Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!------------------------------------------------------------------—----------------\ A MAI SZÁMBAN: A* országgyűlés pénteki ülése (2. o.) — MegkecdMMt • Francia Kommunista Párt választási hadjárata (2. o.) A minisztertanács ütése (2. o.) — Megtisztul as Állatfor- sfalral Vállalat az ellenségtől (3. o.) — A mágoesf gépál­lomás pártszervezete segítse továbbra is a falusi pártszer­vezeteket — de a maga hibáit is vegye észre {3. o.) — A pécsbáiiyatelepi fiatalok csak papíron versenyeztek a küldiitltér lek ez let tiszteletére (3. o.) — A Magyar írók Szövetségének 1. kongresszusa után (4. o.) > VUÍ. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ÁRA SO FILLER_________________________________________________________SZOMBAT, Ht.,1 MÁJUS 1» Pártmegbizatásskkal neveljük elvtársainkat Fokozzuk a fémgyűjtés eredményeit! A Pártkongresszus határozatainak, felemelt ötéves tervünknek végre­hajtása, az élesedő osztályharc, a békéért folyó küzdelem, mind pa- rancsolóan megkövetelik pártszer­vezeteinktől, hogy az eddiginél is sokkal jobban összpontosítsák fi­gyelmüket a pártmunka megjavítá­sára. Elnélkül nem tudjuk jól meg­oldani a magunk elé tűzött nagy feladatokat. A Pártkongresszus óta megyénk­ben is nagy lépést tettek előre párt- szervezeteink a pártmunka hiá­nyosságainak felszámolása felé. Még nem kielégítően ugyan, de ja­vult a tag- és tagjelölfelvételi mun­ka, harcosabb lelt a népnevelők agitáció ja, a kulákok elleni harc kezd mind keményebbé, határozot- tabbá válni. Azonban ha megláto­gatjuk pártszervezeteinket és meg­kérdezzük a párttitkár elvtársak­tól: hogyan megy a munka, nem igen lehet mást hallani: ,A munka az megy, csak az a hiba, hogy sok­szor nem tudom, mit végezzek el előbb.'* Legtöbb titkár elvtárs ezt a választ adja. Miért? Azért, mert minden pártmunkát saját maga akar elvégezni, a legapróbb ügye­ket sem bízza más elvtársakra. így van Sztázics Márk elvtárs, a sze­mélyi pártszervezet szervező titká­ra is, aki elmondja, hogy a titká­ron és rajta kívül senki sem végez aktívan munkát a pártszervezetben. Ha gyűlés, vagy pártnap szervezé­séről van szó, akkor ők ketten ke­resik fel a tagokat és tudatják ve­lük az időpontot, a helyet. Persze az ilyen esetek nem ritkák Sze­mélyben és így a két vezetőségi tag, Bosnyák István és Sztázics elv­társ nem csoda, ha arról panasz­kodnak, hogy „nem látszanak ki“ a munkából, Rákosi elvtárs az ilyen hibákra is ftlhívta figyelmünket kongresz- szusi beszédében és nyomban meg is mutatta a kivezető utat. „Jól megválogatva, de bátran kell elő­léptetni az utolsó években a politi­kai munkában vagy a termelésben kitűnt elvtársakat és olyan felada­tokat kell rájuk bízni, melyeket megfelelő támogatással el tudnak végezni s melyek megoldása köz­ben tovább fejlődnek." Ez a gya­korlati életben azt jelenti, hogy , Bosnyák és Sztázics elvtársak is fokozatosan vonják be elvtársaikat is a pártmunkába. Ott van Miáto- vics Marián elvtárs, aki már ezévi tojásbeszolgáltatási kötelezettségé- , nek 100 százalékig eleget tett, vagy | Boczánovics Márk elvtárs, 12 hol- 1 das kőzépparaszt, aki a közelmult- I ban kérte tagjelőltfclvételét a párt- szervezetbe, Bízzák meg őket párt­munkával és tanítsák meg őket is dolgozni, vezetni, irányítani. És így i fokozatosan. Ne legyen a pártszer­vezetnek egyetlenegy olyan tagja sem, akit valamilyen pártfeladattal ne bíznának meg. Ez annak a mód­ja, hogy a- pártmunka ne egy-két vezető elvtársra háruljon, hanem az egész tagságra. Pártszervezeteink igen fontos feladata a tagság pártmegbízatással való állandó ellátása. Ez egyik leg­jobb módszere annak, hogy a párt­tagok fejlődjenek, a tagjelöltek ne­velését pedig meggyorsítsuk, hogy minél előbb áldozatkész harcosok váljanak belőlük. Hogy milyen ha­talmas jelentőségű a pártmunka megosztása egy pártszervezeten be­lül, azt bizonyítja a pécsbányatele- pi aknai pártszervezet példája is. Minden szinten, minden fejtési csa­patban ott van a pártcsoport-fele- lős, aki a pártszervezet előtt sze­mélyileg felelős mindenért, ami körülötte történik, felelős a pártta­gok és a pártonkivüli dolgozók ne­veléséért. Tehát a megbízatás ma­gával hozza az egyéni felelősség növelését is, szorosabbra fűzi elv­társaink kapcsolatát Pártunkhoz, egyszóval a pártmunkával való megbízatás mindig nagyobb felada­tok megoldására, fokozottabb ál­dozatvállalásra serkenti az elvtár­sakat az előttünk álló nagy felada­tok végrehajtásában. Pártszervezeteink vezetői nem elégedhetnek meg azzal, hogy van egy népnevelő gárda és ezzel min­den el van intézve. A tapasztalat azt bizonyítja általában, hogy párt- szervezeteink népnevelői örömmel és büszkén vállalják azt, hogy ők Pártunk politikáját ismertessék. De ha megkérdezzük tőlük, hogy mi­lyen pártmunkát végeznek ezen kí­vül, sokan erre már nem tudnak fe­lelni. Miért? Talán azért, mert ők nem akarnak aktívan bekapcsolódni raás területen is u párímunkába? De igen, csak az a hiba, hogy párt- szervezeteink vezetői általános fel­adatokat bíznak rájuk, olyanokat, hogy „agitáljanak" Pártunk politi­kája, a béke ügye mellett, stb. A hiba tehát ott van, hogy nem bíz­nak a népnevelőkre — számos he­lyen, különösen falusi pártszerve­zeteinknél — konkrét feladatokat. Pedig akad bőségesen minden párt- szervezetben. Csak egy példát a sok közül: pártszervezeteink előtt egyik legdöntőbb kérdés ma a párt- szervezetek új harcosokkal való megerősítése. A népnevelőket, ak­tívákat külön-külön bízzák meg né­hány dolgozó tagjelöltté nevelésé­vel. Úgy, mint Pécsbányatelepen, az aknai pártszervezet vezetősége már hozzá is fogott ehhez. Vati György népnevelő például, felelős Kuszig Henrik DISZ-ifi neveléséért. Ku­szig elvtárs még csak 17 éves, de már alig várja, hogy 18 legyen, hogy kérhesse tagjelöltfelvételét. A Pártkongresszus határozatait csak akkor tudjuk megyénkben is jól végrehajtani, ha pártszerveze­teink vezetői sokkal bátrabban tá­maszkodnak a tagságra, megbízzák az elvtársakat pártfeladatokkal és ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy Pártunk még nagyobb hajtó­erejű motorjává váljék a szocializ­mus építésének. Nagy ünnep volt Szabadszentkirályon (A Dunántúli Naplóban néhány nappal ezelőtt lelepleztük Bartos- nét, az egyik ezabadezentkiiályi tszcs volt párttitkárát, aki bábás­kodott a faluban, a kulákokka! barátkozott, elnyomta a bírálatot, a dolgozók hangját. Az alábbi le velet most kaptuk Szabadéként- királyról.) Nagy ünnep volt Szabadszentkirály dolgozó paraszt.jni számúra a pün­kösd előtti szombat. Este pártgj/ülés volt c községben. A pécsbagotaiak is mind rendre eljöttek, mert olvasták már Ők is az újságban, hogy a Párt nem engedi tovább Bartosné kiski­rálykodását. Megérezték erejüket, amit a, Párt adott és élni akartak jogaik­kal. Bartosnét a pártszervezet tag­sága azonnali hatállyal kisöpörte a Párt soraiból. Hiába, próbált most már fenyegetőzni, hiába telefonálga­tott jobbra-balra, a hazugságai mát nem segítettek rajta. Megérettük « Párt, a mi hatalmas Pártunk erejét és kisöpörtük őt.’ Szabad szentkirály dolgozói most új munkára készülnek, meg akarják nyerni a jobb termésért folytatóit nagy és szép csatát, Bányászaink a széncsatában, mi pedig a mezőn fog­juk a harcol diadalra vinni, mert már megszabadultunk a kölönctől, a kis­királytól. Dolgozóink követik a Párt szavát, bíznak benne, bíznak a mi bölcs, szeretett vezérünkben, Rákosi elvtársunkban. NAGY ISTVÁN NÉ levelező, Szabadszentkirály. A SÁSDI JÁRÁS úttörőcsapatai lelkesen gyűjtik a fém­hulladékot. Abaligeten is megindítot­ták a fém- és vasgyüjtési versenyt. A csapatokon belül a rajok is kihívták egymást versenyre, és máris értek el eredményeket: 17-ig 125 kiló vasat, 17 kiló rezet, 85 kiló öntöttvasat, 17 kiló bádoglemezt és 45 kiló üveghulladékot gyűjtöttek össze. A MOHÁCSI TANULÓVAROS fiataljai lelkesen készednek vasárnap­ra, amikor hétszázan mennek majd ki hulladékfémet gyűjteni. Mohácson a DISZ aktívan kiveszi részét a gyűjté­si munkából: a város DISZ fiataljai négy brigádot szerveztek, az ÁMG DISZ-szervezetén belül két brigádot szerveztek, a szigeten pedig még két brigád alakult. A SOPIANA GÉPGYÁR hat ifjúsági brigádja 18-ig 45 tonna vasat, két mázsa bronzot, és 50 kiló alumíniumot gyűjtött ősze. A brigá­dok nem elégszenek meg eddigi ered­ményeikkel és további sikereket akar­nak kivívni a fémgyűjtés terén. A DOHÁNYGYÁR dolgozói a fémgyűjtés során vasból három tonnát, gumiból 25 kilót, üveg. bői 1 mázsát gyűjtöttek össze, míg selejtpapirból 20 mázsát, bőthulladék- ból 50 kilót adnak át a hulladékgyűj­tő szerveknek. A SZERÁRUGYÁR DISZ-fiataljai 20 mázsa vasal gyűjtöt­tek. A ZSOLNAY-GYARBAN 3 tonna vashulladék gyűlt eddig ósz- sze, míg a Bőrgyárban 64 mázsa pén­tekig az eredmény. A városi tanács fiataljai papírhulladék gyűjtéséből vet­ték ki szépen részüket. Eddig hat má­zsa papirt gyűjtöttek össze. A MAGASÉPÍTÉSI VALLALAT semmi eredményt nem ért még el. Arra hivatkoznak, hogy pécsi terüle­tükön nincsen vas. A Kesztyűgyár sem tudott még semmiféle fémhulladékot összegyűjteni. Nézzenek körül ezek­nek a vállalatoknak a dolgozói alapo­san a portájukon, egész biztos, hogy tetemes mennyiségű olyan hulladékra akadnak, amely népgazdaságunk szá­mára még nyersanyagként jó! felhasz­nálható. A PÉCSI JÁRÁS területéről olyan jelentések érkeztek be, hogy: ,,A mozgósítás az ócskavas- gyűjtéssel kapcsolatban megtörtént." Ennek a ,,mozgósítds”-nak eredménye azonban sehol nem látszik, mert a já­rás gyűjtő szervei még azt sem tud­ták megmondani, hogy mennyit áyf'i- töttek, vagy gyüjtöttek-e egyáltalán. A pécsi járás DISZ bizottsága igye­kezzék konkrét, áttekinthető képet nyerni a hulladékgyűjtés menetéről járása területén, hogy a jól gyűjtő községek tapasztalatainak segítségével valóban mozgósíthassa a lemaradókat. A SÁSDI JÁRÁS DISZ-SZERVEZE- TEI A FÉMGYŰJTÉS JÓ ELVÉG- ZÉSÉVEL IS KÉSZÜLNEK A VÁ­LASZTMÁNY MEGVÁLASZTÁSÁRA A megye területén lelkesen folyik a fémgyűjtés. A gödrei DISZ-íialalok is méltóan kiveszik részüket ebből. Versenyre hívták ki a sásdi járás összes DISZ-szervezeteit a fémgyüjté- si héten. A gödrei DISZ-fiatalok meg. értették a fémgyűjtés jelentőségéi. Ót brigádot szerveztek, melyek a házak­nál végzik a fémgyűjtést. A brigádok versenyben vannak egymással, melyik brigád fogja elérni a legjobb ered­ményt. Május 20-ig 100 százalékban teljesítik fémgyüjtési előirányzatukat. A fémgyüjtési verseny sikeres elvég­zésével is készülnek a DISZ választ­mányi értekezletre, mely május 27 én lesz megtartva a sásdi járásban. Farkas Gyula Illés István DlSZ-títkár. versenyfelelős. A nagymúnyoki bányászok vezetnek Nagymányok — Komló párosversenyében Ez év március 30-án a Komlói és Nagymányoki Szénbányák dolgozói párosversenyre híviák egymás:. A pá­rosverseny május 1. tiszteletére indult és egész évre szól. Mindkét bánya­üzem elkészítette a párosversenyben eltért eredményeik kiértékelését. A vállalás első pontja az volt, mind­két üzem az operatív tervelőirányzatát túlteljesíti. Nagymányok a vállalásnak ezt a pontját 103.0 százalékra, Komló 00.7 százalékra teljesítette. A vállalás második pontja szerint az igazolatlan mulasztást 15 százalékkal csökkentik. Nagymányok 100 7 százalékra, Komió 30.4 százalékra teljesítette ezt. A 100 százalék alatt teljesítők szá­mának csökkentésében ugyancsak Nagymányok vezet, mert a vállalás­nak ez! a pontját 109.9 százalékra tel­jesítenék, mig Komló csak 82.4 száza­lékot ért el. A sztahanovista szinten termelő dolgozók számának emelésé­ben a vállalást nem teljesítette egyik bányaüzem sem. Nagymányok ebben a versenypontban 71.0 százalékot, Kom­ló 62.5 százalékot ért el. Az önköllségcsökkenlés területén a fajlagos bányafa fogyasztás csökken­tését vállalta mindkét bányaüzem. Nagymányok 13 000 forint. Komló 30.000 forint értékű megtakarításra lett felajánlási. Nagymányok a páros- verseny során 10.030 forint értékű bá­nyalát takarítóit meg, arai a vállalás 77.1 százaléka. Komló 19.935 forint értékű bányafát takarítóit meg, ami a vállaiás 60.4 százaléka. Az elektromos áram megtakarításban Nagymányok messze túlszárnyalta a vállalását, 213 százallékra teljesítette felajánlását, mig Komló ezen a területen nem haladt előre. A verseny végeredményeként jelen­leg Nagymányok vezet a párosverseny­ben négy ponttá,!. A pontozás a :úl- íetjesítésre vonatkozik. A komlói bá­nyászoknak ugyancsak jól kell doi- gozniok, ha lie akarják hozni lemara­dásukat. Ne hagyják magukat meg­előzni a nagymányok iák tót. Újból pávosvevnenyre hívták u uaggymÚHyokiak n komlóinkat A Nagymánycíci és Komlói Szénbá­nyák között folyó párosverseny elt-ő határideje befejeződött, Nagymányok került ki győztesen a versenyéből. Most újabb versenypon|okbnn megállapítot­ták a verseny további feltételeit. A nagymanyoki bányászok párosverseny- re hívták ki a komlóiakat. „Mi, a Nagymányoki Szénbányák dolgozói, a béketábor őrének, a magyar nép szeretett barát fának, Sztálin elv. társnak 72. születésnapjára vállaljuk. hogy a Komlói Szénbányákkal kötött és május f-el befejezett párosversenyt ötéves tervünk második évének sikeres befejezése érdekében 1951 december 31-ig meghosszabbítjuk. Minden tőlünk telhetőt megieszünk, hogy a széhder melés fokozásával helyt álljunk~a be. ketábor ránkeső szakaszán. Vállaljuk: 4 1951. évi termelési tervünket decemben 21-ig befejezzük és terven felül 5.000 tonna szenet adunk népgazdaságunknak. 'jy Az igazolatlan müszakmulasz- fások számát — az áprilisi hó* iiapo| alapul véve — 10 százalékkal csökkentjük hónaponként. ■J A 100 százalék alatt teljesítők létszámát — az áprilisi hóna­pot alapul véve — 5 százalékkal csők. kentjük hónaponként. Az állatállományunk minőségi és mennyiségi fejlesztése a helyes ta­karmányalap megteremtésén és a ta­karmányozás technikáján múlik. Min­den állat részére biztosítanunk kell a természetszerű és bőséges takarmány- adagok juttatását. Elsőrendű kérdés állattenyésztésünk sikere érdekében a rét és legelőterületeink jókarban tartása, azok hozamának emelése, a szántóföldi szálastakarmányfélék na­gyobb területen való eredményes tér mesztése. A „zöld futószalag"-ot meg kell valósítanunk, melynek célja és lé­nyege az, hogy az egyes takarmány- Eéleségeket olyan sorrendben vessük el, hogy azok lekaszálást ideje és a ieltakarmányozás időszaka láncszem­ként egybekapcsolódjék kora április­tól késő őszig. Gondoljunk a téli takarmányozási időszak szálastakarmány szükségletének biz­tosítására is. Ezért zöldtakarmányunk egy részét már most szárítsuk szé­nává. Fontos a kaszálás időpontjának pon. ios betartása azért, meri a takar­mányféleségek, ha már elvirágzottak. úgy a bennük lévő keményítő és fe­hérje tápértéke csökken, a növények szára eldurvul, megfásodik, nehezebb a rágásuk és nehezebben is emészí- hetöek. A kaszálás időpontját a le­kaszálandó takarmányok virágzás: időpontjához kel! igazítani. Mivel állattenyésztésünk fejlesztése nagy és komoly feladatokat állít elénk, ezért arra kell törekednünk, hogy a megtermettéit takarmányo­kon kívül vegyünk igénybe minden Az április hónapban sztaháno- * vista színien termelő dolgozok szántál 10 százalékkal emeljük minden hónapban. ■ C Az évi átlagos önköltségünket december 3i-ig három százalék­kal csökkentjük. Ebből az alkotmány ünnepéig másfél százalékot teljesítünk. A A me!egcsákányváltást' a Bá. V*» nyász-Nap ünnepére, szeptem­ber 2re bányaüzemünk minden mun­katerületén 100 százalékban megvaló­sítjuk. Bék Mihály .Sípos Antal pártlitkár vállalatvezető Sziklai József term. oszt. vez. A Komlói Szénbányavállalat bányá­szai a fen'.i versenykihívást elfogad­ták. rejtett tartalékot, takarmányozási le­hetőséget. Gyüjtsünk össze mindenféle zöldtakarmányt, az árokparti töltése­ken termett füveken kívül a beltelkek és sportpályák gyepezetét is kaszál­jak le, szárítsuk szénává, vagy pedig ha erre nincs megfelelő időjárás, úgy silózzuk be. Körültekintéssel végezzük a széna- száritásokat is. Ha párás, esős is az időjárás, nyugodtan kaszálhatjuk ta­karmányunkat szénakészítés céljára, de gondoskodnunk kell szénaszárító berendezésekről. Nyársas szénaszáritás esetén egy kataszteri holdra 240—260 darab 2— 2.5 méter magas nyársakat helyezünk el a lekaszált területen és ennek ol­dalágaira rakjuk a zöld rendet. Kedvező időjárás esetén a széna- szárítást lehető legkevesebb forgatás­sal és a legrövidebb idő alatt végezzük el. Jó szénái akkor készí­tünk, ha az három nap alatt megszá­rad, zöld színű marad, és nem pereg le a levele. A jó zöld széna szárító, sát az úgynevezett ,,Kund"-féIe széna- szárítási móddal valósíthatjuk meg, mely eljárás abban áll, hogy a rend­ben levő fonnyadt takarmányt gereb- lytvel magunk felé húzva felhengcr- getjűk 45—50 cm átmérőjű hengerek­be. A hengereket félnaponkint át kel' fordítani, hogy az alsó része kerüljön felülre, a felső része a talajra, ezzel a kiszárítást egyöntetűvé tesszük. A szálastakarmánv szakszerű kezelésével, elkészítésével növelhetjük a mennyiséget is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents