Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-25 / 119. szám

2 »ÄPIO —1951 MÁJUS 25 Ilegkezdtte tanácskozásai É a DÍVSZ végrehajtó bizottságba A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség végrehajt^ bizottsága csütörtö­kön délelőtt az Eötvös I.oránd Tudo­mányegyetem aulájában megkezdte tanácskozásait. 27 ország 51 küldötte gyűlt össze a feldíszített teremben, hogy megjelöljék a világ ifjúsága leg közelebbi feladatait, határozatot hoz­zanak az ifjúság egységének megszi­lárdításáról s a vr.ág ifjúsága' béke­harcának fokozásáról. Az üíés megnyitása előtt Enrico Berlinguer. a DÍVSZ elnöke javaslaté, rt megválasztották az elnökséget. Az elnökség tagjai' Darvas Jólsei, a Ma­gyar Népköztársaság közolctalásügyi minisztere, N. A, Mihajlov, a Szov­jetunió kommunista ifjúsági szövetsé­ge központi bizottságának titkára, a DÍVSZ alelnöke, Li Jan-Ken, az Ossz. kínai Demokratikus lijúságl Szövet­ség képviselője, Frances Damon, az Egyesült Al tárnok ifjúságának képvi­selőié, a DÍVSZ alelnöke., Ivy Goss, az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezőtitkára, Jacques Denis, a DÍVSZ tőtifkára és Enrico Berlinguer, a DÍVSZ elnöke. Az ülést Enrico Berlinguer nyitot­ta meg. ■ — Amikor a Irancia kormány, az amerikai imperialisták parancsát kö­vetve, betiltotta Szövetségünk párisi központjának működését — mondotta, — e gyalázatos, antidemokratikus lé­pés sugaimazói azt reméltél’, hogy ez- •ze; súlyos csapást mérnek Szövetsé­günkre, megbénítják munkáját s igy el tudják szakítani tőlünk az itjúság széles tömegeit. Négy hónap telt el azóta és ma büszkén állíthatjuk, hogy a reakciós erők e terve csúíosan meg. bukott. S hogy megbukott, ez köszön. hetö a világ demokratikus Hiúságá­nak, Mely e gyalázatos lépésre álta­lános tiltakozó mozgalommal válaszolt az egész világon s ezzel is megmutat­ja Szövetségünk iránti bizalmát. Kö­szönhető a magyar ifjúságnak, amely új otthont adott Szövetségünknek. A DÍVSZ és a világ demokratikus ifjú­sága sohasem lógja elfelejteni azt a segítséget, amelyet a magyar Hatolok nyújtottak. Ezután Darvas József közoktatás­ügyi miniszter mondott üdvözlöbeszé- det. szocializmus országát építi. S e mun­kában olt vannak mindenütt a Hala­tok. Ott vannak az országgyűlésben, ott vannak a tanácsokban, ott vannak a löldből kinövő új szocialista város, Dunapentele taíain, a bányákban, az üzemekben, u termelőszövetkezetek, ben. Elöl járnak a munkában, az épí­tésben, mert tudják, hogy az új élet, amely itt épül, elsősorban nekik épül. — A mi Hiúságunk nem reményte­lenül, neat'kilátástalanul áli a jövő előtt, hanem tevékeny, teremtő élet­re készül. A mi iskoláinkban nem pusztításra, nem embertelenségre, ha. nem építésre nevelnek. A boldog iijú- ság nálunk nem szólam, — hanem valóság. A mi iijúságunk már tudja, hogy mi az élet igazi értelme, igxiz.i tartalma '— és mert tudja, kész is megvédeni. Darvas József beszéde után Enrico Berlinguer beterjesztette a DÍVSZ tit­kárságának javaslatét a végrehajtó, bizottsági ülés napirendjére. A napi, rend első pontja: „Az ifjúság harcá­nak fokozása életviszonyai megjaví­táséért és a DÍVSZ ezzel kapcsolatos feladatai." A második,-napirendi pont: ,,A III. Világifjúsági .és Diák Béketa. iálkozó előkészítése", a harmadik pe. dig: „A DÍVSZ legközelebbi tanács ülésének összehívása." A napirendi javaslatot az ülés rész­vevői egyhangúlag elfogadták, majd megkezdték az első napirendi pont tárgyalását, amelynek beszámolóját Enrico Berlinguer tartotta. ban, ahol a rizs ára kilónként több mint 70 frank, egy ta none napi bére 45 frank. — A háborús előkészületekkel pár­huzamosan fokozódnak a jogtipró an­tidemokratikus intézkedések is. Spa­nyolországban, Jugoszláviában, min: minden fasiszta országban, egyre va­dabb terrorral felelnek a nép mindin­kább erősödő ellenállására. A legvé­resebb bűnöket Tito követi el és első­sorban az ifjúsággal szemben, amely nem akar eszközévé válni a Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen in­tézett provokációiban. — A fasiszta orgyilkosok emberte­lenségére jellemző, hogy Barceloná­ban a legutóbbi sztrájk nagyszerű napjaiban, az első halottak között volt Juan Moreno, egy ötéves gyer­mek. Görögországban néhány hónapja végezték ki. a 20 éves Nikiforidisf, akit azzal vádoltak, hogy ifjúsági bé­kebizottságot al-akitott. — Az Ifjúság helyzete, bármely ói­déiról vizsgáljuk is, olyan tragikus képet- nyújt a kapitalista országokban és életviszonyainak romlása olyan nyilvánvaló összefüggésben áll a há­borús előkészületekkel, hogy még a háborús uszítok sem merik ezt n tényt tagadni. Igyekszenek tehát meg­téveszteni az ifjúságot, hogy ezt az eszeveszett fegyverkezést kikerülhe tetten szükségességnek tüntessék fel. Berlinguer ezután összehasonlítást tet-f a Szovjetunió és az Egyesüli Ál­lamok költségvetése közt, majd így folytatta: Enrico Berlinguer ezután arról a harcról beszélt, amelyet a kapitalista és gyarmati országok fiataljai iölytat- uak életviszonyaik megjavításáért- Hangsúlyozta: Arra kell törekedni, hogy a harc középpontjába az egyes országokban azokat a követelé­seket állítsák, amelyek leglényegeseb­bek, amelyek az illető ország ifjúsága számára a legégetőbbek, azokat a cél­kitűzésijét, amelyek köré az ifjúság széles rétegeit lehet tömöríteni. Az egyik Legfontosabb feladat azt megvi­lágítani, Rogy szoros kapcsolat van az ifjúság helyzetének romlása és a hábo­rús előkészületek között, hogy csak a békepolitika, a békés termelés bizto­síthat az ifjúságnak jnegfeielő életkö­rülményeket. Ugyanekkor le kell lep­lezni minden olyan törekvést, amely ..védelmi" intézkedésként igyekszik feltüntetni az imperialisták támadó előkészületeit. Ezet.kiviil azonban a DlVSZ.nek és a demokratikus ifjú­sági szervezeteknek konkrét segítséget is kell nyújtaniok az ifjúság harcához, amelyet a munkanélküliség, a fokozódó kizsákmányolás, az életszínvonal ál­landó csökkenése ellen folytat. Enrico Berlinguer ezután számos példát, idézett abból a harcból, ame­lyet. az ifjúság a különböző kapitális, ta országokban jogaiért, igazságos követeléseiért, az éhség, a nyomor, a munkanélküliség ellen folytat. Legutóbb — mondotta a többi között —_ világszerte bámulatot és elismerési kelteit a spanyol dolgozók és köztük a fiatalok csodálatos, hő­sies küzdelme. Ebben a harcban az ifjúmunkások és diákok az első so­rokban veitek részi. Olaszországban a Halatok küzdelme elsősorban a mun. kához való jog követelésére irányul, minthogy több, mint egymillió fiatal van munka nélkül. Az olasz ifjúság demokratikus szervezetei minden al. kaimat megragadnak arra, hogy egy­ségfrontot teremtsenek a Hálálok kö­zött. ~ Különös fontossága van Nyugat_ Németország iijúsága egységes har­cának az újrafeiíegyverzés ellen. Szá mos példa bizonyítja, hogy Nyugat- Németország fiatalságának nagy több. rége, az amerikaiak minden militari- záló erőfeszítése ellenére is. a béké­ért harcol és ebben a küzdelemben igen széles egységet teremt. Vigyük mind előbbre us ifjúság békehareának győzelmes lobogóját — A gyarmati országok ifjúsági szervezetei tevékenységének — mon­dotta a továbbiakban, _ még jobban te l kell lendülnie, mintfKlgy az ifjú­ság életkörülményei a gyarmati or­szágokban a legrosszabbak. — Fokozni kell a küzdelmet a ka­pitalista és gyarmati országokban egyre jobban veszélyezleteti demo­kratikus szabadságjogok védelméért tokozott szolidaritással kell támogatni a fasiszta terror ellen küzdő ifjúsá­got, elsősorban a görög, a spanyol és a jugoszláv iíjúságot, erősíteni kell a küzdelmet a nemzeti és laji gyűlö­let és elnyomás, az iíjúmunh-ások és iíjú békeharcosok üldöztetése ellen. — Mindezekben az akciókban állan­dóan ki kell szélesíteni és meg keli szilárdítani az ifjúság egységét. A jobboldali szociáldemokrata és a ka­tolikus szervezetek egyes vezetői min. den eszközzel igyekeznek megakadá­lyozni ennek az egységnek a meg­valósítását. Éppen ezért a DÍVSZ és tagszervezeteinek fontos kötelessége, hogy leleplezze ezeket, az ifjúsága' megtévesztő vezetőket. — Egy pillanatra sem lankadva mindennap és minden órában, bátor­sággal és: szívóssággal, vigyük mind előbbre az ifjúság béke-harcának gyö zehnes lobogóját — fejezte be Enrico Berlinguer nagy tapssal fogadott re. feráiumát. Kara Anna, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége és a Magyar N'Ök Demokratikus Szövetsége nevé­ben üdvözölte az ii!é<d és ezzel a DÍVSZ végrehajtó bizottsága meg­nyitó ülése végétért. A Szavisluiiia élenjáró mezőgazdass- gában igen jó eredménnyel alkalmazzák a rozs mesterséges beporzását A mesterséges beporzást rendszerint úgy végzik, jiogv a rozs virágzása ide­jén, a reggeli harmatképzödés után, két ember egymástól 30- 59 méter tá­volságban haladva, kalászok magassá­gában kötelet húz végig a rozsfőldöt. Ezáltal a kalászok egymáshoz ülöd nek. így a beporzás megtörténik még akko; is. ha az időjárás kedvezőtlen a beporzásra Ezt a műveletet a vi­rágzástó' kezdve virágzás végéig min den nap meg kell ismételni. A mi ifjúságunk nem reménytelenül, nem kilátástalanul úti a jövő előtt, hanem tevékeny, teremtő életre készül • — A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében meleg szeretettel kö­szön töm a Demokratikus Ifjúsági Vi_ jágszövetség végrehajtó bizottságának ülését hazunk fővárosában — kezdte beszédét. — Örülünk, hogy vendégül láthat­juk hazánk iővárosáhan a* Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség végre­hajtó bizottságát. Amikor Franciaor­szág — nem a irancia nép, hanem a irancia burzsoázia — „amerikai kor­mánya“ kiutasította a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Központját, szívesen adtunk a DÍVSZ Központnak otthont a mi fővárosunkban, szívesen segítettünk és segítjük a jövőben is munkáját, mert tudjuk, hogy a het- venkétmillió Hatolt egyesítő Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetség olyan célokért küzd, amelyek a világ sok- százmillió lialaljainak igazi érdekeit képviselik. — A kapitalista és a gyarmati or. szagok. elnyomott dolgozó népe, ezen belül is az itjúság az, amelyet már ma is kegyetlenül sújt, s a jövőben még súlyosabban fenyeget az imperia. listák háborús készülődése, — S mi az ifjúság helyzete ott, azokban az országokban, ahol mái felszabadulI a nép, ahol magának építi a jövőt? — Hadd példázzam ezt néhány szó­ban a mi életünkkel. A mi népünk már — hála a Szovjetunió felszabadí­tó győzelmének, ötéves tervével a A* ifjúság helyxete tragikus képet nyújt a kapitalista országokban Enrico Berlinguer beszámolója Titoék esete a szárazsággal és az esőzéssel „A Tito-banda a gazdasági válságért és zűrzavarért az idei szárazságot te­szi íclelössé. Nálunk, Magyarországon is volt az idén szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugoszláviában. Tud­valevő, hogy a legfontosabb jugoszláv mezőgazdasági területek a magyar határ mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón és Nagy- kikindán, Szegeden és Szabadkán. Baján és Zomborban, Pécsett és Eszé­ken. Ennek dacára nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Jugo. szláviéban, mert a mi megelégedett parasztságunk a népi demokrácia se­gítségével lelkesen, pontosan és ide­jében elvégezte mindazokat a mező­gazdasági munkálatokat, amelyek jó­részben ki tudták védeni, vagy csök­kenteni az aszály hatását." Rákosi elvtárs ezt múlt év októbe­rében mondotta el. Most Títoék ismét bajban vannak: beharangozott vetéstervüket nem tel­jesítették. A Vajdaságban mindössze 21.3 százalékra, a Koszovo és Meto­hija területen 11.7 százalékra teljesí­tették a tervet. Hozzá kell tenni, hogy ezek még a legjobb „eredmények", mert vannak szép számmal járások, ahol mindössze 5-15 százalékos a ve­tési tervteljesités. Természetesen Titoék megindokol jak a lemaradást. Már jóelöre beha­rangozták, hogy az „esős időjárás" az oka mindennek. De hadd mondjuk el Rákosi elvtárs szavai nyomán mi is: Vájjon Baranya megyében kevesebb eső esett talán, ;mínt néhány kilómé- terrel délebbre. Tito Jugoszláviájá­ban? Vájjon a sellyeí járás __mely me gyénkben elsőnek jelentette május 6-án, hogy teljes egészében befejezte a tavaszi vetést — vájjon ez a járás kevesebb esőt kapott, mint a szomszé­dos, néhányszáz méterrel délebbre fekvő területek? Titoék ostoba érvei nem sokai ér­nek. Másról van itt szó, nem az eső­ről, mint ahogy mull évben sem a szá­razságról volt szó. A Tito-banda koldusbotra juttatta a jugoszláv dolgozíkat. A parasztok­nak nincs vetőmagjuk, nincsenek ígás- állataik, nincsen gazdasági felszerelé­sük. Titoék teljesen kiürítették a dol­gozók magtárait, de kamráit is. Ta­vasszal csupán Belgiumba kétezer va­gon elsőosztályú kukoricát szállítot­tak ki. Szolimán községbe írták nemrég ja. goszlávia dolgozó parasztok rokonaik­nak: „Van még egy tehenünk és két lovunk, de ez nem lesz elég az ezevi beadásra.“ Egy másik levél írója ar­ról panaszkodik, hogy nincs mit vet­ni és nincs is értelme annak, hogy vessenek, úgyis mindent elvesznek a dolgozóktól. Erről van szó. Titoék kirabolják a dolgozó népet, elhurcolják őket kény­szermunkára, erdöirtásra, bányákba — hiszen ki kell elégíteniük imperia­lista gazdáik mindén kívánságát, hi­szen szállítaniok kell a színesfémet, a lát, az élelmiszert Nyugat felé. A jugoszláv dolgozók most ismét válaszoltak a Tito-bandának. Ezt bi­zonyítják a számadatok is — a jugo­szláv dolgozó parasztok nem tudták, de nem is akarták teljesíteni a br«- diták által kiszabott „tervet". Emlé­kezzünk csak az ivándárdai esetre: a dolgozó parasztok távcsöven át fi­gyelték. hogy a határon túl sznronyos őrség mellett robotolnak a dolgozó parasztok. És a határmentiek bárhol láthatják ezt, ha átnéznek Tito Jugo­szláviájába. A kizsarolt, nyomorba taszított ju­goszláv ncp ellenáll. Ezért nem tel­jesítették a vetési tervet. Ez az igaz­ság. A hős Zója édesanyjának rádióüzenete a magyar nőkhöz Kozmogvemjánszkája a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnök, nője, a hős Zója és Bura édesanyja, a moszkvai rádió útján üzenetet in­tézeti a magyar nőkhöz. A világ népei — hangzik a töb­bi között az üzenet — forrón tidvöz- !ik a Béke Világtanács felhívását, hogy az öt nagyhatalom kössön béke. egyezményt, Ä béke legyőzhetetlen táborának első soraiban haladnak a nők haladó szervezetei, a békevédel. mi harcra szólító felhívások a leg­melegebb visszhangra találnak min­den asszony, minden anya szívében. Minden anyát egy közös szent érzés egyesít, az anyai szeretet. Tudom, mi­lyen önfeláldozással harcoltok a bé­kéért, ti, magyar nők. Gyakran ka. pok leveleket Magyarországról, sok­szor teljesen ismeretlen emberektől. Arról írnak levelükben, milyen lelke­sedéssel akarnak épíleni, dolgozni, alkotni szabad országukban. Kedves magyar nők, anyák és test­vérek! Még határozottabban harcolja, tok közös ügyünkért, a béke ügyéért. Az asszonyok, ifjak és leányok leg­szélesebb köreit vonjátok be az aktiv küzdelembe, a háború veszélyének el­hárítására. Nem engedjük, hogy az imperialisták maroknyi bűnös cso­portja új háborúba sodorja a népe két. Mindent megteszünk, hogy a bé_ ke legyőzze a háborút — fejeződik b. az üzenet. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeieníése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága május 23-án közli: A koreai néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel szorosan együtt­működve valamennyi fronton veszte­ségeket okoznak az amerikai és an­gol intervenciós csapatoknak. Nem végleges adatok szerint négy­napos harcban az amerikai és délko­reai hadseregnek több, mint hétezer katonája, tisztje esett el vagy vált harcképtelenné. Az elesettek között van a 8. délkorcai ezred parancsnoka. Több, mint hatezer amerikai, fran­cia és líszinmanísta katona, valamint tiszt esett fogságba. A kadízsákmány a következő: több mint háromezer puska, több, mint 180 nehéz és könnyű gépfegyver, több, mint hatvan aknavető, több, mint nyolcvan nehézlöveg és tarack, 133 különféle űrméretű egyéb löveg, 31 páncélos, több, mint 80Ó gépkocsi. 66 rádíóberendezés. Az ellenség 23 repülőgépét lelőtték, tíz megsérült. A külügymsnsszterheíyeitesek május 23-i ülés® A külügyminiszterhelyettesek má jus 23-án' tartották 59. ülésüket. Az elözönapi ülésen Gromiko fel­szólalásában megmutatta a három nyugati hatalom küldöttei állal elfog­lalt álláspont teljes alaptalanságát- A nyugati küldöttségek ugyanis maka­csul ellenezték az Atlanti Egyezmény, röl és az amerikai katonai támasz­pontokról szóló kérdés napirendretfü- zését. A három nyugati hatalom képvise­lői a szerdai ülésen nem kívántak felszólalni, s így az ülést beiekesr. tették. A következő ülést május 24-re tűz­ték ki. Ésiak-Spaayoíország Isgyvergyári dolpzóiiiak újabb sztrájkmozgalma hatalmas csapást méri a Francu-reniiszerre Eszak-Spanyolország fegyvergyári dolgozuinak újabb sztrájkmozgalmá hatalmas csapást mért a Franco-rend- szerie — jelenti az Humanité. — A madridi tömegtüntetéssel egyidejűleg az eibari nagy fegyvergyát dolgozói, a placenciai egoiban és mondragoni gyárak dolgozói is sztrájkba léptek Párisba érkezeti sajtójelentések sze­rint egy kilenc nap óta fogva tartott sztrájkoló! a rendőrség olyan brutá­lisan megkínzott, hoqy belehalt se­beibe. A madridi angolszász újságírók je­lentései szerint a spanyol fővárosban a helyzet feszült. Az Humanité ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy az im­perialista körök rémülettel figyelik x, eseményeket, látva hogy a spanyol ncp egvesült a nyomor, és káboru- ullenes harcban. Enrico Berlingucr beszámolója ele­jén hangsúlyozta, hogy a DÍVSZ az 1S45-ÍV9 londoni konferencián történi alapításakor már alapokmányában le ezögezte, hogy a DÍVSZ é« a demo kritikus ifjúság szervezeteinek egyik legfontosabb, állandó feladata az if. jiíság jogainak védőimé. Megáll a ní ■tóttá, hogy a DÍVSZ ezirányó tévé kenyeégének egyik alapvető állomása ▼olt az 1948-ban Varsóban megtartott, nemzetközi ifjúmtiukás konferencia. Berlinguer ezután az imperialista országok háborús előkészületeiről és ez ottani ifjúság siralmas helyzetéről beszelt. — A munkaadók és a kormányok — mondotta beszéde további során ~~ « tőkés országokban az utóbbi évben heves támadást indítottal: azok ellen a rsekély eredmények ellen is, ame­lyet a fiatalok kemény harcok árán csikartak ki tőlük. így Ausztriában a munkaügy’ minisztérium törvényja­vaslatot dolgozott ki « tanoncok mun_ kaid,éjének növelésére, a szabadságidő csökkentésére, az éjszakai munka alól való mentesítés korlátozására. Bel­giumban pedig visszamenőleges ér­vénnyel elfogadtak egy törvényi, amely csökkenti a tanoncok fizetett szabadságul éjé t. — Különösen súlyos a helyzet, a gyarmati országokban. Indiában a csecsemőhalandóság Kitt ezrelék, Szu­dánban az írástudatlanok száma eléri az 55.5 százalékot, lra!;ban 94, Indo­néziában pedig 85 százalék. Nigéria. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban boldog fiatalok élnek — A Szovjetunióban 1940, óta a dol­gozók jövedelme 62 százalékkal emel­kedett. a főiskolák hallgatóinak száma 1940. óta 812.000-röl 1,247.000-re nőtt. Ebben az évben a nyári szünidő folya­mán 1.500 új pionír-tábort nyitnak meg, 12 millió ifjú sportol és a szovjet sportolók-csak 1950-ben 16 világrtkor. dot döntöttek meg. Hasonló módon egyre javulnak az ifjúság életkörülmé­nyei a népi demokráciák országaiban, a Népi Kínában, a Német Demokrati­kus Köztársaságban a kormán-v politi. kája és a gazdasági élet a béke ügyét szolgálja. E boldog fiatalság felé for­dítja tekintetét az egész rVág ifjúsága,

Next

/
Thumbnails
Contents