Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

N Ä P L. O mj 7 3 Nincs elnök, nincs brígádvezető, bandában dolgoznak, nem ismerik a versenyt, sajnálják a kólákat a hosszúhetényi termelőcsoportban — mert nincs vezető erő, nincs pártszervezet A hosszűheténTrt határban amint végigmegy az etnDer, üt két ember, amott három-négy asszony végzi BBorgalmafian a kapálást, mindan páilaoatoe ksha&nrbái'va, amikor nem esik az eső. Az egyik répaföldön ki lene asszony és egy férfi kapál egy csoportban. A fcörüllwlül . kéfcholdas terdlettai gyönyörű szép a répa, ki- egyelfiék már és másodszor kapál­ják. Már messziről Iátszük hogy ők tinen közös nagy családba tartoznak. Vaióban így van. A üíz ember a Ill­áé típusú Haladás Cermelőcsopo rt tagja. Az idő dédfeié jár. Az asszonyok elhúzódnak egy lombos fa árnyé­kába. a kosarukból előszedik az en- onvalót és ebédelni kezdenek. Ha idegen keresi fel őket, vidáman, ba­rátságosan fogadják. Leültetik egy ki6 beszélgetésre, amig ebédjeinek. MikoT a tszcs elnökére terelődik a szó, _ kiderül, hogy nekik nincs is eímökük. Helyettes elnök van ugyan, de most. az sincs itt. Brigád- vezető sincs, mobdják szinte egyszerre. — A ml csoportunk nem ismer ilyet, hogy brigádvezetője lenne. — Bizony sokminden nincs még nálunk — mondja Gáspár Rozi néni, a könyvelő édesanyja.. — Mi csak el­eljövünk naponta dolgozni, hisz azért vagyunk csoporttagolc, hogy azt a 130 hold földet megműveljük rendesen. Mi, akik itt vagyunk, mindig munkások voltunk, hát most sem akarunk odahaza tétlenkedni. Nekünk csak az kellene, ha lenne közöttünk egy elnök, vagy valaki, aki tcleiős lenne a csoporl vagyoná­ért, fejlődéséért és rendesen irányí­tana bennünlaet. Az asszonyok összenéznek, hogy egyszerre milyen bátran beszél Ro­zi néni. Egyeseit közbe is szólnak: — Bizony, bizony, így van. Így nem lehet jó, eredményes munkát végezni. Tesszük-lesszük a munkál naponta, de annak ellenére, hogy kevés a munkaerő, jó munkaszerve­zéssel többet tudnánk mi elvégezni,- mint amennyit így dolgozunk. Rozi néni most már feláll, úgy folytatja tovább Úgy látja, hogy a többiek csak tőle várják a szót. Igán, hisz taten ő a legöregebb kö­zöttük, hát csak mondja el ő.. Rozi' néni aztán el is mondja, amit tud, mert bizony a csoport működéséhez nem sokat ért 6 sem, csak a köny­velő leányától amit hall, hogy ez sincs rendben, meg az sincs. — Hát az hogy lehet, — folytatja beszédét, — hogy nálunk még nem leltároztuk a csoport vagyonát. Hát ki .itt a felelős? Rozi néniinek igaza van, mert a csoporton belül fontos, hogy _ le­gyem feMós egyszemélyi vezetés. Munkaverseny sincs a csoportban, „Nem érnek rá“ _ az fcttéfzóhi zo tte ági tagok ilyesmivel foglalkozni, mert „rengeteg sok a munkájuk.“ ■Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a csoportban egyenilősdd van, Ha megkapá'lnak egy nagyobb da­rab földet, akkor azt veszik számí­tásba, hogy ki hány sort kapált és ezek szerint írják be a munkaegysé­get. Aki több sort kapál, annak töb­bet aki kevesebb sort, annak ke­vesebbet. Ez valahogyan még rend­ben is lenne, mert felmérik, hogy egy sor mennyit tesz ki. De: ha egy kisebb területen kapálnak akkor a kapálás után felmérik a területet és ahány an vannak, annyi felé osztják ed, igy egyformán írnak mindenki­nek munkaegységet. Ha az ember elgondolkodik ezen a kérdésen, azt látja, hogy szorgal­mas emberek dolgoznak itt ugyan, de sok hiba van a csoportban. A hibák gyökereit nem nehéz megta­lálni. Nincs a csoportban pártszer- vezet. Ninos harci vezérkar, amely léküzdené a kezdeti nehézségeket: és harcba vinné az amúgy szorgalmas tagokét, a csoport megiszilárdításó- ért A Párt a lelke mindennek. Harcedzett, bátor kommunisták nem ismernek léhetetüient. Nem tűrik art. hogy egyenlősdi legyen a csoporton beliül, ami gátolja a verseny kibon­taikoaását. Pártszervezet nélkül jól dolgosad, jó eredményeket elérni nem lehet Ezt többszörösen bizo­nyítja a hosszúhetényi Haladás ter­melőcsoport példája. Ahol nincs pártszervezet, ott nincs irányító, munkára, harcra mozgósító erő. Nincsenek, akik kezdeményez­zék a versenyt. Ha nincs pártszer­vezet, nincs aki ellenőrizze a mun­kaszervezést, a csoporton belüli fe­lelős egyszemélyi vezetést. A h os-ízú h e tényi Hafladás terme- lócsoportú an ha erős pár tszervezet működne, nem fordulhatna elő az, hogy mines efrnök, nincs brigádve- zeüó, nincs verseny. Nem fordul­hatna elő az sem, hogy egyesek saj­nálják a csoportból eltávolított ku- lákokat, A hosszúhetényi falusi pártsaarve. zet vezetősége a járási pártbizott­ság s égi iség évé! a csoport tagjai közül igyekezzen félvenni tagjelöl­teket, majd tagokat, hogy mielőbb létrehozzák a pártszervezetet. mely léküzdi a kezdeti nehézségeket és harcba viszi a dolgozókat a csoport megszilárdításáért. Addig is, míg a pártszervezetet lét­rehozzák, a termelőcaoport DÍSZ.tag- jai vegyék kezükbe a csoport irányí­tását. Legyenek komoly előharcosai a ter­ra előcsoportnak. Levél az Épületasztalosipari Vállalattól Fölemelt ötéves tervünk és a szo­cializmus építése inagy feladatokat állít dolgozó népünk eí.é. Ebből a munkából az építőipari dolgozóknak is ki kell venni a részüket. \ fel­adatok elvégzése megköveteli azt, hogy megszüntessük a hibákat. Vállalatunk, a pécsi Épületeszta- íosipari Váltalait még a múlt év de­cemberében vált le a pécsi .Magas- építési Vállalattól, hogy önállóan dolgozzon és irányítsa saját munká­ját. Azóta már jelentős idő teilt el, de még a maii napig aem megy úgy a politikai felvilágosító munka, ahogy kellene. Már közel két hónap ja, hogy nincs párttitkárunik. így az­tán nem is csoda, hogy nem dombo­rodik ki eléggé Pártunk vezető sze­repe üzemünkben. Mindössze két páTtvezetőségi tag képviseli pártszervezetünket. Rákosi elvtárs Pártunk Központi Vezetőségének ülésén beszédében lei. fejtette: Ha a Párt elveszti kapcso­latét a tömegekkel, megszűnik él­csapat lenni. Nálunk az a veszély áll fenn az üzemiben, hogy a párt­szervezetünk nemcsak, hogy a töme­gekkel, hanem még a tagsággal sem tudja kellőképpen fenntartani a kap­csolatát. Nincs párttitkór, nincs egy olyan elvtárs, aki összefogná párt­tagságunkat. Nincs, aki egy pártna- pot vagy egy népnevelő-értekezletet leveretne. Ez nagy hiányosság, mi­vel üzemünk dolgozóinak sízáma meg. közelíti a 180 főt. Nem lehet eltűrni az Ilyen és ha­sonló lazaságokat, hiszen Rákosi elv. társ is erre figyelmeztetett bennün­ket, hogy mindenért, ami ebben az országba^ politikai, gazdasági, kub- turális terén történik, mi vagyunk felelősek. Én párttag vagyok, átér- zem azt a felelősséget, ami reánk kommunistákra hárult Ez azonban így magában nem &!ég, segíteni kel­lene bennünket a Magasépítési Vál­lalat aLapszervezeténieík, ezenkívül a felsőbb pártszer veknek is. Meg kell még említenem az ifjú­munkásokat, akik legfőképpen hiva­tottak Pártunk utánpótlására. Nem áll módjukban szervezett életet élni ahol a munkájukkal kiérde­melhetnék, hogy Pártunk tag je lőttjei lehessenek. Nmcs DISZ-szervezet sem, pedig ifjúmunkásaink már több­ször kérték a városi DlSZ-bizottsá- got, hogy megalakíthassák a DISZ-t. Igyekeztem levelemben feltárni a hiányosságokat. Kérem az illetéke­seket, hogy legyenek segítségünkre, u/ert csak így tudjuk megjavítani a munkánkat. Úgy szeretnénk mi is éli ni, mint ' a nagyüzemek dolgozói, akiknek módjukban van rendes szer­vezeti életet élni. Ha politikailagké­pezzük magunkat, akkor előbb meg tudjuk valósítani a felemelt ötéves terv ránkesó részét. Körösi János szegezőtakatos, É p üleoasztalosip a ri VáíL A bic^érdi Béke íermeMszövetkeKet készül az aratásra, cséplésre Dolgozó parasztságunk az egész megyében lelkesen végzi ; nővénv- ápoiási, szénabetakarításí munkákat. E munkák végzésével úgy igyekeznek hogy azt minél előbb befejezhessék. Különösen nagy lendülettel végzik a növénvápolási munkákat a minisz­tertanács határozata óta, mely az ara­tás és cséplés végrehajtásáról szól. Rájöttek arra, hogy milyen döntő je- lentősigű, ha az aratási-cséplési mun­kákra már most felkészülnek. A bicsérdi Béke termelőszövetkezet is végzett a növényápoiási munkákkal. Most fejezik be a szénagyüjtést. A termelőszövetkezet versenyben áll a baksai cs szentlőrinci tszcs.kel. A versenyben a magasabb termésátlag, a magasabb értékű munkaegység el- elcrése a cél. A bicsérdi Béke tsz 548 katasztrális. holdon, 84 taggal dől gozik. Termelvényük nagyrésze kalá­szosokból áll. — 130 katasztrális hold búzaveté­sünket látva, boldogság tölt el ben. nűnket. Gyönyörű a búza, lesz kenyér, sikerül megvalósítani felemelt ötéves tervünket, — mondják lelkesen, öröm­mel a tsz-tagok. De nem csak a búzából ígérkezik jó teTmés, hanem a rozsból, is, amely 230 centimé­ter magas, de a fej magában 12 centiméter hosszá. Ezt az eredményt annak köszönhetik, hogy ősszel melyen szántották a föl­det és rögtön mütrágyázták, de nem kézzel, hanem géppel. Tavasszal pe­dig fejtrágyázták, ami megerősítette a kalászosok szárát s így az nem dűl le, hanem felemelt fejjel (kalásszal) vár az aratásra. Már elkészítették az aratás-csépiési munkatervet Jó aratásunk ígérkezik, de az ered­mény eléréséig még keményen keli harcolnunk — mondja Hilmer Janos, a termelőszövetkezet párttitkára. Mindenekelőtt fel kell készülnünk a harcra, úgy, hogy a nehézségeket le­tudjuk küzdeni. Mert Sztálin elvtárs is arra tanít bennünket, hogy a nehéz- ségek azért vannak, hogy • leküzd, jük azokat. Ezért már most készülnek az ara- tás-cséplési munkákra. Tervet készítettek. A tervben le­fejtették, hogy 130 katasztrális holdat aratnak le gépícrővel,^ a szcntlőrincí gépállomás segítségé­vel. A többi kalászost kézi erő­vel aratják le. Ennek érdekében minden brigádnak, csapatnak meg­adják, hogy mennyi a reá eső terület, melyet le kell aratnia. Ez biztosítja a verseny kialakulá­sát, a verseny pedig az aratás gyors elvégzését. Különösen nagy gondot fordítanak a növényápolási munkák­nál kialakult szocialista munkaver­seny továbbvitelére, amely, javítja és meggyorsítja a munkát. Az aratási munkák előkészületéből nem kis», baszna származik a termelőszövetke­zetnek. A munka megszervezésével kötelek, kasza, stb, előkészítésével az aratás gyors elvégzését biztosítják Az aratás gyors elvégzésének nagy a jelentősége, mert ezzel a szemveszte, seg megakadályozható. A búzából a nmük* szerve­zetlensége miatt holdanként könnyen 100 kilogram szemveszteség is lehet­ne. Ez 130 holdon már 15.600 forint kárt jelentene. De ez nem csak a bú­zára, hanem minden kalászosra vo­natkozik. Ezért az aratás-cséplés gyors elvégzése érdekében a bicsér- di Béke termelőszövetkezet verseny­re hívja ki a megye összes termelő­szövetkezeteit. A versenyfelhívás 1 „Az aratást egy nappal a határ- * idő előtt fejezzük be. 2 A termés jó minősége érdeké- * ben a búzát viaszérésben, a ro­zsot teljes érés előtt, az ősziárpát, tavasziárpát és zabot sárga érésben, az egyéb növényeket az érésnek ab­ban a szakaszában aratjuk le, mikor a szemveszteség a lehető legkevesebb. 3 Az aratás után őt napon belül • elvetjük a másodnövényeket. 4 A cséplést augusztus 19.ig be- * fejezzük, a terményt pedig egyenesen a cséplőgéptől visszük a be. gyüjtőhelyre. 5 Vállaljuk, hogy a búzából, kő- * telességünket 300 százalékra, a többi kalászosokból pedig 200 száza­lékra teljesítjük. Mindenben követjük a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozatát az aratás-cséplés végre­hajtásáról. Ezzel biztosítjuk ötéves tervünk végrehajtását, népünk jólé­tének emelését, bakónk meészilárdi- lását." Nagyárpádon az ellenség leleplezése éta megjavul! a munka A nagyárpádi tanács a megyei párt- sajtó áprilisi bírálata után komolyan hozzáfogott a hibák kijavításához. Ti­borc dlvtárs, a tanács elnöke belátta art, hogy csak úgy méltó a dolgozók bizalmára, ha kíméletlen harcot foly­tat az ellenség, a kulákok ellen. Ma már tudja, hogy a faluban nemcsak egy kulák van, hanem bizony több is. Van azonban a faluban még ma is olyan killák, akinek Tiborc elvtárs nem ismerte fel az igazi arcát. Ez Bal­ia János, a szövetkezet elnöke. Ez a Balta János nemrégen vett magának 12 ezer lorinlért szőlőt. Mivel családjával nem tudta megmű- veflni a szőlőjét, „szívességből“ szántani és fuva­rozni jár a dolgozó parasztoknak, »kiknek a kulák szőlőjében kell „ledolgozni“ a „szívesség“ árát. Bállá Jánosnak persze nem tetszik az, hogy rájöttek az 6 kulák mivoltára. Kézről, lábbal igyekszik bebizonyíta­ni, hogy ő dolgozó kőzépparaszt. Ilyenkor persze nem szívesen beszél arról, hogy Hausli József 13 éves gyer­meket egész éven át dolgoztatta egy öltözet ruháért. Az ilyen embert már rég le keilet! volna leplezni, és nem megtűrni, hogy még funkciót is szerezzen magának, hogy szövetkezeti elnök tegyen. Miért nem cselekszik a SZÖVOSZ személyzeti osztálya? Azért, hogy a szövetkezetben míg vannak oda nem való elemek, felelős a SZÖVOSZ személyzeti osztálya és annak vezetője, Duka elvtárs is. Tiborc elvtárs többször kérte már, hogy teremtsenek rendet a szövet­kezetben, de még mindig a Pártból kizárt Baronekné az ügyvezető, Janicsekné pedig, a volt cséplő­géptulajdonos kulák a lejcsarnok vehetője. Erre lapunk már április­ban figyelmeztette az elvtársakat! Mire vár a SZÖVOSZ személyzeti osztálya? Talán arra, hogy a ku­lákok önként hagyják el azokat a hadállásokat, ahova beépülve vé­gezhetik romboló munkájukat? A szövetkezeteiken keresztül áramlik a munkásosztály segítségeképen a gyá. rákban megtermelt áru a fainra. A szövetkezetekbe beépült ellenség aka­dályozza ezt az áramlást, és ezzel a munkás-paraszt szövetséget gyengíti. Ezzel a baranyamegyei SZÖVOSZ még nincs tisztában? A nagyárpádi tanács nehézségekkel küzd. Vedródi tanácstitkár még ápri­lisban, mikor lelepleztük, hogy a ku­lákok barátja, elhagyta a munkahe­lyét. Jelenleg „betegszabadságon“ van, és a járási tanács még máig nem gon­dolkodott arról, hogy leváltsák és he­lyébe másik titkárt küldjenek. A III. típusú tszes-ben a munkacsa­patok még mindig „bandában“ dolgoz­nak. Tiborc elvtársnak is az a véle­ménye, hogy: „a jók úgyis húzzák maguk után a gyengébbeket'.“ De nem így van. A „bandában“ mindig az el­maradók tartják vissza az élenjárókat, és így a legjobb dolgozó is annyi mun­kaegységet kap, mint a leggyengébb. Bodányi elvtárs ne csak ígérjen — teljesítse is ígérelét A pécsi járási tanács felelős ezért. Minden nap, minden óra igen sokat számít, a mezőgazdasági munkák el­végzésénél. A „banda“ módszer pedig késlelteti a munka gyors elvégzését, mert nem fejlődhet ki egészséges ver- senvszeWem. Bodányi Győző elvtárs a járási ta­nács instruktora, Nagyárpád falufele­lőse meg is ígérte egy hete, hogy lét­rehoz egy tapasztalatcserét, hogy a tszcs-tagok lássák, hogy saját magukat károsítják meg, ha bandában dolgoznak. De ngy- lálszik elfeledkezett arról, hogy minden nap, amivel később veze­tik be az új munkamódszert, a* egész országnak kárt okoz, mert Ígéretét még nem telj esti ette. A kulákok leleplezésével a begyűj­tés munkája is megjavul. A .tojásbes- gyüjtésben a járás eflső községei kf,'.5ít van Nagyárpád. A gu bon »begyújt és i* jobban áll azóta. A sikert a jó agifációs munkán kí­vül az is magyarázza, hogy Tiborc elv­társ, a tanácselnök példamutatóan, csaknem négyszáz százalékra teljesí­tette beadási kötelezettségét. Bori Géza középparaszt is példát mutatott többi dolgozó paraszttársának. Kötelezettsé­gén félül még 238 kiló búzát adott be, mert megértette azt, hogy a haza kéri tőle, és kötelességének érezte hazája erősítését. A nagyárpádi tanács a bírálat nyo­mán hozzálátott a hibák fcijavftásiV- hoz. és nem is eredmény nélkül. To­vábbi eredményes munkájukat azoo- ba-n csak úgy tudják biztosítani, ha a felettes szervek segítik őket, és s ku­lák ellen egv pillanatra sem szüntetik meg a harcot. Miért kullog hátul Csányoszrő a fűkaszálásban ? Megyénk dolgozó parasztsága lel­kes igyekezettel végzi — ahol még nincs kész velő — a növényápoiási és széfflaibetaika>ríitÁsi nrunk á kát Nem haltadnak azonban ilyen ütem ben CsdnyoazTón. Csányoszrón a szó- natoaszólás még csak 15 százalékban kész. A tömegszervezeteket nem mozgósították, a népnevelőik nem végezték felvilágosító munkát. A növényápoiási munkáikkal is csak késedelmesen haladtak. Ennek egyik jelentős oka az, hogy a DISZ-tagok nem kapcsolódtak be a munkába. Nem alakítottak növényápoiási, szé- rsakaszálási brigádot, miint sok más községben. Mert azokban a közsé­gekben mindenütt jól halad a mun­ka, ahol a DISZ, MNDSZ, DÉFOSZ felvilágosítja a tagjait mozgósítja a szervezeten kívülieket is és a ver­senyben jól szervezett munkára! dol­Csásryossón azonban nem ismer­tették az egyéni parasztokkal a föld­művelésügyi miniszter felhívását a nővén yápoűási, szénabetekarításS munkák gyors elvégzéséről. Különö­sen nagy hiba asz., hogy a DlSZ-szer- vezettel, az if jakkal nem törődik a páriszerveax*. Nem seg itt munkájú-* kát, nem ad feladatokait a DÍSZ-ta. goknak, pedig azok lelkesen elvé­geznék. Az MNDSZ, DÉFOSZ hely­zete hason'ó a DISZ-éher így nesa csoda, ha asz asszonyok közűi sok nem veszi ki részét a termelőm tto­ké bál. Pedig a tőmegszervezetek fej. adata a munkába bevonni az olya­nokat is, akik addig nem dolgoztak. Ha követik az egyénileg dolgozó parasztok a c&ányoazrói Uj Március tszcs példáját, ahol jól haliad úgy « növényápoiási, mart a szénák eltakarí­tási munka, akkor híz tus, megás tíbb terméseredmény eket fogasaik elérni és egy szál fü sem fog kárbeveszni * csányoszrói határban. A fémgyűjtés!-hét után... A komlói építkezéseken nagy- mennyiségű vasanyagot gyűjtöttek össze a Fémgyüjtő Héten, A vas­anyagon kívül sok minden mást is sikerült megmenteni az elkallódás. tói. Bebizonyosodott, hogy mQyen nagy szükség van a takarékosság­ra. Az építkezés központjában és a munkahelyeken már régóta elszáll! - tásra készen állnak a halomba gyűjtött anyagok. Az eső veri őket — köztük a felhalmozott papirt is, mert a gyűjtővállalatok, elsősorban a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat már jó ideje a rossz úttal védekezve, halogatja az elszállítást, pedig Komló Pécstől 20 kilométer­re van, vasútja is van cs az út sem rossz. Ezeket az anyagokat gyorsan cl kell szállítani egyenesen a gyá­rakba *3 a Martin-kemencékhez, hogy űj gépek és új áruk legyenek belőle. „Szegénj beleg“ tíaól József káték Hévízen nyaral A Pécsi Porceüángyérban dolgo­zik Haál József, nagyárpádi lakos. Ezt a Haál Józsefet a Dunántúli Napló már leleplezte, mint kulákof. Mielőtt a Porcellángyárba kerüli knpeckodott, kocsmája volt és ahogy tudta, úgy szipolyozta a dol­gozó népet. Legutóbb 11 mázsa búzát, és 11 mázsa kukoricát ta­láltak elrejive a padlásán. Fekete terménye elvesztésébe Haál József „belebetegedett". A Porcclláagyár. ban megsajnálták a szegény „bete­get", és elküldték nyaralni Hévíz­re, hogy ott pihenje ki a leleplezés izgalmait, A Porcellángyár üzemi bizottsága úgy látszik nem nézi meg közelebb­ről, hogy kiket küld az ország leg­szebb üdülőibe pihenni. Nézzék meg, hogy ki a felelős azért, hogy gabonarejtegető kulákot küldtek nyaralni Hévízre, holott bizonyára van a Porcellángyárban becsületes, tervét túlteljesítő dolgozó, aki meg­érdemli a boldog nyaralást.

Next

/
Thumbnails
Contents