiivet keveset is­mer a történelem. Kende Sándor ELMÉLETI TANÁCSADÓ * Pártunk nemzetiségi politikájáról Ne tévesszék össze a becsületes dolgozó parasztokat az ellensétrael Az ellenséget nem ebben a két elv­társban kefi keresni. Zimmermann elvtárs, 8 holdas középparaszt. Vő­neki elvtárs pedig ötholdas kisp'a- raszt mindketten példamutatóan dől goznak a termelés frontján. Zimmer­man elvtárs 500 százalékon felül tel­jesítette a beszolgáltatását. Mindket­ten rendesen fizetik adójukat. Egy­szóval ha a kulákok befolyása győ­zött volna felettük, akkor mindezt nem lehetne felsorolni Berényi elv­tár? régi párttag, a két elvtárs neve. léséért elsősorban a kommunisták a felelőseik. Világosítsa fel őket Beré­nyi elvtárs helytelen magatartásukról. Természetesen nem úgy, hogy mind­járt, minden indok nélkül rájuk fog­juk, hogy a kulákok befolyása a'ati állnak' és elárulták az osztályukat. Tíz nem a kommunisták nevelési mód­szere. Az bizonyos, hogy mindkét elvtárs helytelenül • cselekedete. Belátja ezt már Zimmerman elviárs is és a leg­közelebbi VB-üléseken Vőneki elv- társsat együtt megjelennek, bátran leltárják a hibákat és tokozott erővel lolytatják harcukat a hibák kijavítá­sáért, a kulákokkal szemben. Mert az igazi harc még vissza van. A ku­lákok még mindig ,.képvise'letik“ magukat a tanácsban, amiről levelé­ben egy árva szót sem szól Berényi e'vtárs. Ifj. Horváth József kulák fe­lesége is tanácstag, aki rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken és me­legében viszi a hirt a többi kupakok­nak. Ifj. Horváth'Józsefnét és hason­lókat zárják ki a tanácstagok' sorai­ból, mert ezek az osztájy e’t en séq ek. Horváthné még az MNDSZ-nek is tag_ ja és olt is végzi romboló munkájút. Ha valami gyűlés megszervezéséről van s?ó. — mint június 10-én is. — Horváthné lebeszéli az asszonyokat a gyűlésen va;^ megjelenésről. Ter­mészetesen ő mindenütt megjelenik. A levél tartamához még csákány, nyit: Hel.yietenü1 járunk el és komo. ' lyan megsérthetjük Pártunk paraszt­politikáját, ha csak az érem egyik ol­daláról mondunk ítéletet, becsületes elvtársak fölött. Ragoncsa János. , A TERV ADJA BARANYÁNAK Mi'« ebben ax évben két új 8/övetkezeti tár«H*h:<z építését kendik meg A Megveri-úton épülő szövetkezeti családi házak mel'ett a közeljövőben' megkezdik két — egyenként harminc harm'n: lakásos —, szövetkezeti lár- sashá.: építéseit. A társasház tulajdo­nosainak az építkezés költségeire az állam 20 évi törlesztéjére 2.700.000 fo­rint hitek nyújt. Az új tánsasházak tervei már a napokban elkészülnek. A tervezők gondoskodnak arrói, hogy a beköltöző dolgozóknak minden ké. nyel műk meg legyen új 'lakásaikban. Járda, egeszái gliáz le»zi szebbé, könnyebbé n falu életei Malátán és Felsőszentmártonban nem -könnyű a közlekedés eső idején. Cuppogó sárban járnak a dolgozó pa rasztok még akkor is, ba csak a leg­közelebbi szomszédot akarják felke­resni. A terv segít ezen a bajon is ' h.vrridik tervnegyedben megépül Zulála és Fuisöszenunurton községek. ben is a járda Szalánta délszláv dől. gozó parasztjai korszerűen fe1 szereli egészségügyi tanácsadót kapnak. Az egészségügyi tanácsadó hozzájárul majd a fertőző- és gyermek-, vala­mint nemibe eg-égi-l: leküzdéséhez és i bizonyítéka lesz anni t; hogy nálunk i a legnagyobb érték az ember. A felszabadulás előtt Magyarorszá. gon a nemzetiségek még nagyobb él. j nyomás alatt éltek, mint a többi nem 1 nemzetiségi do gozó. Nyomta őket a fasiszta államgépe- zeí, a feudalists földesurak és tőké- se.k igája és nyomta őket a nemze­tiségek iránti gyűlölet, melyet sovi­niszta. nacionalista uszítással mester­ségesen szítottak. Hogy milyen mértékű volt az el­nyomás, arra ^qyetlen példa rávilá­gít. 1938 február 2-án megjelent ae akkori belügyminiszternek a 0102/ 1938. B. M. litkos rendelete. amelynek értelmében a Magyarországon élő ro­mán nemzetiségűek csak abban az esetben tanulhattak saját auyanyelvü- kön, ha háromszoros adót fizettek. Ilyen vo\t a Horthy-fasizmus „nemze tiségi politikája." A Szovjetunió felszabadításának eredményeként nemzetiségeink is, úgy. mint hazánk többi dolgozói, fel. szabadultak. Pártunk nemzetiségi politikájának alapja a nagy Sztálin tanításából ered. Sztálin elvtárs továbbfejlesztet, le a marxizmus-lenlnizmust, különö­sen a nerflzeti kérdés területén. Le­leplezte a II. Internacionálé hamis ál_ láspöntjái a nemzeti kérdésben. Rá­mutatok Kautski. Bauer és a többi re. formis(ák törekvéseire. Leleplezte őket. mint az imperializmus szekér­tolóit. Sztálin elvtárs rámutatott müvei­ben arra, hogy csak a Kpmmunis'a Pártok vezetésével szabaduTiatnak fel a nemzetiségek a burzsoázia elnyo­mása alól, de a nemzetiségek felsza­badításáért foiyó harcnak egybe kell esnie a munkásosztály imperializmus „Ueni harcával, A nemzetségi felsza badíró mozga makat alá kell ren­delni a munkásosztály egyetemes cél. jainak. A világ minden Kommunista Pártja harcol a nemzetiségek jogúiért, a gyarmati elnyomás ellen. A francia Kommunista Párt sztrájkokkal, tűn. tetésekkel harcol a vietnami hódító, gyarmatosító hálvorú ellen, a vietna­mi nép felszabadít ásáért. Az Ameri­kai Kommunista Párt tüntetésekkel, felvilágosító munkával harcol a né­gerek üldözése ellen. Pártunk is megalakulása óta hnreo, í a nemzetiségi elnyomás ellen. A fia- j tál Magyar Tanácsköztársaság 1919. ben egész sor intézkedést hozott a nemzetiségek érdekében. Pártunk har. oa. melyet a II. világháború kitörése előtt és alatt folytatott a fasizmus el­ten harc volt a nemzetiségek fel-' s-'abudíiásáért is. A hős Szovjet Hadsereg — melyet internacionalista .szellemben nevellek, melyben több, mint 60 nemzetiség harcolt az elnyomott népek felszaba­dításáért, — meghozta számunkra és nemzetiségi dolgozóink számára is a felszabadulást. A felszabadulás után a nemzetisé­gek egyenlő arányban részesültek a földosztásban. Ál amhatalmunk erösö désévei, eredményeink növekedésével egyre több lehetőséget tudunk adni nemzetiségeinknek is. Alkotmányunk biztosítja a ku túrához, művelődéshez való jogot. A legutóbbi kuitúrverse- nyeken a mohácsi és alsószentmárto. n; kuli út csoportok igen szép eredmé. öveiket érlek el O’yan népi eredetű művészeti kincsek lettek Ismeretessé, amelyeket eddig csak alig ismertek. Nemzetiségeink egyre több iskolát kapnak. Működik hazánkban szlovák, román és délszláv tanárképző. Szám- ta'an iskola van. ahol saját anya- n vei vükön tanulhatnak a nemzetiségi diákok. Ezeknek a száma a jövőben, az ötéves terv eredményeként még szaporodni fog. Biztosítva van az ah sófokú oktatástól a felsőfokúig min­den dolgozó délszláv és más nemze­tiségű oktatása. Megyénk lakosságának egy része délsz'áv anyanyelvű. Közösen építik a többi dolgozóvá] hazánkat, erősítik a béketábort. Az árvíznél magyarok és délszlávok együtt dolgoztak a gá­takon. Együtt harcol dogozó népünk nyelvre^ való tekintet nélkül a Tito Jugoszláviájából átcsempéezett di- verzansokkal szemben is. Határőrsé­günk igen nagy segítséget kap dél­szláv dolgozóinktól is határaink vé­delmében folytatott harcában. Pártunk különös figyelmet fordít arra. hogy ne sértsék meg azt a nem­zetiségi politikát, melyet a sztálini nemzetiségi, politika alapján folyta­tunk. Pariunk ügyel arra, hogy ha­zánkban is valóraváljon ezen a téren is Sztálin elvtárs tanítása. Pártunk keményen fellép a nemze­tiségi politika meg,sértőivel szemben. Leváltották és kizárták a Pártból a birjáni párttitkárt, mert az ellenség feibujtására nacionalista, soviniszta uszítást folytatott, Sztálin elvtárs a következőket- ta­nítja a nacionalista, soviniszta elhaj­lásról: „Mi a heyi nacionalista elhaj­lás lényege? A helyi nacionalizmus leié elhajlók lényegében arra törek­szenek, hogy elkülönüljenek, a nem, zeti kereteik közé zárkózzanak, pa' lústo'ni törekszenek az osztályellenté. telcet saját nemzetükön belül, azzaílö- rekszenek védekezni a nagyorosz so­vinizmussal szemben, hogv eltávolod­nak a szocialista építéstől, hogy nem akarjál: látni azt. ami közelebb hozza egymáshoz és egyesíti a Szovjetunió nemzeteinek dolgozó tömegeit és csak azt akarják látni; ami< eltaszíthatja ökr-l egymástó1. A helyi nacionalista elhajlás a korábban elnyomott nemze- lek letűnő osztályainak a proletár- diktatúrával szemben megnyilvánuló elégedetlenségét és azt a törekvésüket fejezi ki, hogy nemzeti, burzsoá álla. mukbau elkülönüljenek és ott meg. teremtsék a maguk osztályuralmát.“ Meg kell látnunk azt, hogy a na­cionalista megnyilvánulás cs uszílá-s mögött mindig ott van az ellenség ke­ze. Hazánkban törvény üldözi a más népek lebecsülését és rágalmazását. Tito Jugoszláviájában viszont el­nyomják a nemzetiségeket. A titoista államapparátus egymás ellen kijátssza a nemzetiségi dolgozókat.. Táplálják a nagyszerb sovinizmust. Elnyomják a horvátokat. románokat., bolgárokat, macedónokat, de különösen a magya­rokat. Tito bérencei zaklatják a vaj­dasági magyarokat és ezt azzal indo. kolják. bogy a második világháború előtt, a Horthv-csendőrség kegyetlen- kedett a jugoszláv lakossággal. Tito pribékjei most a fasiszta Hor- thy-csendörök és Hitler gestapo-pri- békjei nyomába léptek. • Ahhoz, hogy a nemzetiségi politika területén ne kövessünk gl hibákat, hogy helyesen lássuk Pártunk nem­zetiségi politikáját, tanulnunk kell. El kell sajátítanunk a marxista-leninista ideológiának a nemzeti kérdéssel kapcsolatos tanítását, el kell mélyed- nünk a Bolsevik Párt történetének ta­nulmányozásába és erős munkát kell kifejteni, hogy a dolgozó tömegeket proletár nemzetköziség szellemében neveljük. Biztosítani kell hogy' a magyar dolgozók mellett az összes nemzetiségi dolgozók részt vegyenek hazánk megerősítésében. Meg kelt szilárdítani a dolgozó nép harci egy. ségét a kizsákmányoló osztályok el­len, n nacionalista, soviniszta befó- lyá-s fels-zámo ására. Trcbcl József őrnagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents