Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-08 / 105. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN; Harminc éves a Román Munkáspárt (2, o.) — Katonai díszszemle Prágában Csehszlovákia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából (2. o.) — A mágocsi Rá kosi tsz jó munkaszervezéssel biztosítja a növényápolási munkák zavartalan végrehajtását (3. o.) — Aki az el­lenséggel barátkozik, az ellenség játékszerévé válik (3. o.) — Nőnek a falak Meszesen (3. o.) — Uj győzelmek felé (4. oj — Hantai „bácsi“ jól érzi magát Ibafán (4. o.)' \ ________________________________________________) AZ M D P B ARANYAM ECYEI PA" RT BI Z O TT PÁCÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1051. MÁJÚ* S Emeljük Pártunk elméleti színvonalát! .■'Biztosítani ... a Párt ideo­lógiai színvonalának további eme- ősét“ — mondja a Pártkongresz- szus határozata. A marxista-leni­nista elmélet az az iránytű, amely vezeti Pártunkat, a feladatok meg­látásban, azoknak megoldásában- A marxista-leninista elmélettel fel vértezve könnyebben, gyorsabban tudjuk megoldani feladatainkat, jobban felismerjük ellenségeinket, nagyobb lendületet ad az elmélet a napi munka végzéséhez. Számtalan példa bizonyítja ezt megyénkben. A fütőház vasutasai, akik résztvesznek a középfokú po. litikai iskolákon, valamennyien résztvesznek az 500 kilométeres mozgalomban, a széntakarékossági versenyben. A Pécsi Magasépítési Vállalatnál a politikai iskolák hall­gatói voltak az elsők, akik a Mak- szimenko-módszerrel dolgoztak. Gsikóstőttősön 13 tagjelöltet vettek lel a politikai iskola hallgatóiból, Baranyaszentgyörgyön 3 tagjelöltet és 1 párttagot. A nagyharsányi kőbányánál az oktatási évad meg­indulása előtt 10 párttag volt, azok is idősek voltak. A politikai iskola hallgatói közül 17 tagjelöltet vet­tek fel, döntően ifiket Boly köz­ségben Zsuró elvtárs háromhetes Párfiskolát végzett. Az ott tanul­takkal felvértezve leleplezte az el­lenséget, a kulákok szabotázsát — 110.000 forint értékű tejfeldolgozó gépet eldugtak. Szili Sándor kom­lói bányász mielőtt pártiskolára ment, nem törte fejét újításokon. Kéthónapos pártiskolát végzett, munkahelyén újítást dolgozott a palaöntésre, amely lényegesen meg. gyorsította a csillék forgási sebes­ségét. Hosszéin lehetne még ilyen és ha­sonló nagyszerű példákat sorolni, amely az élet valamennyi területén megmutatja, hogy milyén hatalmas ereje, jelentősége van az elméleti színvonal emelésének, a marxiz- mus-lenínizmus tanulásának. Azon. ban a kétségtelenül meglévő ered­mények mellett mutatkoznak hiá­nyosságok is az oktatási munkában. Számos helyen lemorzsolódtak a politikai iskolák, mini Bikái köz­ségben, a Mágocs községi pártszer. vezetnél és még pár helyen. Itt a járási pártbizottság is igen komoly hibát követett el. Úgy „segít'* az itteni elvtársaknak, hogy: ,<mi megbíráljuk a munkátokat, szűrjé­tek le abból a tanulságot." Számos helyen felüti fejét az oktatás terü­letén az opportunizmus, amely át ­terjed aztán más területre is, mert éppen az elméleti színvonal elha­nyagolása az, amely az opportuniz­mus mocsarába taszít egyes elvtár­sakat. Kisvaszaron azért nem tud­tak politikai iskolát több esetben tartani, mert az előadó a sár miatt nem ment ki. Számos helyen az előadók készületlenül mennek a politikai iskolára, mint a Dohány gyárban Sipos elvtárs, aki „beszél, get" a szeminárium alatt az elv­társakkal. „Ilyen viszonyok között nem sza­bad tűrnünk a lazulást, a hanyagsá­got, ilyen viszonyok között az ed­diginél sokkal keményebben kell fellépni minden fegyelmezetlenség, megalkuvás, pártszcrűilenség ellen — mondotta Rákosi elvtárs kon. gresszusi beszédében. A felsorolt és a haspnló esetekben keményen fe­lelősségre kell vonni a hibát elkö­vető elvtársakat és meg kell mutat­ni az utat, hogyan javítsák ki el­követett hibáikat. Pártunk II. Kongresszusának ha. tározata azt a feladatot tűzi min­den pártszervezetünk, minden párt­tag és tagjelölt elé, hogy emeljük Pártunk ideológiai színvonalát. Ezt á feladatot végre kell hajtanunk. Ezért megyénkben az a feladata minden pártbizottságnak, pártszer­vezetnek, hogy. alapos meggyőző munkával feltöltsék a lemorzsoló­dott szemináriumokat, a tanulásba bevont hallgatók előtt nem általá­nosan. hanem élő példákkal meg­magyarázva a marxista-leninista el mélet elsajátításának hatalmas je­lentőségét. „Hadat kell üzennünk a megal. kuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Ennek a szel­lemnek a megerősítése és felszitása kongresszusunk egyik fő feladata." Ezt mondotta Rákosi elvtárs töb­bek között. Az oktatási munka megjavítására is vonatkozik ez. Itt is le kell számolni minden megal­kuvással és céltudatos munkával végre kell hajtanunk azt a felada­tot, amelyet Pártunk II. Kongresz^, szusa elénk tűzött: ,,Biztosítani Sell... a Párt ideológiai színvona­lának t°vábbi emelését.“ Boldog házavatás Magyarteleken Tizenkét új, fehérre meszelt ház tekint a magyartelekt országúira. A napsugár beragyogja ezeket az épületeket, mélynek piros cserepe; messze ellátszanak a határban. Magyartelek lelőj zászlócsoporiolt tűnnek lel vö­rös- és nemzetiszínű zászlókat lobogtat a tavaszi szél, énekelve közeled­nek gyalog, kocsikon és kerékpárokon a közeli tszcs dolgozói cs az egyé. nileg dolgozó parasztok. Győzelmi napja ez a magyartelckj -Gerő Ernő tszcs dolgozóinak. Va­sárnap tartották a 12 új lakóház avató ünnepségét. A csoport tagja,- már hentluknak családi házaikban. A lakások ablakait virágok díszítik. Meg­érkeztek a Párt és a különböző szervezetek kiküldöttei, autón, énekelve érkeztek a pécsi Magasépítést Vállalat dolgozói is akik résztvellek a tá­lcások felépítésében. Gerő elvtárs fényképe tekint le, a volt kizsákmányoló Kamercr nagy­birtoka, kastélya kapujáról. Büszke felital hirdeti: „Goto Ernő terme lő- csoport.“ A hatalmas épületet évtizedes fák veszik körül. A régi házak helyébe újak születtek, melyeket betölt a boldog csa. ládok gyermekeinek vidám kacagása. Uj élet költözött a régi, elavult he­lyébe. Az első házból vidám rádiózene hallatszik. Lankovics Ferenc és családja lakik a kétszobás, konyhás, éléskamrás, mosóltonyhás családi ház­ban. Sztálin elylárs könyvét látjuk itt, de ott van a közelben a „Tito fa­sizmus története“ is. A termelőcsoport tagjai gyűlölik Titót. gyűlölik azok szekértőiéit, a hutáitokat, ákik ellen sokat harcolnak. A másik családi házban Nagy Gyula négytagú családja lakik. Kél szép gyermekük van, akiknek a jövőjéért dolgoznak. Nagy Gyuláné a ka­pitálisba Kamcrcrné/ is dolgozott, jól tudja, hogyan zsákmányolták ki a tő­kések a dolgoz^ parasztságot. „Az álmunk valóra vált — mondja Nagy Gyuláné. — Sohn nem gon­doltuk. hogy ilyen szép családi házban lakhatunk. Most boldogan élünk, mert a dolgozó népé a hatalom, a — miénk, akik azon vagyunk, hogy munkánkkal még szebbé és boldogabbá építsük jövőnket. Mi a béke har. /cosaf vagyunk azért dolgozunk, hogy bél,-esség legyen, hogy minden dől sózó úgy élhessen, olyan jó módban, mint a mi családunk. ‘ Szeretettel hallgatták a ház dolgozóinak szavait a munkások, akik lel­éphették dolgozó parasztjainknak az otthonokat, ahol boldogok az embe. rek. akik ígéretükhöz híven ■— omit Gcrö elvtársnak táviratban tettek —, elsők lesznek a növényápolási munkák elvégzésében is. A Ragoncsa-fejtés május 1 után új győzelmekért liareol Fcrenc-akna második szintjén dol­gozik Ragoncsa István (3) fejtési csa­pata. Sok siker fűződik inár a csapat nevéhez, sok győzelmet értek el a má­sodik szinti fejtésükben. Sok vágón szenet termeltek már népgazdasá­gunknak a csapat tagjai. Hosszú hetekre kell visszamenni, ha a győzelmes termelési harc elejéről akarunk elindulni. Hosszú hetekig ké­szültek a csapat tagjai, a munkásosz­tály nagy ünnepének, május elsejének méltó megünneplésére. A Ragoncsa- fejtés bányászai is tettek munkafel- ajánlásí a nagy ünnepre. A csapat valamennyi tagja azon volt, hogy mél­tón ünnepelje a hetedik szabad má­jus 1-et. Mindennap leszálláskor, ki­szálláskor a versenytáblát nézték: hogyan állnak a versenyben, hányadik helyen vannak. A versenyszellem, a lelkes munka eredményeként május j 1-re 100 csillés napi tervelőirányzatuk helyett 120—130 csille szenet szállí- | tottak. Győzelemmel ünnepelteti má­jus 1-én a Ragoncsa-fejtés bányászai. 122 százalék ! A Ragoncsa-fejtés bányászainak ne­vét ma is kint lehet találni a verseny­táblán. E havi tervük teljesítésében eddig 122 százalékra állnak. Közös munka eredménye ez. Megbeszélik a feladatokat, a nehézségek megoldását a pártszervezettel, a szakszervezettel, az üzemvezetőséggel és a közös út- mntatás alapján dolgoznak. A csa­patvezető, Ragoncsa István politikai munkával neveli a csapat tagjait, lel­kesíti őket újabb termelési győzel-. Miekre. így a csapat tagjai is megértik milyen hatalmas jelentősége van a széntermelés fokozásának az ötéves tervben. Nem lanyhult el a verseny a mun­kásosztály nagy ünnepe után. Nem befejezést, hanem határkövet látntis a csapat tagjai május 1 ünnepében, amely lelkesíti őket az újabb győzel­mek felé. Ezt bizonyítja a 122 százalé­kos tenvteljesítés is. Szép eredmény ez, csak az a hiba, hogy ilyen eredménnyel kevés Ee- renc-aknai csapat dicsekedhet. Több csapat 100 százalék alatt teljesíti elő­irányzatát, az akna is alulmaradt a tervteljesítésben. Ferenc-akna bányá­szai a többtermelés területén végié­nek példát a Ragoncsa-fejtésről, har­coljanak valamennyien a több szén­ért, az előirányzat teljesítéséért és túlteljesítéséért. Termelőcsoportjaink példát mutatnak a növényápolásban is A tavaszi szántás-vetési munkála­tokat termelőszövetkezeteink az egyé­nileg dolgozó parasztokat megelőzve fejezték be. A legtöbb helyei) való­sággal lestél: a termelőcsoportot az egyéniek, mikor milyen munkába kéz denck és aszerint osztották be saját munkájukat ■ is. Egyéni dolgozó pa­rasztjaink megtanulták már, hogy a termelőcsoportok példáján érdemes haladni, hiszen kiváló terméseredmé. nyékét értek ei tavaly is. Most, a növényápolási munkák megindulásánál ismét hasonló a hely­zet. Termelőszövetkezteink járnak elöl ismét a munkában. Az őszi kalá­szosok acatolását gyomtalanítását már csaknem valamennyi csoportban befejezték és már a tavaszi kalászoso­kat gyomtalanítják. Ezen felül jól elő. rehaladtak a többi növényápolási munkákban is. A diósviszlói Petőfi tszcs kiegyelte a mákot, a cukorrépát megsarabolta. A rózsafai Közös Sors tszcs beporozta földi bolha ellen a lent és gyomtalanitolta is. A remény­pusztai Uj Élet tszcs, a mozsgói Jó­zsef Attila és a véméndi Uj Alkot­mány tszcs megsarabolta a cukor- ós takarmányrépát, a lencsét, kiegyelte a mákot. A majsi Táncsics tszcs vég. zett a cukorrépa sarabolásávál, ki­egyelte és megkapálta a napraforgót. Az ibafai Petőfi és a somogyhatvani 1-es típusú Törekvő tszcs pedig ki- egye’.te a mákot megsarabolta a cu­kor- és a takarmányrépát.. Egyénileg dolgozó parasztjaink is­mét kövessék a lermelőcsoportok p.él. dóját és teljes erővel végezzék el a kiilönlélf, növényápolási munkákat. A §*é<*henji- és Attdrs&s-akmii M^Z-szervezet a imiiíkstjáiiak inesívítűsúva 1 késziifljmi a választimtiiy megvála§xtáiára Széchenyi, és András-akna DISZ szervezetének fiataljai párosversenyre hívták ki az élüzrm címmel kitünte­tett vasas; Petőfi-akna DlSZ-szerveze- tének tagjait., hogy méltóan készülje nek a bányászkerületi választmány megválasztására. Foglalkozzanak a termelésben élenjáró, szervezetenkíviilí fiatalokul Hogy a felajánlásokat teljesíteni tudjak, másként keli dolgozniok. Elő­ször is foglalkozniok kell a termelés, ben élenjáró fiatalokkal. Sok, a ter­melésben élenjáró ifjúmunkás van, aki nem tagja a DISZ-szervezetnek. köztük Knipi Antal fiatai vájár, aki aapi normáját 130 140 százalékra teljesük liyen fiatalokkal kel! meg­erősíteni a DlSZ-szervezetet, akik sa jat példamutatásukkal előre tudják vinni társaikat a munkuversenyben. Szilveszter Béla és Györíi Rozália és ezenkívül még sok fiatal dolgozó van, aki nem jár rendszerese^ munkára, egy hónapba^ nógyszer.öt-ször is hiá­nyoznak. Hiányzásukkal nehezítik, hogy az üzem az. előirányzatát telje­síteni tudja, A DlSZ-szérvezetnek eze­ket a fiatalokat nevelnie kell, hogy becsületes dolgozók váljanak belő. lük. Hogy munkájukat meg tudják javé. tani, ahhoz igen fontos az Ifjú Gárda megszervezése. Sárdi Károly DISZ- titkar ftivtárs, eddig egyedül próbál­ta helyettesíteni az Ifjú Gárdát. Ter­mészetes, hogy munkájának ii“m lett eredménye. Az üzem ötszáz fiatalja közül, csak 160 tagja a DlSZ-szer- vezetnek és a DISZ nőm neveli a töb. bi fiatalt. Az Ifjú Gárda hiánya miatt, eddig csak 20"*~25-en jelentek meg a taggyűléseken. Sárdi elvtárs és, a ve­zetőség ezt annak tulajdonította, hogy „szép idő van, nem csoda ha nem jönnek el.“ Opportunista elképzelé­sei abból erednek, hogy nem tartolt szoros kapcsolatot a Párttal, nem tá­maszkodtak a dolgozó fiatalokra, pe­dig azok sok 'esőiben jó javaslataik­kal javítani tudtak volna a szervezet munkájún. „Nincsenek népnevelők a bányában, nem folyik tagtoborzás" — mondja Balogh Sándor elvtárs, a DISZ mun kajáról — prápp^nk Italai szeretne ív -r! tagja lenni a DISZ-nek, hogy az ott végzett, jó munkává] kiérdemelje, hogy Pártunk tagjelöltje legyen. Hogy a DISZ-szervezet munkája ennyire visszaeseti, azért, elsősorban Bódé János elvtárs, a bányászkerület DISZ-litkára a felelős. Bodó elvlárs munkája ne csak abból álljon, hogy a DISZ-szervezet titkárának meg­mondja a feladatokat, nocsak álta­lános frázisokkal, hanem konkrét munkával segítse a DISZ-szervezetet. Ha lemegy a bányába, a fiatalokat vállveregetve k-azeli, „agitációs mód­szere*-“ az, hogy megkérdezi a fiata­loktól: ,,Na, mi újság?“ Természetes, hogy a fiataloknak az ilyen vezető­höz nincs bizalmuk, a termelésben $ szervezeti munkában előttük álló problémákkal nem fordulnak hozzá. Előfordul, hogy két-három hétig nem látogatta m-eg az alapszervezetet. Bo­dó elvtárs javítsa meg munkáját, ne szakadjon el a fiataloktól, éljen, har­coljon együtt, velük, s akkor lesz munkájának eredménye akkor szeret ni fogják az ifjúmunkások. 8 pártszervnet segítségére van szükség Nem volt feltűnő a DISZ-szervezet rossz munkája a pádszervezetnek sem. A hibák legnagyobb része ab­ból adódott, hogy a DISZ-szervezet elszakadva dolgozott, a Párttól. Egyet­len egy esetben sem fordult elő, hogy Müller Lajos vagy Echter An- ta] üzemi párttitkár elvtársak szóltak volna Sárdi Károly elvtársnak, hogy. számoljon be a DISZ munkájáról. Nem adtak neki feladatokat, nem se­gítették, nem ellenőrizték a DÍSZ szervezet munkáját, megfeledkeztek á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének leveléről amit a párt-, szervezetekhez intézett: „A dolgozó fiatalok szövetsége a Párt közvetlen vezetése alatt álló, de szervezetileg önálló olyan tömegszervezet lesz, amely felöleli és a kommunista fiata­lok segítségével szilárdan a Párt kö­ré tömöríti a dolgozó- és tanulóifjú­ság hatalmas táborát." Sok esetben nem értek rá foglalkozni a DISZ- szervezettel, hivatkozva rengeteg munkájukra. A pártszervezet segítse a DISZ-szervezetet munkájában, sok­kal többet foglalkozzon a fiatalok nevelésével hogy szervezetileg egy­séges, szorosan a Párthoz tartozó sé- gédcsapata legyen. Sárdi Károly elvtárs és a DlSZ-ve- zetőség foglakozzon a termelésben élenjáró fiatalokkal, vonja őket be a DISZ-szervezet munkájába, javílsák ki a felmerült hiányosságokat s ak_ kor a párosversenyben jó eredményt fognak elérni, aktivan ki tudják ven ni részüket a kongresszusi határoza­tok végrehajtásáért folyó küzdelem, bői, ' M. C,y. Ahhoz, hogy a tszcs.k jó munkát tudjanak végszói szükség van arra. hogy úgy az állatni gazdaság, mint a Magtermellető Vállalat segítségükre le­gyen, s ezáltal is elősegítse a maga­sabb terméseredmény elérését, A ha­bard állami gazdaság agromónusának, Krénus/ Ferencnek felhívásával fog­lalkoztak a Baranyamegvri Magtermel- tcto Vállalat dolgozói és a következő vállalásokat [efték: „Mi, e Baranyamegyei Magtermelletö és Vetömagellútó Vállalói termelési felügyelői már korábban vállaltuk n körzetünkben lévő egy-eg y ! er melon zö- vetkezeti csoport egész évi palronálá. sál, irányítását a növénytermelés és munkamegszervezés terén. A további- okban vállaljak azt is, hogy á körze­tünkhöz tartozó mindenegyes termelő­szövetkezeti csoportnak a legmesszebb, menőkig megadjuk a szakmai Itlvllágo- silást és irányítást, mert tudjuk azt, hogy a falu szocialista fejlödéséb-n csak ,úgy tildánk erős pilléreket lerak ni, ha termelőszövetkezeti csoportjaink olyun terméseredményeket tudnak el­érni, hogy azt minden még egyénileg dolgozó paraszt elé: példaképül állít, hatjuk. Ezen keresztül nemcsak ter­melőszövetkezeti csoportjainkat tudjuk megerősíteni, hanem a terméseredmé­nyek tokozásával népgazdaságunknak hatalmas segítséget nyújtunk ötéves tervünk megvalósításához és így saját munkánkkal is fokozottabban ki tud­juk venni részünket a békéért folyta, (ott harcból," Soli.« Jenő Dergez Berlirfnn Vállaljak egy-egv tszcs egész évi patrsnálását

Next

/
Thumbnails
Contents