Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!--------------------------------------------------------------------------­Di csőség Sztálinnak, a Eegyőzhetellen békeiáiior vezérének, a magyar nép nagy barátjának!----------------------------------------------------------------------------) AZ. MDP BARANYAMECYEI PÁRTBI ZOTTÍÁCÁN AK LAPJA TV'*.' M**-<*(’ •' VIII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA. 1951 ÁPRILIS 25 A szovjet tapasztalatok segítségével emeljük bányáink termelését „Nincs olyan területe népgazda­ságunknak — és hozzátehetem: egész sz°cialista életünknek —, mely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és folyamatosan fel­becsülhetetlen támogatást a Szov- jetuniótól. ... a magyar népi de­mokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindez a baráti segít­ség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtársnak.“ Rákosi elvtársnak a Kongresszu­son elmondott szavai a pécsvidéki bányászoknak nyújtott szovjet se­gítségről is szólnak. Jól emlék­szünk még Podzsarov és Logvinyen. ko elvtársak biztató szavaira, ta­nítására, útmutatására. Itt jártak nálunk Pccsbányatelepen, Pécs-sza- bolcson, Komlón és megmutatták, hogyan dolgoznak a szovjet bányá­szok, hogyan érik el nagyszerű eredményeiket. Csodálkoztunk Pod. zsarov elvtárs szavain, amikor el­mondotta, hogy feltörésben 25 sző­rösét éri el annak a teljesítmény­nek, amit a pécsvidéki bányákban elérnek. Ök mondtá11 el, hogyan hell a ciklusos munkamódszerrel e nagyszerű, fejlett termelési mód­szerrel dolgozni, ők mutatták meg saját példáikon keresztül, hogyan emelkedett a széntermelés a ciklu­sos módszer bevezetésével. _ Tanításukat megfogadták a pécs- Yidéki bányászok, műszaki értelmi­ségiek és ma már büszkeséggel mondják a bányászok: Ciklusos fejtésben dolgozom. Tisztelettel, szeretettel ejtik ki magát a szót is, mert látják, tapaszalják annak a tudománynak hatalmas értékét és hasznát, amit nagy barátunktól, a Szovjetuniótól kaptunk. Bányáink­ban sok helyen ciklusos módszerrel dolgoznak — és ezeken a helyeken omelkediá a termelés. A Szovjetunió, Podzsarov és hogyinyenko elvtársak tanításának eddigi eredményét beszélték meg bányászaink szombaton a technikai értekezleten. Szívet, lelket őröm­mel eltöltő számokat lehetett ott hallani. A ciklusos fejtési módszer bevezetésével a pécsbányatelepi Kotoucs Károly fejtési csapatnál 5 csilléről 6.38 csillére, az István­oknál Bátai János fejtésben 4 csil­léről 7.32 csillére emelkedett az e£y főre eső műszakonkénti terme lés. Hosszan lehetne még ilyen szá­mokat sorolni, könyvet lehetne ír­ni a szovjet ciklusos módszer nyo­mán felemelkedett széntermelés je­lentőségéről. Nehéz szavakat talál­ni a baráti segítség láttán, még ne­hezebb méltó köszönetét mondani érte. Vájjon, hogyan tudná Puskás József István-aknai csapatvezető megköszönni a Szovjetuniónak, Logvinyenko és Podzsarov elvtár­saknak, hogy a ciklusos fejtési módszerrel dolgozva, többszáz fo­rinttal emelkedett keresete. Pedig nem dolgozik semmivel sem többet, mint -azelőtt. Szélesedik bányáinkban a ciklu­sos fejtési módszer használata. A továbbiakban még jobban kell szé­lesíteni. Erről beszéltek a legjobb bányászok, műszaki értelmiségiek. Miért? A felemelt ötéves tervünk végrehajtása áll előttünk. A ne­gyedévi tervjelentésböl kiderült, hogy a fejlődés ellenére bányáink elmaradtak az ipar általános fejlő­dése mögött. Ebben az elmaradás­ban benne van Pécsbányatelep, Komló és még pár akna. Ezt az el­maradást kell behozni, — túltelje­síteni a tervet. Erre lehetőség van. Kincs van a fezünkben, amit a Sz°vjetunió adott kezünkbe ellen­szolgáltatás nélkül, hogy használ­juk fel saját boldogulásunkra. Ez a kincs a ciklusos fejtési módszer. Annak is hatalmas jelentősége van, hogy a pécsvidéki bányák közvet­lenül a szovjet elvtársak útmutatá­sa, segítsége nyomán használhatják, fejleszthetik a tőbbtermelést hozó szovjet módszert. A bányász tech­nikai értekezleten Troicki elvtárs értékes útmutatást adott bányászó. inknak, műszaki vezetőinknek. Élnünk kell a Szovjetunió segít­ségével, hasznosítanunk kell. Azon kell dolgozni, hogy egy-egy aknán a 26-—28 fejtési csapat közül ne 2—3, hanem ennek többszöröse dolgozzon ciklusos módszerrel. Műszaki értelmiségünknek elsőren dü feladata továbbszélesiteni az eddigi eredményeket, véglegesen le­számolni a maradisággal, azzal az ellenségnek használó hanggal, hogy a „mi bányánk más, mások a geo­lógiai adottságok.“ Ilyen álláspont gyökerében helytelen — és a pél­dák mást bizonyítanak. Szélesítsük bányáinkon a ciklusos fejtési mód szert és jó munkával elérjük, hogy bányáink behozzák a lemaradást, sikeresen megvalósítják a felemelt ötéves tervet. „AZ EMBEREK MEGVÉDIK A A HÁBORÚTÓL“ Rzscv mellett Alit egy kis erdő, úgy hívták: Városi erdő.“ 1942 őszén tártam ott amikor csapataink Rzsevet támadták, hogy megkönnyítsék Sztálingrád védőinek a dolgát. Nyoma sincs többé a Iáknak... Sok, na- Won sok honlitársuttk esett el a Városi erdőben... Ott ismét elgondol­koztam az elesett hősök cselekedetein, c hőstettek jelentősegén. Mi állíthat­ta meg az amerikai ragadozókat? Lelkiismeretűk vagy a nemzetközi szer vezetek szabályzatai nem állítják meg őket. Nem, csak a visszaemlékezés azokra az évekre, mikor népünk egyedül harcolt Hitler valamennyi serege ellen. Rzsevnél elesett katonáink nemcsak Sztálingrád több városnegyedé­nek megvédésében segítettek, hanem abban is, hogy elháríthassuk a há­ború utáni világ ellen irányuló új, szörnyű merényletet. S ahogy olt áll­tam a sírok elölt, arra gondoltam, hogy a halott bajtársak megvédik sze- fetett földjük nyugalmát. De a békét nemcsak az elesett hősök védik, hanem az eleven, dolgo- *ő emberek is. Kormányunk nemrég tette közzé erdőültetési tervét, amely megsemmisíti az oroszok régi ellenségét, — a szárazságot és a rossz ter­mést. Ez a nagyszabású terv is mutatja, mivel foglalkozik az orosz nép. Nem Florida ananásza érdekli, hanem a Volga-vidék búzája. De most egy másik védöövre gondolok, egy másik áldott védösövényre, — az emberek- ro- A gonoszság szele nem fogja kiszárítani a földel, az emberek megvé­dik a földet a háborútól, — megvédi öntudatuk, munkájuk, akarniuk. S ny, a yédőöv nemcsak a ml országunk határain vonul végig. Védőövet lá­tunk Franciaországban, Kínában, Görögországban, Olaszországban Angliá­ban és Mexikóban is. Valamennyi országban, ahol elvlársalnk, barátaink, a munka 4S a testvériség emberei élnek, gondolkoznak és harcolnak. Az em­beri öntudat _ ez a mi védőövünk. IL JA ERENBURQ Végezzük el május 1-ig a tavaszi vetési! Megyénkben az állami gazdaságok, lemielőesoportok és az egyénileg dol­gozó paraszlok harcba indultaik, hogy a tavaszi vcfíést május elsejére befejez­zék. A tavaszi vetésben a szigetvári járás halad az élen. Eddig átlagosan 84.4 százalékban végezték ei a vetést. Ku­korica 24, burgonya 79, naprafo.gó 8 4, lucerna 99, lóhere 84 százalékban ke­rült a földbe. Második a sellyei járás, átlagosan 80.8 száz allékkal. Harmadik a pécsi 77.2, negyedik pécsváradi 70 S, ötödik siklósi 71, hatodik a mohácsi 09.8, hetedik a sáséi 64.0, nyolcadik a villányi 60.7 és utolsó a komlói járás 59 százalékkal. A vasárnapi Szabad Nép Baranya me­gyét feketével jelölte meg, mint a vetés­ben a legutolsók között lévőt. Az eddig végzete-munkákbólláthatjirkazt, hogy a tavaszi- vetéssel messze elmaradtunk az élenjáró megyéktől. Még az élenjáró szigetvári járás is csak 84.4 százalék­ban teljesítette előirányzatát. Pártszer­vezeteinkre, tanácsainkra komoly fel­adatok várnak: mozgósítani termelőcsoportjainkat, egyénileg dolgozó parasztságunkat a tavaszi vetés május elsejére való befejezésére. Kövessük az élenjárók példáját Megyénk minden termelőt- söpört ja, egyénileg dolgozó parasztja kövesse az élenjárók példáját, a magyarteleki Gero Ernő termelőcsoporbot, ahol a vetést már teljesen befejezték, jelenleg a növényápolási munkánál tártának, már a cukorrépáit sarabcUják. A kiváló eredményt úgy érlék el, bog, idői, :: e!készret;6J- :t vetéstervet.-3 megszervezték a brigádokat, munka­csapatokat. A munkában a kommunisták ma­guk járlak az élen és mindenki egyformán, lelkesen dolgozott. Jól dolgozik a felsőszentmártoni Drá­va Öi-e III. típusú csoport is, ahol a burgonyán kdviit már mindent elvetet, tek. A vetésben a tennelőcsoporlok nHivatnak példát. Sok községben ma­gukkal ragadták az egyénileg dolgozó parasztságot is, mint például Pícsba­Ahol a pártszervezetek nem foglal­koznak kellően ezzel az igein fontos kérdóssieil, ol'S nem halad, egy helyben topog a munka. A komlói járás átlageredménye a legrosszabb. Itt kukoricából még csak üt százalékot vetettek el, lu­cernát 38, vörösherét pedig csak 12 százalékban. A komlói járási pártbizottság nem ad kellő segítséget a falusi pártszerveze­teknek, hogy a munkájukat eredménye­sebben tudják elvégezni. A járási, va­lamint a helyi tanácsok sem foglalkoz­nak komolyan a tavaszi vetés időben való elvégzésével. Nem segítik eíő a dolgozó parasztság munkáját', hogy korán elvégezze a vetést. Rossz közsé­gek: Versend, zabbal még csak 33 szá­zalékban végzett- Püspöklakon a búr. gonya 10, a napraforgó 20 százalékát Fokozottabban leplezzük le a kali­kók szabotázsait. Mig a becsületes dolgozó parasztok a. vetéssel szor­goskodnak, addig a dolgozó nép, a béke ellenségei elszabotálják a vetést. Hilmer János ibafai kulák két hold cukorrépa helyett csak másfelet ve­tett el, azt is hiányosan, itt-ott ve­tett csak a gép. Körösi István nágy- peterdi kulák 800 négyszögöl rostlent elvetett őszi szántásba, ahol kaszálni való repce van. Nyilvánvaló, hogy a kender ilyen hatalmas repcében, gaz­ban nem fog kikelni. Kékesden Pécsi József hat hold árpás-elésből csak négyet végzett el. Zalátáa Nagy Jenő károm hold cukorrépát nem vetett el, ugyan­ott Bence Sarolta nem boronál- ta el az elvetett zabot, hogy got a, Aranyosgadánv, Hússá gy. Ezekben a községekben a pártszer­vezeteik, a helyi tanácsok komolyan foglalkoztok a tavaszi vetés időben való teljesítésével'. Mozgósították a dolgozókat a korai vetésre, amely több terméseredményt biztosít. vetették el az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Mecsekitádasdon a kukorica 16 százalékát veteti'.ék ek a vöröshe-íe. 34, baltáéiul előirányzatuk elvetését még meg sem kezdték. A tavaszi munkában lemaradt cso­portok, egyénileg dolgozó parasztok használják ki a kedvező időjárást, kövessék az élenjáró községek pél­dáját, fejezzék be május 1-rc, a béke nagy- ünnepére a tavaszt vetést. Megyénkben 13 állami gazdaság a gyapot kivételével befejezte a vetést. Üszög-pusztai állami gazdaság, a io- vászhetényi, már a gyapotot is el­vetették. Károly-majorban a Szovjetunió kolhozainak évtizedes tapssztala- I tait felhasználva, 2 nap alatt | 300 hold gyapotot vetettek el. a szél hadd hordja szét a magot. Mindezek a szabotálásak arra fi­gyelmeztetnek, hogy nem lehetünk egy pillanatig sem elnézőek a kuk­kokkal szemben. A kulák a dolgozó nép kibékíthetetlen ellensége. Minden erejével arra törekszik, hogy ártson, hogy szabotálja a korai vetést, hogy minél kevesebb teremjen. Ébernek kell lennünk, ellenőrizni kell a kuli- kok vetését, hogy ne szabotálhass . k felemelt ötéves tervünk teljesítéséi.. A termelőcsoportok, egyénileg dol­gozó parasztok a verseny kiszélesíté­sével induljanak harcba a tavaszi ve­tés május elsejére való befejezéséért. Pártszervezeteink mozgósítsák a dol­gozó parasztságot, hogy megyénk az utolsók közül mielőbb az elsők közé kerülhessen. Ahol a pártszervezet, a tanács nem dolgozik jól. ott lemaradás van Ellenőrizzük, leplezzük le a kulákokat H ARCBAN A BEKEEKI „Örömmel és bizakodással van tele a szívünk“ A szentmárlonpusztai állami gazdaság befejezte a tavaszi vetést A májú.' l„i versenyben a Baranya megyei állami gazdaságok közül a szemmáríonpusztai üzemegység vég­zett elsőnek valamennyi tavaszi mun­kálattal. A május t-re tett felaján­lásokat mindössze 8 dolgozó nem teljesítette, a többi már túl is szár­nyalta vállalását. A legjobb ered­ményt Szubotics Imre traktoros bri­gádja 123 százalékkal, Papp Jánosné növénytermelési dolgozó 131 és ' Fab­rik Gyula 148 százalékkal érlék el. Mi határszéli kis latunkban építjük a szocializmust és őrködünk, hogy az aljas Tito.banda meg ne rontsa a mi békés építésünket­Mióta a dicsőséges Szovjet Hadsereg 'felszabadított bennünket, örömmel és bizakodással van Üde a szivünk. Már van kuttúrházunk, háromtantermes is kólánk, villanyt kaptunk, már 15 rádió van a falunkban. Van napkö/iottho­nunk. ahol MNDSZ asszonyaink fog­lalkoznak c kicsinyekkel. Jtíniusra mozit is kapunk. Van községi taná­csunk, ahol nta már a dolgozók ügyeit i Horthy-rendszerben lenézett cselédből lett elnök intézi. Nálunk nem a rang, a vagyon szó• mit, hanem a munka, a tudás. Falunk, bál kerültek ki rendőrtisztek, katona­tisztek is. DISZ lányaink ápolónői, a fiaink traktorvezetői tanfolyamot vé­geznek, a gépállomásokon dolgoznak. Általános iskolából kikerült gyerme­keink már középiskolában tanulhatnak, az lehet belőlük, amihez kedvük és ké­pességük van. Selvárdgyula dolgozó parasztsága a begyűjtés teljesítésével harcol a békéért Bclvárdgyula község dolgozó parasztsága egy emberkénI állt ki a Béke Világtanács határozata mellett. Valamennyien felajánlottuk, hogy a beszoigúltalási kötelezettségnek maradéktalanul eleget teszünk. Jól tudjuk mindannyian, hogy a begyűjtési kötelezettség teljesítésével a békénket védjük. Belvárdgyula lakossága tíz nap alatt 7000 darab tojás beadásával já­rult a béke megvédéséhez. Ezzel segítünk biztosítani közellátásunk zavar­talanságát. lgv harcot tovább is Belvárdgyula dolgozó parasztsága békénk megvédéséért, így teszünk eleget hazafias kötelességünknek, PALOTAI JÓZSEF tezcs-elnök, Belvárdgyula. „Azért dolgozom, hogy minden fiatal békében éljen" Még fiatal vagyok, de már megta­nultam azt, hogy mil: jelent békében élni. Még jóval fiatalabb voltam ak­kor, amikor láttam, milyen borzalmas a háború. Akkor Budapesten lakiunk most meg Pécsett, de akárhol lakunk én mindig a békéért harcolok. Erre gondolok akkor is, amikor egy- egy százalékkal magasabb teljesít­ményt sikerül elérnem. Tudom, azért dolgozom, hogy a többi fiatal is bé­kében éljen. Elhatároztam, hogy fe­gyelmezett leszek és példát mulatok a többi DISZ-fiaíalnak. Társadalmi munkát is vállaltam, amit '"munkaidő után végzek el- Tel­jesítményemet 103 százalékra emeltem de ezt még tovább fokozom, meri több, jobb munkával akarok vála­szolni az imperialistáknak. Válaszo­lok a háborús uszltónak, Titonak és bandájának, akik a békénket veszé­lyeztetik. Munkánkkal mutaljuk meet nekik, hogy mi békét akarunk hogy erősebbek vagyunk! Krapec Mária préijrtflnő Mezőgazdasági Szerárugyár. Ifjú Kari a Antal fogadalma Ifjú Marka Antal juhász, Siklóson lakik. Amikor nevét a békeívre írta, így mondotta el a népnevelőknek, hogy ő maga mit tesz a békéért: — Azzal erősítem hazamat., hogy nem szorulok rá az angoj posztóra. Az állami gazdaságnál 207 anyajuhot őrzök, gonddal, szereletlel foglalko­zom velük, megvédem őket a be. tegségekiől. Huszonnégy anyabirká­nak 48 báránya van, ezek mos! szü­lettek, ezenkívül minden anyabtrkám szoptat mar egy szép bárányt. Gon­dos munkával elérem, hogy egy-egy állatról hat kiló gyapjút nyírhassak Nem így volt ez a múltban. A sze­gény ember gyermeke, akármilyen jól is tanult, nem juthatott felsőbb iskolá­ba. Az volt a bűne, hogy szegénynek születeti. Községünkben, van felnőll k iskolája, esti tanfolyam. Tizenöten já­runk, két előadónk van. az igazgató elvtárs és a tanító elvtársnő. Négy tan­tárgyat tanítanak. Nagyon szerelünk járni, mert sokat lehet tőlük tanulni. Nem lehet összemérni mostani éle­tünket a múltbelivel. Ezt csak az tud. ja átérezni, aki átszenvedte a múltat, Meg kell állapítanunk azonban, hogy eredményeink mellett hibáink is imá­nak. A kullúrmunkát elhanyagoltuk és ezt csak altkor vettük észre, amikor egy másik község kullúrcsoporljónak a munkáját végignéztük. A kulúkok mun­káját és tevékenységét sem ellenőriz­tük kellőképpen. A mi falunkban sok a békére vágyó és békét szerető ember, de azért ellenség is akad közöltünk, kulúkok, akik aknamunkával szeretnék aláásni a mi demokráciánkat. Csak­hogy azért vagyunk mi itt, hagy leleo- lezzük őket. Ezután éberek leszünk, hogy itt, a mi békét szerető, szocializ­must építő kis falunkban az ellenség ne tudjon fészket rakni. FASS Jo7.SF.FNí: Kémes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents