Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-26 / 96. szám

Magyar Dolgozók! Munkával, fegyelemmel, éberséggel erSsüsáíek drága hazánk a*, védjétek a békét! Jí NEPEK KEZÜKBE VESZIK A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK ÜGYÉT“ ———.—. —■■■■■——■ ■ PEKING: Peking és környékén 642 ezer ember — a lakosság egyharrnad résié — írta alá eddig az öt nagyha­talom békeszerződésének megkötéséi követelő felhívást. * VARSÓ: Április 18-ig Wroclaw vaj. daságban több, mint 340 békegyűlést tartottak, több, mint 500.000 részvevő vei. Alsó Sziléziában tízezer bókeagi- táior népszerűsíti a Béke Világtanács határozatait a Vajdaság lakossága körében. * PRÁGA: Prágában vasárnap dél­előtt a főiskolások 8000 főnyi kül­döttsége gyűlt össze, hogy a hékeme- netben tegyen hitet a béke mellett. Chomutovban a csehszlovák dolgo- sókkal együtt meneteltek a chomuto- vi üzemekben dolgozó olasz, bolgár, román és német munkások is. * JUKAREST: Bukarest Sztálin kerü­letében vasárnap több mint ötszáz brigád kereste fel a kerület lakosait, akik örömmel írták alá a békefelhí­vást. SZÓFIA: Bulgáriában egyetlen hét alatt mintegy hárommillió 250.000Alá­írást gyűjtöttek. * TIRANA: Az Albán Népköztársa­ságban eddig már 800.000-en írták alá a Béke Világtanács felhívását. PARIS: Drome megyei tanács egy­hangúlag javaslatot fogadott el, amely követeli az ölhatalmi békeegyezmeny aláírását. Parisban és n peremváro­sokban sok népgyűlésen követelték az öt nagyhatalom, békeegyörményének aláírását. * RÖMA: Olaszországban az utóbbi napokban több községi tanács hatá­rozatot. hozott, melyben támogatja a Béke Világtanács felhívását. V' f-ONDON: A volt hadviseltek bé^e- rédelmi mozgalmának országos bi­zottsága Londonban értekezletet tar­tott. Az értekezleten megvitatták a május 6—13-ig tartandó országos til­takozó héttel kapcsolatos kérdéseket. A tiltakozó hét során London külön­böző kerületeiben tiltakozó gyűlése­ket szerveznek Németország és Ja­pán remilitarizálása ellen. * BECS: Az osztrák fővárosban ed­dig 300.000 aláírást gyűjtöttek a Bé­ke Világtanács felhívására. * HELSINKI: Vasárnap Pinnországban megkezdődött az aláírások gyűjtése t Béke Világtanács felhívására. * STOCKHOLM: Stockholmban 14 nap alatt 12.000, Göteborgban 10.000 aláírást gyűjtöttek a Béke Világtanács felhívására — jelenti a Ny Dag. KOPENHÁGA: Mini a Béke Hívei Albániai Bizottsága jelenti, Dániában eddig több, mint 25.000 aláírást gyűj­töttek a Béke Világtanács felhívására. A moszkvai rádió jelenti Phenjan- ból: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti április 24-én: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesek alakulataira! együtt az egész Ma nyílik meg az Orvos-Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete rende­zésében Pécsett a II. Korányi vándor­gyűlés. A vándorgyűlésnek különösen hagy jelentőséget ad az, hogy a béke- aláírások idején zajlik le és az azon részvevő tudósok, orvosok munkáju­kon keresztül is a békét szolgálják. A vándorgyűlés céljairól, feladatai­ról és programjáról Kerpel-Froniuc Ödön professzor, a vándorgyűlés ez- évi elnöke, ezeket mondotta: ,.A Korányi vándorgyűlés klinikai orvoskutatók gyűlése. Azoknak a ku. tatóknak, orvosoknak összefogása, akik természettudományos módszere­ket használnak fel munkájukban. A vándorgyűlés azért . választotta Korányi Sándor nevét szimbólumként, mert Korányi professzor egyike volt a legjobb, legnagyobb magyar klini­kai kutatóknak. A Korányi vándorgyűlést elsőízben az elmúlt évben a szegedi belklinika rendezte Szeged városában. Mivel a vándorgyűlés célja az, bogy a küldő munkába minden klinikát bekapcsol­jon, ezért mindig más klinika, más­más városban vállalkozik megrende­zésére. A tanácskozás első napján az aller­gia kérdését tárgyalják meg az ösz- szegyűltek, megbeszélik az allergia elméletével kapcsolatos gyakorlati problémákat, belgyógyászati, szülé­A belkereskedelmi minisztérium közli, hogy a felnőttek részére ki­adott .6. számú raojóúszappan jegyen lévő „X, '. 'március-április" jeiE köz­ellátási szelvényre 50 deka rizs az ,,Y május—június" jelű közellátási szelvényre pedig 50 deka cukor, és 50 deka finomliszt, a 12 éven aluli gyermekek részére kiadott 32. számít (vörös színű) mosdószappan póijegyen TOKIO: Japánban az aláírásgyűjtést a japán békeszerződés megkötéséért és Japán remililarizálása ellen irányuló mozgalommal párhuzamosan folytat­ják. lévő „Z. március-április" jelű köz­ellátási szelvényre 50’ deka rizs, a „Zs. májú--—június" jelű közellátási szelvényre pedig 50 deka cukor és 50 deka finomliszt vásárolható, ható­sági áron, a kiemelt városok és a ki­emelt üzemek telephelye szerint ille­tékes helyi tanácsok által megjelölt időponttól kezdve május hó 10-ig. A koreai néphadsereg l ő parancs u okságának hadi j e i en lése Ma nyílik weg a háromnapos Korányi vándorgyűlés Rizs-, cukor- és finonmliszf-kioszfés vidéken arcvonalon folytatták a kemény har­cokat az amerikai-angol beavatkozók ellen a 38. szélességi lóktól északra. A harcok során az ellenség hatalmas veszteségeket szenved emberben és hadianyagban. szeti, szemészet^, gyermek- és ideg­gyógyászati vonatkozásban. A máso­dik napot szabadelőadások töltik ki, míg a harmadik napon a cukorbaj keletkezésének és kezelésének kérdé­sei szerepelnek, megvitatva a cukor­baj sebészeti és társadalmi vonatko­zásait is. A vándorgyűlésre számos vendég érkezik városunkba. Résztvesz azon Pelrovszkij professzor, Ratkó Anna egészségügyi miniszter, Doleschall Frigyes miniszterhelyettes és az egészségügyi minisztérium számos tag­ja. A Tudományos. Akadémiát Havas professzor képviseli. A tanácskozáso­kon részlvesznck egyetemi tanárok, akadémikusok, fiatal kutatók, klini­kai és kórházi orvosok, valamint gyakorlóorvosok, összese'« mintegy kétszúzhuszan. A Korányi vándorgyűlés feladata hogy a klinikai kutatást és betegellá­tási e'-ősegitse. A klinikai kutatók fel­adata a beLegség okainak és keletke­zési módjának megismerése és ehhez csatlakozva, ebből kiindulva a beleg- ségek okszerű gyógykezelése. Ezen a téren mutatkozó új megállapításo­kat, eljárásokat beszéljük meg a ta­nácskozás három napján. A vándor- gyűlés minden bizonnyal komoly té­nyezője lesz annak a nagy munkának, amelyet orvosaink a dolgozók egész­sége érdekében végeznek." MEGSZERETTEK A BÁNYÁT Nemrég Gorlovkdban, a „Kotnszofnolcc" hártya komszo-mol-bteoUságához bejött egy fiatal legény és Scserbakov komszomolntzervez6köz fordulna, így sióit: — lilhoiártwlam, hotry végérvényesen itt fogok letelepedni. Idehíwrm hozzátartozóimat is ... Ez Ribatyenko volt, tj, mllanyvosétt egyik legjobb, fiatal gépésze. Alig néhány hónappal ezelőtt érkezett ide egy hozzá hasonló falusi fiatalokból átló csoporttal. Scserbakov már az első napon megkérdezte tőle: — Végleg hozzánk? — Majd meglátom — válaszolt kitérően Ribatyenko. Ribatyenko még nem ismerte a bányát, annak ha­gyományait. Egy alkalommal meghívták öl a klubba, okker, amikor a bánya veteránjai, is ott voltak. Az „öre­gek“ beszélgettek a - bánya történetéről. Elmondtál:, hogy. a bányát még a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előtt alapították. Akkor még ,,Mána"-bányának hívták és igen kevés szenet adott. A sztálini ötéves ter­vek éveiben n bánya felett a komszomőlisták vállaltuk védnökségei. Az ország minden, részéből jöttek ide « fiától munkások. Uj tárnákat nyitottak. A bánya körül egész kis város nőtt ki, melyet aztán Kotnszomölszk- ncik neveitek és a hártya is új nevet kapott: „Kom- szomolec“-nek kereszteltél: el. .-íz öreg bányászok elbeszélései mély benyomást tettek Hibatyeukora és társaira. Nóhány nap múlva a fiatalokat- közös szállásukon tekintélyes bányászok látogatták meg. .lufim Ivanooiis lUatov es I van Boriszoincs Szatanin. Ribatyenko már hallott Ivari Boriszovicsról. Amikor o háború idején a tapasztalt bányászok a frontra mente/:, a fejtési szin­ten a serdülök Maradtak vissza. Szalo/iin szeretettel fogadta, meginni tóttá őket a' szerszámokkal bánni, ácsol­ni és szenet fejteni. Az ö fejtési szintjén dolgozó ifjú­sági brigád voll a legjobb a Hon-medencében. Ez al- krdommal sokáig elbeszélgetett az if jakkal a két bá­nyász. Ribatyenko előtt kirajzolódott a szovjet hányd- szók alakja, akik lelkűk mélyéből fakadó odaadással vi­seltetnek munkájuk iránt, afrik ser jut bányájuk gazdái. Eljöttek o közös szállásra más tekintélyes bányá- tzok fat és beszéltek magukról, társaikról, az ismert 'dö­ngeti bányászokról. Azután a fiatal bányászok egymásután kezdtek át­költözni az öreg bányászok szállásaira. Egyszer o kornszomol-titkár bejelentette, hogy el- mennek SznjaNsgorszkbg, a bányászati gyógyintézetbe látogatóba. 7 öbb, mini őt) fiatal bányász ívd,ült gépko* '■sin az ndiilöolthonba. Városok mellett roboglak 'cl, az­után sárii fenyőerdők között az északi üonyec festői partja mellett az ifjak megláttak egy szép épületei. — Itt üdülnek a mi bányászaink. Ez a bányászok üdülője. Ez a kirándulás mély nyomot hagyott Ribatyenko emlékezetében. Migd erősebb és erősebb szálak fűzték a báhyához és társaival együtt mindinkább megtanulta értékelni és becsülni a bányászok dicső munkáját. „Nem! Nem megyek ép. el innen sehová sem!” — mondta ma­yában Ribatyenkdtkés ugyanezt mondta a többi újonc is. Egyesek elhatároztál;, hogy idejárják családjukat is a Don-medencc.be,-I „Komszomolecbányában az újoncokkal való jó! átgondolt bánásmód példája szélesen elterjedt a Ilim. medence többi bányájában is. A Koms3omol.szerveze.tek ma mar majdnem mLideni'i't találkozókat hoztak létre az új és az öreg bányászok között. A nevelőmunkába tekintélyes bányászokat, értelmiségiekéi vonnak bele. A mabe je fkai Ortlzsomkidzéröl elnevezett banne fiatalsága nagy érdeklődéssel hallgatta Vaszilij Ivanovo: Prokopovna/;, a Szocialista. Munka Hősénél; elbeszélő- mii. Nemrégiben a KontszomoLbizoUság elhatározta. Megmutatja a fiatal .bányászoknak, hová kerül a bányá­ból kitermelt szén. Kirándulást szerveztek a Kirövről elnevezett kohóüzembe. .I bányászok rncgiátltaifák. hogy mikén! olvasztja/; meg a szén segítségével a fémeket, miként hozzák mozgásba a gépekéi. As újoncok nevelésében résztvesznek az írók, « mű­vészek és tudósok ■ is. A szt(diuói kerület könyv- és folyóirat kiadó ja, „A fiatat munkás könyviét! a" elnevezéssel brosúra.sorozatot adoll ki. A brosúrái; az ismeri bányászokról, újítókról es n fasiszta rablót: altul lerombolt bányák újjáépítésé­ről szólnak. A fiatal bányászok előadásokat hallgathat nah a vi­dék múltjáról, természeti kincseiről. A bányászt!jóság érdeklődéssel hallgatja a „Lenin és Sztálin a Hon­in m le ne ér öl", „A régi és az új Don-metfpnce“, „A Don­náid') are, mint a Sztahánov.mozgatom szülőföldje", n.l Párt us a. kormány gondoskodása a bányászokról" cí­mű előadásokat. A fiatal hányássok iránt megnyilvánuló gon­doskodás, szeretet, az újoncoknak az öreg bányászok­kal való találkozásai, a Don,-medencéről és általában a bányákról szóló előadások és beszélgetések beleneveli/; az ifjúságba a bányász-vidék iránti, a bányájuk és a munk ájuk iránit szén tetet. (Komszomolszkája Pravda) A Franco-rendszer a népharag tüzéfeen Százezrek sztrájkkal harcolnak ma Bílbaoban, San Sebastíaitban és még egész sor spanyol városban. A spa­nyol nép megmutatja erejét és elszánt­ságát a gyűlölt Franco-rendszer el­leni harcban. A sztrájkhullám, mint a fáklya lángolt lel egy időben az or­szág legkülönbözőbb részein, megmu­tatva azt, hogy a dolgozó spanyol népet nem lehet megtörni, nem lehet bilincsbe verni soha. Spanyolországban tilos a sztrájk, de nem először rúgják fel a dolgozók ezt a tilalmat. 1946-ban 160 helyen tört ki sztrájk, 1947-rc ez a szám csak fokozódott ás ekkor már 60 ezer ember sztrájkolt csak a vizeayai üzemekben. Azóta egyre nagyobb és nagyobb méreteket ölt a spanyol nép harca. Az akkori tízezrek, a mai százezrek és a ma karcoló százezrek a holnap harcba induló milliók elö- iutárjai. Franco és klikkje megrettent. Kap­kodnak fühöz-fáboz. Milíciát mozgó­sítanak, sortüzet adnak le, felhíváso­kat, fenyegetéseket küldözgetnek és közben lázas igyekezettel próbálják magyarázni az amerikai imperialis­táknak, hogy „sajnálatos félreértésről" van szó, azt szeretnék igazolni, hogy az ő rendszerük nem olyan korhadt és omladozó, mint Titoé, De Gasperié, vagy Li Szín Manó, hogy éppen ezért Spanyolországba „érdemes" befektet­ni, ide érdemes dollármilliókat kül­deni, Ért szeretnék bizonygatni, de közben maguk is dermedten állnak a aépharag lüzáben. A bilbaói polgári kormányzó vizs­gálóbírót nevezett ki a sztrájkmozga- iom „hátterének felderítésére." Erre ugyan nem kell vizsgálóbírót kinevezni. A sztrájkmozgalom „hát­tere" a spanyol nép határtalan gyűlö­lete a Franco-bandával, a fasizmussal szemben. A háttérben 209.000 bebör­tönzött hazaíi é.s sok tízezer kivég­zett hős emléke áll. A háttérben az amerikai imperializmus behatolása áll. Az, hogy az ország nagyipara nagy­részt máris az amerikai monopóliu­mok, a Standard Oil, a Caltex, a Texas Oil, a Cory Brothers és más vállalatok kezén van. A háttérben az áll, hogy az amerikai imperialisták katonai támaszpontokat, repülőtereket és hadikikötőket „kaptak" Francotól. Ez a háttér és az a valóság, hogy mindezt a spanyol nép nem tűri! A spanyol nép kényszeríti a Wall Street urait, hogy „vegyék észre": Francoval sem járhatnak másként, mint Csang Kai Sekkel, öt is elsöpri a nép haragja. A spanyol nép e4yre fokozódó harcával alátámasztja azt, amit Dolores Ibárruri clvtár3nö mon­dott: „Spanyolország '— bármit mond is Franco — nem lesz a spanyol nép álial jogosan gyűlölt angol-amerikai imperialisták ágyú tölteléke.“ A bilbaói és sansebasíiani sztrájk mozgalom a Franco diktatúrája elleni népi felháborodás kitörése Paris (MTI) Párisi megfigyelők az Észak-Spanyolországban sztrájkoló dolgozók számát 300.000-re becsülik. A Ce Soir jelentése szerint a dol­gozók több, mint 80 százaléka sztrájkol. Az Euskalduna nagy hajóépítő vál­lalat dolgozóinak — a hatóságok ulti­mátuma ellenére — csak 15 százaléka jelentkezett munkára. Az Associated Press tudósítója je­lenti, hogy a Bilbao környéki dolgo­zók egységesen szálltak szembe a kor­mánnyal. A Le Monde madridi tudósítója rá­mutat, hogy a baszkföldi sztrájkhullám központja a baracaldoi és a sestaoi hajóépítő vállalatban van. A tudósító elismeri, hogy a madridi 'lakosság nagy rokonszqnvvel kíséri a sztrájkmozgalmat. Mint a barcelonai, madridi és manresaí sztrájk, a bilbaói és san sebastianí mozgalom is a Franco diktatúrája elten irányuló népi harag kitörése. Mindezek a mozgalmak új szakaszt jelentenek a spanyol népnek a fasiz­mus ellen folytatott harcában cs rá­mutatnak a spanyol demokratáknak arra az akaratára, hogy nem engedik országukat amerikai támaszponttá át­alakítani és nem hajlandók szovjet- ellenes háború céljaira ágyútöltelékül szolgálni — írja befejezésül a lap. Fokozódik a sztrájk Spanyolországban A spanyol hatóságok terrorja és a bebörtönzések ellenére az északspa­nyolországi dolgozók közül — a New York Herald Tribune szerint — ne- gyedmilliónyian sztrájkoltak kedden a tűrhetetlen drágaság és a Franco- rendszer háborús politikája ellen. A vas- és fémmunkások sztrájkjá­hoz csatlakoztak a bankhivatal­nokok, a kereskedelmi alkalma­zottak, a hajótársaságok dolgo­zói, a halászok és a baszk kikö­tők dokkmunkásai is. A szerdai Humanité beszámolójá­ban megállapítja, hogy kedden reg­gel a sztrájkmozgalom szélesebbkor!: volt, mint az előző napon. A dolgozók összetartása meg­hátrálásra kényszerítette a ható­ságokat, bár ezek mind a két baszk tarto­mányban (Bilbao és San Sebastian körzetében) tömegesen tartóztatták le a szakszervezeti harcosokat. Tolosában a nők tömegtüntetést rendeztek, amelyeken heves összeüt­közésekre került sor a karhatalom­mal, A bilbaói munkások sztrájkja a di­csőséges barcelonai események folyta­tása. Az a körülmény, hogy egymást érik a sztrájkok, olyan nagyfontossá­gú területeken, mint Castilia, a Baszk-vidék, sőt Madrid, az ország fővárosa, azt tanúsítja, hogy a spanyol nép mind határozottab­ban száll síkra az éhezés, a nélkülözés és a háború politikája ellen, amelyet a Franco-rendszer amerikai és angol imperialista pártfogói támo­gatásával folytat. A spanyolországi sztrájkmozgalommal a spanyol nép szilárd elhatározással küzd jogaiért, szabadságáért és hazája függetlensé­géért. A Magyar Írók Szövetségének 1. Kongresszusa elé Ma reggel négy -pécsi író utazik Budapestre,, hogy részt, vegyen a Ma­gyar h ók Szövetsége I. Kongresszusán. Ugyanakkor hasonló cellái a Szov. jelunióból, a népi demokráciák országúiból, a nyugati államokból is visz­nek a vonatok írókat, művészekét, kulturális megbízottakat a, magyar /óvárosba, hogy megtárgyaljuk fejlődő szocialista irodalmunk legidősze­rűbb kérdéseit,. A kongresszus azonban nemcsak a művészek számára fontos, hanem nagy várakozással néznek eléje mindazok, akik szivükön viselik a haladás és a békp. ügyét. Az írókontjresszus nem sokkal Pártunk II. Kongresszusa után zaj­lik le és feladata elsősorban az hogy részletesen megtárgyalja a szövet­ség eddigi működését. az írok és olvasók egymás közti viszonyát íróink feladatait áj életűkkel, és a békeharccal kapcsolatosan. Az a lény, hogy háromnapos értekezletre, hívták össze a külföldi képviselők részvéteiével íróinkat, annak a tervszerűségnek az eredménye, amely az utóbbi években kulturális életünk egész vonalán tapasztalható. Kormányzatunk a Szov­jetunió példája nyomán minden segítséget megad az íróknak, hogy meg­találjál; a közvetlen kapcsolatot, a tömegekkel, kiszélesítsék érdeklődésűit határait. Ma már ha csal; az elmúlt év termését nézzük is, egyre többet vs egyre színvonalasabban írnak üzemeinkről, szövetkezeteinkről. A téma. és anyagválasztásban bekövetkezett változás nem valósul­hatott, meg már ól-hol mi pro és még mindig sok a kívánnivaló, a hiányos, súg, amelyekkel a írókonyt vsszusnak szintén foglalkoznia kell. Mi, pécsi írók unnál is inkább nagy érdeklődéssel tekintünk a kon­gresszus elé, mivel csak néhány napja alakult meg nálunk az írószövet­ség helyi csoportja és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, ’ hogy közvetlen megalakulásunk után, saját problémáink feltárásával hasznos útmutatásokat és érdemes szempontokat kaphatunk, ügy érezzük, hogy Budapestről hazatérve elmondhatjuk: a kongresszuson elhangzottak néni. csal; irodalmi életünk képviselőinek egészéhez szóltak, hanem külön-külön is rn indan nyiuukhuz. QALSAl PONGRÁC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents