Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-20 / 91. szám

mt április 20 w ä p i o A Zsolnay-gyár dolgozói jó eredményeket értek el A bekeharc úi erőseim** a május 1 megíinneplésére indított versenyben Javítsák meg a verseny nyilvánosságát A Pécsi Bőrgyár párosversenyre hívta a Zsolnay-porceilángyárat még a hónap elején. A május 1 tiszteletére indult versenykihívást a Zsolnay-gyár dolgozói elfogadták, elküldték vála­szukat a bőrgyáriaknak. A gyár dol­gozói ígéretet tettek arra, hogy jó munkával ünnepük május elsejét és az elért eredmények továbbfejlesztéséért harcolnak egész éven át. A Zsolnay-gyáriak ígérete nem ma­radt puszta szóbeszéd. A párosver­senyben máris szép eredményeket ér­tek el. Az operatív terv szerinti nyersgyártást eddig 107 százalékra teljesítették, a gyári átlagselejtet 29 százai éltről 20 százalékra csök­kentettéit. A nagyalagut gázke- mencécél is jelentős eredményeket értek el a selejt csökkentésében. A márciusi átlagselejtet április 10-ig 20 százalékkal csökkentet, ték. Sokezer forintot jelent ez nemzetgaz­daságunknak. A béralap betartásában is jelentős előrehaladást értek el és emelkedett a 100 forintra eső terme­lési érték is. A 100 százalék alatt tel­jesítők száma a vállalásnak megfe­lelően jelenleg már csak 30 fő. A Nazarova.mozgalmat két üzemrész­ben, a sajtoló és a lakatos műhelyek­ben bevezették. Nem ismerik üzemük eredményeit Szép eredmények ezek, a hiba csak az, hogy mindezt nem ismerik a gyár dol­gozói. Stemler József építő büsz­kén beszél arról a harcról, ame­lyet nap, mint nap folytatnak a selejt csökkentéséért. Tudja is, hogy munkaterületén milyen ered­ményeket értek el a párosver­senyben. Azt azonban már nem ismeri, hogy a korongos műhely­nek milyen eredményei vannak. ..Pedig jó lenne tudni nemcsak azt, hanem az egész gyárét" — mondja. Nyerges István korongos hasonlóan beszél. Tudja, hogy .párosversenyben vannak a Bőrgyárral, ismeri a ponto­kat is — ha jól összeszedi gondola­tait, hát elmondja fejből is, — de a kemenceégetés selejtmennyiségéről, a csökkenésről hiányos képe van. „Pedig kíváncsiak vagyunk az ered­ményre, jó lenne tudni, mert-segíte­ne bennünket a munkában." így vé­lekedik és helyesen. Csordás Mihályné szintén ismeri részletesen saját munkaterületének, a sajtolónak eredményeit. És ö is sze­retné tudni az egész gyár eddigi ered­ményét. A gyár dolgozói saját mun­katerületük eredményeit ismerik, de nem ismerik az egész gyári ered­ményt, ami hiba. Erről elfeledkezett Kuruc Sándor elvtárs versenyfelelős. Mikor felhív­ták rá a figyelmét, fel is ismerte a hibát és most sürgősen javít rajta. Munkához látott: tíznaponként ver- senyállásjelentést készítenek az egyes üzemrészek és az egész gyár versenyének állásáról, amit hangos­híradón, faliújságon és más módon ismertetni fognak a dolgozókkal. Az első jelentés elkészítése egy-két na­pon belül megtörténik. Erre szükség is van. A Zsolnay- gyár dolgozói igazi lelkes munkával harcolnak azoknak a hiányosságok­nak kijavításáért, amelyek pár héttel ezelőtt még eltöltötték a gyárat. Eb­ben a harcban különösen azóta van­nak szép eredményeik, amióta célul tűzték maguk elé, hogy fokozottan harcolnak a békéért. Az elért ered­ményeik azt bizonyítják, hogy harcuk eredményes. A gyár dolgozói vala­mennyien lelkesen beszélnek arról, hogy előrehaladnak a hiányosságok kijavításában. A versenytársak ne „titkolják“ eredményeiket Az elért eredmények azonban csak a kezdetet jelentik. További harcra van szükség, mert van még feladat. Ezeknek megoldásához ad segítséget a verseny nyilvánosságának megja­vítása gyáron belül. A Bőrgyár és a Zsolnay-gyár kö; zötti ' párosversenynek van egy igen komoly hiányossága, az, hogy a verseny nem párosverseny. Leg­alábbis a jelenlegi formában nem. A helyzet az, hogy a Zsolnay- gyáriak nem ismerik a bőrgyá­riak, a Bőrgyár dolgozói pedig nem ismerik a Zsolnay-gyáriak versenyeredményeit. Ennek az a téves nézet az oka, hogy úgy gondolták; majd május elseje után megküldik az eredményt egy­másnak. Ez így helytelen. így a ver­seny közben nem tudják a dolgozók, hol állnak a párosversenyben, nem lát­ják, hol kell fokozni még jobban a harcot, hogy elsők legyenek. Ezt a hiányosságot mindkét gyár vezetőségének sürgősen ki kell javí­tani. Az eddig elért eredményekről mindkét üzem a legsürgősebben ké­szítse el a jelentést, küldjék el egy­másnak, ismertessék a dolgozókkal a párosverseny eredményeit, Ezt a Zsolnay-gyáriak a legrövidebb idő alatt meg is teszik, ezt tegye meg a Bőrgyár is és élénkebb, lendületesebb lesz a két gyár között folyó verseny, amelynek nyomán mindkét gyárban az eddiginél még szebb eredmények születnek majd. „A jövő szocialista embereit akarom nevelni66 Mikor a hatodik elemét elvégeztem, minden vágyam a tanulás folytatása volt. Ez azonban lehetetlen volt a Horihy-rendszerben- Szüleim — sze- gónyparasztok, — anyagi és társadat mi helyzetük miatt nem taníttathattak tovább. Mezőgazdasági munkás let tem. Gondolni sem mertem arra, hogy valamikor még tovább tanulhatok. MESZHART-sztahánovísták üzenete bányász elvfársaíkhoz Mi, a MESZHART Pécs-újhegyi dol­gozói galyaratői üdülésünk alkalmával üdvözletünket 'küldjük munkatársaink.. Il»k Amikor megérkeztünk, az első teendőnk a béke ív aláírása volt, ami minden becsületes, hazáját szerető dolgozónak kötelessége, azt mi is meg­tettük. Ezután tekinteti;ük meg részle­tesen az üdülőt, mindről!tt a legna­gyobb tisztaság és kényelem fogadott "ennünk eh itt niég rossz idő esetén is minden szórakozást megtalálunk, van nagy könyvtár, olvasóterem, színház, mozi, 'társasjáték, egyszóval minden, amire szüksége van az embernek. A sport minden ágát megtaláljuk, tehet röplab- daznx, teniszezni, ping-pongozni, úszó. medence is áll. a rendelkezésünkre. .A szálló vezetősége gondoskodik ar- jml, hogy az üdülők jól érezzék magú. k*t. Az élkezés reggeli, ebéd, úzsona és vacsorából állt. Az ebéd és vacsorához vagy sört vagy tcásrumot kapunk. Azt üzenjük munkatársainknak és a többi bányászoknak, hogy igyekezze­nek derekasan kivenni részüket a mun­kából Jiecsülette! harcoljanak a bé. kéért, mert csak így tudjuk biztosi ta­li i a többi dolgozóink számára a bé­kés életet és így tudunk mindig több dolgozónk számára üdülést biztosítani. Szabadságunkat a Szovjetuniónak köszönhetjük, ezzel a szabadsággal nekünk élni is kell tudni. Különösen most, a nemzetközi helyzet éleződésé, nők idején, kell példamutatóan elö!- járni a termelésben és a béke megvé­désének érdekében. Elvtársi üdvözlettel: Solymár Henrik, Kiss Mihály, Ball László MESZHART sztahanovisták A drávacsepelyi Dózsa termelőcsoport május 1 tiszteletére ezen a héten befejezi a tavaszi vetést A drávacsepelyi Dózsa termelöcso- Port tagsága és vezetősége, egyhan­gúlag elhatározta, hogy május 1-re, a nemzetközi proletariátus nagy ün- nepo tiszteletére a tavaszi vetések be­fejezésére egész héten, • 1951 április y—22-ig vetési lyctet szervez. Min- erőt mozgósítottunk, hogy a ta- vetéseket a héten elvégezzük. Mi a békeív aláírással és a munkák maradéktalan végrehajtásával harco­lunk a békéért, példát mutatunk, hogy rgj«akBa 14* S4X «‘»•HSÍiíftTJa.S _A pécsszabolcsi György-akna ko­mi elhasznált, rossz csillék és egyéb ócskavasak hevernek. Veri az eső, *üli a nap, marja a rozsda a hasz- uálhajjjtjjjjj csillék vasanyaiját. Most •mikor fokozott nemzetgazdasági órdek a takarékosság, a hulladék- gyűjtés, nem ártana, ha az ócska. összeszednék és elvínnék az újhegyi öntődébe, ahol új gcpalkat- részekcl öntenének belőle. A mi­nisztertanács takarékosságról szóló határozata a György-aknán is batá. fozai... J a mezőgazdaságban i, kifogyhatatlan erővel harcolunk a békéért. Ezzel is bizonyságát adjuk a felszabadító Szovjet Hadseregnek és nagy vezéré­nek, Sztálin elvtársnak, hogy mi is a béke harcos katonái vagyunk. Megvetjük Tito és imperialista gaz­didnak aljas provokációit, segítő ke­zet nyújtunk a hős koreai szabadság­harcosoknak, megvetjük Titot és ban­dáját a belgrádi magyar ügyvivő el­len elkövetett merényletért. Május l tiszteletére inuukafeiajánlásunkat ki­bővítetik, kihívjuk versenyre a me­gye összes termelőszövetkezeti cso­portjai a tavaszi vetések e héten tör­ténő elvégzésére. Saját erőnkből gaz­dasági épületeket építünk május else­jéig. Befejezzük a 30 daia.bos sertés- hizlaló. és egy 12 méíer hosszú, 6 és fél méter széles lábaspajta felépítését. Községünk utcáit befásítjuk« az rucá­kat és udvarokat szebbé, ünnepélye­sebbé tesszük. A szomszédos _ termelő­csoportokkal egész évre versenyszer, zödést kötünk minden munka minő­ségi és határidő előtti elvégzésére. Dravacsepely, 1951. április 16-án. Ifj. Péra István Berta Józ«eí VB-I tikár tszcs-elnök Bertalan Istvánnc ifi. Papo Laios inléaöbiz. lag tszcs üz. párttitkár A Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket. Uj élet kezdődött. Pár­tunk vezetésével a dolgozó nóp vette kezébe a hatalmat. Megnyílt a lehető­ség a munkás-paraszt fiatalok szá­mára is a továbbtanuláshoz. Pártunk hívó szavára örömmel jelentkeztem én is szakérettségis tanfolyamra. Régi vá­gyam teljesült, mikor újra leültem az iskola padjába, hogy megszerezzem a tudást, amit a múlt elrabolt tőlem. Államunk minden áldozatot meg­hoz, hogy mi, szakérettségisek, gond nélkül tanulhassunk. Szépen berende­zett kollégium várt bennünket. Tan­szerekkel, jó tanárokkal biztosítják tanulmányaink zavartalanságát. Ezen felül havonta még ösztöndíjat is ka­punk. A kollégiumban a kollektíva segít a tanulás nehézségeit legyűrni. A szakérettségis tanfolyamon meg- szerzem azt a tudást, amellyel a fő­iskolán folytathatom tovább a mun­kát. Pedagógus akarok lenni. A jövő szocialista embereit akarom nevelni. Orom tölt el, ha jövendő hivatásom­ra gondolok: nevelő leszek. Eleinte — ahogy gondoltam is, — nem ment könnyén a tanulás. Aka-diak kisebb nehézségek, de ezek fokozato­san, hamar megszűnnek. Legyőzzük az akadályokat, ezt bizonyítja 4.8-es félévi eredményem. Hat elemivel is jól megálljuk a helyünket, hiszen szorgalommal és akarattal minden ne- hézséget le lehet győzni! Újvári István szakérettségis, Mat.-fiz. B. o. Komlón szállít mái* az áj akna, ötéves tervünk egyik új alkotása A komlói szénbánya egyre emelke­dő termelésének valóságos gátjává vált a régi szállítóakna. A Kossuth- akna egymaga nem tudta a fejtések­ben kitermelt nagymennyiségű szenet és a párhuzamosan folyó beruházási, bányafejlesztési munkák során kimun­kált kőzeteket folyamatosan felszín­re hozni, részben a túlterhelés, rész­ben az ürescsillehiány miatt. Emellett a régi. fakeretes aknatorony falain a nagyobb termelés által megkívánt, jelző és sűrített levegőt vivő bérén, dezésekot, s villamos kábeleket sem tudták már levezetni. A régi aknatoronytól alig száz méternyire két év alatt elkészült az ugyancsak 400 méter mélységű új ak­na, amely fölött már olt emelkedik a 45 méteres új aknatorony. A hat és félméter átmérőjű körszelvényes jker- aknába beépítették már az egyik pár felvonó be rendezést. Ez az új félakna, amelyet felszabadulásunk hatodik év­fordulóján helyeztek üzembe, egyma­gában is kétszeres kapacitású akár hasznos teher-, akár személyszállítás­ban, a régi Kossuth-aknai szállítóbe­rendezéshez viszonyítva. A bányászati Mélyépítő Vállalat a rakodó vágatok nagy részét is kihaj­totta, s elkészült az altáróhoz vezelö fővágat is. Tovább folyik azonban a feltárás és újabb vágatok építése, a szélesebb nyomtávú sínek lefektetése. Ezzel egyidőben pedig megkezdték az új aknán a második pár szállítóberen­dezés beépítését is, amellyel az év végéig elkészülnek. Már második hete. szállít az új ak­na és tehermentesíti a régit, amely csak 13 mázsa hasznos terhet, ez pe­dig már 28 mázsa hasznos terhét tud egyszerre napszintre hozni. Nagy örömmel fogadták a komlói bányászok az ötéves terv újabb nagy­szerű alkotását. Megszűnt egyik nagy gondjuk, az ürescsillehiány, s a ter­melés zavartalanabbá vált. Ennek is tulajdonítható az ,első héten kimula- tott öt százalékos széntermelés-emel­kedés. De a feltáróknál az új aknához csat­lakozó részben sincs már űrescsille- hiány. Ök már a szé'.esnyomíávon sa­ját csilléikbe töltenek.. A körszelvényes akna eddig üzem- bohelyezett egyik pár szállítóberende­zését a legkorszerűbb biztonsági intéz­kedésekkel látták el, amelyekkel a bányászok életbiztonságát a legkisebb baleset ellen is megvédik. A Szovjetunió 16 köztársasága Az Oroszországi Szovjetköztársaság A magyar nép hosszú évtizedeikig nem tudott, semmit a Szovjet­unióról, a szocializmus országáról. Nem ismerhette meg hatalmas eredmé nyert, a szovjet emberek boldog éíetét. A felszabadulás utáni évek folyamán mind jobban és jobban megismertük a Szovjetuniót, a szovjet embereket, s nemcsak megismertük őket, tanulunk is tőlük. A munka, a szabad élet szeretőiére, a béke és a háza szeretőiére tanít bennün­ket a Magyar-Szovjet Társaság állal rendezett kiállítás is, mely elsőnek a Szovjetunió 16 köztársasága közül a legfejlettebbet, az Oroszországi Szov- jelköztáraaságot mutatja be. Gyönyörű képek elevenítik meg az újjáépült Sztálingrádot, az ép ülő új Metro-vonalakat, csupa, üveg és már­vány földalatti állomásokat, melyeket világhírű művészek díszítettek, csino­sítottak, alkottak igazi műremekekké. Megmutatja a kiállítás az új traktorok légióit, a kombájnokat, az iparcikkeket gyártó hatalmas üzemek élenjáró dől gozóit, soha nem látott gépcsodáit. A kuznyecki végeláthatatlan kohóműve- keí láthatjuk ezien a kiállításon, a szén és olaj kimeríthetetlen kincsesbányáit, a „második baikut", a nagyüzemi mező. gazdálkodás, 'á szovbozok ás kolhozok csodálatos világát. Bemutatják a kiállt­tás gépei az ötéves tervek hatalmas, gigászi eredményeit, a szocializmus eredményeit, melyet az orosz nép Sztá­lin elvtúr s vezetésével valósíi ott m?j. Ezek az alkotó, életvidám emberek pi­hennek a Krim, az Ural, a Kaukázus festői vidékein. Gyönyörű tájékről, az Oroszországi Szovjetköztársaság üdü­lőiről hozott képek mutatják meg ne­künk, milyen boldogan pihennek iól végzett munkájuk jutalmául a szovjet emberek. Sportolók mosolygó arca, csillogó szemei beszélnek a fényképe­ken keresztül azokról a sport lehetősé, gekrői, melyik a Szovjetunióban minde­nütt rendel közősükre áll. Hatalmas eredményekért el az orosz nép. Uj országot építettek az orosz dolgozók a cári Oroszország he­lyére, a fasiszták dúlása u-tón pedig még szebbre, még gyönyörűbbre vará­zsolják föld j ükét. lYA ált ári beszélt róluk így Sztálin * * elvtárs a Szovjet Hadsereg csapatparancsnokainak tiszteletére ren­dezek! fogadáson: „Emelem poharam szovjet népünk, mindenekelőtt pedig az orosz nép egészségére. Mindenekelőtt az orosz nép egészségére ürítem poharam, mert ez a legkiválóbb nemzet a Szovjetunió kebelébe tartozó valamennyi nemzet között.“ Újabb hutákat ítélt el a bíróság Újabb kulák került a bíróság elé. aki cselekeleivel bebizonyította, hogy dolgozó népünk ellensége. Hogy mi­lyen agyafúrt módon dolgozik a ku­lák, azt mutatja Frontet Lajos esete is. Fronter Lajos kisasszonyfái kulák 14 éven keresztül volt a falu bírája. Alaposan kiszolgálta a fasiszta rend­szert, melynek lelkes híve volt. Nem elégedett meg azzal, hogy megvolt a biztos megélhetése, 19 hold föld és 1400 négyszögöl szőlő, hanem még ennél is többet kívánt. EOY MM® EÖESAMYA Egy esztendeje lesz nemsokára. A francia- orszáyi Montpellierben felvonullak a béke hí­vei. Ott ment. közöttük, az első sorokban Mididé Domenech, harcos fran­cia munkásasszomj, két aranyos kisgyermek édesanyja. — Pusztul­janak' d háborús gyúj­togatok! Békés, boldog jövőt akarunk gyerme­keinknek! — kiáltották a tüntetők és Michele Domenech, a írandó, munkásasrsony is két kisgyerm élt érd gon dúlt: igen, az n boldogsá­gukért minden édes­anyának harcolni kell a háborús gyújtogatok el­len. Aztán jöttek a csend­őrök. K ön n ygázbombá- kat doblak a béke har­cosai köze. Az egyik éppen Midid Domenech arca előtt robbant fel. Egy esztendeje lesz nemsokára... Michele Domenech elvesztette a szemevilágát. A hős francia édesanya egy éve nem látja már ki­csiny gyermekeinek mo­solyát, kislánya tipegé- sót, nem lát semmit ab­ból, ami körülötte tör­ténik. Most, kórházban fek­szik. Negyedszer operál­ják a szemét és a derék orvosok mindent elkö­vetnek, hogy az asszony újra visszanyerje sze- mevilágát. — Mindent meg kell tennünk a békéért — mondotta legutóbb. — És boldog vagyok, hogy egyre többen vagyunk, akik a békéért harco­lunk. — Mindent meg kell tennünk a békéért — mondja a kos francia anya c.s bátran kiáll a csendőrök dé, akik bombákul dobnak jele je. A mi hazánkban szü­ljed a nép és nem dob­nak bombát, a csend­őrök — mert nincsenek csendőrök — a békét védő édesanyákra. De gondoljunk .- hős fran­cia édesanyára és a békéért vívott harc sok­sok hősére. És tegyünk meg mi is mindent a békéért. Végezzük, job­ban munkánkat, takaró. , koskod junk, erősítsük országunkat. Hallgattas­suk cl a rémhírterjesz- töket és utasítsuk rend­re a nyafogóhat, az örökké slránkozókat. Nincs az az áldozat, amit ne érdemelne meg a legszentebb ügynek: a békének a védelme. Mindennapi jó mun­kánkkal járuljunk hoz­zá a béke védelméhez, hogy soha többé sehol a világon ne dobhassa­nak bombát n háborús gyű jtogawk egyetlen édesanyára, egyetlen kisgyermekre sem. Barátaival, Hajdinák György kulák. kai, volt malomtulajdonossal, és Ka- merer magyarlelki urasággal közösen egy szeszfőzdéi nyitottak, hogy még több haszonhoz jussanak. Ez az üzlet jól jövedelmezett, évente fejenként 450 liter pálinkát vittek haza, amit aztán jó úron értékesítettek.. A felszabadulás után már más sze­mekkel nézték az életet. Ezt csinálta Fronter’. kulák is, aki minden erejét latba vetette, hogy a faluban akadá­lyozza a pártszervezet megalakítását. Fenyegette a pártszervezet titkárát, majd amikor látta, hogy így nem ér célt, a szocializmus épül, az ország erősödik, akkor más eszközökhöz fo­lyamodott. Maga akart termclőcso~ portot alakítani, majd amikor a dol­gozó parasztok ezt megakadályozták, barátaival együtt a csoport megalaku­lása ellen agitált, rémhíreket terjesz- iett. Ez az aljas kulák jól értette azt, hogy a jóhiszemű embereket is befo­lyásolja. A kisasszonyfai dolgozó pa­ssziók közül többen az ellenség uszá­lyába kerültek. Nem vettek észre, hogy saját ellenségeiknek, Froniernak Hajdinák György kuláknak volt ma­lomtulajdonosnak, Kamerer uraságnak iólják a szekerét. Azoknak, akik min­dig a dolgozó nép bőrén élősködtek, akik nem a békét, hanem a háborút kívánják. Kamerer uraság nyugatra szökött, mert rájött, hogy itt már hiába várja vissza a múltat. Hajdinák Györgyöt többször megbüntették a közellátás te­rén elkövetett vétségeiért. Most új­ból eljárás folyik ellene valutarejtc. getés miatt Fro.der Lajos kulák is elnyerte mélló büntetéséi, a bíróság 2 évi és hálom hónapi bcuönro és teljes vagyonelkobzásra ítélte.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents