Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-13 / 110. szám
6 ÜÄPLÖ mi MÁJUS 13 A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ TÁJ SZÍNHÁZÁRÓL Nagy fejadagok hárulnak egvre sré- íeseckk fejlődő kuHúrforradalmunkban a péosi Netmz«ti Színház dolgozatra. A színpadra kerülő darabok helyes megválasztása, a lelkiismeretes ,jó előadások. a közönség tetszése mutatja, .hogy 'a színház jó úton jár és előadásaivá.! komolyan támogatja kulturális életünk fejlődését. A pécsi előadásokon ‘ül azonban vidékre'is elviszik a szín. ház művészei a legjobb darabokat. Egész: Baranyát végigjárta például Möllere Tartuffe-je és olyan ■tikért aratott a kis vidéki kultúrhazak színpadain, amilyenre maguk a színészek sem számítollak. A Mélyszántás hatása is könnyen mérhető voll: ahol a darab járt — mint Mágocson — rgy_ ■ilerrc felugrott a térmeiöcsopórtba jelentkezettek száma. A dolgozó parasztok a szövetkezés' előnyeit felismerve, a kulákot a valóság tükrében látva. ver. senjfve írták alá a belépési nyilatkozatokat. A tájszínház az utolsó hetekben nem prózával, hanoin zenekari haujjverseny- nyel és ezt kibővítő színes műsorral járta és járja a vidéket. Minden délután elindul az autóbusz a színház kiskapuja, elől cs esővel, sárral nem törődve viszi a zenészeket és a színház művészeit falvaink felé. Sok akadály, sok nehézség,gátolja a művészek mun. kaját: hideg, apró színpadok, öltözők hiánya, rossz függöny és ezt lehetne még sorolni egy darabig. Azonban minden nehézséget lekiizd a kullúrautó ittasainak lelkesedése, az ügy szeretető • és nem utolsó sorban az a-d erőt a színészeknek a nehézségek lebírására, hogy a falvak lakói minden szám után hosszantartó, lelkes tapsaál köszönik meg a kulturális segítséget. •A kapcsolat tehát megvan a színészek1 és a közönség között, azonban »okkal szorosabb, sokkal elevenebb kapcsolatra volna szükség, mint a meleg fogadtatás, a forró siker. Fel kellene használni ok a helyi kulfárcsopor. toknak az alkuimat, hogy a színművészektől problémáikra megoldást kérjenek, hogy szakkérdésekben kikérjék a vendégek véleményét. De az előadás kezdete elölt, a szünetekben, a darab végén a ’színészek is lémehetnének a nézőtérre, megismerkedhetnének a falu dolgozóival, a helyi problémákkal és felhasználhat. pák az így nyert — és valószínűleg igen gazdag — élményanyagot művészi munkájukban is. Csütörtökön Sásdon járt a ku'ltúr- autó, de a szíriház dolgozói gazdasági ügyeken kívül semmi mást nem beszéltek meg a sásdiakkak Pedig ott ültek a nézőtéren a gépállomás dolgozói, traktoroslányok, dolgozó parasztok, fiatalok, öregek szépszámútól — vabr menyfüktől értékes útmutatást kaphattak volna a művészek egy.egy alakítás megformálásához. A dolgozókkal való baráti beszélgetések, az „élet szereplői nek" közeli megismerése segít majd kiküszöbölni a pécsi Nemzeti Színház művészei egyrészénél még mindig Ütött megnyilvánuló mesterkéltséget. A nézőkkel való kapcsolat felvételével egyenrangú a vélemény cédulák felelevenítése. Néhány héttel ezelőtt még vitt magával a táj színház közvélemény- kutató lapokat, melyeken a néző kifejthette véleményét a darabról, a rendezésről, a szereplőkről és az esetleges hiányosságokról. Nagy szükség lenne ma is ezekre a véleményekre, hiszen a nép színházának a dolgozók véleménye és irányítása szerint kell működnie. Igen sok jó kezdeményezés, helyes bírálat, jött felszínre ezeknek a vélemény-céduláknak a Segítségével; ezek. nők a véleményeknek a felhasználásával komolyan javíthatták munkájukat a színház dolgozói. Igen sok cédulán,' szinte valameny. nyin Szerepelt <éz a mondat: Jöjjenek el hozzánk máskor is!" -— A színház szívesen eleget is tesz a kévésnek és nem egy olyan község van Baranyában, ahol nem egyszer ós nem is kétszer fordultak meg a tájszínház művészei. Persze ez helyes, ha ugyanabba a faluba többszőr, akár havonta is. levisszük a haladó művészet remekeit- A helytelen az. hogy ugyanakkor vannak falvak, amelyek hiába vágyakoznak színház után. soha nem veri fel útjuk porát a tájszínház autóbusza. A táj színháznak az elkövetkező évadban okvetlenül meg kel találnia a megoldást, hogy minél több községbe vigye el a kultúra, a művészet lángját, segítse a helyi kultűrcsoportckat még akkor is, hu ez magával vonná azt, hogy ugyanabba a községbe kevesebb szer jutnak ki. Egy látogatásból is már sokat meríthet egy,-.egy község, ha a színház hasznos. építő, a kultúrforrada-lom ügyét, a szocializmus építésének ügyét támogató darabot visz magával. A Mélyszántá a kulákok elleni harc szükségességére figyelmeztette a falu dolgozóit, a Tar" tuffe a klerikális reakció, az álszent kártevéseire hívta fel a község figyelmét. Az új műsor, a zenekari hangver seny is hasznos. Szinte tálcán viszik ki a művészek falura Csajkovszkij. Liszt. DunajevSJÍíij. Strauss. Offenbach legszebb melódiáit, az orosz népzene legcsillogóbb drágaköveit. A kulturális táp léi ük közé azonban romlott étel is került! A zenekari hangverseny körítéseként előadott műsorban olyan darab is helyet kapott, melyet a legsötétebb horthysta kabaréban is csak félve mer. i előadni silánysága és végtelen ostobasága miatt- „A dadogós" című ..villámtréfa” — nem tréfa! Komoly hiba ennek a jelenetnek az előadása falun különösen, hiszen kul/úrcsopori jaink példaképüknek tekintik a Nemzeti Színház művészeit nem csak színjátszás, hanem darabválasztás szempontjából is. Mit szólna a színháznak bármelyik művésze, ha a kultúrversenycn — melyen résztvesznetk. mint a zsűri tagjai hasonló ..művel” lépne fel egy kul- túrcsoport? A kérdésre a válasz nyilvánvaló! Keményen bírálnák azt a csoportot, amelyik ilyen fércmüv-el merne előhozakodni. Olyan vidám jelenetet kell beépíteni a műsorba a táj színháznak, amely nem csak olcsó neveltetésre tör, hanem tanít is. Nem kétséges, hogy a színház művészeinek lelkesedése, ahogy eddig legyőzte az akadályokat, úgy segít kiküszöbölni majd az apró hiányosságokat is. Biztosíték erre az a szeretet, ahogy a színészek ,,tájra mennek" és ahogy a falvak dolgozói fogadják őket. Biztosíték erre a színház pártszervezetének eddigi jó munkája és az a jó, közösségi szellem, mely a pécsi Nemzeti Színház dolgozóit áthatja. A hiányosságok kiküszöbölése után pedig még erősebb támaszt nyer a tájszínház munkájában kultúrforradalmunk, G. L. LŐ GYAKORLATOM A májusi nap már szikrázva ragyog és meleget is ád. Széthinti a tavasz a rügyező fákra lágy, vidám mosolyát. A szél sem zordan, hidegen fütyül — inkább tán kedveskedve fuj • s az álmából ébredt hajtás nyújtózkodva a föld alól kibúj. A gazda szemével nézem a vetést. Az én kenyerem érik, a traktor nekünk szántott mélyre a földön a határban végig. A mi kezünk nem az ekét taTtja, jó fegyvert ragadott: Mi vigyázzuk a zsenge mag növését, az épülő holnapot. * Nem remeg a kezünk, a szemünk sem rebben Szívünk félőn nem ver. A vállunkhoz simul és forró arcunk hűsíti a fegyver. Egy pillanat még ... Aztán tfiz! S a szó büszkén hagyja el a szájat: Megremegnek belé a Wall Street urai; „Három lövésből három találat!" KÖVESDI JÁNOS tisztiiskolás f! a; Ií £ A í A l A’ Í! ét i8 ír ..az iskoláért szívesen hozunk áldozatot is'' Kedves Szülők! Hozzátok szólok, akiknek gyermekei most végzik az általános iskola VIII. osztályát. Két fiam van. A nagyobbik a Műegyetem építészmérnöki karának hallgatója, a kisebbik most végzi a pécsi Építőipari Technikum 1. osztályát. Az építészet iránti vágyat a nagyobbik fiam ébresztette fel benne. Nagyon örült, amikor az Építőipari Technikum tanulója lehetett, mert minden vágya az vol t, hogy7 öl éves tervünk, szocializmusunk megvalósulásáért az építőiparban dolgozhasson. Szerte az országban folyik a munka, új házak, új gyárak épülnek és épül Dunapentele, Komló: új szocialista városok. Boldogan állapítom meg, hogy a mi fiaink és leányaink építik. Az érvényesülés útja nyitva áll minden fiatal előtt. Én nagyon őrülök, hogy fiaim az építészeti pályát választották. A Szülői Munkaközösségnek aktív tagja vagyok s így gyakran voll alkalmam látni az1', a szereletet és segítőkészséget, amellyel az iskola nevelői a mi gyermekeinket nevelik és tanítják. Az iskola ma a dolgozók gyermekeié. Tanulószoba, menza, korrepetálás segíti őke' a jobb eredmény dlérésében. A napokban néhány édesanyával ellátogattunk az ív kólába. Megnéztük a tanulószobákat és meglepett, hogy milyen csendesen és mennyi igyekezettel dolgoztak as tanár felügyelete mellett. Nemcsak gyenge tanulók járnak be délutánonként, hanem a jobbak is. Egyik gyermek oroszt tanul!, másik kémiát, azután ábrázolót, magyart. készülték másnapra. Elmondták, hogy nagyon szeretik az építészeti pályát és örülnek, hogy tanulhat naka Éreztem, hogy ez az iskola a mi iskolánk, s ebben an iskolában öntudatos, szocialista embereket nevelnek. Hálával és szeretettel gondolok Pártunkra azért a sok segítségért amivet lehetővé teszi, hogy gyermekeink busz» nos építői lehetnék népi demokratikus államunknak. Hgj) érzem; minden szülő nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy ezért az iskoláért szívesen hozunk áldozatot is. szívesen hozzájárulunk a tanulószoba, a menza, a kok- légium fenntartásához, mert ezáltal még több munkás <■* dolgozó paraszt gyermekének tesszük lehetővé a továbbtanulási. Kedves szülők, arra kérlek titeket, hogy küldjétek gyermekeiteké* az Építőipari Technikumba, meri építőiparunknak sok-sok kiváló szakkáderre van szüksége. WAHL KÁROLYNÉ bányászasszony, A városi levéltár Diploma sorozatában 124 es szám alatt fekszik egy 1704 február 1-én kelt' levél, melyet a Pécs alá érkező kuruc sereg parancsnoka, Sándor László ezredes írt. Ebben 11. pont alatt felsorolja azokat az értékeket, melyeket hadi-sarcként vetett ki Pécs városára. A 250 éves okmány nyomán írjuk meg e história lefolyását Kr-erpény januári napok voltait, már a kora alkonyat kor lezárták Pécs város falainak kapuit. Éjszakánként a. Dráva jegén át ólálkodott farka*- csordák elnyújtott vonítása hafíattseott- be <i város fotel mögé. Pécs 2.500 lakója, hallgatta, az ár- födi nádasok felől üvöltő dalárdát. . !704 ével írtak éltkor, a huruc-htbtmc harcok esztendejét. Híre járt annak, hogy Rákóczi hadai előretörtek a Röltöny felöl Horvátországba is. , Ezen a januári estén váratlanul elhallgattak a farkasok. Ennek kfüönös okának kelleti tennie. A féli dérben csillogó csendes, mozdulatlan ár padi mezőkön éjféltájban mintha huUámzani kezdett volna, valami, aztán fellobbant az ezüst réten egy mélytüzii láng, a Postavölgynek nevezett út tájékán, Egyre-másra kigyulladt a, többi is. mintha az ’árpáéi’ nádasok láptüzei lángoltak volna fel. A Göncöl rúd ja jóval éjfélútánra fordult, amikor felzengett egy tárogató hangja: ..Te rogy * legény Tyukodi pajtás .. .1 pécsiek közül sokan tümukbcd ébredtek. A városfal kapitánya őrségével már a, siklósi kapu tornyában clhplyezkede.it. ahol óvatosságból kioltották az olitjlrímpákát. Egyszerre döngve /roppant «, városkapu tölgy faajtajának vaskapcsa.. Az érkező idegen fáradtan újságolta, hogy kurucok érkeztek « város alá Mibó.ildr felől. Az éjszaka nyúgtrüamd telt cl a felébredt s virrasztó városban. Az emberét: a síkság felé figyeltek, ahol az apró tüzek lassan, lassan beolvadtak a felvörösödő hajnalba. Másnap reggel február elsején, három lovas közeledett a városhoz. A kapu előtt kfírtjeUól bebocsájtást kértek. Szabit fa és karabély nélkül érkezett'katonai küldöttség volt ez. A városbeliek felnyitották a külső ajtókat. ^ belsőket azonban nem s így a lovasok a kaputorony boltívében maradtak. Csontos, során?; fickók 'voltak, arcukon, kezükön alig brfonadt sebhelyekkel. Hajukat, hosszú, vékony rarkocsba fonva vállukon hordták. Piros bársonysöveget viseltek, olyat, mint vezérük. a nép fejedelme. hes. felvidéki' tájszólással mondták el, hogy Rákóczi fejedelem, vitéz ezredese, Sándor László levelét hoztál: a tanácsnak. Megvárták tehát a zárod lerr.di’sot, mely nemsokára jött is ét: tti/v/áTanuljunk haladó hagyó Hiányain k ból A HÍVOGATÓ Veti hozta a. város selyem zászlaját (ez a zászló ma is megvan, a levéltárban őrzik) ezzel is ki- hangsúlyozva a pillanat ünnepélyességét. Magyarul szóló pecsétes levelet, a városbíró hangosan olvasta. a többiek némán hallgatták. A kuruc, ezredes hadisarcot kért, hogy annak fejében megkímélje azt a várost, mely császári hadakat hírt, feku falni mögött. A 11 pontban felsorolt, kívánságok igen súlyos terheket jelentettek volna a városnak. Különösen súlyos volt a második pont: hat nyuszi prém sapka, .12 párducbőr. 40 farkasbőr. hiúzbélésck, 12.000 kócsagtóll. Harmadik pont: 2000 pér' pisztoly, karabélyokkal együtt. Negyedik pont: ötvenezer forintok, ötödik ftont: 1000 kalpag, 2000 pár karmazsin csizma és kesztyű. Nyolcadik pont: 1000 nyereg alá való pokróc. Tizedik pont: 2000 bocskor. A tanács tagjai összenéztek, a néma tömeg ‘‘előtt. Ennyi kincsről még u mesében sem olvastak. A városbiró komor, fojtott hangon válaszolt a küldöttségnél;: ' Mondjátok meg intéz ezredes uratncknnk, hogy a város válaszát szintén küldöttség viszi majd a táborba.’ A három lovas elvágtatott és helyükbe néhány óra múlva három gyalogos pécsi küldött képviselte a várost.. Vezetőjük csak egy csomagot vitt a kezében, mely arrmyz.sinárral volt átkötve. Szónokuk a vitéz kuruc ezredes előtt röviden így vázolta a pécsi helyzetet, a tábori élet diplomáciai nyelvén: 1. A fene, tart fafai között császári katonát,, de nem Pécs. Ami kevés volt, az is Mohácsra húzódott a főraktárak védelmére. 2. A 11 pont nagyon szép. de Pécs lakói is éppen ezeket akarták kérni a szegény népet támogató kuruc seregtől. A pécsieknek csak kesztyűjük twt, amit, tenyerükre kéregből rakott a nehéz munka. ■7. A városban, élnek felvidékről telepedett magyarok, akik ismerik ti vitéz ezredes kedves családját s ezeknek asszonyai eme kis csomagban szeretettel küldöttek az ezredes úr feleségének egy skarlát szoknyát és égy gránát blúzt, melynek selymét még a törökök fontál;. ' A kuruc ezredes hatalmasat pödrötf ha,jászán és átvette a csomagot gzzal, hogy köszöni felesége nercben. Ha nincs császári katona a városban, akkor a hadisarc fenékig tárgytalan. A fellélekző boldog pécsi küldöttségei a harsányt Kopasz-hegy bórával búcsúztál tál:. Utolsó szóban a pécsiek egy olyan furulyái kértek, amely oly szépen zengi a Tyukodi pajtás skáláját. A küldöttség egy régi, elnyűtt tárogatót ho- j zott. magával. Másnap este már a szederkényi dombokon \ villogtak az apró tüzek. A mohácsi sóraktárak felé vonult el a kuruc sereg. Hét esztendőt ugrott az idő. 1711- bon ií-runk a XVIII. század nagy magyar szabadságharca elbukott, — A rágymajtényi síkon császári rendelet re a. halomba rakott kuruc fegyverek és zászlók mellett a magyar szabadság hívogatóját, a tárogatókat is elégették. Tudták, hogy a lélek töretlen maradhat, ha a fegyvert ki is veszik a harcos kezéből. El akarták pusztítani a tárogatókkal együtt a magyar dal, a szabadság reményét i-. Pécs pirosában selyembe takargatva őrizték Sándor László kuruc ezredestől kapott tárogatót. A pécsiek tudtak a nagymajtényi tűzről s a kis szerszám, az elnémult, hívogató — ereklye lett. Egy kiszolgált kuruc is letelepedett a városban és gyakran eljött megnézni a tárogatót,, l-erett süveggel emlékezve a harcok idejére. február elsején, a kuruc sereg Pécs alá érkezésének hetedik évfordulóján is ■ sokan gyűltek össze a. tárogató körül a ianácsház nagytermében. Igen vigyáztak, mert a városban éppen egy stájer császári zászlóalj tanyázott, őrt állítottak tehát a Ianácsház ablaka alá. Lassan, néma csendben kibontották sei y aula karója hé>l a tárogatót,. A vén kuruc ajkához emelte azt, mintha valahol Bojy- tyán apó táborában szólna, felzengett a tárogató: „Nagybercsényi Miklós sirdogál magában..." Az ablakon röviden, idegesen zöröglek. 777/- lotti csend lett. Valahol kimert, kemény léptek, közeledte];: esti császári járőr volt. A túli derengésben felfényírit a császáriak, feszes, fehér nadrágja és fekete vállszíja. A sdyéfnlukaró gyorsan magába rejtette a tárogatót. Egymásfelé fordullak a fejek, a kezek keményen ökölbe s torollak. Magyar, népiét ajkú és hurrái: a. császári zsarnokság egyformán elnyomott nemzetiségei kérdőn tekintettel: a városbíróra, aki nemrégen hivatalát e szavakkal foglalta st: „Egy hazában, egy családban, egyek vágyunk mi." A v iror.bfró komoran, mintha a császári zsarnokság fölötti halálos ítéletet hirdetné, a kuruc szabadságharc 'zászlóinak Rákóczi forradalmi kiáltványának szavait suttogta: — Pro libertate! — rí szabadságért! VÖRÖS MARTON Pécsi írók beszámolója az irókongresszusról A Magyar írók Szövetsége pécsi* csoportja a pedagógiai főiskola nayy„ termében beszámolót tartott az Iró- kongresszusiól. Az irodalom; iránt érdeklődő nagyszámú közönség előtt el sön-ek Csorba Győző tartott rendkívül tanulságos előadást „Mai költészetünk az Irókongresszus tükrében“ címmel. Pataki László a dráma-irodalom és az irodalomkritika kérdését foglalta össze és felhívta a főiskolásokat, hogy; foglalkozzanak még az eddiginél is többet az eszlétika kérdéseivel, mert nagy szüksége van az irodalomkritikának is tejlödő. iiatal kritikusokra. Az előadások után vita következett ennek során többek között dr.. Kotta Ferenc tanár hiányolta azt, hogy a beszámolók az Irókongresszus tapasztalatait nem alkalmazták eléggé a vidéki és rr.éginkáhb a pécsi irodalom kérdéseire. Egy másik felszólaló, Bernáth Já- nos főiskolai hallgáJo, világos okiéi, lessel kiegészítette a prózairodalomról szóló beszámolót több magyar író és irodalmi mű értékelésével. „Á magyar festőművészet mesterei“ kiállítás A Múzeumok és Műemlékek Ország go-s Központja 42 festményből álló, nagyőrtékÜ gyűjteményt állított ösz- rzc, A gyűjteményt vasárnaptól* tekinthetik- meg az érdeklődök a Pécs- Baranya i Múzeumban (Rákóczi-út 15.) A gyűjtemény a magyar festészet utolsó 125 esztendejéből mutat be- jellemző példákat és a reformkortól napjainkig nyomon követi a realista hagyományokat. „A magyar festőművészet, mesterei“', című kiállítást rövidesen második, hasonló című kiállítás követi, amely,a, realista hagyományok egy újabb gyűjteményét hozza, el Pécs város' dolgozóihoz. A Múzeumok és Műemlékek Orszá- gos Központja képviseletében vasárnap délben dr. Garas Klára, nyitja meg a kiállítást, amely marad városunkban. június 3-ig
