Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

N Ä P L Ó

mi ÁPRILIS 29

— A {fajtársak megmutatták a szín.

• ''.rabban, hogy a néphadsereg hogyan segít a dolgozókon. meymuUitták az- . Mr is, hogy eljöttek hozzánk a ha- i díszéire -ás segítenek bennünket harcunkban. Ezeket mondta róluk, a Honvédszinház művészeiről, katonáiról Pintér Antal,, a inohát«ftzj^eti Vörös Fény ;t őrinél őbsopgrt tagja . az i'Wiadá'S után. Mert előadást tartott a »•ült héten Mohácson a Honvétlszin h'iz. Bemutatta a határszéli áros ■i" go/óiuuk a ..Határszélen“ • elinti tíároiníolvouásus színművöt, melyet két előadás alkalmával közel ezer néző. tekintett meg.

Kijöttök a sziget dolgozó parasztjai: délszlávok, magyarok, eljöttek az üzemi dolgozók, a renuüewL. határ- órV.'hr tagjai, a tanulóváros fiataljai.

Méfí (íz ablakokra, a folyosókra is jutott néző,

meg az előadóterem hátsó falánál álló szekrényre 1« felkapaszkodtak a fia tulok, a tanulóváros sötétkék egyen- ruhába. vagy munkaruhába Öltözött polgárai.

/zsúfolásig tömve volt a kultúrte- I rom. Há valahova, ide tényleg illet a.közmondás: gombostűt sem lehetett volna a helyiségben leejteni, fis gyakran zúgott fel a tajffl. Ünnepelte a kö. ztjiiség s Honvédsztnház művészeit, zúgó tetszésnyilvánítással köszönve mí g <t néphadsereg színházának baráti látogatását.

Nagy- sikert arattak a darab szereplői; de a legnagyobb sikert, a leg. diibörgöbb vastapsot q honvédeket alakító színészek kapták: Símé János őrvezelő, Riagyák és Donka bajtársak megformáló!.

De ez természetes is. Hiszen u színdarab honáért szereplői, akárcsal; az életben, — a békét, a dolgozókat védik, a tszcs-t, a dolgozó paraszté kát segítik.

— Örülök, hogy asszonyostól bejöttéig a szigetről megnézni az előadás* — mondotta a színdarab végén Pintér Antal. — Tudom, hogy az otthon maradottak majd sajnálják, hogy nem jöttek el. Dehát nem tudták, hogy a tszi's-ről, rólunk lesz a színdarabban szó.

Róluk szól a színdarab, h atár menti csoporttagokról.

őket oktatja éberségre, tanítja hazaszeretetre, neveli, kötelességteljesítős- re. Mint ahogy Pusztai László, a délszláv kultúreeoport tagja meg is áh lapította:

— Minket, határszéli dolgozókért int különösen éberségre ez az előadás. Most látom tisztán, hogy nekünk .nemeseik mindennapi munkánkkal, de

kultármunkánkkal is kell kűideniink az ellenség: Titoék és barátaik, n kuldkok ellen.

disznót, szabotálta a begyűjtést: gyengíteni akarta az országot. Mindennek tetejébe még lázit ott, agitált is a termelöoeoport ellen. Akár osak a darab kulákja, igyekezett bomlasztani a csoportot. Lelepleztük. Most tisztább a levegő, de van még lelepleznivaló ellenség rajta kívül is. Ahogy együtt dolgozunk a békéért délszlávok, magyarok, németajkuak, úgy küzdünk együtt az ellenséggel szemben is, bármilyen legyen az anya- nyelve — mondotta.

A Honvédszínház művészei: Bakos Gyula, Bagé László, Köves Elemér. Deák Lőrinc, Eőri Kató bajtársak és társaik segítséget hoztak a mohácsiaknak. ügy van, ahogy Pusztai László és Pintér Antal mondják: Szereplésük segíti legyőzni az ellenséget. Márpedig Mohácson, a határ■xcJcrfo-'—*

szélen igen fontos, hogy dolgozóink időben felismerjék az ellenséget^ ráébredjenek, hogy a kulák — bármilyen nyelven is beszél, bármilyen nemzetiségű,

a dolgozó nép legádázabb $ ellensége,

aki háborút kíván. Titot várja, bogy ismét kizeákihányolbasson, haráosol- h ásson.

Hiába várják azonban a háborút és a háborús agresszorokat Gyenie kulák. meg a százholdas Sírok testvérek. Bakó Gergely vagy Pánity Milán! Leleplezik őket a Párt útját jard dolgozók, olyanok, mint a színda rab ‘JÓrszi Józsefe, vagy Simó baj- társ, olyanok, mint a való élet Pintér Antalai, Pusztai Lászlói.

Ugyanezt mondta, ha más szavakkal is,

Pintér Antal, pedig talán nem is ismerik egymást Pusztai Lászlóval.

”— A valóságban is előfordul ilyen eset, hogy a kulák meg a horhtysta tiszt — Tito barátai, — rombolni, bomlasztani akarnak. A kulák az életben is olyan, mint amilyen aljasnak a színpadon bemutatták. Itt van mindjárt példának a mohácsszigeti Gyenis Péter kulák. Feketén vágott

BÉKÉT A VILÁGNAK!

A Lengyel Filmhef ünnepi filmje

1950 novemberében ültek össze Varsóban a viláh népeinek küldői|ei, hogy megtárgyalják a bekeharc feladatait. Erről a ha. Wtmas jeienúösógi: tanácskozásról: a Búk a Hívei II. Világkongresszusáról szól a BÉKÉT A VILÁGNAK című lengyel film.

Amerikai repülőgépek a bombák ezer tonnáit zúdítják Korea falvaira és városaira... a háború tüze a népi Kína halárai felé közeledik ... újabb és újabb amerikai legyverszáLitmányok érkeznek a francia kikötőkbe... nz imperialisták újraélesztik a német fasizmust... folytatják Németország fel’ fegyverzését...

De a német nép tüntet a felfegyverzés ellen, a béke mellett... a Iran, cia dokkmunkások megtagadják az amerikai fegyverek kirakását . . . az olasz parasztok elioglalják a földesurak által parlagon hagyott földeket., és a koreai nép harcba száll az agrtászotok ellen.

Az elnyomott országok dolgozóinak erőt ad ez a harc, amelyet a felszabadult népek vívnak a békéért, élükön a Szovjetunióval. Látjuk a hatalmas szovjet békemüvek építését, amelyek I i'rmötölddr változtat jók a sivatagot Látjuk a népi demokráciák dől gozóinak az építését, a munka terén elért sikereit, a békemüszákban elért eredményeiket.

Nő, erősödik a béke erőinek mozgalma.

Ilyen körülmények között hívták össze Sheffieldbe a Béke Híveinek II. Világkongresszusát. Amikor azonban a világ minden részéből érkező béke* küldöttek megérkeznek a ,Jhagyományos brit szabadság" hazájába, a rendőrség Attlee úr parancsára megáll j-t kiált! A béke híveinek tilos a bemenet Angliába.

Vájjon át lehet-e helyezni egy nemzetközi kongresszust néhány nap alatt Európa másik oldalára?

A dolgozók békeakarata minden akadályt legyőz. Nyolc hónap helyett nyolc nap alatt készül el Varsóban a Lengyel Szó Háza. S rmre a küldettek Varsóba érkeznek, már mindén készen áll fogadásukra. „Szabad országban, szabad emelvényről hangzik el a szabad szó."

Hatalmas lelkesedés fogadja Fagyejcv szavait: „Mi szovjet emberek, készek vagyunk elfogadni minden javaslatot, bárhonnan származzék is, ha az tartóssá teheti a világbékét."

Kinek a szivében nem maradnak emlékezetesek Ilja Erenburg. a nagy szovjet iró szavai:... „Mint a szovjet nép küldötteinek egyike, annak a népnek, amely jól megismerte a háború összes borzalmait. amely teljes szívé bői gyűlöli a háborút; kezei nyújtok mindazok felé, akiket ellenségeinkként akarnak feltüntetni. Kezet szorítok az amerikai, angol, francia néppel. Az a hit él bennem, hogy nincs a világon olyan erő, amely ezeket a kezeket szétszakítaná. Ezek olyan emberek, akiket egy gondolat fűt: a béke ügye."

A Kongresszus egyik legmeglialóbb pillanatai azok, amikor Pak-Den Aj asszony, a koreai nép küldötte lép az emelvényre. Személyében a résztvevők a hős. harcoló koreai népet ünnepük. Felejthetetlen pillanatok ezek. A küldöttek szűnni nem akaró éljenzésben részesítik a kis koreai asszonyt. Virágok özönével borítják el, vállukra emelik öt. Mindenkit magúval ragad a koreai nép iránti lelkesedés, a szolidaritás érzése.

...Azaz mégsem mindenkit. Mr. Roggenak, az amerikai ügyvédnek mds a véleménye. Azért jött ide, hogy igazolja az amerikai agresszorokat. Minden szava hazugság. Howard, amerikai küldött lerántja a leplet erről a talpnyálóról, aki nem vállalta el hat ártatlan néger védelmét, de elvállalta a washingtoni jugoszláv követség jogtanácsosi tisztét: „Itt, ebben a teremben mindenki elmondhatja nézeteit. De itt, ebben a teremben csak a jóakaratéi embereknek hisznek, olyanoknak, ukik a békéért harcolnak."

Nagy munka folyik a Kongresszus különböző bizottságaiban, így a politikai bizottságban is, amely a Kongresszus határozatait tárgyalja. Megszületik a felhívás a világ népeihez, a felhívás az ENSZ hez. A javaslatokat egyhangúlag, hatalmas lelkesedés mellett fogadják el.

... Ezt mutatja be a Fáklyában pergő film: a „Békét a világnak!"

MEGVÉDJÜK A BÉKÉT!

Ha ők ma mást forgatnak tébolyult agyukban, mást: „megváltó“ háborút — s nem érdekes, hogy százezer gyéréit, míg ők zabáinak, porban hentereg az éhtől és a láziól s meggebed:

Világ virága, ifjúság, övezd magad s e fegyvert ellenük szegezd!

Ha átkot szórnak, rongy gyalizkodánt, ígérnek ágyút, atombombát, gázt, a gyarmatokra küldenek hajót, fizetnek kémet, lógóst, árulót és testi-lelki prostitúciót:

Világ virága, ifjúság, övezd

magad s a fegyvert ellenük szegczdl

Ha ugrani akar e ienevad, aranyra-vérre áhítozó had: athéni csendőr, Franco hadnagya, Kuomtntang-„hős“, Titp zsaruja, légiós, nyilas, es-es katona:

Világ virága, ifjúság, övezd magad s a fegyvert ellenük szegezd)

Mutasd meg neki, mennyien vagyunk s mily roppant erejű a mi karunk! — Hallgasd, bogy zúg a testvér négy folyó, a Volga, Mississippi, Jang-ce, Po:

Velünk a győztes Szovjetunió!

S üzenetére vísszazúg Dunánk:

A békét harccal védd meg, ifjúság! .

*

*

4

I

J

KISS rVAN

^ ***-•»%.

c/l két kő/u/nei

Szikra könyvkiadó: Lenin: Az irodalomról (Diszkiadás) 268 old. 20.—. A bolsevikek pártja a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áltérés időszakában (1921—1925) segédanyag a SzK(b)P. története tanulmányozásához 198 old., 5.50. Gön- czöl György: A békeharc és az Egyesült Nemzetek Szervezete (Nemzetközi kérdések 55. sz.) 94 old., 3. - , Szépirodalmi könyvkiadó: József

Attila válogatott versei (Szépirodalmi

kiskönyvtár 14—15) 100 old., 3.20. Mihale Aurél: Árvíz (két elbeszélés) 102 old., 7.30, Román költők antológiája 316 old., 25.—, 30.50,

Művelt nép könyvkiadó: Csárdások (Magyar társastáncok) 32 old., 3.—„ Valkó Iván Péter: Telefon és távíró (Természettudományos kiskönyvt. 70.) 44 old., 1.40. Fis G.: Szovjet emberek 200 old., 11. 20. Steinhaus: Matematikai kaleidoszkóp 160 old., 21.20.

A kulturverseny mai döntőjén ‘36 kulnircsoport lép fel

Sok fiatal kultúresoportlag szemére nehezen jött az álom a szombatról vasárnapra virradó éjszakán. Sok kuilrturos várta izgatottan a városi ku! hírverseny döntőjét.,

A .szomball napon még megtartották az utolsó próbákat elvégezték nz „utolsó simításokat", hogy simán, rendben menjen minden, hogy a városi döntő valóban kultúr- élietiink, kulturális 'tömegmozgalmunk városi seregszemléje legyen.

Két helyen lépnek -feil a városi döntőbe került kuHórcsoportok, Egyik részük az Ifjúsági Színházban tesz bi zonvságot fejlődéséről, másik részük a Munkáskultúrházbam szerepel. Mindkét helyen délelőtt 10 órn. kor és délután 3 órakor kezdődnek meg nz előadások.

Az Ifjúsági Színházban déleCő'.t az LI e Imi sz e rk i skeyesked e lm i Váltadat, a Ruházati Bolt Borfogalmi Vállalat, Állami Áruház, Budai I. MNDSZ, DISZ, Tűzoltóság, Sörgyár, Dohánygyár és a városi tanács énekkara szerepel. Délután ugyanitt a Távkereskedelmi Vállalat, Rendőregyesület, Szikra Nyomda, Háztartási Alkalmazottak

Szakszervezete, Pedagógiai Főiskola, Közlekedési Vállalná, az ipari tanuitó* iskola, Posta, Magasépflési Vállalat, Zsolnav-gyár kultúrcsoporljainak fellépésére kerül sor.

A M iiii káskiiltárházban szerepel, nek igen tehetséges hányászkultár- csoportjalnk.

Délelőtt Erzsébet-ielep, a Vegvinnyag A'álla'la't, Termény forgalmi Vállalat,

Vasas II, Pécsbánya lelep. Egyetem, ■Szaboicsteiep, Bőrgyár; dóin Ián Borbála-telep, ÓSZH, Kesztyűgyár, Vasas 1., Meszes-le,ep, Pécsújhegv, KPDSZ, MÁV és a Sopiana Gépgyár kulllúr- esoportjainak előadásaiban gyönyörködhetünk.

Az induló 36 csoport közöl a legjobbak jutnak tovább a megyei döntőre, amelyet előreláthatólag pünkösd, kor rendeznek meg.

A színjátszó és tánceaoportok, valamint énekkarok közül a 3—-3 legjohh jut tovább a megyei döntőre,

és természetes, hogy minden egyes csoport az első három közé kívánkozik.

Persze lesznek csoportok, melyek a teljesítmény verseny keretén belül dolgoznak majd tovább, végzik- kuKúr- munkájukat, hiszen nem juthat minden csoport a három legjobb közé.. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a {negyei döntőre már be nem jutott csoportoknak nem érdemes kul!űr- munkát fóly'.alniok. Éppen elíenkező- leg:

fokozott munkával, fegyelmezetten, népi értékeinket, dalainkat táncainkat feldolgozva készüljenek a megyei versenyből kimaradók arra. hogy a kullűrfnrraiiulom harcos csapatává kiizdjék' fel mn- fiukat,

hogy a legközcCebbi versenyben olt le- hessenek az élenjárók között.

A győztes csapatokat is fenyegeti veszély. Ez a veszély az elhizakudott-1 súg. Á győztes csapalokra fokozott felelősség, fokozott kötclosségváItatás jiárul.

Nekik kell példát mufatnlok a többi csoport felé, hogyan krII támogatni a kulliircsoporloknnk a Iiékeliareot,

nekik kel! segíteniük, palronfllniok az elmaradókat is. Úgy kell készüluiök a városi döntő győz/te.seinek, hogy a megyei versenyen se valljanak szégyent, o'l is az elsők között legyenek.

A városi kullúrvoi seny lezárása utón a bírálóbizottság kihirdeti a Munkás, kultmházhan az eredményeket és meg- j'i'olmazza a legjobb csoportokat, ki üzemek, vállalatok, a városi tanács igen szép és értékes ajándékokkal ju- rthnazza a legjohh eredményt elérő kullúi'csoporlokat. Á városi döntőt tánc zárja he, melyen a szereplők és » nézők is részt vesznek.

Magyarok, délszlávok, németajkú dolgozók nevei testvéri egységben sorakoznak a békeivek százain, ezrein. Nemzetiségeink a magyar dolgosakkal együtt nyilvánítják ki aláírásukkal béke. akaratukat, hazaszeretetüket.

De nemcsak az aláírások sorakoznak a béke- íveken. Mind több és több azoknak az aláíróknak « száma, akik aláírásuk mellett vállalásukat is megörökítik, aláírásuk alátámasztására felajánlásokkal küzdenek a haza megvédéséért, a délszláv, németajkú és magyar dolgozók békéjéért.

Nem első eset, hogy a becsületes dolgozók testvér}, egyetértésben, nemzetiségre, vallásra, ányanyelvre való tekintet -nélkül kiállnak egy nagy cél érdekében, áldozatokat'vállalnák, felajánlásokat tesznek a haza javáért. A" békekölcsön-jegyzéskor a tanácsválasztáskor, az ötéves tervkölcsön lelkes fogadásával, de ezeken a példákon kívül is már számtalanszor bebizonyították dolgozóink testvéri együvétartozásukat.

Messzebbre visszalapozva, a történelem lapja; között is megtalálhatjuk a nemzetiségi dolgozóik baráti viszonyának bizonyítékait. 1848-ban. mikor az újonnan, kivívott szabadságot az önkény, a császári ház zsarnoksága fenyegette, bebizonyítot. ták nemzetiségeink, hogy sziwel-lélekkel a szabadság mellett, a magyar haza mellett állnak és tűzze!-vassal, anyagi áldozatok, de saját életük feláldozásával is hajlandók szabadságukat megvédeni.

Pécs városában három nemzetiség dolgozói éltek akkor testvéri egyel értésben egymás mellett. Itt éltek a bosnyákoknuk nevezett délszlávok a magyarok és a némotujkúak. Három nyelven beszéltek, három különböző nyelven mondták ki ezt a szót; Haza, de egyet, a magyar hazát, a magyar szabadsagot értették alatta. .................

Tanulj unt haladó liagyoinányainlból

Bagovics Mai ezíistkanala

Mikor felhangzott a hívás: „A haza veszélyben vanl“ — egy emberként álltak a város dolgozói a veszélyben forgó édesanya, Magyarország védelmére. A magyar kormány felhívására, hogy a Nemzetőrség szervezését anyagilag támogassák. Pécs városa is gyűjtést indított. A város dolgozó; tudlak, mire kell a pénz, s a polgárság összefogott a szent ügy, a szabadság megvédése érdekében.

A városi levéltár sárguló, iratai között érdekesebbnél érdekesebb okmányok húzódnak meg. melyek a száz év előtti népmozgalomnak hatalmas erejét, elsöprő lelkesedését bizonyiljak. Megfakult, kötetszámra felhalmozódott okmányokon sorakoznak azok a nevek, melyeknek tulájdonosai akár utolsó fillérük, legkedvesebb értéktárgyuk feláldozásával járultak hozzá a szabadság megvédéséhez, a Nemzetőrség felállításához.

Ezekből az iratokból könnyű megállapítani, hogy az egész XIX. század folyamán soha nem fogott még össze ilyen erővel a város polgársága, soha nem támogatlak a különböző nemzetiségek egy célt ilyen súllyal, mint ezt. Magyar, délszláv, német nevek sorakoznak az iveken, s az 1848. béli pécsiek versengve tettek eleget a kormány felhívásának. Adtak á gazdagok is, de a szegények szinte mindenüket odaadták, s az apró mo- lyók, a családi emlékek; évekig, évtizedekig őr zött értékes csecsebecsék nagyrésze 'ekkor válto zott át a szabadságharcot, az egész nemzet szabadságharcát éltető tőkóvó.

A régi Pécs kanyargós, macskaköves utcáin népvándorlás ,-ndult meg a gyűjtőhelyek felé. Magyarok, németek, délszlávok egyaránt sorbaálltak azért, hogy adhassanak, hogy apróbb-nagyobb hoz. zájárulásukkal nemzetőrséget, hadsereget alakítsanak a haza védelmére.

A pécsi polgárok hosszú-hosszú sora szerepel azokon a listákon, melyekre az adományokat és az adakozók neveit rótták fel. A tinta már megfakult azóta, a papír is kirojtosodott, megsárgult, de a száz év előtt papírravetett sorokból ma is elevenen csap ki a hazaszeretet, lángja, ott izzik bennük a szabadság szereidének izzó parazsa.

Legszebb példái az áldozatos hazaszeretetnek a szegények, a nincstelenek, a kisemmizett jobbágyok adományai. Azoknak a fillérei, apró családi ereklyéi, akiknek pedig a hazán élősködő úri társadalom semmit sím adott, s akik mégis első szóra hajlandók,voltak mindenüket odaadni, ha a hazáról, a szabadságról volt szó.

Bagovics Antal talán nem is tudott magvn- rul. Semmije sem volt. még rendes, állandó laká. sá sem, és mégis egyetlen eziistkanalál és két késnek ezüst nyélét hozta és adta át a gyűjtőknek. Egy NN-jellel beírt nincstelennek még euy- nyije sem volt. Egyetlen fillér nélkül jött. de adni akart valamit, mert a nemzet szabadsága forgott veszélyben. Es az a hazafi, akinek már a nevét sem tudjuk — nem jegyezte be, — leszedte pipájáról az ézüsíkupakot és letette a lobbi érlék- lárgy közé, a gyüjtöbizottság elé.

A neveket, adományokat lehetne sorolni még soká. mint amilyen soká lehelne sorolni a békekölcsön jegyzőket, a békeív aláíróit. Magyarokat,; TÓmetajkúakat. délszlávokat egyaránt, akik tanul-i nak és példát vesznek a szabadságáért, hazáért; mindent feláldozó negyvennyolc«« óseiktőL t