Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-23 / 117. szám
iJr M51 MÁJUS 23 N m p v a 9 Plies nöráyépeüs, a várható magas termésereiiények máris vonná az egyénileg pziáiMó ieigizó parasztokat a tsz-lie A harkányi Első Megyei Tanácskozás Isz-be 15 egyénileg dolgozó paraszt lepett be s A harkányi Első Megyei Tanácsko, zás teraneiőszöveikezel versenyre hív, te ki a siklósi járás valamennyi tér melőszövetkezetót Ezenfelül hosszúié járatú versenyszerződést kötött Orá- vaszabolccsal. A verseny a magasabb terméseredmények eléréséért, a jó munkaszervezésért, folyik, a verseny nem maradt papíron. A harkányi tsz a tavaszi vetést a járás területén elsőnek fejezte.be. A növény ápol ásban 11 hold cukorrépát már kj is egyellek, megkapáltak. A mákot egyelés után már fel is töltötték. Húsz . hold napraforgójukat és a 80 hold kukoricát megfogasolták és megkapálták. A szovjet tapasztalatok segítenek a munkában Az eddigi munka eredménye, a jó időjárás arra enged következtetni, hogy az idén a terméseredmények még a tavalyinál is nagyobb mértékben felülmúlják az egyéni gazdák termésátlagait. Vetésük gyönyörű, különösen az árpa: már kötésig ér, az előszókként kalászok dúsak, nagy személtet ígérnek. Mindez eddigi jó munkájukat dicséri. Gondoskodnak a jó termésről a soronkövetkező munkálatok jó megszervezésével, időbeni elvégzésével. Csakis így vállalhatták a legutóbbi üzemi gyűlésükön, hogy búzából 17, árpából 19, zabból 17, clikorrépából 230, burgonyából 150, kukoricából 45 mázsás holdanként] termésátlagot érnek el. Megkönnyíti a munka jó megszervezését, a Szovjetunió gazdag tapasztalata. A csoport könyvtárát nem lepi be a por. Sűrűn forgatják különösen a szovjet szakkönyveket, melyben a szovhjzok és kolhozok tapasztalatait, találják meg. a szovjet koÍhoz:parasz_ tok példája nagymértékben segíti te. hát a harkányi termelőszövetkezetet a magas termésátlagok elérésében. A szovjet sz akköny Vekb ő 1 vett módszerek szerint szervezték meg a növényápolási munkákat is. Biztosították minden egyes brigádnak, munkacsapatnak az állandó területet. A brigádok, munkacsapatok felelnek is a gondjukra bízott területért, termésátlagáért, Versenyben vállalták, hogy jó munkát végeznek. Ugyancsak ver., senyezneik abban is: melyik munkacsapat ér el nagyobb terméseredményt saját területén. A párosversenyekben mári,. kiváló eredmények születtek. A két brigád “közül a Gyöngyösi-brigád vezet. Ebben a brigádban alakult ki legjobban a csap a,tokközti verseny is. Úgy a brigádvezetö, mint a csapatvezetők élenjárnak a munkák elvégzésében. A második munkacsapat . vezetője, Bagó János, a széna kaszál ásban vállalta, hogy munkáját 160 százalékra teljesíti. Vállalását túl is teljesítette, majd 200 százalékra. Csapatának valamennyi tagja követi a vezető jó pél. dáját, elsők is a.csoport valameny- nyi munkacsapata között, A harkányi tsz nem csupán a ki tválfl terméseredményekkel, de az állattenyésztés nagymérvű , felfejlesztésével is be akarja bizonyítani a nagy. üzemi gazdálkodás fölényét. Állatai lománya máris példaként áll a falu egyénileg dolgozó parasztjai élőit. A sertéseknél például Verák Mihály és Szekeres Lajos állatgondozók a hizlalásban napi 72 dekagrammos átlagsúlygyarapodást értek el minden hízónál. Ezt kellő gondozással és jó takarmányértékesítéssel érték el. Jó munkával Jaksó János sertésgondozó 207 munkaegységet ért el máris ebben az évben. A sertésállományon túl ■ 46 darab szarvasmarha, 26 darab ló gondozásában elért eredmények segítik a szövetkezetei az egyéni parasztok meggyőzésében. A jó munka, a várható jó eredmény a legjobb érv a nagyüzemi gazdaság előnyei mellett A termelőszövetkezet jó munkáját az igazságos kereset, jó munkaviTátják az egyénileg dolgozó parasztok. Kevesebb munkával nagyobb eredményeket érnek el a szövetkezet tagjai. Az egyénileg dolgozó parasztok látják a közös gazdálkodás előnyeit. A legutóbbi termelőszövetkezeti közgyűlésen tizenöt egyénileg dolgozó paraszt jelentkezett a termelőszövetkezetbe. Köztük Takács Lajos 16, Bódé Lajos 12, Illés József 8, Bor László 4 holdas dolgozó parasztok. Az újonnan belépett, csoport tagokat a • harkányi szövetkezet eddigi munkája,, eredménye győzte meg a belépés helyességéről. A korai gondos vetés, a kiváló növényápolás, .a példamutató munka, szony, a munkájuk alapján vállalt 17 mázsás búzatermés, 19 mázsás árpa 230 mázsás cukorrépa termésátlag, va, lamint a fejlett állattenyésztés győzte meg a néhány nappá) előbb még egyénileg dolgozó parasztokat. Az új tagok a fennálló rendelkezés érteimé, ben földjüket csak a zárszámadás után viszik majd be, de a termelőszövetkezetben a közös munkát máris elkezdhetik. S az új belépők amint elvégzik a munkát a saját földjükön nom hullákhoz mennek napszámba, ha. nem lelkesen dolgoznak a tárme'.őszö. vetkezetheti, ahol munkájuk aránvá ban ugyanúgy részesülnek a munkaegységben, mint a régi tagok. Horváth Ibolya Harcban a második negyedévi terv teljesítéséért a porcéilángyári alagútkemeneéné! Tarai Pál olvtár3ról, a Pécsi Porcel- 1 ángy ár alagutlkemencc égetőjéről azt mesélik, hogy az év első negyedében valósággal beteggé tette a magas selejt. Nem volt nyugta sein éjjel, sem nappal, bosszantotta a 39—45—50 százalékos égetési selejt. Amikor aztán elolvasta Tarai elvtárs az első negyed, évi tervteljesítésről szóló országos jelentést, — tudomást szerzett arról, hogy a po-rccllánszigetelőWben lemaradás mutatkozik — úgy érezte, hogy annak minden szava neki szól. Neki is ... Ekkor elmesélte Tarai elvtárs, hogyan akarja kijavítani a hibát, hogyan akarja behozni a lemaradást. Két héttel ezelőtt azt mondotta: „Elvtársi Jöjjön két hét múlva, akkor beszélhetünk részletesen arról, hogyan állunk az cilagutkemencénél a sclejltel, meg a lervteljcsitésscl." Gyenis elvtárssal, a párltilkárral, meg Fábri elvtárs DISZ-titkárral meglátogattuk Tarai elvtársat. A hosszú ajagutkemence végénél leültünk melléje a belonlépcsőre és elbeszélgettünk vele, — ahogy ő nevezi: „Élete legna. gyobb kérdéséről“ — a selejtről — H°&y állunk a selejtlel? — Erre a kérdésre Tarai elvtárs kiegyenesedett ültében és azt mondta: Mondhatom nyugodtan, hogy egyenesben, vagyunk," Nagy szó ez, erre a szóra vártak már öl hónapon keresztül a korongosok, a Bajtolók, a gyár minden dolgozója, de mégis legjobban Tarai elvtárs vár(a azt • napot, hogy ezt kimondhassa. Valóságos csata dúlt ezért az egy mondatért hónapokon keresztül. Vagy 14-en vívták a harcot, de mióta Tarai elvtárs kezébe került a gázkemence vezetése, harcuk győzelmes lett. — Mennyi most a sei ejt? — kockáz. tatjuk meg hárman is a kérdést- ..Mintegy két hete a megengedett 10 százalék alatt vagyunk". Tarai elvtárs szavai mellé hozzáolvassuk: 20-án a selojt 7.9. 21-én 8.5 százalék. „Na ilyesmi az átlag" — mondja hozzá. Négyen beszélgetünk, do országos problémák vetődnek fel. Tarai elvtárs veti fel. Fejér megyében. Inotán nagy munka van. Itt épül egy hatalmas erőmű, ötéves tervünk egyik nagy alkotása. A porcellángyári alagutkemence fojtogató levegőjénél erről esik szó, amikor a se. fejtről folyik, a beszéd: ..Meri ugye Inotának meg kell kezdeni az energia- termelést, a gyors ütemben cpiilő ország várja az elektromos energiát", így beszél Tarai elvtárs és szavai mögött nagy dolgok húzódnak mag. Az alagulkemencében égétc.-re kerülő motor és egyéb magasfeszült-égü szigetelők egyrísze az fnolai Erőműhöz kerül Ha Tarai elvtárs, — meg a többi dolgozó az aiagutkemeijcénél nem teljesíti a tervet, azt bizony Inota s Íny lené meg. Az első negyedévben így nézett ki a helyzet, de most már megváltozott. Nagyon hosszan kellene írni, ha részletesen el kellene magyarázni azt a sok aprólékos munkát, amit a kemencével végeztek. A levegő adagolásáról, a gázmennyiség emeléséről, az égető- tér melegének megtartásáról, a levegő hivatásáról, szintén hosszan lehetne írni. — Nem is ez most a lényeg — mondja Tarai elvtárs, — hanem az. hogy a tervteljesítés is rendben lesz a máso. dik negyedév végére. Hogy miből gondolom? Ha én itt olyan nyugodtan ülök, akkor nincs baj. Legutóbb, mikor beszélget lünk. mondtam, hogy a motor_ szigetelőkből 500—600 darabot égettünk ki egy hónapban. De ezt sem szívesen végeztük, mert selejt lett majdnem mind. Tudja most. mennyit égé lünk? Tízezer darabot egy hónapban! — És meg is lehet nézni valamennyit!" A porcellángyári alagutkemeneót 3000 kilós óránkénti égetésre tervezték. De ezekkel a tervekkel úgy vagyunk, hogy odakerül egy jó szakember, munkájáért lelkesedő, öntudatos munkás és a „tervezés" sutba dől. Ez történi itt is. Tarai elvtárs kifundálta, — a többiek is segítettek neki. — hogy lehet 5000—6000 kilót is égelni 24 óra alatt, ha jobban helyezik el az égelő- kocsin az árut. Nagy szó ez, a kemence bírja, ezt tervezője is megállapította. — Majdnem megduplázódott az égetési mennyiség — számol Tarai elvtárs. Erre Fábri elvtárs a sztahanovista korongos, DISZ-titkár sem állja már szó nélkül: „Hát ha így megy, akkor a korongosoknál ugyancsak meg kell log. ni a munkál. Nem is tudom mit csinálunk ... Hát még akkor, ha felépül az új kemence!" Igen. eddig az alagutkemence volt a szűk keresztmetszet a gyárban, most azon kell törekedni — az átképzősök tanításával, a. korongos műhely terme, lésének emelésével, — nehogy a korongos műhely váljék szűk keresztmetszet, té. Ide küzdötte, fel magiát Tarai elvtárs, meg a többi alagutkemelicei dolgozó. És cr. r harc nem jjj cngiil egy percre sem. még most sem. hegy „egyenesbe jöttek." A második negyedévi terv teljesítéséért folyik a kiiz. delem. Tarai elvtárs azt monjft:, „Az első negyedévi elmaradással együtt, június 30.ra teljesítjük a tervet!" Széírebbeniik beszélgető csoportunkat. két munkás jön: Indíthatunk egy bocsit." Erre megfogják’a sínen álló. szigetelőkkel telirakott égclökocsit, odatolják a kemence szájához, kinyitják a vasajtót, amelyen keresztül a kemencéből kivilágló 1.290 fokos meleg pirosra festi az arcokat. Az égőtök öcsit lassan rátolják az önműködő tolószer- í-ezetre, majd újra becsukódik a vas- ajtó és Tarai elvtárs megszólal: „Ez is a tervhez Számit.. . „Nekem is jár a Nase Novine66 A Dunántúli Napló május 18J számában olvastam „Jurisák György délszláv dolgozó paraszt a Nase Noviné-t olvassa“ című cikket. Nekem is jár a Nase Novine. így megragadom az alkalmat, hogy hozzászóljak ahhoz a cikkhez, mely az én kedveit újságomról, a Nase Noviné-röl szól. Népi dcmokráciánlcban magyar és délszláv dolgozók egyenjogúságát bizonyítja, hogy van újságunk, a Nase Novine, amelyet a mi saját anya nyelvünkön olvashatunk.. A Nase Novine •hozzánk szól, minket tanít búr.. dít a békéért iolyó harcban. Szilárd támaszunk ez az újság, az újság mi.n_ den szavából a mi Pártunk szava, irántunk való ügyelnie és szeretőié sugárzik felénk. Nekünk különösen szükségünk van erre a szilárd támaszra itt, a fasiszta Tito-banda szomszédságában. A Nase Novine útmutatása, tanítása folytán szilárdan állunk itt a határon, mindenkor helytállunk a békeíront ránkeső szakaszán. Nálunk Fclsöszentmártonban nagy szeretettel olvassák a Nasc Novinét dolgozó paraszUársaim is. A Nase Novinénak, a mi újságunknak minden soráért ezúlon is szerélnénk köszönetét mondani. KÁRPÁTI PÁL íelsőszentmárloni délszláv dolgozó paraszt. A iippói Béke Őre tsz cselekszik a minisztertanács határozata nyomán Szépen fejlődik a gyapot a Iippói Béke Őre . tsz-ben. Meglátszik, hogy már másodszor kapálják. A csoport egész tagsága kint van, így egy-kettőre megkapálják mind a 27 holdat. Az ebédidő alatt az epérfák árnyékában beszélgetnek a csoporttagok. Mikot az első brigád vezetője, Balogh Lajos előveszi a Szabad Népet és elkezdi olvasni, mindannyian elhallgatnak és figyelik a felolvasást: „A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről." Minden szem a felolvasóra tekint, úgy hallgatják örömteli bólintgatások- kaí. — Az ilyen segítség mellett aztán igazán tudunk eredményes munkát végezni — mondják lelkesen a csoporttagok. — No csak — szól közbe Balogh Lajos, aki tovább olvasta a Szabad Népet — Mezőfalván a Dimitrov termelőszövetkezetben az építéshez saját maguk állítják elő a csoporttagok a téglát. A szövetkezet házi téglaégetöt készített, amely ellátja az építkezéseiket téglával. A tégla elkészítése pedig egyszerű és kifizetődő dolog. Ezer téglához mindössze negyven forint értékű szénpor kell csak, vagyis az agyagba csak hetedrésznyi szénport kevernek. Agyag pedig Lippón is van bőven. Az égetési folyamatot is el tudnánk végezni a mezőfalvaiak példája nyomán. — Ezt valóban mi is megcsinálhatnánk — szól közbe a tsz igazgatója. — Kell a tégla. Hisz eddig kijavítottuk az ólakat, ötszáz férőhelyes baromfi- és sertésfiaz- tatót építettünk romépületekből. De mostmár kifogytunk a romokból, építkezni meg tovább akarunk. Különösen, hogy most megvan a lehetőség rá. 12 éves törlesztési időre kaphatunk hosszú- lejáratú kölcsönt, a téglát pedig magunk előállíthatjuk. — Vége az ebédidőnek — szól közbe Mandl Ádámné, ezzel veszi is a kapát a többiekkel együtt, folytatják a munkát. Közben innen is onnan is lehet hallani, hogy a tégla- égetésről beszélgetnek. Meg kell valósítani. — Meg is valósítjuk — mondja Balogh Lajos — vasárnap lesz csoport- értekezlet, akkor részletesen megtárgyaljuk, de addig is gondolkozzunk mindnyájan rajta, hátha lesz valamelyikünknek jó javaslata. A Iippói Béke őre termelőszövetkezet igen helyesen — azonnal felfigyelt az új rendeletre. Így követheti is a mezőfalvi Dimitrov tsz példáját. Pártunk és államunk segítségével. A szénporos téglaégctésscl, az építőanyag költségének nagy részét megtakaríthatják, hisz a szénporon kívül kiadás a téglára csak az építőbrigád munkaegysége lesz. A minisztertanács határozata lehelő, vé teszi az építkezést azzal is, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat az Országos Tervhivatal rendelkezésre bocsátja, a termelőszövetkezet példaszerű működéséhez biztosítja a szükséges gépi eszközöket, felszereléseket, beruházásokat. Elsőrendű feladatává teszi még a határozat az államigazgatási szerveknek, hogy mindenben segítsék a termelőszövetkezeteket, Éppen pzért ne csak felületesen olvassák el a termelőszövetkezeti tagok a határozatot, hanem a csoportértekezleten is tárgyalják , meg alaposan. Az ott hozott határozatok pedig legyenek olyanok hogy azok végrehajtása után a termelőszövetkezet még erősebb legyen, úgy hogy ott a I határ mellett, Tito szomszédságában / erős bástyája legyen a béketábornak. A tejásliegvlijtésben a látások közt kialakult versenyen a mohácsi járás vezet 46 százalékkal Á gyapot növényápoiási munkája nem tűr semmi halogatást Dolgozó parasztságunk csak most ismerkedik meg legjelentősebb ipari növényünkkel, a gyapottal. így nem minden gyapottermelő tanulta még meg, hogy a gyapottermelés munkái nem tűrnek egy perc halasztást sem. A vetéstől kezdve vonatkozik ez a növényápolásra, sar-abolásra is. Azokon a helyeken, ahol megfelelő időben, jóformán egy nap alatt befejezték a gyapot vetését, ott szépen ki is kelt és jól fejlődik, Az esős, csapadékos idő azonban szilárd, tömődön talajjal burkolta be a kényes, zsenge gyapotvetést. Egyes heteteken nem ismerték fel ennek veszélyét és nem siettek haladéktalanul a gyapot segítségére: nem lazították meg talaját. A jelenlegi időjárásban különösen nag' gondol kel! fordítani a gvapa* arnhokísára. M-nden más mun1. -1 m: nek kell megelőznie. Ezt egv-k.t napon belül be kel! fejezni, mindenütt meg kell lazítani a gyapotvetcs talaját. Ahol már egyízben elvégezték a sarabolást, de a talaj ismételten össze- tömödött az utóbbi napok esőzése után, a sarabolást ott is meg kell ismételni. Ha esetleg valahol a gyakorlatlanság folytán nem kelt volna ki rendesen a gyapot, egy folyó méteren néni található négy egészséges gyapot növény — ott a vetési meg kell ismételni. Vetetten, illetve néni ’ó! kelt - gyapot vetés-területet sehoí se hagyjanak dolgozó parasztjaink! A pólvetömagot a termeltető vállalat ingyen rendelkezésre bocsátja, amelyet Pécsett, a Xa'inin-úí 3. szám alatt lehet igényelni (Telelőn: 16 891. A root pótvetését is e h1' 25-ig min- J er üli fe^Mlenfif b" kell fejezni Taresni Imre gyapotlermelési előadó A békebegy iljté-s első — tojásbe- gyüjtési'— szakaszában az egyes já- ások között má.r kialakult a verseny. Ebben a versenyben első helyen a mohácsi járás áll. A járás dolgozó parasztjai egész évi tojásbegy«jtési előirányzatukat 46 -százalékra, teljes!- tették máris. Második helyen a komlói járás áll 44 százalékos átlagteljesítóssel. A községek között legjobb eredményt Szászvár ért el: 80 százalékkal áll az élen. Ez az eredmény annál is, inkább kiváló, mivel a járásban éppen Szászvár küzdött, leginkább a begyűjtés beindulásakor ládahiánnyal és késedelmes volt az ellátmány kiutalása is. A község begyűjtési állandó bizottsága azonban áthidalta ezeket a nehézségeket. A többi község közül Mecsekfalu 68, Magyarszék 63 százalékig teljesítene egész évi begyűjtési tervét. A pécsi járás 31 százalékos eredményével mar csak a harmadik helyre tudott, elérni. Ennek részben oka az is. hogy egyes felvásárlók még most is csak késedelmesen kapják meg a pénzbeli ellátmányt és a szállítás sem megy még zökkenő mente sen. Legjob község Gyód 85 százalékos teljesítéssel. Gerde már csak 47 százalékkal követi. Legjobban Kökény. Bakonya., Cserkút, Keszii községek maradtak le a begyűjtésben, A szigetvári járás 24.6 százalékra teljesítette begyűjtési előirányzatát. A sellyei járás alig néhány tizeddel maradi el a szigetvári mögött: 24 szá zalékig teljesítette egész évre előirányzott tojásbegyiijtési előirányzatit. A járás példamutató községei közé tartozik Sósrcrtike 52, Kem.se 48. firáraivánni 45 százalékos teljesítéssel. ' A járás eredményét nagyon lerontja Kétujfalu. Zádor, Kákics és Sellye község eredménye. Ezeken a helyeken még csak felvásárlási zavar sem hátráltatja a begyűjtés ütemét-, tehát az ellenség mesterkedését kell felfedni a lemaradás mögött és a dolgozó parasztok felé felvilágosító munkával kell nagy lendületet adni a tojásbegy ejtésnek. A többi járás eredménye is azt mutatja, hogy nem fordítanak elég gondot a felvilágosító munkára. Nem magyarázzák meg a tojásbegytij- tés fontosságát és nem mutatnak rá arra, hogy most a legkönnyebb teljesíteni a tojásbe gyűjtést, hisz mosd tojnak legjobban a tyúkok. Lemaradás tapasztalható a pécsváradi, sásdi, siklósi járásban, bár ezekben a járásokban is egyse községek kiemelkedő eredményeket értek el. A siklósi járásban péidául Alsószentmárton dolgozó parasztsága 65. Egyházasheraszfi község 64, Kisharsány 55, Kásád 50 százalékra teljesítette egész évi begyűjtési előirányzatát. Minden járásban el kel! érni, hogy egy-két napon belül a lemaradt községek is felzárkózzanak az élenjárókhoz. A megyei tanács ndvara... A megyei tanács ndvara nem nyújt a látogató számára valami épületes látványt. Szemét, piszok, elhasznált inosogntőrongynk. habares- maradványok éktelenkednek az ar- rajárók előtt, akiknek közlekedését még vagy három targonca, néhány egyinásradobált hatalmas láda. nem éppen illatozó .szemetesveder, kiérdemesült kéméül a jtó is akadályozza. A megyei tanács épületében és udvarában naponta igen sokan meafor- dulnak, akik jogsai hiányolják, hős* a Yorosin-mozgalom a - n-vH- legfontosabb középületében mi., ripen fejlett.
