Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-24 / 118. szám
HÄPIO ;uS ;4 A szovjet kormány észrevételei az USA japán hékeszerzodéátervezeiével kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A. J. Bogomolov, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese ez év május 7-én átnyújtotta Kirknek, az USA moszkvai nagykövetének a Szovjetunió kormánya észrevételeit az USA Japán béke- szerződéstervezetével kapcsolatban. S A szovjet kormány étszrevéte- 1 I lei mindenekelőtt a Japán bé- I keszerzödés helytelen előkészítésére vonatkoznak. A japán békeszerződéstervezet kísérő memorandumában az USA kormánya. kijelenti, hogy az említett tervezetet azután iogalmazták meg, miután az USA kormányának képviselői és egész sor más állam — köztük a Szovjetunió — kormányának képvise lői is kicserélték véleményüket. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert a szovjet kormány még ez év március elején nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy nem vesz részt a japán békeszerződéssel kapcsolatos külön* megbeszéléseken az USA képviselőivel. A szovjet kormány abból indult ki, hogy a japán békeszerződés előkészítése nem lehet egyvalamely kormány ügye, mely kormány kikéri más érdekelt kormányok véleményét, hanem mindezen kormányok közös ügyének kell lennie, ahogy ezt a meg- ielelő nemzetközi egyezmények előírják. Ennek ellenére az USA kormánya nem mondott le a Japánnal kötendő békeszerződés különálló előkészítéséről, kizárólag magának igyekezve kisajátítani ezt a jogot. , Az 1945. évi augusztus 2-i potsdami egyezmény értelmében megalakult az öt hatalom — az USA, a Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Francia- ország — külügyminisztereinek tanácsa. A potsdami egyezmény egyene sen kimondja, hogy a külügyminiszterek tanácsát elsősorban a békés szabályozással kapcsolatos előkészítő munkálatok céljából alakítják meg és hogy az egyes békeszerződések összeállításánál a tanács olyan tagokból íog állni, akik azokat az államokat képviselik, amelyek aláírták a szó- bar.icrgó ellenséges államnak szabott kapítulácíós feltételeket. Á szovjet kormány még 1947-ben javasolta, hogy hívják össze a külügyminiszterek tanácsának külön ülésszakát Kína, az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannía képviselőinek részvételével, hogy hozzálássanak a japán békeszerződés előkészítéséhez. Emellett a szovjet javaslat kiemelte, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítési munkálataiba be kell vonni mindazokat az államokat, amelyek fegyveres erejükkel resztvettek a Japán elleni háborúban. De sem ez a javaslat, sem más javaslatok, melyekben a szovjet kormány újabb erőfeszí. téseket tett a japán békeszerződés megkötésének meggyorsítására, nem jártak pozitív eredménnyel, meri az USA kormánya nem tartja szükségesnek sera a külügyminiszterek tanácsának összehívását a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, sem pedig a békekonferencia összehívását ennek a szerződésnek a megtárgyalására. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy külön rámutasson, menynyire megengedhetetlen, hogy Kínát kirekesszék a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítéséből. A Kínai Népköztársaságnak a Japán ' békeszerződés előkészítési munkálataiban való részvétele nélkül elképzelhetetlen a távolkeleti helyzet valóban békés szabályozása. Az Egyesült Államok kormánya azért igyekszik a Szovjetuniót a Kínai Népköztársaságot és más országokat a Japánnal történő békeszerződés előkészítéséből kirekeszt ení és azért igyekszik ezt az ügyet kizárólag saját kezébe venni, hogy egyoldalúan, diktátum formájában rákényszerítse Japánra e szerződésnek az USA számára előnyös teltételeit kihasználva e célból Japán jelenlegi kormányának az amerikai megszálló hatóságoktól '■»ló függőségét. A szovjet kormány észrevételt. 1 lei másodsorban arra vonat. i koznak, hogy a Japán béke- szerződés amerikai tervezete — a dolog lényege szempontjából — egész sor helytelen tételt tartalmaz, amelyek nem egyeztethetők össze a hatalmak között fennálló egyezményekkel. Olyan közismert nemzetközi okmányokban, mint az 1943. évi kairói deklaráció, az 1945. évi potsdami deklaráció és az 1945. évi jaltai egyez, meny, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és a Szovjetunió kormányai meghatározott kötelezettségeket vállaltak magukra a japán békeszerződés megkötésére. Az említett okmányok megállapítják Japán területi határait és rámutatnak arra, hogy Japánban békés swadékú és felelős kormánynak kell alakulnia, melynek megalakulása után a megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. A fenti okmányokban, valamint a hatalmak ezeket követő egyezményeiben is szó van arról, hogy Ja. pánban „Minden akadályt el kell hárítani az elől, hogy a Japán nép körében újjászülessen és megerősödjék a demokratikus irányzat“ és hogy széleskörű lehetőségeket kell teremteni az ország békegazdaságának fejlődése számára. Ugyanott egyben arról is szó van, hogy véget kell vetni a militaristák uralmának és befolyásának, s végre kell hajtani Japán de- militarizálását. A japán békeszerződés amerikai tervezete egy s más tekintetben figyelmen kívül hagyja a hatalmaknak ezeket — a feníemlített okmányokból következő — kötelezettségeit. Az USA moszkvai nagykövetének átadott okmány a következőkben fel. sorolja azokat a szigeteket, amelyeket az USA tervezete szerint el kellene szakítani Japántól és az USA igazgatása alá vonni, valamint azokat a szigeteket, amelyeket vissza kellene adni Kínának, de amelyekről nem tesz említést a tervezet. Vonatkozik ez mindenekelőtt a területi kérdésekre. Még nagyobb jelentőségűek a fent- említett nemzetközi egyezményektől való azok az eltérések, amelyeket a japán békeszerződés amerikai tervezete a katonai kérdésekkel kapcsolatban tartalmaz. Elegendő megemlíteni, hogy az amerikai tervezet nemcsak, hogv nem tartalmaz biztosítékokat a japán mílitarizmus helyreállítása ellen, hanem általában semmiféle korlátozást sem állít fel a japán fegyveres erők méreteire vonatkozóan. A szovjet kormány úgy véli, ez egyet jelent azzal, hogy Japánnak megengedik a milítarizmus helyreállítását. Érthető, hogy ez a helyzet semmiképpen sem egyeztethető össze a hatalmaknak Japán demíütarízálására vonatkozó ismeretes egyezményeivel. Nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt sem, hogy az amerikai tervezet semmiféle határidőt sen> állapít iueg a megszálló csapatok Japánból történő kivonására és egyenesen arra számít, hogy az amerikai megszálló csapatuk és a katonai támaszpontok a békeszerződés megkötése illán is megmaradnak Japánban. Következésképpen az ilyen „békés rendezés“ után, amelyet az Egyesült Államok készít elő Japán részére. Japán katonai megszállása nem szűnik meg és Japán tényleges ura az Amerikai Egyesült Államok marad. Meg kell említeni emellett, hogy az USA kormánya Japán amerikai csapatok általi megszállását már most sem azoknak a céloknak az érdekében használja fel, nmelyekben a japán fegyverlelételi okmányt aláíró államok megegyezlek. A japán területen tartózkodó amerikai megszálló csapatok Japán területét, valamint az ország anyagi és eru- bertartaiékaif a koreai fegyveres intervencióra használják fel. Ez összeegyeztethetetlen azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyek az amerikai csapatoknak a megszállás jogát Japánban csak Japán demiliturizálását és demokratizálását célzó Intézkedések megvalósítására biztosítják. Az amerikai tervezet végül figyelmen kívül hagyja, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek Japán hékegazdaságának szabad fejlődését gátolják. A szovjet kormánynak még más észrevételei is vannak a szerződéstervezettel kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket az érdekelt hatalmak értekezleten szándékozik kifejteni. A szovjet kormány változatlanul sürgeti, hogy minél etőbb _____kössék meg a japán békeszerződési. A szovjet kormány álláspontja az, hogy a békeszerződést azoknak a nemzetközi egyezményeknek alapján kell kidolgozni, amelyeket a hatalmak a második világháború idején kötöttek. Az az álláspontja továbbá, hogy a békeszerződés előkészítését az USA, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió és Nagybrt'lanuia képviselőinek közelien kell végezniük a távolkeleti bizottság valamennyi tagállamának bevonásával. Ennek megfelelően a szovjet kormány az alábbiakat javasolja: 1. Hívják össze 1951 júniusában, vagy júliusában a külügyminiszterek tanácsának ülésszakát az USA, Kína, Nagy britannia és a Szovjetunió képviselőinek részvételével, hogy hozzákezdjenek a japáu békeszerződés előkészítéséhez, figyelembe véve azt, bogy u japán békeszerződés kidolgozásának előkészítési munkálataiba be kell vonni valamennyi olyan állam képviselőjét, amely fegyveres erejével résztvett a Japán elleni háborúban. A békeszerződéstervezet tárgyalás céljából a békekonferencia elé terjesztendő. 2. A japán békeszerződés kidolgozását a kairói deklaráció, a potsdami deklaráció és a jaltai egyezmény alapján kell végezni a következő alapvető célkitűzések szerint: A) Japánnak békeszerető, demokratikus, független állammá kell várnia. B) Japán lakossága számára bizto sílani kell a demokratikus jogokat cs — miként ezt az olasz békeszerződés kimondja — nem szabad megengedni olyan szervezetek létezését, — legyenek azok akár poliaikai, akár katonai, vagy katonai jellegű szervezetek, — melyeknek az a célja, hogy a népet demokratikus jogaitól megfosszák. C) A japán miliinrizmus újjászületése elleni biztosítékul a szerződésben korlátoz^) feltételeket kelt megállapítani a japán fegyveres erők méreteire vopatkozólng abból a célból, hogy ezek a fegyveres erők ne haladják meg önvédelem követelményeit — miként az olasz békeszerződés előírja. D) Japánt semmiképpen sem szabad korlátozni mezőgazdaságának fejlesztésében. E) Megszüntetnek minden korlátozást Japánnak más államokkal folytatott kereskedelme tekintetében. 3. A szerződésben ki kell mondani, hogy Japánnak nem szabad semmiféle olyan koalícióba belépnie, amely va lamely — a militarista Japán elleni háborúban fegyveres erőivel résztvett — állam ellen irányul. 4. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a japán béke. szerződés megkötése után legkésőbb egy év múlva minden megszálló csa patot ki kell vonni Japán területéről és egyetlen egy külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy ka tonai támaszpontokkal Japánban. 5. Meg kell egyezni arra vonatkozólag, hogy a japán békeszerződést aláíró államok támogatják Japán belépését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Moszkva, 1951. május 7.“ A fenti okmánymásolatot a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Franciaország, India, Pakisztán, Burma, Ausztrália, Kanada, Ujzéland, Hollandia, a Mongol Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak is megküldték. fseliszlntfik tiltakozójegyzék az USA faormúnyúhoz A Kínai Siépfciiziársaság feSpinisztériiiaa szóvivőjének ityilalkozaia az ENSZ kozgyíiiéssnek törve yteien határozatáról A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozott az ENSZ közgyűlése törvénytelen határozatáról. amellyel ’megtiltotta a Kínai Népköztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba irányuló szállításokat. Az a tény, hogy az ENSZ közgyűlése ismét törvénytelenül elfogadta az Egyesüli Államok állal beterjesztet'! határozati javaslati}!, újból bizonyítja, hogy az ENSZ visszavonhatatlanul átalakul az USA állal vezeteti imperia- IhSák szolgálatúban az agresszív háború ki terjesztésének eszközévé — mondotta szóvivő a többi között. A katasztrofális vereségek miatt. — amelyeket az agresszív fegyveres erők ismételten elszenvedtek a koreai csatatereken — az Egyesült Álvamok kormánya kényszeríti cinkosait, hogy nagyobb erővel vegyenek részi a Korea és Kína elleni agresszív háborúban. Tökéletesen világos azonban, hogv ez a törvénytelen határozat a leges« kétyekb mértékben sem lehel hatással a kínai és koreai népnek az amerikai agresszorok ellen vivőit győzedelmes harcára. Az amerikai agresszorok minden törekvése, hogy kiterjesszék a. háborúi, csupán azt eredményezheti, hogy Kína és Korea népeinek harci szelleme megerősödik. Mindazok az országok, amelyek követik az Egyesüli Államokat a Kínába éj. Koreába, irányuló száv'f'mánvok eltiltásában, felelnek majd Kína-elle- nes cselekedeteikből származó következményeikért. Az Egyesül! Államok kormánya ezt a törvénytelen határozatot arra használja fel, hogy szélrombolja a világpiac normális kapcsolatait és bizonyos nyersanyagok piaci árait leszorítsa úgy, hogy monopóliumot biztosfison ezekben a nyersanyagokban az amerikai hadianvagkereskedöknek és hogv ellenőrizze az ezeket a nyersanyagokat termelő országok gozduságj életét. Valamennyi független és szuverén országnak éberen kell figyelni ezt a cselszövést. A kínai nép elszántan szembehelyezkedik az ENSZ lörvénvtelen és szégyenteljes határozatával és bízik benne, hogy az amerikai agresszorok legyőzésével Ind válaszolni erre a. törvény ellenes határozatra. A csehszlovák külügyminiszíer május 21-én, hétfőn jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok prágaj nagy. követségének, amelyben tiltakozik az Egyesült Államok ellenséges tevékenysége ellen. A csehszlovák kórmánv — állapítja meg a többi között a jegyzék — ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államok rádióállomásai a valóságnak meg nem felelő híreket és uszító propagandát sugároznak. A „Szabad Európádnak nevezett rövid- hullámú rádióadót különösen jellemzik a csehszlovákéi lenes uszítások. Ez a rádióállomás, megsértve a nemzetközi egyezményeket. olyan hullám, hosszat használ, amelyet a kopenhágai egyezmény értelmében más országoknak engedélyeztek. A Newyork Times május 2-án nyíltan beismerte, hogy „a München közelében létesült új, erős rádióadó Csehszlovákia ellen irányul, ez az adó elég hatalmas és elég közel van céljához.“ Mindezek a körülmények világosan megmutatják, hogy rendszeresen előkészített és tervszerű kampányról van szó. Az adásokat jellemzik a háborús uszítás, az ellenséges hangnemben történő uszítás a Csehszlovák Köztársaság, annak népe, valamint más szuverén békeszerető országok, és népek elien. 1951 május 4-én — hangzik tovább a jegyzék, -— hat vagy hét fegyveres amerikai katona két járművel keresztül hatolt a csehszlovák államhatáron Marianske Lazne körzetében. Az amerikai katonák járműveikkel mélyen behatoltak csehszlovák területre, ahol határmenti berendezéseket szemléltek meg, látcsövükkel kutatták a környéket és különböző tárgyakat fényképeztek le. Ezeket a tényeket a csehszlovák hatóságok állapították meg és a tények megerősítést nyertek a határőrség tagjaitól, akik szolgálatot teljesítettek Németország amerikai megszállási övezetének határán. Ezek a tények csupán láncszemet képeznek Csehszlovákia szárazföldi és légi határainak az amerikai katonai szervezetek által történő rendszeres és durva megsértésében. A csehszlovák kormánynak megcáfolhatatlan bizonyítékok vannak birtokában, hogy mindezek a cselekedetek rendszeres, előkészített és szervezett kém-, szabotázs- és más jellegű ellenséges cselekedetek részét képezik. . Az úgynevezett bonni kormány pénzügyminisztere 1951 február. 10-én rendeletet bocsátott ki, amelyben megparancsolta a határőrség minden szervének, hogy azokat a személyeket, akik azt állítják, hogy a nyugati megszálló hatóságok ügynökei, nem kell átkutatni, fegyvereiket; nem kell elvenni és amikor Csehszio. vákiából visszatérnek, el kell őket kísérni az amerikai katonai parancsnokságra." A pénzügyminiszter ebben a rendeletében megállapítja, hogy az amerikai * katonai parancsnokságok ilyen értelemben oktatták ki ügynökeiket. Ez az okmány világosan megerősíti, az amerikai fegyveres erők olyan mértékben folytatnak rendszeres kém- és diverziós ’ tevékenységet, hogy az amerikai hatóságok szükségesnek tartják azt valamilyen módon szabványosítani. A csehszlovák kormány — feje. ződik b„ a jegyzék — az Egyesült Államok kormányának fentem!ített tényekkel is bizonyított ellenséges tevékenységét a legnagyobb komolysággal ítéli meg. A csehszlovák kormány erélyesen tiltakozik ennek az ellenséges tevékenységnek minden formája ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya közölje, mnyen intézkedéseket tett a7 ellenséges cselekmények megszüntetése érdekében. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 22-én közölte, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel szorosan együttműködve min- den fronton kemény harcokat vívnak az amerikai-angol intervenciós csapatok ellen. A ism $lr £ dl dolgozók hatalmas Bír ma tüntetése A madridi dolgozók keddre hirdetett, tiltakozó napja hatalmas siker volt. Ez a néma tüntetés újabb bizonyítékát adta a spanyol dolgozók törhetetlen harci akaratának és Franco, éllenssségének. a madridiak az elviselhetetlenül magas megélhetési költségek elleni tiltakozásképpen bojkottá! ták a közlekedési eszközöket éc az üzleteket. Az autóbusz és a földalatti utasok mintegv kilencvenöt százaléka bojkottéba a közúti közlekedést. Ugyanígy néptelenfek voltak az üzletek, valamint a piaci árusítóhelyek. A közlekedés bojkottjáról írva az AFP tudósítja' megjegyzi, hogy a tiltakozásnak ez a formája rendkívül hatásos volt, mert abban a lakosság minden rétege részt vett. Franco hatósága, tehetetlenül álltak szemben a madridiak néma tüntetésével. A madridi utcákon nagy létszámú felfegyverzett rendőrség és milicia cirkál és különösen sok csendőrt vezényeltek a munkáslakta külvárosokba. A madridi dolgozók fegyelmezett tüntetését azonban Franco pribékjei nem merték és nem is tudták megakadályozni. A madridi villamosok és a Mejro szerelvényei, amelyek a reggeli órák. ban mindig túlzsúfoltak, a tüntetés tartama alatt teljesen üresen közlekedtek. Sok szerelvényen fegyveres rendőr őrizte a vezetőt. Az újságárusoknál hajómra gyűltek a vásárlási sztrájk miatt el "nem adóit lapok, amelyek a kormány legújabb fenyegetéseit tartalmazták „rendzavarás“ esetére. Az utcákon mindenütt hatalmas plakátok hozták a dolgozók tudomására, hogy minden késést, vagy nem igazolt mulasztást haladéktalanul állásvesztéssel büntetnek. Azokat, az üzleteket, amelyeket tulajdonosaik nem nyitanának ki, véglegesen bezárják. Azoktól a taxisofőröktől, akik résztvesznek a tiltakozó mozgalomban, haladéktalanul megvonják a közieke. dési engedélyt. A KEKIlKCiYIlXnilWIlRT Csehszlovákia 'népe május 26-án kezdi meg a népszavazást a Béke Vi- ágtanács felhívására. A köztársaság csaknem minden városában és községében békeelöadásokat rendeznek. Lengyelországban május 21-ig bezá ólag 17,027.472 békeszavazó-lapot írtak alá, A békenépszavazás tovább folyik. A Bo'gár Népköztársaságban májú-; 21-íg 5,457.756 dolgozó írta alá a felhívást. A Román Népköztársaságban hatalmas lelkesedéssel folyik a Béke Vi* ágtanács felhívásának aláírása. Ada-Kaleh dunai -sziget közel hatszáz ,török nemzetiségű lakosa egy emberként írta alá az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást A franciaországi Ariege-megye megyei tanácsa három kommunista, 14 szocialista és három radikális szavazattal, egyhangúlag elfogadta az -öthatalmi békeegyezmény megkötéséről szóló felhívást, Ain- és Haute Savoie- megye megyei tanácsai szintén egyhangúlag elfogadták a felhívást. Olaszországban Modena tartományban több, mint 47.009, Reggio Emíliában 73.000 aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtés fokozása érdekében a svéd országos békebizottság el. határozna, hogy május 27-c és június 2-a között „Békehetet" rendez az egész országban. Hollandiában eddig már 90.232 aláírást gyűjtöttek. t Budapestre érkezett Aíekszandr Mihájlov a Komszomol főtitkára Szerdán reggel repülőgépen Budapestre érkezett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtóbizottságának csíitöriökön kezdődő ülésére Alekszandr Mihájlov elvtárs, a Kom- szomol főtitkára és Romanovszkij (Szovjetunió) a DÍVSZ titkára. A szovjet vendégekkel együtt érkeztek a csehszlovák ifjúság képviselői is: Frantisek Vacek, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség főiitkára és Jaromir Svamberk. Ugyancsak megérkezett Budapestre a DÍVSZ végrehajtóbizottságának csütörtökön kezdődő ülésére René Beelen belga, Jean Ellenstein es Raphaoe! Feigelson francia, valamint a holland, indonéz, norvég, olasz, osztrák, svéd küldött i*.
