Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

VILÄG PROLETÁR! 41 EGYESÜLJETEK!

DUNÁNTÚLI

A MAI SZAMBÁN:

Alapszervezeti pártUtkáraiuk feladatai a káderek nevelése terén (2. o.) — Tizenkét szem donincnti ágasbiiza Kaposvár határában 12. o.) — Feketevágó bűnszövetkezet Dunaszekesőn (3. o.i — A gyermekek életéért és boldogságáért (4. o.i — Miért ellenségünk a kutak? (5. o. — Tanuljunk haladó hagyományainkból (6, o.l — A ,\ap a kommunizmus építésének szolgálatában (7. o.j — lleli rádióműsor (8. o.)

Vnt. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1951 JUNIUS 3

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az aratás és cséplés végrehajtásáról

A minisztertanács határozata szeptember 29-snek a „Néphadsereg napjáévá nyilvánításáról

,,Egész dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomások cs állami gazdaságok dolgozói előtt a mezőgazdasági termelés legnagyobb jelentőségű munkája, .& gabonatermés betakarítása, az aratás és cscplés elvégzése áll. Az aratás- cséplés időben való elvégzésével biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét, a mezőgazdaság felemelt ötéves tervének második évi teljesítését, a béke erőinek növelését.

Az őszi és tavaszi szántás-vetés munkáinak a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat útmutatásainak megfelelő, időben és fejlettebb agrótechnikai szabályok alkalmazásával történt végrehajtása, valamint a kedvező időjárás eredményeként dolgozó parasztságunk kenyér- és takarmánygabonából ez év ben jó termést takarít be. Különösen hozzájárult a jó termés eléréséhez termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése, a termelőszövetkezetek gazda sági és szervezett megerősödése, to.

vábbá gépállomásaink és állami gaz daságaink fokozatosan javuló munkája. A nagyobb termés, amit ez évben be kell takarítanunk, nagyobb feladatokat állít dolgozó parasztságunk és állami szerveink elé. Ezért az aratás, a behordás, a cséplés, a tarlóhántás és a másodvetések zavartalan gyors elvégzését fokozott erővel és a munka előrelátó megszervezésével kell biztosítani. Az aratás és cséplés munkái során számítanunk kell arra, hogy a kulákok és egyéb ellenséges elemek megkísérlik akadályozni, hátráltatni a munka időben való jó elvégzését. Ezért a nép államhatalmának, a mun kásosztálynak és a dolgozó parasztságnak állandó és növekvő éberségével minden ilyen kísérletet meg keil akadályozni.

Az aratás, a behordás, a cséplés. a tarlóhántás és a másodvetések eredményes végrehajtása érdekében a minisztertanács a következőket határoz, za:

A* araláe, a behordó«, a cséplés a larlóhántá?» es a másod vetések elvégzése

A minisztertanács felhívja a dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezetek (csoportok), tagjait, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, és az állami szerveket, különösen a helyi tanácsokat, hogy az aratás, behordás, cscplés, tarlóhántás és máspdvetések munkálatait a felemelt ötéves terv célkitűzéseinek és a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat követelményeinek megfelelően gondos előkészítéssel, minden felhasználható erő és eszköz alkalmazásával, kellő időben, a legkisebb veszteséggel úgy végezzék ' el, hogy munkájuk a legnagyobb eredményt biztosítsa.

1. A szemveszteség elkerülése és a termés jó minősége érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, az őszi árpát, tavaszi árpát és zabot sárgaérésben, az egyéb növényeket — repcét, borsót, lencsét, lent, kölest, magnak termelt takar, mányi pedig az érésének abban a szakaszában arassák le, amikor a szemveszteség a lehető legkisebb.

2. A learatott gabonát és egyéb nö. vényeket az aratás befejezése után késedelem nélkül hordják össze asztalokba, vagy közvetlen a gépbe hordva ta. karítsák be, hogy ezzel elkerüljék a csirásodást, az elemi károkat és egyben elősegítsék a gyorsabb cséplést. Az aratás, behordás és cséplés idején, továbbá a szérűk őrzésénél tanúsítsanak legmesszebbmenő éberséget és akadályozzanak meg minden kárt okozó kísérletet.

3. Az aratás és a learatott gabona behordása után azonnal végezzék el mindenütt a tarlóhántást, elsősorban gépi vonlatású tárcsával, ahol erre lehetőség nincs, 3—6 cm.es sekély szán. tással,

4. A dolgozó parasztság takarmány- készletének növelése, állatállományának fejlesztése érdekében használja ki a kedvező időjárást és a legnagyobb mértékben . vessen a tarlóba másodterményeket. A legnagyobb területen termeljen másodvetésü abraktakarmányokat: ' rövid tenyészidejű kukoricát, csalamádét, silónövényeket, kölest, tarlórépát, stb. A megyei, járási és községi tanácsok, a vetőmagellátó szervek segítsék a dolgozó pa rasztságot az előirányzott tervek tel. jesitésében, illetve túlteljesítésében.

5. A gabonacséplést termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban augusztus hó 20. napjáig, az egyéni termelők gazdaságaiban augusztus hó 31. napjáig, egyéb magféleségek csép- lését pedig — a rizs és másodtermények kivételével — a mezőgazdasági termelés egész területén szeptember hó 30. napjáig be kell fejezni.

n.

Az aratás és cséplés megszervezése

A minisztertanács kötelezi az állami szerveket, elsősorban a földművelés- ügyi, élelmezési és belkereskedelmi minisztereket, valamint azok igazgatási és gazdasági szerveit, továbbá a helyi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztság munkájának segítése, az aratás és cséplés eredményes végrehajtása érdekében a munka elvégzését az alábbiak szerint szervezzék meg.

1. Az aratás és cséplés munkáinak zavartalan és gyors elvégzése érdekében:

a) A gépállomások június hó 10. napjáig készítsenek külön tervet a termelőszövetkezetek (csoportok) aratásának gépesítésére és segítsék elő a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek (csoportok) gépeinek megjavítását is, június hó 10, napjáig az ösz- szes aratógépeket hozzák üzemképes állapotba, az aratáshoz használják fel a kaszálógépekcl is,

b) a termelőszövetkezetekben (csoportokban) és állami gazdaságokban az aratást brigádokra osztott területen, a brigádvezető vezetésével és felelőssége mellett végezzék,

c) a termelőszövetkezetek (csoportok) tagjai, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói az aratás . során fejlesszék tovább munkaszervezetüket. a brigádok az aratást a réízükre kijelölt területen külön végezzék cl, a terméseredményt brigádonként külön mérjék le, hogy ezáltal a jutái, »laiásra cs kitüntetésre érdemes teljesítmények megállapíthatók legyenek,

d) a helyi tanácsok felvilágosító munkával segítsék elő az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok közös aratásának megszervezését,

e) a járási tanácsok az aratógépeket — az állami gazdaságok aratógépei kivételével, — amikor az aratást az egyik helyen már befejezték, csoportosítsák át oda. ahol az. aratásnak időben való befejezéséhez, a legjobban szükségesek,

f) a községi tanácsok naponta ellenőrizzék egész területükön az aratás menetét, — különösen a kulákgazda Ságokban — az elmaradókat pedig figyelmeztessék, vonják felelősségre azokat a kulákokat, akik a figyelmeztetés ellenére szabotálják az aratást.

g) cséplés közben fellépő üzemzavarok gyors kiküszöbölése érdekében a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok június hó 15. napjáig megyénként legalább egy mozgómiihelyt he. lyezzenek üzembe,

h) a kombájnok jmunkaközben jelentkező esetleges üzemzavarainak gyors megszüntetésére központi kom- bájajavítószolgálat felállításáról keli gondoskodni úgy, hogy a központi irányító szolgálatot a földművelésügyi minisztérium, a javítószolgálatot pedig a kohó. és gépipari minisztérium június hó 15. napjáig szervezze meg,

í) á községi tanácsok az aratás, a behordás, a cséplés, a tarlóhántás

és a másodvetések munkáiról a területi adatokat hetenként jelentsék,

2. A termés teljes mennyiségének betakarítása és jó minőségének biztosítása érdekében:

a) Gabonát kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni, kévekötő-, vagy zsuppszalma előállításához kézierővel való cséplést, — indokolt esetben

a községi tanács engedélyezhet.

b) A termés keveredését, küiönö sen a búzának rozzsal való keveredését, meg kell előzni, ezért minden termény, de különösen a vetőmagvak cséplése előtt és után a cséplőgépet teljesen ki kell tisztítani.

c) A helyi tanácsok gondoskodjanak arról, hogy a nemesített vetőmagvak tárolása külön és nagy gonddal történjék, biztosítsák, hogy a tér melőszövetkezetekben (csoportokban) és az állami gazdaságokban a legjobb minőségű és a legnagyobb termést adó táblák termését vetőmag céljára

tartalékolják.

d) A cséplésnél az osztályozóhenger használata kötelező, az osztályozóhengert úgy kell beállítani, hogy az ocsuban két százaléknál több ép, fejlett gabonaszem ne legyen, a törött szem pedig nem lehet több, mint az egész elcsépelt gabona súlyának három százaléka.

e) A cséplőgépek meghatározott teljesítménye mellett a szalmában, törekben és polyvában maradt szemek súlya — szemveszteség — általában nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát.

3. Az élelmezési miniszter gondoskodjék arról, hogy a községi tanú csők a cséplési'ercdménylapok összesítése alapján naponta jelentsek az elcsépelt termények területi és meny- nyiségi adatait. Emellett a központi statisztikai hivatal elnöke gondoskodjék arról, hogy a községi tanácsok a cséplési eredménylapok összesítése alapján kéthetenként adjanak jelentést az egyes termények cséplésének tej-ületi és mennyiségi adatairól.

4. Az Országos Tervhivatal elnöke június 10. napjáig állapítsa meg a kombájnnal való aratás-cséplés bé"- diját.

5. A belügyminiszter június hó 20. napjáig szervezze meg a közös szélük őriztetését és gondoskodjék a tűzrendészen előírások maradéktalan betartásáról.

6. A földművelésügyi, belkereskedelmi és élelmezési miniszterek gon doskodjanak arról, hogy

a) a cséplőgépíelhasználási terveket a megyei tanács végrehajtó bizottsága a DÉFOSZ-al együttműködve legkésőbb június hó 10. napjáig vizsgálja felül és a cséplőgépek területi beosztását állapítsa meg, egyidejűleg el kell készíteni a herefejtögépek területi be osztását is. Állami gazdaságokban a cséplőgépek területi beosztását az állami gazdaságok megyei központjai végzik.

b) a gépállomások és termelőszövetkezetek (csoportok) gabona- és egyéb inagtermésének elcsépelcséhcz, — ahol ez lehetséges — külön gc- P®f állítsanak be és külön felhasználási tervet készítsenek,

c) egyes területeken esetleg jelentkező géphiány eseten a pótlásról a megyei tana«* végrehajtó bizottságé- nak mezőgazdasági osztálya a gépállomások útján gondoskodjék, szükség esetén a megyei tanács végre, hajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya bármely cséplőgép üzembetartóját kötelezheti arra, hogy cséplőgépével más helység területén is ve gezzen cséplést, az állami gazdaságok gépeiket, ha a termést elcsépeltek, szükség esetén használatra adják át ugyanazon megye területén működő valamely gépállomásnak,

d) a közös szérűkön a korábban érő magféleségek — bíborhere. borsó, repce, őszi takarmánykeverékek maghozói, őszi árpa, rozs, stb. — csépié, sét a búza aratásának bevárása nélkül kezdjék meg s a szerződéssel termelt termények fajtiszta, keveredés, mentes kezelésére különös gondot fordítsanak,

e) a másodvetések minél korábbi elvégzése érdekében a learatott ga. bona- és megtermés behordását a

Az idegen elnyomás, az évszázados jogfoszlottság ellen felkelt magyar nép fegyveres ereje a dicsőséges emlékii szabadságharcos magyar honvédsereg 1848 szeptember 29-én a Velence— Pákozd-i ütközetben vívta meg első csatáját a hazánk területére beliirl ellenséggel szemben. /

A honvédség győzelmei aralotl dilién a csatában a számbeli túlerőben lévő ellenség felett, megmentette hazánk fővárosát: Budapestet és ezzel lehetőséget biztosítóit Kossuth Lajosnak és a szabadságharc többi vezérének. hogy tovább szervezzék a forradalom és szabadságharc szent ügyet.

Történelmünknek e dirsü napja méltó arra. hogy néphadseregünk, amely szabadságharcaink forradalmi

másodvetcs céljára kijelölt területen végezzék el legelőbb,

f) a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a tarlóhántást közvetlenül az aratás megkezdése után már a -keresztsorok között kezdjek meg. A gépállomások készüljenek fel, bogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság részére minél nagyobb területen végezzenek gépi tarlóbántást, ezért minden tarlóhántásra alkalmas talajművelő eszközt — tárcsát; kultivátort — az aratás megkezdéséig javítsanak ki és nyomban az aratás után állítsanak munkába.

III.

Munkflcrő biztosítása

1. A helyi tanácsok adjanak meg minden segítséget az" aratás,’ behordás csépiéihez szükséges munkaerő bizio diósához. (18.047/1951./IV. 20/F. M*. számú rendelet.) Ellenőrizzék:

a) a szükséges munkaerő k:szerződésé;,

b) a szerződés fel tét* leinek betartását és az élelmezéssel leszerződött munkások megfejelő ellátását,

c) a cséplőmunkások balesetbiztoei. t-ási szerződéseinek időben való meg kötését, végül

d) az arató- és csép'.őrésznek — a vonatkozó rendeletek keretei között — a szerződés szerint történő kiadását

2. Az élelmezési miniszter gondoskodjék arról, hogy a gépállomásokon és állami gazdaságokban dolgozó olyan cséptómunkások. akik munkabérüket pénzben kapják, k«nyérgabo_ n.a-fejadagjukat a föUlművessizövetke- zetekiől költségmentesen, — a búzát 30 forintos, a rozssoi 60 forintos mő- termázsánkéttti áron — azonnal megvásárolhassák. Egyidejűleg földműves- szövetkezetek útján szerveztesse meg a dolgozók gabonatovesetének lakóhelyükre történő átutalását.

IV.

4z arató- és cséplőgépek Uzcmbeutartága

t. A minisztertanács kötelezi a gépállomások és állami gazdaságok vezetőit. a termelőszövetkezeteket (csoportokat), továbbá az arató- és cséplőgépek egyéni üzembentartóit, hogy arató-, fűkaszáló- és cséplőgépeiket vizsgálják felül és az esetleges hiányok pótlásával á gépeket leg. később június hó 10. napjáig helyezzék üzemképes állapotba.

2. A kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1951-es évi cséplésbe beállítandó új cséplő gépeket a gyártó vállalat legkésőbb július hó 15. napjáig szállítsa, le.

3. A földművelésügyi miniszter ellenőriztesse az aratógépek megjavító, fiái és gondoskodjék arról, hogy a térmelöszövetkezőtök (csoportok) ga. bonavetésének legalább 30 százalékát az állami gazdaságok pedig legalább hatvan százalékát ara-tógépekkel arassák le. »

4. a földművelésügyi miniszter és az érdekelt miniszterek gondoskodjanak arról, hogy az arató- és csépíö- gépalkatrész utánpótlása, továbbá a gépi aratáshoz szükséges aratógépzsi. neg, a cséplési munkálatokhoz szükséges bőrszíj, gumiszíj éa varrószij, valamint gabonazsák kellő időben és kellő mennyiségben rendelkezésre áW. jón.

5. A minisztertanács kötelezi a cséplőgépek üzembentartóit, hogy cséplőgépeiket a cséplési idény tarta. ma alatt tartsák üzemben és a meghagyom;! nyal örökösének tekinti magát, — büszkeséggel 'gondoljon rá és épülő .szocialista hazánk, függetlenségünk, dolgozó népünk védelmére lelkesítse, buzdítsa néphadseregünket.

Ezért a minisztertanács minden év szeptember 29. napját a „Néphadsereg napjá”-vá nyilvánítja.

Ez a nap erősítse dolgozó népünk és néphadseregünk széltéphetetleii szeforrotkságát, buzdítsa. lelkesítse néphadseregünk katonáit, tiszthelyetteseit, tisztjeit és tábornokait, a dicső magyar katonai hagyományok követésére, a győzelmes sztálini liudituilo- mány mind alaposabb elsajátítására, — erősítse az imperialisták ellen a békéért folyó világküzdelem magyar szakaszának harcosait.

alapított rész ellenében cséplést végezetnek.

V.

Üzeitianya«ellátn§

1. A bánya- és energiaügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az aratási, csóplési és tarlóhántáiai üzemanyagszükséglet az igénylések ütemé, nek megfelelöe-n rendelkezésre aljon és átadásra kerüljön.

2. A belkereskedelmi miniszter

aj biztosítsa a gőzerővel hajtott cséplőgépek erőgépeinek fűtéséhez szükséges szénmennyiséget.

b) gondoskodjék arról, hogy a meg. lévő elosztó és láToló helyek fertőtlenítése legkésőbb június hó 15. napjáig megtörténjék. A lerakatokban mezőgazdasági célra megfelelő üzem. anyagot kell tárolni, ezt más célra felhasználni nem lehet.

c) biztosítsa az ásványolajforgalmi vállalat részére a zavartalan üzem- anyagelításához szükséges vashordo- kat

3. a földművelésügyi miniszter

a) gondoskodjék arról, hogy a gép. állomások és állami gazdaságok tároló helyeiket legkésőbb június hó 20. napjáig töltsék fel. Egyben kötelezze a magántulajdonban lévő gépek üzembentartóit, hogy üzemanyagszük. ségietüket legkésőbb június hó 20. napjáig feltétlenül biztosítsák.

bj rendelje el, hogy az üzemanyagba kai ékosság fokozása és a traktorok, nak a csúcsigénybevétel ideje alatt való jobb kihasználása érdekében a gépállomások és állami gazdaságok szállításaikat vontatók helyett lehe. főleg tehergépkocsikkal bonyolítsák le.

4. A közlekedés- és postaügyi miniszter

a) rendelje el, hogy az arafás és cséplés ideje alatt a MÁV a tartalék- kocsikat — üzemanyag szállítása és a tartálykocsik fordulójának meggyorsi. tása érdekében — g.yorsáruként szál- lítsa.

b) gondoskodjék arról, hogy az aratási és cséplési időszakban a gépálio. mások és állami gazdaságok szállításainak lebonyolítása céljára a teher- autófuvarozási vállalatnál megfelelő mennyiségű szabad teherkocsi álljon rendelkezésre.

5 Az Országos Tervhivatal elnöke kötelezze a közülieket és az állami vállalatokat, hogy a birtokukban lévő az aratási és cséplés! időszak alatt nem használt 200' 400 liter ürtarta.lmú vashordókat az ásvárryolajíorgalmi vállalatnak adják át.

6. Az Országos Tervhivatal elnöke és a közlekedés- és poctaügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az ás- ványolajforgalmá vállalat által igényelt tankautók és tankpótkocsi alvázak junius hó 30. napjáig rendelkezésre álljanak.

7. A kohó- és gépipari miniszter biztosítsa a tankautók, üietöleg a tankpóikocsik részére a szükséges tartályokat és felszerelési tárgyakat.

A minisztertanács felkéri a falusi tömegszervezeteket., elsősorban a DE- FOSZ-t, a DlSZ-t és az MNDSZ-U hogy széleskörű felvilágosító munkával, valamint a munkálatok helyes megszervezésével- a minisztertanács jelen határozatának a végrehajtását tegyék a dolgozó parasztság tömegmozgalmává. 1

Egész dolgozó népünk legyen tuda. iában annak, hogy bőségesnek ígérkező gabonatermésünk sikeres beta, karifásával, ötéves tervünk végrehaj. tásút, népünk jólétének emelését, békénk megszilárdítását biztosítja.

Dobi István sk. a minisztertanács elnöke-'