Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-30 / 123. szám
VILÁG PROLEl ÁR I 4 f LG Y ELÜLJE l EK! DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMIJÁN: „A népek kezükbe veszik, a béke megőrzésének ügyét“ .. 'Z o.) — Vándorzászlóval jutalmazzák u növényápolás! é* takarmány betakarítási munkában legjobb eredményt «lért megyét (2. o.l — Ml rejlik Titoék és a jobboldali szocialisták együttműködése mögött (2. o.) ... Kérlellietclle niil harcoljunk a nacionalista, soviniszta elhajlások ellen (3. o.) — Halaink, jelentkezzetek vájártanulónak •> A komlói építkezésen eredményes a takarékossági mozgalom, de van még javítani való (3. o. A J: M p pB ARANYAM ECYEI PÁRTB1 ZOTTJÁCAN ÄK LA PJ A 1 Vili. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ARA SO FILLER SZERDA. 1951 MÁJUS »9 Üzemi kollektív szerződések Minden gépállomás biztosítsa a maga körzetében a növényápolás kisgépekkel való meggyorsítását A gépállomások megyei központja és több gépállomás vezetője még nem mérte le annak súlyát, hogy mennyivel gyorsabban elvégezhetné a me. gye dolgozó parasztsága a növény, ápolási' munkákat, mennyivel köny. nyebben behozhatná a nagyfokú lemaradást, ha minden egyes gépállomás szívügyének tekintené a paraszt, ság kisgépekkel való megsegítését, a megyei pártsajtóban Legutóbb megjelent bírálat után a központ műszaki osztálya segítségére sietett vaila.. mennyi gépállomásnak, hogy a vili. lányiak és a bólyiak újításait mindenütt megismerhessék és elmagyarázzák, hogyan lehet azokat a gya. koilatban megvalósítani Ez igen jelentős lépés volt, amely nélkül a to. vábbi lépéseket csak nagy nehézségek árán tudnák megtenni. De a me. gyei központ megelégedett ennyivel, ahelyett, hogy le is ellenőrizte vaj na: végrehajtják.e mindenütt a műszaki osztály utasítását, mindent elkövetnek-e a kisgépek minél nagyobb számú alkalmazására. * A boiyi gépállomás újítását mcm alkalmaxxák Megművelendő terület is akad bőven valamennyi gépállomás körzetében — csak fel keil venni agronómu. sarknak a kapcsolatot a termelőcso. portokkal, a járási tanácsok agronó- musaival, a helyi tanácsok mezőgaz., dasági állandó bizottságaival és pon. tosan feltérképezni, hol, mekkora te. rüieten tudnak gépállomásaink segítséget nyújtani a növényápolásban. Ehhez csupán az kell, hogy gépállomásaink agronómusai most ne az iro. dákban üljenek és jóval később megvalósítandó terveken dolgozzanak, hanem mérlegeljék a növényápolás jelentőségét, körzetük állásúi, lemaradását és kössenek haladéktalanul szerződést - tnrmelöszöve'kezetekke) (csoportokkal) traktoros ekekapa. zásra. A gépállomások megyei központjánál kételkednek Az eddiginél is lényegesen nagyobb segítséget nyújthatnának gépállomásaink a szténakaszáláéban is — ha a megyei központ nem késlekedik. A központ kételkedik abban, hogy az aratögépekkel lehet kaszálni. Hullám elvtárs szerint 10—14 centis torzsáí hagy az aratógép. Ez tény — de csak a rétekre vonatkozóan. Vándorfi elv. társ, a központ üzemgazdásza a gyakorlatban győződött meg arról, hogy a szántóföldi szálas-takarmányoknál — lucerna, 'lóhere — igenis lehet alkalmazni az aratógépel tukaszálésra. — Csak hárogr—Öt centiméteres tarlót hagy. Valamennyi gépállomáson azonnal ■ engedjék tehát megleli-,ö mélységig le a kévekötő aratógépeket (Knotoíc-gépeket) és a lucerna, lóhere kaszálását kezdjék el. Ilyenformán termelőcsoportjaink a férfi kaszásokat átirányíthatják a rélekre, felszabadul igen sok munkaerő. Gép ál', o másaink kés ed elem né lk ü li segítsége még most i« igen nagymér. tékben lendítené előre a növénvápo. iási munkák lendületét. Kövessen el valamennyi gépállomás mindent, hogy minél nagyobb számú kisgép-:!, a le-g. nagyobb mértékben kihasználjanak. A mohácsi kulákok szabotálják a növényápolást Egy napol se késlekedjünk a cukorrépa egyelésével Baranya megye dolgozói közül elsőnek a MESZHART-bányászok, a Tejipari Vállalat és a Takarmányforgalmi Vállalat dolgozói részesülnek abban az örömben, hogy július elsejétől, a saját maguk által elkészített, megvitatott, javaslataik által kiegészített új üzemi kollekív szerződésüket megköthetik a vállalat igazgatójával. öröm dolgozóink számára, mert tudják, hogy az új üzemi kollektív szerződés . nemcsak annyiban különbözik az 1949 évitől, hogy ezt az összdolgozók szövegezik, kötik meg, hanem abban is, hogy kifejezi az üzem sajátosságait, magában foglalja az üzem termelési, kulturális, szociális kérdéseinek megoldandó problémáit, világosan mindenki számára érthetően rögzíti a dolgozók jogait, kötelességeit, emellett meghatározza az üzemi bi- z°ttság és a vállalatvezető kötelességét is. Nem csak papíron lefektetett jogok és kötelességek ezek. Az üzemi bizottságnak, a vállalatvezetőnek negyedévenként be kell számolni, hogyan teljesítették a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket. A dolgozók örömét, lelkes han. f ulalát igazolják Miseda Lajos erenc-aknai bányász szavai is, aki elmondotta, hogy az üzemi kollektív szerződés bevezetésével mégin- kább érzik és látják, hogy a bánya, a gyár, az ország, valóban a dbigozóké, hogy ebben az országban minden a dolgozó népért törté, nik — hozzátéve helyesen —, hogy mindenért a felelősség az egész dolgozó népet terheli. Azonban az ellenség sem nézi tétlenül, hogy a dolgozók örömmel várják az új kollektív szerződést. ,,Előbujtak" a jobboldali szociáldemokraták, demagógok és úgy igyekeznek feltüntetni, félremagyarázni az új kollektív szerződést, hogy az a dolgozók megrövidítését fogja hozni. Van olyan „demo. kratikus'* hang is, amely azt mondja, hogy: „végre megkérdezik tőlünk, mit akarunk, most rajtunk áll, hogy milyen normánk, bérünk lesz.“ Ez is' az ellenség támadása, amely éppen arra irányul, hogy fellazítsa a normákat, aminek kárát viszont egyetlen becsületes munkás előtt nem kell bővebben magyarázni. Ehhez csak annyit: Ha az üzemi kollektíy szerződések nem a dolgozók érdekeit szolgálnák, az ellenség nem szólna egy árva szót sem. Viszont támad, ami azt mutatja, hogy az új kollektív szerződések a becsületes dolgozóknak jók, az ellenségnek viszont nem. Azonban nem lehet elmenni amellett sem, hogy az üzemi bizottságok néhány helyen eltűrik az ilyen hangokat, liberálisak, bürokraták, akik keresik az ellenséget, de nem találják. Nem csoda ez. Található hasonló helyzet a szakszervezetek megyei vezetőinél is. A kereskedelmi és pénzügyi szakszervezet megyei titkárának, Wolf art elvtársnak elnökségi ülésen be kellett volna számolni a kollektív szerződés terén végzett munkáról. Wol- fart elvtárs ,,sürgős ügyben" vidékre ment, megbízta szervező titkárát a beszámoló elkészítésével. Amikor el kellett volna mondania eddigi munkájuk eredményét, következő ,,beszámolót" mondta: „Elvtársak, én nem tudok semmit, én most hallok először róla," Nem kell bő magyarázat ezek után, hogy megértse valaki, miért van ' meg mindig olyan sok hiányosság a szakszervezetek munkájában. Lehetőséget ad az üzemi és megyei szakszervezetek laza munkájához a szakszervezetek megyei tanácsa is. Az elnökségnek hiányos az ellenőrző munkája, kevés a gyakorlati segítsége. Ezt kell megszívlelni Bogár József elvtársnak, aki az egész munka felelős irányítója. Az említett hiányosságok mellett azonban megállapítható, hogy az üzemi kollektív szerződések tervezetei határidőre elkészültek. Tartalmukra nézve fő hiányosságuk, hogy a vállalás tekintetében sokhelyütt formálisak voltak. Például a vállalat részéről nem állapították meg, hogy a Sztahánov-mozgalom, a szakmunkás-képzés, a 100 százalék alatt teljesítők létszámának csökkentésére, a műszaki feltételek biztosítása érdekében mit tesznek, mikorra, ki érte a felelős. Van másik eset, hogy a szakszervezet vállalja; ,,A tervteljesités érdekében kiszélesítjük a versenymozgalmat." De az, hogy mikorra, milyen mértékben, ezt nem rögzítették, nem is beszélve a műszakmulasztók elleni harcról, amely megfogalmazásában formális, semmitmondó volt. Ezen a területen feladat vár a dolgozókra. Amikor értekezleten ismertetni fogják a kollektív szerződés szövegét, ne tűrjék el, , hogy iltaíános, megfoghatatlan kötele, zettségvállalások legyenek benne. Az üzemi kollektív szerződések megkötésénél feladat az, hogy az üzemi bizottságok mozgósítsák a dolgozókat és a dolgozók tegyenek javaslatokat a kollektív szerződések megkötésére, hogy az valóban kifejezze az üzem sajátosságait. Az üzemi bizottságok kérjék fokozottabban a pártszervezetek segítségét ebben a munkában. Jó munkával a dolgozók megelégedésére, örömére, jó üzemi kollektív szerződéseket fognak kötni. Sztergár János Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Valamennyi gépállomáson rendel. Kezesre áll minden ahhoz, hogy dől. gozó parasztságunk — elsősorban is termelőcsoportjaink — növényápolási munkáját kisgépekkel nagy mérték, ben megkönuyirse, meggyorsítsa. A Jjólyi gépállomás ekekapáját a megye valamennyi gépállomása másfél nap alatt elkészítheti. Kultivator és a cséplőgépek javításánál bőségesen elökerü'-o ócskavas, ócska szög-vas, törött rugóacél, vagy törött tárcsalap kell mindössze hozzá. Igen nagy előnye aiz, hogy ott is készíthetnek crak. torvontatású ekekapát, ahol egyálta. Ián nincsen lókapa, vagy egyéb rend. szerű ekekapa. Igen nagy előnye az is, hogy a kapákat kiemelve, a dűlőn kis helyen meg lehet vele fordulni. Ennek az újításnak a pontos, rajzát, minden gépállomás megkapta, sőt a műszaki osztály egy-egy tagja szemé, lyesen e' is magyarázta a legtöbb fő. gépésznek. Számos helyen — így elsősorban is Bolyon, Villányban, Űcsárdon már segít is a gépállomás a kapálásban. A megyeközpont azonban belenyugodott abba, hogy több gépállomás egyáltalán ne is kísérelje meg a növényápolásban való segítést. Elfogadták azt a nyilvánvalóan hely. tefen kifogást ezektől a gépállomásoktól, hogy „úgy sincs terület, ahol alkalmazhatnák." A szentlörmci, szentiászlói, pécsváradi harkányi éR kozármisienyi gépállomások alkudtak meg ilyen opportunista módon a nő. vényápolási munkák megszervezésének nehézségeivel Ez a megalkuvás veszélyezteti a növényápovási munkák gyors elvégzését. Különösen súlyos a kozármislenyi gépállomás passzivitása: az egész évben egyetlen újítást sem küldtek be gépállomásukról, de most. sem akarják a bólyiitk újításét sem átvenni. A cséplőgépek javítására hivalkodnak Minit. Pécsváradon is — a legtöbb helyen azért vonakodnak azonnal megcsinálni az újításokat, mert ndrn akarják ezzel a jövő hónap végón kezdődő csépléshez szükséges cséplő, szekrények javításának határidejét kitolni. Vájjon melyik a nagyobb veszteség: ha most nem segítenek kis. gépeikkel a termelőcáopartokrrak és akkor métermázsákkal kevesebb lesz a termésük is — vagy pedig azon. nel hozzálátnak a kisgépek beállításához, illetve elkészítéséhez és így másfél, — legtöbb két nappal később készülnek el a csépiőszxkré nyék kijavításával, de még így is he. lekkel a cséplés megkezdése előtt. Vitaikozni nem is lehet a kérdés fe. tett. Minden más munkát megelőzve tehát a szigetvári, szentiászlói^ pécsváradi, kozármlslenyi, harkányi gépállomásokon is — a bólyiak újítása nyomán az ekekapái kell elkészítem éa azokat azonnal munkába állítani. A bólyiak ekeskapájával minden ka. pásnövémyt megművelhetnek — még a gyapotot, is, hiszen állítható a kapák sortávolsága, Azokon a helyeken, ahol a növény- ápolási munkákat jó ütemben, megfelelő munkaszervezés mellel! végzik — ott a terméskilátások tovább javulnak. A növények napról-napra szebben, gyorsabban fejlődnek'' és az eddiginél is nagyobb termést Ígérnek. Legjobban bizonyítja ezt a godisai Petőfi és a baranyajenöi Szabadság tszcs példája. Ez a kél tennclőcsoporl a növényápolási munkák előrehaladásával bizonyítja a magasabb terméseredményt. Mindkét csoport exporl- burgonvát termel és most $ a godisaink vállalták, hogy holdanként 140, a bar an,vajé nőlek pedig 120 mázsás holdanként! termésátlagot érnek el. Mig a fenti példáknál a jő munka igen jelentős terméstöbblelet eredményez, addig a kiskassai, viláánvköves, di Alkotmány termelőesoportoknál csakis a várható terméseredmény csökkentését eredményezi a késedelmes növényápolási munka. Mindent el kel! követni, hogy különösen a cukorrépa egyolését még ezen a hétéit mindenütt befejezzük. Azokon a helyeken, ahol még e héten sem egyelik ki a cukorrépát. Pártunk II. Kongresszusa hosszú időre megszabta az előttünk álló fel- adutokul. A felemeli ötére« tervünk idején vasalunk is hatalmasai fejlődik. Dolgozóink tudatúban vannak, hogy a nehéz feladatokat csak jól megszervezett munkával, a ntunkaver- seny kiszélesítésével, a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazásával oldhatják meg. Ezért szélesedik az egyének, brigádok és az állomások egv- másközli párosversenye. Eddig 1116 állomás van párosversenyben, de tovább fokozzuk ezt igazgatóságunk területén. Az állomások egymásközti versenyében Pécs állomás. Nagykanizsa és Kaposvár állomással á'il párosversenv- ben, melyben Kaposvár került az első helyre. Pécs állomáson a gyiijtőkocsik kihasználásánál és a lehervonatok indításánál van lemaradás. De ezt jó munkamegszervezéssel és javuló versenyszellemmel be lehet hozni. Pécs bánya-rendező és Komló állomások versenyében 125 százalékos eredménnyel Pécs bánva-rendező halad az élen. Nők állomás még nem érteí'e meg, hogy a szocializmus építésének kommunista módszere a rounkaver- seny. A munkaversenyek, különösen a pirosversenyek terén mutatkozó lemaradások oka sok esetben abban is található meg, hogy az állomásvezetők nem látják tisztán, hogy már a szociaott holdanként köze) 20 maz.»»;- terméskiesés is előállhat. Vegyenek példát községeink, tsze.s-irk a nagybudméri Petőfi, vagy a kislip- pói Béke tszcs-ről. ahul már az egy- lés utáni második kapálást is elvégezték a cukorrépa földeken. A kiváló terméskilátásokat azonban nem csupán a növényápolási munkák elhanyagolása kisebbíti. Jelentősen veszélyezteti az is, ha szemethunyunk a kulákok szabotálnia felglt. A kulákok mindenütt azon törekednek, hogy valamilyen formában késleltessék a növényápolás! munkákat. Más munkára fogják az igát, hogy ne segíthessen a kapálásban, arról beszélnek, hogy nem szabad esős időben kapálni — de mint a mohácsi kulákok példája bizonyítja: elhanyagoljál: saját területükön is a növényápolási munkákat. A mohácsi tanács tágjai így leleplezték Lackó Pál. Pantya Antal, Herényi Márk. D. Szabó Kérnie és Utu János kulákokul, akik saját földjükön Is szabotálták a növényápolási munkákat. A fenti példa intse valamennyi tanácsunkat fokozott éberségre. lizmust építjük és a dolgozók között nem végeznek megfelelő felvilágosító munkát, a munkaversenyek fontossá- gárót és szükségességéről. A távközlő és biztosító berendezési szolgálat párosversenyében kimagas'ó eredményt, 160 százalékot ért el a Bernhardl-brigád. De eredményeinké.!, a békéért folyó harcunkat gyengítik azok, akik nem végzik el munkájukat, akik az ellenőrzést elmulasztják. Pécsbánya-rcndfc* ző állomásra százával érkeznek kitn- karftatlan kocsik Mohács-, és Pécs állomásokról is. Ez a kocsik mozgatási ide jé. nagyban késdelieli, ami kihat a szállításra. Az ellenség aknamunkája, a munkához rosszul viszonyuló több dolgozó hanyag és-felülete . munkája, az ellenőrzés hiánya a kitakaritatlan kocsik számának növelésében is megnyilvánul. A kocsik kitisztítása elsősorban a fuvaroztató felek kötelessége, az ellenőrzése pedig a kocsik átvételével megbízót! vasutas dolgozó kötelessége. Ne tűrjük tovább a hanyag, felelőtlen munkát, mert ez is gátolja a szocializ. mux építését. t árnái Pásztó MAY üzemgazdasági előadó. ERŐSÖDIK A NAGYDOBSZAI III. TÍPUSÚ TSZCS ML, a nagydobozai Vörös Sugár III. típusú tszcs 1949 szeptember hónapban alakultunk hal családdal, 1950 február havában már 36 család volt a tsocs-ben. Kezdetben még négy község határában szétszórt apró földekből állott a gazdaságunk. Sokai küzdöttünk a nehézségekkel és a hiányosságokkal, mert. nem volt meg a kellő felszerelésünk'. Ez volt a helyzet az állatállományunkkal is, A mi sorainkba is beférközött az ellenség, aki meglazította a munkale' íyelmet és azon törekedett, hogy csökkentse a tagok munkahedvél. Az ellenséget lelepleztük és eltávolítót tűk Sorainkból, a volt vezetőséget pedig leváltottuk, mert. nem jól végezte o munkájúi. Éberségünknek meg is lett az eredménye. Ma már 367 hold földünk tagosilva van. A mezőgazdasági és egyéb fölszerelésünk tökéletes. Jószág állományunk: 10 darab ló, 10 darab fejős tehén, 26 darab növcndékmarlui, egylőLhárum év°s korig. Van 20 darab anyakocánk, 80 darab vúlasztómalac és 50 darab hízó sertésünk. Építtettünk egy lóistállót egy sertéefiaztatól, átépítettünk két darab sertéshizlaldát. A tél folyamán építettünk egy tehénistállóf. villannyal és kisvasul tál, beszereli villanydarálól és tejházat. Átalakítottunk egy teljesen hasznavehetetlen épületet juhhodúlynak. Épít kezesünket házilag végeztük el, me/rí októberben kezdtünk, amit fád/Us elseje elöjt öt nappal befejeztük. Versenyben állunk a somogyhúrságyi iszcs'val, tapasztalatcserén is voltunk. Most azon dolgozunk, hogy az előttünk álló növényápolási, stéuabe gyűjtési és-egyéb munkát minit hamarabb elvégezzük. ÚJHÁZI JÓZSEF III. típusú tszcs, Nagydoboza \ Vasutasaink versenyben
