Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

HÄPIO ;uS ;4 A szovjet kormány észrevételei az USA japán hékeszerzodéátervezeiével kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A. J. Bogomo­lov, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese ez év május 7-én átnyújtot­ta Kirknek, az USA moszkvai nagy­követének a Szovjetunió kormánya észrevételeit az USA Japán béke- szerződéstervezetével kapcsolatban. S A szovjet kormány étszrevéte- 1 I lei mindenekelőtt a Japán bé- I keszerzödés helytelen előké­szítésére vonatkoznak. A japán békeszerződéstervezet kí­sérő memorandumában az USA kor­mánya. kijelenti, hogy az említett ter­vezetet azután iogalmazták meg, mi­után az USA kormányának képviselői és egész sor más állam — köztük a Szovjetunió — kormányának képvise lői is kicserélték véleményüket. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert a szovjet kormány még ez év március elején nyilatkozatot tett közzé, mely­ben kijelentette, hogy nem vesz részt a japán békeszerződéssel kapcsolatos külön* megbeszéléseken az USA kép­viselőivel. A szovjet kormány abból indult ki, hogy a japán békeszerződés előkészítése nem lehet egyvalamely kormány ügye, mely kormány kikéri más érdekelt kormányok véleményét, hanem mindezen kormányok közös ügyének kell lennie, ahogy ezt a meg- ielelő nemzetközi egyezmények előír­ják. Ennek ellenére az USA kormánya nem mondott le a Japánnal kötendő békeszerződés különálló előkészítésé­ről, kizárólag magának igyekezve ki­sajátítani ezt a jogot. , Az 1945. évi augusztus 2-i potsda­mi egyezmény értelmében megalakult az öt hatalom — az USA, a Szovjet­unió, Kína, Nagy-Britannia és Francia- ország — külügyminisztereinek taná­csa. A potsdami egyezmény egyene sen kimondja, hogy a külügyminiszte­rek tanácsát elsősorban a békés sza­bályozással kapcsolatos előkészítő munkálatok céljából alakítják meg és hogy az egyes békeszerződések össze­állításánál a tanács olyan tagokból íog állni, akik azokat az államokat képviselik, amelyek aláírták a szó- bar.icrgó ellenséges államnak szabott kapítulácíós feltételeket. Á szovjet kormány még 1947-ben javasolta, hogy hívják össze a külügy­miniszterek tanácsának külön üléssza­kát Kína, az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannía képviselőinek részvé­telével, hogy hozzálássanak a japán békeszerződés előkészítéséhez. Emel­lett a szovjet javaslat kiemelte, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítési munkálataiba be kell von­ni mindazokat az államokat, amelyek fegyveres erejükkel resztvettek a Ja­pán elleni háborúban. De sem ez a javaslat, sem más javaslatok, melyek­ben a szovjet kormány újabb erőfeszí. téseket tett a japán békeszerződés megkötésének meggyorsítására, nem jártak pozitív eredménnyel, meri az USA kormánya nem tartja szükséges­nek sera a külügyminiszterek tanácsá­nak összehívását a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, sem pe­dig a békekonferencia összehívását ennek a szerződésnek a megtárgyalá­sára. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy külön rámutasson, meny­nyire megengedhetetlen, hogy Kínát kirekesszék a Japánnal kötendő béke­szerződés előkészítéséből. A Kínai Népköztársaságnak a Ja­pán ' békeszerződés előkészítési mun­kálataiban való részvétele nélkül el­képzelhetetlen a távolkeleti helyzet valóban békés szabályozása. Az Egyesült Államok kormánya azért igyekszik a Szovjetuniót a Kí­nai Népköztársaságot és más országo­kat a Japánnal történő békeszerződés előkészítéséből kirekeszt ení és azért igyekszik ezt az ügyet kizárólag saját kezébe venni, hogy egyoldalúan, dik­tátum formájában rákényszerítse Ja­pánra e szerződésnek az USA számá­ra előnyös teltételeit kihasználva e célból Japán jelenlegi kormányának az amerikai megszálló hatóságoktól '■»ló függőségét. A szovjet kormány észrevéte­lt. 1 lei másodsorban arra vonat. i koznak, hogy a Japán béke- szerződés amerikai tervezete — a do­log lényege szempontjából — egész sor helytelen tételt tartalmaz, ame­lyek nem egyeztethetők össze a ha­talmak között fennálló egyezmények­kel. Olyan közismert nemzetközi ok­mányokban, mint az 1943. évi kairói deklaráció, az 1945. évi potsdami deklaráció és az 1945. évi jaltai egyez, meny, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és a Szovjet­unió kormányai meghatározott köte­lezettségeket vállaltak magukra a ja­pán békeszerződés megkötésére. Az említett okmányok megállapít­ják Japán területi határait és rámu­tatnak arra, hogy Japánban békés swadékú és felelős kormánynak kell alakulnia, melynek megalakulása után a megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. A fenti okmányokban, valamint a hatalmak ezeket követő egyezmé­nyeiben is szó van arról, hogy Ja. pánban „Minden akadályt el kell há­rítani az elől, hogy a Japán nép kö­rében újjászülessen és megerősödjék a demokratikus irányzat“ és hogy széleskörű lehetőségeket kell terem­teni az ország békegazdaságának fej­lődése számára. Ugyanott egyben ar­ról is szó van, hogy véget kell vetni a militaristák uralmának és befolyá­sának, s végre kell hajtani Japán de- militarizálását. A japán békeszerződés amerikai tervezete egy s más tekin­tetben figyelmen kívül hagyja a ha­talmaknak ezeket — a feníemlített ok­mányokból következő — kötelezettsé­geit. Az USA moszkvai nagykövetének átadott okmány a következőkben fel. sorolja azokat a szigeteket, amelye­ket az USA tervezete szerint el kel­lene szakítani Japántól és az USA igazgatása alá vonni, valamint azokat a szigeteket, amelyeket vissza kelle­ne adni Kínának, de amelyekről nem tesz említést a tervezet. Vonatkozik ez mindenekelőtt a te­rületi kérdésekre. Még nagyobb jelentőségűek a fent- említett nemzetközi egyezményektől való azok az eltérések, amelyeket a japán békeszerződés amerikai terve­zete a katonai kérdésekkel kapcsolat­ban tartalmaz. Elegendő megemlíteni, hogy az amerikai tervezet nemcsak, hogv nem tartalmaz biztosítékokat a japán mílitarizmus helyreállítása ellen, hanem általában semmiféle korláto­zást sem állít fel a japán fegyveres erők méreteire vonatkozóan. A szov­jet kormány úgy véli, ez egyet jelent azzal, hogy Japánnak megengedik a milítarizmus helyreállítását. Érthető, hogy ez a helyzet semmiképpen sem egyeztethető össze a hatalmaknak Ja­pán demíütarízálására vonatkozó is­meretes egyezményeivel. Nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt sem, hogy az amerikai tervezet semmiféle határidőt sen> álla­pít iueg a megszálló csapatok Japán­ból történő kivonására és egyenesen arra számít, hogy az amerikai meg­szálló csapatuk és a katonai támasz­pontok a békeszerződés megkötése illán is megmaradnak Japánban. Következésképpen az ilyen „békés rendezés“ után, amelyet az Egyesült Államok készít elő Japán részére. Ja­pán katonai megszállása nem szűnik meg és Japán tényleges ura az Ameri­kai Egyesült Államok marad. Meg kell említeni emellett, hogy az USA kormánya Japán amerikai csa­patok általi megszállását már most sem azoknak a céloknak az érdeké­ben használja fel, nmelyekben a japán fegyverlelételi okmányt aláíró álla­mok megegyezlek. A japán területen tartózkodó ameri­kai megszálló csapatok Japán terüle­tét, valamint az ország anyagi és eru- bertartaiékaif a koreai fegyveres in­tervencióra használják fel. Ez össze­egyeztethetetlen azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyek az amerikai csapatoknak a megszállás jogát Ja­pánban csak Japán demiliturizálását és demokratizálását célzó Intézke­dések megvalósítására biztosítják. Az amerikai tervezet végül figyel­men kívül hagyja, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek Japán hékegazdaságának sza­bad fejlődését gátolják. A szovjet kormánynak még más észrevételei is vannak a szerződéster­vezettel kapcsolatban. Ezeket az ész­revételeket az érdekelt hatalmak ér­tekezleten szándékozik kifejteni. A szovjet kormány változatla­nul sürgeti, hogy minél etőbb _____kössék meg a japán békeszer­ződési. A szovjet kormány álláspontja az, hogy a békeszerződést azoknak a nemzetközi egyezményeknek alapján kell kidolgozni, amelyeket a hatalmak a második világháború idején kötöt­tek. Az az álláspontja továbbá, hogy a békeszerződés előkészítését az USA, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió és Nagybrt'lanuia képviselőinek köze­lien kell végezniük a távolkeleti bizott­ság valamennyi tagállamának bevoná­sával. Ennek megfelelően a szovjet kor­mány az alábbiakat javasolja: 1. Hívják össze 1951 júniusában, vagy júliusában a külügyminiszterek tanácsának ülésszakát az USA, Kína, Nagy britannia és a Szovjetunió kép­viselőinek részvételével, hogy hozzá­kezdjenek a japáu békeszerződés elő­készítéséhez, figyelembe véve azt, bogy u japán békeszerződés kidolgo­zásának előkészítési munkálataiba be kell vonni valamennyi olyan állam képviselőjét, amely fegyveres erejével résztvett a Japán elleni háborúban. A békeszerződéstervezet tárgyalás cél­jából a békekonferencia elé terjesz­tendő. 2. A japán békeszerződés kidolgozá­sát a kairói deklaráció, a potsdami deklaráció és a jaltai egyezmény alap­ján kell végezni a következő alapvető célkitűzések szerint: A) Japánnak békeszerető, demokra­tikus, független állammá kell várnia. B) Japán lakossága számára bizto sílani kell a demokratikus jogokat cs — miként ezt az olasz békeszerződés kimondja — nem szabad megengedni olyan szervezetek létezését, — legye­nek azok akár poliaikai, akár katonai, vagy katonai jellegű szervezetek, — melyeknek az a célja, hogy a népet demokratikus jogaitól megfosszák. C) A japán miliinrizmus újjászüle­tése elleni biztosítékul a szerződésben korlátoz^) feltételeket kelt megállapí­tani a japán fegyveres erők méreteire vopatkozólng abból a célból, hogy ezek a fegyveres erők ne haladják meg önvédelem követelményeit — mi­ként az olasz békeszerződés előírja. D) Japánt semmiképpen sem szabad korlátozni mezőgazdaságának fejlesz­tésében. E) Megszüntetnek minden korláto­zást Japánnak más államokkal foly­tatott kereskedelme tekintetében. 3. A szerződésben ki kell mondani, hogy Japánnak nem szabad semmiféle olyan koalícióba belépnie, amely va lamely — a militarista Japán elleni háborúban fegyveres erőivel résztvett — állam ellen irányul. 4. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a japán béke. szerződés megkötése után legkésőbb egy év múlva minden megszálló csa patot ki kell vonni Japán területéről és egyetlen egy külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy ka tonai támaszpontokkal Japánban. 5. Meg kell egyezni arra vonatko­zólag, hogy a japán békeszerződést aláíró államok támogatják Japán be­lépését az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. Moszkva, 1951. május 7.“ A fenti okmánymásolatot a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, India, Pakisztán, Burma, Ausztrália, Kanada, Ujzéland, Hollan­dia, a Mongol Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányainak is megküldték. fseliszlntfik tiltakozójegyzék az USA faormúnyúhoz A Kínai Siépfciiziársaság feSpinisztériiiaa szóvivőjének ityilalkozaia az ENSZ kozgyíiiéssnek törve yteien határozatáról A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumának szóvivője nyilatkozott az ENSZ közgyűlése törvénytelen ha­tározatáról. amellyel ’megtiltotta a Kí­nai Népköztársaságba és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba irá­nyuló szállításokat. Az a tény, hogy az ENSZ közgyűlése ismét törvénytelenül elfogadta az Egyesüli Államok állal beterjesztet'! határozati javaslati}!, újból bizonyítja, hogy az ENSZ visszavonhatatlanul át­alakul az USA állal vezeteti imperia- IhSák szolgálatúban az agresszív há­ború ki terjesztésének eszközévé — mondotta szóvivő a többi között. A katasztrofális vereségek miatt. — amelyeket az agresszív fegyveres erők ismételten elszenvedtek a koreai csata­tereken — az Egyesült Álvamok kor­mánya kényszeríti cinkosait, hogy na­gyobb erővel vegyenek részi a Korea és Kína elleni agresszív háborúban. Tökéletesen világos azonban, hogv ez a törvénytelen határozat a leges« kétyekb mértékben sem lehel hatás­sal a kínai és koreai népnek az ame­rikai agresszorok ellen vivőit győze­delmes harcára. Az amerikai agresszorok minden tö­rekvése, hogy kiterjesszék a. háborúi, csupán azt eredményezheti, hogy Kína és Korea népeinek harci szelleme meg­erősödik. Mindazok az országok, amelyek kö­vetik az Egyesüli Államokat a Kíná­ba éj. Koreába, irányuló száv'f'mánvok eltiltásában, felelnek majd Kína-elle- nes cselekedeteikből származó követ­kezményeikért. Az Egyesül! Államok kormánya ezt a törvénytelen határozatot arra hasz­nálja fel, hogy szélrombolja a világ­piac normális kapcsolatait és bizonyos nyersanyagok piaci árait leszorítsa úgy, hogy monopóliumot biztosfison ezekben a nyersanyagokban az ameri­kai hadianvagkereskedöknek és hogv ellenőrizze az ezeket a nyersanyago­kat termelő országok gozduságj életét. Valamennyi független és szuverén or­szágnak éberen kell figyelni ezt a cselszövést. A kínai nép elszántan szembehelyez­kedik az ENSZ lörvénvtelen és szé­gyenteljes határozatával és bízik ben­ne, hogy az amerikai agresszorok le­győzésével Ind válaszolni erre a. tör­vény ellenes határozatra. A csehszlovák külügyminiszíer má­jus 21-én, hétfőn jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok prágaj nagy. követségének, amelyben tiltakozik az Egyesült Államok ellenséges tevé­kenysége ellen. A csehszlovák kórmánv — állapít­ja meg a többi között a jegyzék — ismételten kijelentette, hogy az Egye­sült Államok rádióállomásai a való­ságnak meg nem felelő híreket és uszító propagandát sugároznak. A „Szabad Európádnak nevezett rövid- hullámú rádióadót különösen jellem­zik a csehszlovákéi lenes uszítások. Ez a rádióállomás, megsértve a nem­zetközi egyezményeket. olyan hullám, hosszat használ, amelyet a kopenhágai egyezmény értelmében más országok­nak engedélyeztek. A Newyork Times május 2-án nyíltan beismerte, hogy „a München közelében létesült új, erős rádióadó Csehszlovákia ellen irányul, ez az adó elég hatalmas és elég közel van céljához.“ Mindezek a körülmények világosan megmutatják, hogy rendszeresen előkészített és tervszerű kampányról van szó. Az adásokat jellemzik a háborús uszítás, az ellenséges hangnemben történő uszítás a Csehszlovák Köztársaság, an­nak népe, valamint más szuverén bé­keszerető országok, és népek elien. 1951 május 4-én — hangzik tovább a jegyzék, -— hat vagy hét fegyveres amerikai katona két járművel keresz­tül hatolt a csehszlovák államhatáron Marianske Lazne körzetében. Az ame­rikai katonák járműveikkel mélyen behatoltak csehszlovák területre, ahol határmenti berendezéseket szemlél­tek meg, látcsövükkel kutatták a környéket és különböző tárgyakat fényképeztek le. Ezeket a tényeket a csehszlovák hatóságok állapították meg és a tények megerősítést nyer­tek a határőrség tagjaitól, akik szol­gálatot teljesítettek Németország amerikai megszállási övezetének ha­tárán. Ezek a tények csupán láncszemet képeznek Csehszlovákia szárazföldi és légi határainak az amerikai kato­nai szervezetek által történő rend­szeres és durva megsértésében. A csehszlovák kormánynak meg­cáfolhatatlan bizonyítékok vannak birtokában, hogy mindezek a csele­kedetek rendszeres, előkészített és szervezett kém-, szabotázs- és más jellegű ellenséges cselekedetek részét képezik. . Az úgynevezett bonni kor­mány pénzügyminisztere 1951 február. 10-én rendeletet bocsátott ki, amely­ben megparancsolta a határőrség min­den szervének, hogy azokat a szemé­lyeket, akik azt állítják, hogy a nyugati megszálló hatóságok ügynö­kei, nem kell átkutatni, fegyvereiket; nem kell elvenni és amikor Csehszio. vákiából visszatérnek, el kell őket kísérni az amerikai katonai parancs­nokságra." A pénzügyminiszter ebben a rendeletében megállapítja, hogy az amerikai * katonai parancsnokságok ilyen értelemben oktatták ki ügynö­keiket. Ez az okmány világosan meg­erősíti, az amerikai fegyveres erők olyan mértékben folytatnak rendsze­res kém- és diverziós ’ tevékenységet, hogy az amerikai hatóságok szüksé­gesnek tartják azt valamilyen módon szabványosítani. A csehszlovák kormány — feje. ződik b„ a jegyzék — az Egyesült Államok kormányának fentem!ített té­nyekkel is bizonyított ellenséges te­vékenységét a legnagyobb komoly­sággal ítéli meg. A csehszlovák kor­mány erélyesen tiltakozik ennek az ellenséges tevékenységnek minden formája ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya közölje, mnyen intézkedéseket tett a7 ellen­séges cselekmények megszüntetése ér­dekében. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága május 22-én közölte, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkén­tesekkel szorosan együttműködve min- den fronton kemény harcokat vívnak az amerikai-angol intervenciós csapa­tok ellen. A ism $lr £ dl dolgozók hatalmas Bír ma tüntetése A madridi dolgozók keddre hirde­tett, tiltakozó napja hatalmas siker volt. Ez a néma tüntetés újabb bizo­nyítékát adta a spanyol dolgozók tör­hetetlen harci akaratának és Franco, éllenssségének. a madridiak az elvi­selhetetlenül magas megélhetési költ­ségek elleni tiltakozásképpen bojkot­tá! ták a közlekedési eszközöket éc az üzleteket. Az autóbusz és a földalatti utasok mintegv kilencvenöt százalé­ka bojkottéba a közúti közlekedést. Ugyanígy néptelenfek voltak az üzle­tek, valamint a piaci árusítóhelyek. A közlekedés bojkottjáról írva az AFP tudósítja' megjegyzi, hogy a til­takozásnak ez a formája rendkívül hatásos volt, mert abban a lakosság minden rétege részt vett. Franco hatósága, tehetetlenül áll­tak szemben a madridiak néma tün­tetésével. A madridi utcákon nagy létszámú felfegyverzett rendőrség és milicia cirkál és különösen sok csend­őrt vezényeltek a munkáslakta külvá­rosokba. A madridi dolgozók fegyel­mezett tüntetését azonban Franco pri­békjei nem merték és nem is tudták megakadályozni. A madridi villamosok és a Mejro szerelvényei, amelyek a reggeli órák. ban mindig túlzsúfoltak, a tüntetés tartama alatt teljesen üresen közle­kedtek. Sok szerelvényen fegyveres rendőr őrizte a vezetőt. Az újságárusoknál hajómra gyűl­tek a vásárlási sztrájk miatt el "nem adóit lapok, amelyek a kormány leg­újabb fenyegetéseit tartalmazták „rendzavarás“ esetére. Az utcákon mindenütt hatalmas plakátok hozták a dolgozók tudomá­sára, hogy minden késést, vagy nem igazolt mulasztást haladéktalanul ál­lásvesztéssel büntetnek. Azokat, az üzleteket, amelyeket tulajdonosaik nem nyitanának ki, véglegesen be­zárják. Azoktól a taxisofőröktől, akik résztvesznek a tiltakozó mozgalomban, haladéktalanul megvonják a közieke. dési engedélyt. A KEKIlKCiYIlXnilWIlRT Csehszlovákia 'népe május 26-án kezdi meg a népszavazást a Béke Vi- ágtanács felhívására. A köztársaság csaknem minden városában és közsé­gében békeelöadásokat rendeznek. Lengyelországban május 21-ig bezá ólag 17,027.472 békeszavazó-lapot ír­tak alá, A békenépszavazás tovább folyik. A Bo'gár Népköztársaságban májú-; 21-íg 5,457.756 dolgozó írta alá a fel­hívást. A Román Népköztársaságban hatal­mas lelkesedéssel folyik a Béke Vi* ágtanács felhívásának aláírása. Ada-Kaleh dunai -sziget közel hat­száz ,török nemzetiségű lakosa egy emberként írta alá az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást A franciaországi Ariege-megye me­gyei tanácsa három kommunista, 14 szocialista és három radikális szava­zattal, egyhangúlag elfogadta az -öt­hatalmi békeegyezmény megkötéséről szóló felhívást, Ain- és Haute Savoie- megye megyei tanácsai szintén egy­hangúlag elfogadták a felhívást. Olaszországban Modena tartomány­ban több, mint 47.009, Reggio Emíliá­ban 73.000 aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtés fokozása érdeké­ben a svéd országos békebizottság el. határozna, hogy május 27-c és június 2-a között „Békehetet" rendez az egész országban. Hollandiában eddig már 90.232 alá­írást gyűjtöttek. t Budapestre érkezett Aíekszandr Mihájlov a Komszomol főtitkára Szerdán reggel repülőgépen Buda­pestre érkezett a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség végrehajtóbizott­ságának csíitöriökön kezdődő ülésére Alekszandr Mihájlov elvtárs, a Kom- szomol főtitkára és Romanovszkij (Szovjetunió) a DÍVSZ titkára. A szov­jet vendégekkel együtt érkeztek a csehszlovák ifjúság képviselői is: Frantisek Vacek, a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség főiitkára és Jaromir Svamberk. Ugyancsak megérkezett Budapestre a DÍVSZ végrehajtóbizottságának csü­törtökön kezdődő ülésére René Bee­len belga, Jean Ellenstein es Raphaoe! Feigelson francia, valamint a holland, indonéz, norvég, olasz, osztrák, svéd küldött i*.

Next

/
Thumbnails
Contents