Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA SO FILLER VltMVnöLffFZRJAÍ BőtESŰLJE T EK l rA MAI SZÁMBAN: A Szaksserrercfl Világszövetség májas 1-í felhívása * világ dolgozóihoz (2. o.) — A begyűjtési rendelet ismertetése és a gazdalajstromok elkészítése tanácsaink döntő feladata (2. o.) -— Kétéves áilattenyészi tervünk végrehajtásának akadályozói (3. o.) — A déli határszélen (4. o.) — Május 1-re jelenik meg Rákosi Mátyás új könyve (5. o.) — A Honvédszínház Mohácson (6. o.) — Ne késlekedjünk a gyapot elvetésével! (7. o.) — Rádióműsor (8. o ) MEGYE I PÄ RTB I 2 OTT JÁCÁNAK LAPJ A VASÁRNAP, 1931 ÁPRILIS 22 Kíméletlen harcot a tanácsok munkájában jelentkező opportunizmus ellen! fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése a féléméit ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról Irta: VARGA JENŐ elvtárs, a megyei tanács elnöke A régi kizsákmányoló, feudális államgépezet összezúzása és a népi demokratikus államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak létreho. zása a szocializmus építésének történelmi jelentőségű eseménye, Nem kétséges az, hogy ilyen nagy átalakulás nem megy simán, harcok nélkül, ellenkezőleg, az államgépezet átalakításával együtt jár az osztályharc kiéleződése, egyre fokozódó élesedése. Sokan elfeledkeztek arról, hogy az osztályharc kiéleződésének szakaszában élünk és azt hitték, hogy a tanács°k megalakulásával véglegesen kiszorítottuk az ellenséget az államgépezetből. Ez a hiedelem súlyos következményekkel járt. Fel. ütötte fejét megyénk tanácsaiban az átkos opportunista nézet, amely az ellenség elleni harc elhanyagolásában, a feladatok megoldása körüli lazaságokban mutatkozott meg és így módot adtunk az osztályharc kiélesedett viszonyai között a kizsákmányoló, ellenséges elemeknek aknamunkájuk folytatásához. Pártunk II. Kongresszusa és a Politikai Bizottság január 18-í határozata világosan feltárta azokat a súlyos hibákat, amelyeket ezen a vonalon a megyei tanács elkövetett, A megalkuvó, opportunista nézet úgy kapott lábra, hogy maga a megyei tanács sem fogta meg erélyesen és nem ellenőrizte kellö módon a feladatok megoldását, a tanácsok munkáját. Ez azután azt eredményezte, hogy a megyei ta. nács megalkuvását látva, maguk a községi tanácsok és a járási tanácsok is az opportunizmus hínárjába tévedtek. Az opportunista magatartás az állami fegyelem legsúlyosabb megsértése és ennek legkirívóbb példája és egyben legveszedelmesebb tor. mája az ellenséggel szembeni engedékenység, amely megnyilvánult úgy a tanácsokon belüli ellenséggel szemben, mint megnyilvánult«a tanácsokon kívüli ellenség elleni harc terén is és így egyes tanácsoknál nem a dolgozó nép, hanem az ellenség hangja érvényesüli A „jó kulák", — „az ellenség meghúzza magát" és hasonló opportunista „elméletek“ odavezettek azután, hogy például a zsibóti *öz- ségi tanács elnöke, ahelyett, hogy a kulákok elszámoltatását végrehajtotta volna, leült a kulákoknál bort inni és beleegyezett, hogy a kulák- dszámoltatás helyett a nulák né. hány mázsa terményt adj°n 4>e. A tneződi tanácselnök és az alsómo- csoládi tanács elnökhelyettese Gyuri bátyámnak, Pista bátyámnak szólítja a kulákokat és velük kesztyűs kézzel bánik. Előfordult az is, hogy a kulákok elleni harc helyett a községi tanácselnök elöre- köszönt a kuláknak és ha az a Röz- ségi tanácshoz bement, még a saját székébe is beültette, ami természetesen azt eredményezte, hogy ilyen községekben az osztálybéke hangulata uralkodik és a dolgozó parasz. tok nem láthatják tisztán azt, hogy a kulákok már nem ülhetnek a nyakukra, A volt mecseRpölöskei VB titkár a kulákoktól bort fogadott el, s a dolgozó parasztok beadását a kulákok nyilvántartási lapjára íratta teljesítésként. Ez az opportunista szellem eredményezte azután azt, h°gy a II. félévi begyűjtési tervvel kapcsola. tos feladatainkat még mindig nem tudtuk a minisztertanács határozatának megfelelően végrehajtani. Bizonyítja ezt az is, hogy számos község a megye területén ugyanolyan körülmények között — mint ott, ahol a tanácsok megalkudtak — 100 százalékig vagy még azon felül is, teljesítették a begyűjtési tervei Például a villányi járásban is jól ment a begyűjtés, mert itt a begyűjtést vezető elnökhelyettes asszony erős kézzel vezette a munkát és lecsapott a Párt segítségével a kulák°kkal megalkuvókra — és magukra a kulákokra. Természetes az, hogy az opportunizmus nemcsak a begyűjtés munkájánál okoz károkai hanem a tavaszi munkák elvégzésénél, a termelőszövetkezeti csoportok fejlesztésénél, az adóbefizetés vonalán és minden más feladat végrehajtásával kapcsolatban is. Természetes, hogy tanácsaink a legtöbb helyen keményen vívják az osztályharcot az ellenséggel szemben, A zalátai tanácsnál maguk a végrehajtóbizottság tagjai ellenőrizték a kulákok vetésének teljesítését minőségileg is. És ahol felszámoljuk a megalkuvás szellemét, ott gyors, egészséges javulás következik be. Például a siklósnagyfalui VB-titkár eltávolítása után — aki azt kérte, hogy töröljék a II. félévi begyűjtési tervet,, mert a községben egy szem gabona nincs, — ugrásszerűen megjavult a begyűjtés munkája. Tu- ronyban, ahol a kulá^Jbarát tanács- titkár a begyűjtés fékje volt, eltávolítása után a község, a járás élenjáró községei közé emelkedett. Má- riakéménden kiderült és a VB-titkár opportunizmusa hívta fel rá a figyelmet, hogy a titkár maga kulák. Eltávolítása után az egész község termelőszövetkezeti községgé alakult. A nagypeterdi tanácselnök azt bizonygatta, hogy a köz. ségnek nemhogy kenyérgabona feleslege van, hanem 28 mázsa tényleges hiánya. Mikor a megyei tanács kiküldöttei megvilágították előtte, hogy magatartása merő megalkuvás, nekifogott a munkának és egy nap alatt 30 mázsa kenyér, gabonát gyűjtött be ő maga. Pártunk II. Kongresszusa és a Politikai Bizottság határozata rámutatott az opportunista, megalkuvó politika káros hatására és mi ma már tudatában vagyunk annak, hogy az opportunizmus elleni harc erejétől függ a megyei tanács és a helyi tanácsok munkájának megjavítása. A kíméletlen harc a megalkuvás, az opportunizmus ellen, — ez az útja annak, hogy pártszervezeteink iránymutatása alapján, a dolgozók harcos, hazájukat szerető tízezreire támaszkodva győzelemre vigyük az új begyűjtési tervet, egész ötéves tervünket. A Párt útmutatása vezet bennün. két és ez teszi lehetővé, hogy mi Baranyában az opportunizmus elleni küzdelmet győzelmesen megvívjuk és a Títo.banda szomszédságában a béke táborának sziklaszilárd, megdönthetetlen bástyáját építsük ki. A Zselnay-gyárhan minden szerdán békemiíszakot tartanai! A Zsolnay porcellángyárban min- 'len szerdán békeműszakot tartanak a cájus elsejei versenyben. A békemü- wakrn a dolgozók külön tesznek felajánlásokat, jobb munkával nyilvánítják békeakaratukat. Fábri Gyula sztahanovista ifjúmunkás korongos teljesítménye állandóan 150 százalékon felül van. A békeív aláírásakor felajánlotta, hogy a műhely 4,8 százalékról már 2 százalékra leszorí- , tott selejtjét u-unkamódszerátadás- sal továbn csökkenti. A korongos műhelyben sztahanovista iskolát indítottak a termelés emeléséért, a selejt csökkentéséért. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1951. I. negyedévélten a következő adatok jel. lemzik: Ipar Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951 első negyedévre esti részét sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja 11. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünnepének, április i-ének tiszteletére kialakult szocialista munkaverseny, Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.8 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervét. Az élelmezési ipar a tervét nem teljesítette (92.7 százalék). A gyáripat termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 szá zalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 41.1 százalékkal, a könnyűiparé 83.8 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az. iparcsoportok közöl a bányászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46.S százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítóse a következőképpen alakult: IPARCSOPORT: 1951. I. NEGYEDÉNEK TERVTELJES ITÉSI- SZÁZALÉKA bányászat 97.4 kohászat 102.4 gépgyártás 98.7 erősáramú berendezések 104.2 gyengeáramú berendezések 104.4 finommechanika 107.4 tömegcikkipar 112.7 javítóműhelyek 108.8 villamósenergia 108.4 építőanyagipar 107.2 ' vegyészet 102.2 „ gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4" Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.8 Könnyűipar összesen: 101.9 Élelmezési ipar 92.7 Gyáripar összesen: 100.8 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Bánya és energiaügyi minisztérium " 99.3 Kpbó és gépipari minisztérium 101.9 Könnyűipari minisztérium 101.8 Élelmezési minisztérium 92.8 Építésügyi minisztérium 122.7 Közlekedési és postaügyi min. 110.9 A fontosabb iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult. IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDÉBEN 1950. 1. NEGYEDÉNEK SZÁZALÉKÁBAN Szén ,109.8 Vasérc 109.3 Abi« és acél 118.2 Aluminium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb forgácsológépek .131,9 Mozdony 126.0 Vasúti teherkocsi 73.3 Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 Traktor 114.3 Villamos forgógépek ' 157.1 Izzólámpa 120.3 Rádió vevőkészülékek 104.8 Varrógép 96.1 villamosén eygia 117.5 gép- és motorolaj 138.5 gépkocsiíibroncsköpeny 146.9 tégla ■ 149.1 mész 141.7 IPARCIKK: A TERMELÉS 1951. I. NEGYEDEBEN 1950. I. NEGYEDÉNEK SZÁZALÉKÁBAN cement 144.5 ráblaüveg HS.7 pamutszövés 118.4 gyapjúszövet 115.3 selyemszövet 101.1 len-kenderszövet 108.1 selyemharisnya 103.4 pamutharfenya 104.6 bőrcipő 145.3 férfiöltöny 308.7 női kabát 303.0 liszt 132.9 szesz 139.4 cigaretta 129.0 édesipari készítmények 199.0 szappan 107.2 gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet-, nyers- vasat, bauxitot, timföldet, aszbeszt- csövct, csempe- és mozaiklapot, előregyártóit betongerendát, tetőcserepet, csiszolókorongot, táblaüveget, parkettát, fürnirt, ládát, hordót, gyufát, dobozt, vigogne fonalat, lisztet, száraztésztát, , malátát, cigarettát, gyümolcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén. -nyersolaj és földgáz, petróleum, gépes motorolaj, műtrágya, cement tégla, szigetelő porcellánok. gépkocsiab- ronestömlő. selyemszövet, takarmány- liszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a- terv műszakban jelentő« mértékben fejlődött: 1951. első negyedévi termelési tervét 316.9 szá-' zalókra, ezen belül a magasépítőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.1 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 százalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban a múlt év hasonló időszakához képest 211.1 százalékra. ezen belül a magasépítőipar 172 százalék- ra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. .4 Szovjetunióból kapott épitőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem hatvan százalékát végezték gépek segítségévei. Az első negyedben végzett’ falazási muri hálátoknak több, mint. 25 százalékát Sztnhánov-módszerekkel végezték. Mezőgazdasúg A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a Termelőszövetkezeti csoportoknál. Míg az elmúlt év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szö- vetkezti társasgazdálkodást, eddig 1951. március végére ez az arány az ország szántóterületének több, mint 13 százalékára emelkedett, A termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen megnőtt. Az . általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetkezetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál a legjelentősebb fejlődés « gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami'gazdaságok trak- )orállománya. Míg I960 első negyedében egy traktorra 'Mi.7 kát. hold szántó jutott, addig 19.71 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az ogyéb génekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamúti "kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re. a traktorok «zárna több, mint 9 százalékkal, a vontatóké mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgazdaságban a tavalyinál nagyobb volt a műtrágyafelhasználás. Mintegy - 22 százalékkal növekedett a matt év megfelelő időszakához képest a szerződéssel lekötött növények területe. Az állatállomány fejlődése «zeni. pontjából jelentős a lucerna "tavaszi vetésterületének több. mint négyszeresére való emelkedése. t A rendkívüli esős időjárás következtében a vdési munka üteme kissé elmaradt a tavalyi mögött. A múlt évi gyenge takarmánytermés ebben a negyedben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. Közlekedés A vasúi áruszállítási tervéi. 109.5 százalékra, személyszállítási tervéi 100.4 százalékra teljesítette. A telier- ániforgaiom emelkedése 1950 első ne. gyedéhez képest 25 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a teheráruk napi átlagos rakodási tervét 104.7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt óv hasonló időszakának teljesítményéhez képest 27.2 százalékos emelkedésnek felei meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 38.8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal kő, kavics, 60.4 százalékkal, mész, cementnél 94.5 százalékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őrleményeknél 15.9 százalékkal, kenyérgabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A vízi közlekedés áruszállítási tervét 125.7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 54.9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az auio- buszforgalom egy év alatt 26.8 százalékkal, a közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18.2 százalékkal nőtt. A távolsági autobuszforgalom utasszállíuí- si tervét 118.8 százalékra teljesítette, a múlt, évi teljesítményhez képest az emelkedés 59.7 -százalék. A teherfu- varvállalatok áruszállítási tervüket 107.8 százalékra teljesítették. A tehergépkocsi közlekedés a tervidőszakban 94.1 százalékkal több árut szállított, mint 1950 első negyedében. Beruházások Hz év első negyedében a népga daság beruházásai 63.2 százalékkal haladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedőiemben 68.2 százalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaséigol és tér. melőszöv elkezeli csoportot villamosítottunk. Számos új gép és termclöbe- rendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző, kupoló, elektronros tor- maszétrító és lágyítókemencék, tor- mázógépek, homokkeverök, különféle szerszámgépek, darupályák slb. üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat> adlak át a forgalomnak. Az or. szag különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, lürdőt. bői. csődét adtak át rendeltetésének. Áruforgalom 1051. első negyedében az állami nagykereskedelem eladást toryalma 34.5 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal — ' zen belül az állami, kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezett kis' kereskedelemé 134.0 széizalékkal -nőit. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat’ egy cs'lando alatt 6.921 új üzlettel bővült. Ebbő! az állami kiskereskedelemre 4330. a föM müvesszöveikezetekre pedig 2583 ui üzlet jutott.
