Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

NAPLÓ 3 A nacionalista jelszavak mögött mindig az ellenség áll! Nemrég derült fény Varga László, Tol', birjáni pártvezétőségi tag kn'.ák- barálságára, nacionalista, soviniszta uszításaira, ellenséges ténykedéseire, aiuit már hosszabb idő óta folytatott e községben. Felszabadulásunk, mint annyi más szegényparasztnak, úgy Varga László­nak is földe'," és jószágot juttaiott. 12 hold földel és jószágokat kapott. Pár­tunk, többek közölt azzal is kiliiniette, hogy a párlvezelöségi teendőkkel bízta meg a községben. Olyan községben kapott pártmegbizalási. ahol délszláv, magyar és 'németajkú dolgozó parasz­tokul kellett volna irányítania, vezet­nie, a falu terméseredményeinek foko­zásáért és a kulákok ellen folyó kímé­letlen harcra. Varga László azonban nem ezt az utat választotta. Neki nem volt jó a becsületes délszláv, német, vagy magyar dolgozó parasztok barát­sága, ■ ő más barátságot keresett. Sokkal kifizetődőbb volt számára Böröcz János 67 holdas kulák. vagy Krisztics Mládcn 31 holdas kulák ke­gyeibe való beférkőzés, mint az elle­nük folyó harc. De Varga László azért nem volt rest, hangos demagógiával, széllében-hosszá. ban azt hiresz’elni, hogy a birjáni dél­szlávok valamennyien liloisiák. — Miért kell magyar földön Nase Nbviné-t adni .a délszláv parasztok­nak? Miért kell újsággal ellátni őket? Ha újságot akarnak olvasni, tanulja­nak meg magyarul! — így uszított az a Varga László, aki Böröcz János 67 holdas kulákol. akit az ügyészség ga­bona- és zsírrejtegetésért két és fél évi fagyházra ítélt, még a böriönbe ju­tása után is támogatni igyekezett. Hot a járásbíróságon, hol az ügyészségen kiiincsazell, hogy Böröcz Jánost vala­miképpen menteni tudja. Varga László olyan becsületes dél­szláv dolgozókat nevezett fitoTsiáknak, mint Muffes György, aki a növényápo­lásban HM) százalékosan eleget tett kö­telességének. aki az esős időjárás elle­nére a rétkaszálást és a széna behor- dásál is befejezte. Vagy Simícs Emilt, aki szintén éten halad a növéoyápolási munkák, , ban és egész évi töjásbeszolgáltatási kötelezettségének május elsejére ele* get tett. Fel lehetne aztán sorolni Pay Ber­talant, Simics Ferencet és a község majdnem valamennyi délszláv dol­gozó parasztját, akikről nyugodtan et lehet mondani, hogy példamutatóan kiveszik a részüket községük több- termelésért folytatott harcában. Viszont egyáltalán nem nevezte titoistának például Krisztdess MIádén délszláv kulákol. aki pedig termény- rejtegetésével, birtokának letagadá- sávai olég alaposan és kézzelfogha­tóan bebizonyította, hogy dolgozó né púnk halálos ellensége, hogy egy követ fúj Tito fasiszta bandájává.. Emellett nyilvánvaló, hogy éppen ez a Krisztics vott egyike azoknak, akik sugalmazták Var­gának, hogy uszítsa egymásra e nemzetiségi dolgozókat, hogy na­cionalista jelszavakat hangoztas­son. Nyilvánvaló, mert a kulá­kok szeretnék elhitetni a dolgo­zókkal, hogy „minden délszláv egyforma“, mert az ő jelszavuk a „nemzeti egység“ hamis jel­szava. Azt szeretnék ezzel elérni, hogy megbontsák a község dolgozó pa­rasztjainak egységét, hogy egymás ellen uszítsák őket s közben ők ma­guk .nevessenek a markukba. De a délszláv és magyar dolgozók felismerték Varga nacionalista jelszavai mögött az ellenséget, s nem álltaik a kulákok és barátjuk oldalára, hanem ellenkezőleg, össze­fogtak a magyar és délszláv kulákok ellen; mert mégértetiték, hogy Krisz­tics Mládcn .és* a többi kulák minden do gőzé ellensége _ bármilyen nem. zetiség ű legyen is az. Hogyan jutott el idáig: Varga Lász­ló? Hogyan lett belőle kuiákba.rát és a dolgozó parasztok ©fensége? Var­gát már rég el kellett volna távolí­tani. Hogy ez mégsem történt, meg, ebben maga a járási pártbizottság is komoly hibát kövere.it el. Nem ellen, őrizte kellőképpen a birjáni pártszer- vazetet, de á járási tanácsot sem így történt meg az, hogy a pécsi járási tanács bürokratikus intézkedő seivel egyenesen elősegítette, felbá­torította Varga Lászlót ellenséges ténykedéseiben. Miben mutatkozott meg ez a fel­bátorítás? Elég ehhez megnézni azo. kát a határozatokat és utasításokat, amelyeket a járási tanács több ízben is átadott a birjáni VB-nek. Hosszú János elvtárs, birjáni VB- titkár, már két ízben küldött jelen­tést a járási tanács felé Böröcz Já­nos kulák gabona- és zsírrejtegetésé­ről. Januárban küldte az első jelen­tést, amire a járási tanács ki is ment, de nem talált elengedő „konkrété- mot" a kulák lefülelésére és csak akkor volt hajlandó komolyan hoz­zányúlni a kérdéshez, amikor a ko- zármislényi rendőrőrs már lefülelte a kulákot. Hasonló eset volt Kriszties Mláden 31 holdas kulák birtokletagadási ügye is. Itt is történt jelentésadás a járási tanács felé. De ha csak az lett volna Krisztics bűne. A lakásán 114 kflogram zsírt, hat mázsa 71 kilogram lisztet, több, mint két mázsa búzát, két má­zsa 73 kilogiara árpát, két má­zsa 23 kilogram zabot, 10 má­zsa kukoricát, 67 kilogram ken­dermagot, 62 kilogram lucernama­got és 72 kilogram babot találtak elrejtve. A járási tanács erre a jelentésre egyszerűen „felkérte" a birjáni VB-t, hogy Krisztics Mláden birtokívét az ,,ő" jelenlétében újra vizsgálják felül és „helyesbítsék" a föld területéről felvett jelentést ... Mi tün:k. ki mindezekből? Az, hogy a járási tanács nem har­col következetesen a kulák le­leplezésekért, hónapokig húzza cs halasztja a napnál is világosabb kuláktevékenységek felszámolását. Több figyelmet és éberséget tanúsít son a járási pártbizottság és a járási tanács az ilyen Varga ~ László-félék irányában, akik ellenséges tevékeny­ségükkel, nacionalista uszításaikkal azon igyekeznek, hogy a nemzetiségi dolgozók közötti barátságot, együtt működést és békés munkát aláássák. Pálinkás György Széchenyi-akna műszaki vezetői támogassák bátrabban a ciklusos módszerrel dolgozó csapatokat A Szovjetunió áll átadó • segítségét hazánk minden területén megtaláljuk. Igen nagy segítséget jelent a bánya- iparnál az eddig adott gépek és más segítségek me.Jett a szovjet csk-usos fejtési munkamódszer is. István-aknán már eddig is tanulságát látjuk, hogy ezzel a fejtési módszerrel milyen pzép eredményeket lehet elérni. Forál József csapatainak a május havi ter­melési átlaga 1541 százalék volt. Ezt a százalékot a régebbi munkamód­szerrel még csak megközelítőleg sem lehetett volna elérni. Ha bányánk összes területein ezzel a fejtési mód. szerrel dolgoznának, nem lenne le­maradás, nem 100-—102 százalékra teljesítenék zr tervet, hanem jóval magasabb százalékok mutatnák bá­nyaiparunk fejlődését. Ciklusos fejtési munkamódszerrel dolgozik a pécsbányateiepi Széche- nyi-aknán a 23-as telepi fejtésnél Ve. szeli József csapata is. Itt azonban vannak hibák is. Június hetedikén a délelőtti mű­szakban dolgozott a Veszett-csapat. A fürdés és öltözködés után, a csa­pat egy része a nagycsarnokban be­szélgetett. A máékor vidáman mo­solygó csapattagok arcán most nem látszott a mosoly. Valami hiba van a. csapatnál; „Miért mérgelődsz?“ — kérdezik a csapat egyik tagjától. — „Kevés szenet, termeltetek talán?“ Hibák a Veszeli-fejiésben Erre a kérdésre András István elv­társ, a pártcsópórf vezetője elmond­ja, hogy ipa .is kiszállítottak tizen­egyen 120 csille szenet, de lehetett voítna többet, is. A kitermelt szénből eok a fejtésben maradt, nem tudták kiszállítani. Rossz az a lap vágat és nem- a legjobban szervezték meg a fejtésnél ’a munkát Veszett csapat­vezető elv tára elmondja, hogy a műszaki vezetéstől nem kapnak elég segítséget'. Ez" bántja a csapat iag': j*ib . . A csapat tágjai, közül hatan be­mennek a műszaki irodába, hogy ott elmondják a hiányosságokat, megbe­széljék a műszakiakkal a hibák tója vitásának., a módját. Rovó János eté- társ, aki a .ciklusos fejtésnek a fele­lős mérnöke, mindjárt fogadja is őket., Hozza a fejtésről készítet! szak rajzot. Mielőtt, - a bányászok elmon­danák az észrevételeiket, már kezdi is mondanivalóját. ..E'vlársak, itt van az -elkészített tervrajz. Amint látják, én is azon dolgozom, hogy a munká­ban ne legyen akadály. Nagy nehéz­ségeket kell Jeküzdenünk, de mi eze­ket leküzdjük, menni iog a munka.“ — Halljuk a feladatokat — mond- ljék a Veszeli-csoport dolgozói. A feladat az. _ folytatja Rovó' mondja Rovó. —.Maguk jól tudják. ho gy milyenek a lejtési viszonyok. Ebben a lejtésben nem tudom meg­ígérni, hogy minden műszaki íe'tételt biztosítok. Tudják azt is, hogy mun­kaerőhiányunk is van. így tehát én nem tudok a kérésükre ígéretet tenni. Ezzel befejeződött a megbeszélés. Ha a műszakiak a dolgozók harcos vállalása után ilyen- meghátrálva vá­laszodnak, érthető, hogy a ciklusos fejtéssel dolgozó csapat nem tud eléggé előrehaladni. Nem így kell a feladatokat végrehajtani. Meg, kell értenie Rovp elvtársnak és a többi műszaki vezetőnek is, hogy a fel­emelt ötéves terv végrehajtása nagy és szép feladat. Ezt teljesítjük is. Es ehhez tőlük is fokozott munkát vá­runk. Ne hátráljanak meg a nagy feladatok elől, hanem bátran menje­nek e'őre. Ne azon gondolkozzanak a műszaki vezetők, hogy ez az akadály, meg az az akadály, hanem azon, hogy miképpen küzdik le. Akkor majd menni fog a munka, s valóban nem lesz akadály, amit ne tudnának leküzdeni. Ambrus Dezső elvtárs, — hogy az egy lőre eső na­pi termelés 11.5 csille szén. Vállal­ják-e ezt az elvtársak? Erre a csapat. egyhangúlag 12 csil. le szenet vállalt, vagyis még fejen­ként fél csillével többet az előíróny. zatnál. Ne maradjon el Rovó elviárs a munkások lendiileíe mögött Ezután 'azonban ők is megszabták a műszakiak feladatát.. „Mi kiterme­lünk 12 csilié szenet fejenként, . de akkor a műszaki vezetőség biztosít­sa számunkra, hogy zavartalanul dol­gozhassunk. Biztosítsák számunkra a műszaki feltételeket.“ Erre csak néhány perc után jött a válasz. Rovó János elvtárs válasza azonban már nem olyan harcosan hangzott, mint ahogy az előbb mond­ta: „Nagy nehézségeket kell leküz- denünk, de rrti ezeket leküzdjük, men­ni log a munka.“ Most valami visz- szatartja Rovó mérnök elvtársa,t. — Hát idefigyeljenek elvtársak, — A kulák „mentesítési“ akarta magát A kulákok az utóbbi időben újabb módszerhez folyamodnak, hogy „za­vartalanul“, „észrevétlenül“ végezhes­sék romboló munkájukat. Van olyan kulák, aki elmegy a bányába dolgoz­ni és ott mesterségesen „balesetet1’ idéz elő, hogy mentesítsék a bánya­munka alól és megmaradjon zsebében a toborzáskor felvett 400 forint. Ez történt legutóbb István-aknán. Meist Ferenc-aknán történt egy másik eset. amely ritkítja párját az eddigi kulák furfangokban. Belvárdgyuláról ment Ferene-aknára dolgozni Fábián István kulákcsemete. A földet tavasszal bevetették —mert kényszerítették rá őkét — később pe dig a kulákfióka bányába ment. Ezzé' egyidőben a kulákpapa is „megbete­gedett“ és a növényápolási munkák sehogy sem mentek a kulák földjén. Egyideíg nem történt semmi. A kulák- papa nagyszerű „beteg“ lett, a kulák­fióka pedig „nagyszerű bányász“. Legalábbis erre törekedett, ezt a lát szatot akarta kelteni. A baj akkor kezdődött, amikor a belvárdgyttlai tanács figyelmeztette Fábián Istvánt, hogy haladéktalanul végezze el a nö- vényápolási munkát, mert máskén* meginditják ellene az eljárást. Fábián kulákcsemete hamar kiis­merte magát, elment Marton elvtárs­hoz. a Ferenc-aknai párttitkárhoz és előadta neki: „Meg akar büntetni a tanács, mert nem végeztem el a nö­vényápolás! munkát. Állítson ki le­gyen szíves d részemre egy igazol­ványt, hogy én nem vagyok ftjbfr tulajdonos, írják meg azt, hogy én bányász vagyok és így földem nem lehet.“ A párttitkár elvtárs „megnyugtat­ta“ a kulákesemetét, hogy majd elin­tézik az ügyét. Átírtak Belvárdgyutá- ra és a válaszból kiderült, hogy igaz ugyan, hogy nem Fábián Ferenc ne­vén van a föld, hanem az apja ne­vén, de viszont míg bányába nem ment a fiatalabbik kulák, addig 6 művelte a földet. így „tűnnek el“ Belvárdgyuláról . és még több községből a kulákok. Az öregkulák „beteg lesz“, a barátok elsírják, hogy „egyik lába már a sírban van“, a fiatal kulák pedig el­megy. „beáll proletárnak“ és oly szé­pen mondja az első perctől kezdve: „Én kartárs az ötéves tervért akarói: harcolni“, vagy „Én elvtárs a bókéért harcolok.“ Beburkolóznak, a kartárs, az elvtárs szó mögé és amikor új. he­lyükön megmelegszenek, elkezdik rom­boló munkájukat. Figyeljenek- fel erre bányász és üzemi pártszervezeteink, mert a ku­lákok és kulákosemetók csőstül igyek­szenek, hogy beálljanak „proletár nak‘\ Természetesen nem sikerült Fábián Istvánnak „eltűnni“ nem sikerült „mentesíteni“ magát, hanem annak rendje-módja szeriöt visszaküidté’v falujába, ahol el kell végeznie a nj vényápolási munkákat Tanulói íj úságunk a jó termésért A földművelésügyi miniszter felhívá­sára. —- hogy az ország dolgozói se­gítsenek az állami gazdaságoknak a kedvező időjárás miatt túíféjfett gyom­növényeket kiirtani, — lelkesen indul­tak munkára ,a pécsi kertészeti techni­kum hallgatói. Május 24-én, 27-cn. június 3-án, isko. lai szünnapon az egész iskola növendé­kei egyhangúlag elhatározták, hogy a pécsi állami gazdaság segítségére siet­nek. Jókedvűen mentek dolgozni, mert tudják,»hogy minden munkaerőre szük­ség van ahhoz, hogy jó termésered­ményt érjünk él. Égisz nap hangzott a határában a szénábegyüjtés közben: Aj­kunkon vidáman új nóta csendül". Az iskola tanárai versenyt dolgoztak a ta­nulókkal. A kertészeti technikum növendékei többször is lelkesen jelentkezőik a mun. kára Segítő kedvük magával ragadta a Leöwey Klára általános leánygimnázium tanulóit is, ők is önként vállalkoztak t munkára. Vasárnap réggel hét órak j megérkezett a lelkes feánysereg áz ál­lami gazdaság szőlőjébe, itt mindjárt munkacsoportokra oszlottak és meg­kezdték a munkát. Nemsokára kiderült, hogy a gimnázistáknak nincs, gyakorla­tuk, ekkor a legszebb pé’dákat láthat­tuk a DISZ-fiatalok eegítsűgnyújtásá- nak. Nyugodtan, világosan elmagyaráz­ták és megmutatták a kertészeti techni­kum tanulói a munkamódszert. Ezután a hat munkacsapat nagyszerű muúkát végzett­Bognár Mária munkacsoportja nyolc taggal kilenc tag normáját teljesítette hat óra alatt.. Kővessék a kertészet! technikum és az általános leánygimná­zium DISZ-tagjainak példáját a többi iskolák és DISZ-szervezetek. Ezzel is hozzájárulnak ötéves tervünk sikeréhez, népünk jólétének növeléséhez. Gondoskodjunk a raktárak tisztaságáról A nyári munkák túlzsúfoltsága előtt, tervszerűen időt kell szakítani arra, hogy a raktárakat, kamrákat és a termés tárolására szolgáló egyéb eszközöket megfelelő módon rendbe­hozzuk. Fontos, hogy az új termé­nyek betakarítása élőit e . raktárhe­lyiségek, a raktári kártevőktől (zsi­zsik, egér, patkány, svb.) mentesek legyenek. Ezért az élelmezési minisz. tórium rendelete értelmében június 15 és 30 között a közraktárak, ter­mény-forgalmi vállalatok, földműves- szövetkezetek, termelőszövetkezetek termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdaságok, malmok, darálók és hán. tolók kötelesek a szemes termények tárolására szolgáló raktárhelyiségei­ket kiüríteni, alaposan kitakarítani és ellenőrizni a raktárhelyiségeknek a kitakarítását, meszelését, fertőtlení­tését, kijavítását. Sók helyen nem tulajdonítaAak ennek nagy jelentősé.' get. Pedig nagy kárt. okoz a zsizsik és különböző raktári kártevők • el­szaporodása, mely az új 1 termést megfertőzné és veszélyeztetné. Ezért a'raktárhelyiségekben takarítás után helyes a falakat, menyezetet lesöpör­ni, a repedésekből .padlóhézagokból az ógabonát, szemetet tópiszkálni, összeseprni és elégetni: a falakat mennyezetet és oszlopokat 10 szá­zalék hatóanyagot tartalmazó Hun­gária Matador permetezőszer négy­százalékos oldatával bepermetezni. Ä padlót szintén Hungária Matador 10 százalékos hatóanyagával beporozni. Permetezés és porozás után ár. ősz* szes ajtókat és ablakokat nyitvahagy. va, a raktárhelyiségeket huzamosabb ideig alaposan kiszellőztetjük. A mohácsi egyes alap- szervezetben pártnapra készülnek. Most is, mint rendszerint, nyolc óra­kor kezdik az előadást. Sietve készíti a vacso­rát Budzsáklia Jánosnó, délszláv dolgozó pa­rasztasszony, mert hisz már fél hét 'és ő min­dig pontosan ott szo­kott lenni. Amióta tagjelölt vagyok. — mondja Budzsáklia elvtársnő — sokkal erősebbnek ér­zem magam. Már rég szerettem volna tagje­lölt lenni, de vetünk senki nem foglalkozott. Nem • volt, aki megma­gyarázta volna, hogy hogy a n érdemelhet j ük ki n tag jelöltséget. Egy idő óta úgy a kerületi pártszervezet, mint Vol­tár. elvtárs, o városi párttitkár komolyabban kezdtek foglalkozni a délszláv dolgozókkal. Azelőtt úgy éreztem, hogy talán bennünk nem bíznak eléggé, pe­dig én mindig nagyon szerettem a Pártot. Budzsáklia Jánosné délszláv dolgozó parasztasszony tagjelölt lett Budzsáklia elvtársnő fiatal, huszonnyolc éves fiatalsága ellenőre na­gyon megismerte om ilt rendszer sok keserv,*- ■.ét. Most érzi, hogy ő is félje, de valamennyi délszláv dolgozó pa­raszt megbecsült'' ?nű>->* lett a népi demokráciá­ban. — Legjobban akkor szerettem meg a Pártot, mikor a Nase Not iné meg jelent. A Nase No- lői'é minden sorát urn­áit, elolvasom es killt ros jó érzés fog el, hogy mi dél. szláv ok a su ját anyanyelvűnk in olvashatunk újságot Egy pillanatra mély en ti gondolkodik. Hi, télén kilói l előle a gyűlölet a muH rendszer író it r s keményebb hangon így folytatja. — Még beszélni sem volt szabad a mi anya­nyelvűnkön. Sok csa­ládban a gyermekek már elfelejtették i sa­lát anyanyelvűket. És­zt l szemben a mi Pár­tunk újságot bocsátott ki, hogy fejleszthessük any any elvünket, nem­zeti kidtúránkat. Most pedig hat dolgozó pa­raszt gyermeke, meny délszláv tanítóképző is­kolába Mohácsra, akik a. mi gyermekeinket délszláv nyelven tanít­ják majd. Mindezeket úi délszlávok a Párt­nak. Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Én meg is teszek mindert, ami tőlem telik, hogy erő­sítsem Pártunkat. Neve­lek a délszlávok közül új, friss tagjelölteket, akik épp úgy .fogják szeretni a Pártol, mint én. és férjem. A nép­nevelő füzet Hi van ál­landóan a kályha mel­lett lévő polcon és fő­zés MákétI is mindig tanulok. — Nagy öröm­mel felkiált: — Tudja- e, hogy most a tójás- begyüjtésben az én ut­cám, ahol én agitáltam, már 100 százalékban teljesítette a tervét, mérj az elmúlt héten?! Nagy ' öröm ez az én számom­ra. ügy érzem, hogy én a jó felvilágosító mun­kámmal segítettem meg­erősíteni hazánkat, ahol mi délszáv dolgozók nem vagyunk „vadrá­cok“ és „bunyovácok“ hanem megbecsült eci­berék, akii épp úgy tisztelnek mindenütt, mini a magyar dolgozó­kat. Elszomorodik. — Nagyon sietnék, de szeretnék elmesélni még valamit. Itt volt nálunk egy jugoszláv emigráns, aki elbeszél­te, hogy milyen nagy nemzetiségi elnyomás van Jugoszláviában. A jugoszláv nép is retten­tő sokad szenved, de a kisebb nemzetiségek el­nyomatása egyenesen borzasztó. Mondta ez az elvtárs, hogy vannak szülők, akik nem bír­ják a szörnyű szenve­dést és gyermekeiket a szomszédokra hagyva, elmennek a Szovjet­unióba, vagy Magyar- országra, hogy onnan irányítsák a jugoszPáv nép földalatti szervez­kedését. Ezeknek o gyei mekeit kínozzák. égő cigarettával sütik az orrát, száját, hogy vallja ki. hol vannak a szülei? Vagy vízbe mártják, s amikor meg akar fulladni, engedik egyet szusszantani, hoay ha megmondja, nem hal meg. Elmondta nekünk az elvtárs, hogy titok­ban gyűjtenek a koreai gyermekek számára szeretet-csomagot, pedig ■ők is rengeteget éhes­nek és rongyosak. Ha megtudják, elhurcolják és megkínozzák az ilyen gyűjtőket. A ju­goszláv nép azért gy'/r'., mert együtt, érez á ko­reai néppel. Az 6 szen­vedésük is hasonló a koreaiak szenvedéséhez, — Úgy érzem, ha mi, erősítjük a Pártot, bát- ■ran felvesszük a harcot, a belső ellenség ellen, ezzel segítjük a szen­vedő jugoszláv test­véreinket. Most azért harcolok tovább,• hogy kiérdemeljem, hogy n Pártnak tagja lehessek. Mindenütt ott akarok harcolni, ahol. legtöb­bet segít he lek, ahol legnagyobb■ szükség van a kommunistákra. A Szovjetunió, a Pár*, a haza iránti, szeretetni clmélg/Hem a többi dél­szláv dolgozó szívében is és egy emberként fo­gunk harcolni. a ‘ béké­ért. A. B,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents