Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

KOVÁCS ISTVÁNt KÁDERMUNKÁNK KÉRDÉSEI ' KDP Központi Vezetősége májas 224 ülésén elhangzott beszámolóból . közöljük az alábbi részleteket: A Pártunk H- Kongresszusa által fÖSizőtt feladatok fogrehajtásá'tiaik, a felemeli ötéves terv megvalósításának, a falu szocialista átalakításának leg­döntőbb biztosítéka: Pártunk fokozott erősítése, mert. Pártunknak és) a népi demokráciának fejlődése elválaszthat tatianül összefüggnek egymással. Pártunk egészséges és jól '/fejlődik. Kádereink zöme nagyszerűenJ fejlődik és egyre jobban megállja a {helyét a dolgozó nép, a magyar haz,aj., a bélre . védelmének nagy ügyéért vívott harc­ban. A pártkáderek ezred és/ tízezrei egyre jobban megoldják feladataikat és területűk tényleges gazdáivá, veze­tőivé válnak. Kádermunkáninak van­nak tehát eredményei, de nem tartott teljesen lépést a Párt gyors !fejlődésé­vel, a szocializmus építésével- Ez az állapot nem .lehet tartós, mórt a Párt politikáját a kádierek va­lósítják meg, a jó káde rmunk a meggyorsíthatja, a gyenge káder­munka lassíthatja a fejlődést. A káderek, a Párt és azj állam, a gazdasági élet parancsnoki kara, s ezért a hatalom meghódítása után, a szocializmus építésében egyre nagyobb szerepet/ játszik a káderkérdés, a parancsnoki kar kialakítása. Ezárt. fokozott erő feszít éseket kell tenni, kádermunkánk gsjengeségmek kiküszöbölésére. A II. Kongresszus ka.fározata, s Rákosi elvtárs referátuma hangsú­lyozta a pártszervezetek/'és pártszer- \ek megszilárdításának . fontosságát. „Megnövekedőit, s új feláratok állanak Pártunk előtt — mondotta Rákosi elv­társ —, melyek megoldása csak úgy Sikerül, ha megerősítjük pártszerveze­teinket... Az előttünk ái'íló nagy célok megkövetelik azért hogy figyelmünket újra a pártszervezeteink, megerősítésé­re, pártkádereink veqeléinére és előlép_ tetősére irányítjuk." A népi demokrácia államhatalmának megszilárdítása, az államosítások, a szocializmus építésének /gyorsuló tem­pója szükségessé tette, hogy ezrével csoportosít sunk át a j pártszervekből értékes, fejlett kádereket, az állami, gazdasági és kulturális .élet területére. A szükséges átcsoportefeítás mellett, igen Dagy volt az át nem gondolt, terv­szerűtlen, vagy tudatais kártevéssel végrehajtott, vagy átcsoportosítás. A Rajk—Szőnyi-kémbandaj kártevő ká­derpolitikája tudatosam,ronbolta, dez- organizá'lla a párlszerveket. .Ki­vonta a pártapparáfusból a régi, kipró­bált, fejtett,. pártisíiolát: vágzett káde­reket. Állandó „átszervezésben" tar­totta a pártbizottságokat és az alap. azervezeteic vezetőségét.. Ez ellen vette fed igen élesen a harcot;a KV 1950 feb­ruár 10-1 határozata és '(Rákosi elvtárs n pártszervezetek f eí adatául tűzte, hogy a vezetőségek új jáválasztásá- naíc segítségévéi, a tern telő- és a párt- munkában kinőtt, tisztiarrrultú, új, fej-, lödőképes erők bevomjusával kell fel­frissíteni. megerősíteni" a pártszerveket és a pártszervezetek vezetőségeit. A vezetőségek összletétele újjává. lasztásuk után általábjm javult. Sike­rült sok ellenséges, (kétes vezetőségi tagot kicserélni, s új,j;jó erőkkel fel­frissíteni a vezetést. Pártkádereink zöme becsületes, pártÁiü, fejlődőképes elvtárs. De meg kell állapítani! emellett, hogy a vezetőségek választásánál és az­után is az éberség iterén, a párt- káderek és áltnhíhsin a káderek kiválasztása terén »rendkívül dur­va hibákat köröttünk eh Nemrég megvizsgáltuk a Budapesti ■Pártbizottság káderhelyzetét és meg­állapítottuk, hogy a pártbizottságok nem vonják le a szüflrséges tanulságo­kat Rajk, Szőnyí ési/a 'többiek káder- romboló munkájából, -hogy kártevő ká­derpolitikájukat mé(» nem számolták fel A* éberség hiánya A pártbizottságek1, a vezetők és a káderesek még most/ is súlyos mulasz­tásokat. követnek él j az éberség terén. Nem helyeznek súlyt a káderek poli. tikai megbízhatóságára, párt- és osz- tnlyhűségükre. Bűnös hanyagsággal, gondatlanul vizsgáltják a -káderek múlt­ját. Gyakran ellenséges, kétes, karrie­rista elemeket javasolnak funkciókba. Az éberség hiánya./a felelőtlen káder­munka lehetővé tétje, hogy a termelés területére bclopódzö osztályidegen, el. fenséges elemek nagy számban fel mélyebben nyo­mulhattak párt-, állami, vagy ta- náesfunkeiókba, <« tömegszervezeti és gazdasági funkciókba, mint azt gondáiltuk. Komoly kárt okozott ez a nagyüzemi pártbizottságokon kis az alapszerveze­tek vezetőségein bedül is. Az RM Mű. vekben például az jüzomi pártbizottsá­gok titkárai között fvolt csendőr és egy többszörös bérháztorlajdonos is akadt. Megvizsgáltunk bet nagyüzemet, az RM Műveket. Standard-cl. Ldng-ot, I-.ampa.rt ot, MfER/ÓHART Hajógyárat, Hazai Pamutot, Kidlextet és ezek alap. szervezett frtkárai között több meg­bízhatatlan, kétes elemet találtunk, akiket le kellett váltani. Az éberség hiánya, a felelőtlen és gondatlan káderkiválogatás nagy mér­tékben növeli az egészségtelen káder- fluktuációt. Borsod megyében a vezetőség újjá- válaszfása óta az alapszervezet.i titka, rok mintegy 40—45 százalékát cserél­ték ki. így az edelónyi járásban 45 alapszervezetben volt titkárcsere. Nem sokkal jobb e téren a helyzet a többi megyékben sem. A leváltottak között voltak volt csendőrök. nyugatosok. múltjukat eltitkoló nyilasok és egyéb ellenséges, megbízhatatlan elemek is. A pártiskolások és az egyéb szakmai iskolások kiválasztása is — az ismé­telt figyelmeztetések ellenére —, vét­kes felelőtlenséggel történik. Országos jelenség, hogy a pártbizottságok nem foglalkoznak az alapszervezeti veze­tőségi tagok fet titkárok kiválasztásá­val. a vezetőségek úfjá vá lasztásánál el­mulasztották az ellenőrzést s ezzel megkönnyítették az ellenséges befura- kodást. Az állami szervekben, a tanácsok­ban, a rendőrségen is hasonló a hely­zet. A tanácsváíasztások alatt a falusi tanácstitkárok között a régi horthysta tisztviselők száma még jelentékenyen megnövekedett. Pártszervezeteink sze­me előtt, azok jóváhagyásával, hom­lokzata mögött csempészte vissza az ellenség a tanácsokba a régi horthysta tisztviselőket. Ennek ismeretében azt, hiszem érthetőbbek a begyűjtés körüli nehézségek, az állami fegyelem hiánya, lazasága a tanácsválasztás után. Mi az oka ennek a tűrhetetlen álla­potnak? Kétségtelenül a politikai vak­ság, az önteltség, az elbizakodottság, az éberség eltompulása, az ellenség le­becsülése, az ellenőrzés hiánya és az alsóbb szervezetektől, a tömegektől való elszakadás. A kommunista éberség kérdését nem először vetjük fel. Különösen a (Rajk— Szőnyi összeesküvő banda leleplezése óta beszélünk sokat. róla. A KV és Rákosi elvtárs ismételten felhívta a figyelmet az éberség fontosságára és 1949 novemberében a Tájékoztató Iroda határozata ismételten leszögez­te: „A Kommunista és Munkáspár'ok egyik legfontosabb feladata a forradal­mi éberség fokozása sorainkban min­den téren, a burzsoá nacionalista ele­mek és imperialista ügynökök leleple­zése és kipasztiiása. bármilyen cégér mögé bújnak is." Noha a Rajik-ügy után felszámoltuk az áruló jobboldali szociáldemokraták összeesküvését, no­ha itt van a Kosztov, Svermova-, Cle- mentis-féle összeesküvés példája — kádereink és a széles tömegek még mindig nem tanultak eleget és nem értik az éberség jelentőségét, nem al­kalmaznák azt, mindennapi munkájuk­ban. A pártszervezetekben az térségről teljesen helytelen, ferde nézetek van­nak elterjedve. Kétféle éberségről be­szélnek; politikai és technikai .éberség, röl. Ezzel eltorzítják a bolsevik éber­ség értelmét- Sokan az éberség alatt a fiókok, szekrények, ajtók bezárását értik és ezt ellenőrzik. He arról meg­feledkeznek. hogy megnézzék: megbíz­ható ember kezében vannak-e a kul­csok. A kommunista éherség, a Párt, a proletárdiktatúra, a haza védelmét jelenti. Azt jelenti, bogy a kommunistáknak, a tömegeknek mindig résen kel! lenni, szemük nyitva legyen, fel kell figyel- niök és fel kell lcpniök a legkisebb rendellenességek ellen is. Az éberség azt jelenti, hogy meg tudjuk különböz­tetni a barátot az ellenségtől, hogy munka közben ellenőrizzük az embere­ket .felfedjük az idegen, ellenséges elemeket, észrevegyük és megakadá­lyozzuk kártevő, szabotáló tevékenysé­güket. Ébernek lenni azt jelenti, hogy szakadatlanul őrködünk Pártunk politikájún, a. tagság és a káderek sorainak tisztaságán és következe­tesen harcolunk mindenfajta op­portunista elhajlás ellen, párlellc- ncs nézet ellen. Az egész Pártnak tanulnia kell éber­séget Rákosi elvtárstól, aki a Párt ér­dekeit szem. elölt tartva, vaskövotkeze- tességgel leplezi le a vezetésbe befu­rakodott ellenséget és tisztítja meg a pártvezetést tőlük. Változások « munkásság soraiban A Párt, mint. az ország uralkodó, vezető Pártja, lényegében monopolisz- tikus helyzettel bír — ezért érthető, hogy az ellenség és a karrierista ele. mek igyekeznek befurakodni soraink közé. Az illegalitásba szorított ellen­ség a Párton belül keres fedezéket, so­raink közé kirakodva kísérli meg az osztályharcot a Párton belül is foly­tatni. A hatalom meghódításának, az or­szág iparosításának természetes vcle­fáröja, hogy a felszabadulás óta. és a következő években a proletariátus száma ugrássze­rűen megnövekedik, összetétele je­lentős mértekben megváltozik és átmenetileg bizonyos tokig lerom­lik. Három és fél év alatt csaknem 50 százalékkal megnőtt az ipari munká­sok száma és az ötéves terv megvaló- sílásához 650.000 új ipari munkásra és alkalmazottra van szükség. A mun­kásosztályba szakadatlanul ömlőnek a nemproletár tömegek. Nagyszámban vonjuk be a termelésbe a féilábbai még az egyéni gazdálkodás talaján álló, ingadozó, kispolgári csckevénye- ket magukkal hozó dolgozó paraszto­kat, akikből fokozatosan öntudatos vá­rosi munkásokat kell nevelnünk. De a munkásosztály egészséges és természe­tes utánpótlása mellett nagyszámban húzódtak és húzódnak be az üzemek­be volt kapitalisták, földbirtokosok, kulákok, kispolgárok, polit'kailag meg­bízhatatlan reakciós elemek, volt Horthy-katonatisztek, csendőrök, egy­kori köztisztviselők, stb. Ezek együtt­véve hígítják és rontják a proletáriá. tus összetételét és egységét. S ma már sok ellenség is jár munkásruhában, 8 mint „munkás" végzi ellenséges, kár­tevő munkáját az igazi munkások kö­zött. A mi párt-, állami- és gazdasági funkcionáriusaink nem figyeltek fel erre az igen fontos változásra. Nem voltak résen, válogatás nélkül felvettek minden jelentkezőt s ez megkönnyítette az osztályellenségnek döntő fontossá­gú üzemekbe, hivatalokba, s ezen ke­resztül a Pártba, sőt a pártfunkciókba alulról való befurakodását. Bekerül­nek közép- és főiskolát végzett ‘képzelt reakciósok, burzsoá elemek az üzemek­be, hivatalokba valamilyen kisegítő munkára. Először igyekeznek jól dol­gozni és aktivizálódni. Észreveszik, hogy értelmes, írni, olvasni, beszélni jól tudó emberek, nem nézik meg, hon­nan jöttek, kicsodák ezek, hanem „fel­fedezik” őket,, mint nagyszerű, új „munkás"-kádereket. A Pártba szerve­zik, örömmel gyorsan és vakon lépte­tik előre őket. így épül be az ellenség a szemünk előtt e sokszor a kommu­nisták segédletével, sorainkba. Egyesek megnyugvása és politikai vaksága miatt az ajtón kidobott ellen­ség visszamászik az ablakon. Amig mi fent a csúcsszervekből fokozatosan kiszorítjuk az ellenségei, addig az éberség hiánya következtében egyre szívósabban, alulról, benyomul az el­lenség „utánpótlása", s ha már bent vannak, egyik segíti, tolja élőre a má­sikat. Mindig elölről kezdhetjük a munkát, ha a gazt, melyet felül irtunk, alul még erősebben nőni hagyjuk. Sok elvtárS meglepődik, ha vezetőhelyeken leleplezünk néhány beépült ellenséget, de arra nem gondol, hogy az orra előtt alul beépültek, vagy most épülnek be azok az ellenséges ügynökök.' akik — .ha nem leszünk éberek -—, esetleg be­furakodhatnak'a vezetőhelyekre is. Fokozol! felelősségtudatot Az osztályellenség sorozatos vere­sége, 's a mi növekvő sikereink cl- bizakodottá, megelégedetté, gondat­lanná és felelőtlenné teszi igen sok funkcionáriusunkat. Ezek lebecsülik az ellenséget, nem veszik észre azok kár­tevő, szabotáló munkáját. Nincs még kifejlődve eléggé pártkádereinkben a felelősség tudata. 'Sokan még nem ér­tik és nem érzik át, milyen kötelezett­séget jelent egy hatalmon lévő mun­káspárt funkcionáriusainak lenni. Sok­szor nem látják a fáktól az erdőt, a szemük előtt nem veszjk észre, sőt maguk is segítik az ellenség munká­ját. A hatalmon levő munkáspárt funkcionáriusai felelősek a párt­jukért, a proletárdiktatúráért. ..Mindenért, ami ebben az országban történik, mi, kommunistát: vagyunk a felelősek“ —• mondotta Rákosi elv- társ. A pártmunkásokban ki kell fejleszteni a fokozott- kommunista éberséget, a Párt, a munkásosztály irántj felelősség tudatát — sokkal jobban, mint eddig. Védenünk kel! a Pártot, védenünk kell a proletár államhatalmat az ellenség benyomu­lása és kártevő munkája ellen, s nem szabad hagynunk, hogy az ellenség beszennyezze a sorainkat, megzavarja munkánkat. Az ellenség biztosan megpróbál tő­két kovácsolni abból, hogy mi nyíltan feltárjuk hiányosságainkat. De mi nem félünk nyíltan feltárni hibáinkat és hiányosságainkat. Az a feladatunk, hogy Pártunk egészséges testiből ki. vágjuk a fekélyt, hogy még egészsé­gesebben é« erejét megsokszorozva még jobban oldhassa meg történelmi feladatait. Pártunknak eszmeileg, /szervezetileg tisztának, szilárdnak és egységesnek, a legtökéletesebben mű­ködő szervezőinek kell lennie. Menné! jobbak a káderek, annál erősebb a Párt, annál erősebb az állam, az or­szág. A feszült nemzetközi helyzet, az éle­sedő osztályharc fokozott követelmé­nyeket állít Pártunk, kádereink és egész tagságunk elé. A Pártot fel kell készíteni arra. hogy bármilyen nehéz helyzetben szilárdan megállja a helyét. Ezért, még jobban meg kell szilárdí­tani Pártunk ideológiai és szervezeti egységét. Ennek legfontosabb követel­ménye, hogy javítsuk az éberséget és mint a szemünk fényére, úgy vigyáz­zunk' Pártunk, kádereink tisztaságára. A Pártot kell elsősorban megtisztí­tani és legjobban védeni az ellenség. tői. Az éberség megjavítását, a káde­rek, a Párt sorai tisztaságának vé­delmét már az alapszervezeteknél, a tagjelöltfelvételnél kell elkezdeni. Fel kell számolni a tag jelölt f elvételnél és különösen a fiád erek kiválasztásánál, az ellenséggel szemben, megnyilvánuló rothadt liberalizmust! Az osztályide­gen, megbízhatatlan, karrierista ele­meket ellenőrzés alatt szakvonalon továbbra is foglalkoztatni kell, ha becsületes, jó munkát, végeznek, inun. Icájukat becsüljük meg, de nem szabad őket a Pártba been­gedni, a Párt kapuit végérvénye­sen és teljesen le kell zárni előt­tük. Számunkra nem mindegy, hogy hol húzódik meg az ellenség, a kétes elem. Nem türhet-ő a Pártban, azután a hadseregben, az Államvédelmi Ha­tóságban és más fegyveres erőknél. De nem lehet, állami vonalon sem fe­lelős vezetőállásban hagyni őket. Olyan helyen és olyan ellenőrzés alatt kell foglalkoztatni őket, ahol nem tu,dnak, vagy csak minimális kárt tudnak okozni. Számunkra tehát nem ugyanazt jelenti az. ellenség a könnyűiparban, mint a döntő jelentő­ségű nehéziparban. Ezért el kel! ér nünk, hogy 'lehetőleg mi határozzuk meg, hol foglalkoztassuk az ilyen ele­meket- Fel kell használni őket is, módot kell nekik adni a Párton kívül, hogy dolgozzanak és egyesek ál neve­lődjenek. De ne ők, hanem mi vá­lasszuk meg a munkahelyüket, s ne mehessenek és épülhessenek be oda, ahová akarnak. A tag és tagjelölteket és elsősorban a kádereket alaposabban kell kiváló gatni. Nem csak a termelési és társa­dalmi munkájuk, aktivitásuk után, ha. nem múltjuk gondos ellenőrzése, poli­tikai megbízhatóságuk alapján bírál­juk el a dolgozókat. A kádermunkát tehát már- a tagjelöltfelvételnél kell szigorúbban kezelni. Meg kell akadá­lyozni az ellenség befurakodását sora ink közé, s alaposan meg kell ismerni minden egyes párttagot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy az oda nem valók funkcióba, sem kerülhetnek. Vonjuk be a tömegeket az ellenség leleplezéséért folyó liarrba ! Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy kádereink és párttagjaink közül egye. sek nem őszinték a Párttal szemben, eltitkolnak valamit, a múltjukból. Fel kell venni élesen a harcot a csalások, a Párt félrevezetése ellen. A legtöbb káder önéletrajza egészen rövid és nem kielégítő és mondjuk meg nyíl­tan, nem egy önéletrajzban a költé­szet keveredik a valósággal. Gyakori, hogy a múltjukból kellemetlen esetné nyékét, időpontokat egyszerűen át­ugranak, elhallgatnak a Párt, vagy a hivatali vezetők előtt. A kádereknek és a tagságnak nem lehet semmi titka a Párt előtt. Őszintének kell lenni a Párt iránt. Aki eltitkol a Párt előtt valamit, az nem nyugodt, azt furdal ja a lelkiisme. rét, s mindig fél a leleplezéstől. Aki­nek a Párt előtt a lelkiismerete nem tiszta, az nem tud teljes szívvel és lendülettel, egész emberként dolgozni. Annál ki vagyunk téve annak a ve­szélynek is., hogy az ellenség ügynöke lesz. A példák százai bizonyítják: a múltat nem lehet túl sokáig eltitkolni. Lehet,- hogy az ellenség előbb meg­tudja és zsarolni kezdi az illetőt, nem egy gyenge jellemű ember félve a leleplezéstől, kerül így az ellenség- hálójába. Nem szabad tehát semmit sem eltitkolni a Párt előtt és nem sza­bad a valóságnak meg nem felelő dől. gokat írni az önéletrajzokba. Ha eddig valaki valamit eltitkolt a Párt előtt, tegye jóvá most a hibáját azzal, hogy őszintén feltárja azt. Meg kell külön böztetni azokat az «ívtársakat, akik megmondták őszintén a Pártnak, ha valami folt van az életükben, de szi gorúan fel kell lépni azokkal szemben és el kell távolítani ■ soraink közti1 azokat, akik. félrevezetik a Pártot. megőrzéséért vívott harcba be Jceü vonnunk minden kádert, minden párt- tagot, és a széles dolgozó tömegeket k Éberségre, igényességre kell nevel* nünk őket. Harcolnunk kell a teke. tétlenség, <j szájtátás, a nemtörődömség ellen. Vannak egyesek, akik látják, tudják a rendellenességet, ismerik és tűrik az ellenséget. Arra kell nevelni a 'kádereket, u dolgozó tömegeket, ne tűrjélleplezzék ír. az ellenséget, a közént: nem valókat. Bátorítani kél!.mindenütt a tömegek bírálatát. Egy vezetőnek csak két szeme és két füle van, nem láthat és nem hallhat mindent. Ezreknek és milliók­nak sok szemük és sok fülük van. .6 a tömegek, sok mindent látnak és hal­lanak. sok mindent megtudnak. He­lyes és szükséges az, hogy felhívják rá a vezetők az illetékes park és ál. lami szervek figyelmét. A tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése fontos' fegyver a Párt kezében az éberség megjavításában és az osztály- ellenség elleni harcban. Ezért minden vezetőnek és kádered­nek kötelessége kivizsgálni a dolgozók minden beadványát. Fel kell figyelni a1 nép hangjára és figyelmeztetésére, mert abban a legtöbb esetben sok igazság van, Nálunk, sajnos, nem rit­ka jelenség, hogy egyes vezetők nem szeretik, hanem elfojtják és megtorol­ják az alulról jövő segítő szándékú bírálatot. Ez az oka annak, hogy so­kan még névtelen levélben közük észrevételüket. A névtelen levél egy­ben visszatükrözi, hogy ezeken a he­lyeken az alulról jövő építő bírálat szabadságát- durván megsértik. Véget kell már vetni ennek a pártdemokráciát cs a népi demo­kráciát sértő tűrhetetlen állapot­nak. Kíméletlenül le! kell lepnünk mindenütt az építő bírálat clíojtóí val szemben. Biztosítanunk kell, hogy senki se fél­jen, hanem bátran és nyiltan feltárja a hibákat és leplezze le az ellenséget. A Párt és a káderek megtisztítá&a az ellenséges, oda nem való elemek, tői, nagyon komoly, és bonyolult po­litikai feladat, amit nem lehet máról holnapra, kapásból és meggondolatla­nul megoldani. Ez a feladat nem ro­hammunka és nem is kampányfel­adat. E feladat elvégzése közben nein szabad pánikhangulatba esni és pá­nikhangulatot csinálni. A Pártban ál­landó tisztulási folyamat van. Most tervszerűbben kell irányítani, folya­matosan és szigorú egyéni el­bírálás alapján kell ezt a, feladatot mindennapi munkánk elvégzése köz' ben megoldani. A gyors munka, a kapkodás és minden meggondolatlan lépés, csak zavart kelt és az ellenség malmára hajtja a vizet. A* első s a Párt Mint Pártunk II. Kongresszusa ki­mondta, az előttünk álló megnöveke­dőt! feladatok végrehajtását csak úgy tudjuk biztosítani, ha az ellenség ki. szorításával párhuzamosan és fokoza­tosan felülről lefelé megerősítjük és stabilizáljuk a vezető pártszerveket, egészen az alapszervezeti vezetősé­gekig. Első a Párt! A Párt mindenek, előtt — mondotta Rákosi elvtárs. A Párt a szervezettség legfelsőbb for­mája. a motorja, az irányítója és el­lenőrzője szocialista építésünknek. A Párt a lelke mindennek. A Párt vezetőszerepének biztosítá­sa elsősorban a kipróbált, harcedzett káderein múlik. Ezért a legjobb, lcgkipróbáltabb, leg-, vezetöképesebb erőkkel kell a pártszerveket erősíteni A szocializmus építése érdekében minden állami és gazdasági funkció nagyon fontos és szükséges, de nincs megtisztelŐbb, szebb és fontosabb funkció a pártfunkciónál. A párttitkár­nak'és a pártszervekuek kell politikai­lag irányítani és ellenőrizni területük minden intézményének életét. Még jobban kell tehát becsülni a pártiunk eiót, nagyobb súlyt és tekintélyt kell adni a párttitkárnak. Sokkal nagyobb súlyt’és szerepet kell adni a kádermunkának a pártépi- tésben. A pártépitést sok helyen le­szűkítik a tag- és tagjelöltfolv.ételre, holott ez csak egyik igen fontos részét képezi annak. Á pártépítós másik leg­fontosabb részét a, t agság alapos meg­ismerése. aktivizálása, nevelése, a Párt és az állam vezetéséhez szüksé­ges káderek kiválasztása, elosztása és rendszeres nevelése képezi. A pártépí- tés döntő kérdése a retries megszilár­dítása, szociális összetételének javí­tása. elméleti, politikai és szakmai színvonalánál: szakadatlan emelésé. Kovács elvtárs ezután a falusi párt- szervezetek megerősítéséről beszélt, majd így folytatta: A titkár példamutató, jó munkáján keresztül vivja ki. hogy ö legyen a falit első-embere. <> vezeti politikailag és ellenőrzi a tanácselnökük munká jáj. is. ttok helyen ront ja. lejáratja a pár*-, titkárok tekintélyét az államappará­tussal való összefonódásuk, az a hogy a pártvezetőségi tagok A Párt, a káderek tisztaságának tény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents