Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-26 / 120. szám
2 í r.5: T» A P f. O uu:; i Magyar BoSgozék Pártja Politikai Bizottságának határozata az 1950-51-es pártoktatási év tapasztaEata'ról és az 1951-52-es pártoktatás] émí A Magyar Dolgozók Pórija II. Kongresszusa hatalmas feladatokat főzött a Pórt, a magyar munkósosztóly, egész dolgozó népünk rlé. E feladatok megvalósításánnk, a szocializmus si keres építésének egyik döntő feltétele a pártpropaganda komoly megjavítása. I. A páríoEííaiás eredményei és hiányosságai 1. Az 1950—51-es tanévben a párt- oktatási hálózat hizonyosmérvü kiszélesítése melleit — jelentős eredményeket értünk cl a propagandamunka eszmei-politikai színvonalának emelése lőrén, a) Párttagságunk kb. egyliarmadál vontuk be a szervezett oktatásba. Míg az előbbi években a tanulók 90 százaléka alapfokú szemináriumokban tanult, most a tanulók több mint egy- harmada már magasabb színvonalú tanulásban vett részt. A pártiskolákon és az esti politikai Iskolákon rendszeresebbé, alaposabbá vált a tanulás. Pártpropagandánk jobban kapcsolódott a szocializmus építésének elvi kérdéseihez, a párttagok gyakorlati munkájához, s lényegesen hozzájárult a tanulók termelési eredményeinek növekedéséhez. Falun a politikai iskolák résztvevői általában élenjárnak a tszcs-fejlcsztésben, a begyűjtés teljesítésében, a mezőgazdasági munkák jó elvégzésében. A politikai Iskolák eredményességét elősegítene az iskolavezetők nagy részének folyamatos elméleti és módszertani képzése az állandó propagandista szemináriumokban. b) A másféléves „Marxizmus-lcnin- Izinus kérdései“ Uáderképző tanfolyamon mintegy 20 ezer vezető- és kü- zépkáder tanult. A résztvevők zöme elsajátította és gyakorlati munkájában eredményesen használta fel az itt szerzett ismereteket. e) Az Előadói Iroda elméleti munkaközösségei közöl különösen a kultúrpolitikai, történelmi, politikai gazdaságtan!, agrárpolitikai és a nemzetközt kérdésekkel foglalkozó munkaközösség — egész sor, népi demokráciánk fejlődése szempontjából fontos elméleti kérdés tisztázását segítette elő. 2. Pártoklutásunk az elért rrrdmé- nyrk ellenére nem tartolt lépést sem a párttagság és a pártoukívüli dolgozók fokozódó politikai és ideológiai érdeklődésével, sem azokkal a követelményekkel. amelyeket az éleződő nemzetközt helyzet, s a szocializmus építésének feladatai támasztanak n propagandamunkával szemben. a) Pártunkban még mindig megmutatkozik az elmélet lebecsülése és ennek kapcsán az eszmei-politikai kép- zés háttérbcszorltésa. Pártbizottságaink még nem valósították meg kellően a Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozatának azt a követelményét, hogy a párttagság marxista-leninista képzését egész pártmiinkánk előterébe kell állítani. A pártbizottságok nagy- részében — különösön a járási és nugyüzemi pártbizottságokon — nem foglalkoznak megfelelően az oktatás elvi, tartalmi problémáival, nem Irányítják, ellenőrzik, segítik rendszeresen a folyó oktatást. Nem sikerült biztosítanunk a tanulási fegyelem kellő megszilárdítását a pártfuiikeionáriusok egyrcazénét sem. Itudapesten az alap- szervi titkárok 40 százaléka nem tanul rendszeresen és nem jobb a tanulás a falust párilitkároknál sem. Hasonló a helyzet a pártcsoportblzalmink és népnevelők jórészénél. A tömegoktatás terén súlyos a lemaradás a budapesti nagyüzemekben, ahol a részvevők száma az országos átlag alatt van. Paraszt-párttagjaink mindössze 15—20 százaléka vesz részt szervezett pártoklatásban és kevés pártonkívüli aktívát vontunk be a tanulásba, — különösen a nagy építkezéseken, a falu dolgozói s a Párthoz hű értelmiségiek közül. A propagandamunka lebecsülését mulatja az Is, hogy pártbizottságaink az agll.-prop.-oszlályokra. pár'tlskulák- ra nem egyszer gyenge felkészültségű, szervezési munkában járatlan propagandistákat küldenek, vagy hosszabb Ideig betöltetlenül hagynak fontos propagandista munkaköröket. A párt- iskolára való kiválasztást gyakran felelőtlenül végzik, oda nem való, rosz- szul dolgozó, vagy rossz múltú, sőt ellenséges elemeket is küldeuek iskolákra. Hasonlóképpen a propagandisták kiválogatását és kiképzését a pártbizottságok jelentős része rosszul végezte el s ez volt egyik legfőbb oka az esli iskolák gyenge munkájának és a tapasztalható lemorzsolódásnak. A propagandisták kevés támogatási kapnak a pártbizottságoktól. Gyakran egyéb munkával túlzottan megterhelik őkel s ezért jelentős részük nem eléggé felkészülten vezeti a foglalkozásokat. b) A legfontosabb párt- és kormányhatározatokat nem, vagy nem kellő gyorsasággal dolgozzák fel a propagandista szemináriumokon, — így azok helyi vonatkozásait sem tárgyalják meg idejében a politikai iskolákon. A tanfolyamokon általában nem foglalkoztak megfelelően a Bolsevik Párt és a magyar munkásmozgalom történetével, a testvéri népi demokráciák problémáival. A nemzetközi propaganda hiánya, hogy a békéimre kérdéseit nem tárna .szíja alá eléggé konkrét tényekkel. Az esti iskolák és tanfolyamok kevés gazdasági ismeretei adnak. Pártpropagandánk nem foglalkozott megfelelően és konkrétan az ellenség, a szociáldemokratizmus, a Títo-bande elleni harccal, a párttagság éberségre, harcos kiállásra való nevelésével. c) Túlságosan centralizált és bürokratikus az oktatási munka irányítása és ellenőrzése. A KV Agit.-Prop. Ősz Iáivá közvetlenül szervezte és irányította a káderképző tanfolyamokat, a pártbizottságok pedig az esti iskolákat. így az alapszervezetek maguk ke- veset törődtek tagságuk eszmei-politikai képzésével. Egészében véve az 1950 : 51. tanév- ben a pártoktatás mind mennyiségileg, mind színvonalában továbblejlő- dött, de kezd lemaradni az egész párímnnka íeilődése mögött. hogy tagsága legalább 30 százalékát ! szervezett oktatásban részesítse. 2. A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista káderek ösz- szctételétöt, azok elméleti, politikai és módszertani felkészültségétől függ. Előadóink zöme eddig is jól megállta helyét. Most fokozoitan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és áihatatosságra nevelik a hallgatókat. 3. A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a Párt alapszervezetei íelelősek. Az alapszervezet vezetőségének kell a Párt tagjait szilárdságra, elvhűségre és fegyelemre nevelni Az alapszervezetek vezetőségének a pártcsoport- bizalmíakon keresztül ellenőriznie kell minden egyes kommunista tanulását-, ideológiai fejlődését. 4. A tanulási fegyelem megszilárdításával, a pártiskolák és esti tanfolyamok munkájának folyamatos segítésével, ellenőrzésével biztosítsák a pártbizottságok az alapszervi vezetőségek a propagandamunka eredményességét és havonta tárgyalják meg a jelentést a pártoldatás menetéről. A pártbizottságok titkárai ellenőrizzék a pártbizottság tagjainak és az alsóbb pártszervezetek titkárainak tanulását. A függetlenített funkcionáriusok és a párttitkárok tanulásáról havonta adjanak jelentést a felsőbb pártszerveknek. HL 4 párloldalásúj rendszere A párttagság oktatását az 1951— 52-es oktatási évben a következő .oktatási formákban kell biztosítani: a) Politikai alapismeretek tanulókörei. A pártoktatásban eddig nem részesült, tanulásban nem jártas párt. tagok, tagjelöltek és pártonkívüli aktivisták számára új, alacsonyabb szín vonalú oktatási formát kell szervezni — a politikai alapismereiek tanulóköreit, kb. 80.000 hallgató számára. A tanfolyam időtartama 9 hónap. A tanfolyamon Pártunk Szervezeti Szabályzatát, Sztálin és Rákosi Mátyás elv- tars életrajzát, népgazdaságunk ötéves tervét tárgyalják. b) Politikai iskola. Időtartama két év. A hallgatók összefüggő kétéves tematika alapján Pártunk politikájának, a szocializmus építésének alapvető elvi cs gyakorlati kérdéseit sajátítják el. Első évfolyamára — alap. fokú politikai iskolára mintegy 100 ezer elv társat kell bevonni, aki az alapvető politikai kérdéseket már ismeri, de nem tud önállóan tanulni. A második évfolyamra — középfokú politikai iskolára elsősorban az alap fokú politikai iskolát eredményesen végzett elvtársak kerülnek, kb. 130 ezer elvtárs. c) Káderképző tanfolyamokon a marxizmus-lenínizmus elméleti alapjait sajátítják el. Ezeken a tanfolyamokon a jelenlegi részvevők és a középfokú politikai iskolát eredményesen végzett hallgatók bevonásával mintegy 60 ezer elvtársat kell oktatni. A hallgatók háromféle tanfolyamon vehetnek részt: 1. a Bolsevik- Párt története; 2. Sztálin elvtárs életrajza; 3. politikai gazdaságtan. dl Önálló tanulást szervezünk különböző szakokon (Bolsevik Párt története, politikai gazdaságtan, agrár- politika és filozófia) olyan clvtársali részére, akiket felkészültségük alkalmassá tesz arra, bogy a budapesti, illetve a megyei pártbizottságok irányítása cs ellenőrzése mellett egyéni tanterv alapján önállóan tanulmányozzák a marxizmus-lenínizmus kiasz. szikusait. Tanulásukat elméleti tanácsadással és magasszinvonalú propaganda előadásokkal kell alátámasztani. cl Tömegpropaganda, A Központi Vezetőség Agit-Prop. Osztálya az ez- évben bevált rádiószemináriumok és tömegpropaganda előadássorozatok mellett a Központi Előadói Iroda leg- i >•» előadóival szervezzen havonta Budapesten 10 helyen, a megyei szék- , helyeken és nagyüzemekben — min*- :-gV 30 helyen, nyilvános előadásokat, f' PSrfIskolák. I. A pártfőiskola 2 éves és 1 évev ' taníolvsmni ttir’lcH 5 hónapos szako , silott proptgan.lista továbbképző tan- i A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetőségének illése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége május 22-én ülést tartott, melyen a politikai helyzetről Rákosi Mátyás elvtárs, a káderKérdé- sekről Kovác-s István elvtárs tartott beszámolót. A Központi Vezetőség elhatározta. hogy 1951--1952 telén pártszerveze teink válasszák újjá az alapszervezeti vezetőségeket, a járási, kerületi, megyei és budapesti pártbizottságokat. A KV határozatokat hozott szervezeti kérdésekben. II. Párttagságunk inarxísta-leninlsfa kc|iz -hí*I jobban a pórtiimmku előterébe kell állítani Az 1951—52-es oktatási évadban pártoktatásunk alapvető feladata a marxízmus-leninizmus tanításainak elsajátítása alapján, az MDP II, kongresszusa határozatainak bevitele a párttagság széles tömegeibe. Tudatosítani kell egész párttagságunkban a Szervezeti Szabályzat azon tételét, amely a párttagság kötelességévé teszi, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását cs emelje műveltségi színvonalát, igyekezzen elsajátítani a marxízmus-leninizmus tanítását". Biztosítani kell, hogy elsősorban funkcionáriusaink, a vezetőségi tagok, a párt. bizalmiak és a népnevelők kivétel nélkül résztvegyenek az oktatásban. Egész pártoktatí-sunkban tovább kell fejlesztenünk az el.vélet és gyakorlat Összekapcsolását. A gyakorlat fokozottabb érvényesítése oktatásunkban azonban semmiképpen se azt jelentse, hogy a napi gyakorlati politikai ismeretek háttérbe szorítsák, hanem illluszirálják és a példák erejével világítsák meg a lan lás fö anyagát: a marxízmus-leninizmus elméleti tanításait. A gyakorlattal való szorosabb • összehangolásra: a) minden oktatási formában időt kell hagyni a legfontosabb időszerű párt- és kormányhatározatok ismertetésére; b) a propagandista-szemináriumok rendszerésen dolgozzák fel a párt. és kormányhatározatokat; c) a« propagandisták kiválogatása az eddiginél fokozottabban a gyakorlati munkában is tapasztalatokkal rendelkező elvtársak köréből történjék. 1. Az 1951—52-es oktt.ásí év folya'- mán párttagságunk 40—45 százaléké: kelt bevonni a szervezett pártoktatásba és emellett minél nagyobb részét a propaganda lazább iormáiba — előadássorozatok, propagandaelóadá- sok és rádiószemináriumok rendszeres- hallgatásába. A Párthoz, népi demokráciához hu pártonkivüliek legjobbjai számára is lehetővé kell tennünk a marxizmús- lenínizmus elsajátítását, bevonva őkel képzettségüknek megfelelően —, a pártoktatás különböző formáiba. Elsősorban a nagyüzemek, bányák, építkezések dolgozóit, műszaki értelmiségieket, falun elsősorban termelőszövetkezeti csoporttagokat, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit és tanácstágokat kell pártoktatásban részesítenünk. Pártbizottságaink nyújtsanak segít séget a DISZ-nek, elsősorban jóikén- zett propagandisták biztosításával, tolyamot kell szervezni, amelyet az oktatási év íolyamán 200 elvtárs fog elvégezni. 2. A megyei pártiskolák időtartamát 2 hónapról 3 hónapra kell felemelni, a programjukat egységesíteni, felszámolva a külön üzemi és falusi jellegű iskolákat, azzal, hogy - az iskolák programjában megfelelő idő maradjon megyei, speciális üzemi, vagy mező- gazdasági problémák feldolgozására. 3, A megyei négyhetes falusi káderképzo iskolákat a jövőben nem egységes tematikával, hanem a pártká- dexek egyes kategóriái számára specializált programmal kell megszervezni (pl. tszcs-párltitkárok, ÁMG-párttitkárok, slb. számára). Hasonlóképen Budapesten és az ipari megyékben négyhetes tanfolyamokat csak a párt- akuvák bizonyos kategóriái számára kell indítani speciális programmal (pl. bányász-alapszervi aktíva, építkezési pártaktíva, üzemi propagandistakepzö, stb. tanfolyamok), 4. A budapesti kerületi és nagyvárosi pártbizottságok mellett elsősorban az alapszervi titkárok és legjobb aktivisták részére egyéves esti pártiskolát kell szervezni a báromhónapos páriískola színvonalán, kb. 2000 hallgató számára, függetlenített iskolavezetőkkel, heti egyszeri foglalkozással. IV. .4 *zerve*eli irányítás feladatai 1. A tólküzpontosilott irányítás megszüntetésére: a) A felsőfokú káderképző tanfolyamokat Budapesten részben a Budapesti Pártbizottság, részben a kerületi páribiaottságok, vidéken a megyei pártbizottságok szervezzék és irányítsák. A középfokú káderkepző tanfolyamok és a propagandista szemináriumok Irányítása a budapesti kerületi, járási, városi, nagyüzemi partbizottságok feladata. Az alapszervek vezetőségének közvetlenül kell megszerveznie, ellenőriznie és irányítania a politikai alapismereiek tanulóköreit, az esti politikai iskolák munkáját. A falusi esti politikai iskolákat továbbra is a járási pártbizottságok irányítsák. b) A megyeszékhelyeken lévő „Párt- oktutás Háza“ mintájára az 1951—52- es istiolévad végéig minden járásban, a legfontosabb nagyüzemekben elméleti tanácsadást kell létesíteni, amely egyéni és csoportos konzultációk, előadások szervezésével, könyvtárral segíti a propagandistákat és a hallgatókat. 2. Az önálló tanulás kifejlesztésére, az elméleti tanácsadás megjavítására a Központi Előadói Irodát és a megyei előadói irodákul! függetleníted előadókkal kell megerősíteni. Feladatuk: prttpugai.dacloadások, konzultációk, előadói értekezletek tartása, elméleti tanácsadás, a megyei előadói iroda tagjainak és az önálló tanulók inslruá- lása, segiiésc. 2. Az oktatási in unka és a tanulás zai artalan végzésére Budapesten, a vidéki városokban és a járásokban jelöljenek meg a pártbizottságok egységes oktatási napot, amikor a pártós tömegszervezeti oktatási rendezvényeken kívül más gyűléseket, üléseket, vagy értekezleteket nem sza’.ad tartani. Az 1951—52-es oktatási év feladatait esak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha a pártbizottságok és a párl- szervezelek niég a nyár folyamán nagy gonddal készítik elő az új tanévet, elsősorban a propagandisták kiválasztását és kiképzését. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy felszámoljuk Pártunkban az elmélet, az cszmei- poMlikai képzés lebecsülését és kövessük a nagy .Sztálinnak erre vonatkozó útmutatását: „Megszervezhetjük kielégítő módon a párt összetételének a szabályozását és közelebb vihetjük az alsófokú munkához a vezetőszerveket, kielégítő motion megszervezhetjük a káderek előléptetésének, kiválogatásának, elosztásának ügyét; de ha ugyanakkor valami okból elkezd sántítani a púrtpropagandu, lia sínylődni kezd kádereink marxista-leninista nevelése, ha legyengül munkánk e káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további haladásunk perspektívája iráni, nem értik meg többé ügyünk igazát és perspektíva nélküli, korlátúit gyakorlati emberekké válnak, akik vas kon és gépiesen hujlják végre a felülről jövő utasításokat, akkor ezt egész állami és pártinunkánkiiak feltétlenül meg kell sinylenlc.“ Budapest, 1951 május 17. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK POLITIKAI BIZOTTSÁGA A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 24-én közölte, hogy a Korcci Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének egységei a kínai önkéntesekkel együtt visszaverték a* amerikai-angol intervenciósok ellentámadásait és nagy veszteségeket okoztak nekik. Június 30-ig Miozás nélkül őrSfelrals kenyérgabonái a dolgozó parasztok azokban a községekben, amelyek 1350/f. évi begyűjtési tervüket teljesítenék Az élelmezési minisztérium tájékoztatási osztálya jelenti: Az 1950/51. évi állami begyűjtés során a községek túlnyomó többségé nék dolgozó parasztsága kötelezettsé. gét meghaladó mértékben adott bo kenyérgabonát. Ezzel újólag bebizonyította dolgozó nép állama iránti hűségét és hitet tett a munkásba raszt szövetség mellett. A felszabadulás előtt a dolgozó pa rasztság fejadagon felüli őrlés tokin. telében semmiféle kedvezményben nem részesült. A népi demokrácia kormánya a beadási kötelezettségét becsületesen teljesítő dolgozó parasztság részére minden segítséget megad és fejadagon felüld őrlési engedélyekkel jutalmazza a kenyérgabona-beadás pontos teljesítését. Az élelmezési miniszter most einen, delte, hogy azokban a községekben és városokban, amelyek az 1950/51. évi kenyérgabona begyűjtési tervüket A., B. és C. jegyre százszázalékban teljesítették, 1951 június 30-ig szabad őrlési engedély adható ki mennyiségi korlátozás nélkül mindazoknak a dolgozó parasztoknak, akik kenyérg«ibo- uateadási köielezattséaükir.k elecet (eltek. A szabad őrlési engedélyt a községi, városi vagy városi kerületi: tanács végrehajtóbizottsága adja ki. A szabad őrlésből származó liszttel a termelő szabadon rendelkezhetik ós azt az ősterme;ől forgalomban sziaba. dón értékesítheti és számíthatja. A rendelet * lehetővé teszi, hogy azokban a községekben és városok ban is, amelyek az 1950/51. évi (A. B.. C.) kenyérgabona begyűjtési tervüket .«zázszúzalékban még nem lelje sítették, mindazok, akik az aratási ós pgyéb mezőgazdasági munkákban tcsi.1 munkával résztvesznek. 1951 június 30 ig személyenként 40 kilogramm («ratópáronként 80 kg) ~ búza, rozs, vagy kétszeres vámőrlésre engedélyt kapjanak. Ezt a vámőrlési engedélyi az eddigi fejadagon felül lehet kiadni de csak a kérelmező saját kenyér- gabonájára. A vámőrlési engedélyt a lakóhely, vagy a munkahely szerint illetékes községi, városi, vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egyaránt kiállíthatja. A rendelet alapján kiadott szabad, őrlési és vámőrlési engedélyek 1951 június 30-ig érvényesek, ezen időpont után fenti címeken vámőrlési un gedély nem adható ki.
