Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-10 / 107. szám

1351 MÁJUS 10

N R P b O

3

I'ÁK'l ÉS P A K I ÉPÍTÉS *

A Pártkongresszus útmutatása nyomán megjavult az oktatási munka Péesbányateiepen, de tovább kel! fejleszteni az eredményeket

„Biztosítani kell a Párt további egészséges növekedését, a tagság társadalmi összetételének további megjavítását, a pártonheliili derno- kráeia, az építő bírálat és önbírálat feltétlen érvényesülését, a Párt ideológiai színvonalának további emelését."

(Pártkongresszus határozatából.) Amikor a pártépilésröl esik szó párl- szcrveze’.einkben, akkor a tagság, de még vannak egyes páríveze'.öségi tagok is, akik úgy vélik:

Ha megjavítják a tag- és tagjelölt- felvételi munkájukat, új tagokkal, tagjelöltekkel erősítik soraikat, mindent megtettek a pártepítés ér- • dekében.

Nagyon fontos kérdés ez megyénkben, mert ezen a térülő én lemaradás mutatkozik. A mull év folyamán páriszer- vezeteink vezetői csak mellék-kérdés- kéül kezelték ez! a fontos munkát. Azonban rá keil világítanunk egy másik fontos feladatra, ami szervesen hozzátartozik a pártépítés kérdéséhez különösen bánj ászpárlszervezeteiuk- néi.

Psrlunket azza! is erősítjük,

ha a meglévő tagságot állandóan képezzük, poiilikui esti iskolákon emeljük elméleti színvonalukat. Hogy állunk ezzel a kérdéssel Pécs VI. körűiéiben? Mull évben kevés eredményt értünk el ag egész MESZHAKT-vonalon. Ebben a tanulási évadban, különösen a Pártkongresszus óta javulás muiat.kozik a tavalyival szemben. így tan ez Pécsbányán is.

A Pártkongresszus után 11!—14 százalékról 11J„S százalékra emelkedett a szemináriumokra rendszeresen jájók száma.

Vagyis a tagság 19 8 százaléka minden bélen rendesen felkészülve résztvesz a politikai esti iskolákon, ahol fejlesztik tudásukal, höéíiik látóköröké!. ,.Ncm is tudom mi lenne velem, ha nem jár. nők szemináriumra. Annyit tudok, ha nem képezném magamat elmaradnék, m m tudnék lépést tartani a fejlődéssel, nem tudnám elvégezni a rámbízotl [ feladaiokal." Ezeket mondja Hegyi (íuszláv vájár elvlárs. aki úgy a munkában, mint a tanulásban egyformán példamutatóan az élen jár. Hegyi elvlárs egyike a legpontosabb, a legjobb tanulója a szemináriumnak.

Sohasem hivatkozik elfoglaltságára, pedig elég sok feladattal bízta meg Pártunk.

Szakszervezeli könyvtáros, szakszerve. zrti bizalmi, Pártunk népnevelője, és emellett még bőven jut ideje másra is: a bányászzeuekarbaii játszik. így lehetne felsorolni több, mini száz nevet, akik ugyanolyan lelkesedéssel képeziki magukat, fejlesztik politikai tudásukat, min; Hegyi elvlárs. Oil van Barturz Gáspár elvtárs is, aki alig várja a .szeminárium napját, hogy elmondhassa: Mii tanult azon a héten. De nézzük iovább az eredményeket, melyet elérlek a Pártkongresszus óta Pécs VI. aknai pártszervezeteinek vezetői.

Nagyon sokáig, amikor arról volt szó, hogy be keil vonni párlpolilikai oktatásba a legény-lakásokban lakó elv- társakat is, vollak vezetőségi lagok, akik kezükkel legyintettek egyel mondván:

Abból már nehezen lesz valami, azokat nem lehel beszervezni a politikai iskolába. Az eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyítják.

A legénylakásokban lakó elvtársak éppen úgy

kiveszik részüket az oktatásból,

mint bármely elvlárs olt az. iskolában. „A múltban szerettem volna tanulni, de első volt a megélhetés. Most meg itt az alkalom, hát miért ne ragadjam meg." Ezeket mondja Baki Dezső csillés elvlárs. aki jó munkájával nemrég érdemelte ki, hogy tagjélöll.je »ehetett a pártszervezetnek.

Mit szólítok ehhez a kérdéshez 11 idősebb elvtársak, akik még njindig nem látjátok az elméleti színvonal emelésének hatalmas jelentőségét, nem érzitek szükségességét politikai tudásiok emelésének? Mit szólsz ebhez Dud. veilier István elvlárs, akiből sztahanovista vájár! nevelt népi demokráciánk, akit mini nmnkaniódszeráladó vájárt küldenek egyik, munkahelyről a másikra, hogy a náladnál alacsonyabb képességű dolgozókat tanítsd meg a fejlettebb munkamódszerekre, világosítsd fel őkei: Miért kell állandóan emelni széntermelésünkéi, miért van szükség arra, hogy tervünket teljesítsük. :últcljesítsiik. Hogyan magyarázod meg unnak a másik dolgozónak, amikor magad sem fejleszted ludasodul.

Hiába szólt a pártszervezet vezetősége, hogy jelenj meg a politikai iskolában, te egyszerűen visszautasítod azzal, hogy nein mész el a

szemináriumra.

Ez nem párlszerű magatartás. Te, aki a termelés élharcosa vagy már a fel- szabadulás óta, Pártunk joggal elvárja tőled, hogy a tanulásban is jópéldával járj az élen. Ugyancsak ez vonatkozik Horváth Lajos elvtársra is, aki kiváló munkájáért kiérdemelte az aknászi tisztséget. Horváth elvlárs, mint aknász kiváló szervező munkát végez a több- termelésért, a taggyűléseken bátran felveti a hiányosságokat, egyszóval agitál Pártunk politikája mellen. — Mi: szólnál hozzá Horváth elvlárs, amikor le a kommunista példamuta- tásról beszélsz a dolgozók közölt és egyik véletlenül felvetné a kérdést: „Te he.szélsz a kommunista példa- mutatásról, hisz hiába osztott be a pártszervezet szemináriumra, még ott sem jelensz meg." Mit tudnál erre felelni? Pécsbányatelepen is

tovább kell harcolni az oktatási munka megjavításáért.

A pártszervezet vezelői ne elégedjenek meg az elért eredményekkel. Ne veszítsék el türelmüket a Dudvcillcr és Horváth elvlársakkal szemben. Magyarázzák meg mégegyszer nekik a tanulás jelentőségét és ha kelti többször, addig még csak rá nem jönnek arra: Csak úgy tudunk lépést tartani a fejlődéssel, megbirkózni a Pártkongresszus iiltal elénk Iűzött fel- adatokkal, ha szüntelenül erősítjük Pártunkat azzal is, hogy emeljük a Párt ideológiai színvonalát.

A JUGOSZLÁV HAJÓSOK

Mohácson sűrűn kőinek ki jugoszláv hajók. amelyek áthaladnak a magyarországi Duna-szakaszon. Ezek a hajók egész más világot hoznak magukkal.

Tavaly még sűrűn hallatszott Mohácson a jugoszláv hajósok hang- ja. hol burgonyát, hol kenyeret, vagy más élelmiszert vásároltak. Senki nem tiltotta meg nekik. De megtiltották a fasiszta diktátorok, nem szállhatnak partra a jugoszláv hajósok, — ne lássák, hogy nálunk másként cinek az emberek, ...

Az ilyen tilalmak nem tudják bekötni a jugoszláv hu jósok szernél. Amikor egy jugoszláv vagy más nemzetiségű hajó kiköt a mohácsi kikötőben, a nemzetközi egyezmény értelmében pénzügyőrök mennek a hajóra és végig kísérik ~ magyarországi. útszakaszon. A kíséretet a hajó köteles ellátni szükséges élelemmel. Gelencsér Imre és ltadó Lajos, — még sokan mások is utaztak, mar így. Az ,.élelem“, amit a jugoszláv hajón kapnak, egy kis bab, vízbe főve, ha olaj van benne, az „ünnepnek“ számít. A magyar pénzügyőröknek „pótlást“ kell vinni; hogy . a hiányos élelmet kigészítsék — de a jugoszláv hu jósoknak nincs mivel pótolni.

Tito és bandája minden eszközt megragad, ho'J’J „elnémítsa“ az embereket. Kedden a reggeli órákban tör ' ' d: Egy jugoszláv hajó érkezett Mohácsra, — •Vyugat-N cmet országba tartott. A pénzügyörök a-, előírás szerint felmentek a hajóra ellenőrizni, köszöntek a hajósoknak, akik közül • sok tud magyarul. A köszöntést, elfogadták, válaszoltak rá, de tovább egy szót sem szóllak. ff iába kérdezték

tőlük, mint ismerősöktől (soksze* jártak már Mohácson): hogyan

vannak, mi újság? Egy árva sző sem hangzott el tőlük, úgy lálszjk megtiltották nekik, iteli ogy punaszkódjának.

Ezen a hajón új kiadású plakát volt. A plakát fő alakja a fasiszta Tito, olajfa, a felírás: „A békét csak Tito mentheti meg." Hogy milyen Tito „béke védése“, arról mindennél világosabban beszélnek a sorozatos határ- incidensek, a magyar, bolgár, román, albán határon. így akarja megtéveszteni Tito a jugoszláv népet, miközben „békc-angyáUá“ üti magát, a népi demokráciák országhatárain provokál.

Ilyen világot hoznak magukkal a jugoszláv hajók, ilyen világban élnek a jugoszláv dolgozók, — de nem sokáig tűrik már.

A begyűjtési kötelezettséget túl is lehet teljesíteni

N

épköztársaságunk kormánya az új begyűjtési rendelet kibocsátásánál is. mint mindenben másban, a dolgozó parasztság érdekeit tartotta szem előtt. Eles határt húztunk itt is a kulákok és a becsületes dolgozó parasztok között- Az új begyűjtési rendelet ezen keresztül is bebizonyítja, hogy igazságosan van megállapítva, amikor progresszívan emelkedik a beadási kötelezettség.

Nézüzk meg egy községben konkréten, hogy mit bizonyítanak a számok? Belvárdgyulán magyar és délszláv dolgozó parasztok laknak. Itt a begyűjtésen keresztül is a délszláv kuláknak., mint ktilák van megállapítva ,a beadási kötelezettsége, nem pedig, mint délszláv nemzetiséginek Dolgozó parasztoknak, magyarnak és délszlávnak egyformán, igazságosan, holdanként és aranykoronánként kell teljesíteni beadási kötelezettségét.

P

éldául Vörös Péter délszláv kutak, jelenleg 18 holdon gazdálkodik. (A többit leadta az államnak) A földje holdanként 16 aranykorona értékű, összes beadási kötelezettsége búzakilogrammba átszámítva 138 mázsa és 34 kiló. Ebből kenyérgabona 35 mázsa 16 kiló, takarmány 31 mázsa 10 kiló búzakilogramm érték, állat- és zsírbeadási kötelezettség 67 mázsa 51 kiló, burgonya 16 mázsa 87 kiló. ezenkívül baromfi beadási kötelezettsége 40 kiló 75 deka és 570 darab tojás. Ennek a. kuláknak egy holdra eső átlagbeadása 7IÍH kiló búzakilogramm érték.

Nézzünk meg egy középparasztot. akinek ugyancsak 16 aranykoronásak a földjei. Fáj Gusztáv 12 hold és 034 négyszögölön gazdálkodik. Páj elvtársnak az egész évi átlagbeadási kötelezettsége 49 mázsa búza kilogrammnak felel meg. Ebből kenyérgabona beadási kötelezettsége 15 mázsa és 36 kiló, takarmánybeadási kötelezettsége G mázsa 94 kiló búzakilogramm, hús- és zsírbeadási kötelezettsége 18 mázsa és 50 kiló búzakilogrammnak felel meg, amit például egy 185 kilós sertéssel teljesíthet. Burgonyabeadási kötelezettsége 5 mázsa 56 kiló búza- kilogramm. Ezenkívül baromfibeadási kötelezettsége 29 kiló és 25 deka .és 390- darab tojás. A dolgozó parasztok így saját maguk is világosan látják, hogy a beadási kötelezettség nagyobb súlyát a kulákok vádlóira rakja kormányzatunk és dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségét olyan méretekre szabta, mit könnyen lehet teljesíteni. - • .‘T;

Páj Gusztáv középparaszt elmondotta azt, hogy neki az elmúlt évben búzatermésből holdanként átlagosan több. mint 12 mázsás termése volt. Ha csak nagyjából számítjuk is, a közel 13 holdas gazdának egy és negyed hold búzaterméséből túlteljesíthető a kenyérgabona, beadási kötelezettsége. Elmondotta Páj elvtárs azt. hogy a baromfibeadási kötelezettségét

is könnyen teljesíti, meri 25 kislibát nevel, ennek egy részét mcghizlalja és leadja a dolgozók államának. Elmondta azt, hogy tavaly is beadási kötelezettségéi 100 százalékon felül teljesítette, az idén is már mindent elvetett, a kukoricát is háromszor szokta kapálni és reméli, hogy beadási kötelezettségét idén is túlteljesítheti. Megnézte, hogy addig, amíg a kuláknak ugyancsak a 16 aranykoronáé- föld mellett holdanként 768 kiló búzakilogramm a beadási kötelezettsége, neki pedig 408 kiló, látja a kettő közötti különbséget.

L

átja, hogy ez a beadási kötelezettség teljesíthető, mert ebből 135 kiló kenyérgabona, 65 kiló bűza- kilogramin értékű takarmány, 49 kiló burgonya és 163 búzakilogra-mm dilates zsírbeadás jut holdanként. Páj Gusztáv délszláv dolgozó paraszt minden erejével tál akarja teljesíteni beadási kötelezettségét, mei-t mint mondotta: ahogyan minket segit az állam, úgy nekünk is segíteni kell az államot és a beadás teljesítése, hazafias kötelességünk.

Nézzünk meg egy kisparasztot. Yi- dákovies Gábor két hold és 1255 négyszögölön gazdálkodik. Aranykorona tisztajövedelmc nem 16, hanem 19 holdanként. Beadási kötelezettsége például a kulák 768 kilójához, vagy a középparaszt 408 kilójához mérve, holdanként csak 190 kiló búzakilo- grammnek felel meg átlagosan. I’t- rlákovics Gábor egész évi beadási kötelezettsége, 4 mázsa 0(1 kiló búza- kilogrammnak felel meg. Ebből 162 kiló kenyérgabona, 73 búzakilosrramm értékű takarmány. 196 búzakilogramm értékű állat- és zsír és 59 búzakilo- gramm értékű burgonya. Itt a számokat ha összehasonlítjuk egy községen belül, egy határban lévő földeknél. világosan láthatjuk a beadási kötelezettség igazságosan van megállapítva. Ezt az igazságot Páj Gusztáv is alátámasztotta, amikor azt. mondotta, hogy ennél igazságosabbal nem tud elképzelni, mert egy három- holdas dolgozó paraszt nem fizethet holdanként annyit, mint ö, közét 13 holdas- létére, ugyancsak nem fizethet ö annyit, mint például egy hústhol- das középparaszt, roéginkább nem annyit, mint egy 25 vagy annál több holdas kulák.

N

épköztársaságunk kormánya a begyűjtési rendelet meghatározásával is figyelembe, veszi a termelő- - csoportok támogatását. Belvárdgyulán például egyes típusú termelőcsoport működik. Az egyes típusú termelőcso- port tagjainak u beadási kötelezettségnél, 10 százalékos kedvezmény van.

Ezek a számok bizonyítják azt, hogy népköztársaságunk kormánya helyesen és igazságosan állapította meg a beadási kötelezettséget, amit nemcsak lehet, hanem túl is lehet teljesíteni.

Jó munkává! megtartjuk a versenyzászlót

A majsi asszonyok május 4-én este sűrű sorokban igyekeztek az MNDSZ helyiségébe. Minden asszonytárs arcán a büszkeség mosolya látszott; ez a mosoly teljesen jogos volt, hiszen az MNDSZ-asszonyok jó munkát végeztek. A jó munka eredménye az

„Hős vértől pirosait gyászlér. sóhajtva kö_ szöiítlek: Nemzeti nagylétünk hagy temetője Mohács." Szinte belebotlik az ember a költő szavaiba, elolvasása után kicsit a jelenbe rossz érzést is vált. Joggal kérdezi bárki: Hol itt a temető? Történelmi emlék, a nemzet 1526-Os porbaomlását emlékezteti — da semmi több. Azaz nem is olyan régóta történelmi emlék, mert a Jelszahadulás előtt gondoskodtak az akkori .,városatyák", hogy Mohács temető legyen, ha nem is a „nemzet; nagyiét“, de a dolgozó népé. Mohács a nagy és kispolgársúg a szabad lökés, kulák, löldesúr kizsák. mányo/ás fellegvára volt a ielszabadulás elölt. Itt uralkodott Schmidt Lajov téglagyáros és malmos, aki a „bárói" címet is követelte már népnyúzásá- crt. a zsákokba már bele is bélyegeztette, — de ..valahogy" elmaradt a cím. A Duna-parton évtizedeken út füstölt a bőrgyár kéménye, amely Drágádén és All tulajdona volt. Ez az Alt gyáros arról „nevezetes“, hogy a dolgozókat a szó szoros értelmében rugdosta. hol lábszáron, hol feljebb.

lit uralkodott meg Varga Pulcsi, a kulák, dr. Németh Kálmán ügyvéd, — aki még ma is űzi „gyermekded" játékait, — Péteri Károly,, aki erőszakkal magyarosítani akarta a délszlávokat, Sző nyi Alajos polgármester. Veilholter kulák és még sok hasonló „városatya.“ A züllés, a lejtő — ezek voltak a város jellemvonásai. Fejlődés? Ilyesmiről szó sem lehetett. Bérx. egy 1942-es polgármesteri jelentés azt állítja: „1942-ben igen nagy beruházásokat eszközöli a város“■ — később kiderül, hogy a „nagy beruházás" 704 négyzetméter járda. Volt ebben a városban két ölszáz holdon felüli, 13 száz- és ölszázholdas. 24 ölven—százholdas „gazda". Ezek intézték a város ügyeit. Ivóvíz viszont nem volt. tífuszjárvány az olyan volt hosz szú éveken át Mohácson, mint máshol a záporpső A Schmidt .,városatya" az ellen tiltakozik egy jegyzőkönyvben, hogy a cigányok, iskolába járMohács a fejlődés útján

nak. A városban megjelenő lap a 39—40-es években arról ír: „Uj szempontok a munkanélküliség kérdésében. A nyáron sokai keresők télen nem kapnak munkát." Ugyanezen az ülésen, ahol ezt kieszelték, megtagadta a városvezetés egy szegényasszony pár pengős segély kérelmét mondván: .JVem jól éli intézmény a város“ — és ugyan ezen az ülésen a segélyként kéri összeg húszszorosát szavazta meg a „vezetés" Szőnyi polgármesternek jutalomként, „jó munkája elismeréséül."

így zajlott az élet ebben a duuaparli városban és a dolgozó népnek valóban nagy temetője volt Mohács. A Selyemgyárban reggel haltól délután négyig tartott a munka, pár pengős fizetésért, All és a többi lökés fénykorát élte.

Zöld búzaléiblák között vágtat a vonat. Mielőtt befutna Mohácsra, egész kis város mellett szalad el úgy hívják: Iskola-város. 1500 lanutó- lialal van itt Mohácsról és az ország többi részéből. akik szabad idejükben kijárnak a szigetre a homotudi építkezéshez és ott segítenek a 30 ház építésében. Mohéicson évek hosszú során úgy iolvt a képviselőválasztás, hogy a soronlévő képviselő „ígérte": Meg lesz építve a Mohács—Bátaszék vasútvonal. a dunai híd. Ez csak ígérd maradt és a télen beingyó Duna jegét ma is — az egyik

ígérő képviselőről. Prakatur Tamásról _ Praka_

tu

r.hídnak nevezik. Ma már épül a Mohács—0ri- laszék vasútvonal a mohácsiak évtizedes vágya.

Megvál lozoli ill. sok minden ebben a város ban. A régi munkanélküliek ma már dolgoznak Munkaerőtoborzás van . Mohácson mert kevés a munkás, gépállomás, a szigeten tanyaközpont, munkásszálló az állami gazdaságban. 7 új kai. Felsökandán köveséit épül A récéi lAzsákmányol- lak, ma sztahánovisták (a Seiyemgyátban 11 van).

Nem egy olyan dolgozó van Mohácson mint Vöő Károly né elvtárs. akinek kerékpárja, rádiója van, akinek lánya egyetemre jár, íia gazdasági fechní kumra. Csobáczj Kálmánná iia a Szovjetunióban tanul. Ma a város vezetői munkások, azok, akikel a mullban ,.senkiknek“ tekintettek a tőkések. Fejlődik Mohács, fejleszti az ötéves terv, amelynek végrehajtását a Párt irányítja. Más a hangulat a városban, egészséges, bizakodó, a mesterségesen szított nemzetiségi ellentéteknek a való éleiben nyomai sincsenek. Sőt a sokac tánccsoport bemu, látóit zsúíolt ház előtt játssza.

A változások, az egészséges fejlődés ellenére, Mohácson van még. ami a múltra emlékeztet. A városban „dolgozik" az ellenség, amelv raliináll módon végzi aknamunkáját. A Béke-szálló sarkán egy plakát van kint, amely a sokac tánccsoporl bemutatóját hirdeti. Hárman mennek arra és epésen megjegyzik: ,.Mennyire lelkapták őket." Akik ezt mondták, nem ellenségek — legalábbis nem úgy nézlek ki, mint akikről feltételezni lehet, de íelléllenül az ellenség hangját sugározzák, az ellenség befolyása alatt álló egyének. Egy másik utcában „siránkoznak“, hogy számukra milyen rossz az élet." ,

Az a tapasztalat, hogy az ellenség ellen nem elég kemény a harc. Vöő elvtársnő, a Selyemgyár párttitkára ,,igyekszik elfelejteni a múltat" és még hozzá hasonlóan sokan. (Igaz, nem a múltból élünk.) Az viszont hiba, hogy igen sokan nem látják a becsületes emberek közül, hogy ezek az ellenséges elemek vissza szeretnék állítani a muí. tat, azt szerelnék, ha újrb a Varga Palcsi-félék lennének a városaivák ha a dolgozó nép „temetője" lenne Mohács . keményebb harcot kell folytatni Mohácson az ellenséges elemek ellen, a fejlődés kerékkötői ellen. Ez is előbbre viszi Mohács fejlődéséi... • 1

lett, hogy a majsi község MNDSZ- szervezeie megkapta a járási vándor- zászlót.

A gyűlésteremben. amikor a kikul, dőlt elvtársnő bejelentette a vándor_ zászló elnyerését a majsi asszony, társak ajkán szűnni nem akaró éljenzés harsant fel. Minden asszonytárs szerette volna megsímogatni a versenyzászlót. Az az elhatározás született meg közöttük, hogy ezt a vándorzászlót az MNDSZ-szervezet az ed. diginél még fokozottabb, jobb mun. kával fogja megtartani.

Szinte kivétel nélkül tettek fogadalmat az asszonytársak, hogy ezt a vándorzászlót a jó munkájukkal meg. tartják. Ez alkalommal versenyre hívtuk ki az egész járás MNDSZ- szervezeteit. Versenypontunkban s?e. repel az is, hogy növényápolást,.aratási és cscplési munkálatokra minden asszonyt beszervezünk.

Egy pillanatra sem hátrálunk meg itt. a Tito szomszédságában hanem vállvetve harcolunk népünk nagy ügyéért, ötéves tervünk végrehajtási, éri és békénk megvédéséért.

Máder Györgyné levelező Maja.

40 csille szén

A Ferene-aknai szilót és István- aknát összekötő lánepálya mellett hozzávetőlegesen számítva vagy 40 e.sillo szén hever már hónapok óta. Egy kerüli oda, hogy a szénszállitö esijlék kiugrottak a sínről és felhn- rultnk. A csilléket visszaállították, a szenet viszont otthagyták. Nemrég a „Pécsi Bányász" felhívta erre a Pccs- szabolesi üzemvezetőség figyelmét Azóta már eltelt vagy két hét. de nem történt semmi.

Tlgy látszik, Pécs-Szaholcson nent számít 40 csillére való szén.