Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-19 / 90. szám

1951 ÁPRILIS 19 V! & P L O 3 Pogány község magyar és délszláv dolgozd parasztjai május elsejére készülnek Pogány községben egyetlen dolgo­zó parasztot sem lehet a faluban meg­találni« mindenki a mezőn szorgos­kodik. A burgonyának és ' a takar­mányrépának 80 százalékát elvetet­ték már, most, hogy az idő jó lett, mindenki az élenjárókhoz igyekszik felzárkózni. Mikor az egyik gazda azt látja, hogy a szomszédja már befo­gott, mindent ott hagy, még a reg­gelijét is, mert ő előbb akarja elvé­gezni a vetést. A községben magyar és délszláv dolgozó parasztok laknak. A munkában egyformán szorgalmasak, egymást kisegítik, — május elsejére készülnek. Befejezik a tavaszi vetést Magyar és délszláv dolgozó parasz­tok együttesen készülnek a munka, a békeharc nagy ünnepére. Ezen a na­pon méltóképpen akarnak ünnepelni. Április 4-ét ía munkával ünnepel­ték, most május elsejét úgy ün­nepük, hogy addigra minden ta­vaszi védést elvégeznek. Tizenhat gazda négy hold gyapotra szerződött. A főidet már elkészítet­ték, » ha az idő melegebb lesz, egy géppel, közös munkával egy nap alatt elvetik a négy hold gyapotot. A rici­nust szintén közösen vetik eL Május elsejére a két iskolát rendbehozzák. A tanácsházat, a kultúrházat kimesze- lik, — amit már meg is kezdtek — s az egész épületet rendbehozzák, feldíszítik, hogy ezzel is megmutas­sák május elsején a magyar és dél­szláv dolgozók összeforrott egységét. Pogány községben még nincs kö­vesük Május elsejére közös munkával úgy bent a faluban, mint a határban rendbehozzák az utakat. A gödrös utakat simára plani- rozzák, széleit kiegyengetik. Úgy szervezik meg a közös munkát, hogy ebből mindenki egyformán kiveszi a részét, tie olyan formában, hogy a vetés, a tavaszi munka rovására ne menjen. Virággal, zászlókkal díszítik az épületeket Az úttörők kultúrműsorral készül­nek, hogy a béke ünnepén szórakoz­tassák a dolgozó parasztságot. Min­den középületet, lakóházat zölddel, virággal és zászlókkal díszítenek ki május elsejére. Pogány község magyar és délszláv dolgozó parasztsága minden munká­ban segíti egymást, méltóképpen akarják ünnepelni a hetedik szabad május elsejét. Például Tóth József és Sántics István közösen végzik a munkájukat, még fuvarozni is együtt szoktak járni. Kara András Csák István­nal, Tóth András Dragovác Márk­kal dolgoznak együtt. Jó szom­szédságban élnek együtt Varga András és Sdrál Mihály, együtt végezték a munkájukat és még a vásárra is együtt járnak. Magyar és délszláv dolgozónak egy közös célja van, a béke megvédése, a szebb, boldogabb jövő megterem­tése. De a pogányi dolgozó parasztok nem harcoltak elég keményen termelő, csoportjukért. A megalakult I. típusú csoportot az ellenségnek sikerült szét- bomlasztalira, s még ma sem tudták niégtaHálni, ki az ellenség, ki terjesztet­te a községben a rémhíreket? Ha éberebben körülnéznének — bizonyos, hogy hamar megtalál­nák felemelkedésük ellenségeit, azokat, akik a múltat várják vissza. Tíz dolgozó parasztnak — magyarok és délszlávok egyaránt vannak közöt­tük — megmarad?! a belépési nyilat­kozata. Most összefogva, szívós felvi­lágosító munkával dolgoznak, hogy őszre szilárd, erős termelő csoportot alakíthassanak. Szabad életüket köszöntik A pogányi magyar és délszláv dol­gozó parasztok tudják, hogy' mit jelent nekik szabad hazában, egyenjogúság­ban élni. F. I. Jugoszláviából jött át, teljesen semmi nélkül, Pogánybam 8 hold föl­det kapott, lakást és tehenet, öt gyer­meknek az édesapja. Egyik fia ottmaradt a fasiszta Tito Jugoszláviájában. Levelet igen ritkán ír, de akkor is csupa nyomorról, nélkülözésről. Tudják, hogy Titocknál a kulákok az urak, a kulákok vitték nyomorba a dolgozó népet. Ezek a fasiszták a mi szabadsá gu n k na, fii ggetlens égii ükre akarnak törni. Pogány község dolgozó parasztsága összefogva dolgozik, har­col, hogy megvédiiesse nemzetiségi egyenjogúságát, szabadságát. Ezért ké­szülnek május elsejére jó munkával, a tavaszi vetések elvégzésével, a köz­ség útjai és középületei rendbehozásá­val. A kommunisták példát mutatnak A békeíve«! eddig 14(ben írták alá Türelmetlenül várják a népnevelőket, ahová még nem értek el. A népneve­lők este járnak agitálni, nappal a me­zőn dolgoznak. Alaposam megmagya­rázzák az aláírás jelentőségét, ezért több időt töltenek egy háznál. Sdrál Mihály népnevető például órákig elbe­szélgetek Dragovecz Istvánnál, hogy« részletesen meggyőzze az aláírás je. lentőségéről és a békéért folyó harc­ban való feladatainkról. Sokac Márk párttitkár elvtárs már a kukoricán kivül mindent elvetett, Zsupán Mihály szintén holnap veti el a kukoricáját is. Mint népnevelő, a gyakorlati munkában is élen akar jár­ni. Párttagok és pártonkivülá népneve­lők együtt járnak, nevelik a párttagok a pártonkivüliekeft és május elsejére a munkában kitűnt legjobb pártomki. vilii népnevelőket felveszik tagjelölt­nek, hogy még boldogabban ünnepel­hessenek május elsején és a jövő har­caiban az éien küzdhessenek a hé. kéért. Távolítsák el Csermák Antal kulákot a paíotabozsoki gépállomásról Van a községünkben egy kulák, Csermák Antal, aki elszabotálta azt, hogy a melegágyat megrakja és eL szabotálta a dohánymag elvetését. És szabotál azzal is, hogy jószágát mindig szabadon tartja, azok a gabo­naföldeken járnak keresztül-kasul, Csak azért teszi ezt, hogy nemzet- gazdaságunknak kárt tehessen. És ilyen kulákot vettek fel a palotabo- zsókí gépállomásra anélkül, hogy ér­deklődtek volna nálunk a párttitkár elvtárstól. Ez a kulák ellenség, nem közénk való. Nem törhetjük meg a gépállo­máson az ilyen embert, aki a múlt­ban tojáskereskedő volt, vagónszám- ra szállította a tojást. Szavából mái többször kitűnt, hogy háborúra vár. Mi kérjük a gépállomásról való el­távolítását. Bordás Mihály felügyelőbizottsági elnök Szűr. « Vonják felelősségre a bólyi gépállomás kulákvcd« párttitkárát! Lapunk vasárnapi számában me’- Jelent ,,A bólyi gépállomás vonja fele. msségre azt az öt traktorost és a fele- jös vezetőt, akik Beil várd gyuláin sza- no'áiták a tavaszi munkát“ című le­velében Krisztics Márk elvtárs rámu. jatolt az ellenség munkájára. Arra, “°«y az öt traktorisiia a felelős ellen űrrel együtt munkaidő a’.iaitt álud)!. Mi- f'or kialudták magukat, az ellenőr '■zent a belvárdgyulai csoport elnöké- aek, hogy jöhetnek a velőgéppel, a t«.. *aj el van készítve és vethetnek, a tszcs-ből huszonöt munkás öt vető gép- Pét indult azonnal, hogy a hátralévő vetést befejezzék. Mikor a helyszínre vrlek a csoport tagjai látták, hogy a rraklioristák még hozzá sem kezdtek * munkához. A csoporttá gok nyomban m'Jspieziék a traktor-isták között az el­lenséget.: Erb Ödön szederkényi kulák. J'’adékot és Kalmár Jánost, ki a mult­n az ezerholdas Lázár belvárdgyulai Ságnak volt a besúgója. Ez volt a mkk lényege. De nézzük mi történt a cikk megjelenése után? jjjélfőn, mikor a cikkei Vontfömii a gépállomás párMltkára el- ulvasta. azonnal elfutott Palotai elvtárshoz, a belvárdgyulai tszcs elnökéhez, hogy a megjelent cik­kért felelősségre vonja: -Vegye tudomásul, hogy a mi gépállomás sulikon nem dolgozik ellenség. Majd szedek én magukról össze adutokat és akkor adok én ina- fiuknak olyan újságcikket, hogy megenilcgetik“ — I fenyegette Palotai elvtárs tszcs elnö- *°L aki éjjel-nappal feleségével együtt nsreol a jobb munka elvégzéséért. A gépállomás pártti'lkára szerint a gépállomáson nincs ellenség. Nézzük, van-e? Azon a napon, amikor a párt- wíkár megfenyegette Palotai elv társat * Irabtor otthagyta a tszcs földjét és elment Bugád is Vince 30 holdas kn - mk földjére szántani. Mit jelen', ez? Azt, hogy ezek az Erb Ödönök és Kalmár Jánosok tudatosan összejátszanak * kulákokkal, gátolják a csopor- j°k munkáját. Azon dolgoznak. !»?gy a mag minél később kerül­öm a földbe, hogy a tszcs ter­méshozama ne szárnyalhassa lül ** még egyénileg gazdálkodók termés eredményéi, hogy ezen keresztül fékezzék népgaz­daságunk fejlődését, elkedvetlenítsék a még kívülállókat a nagyüzemi gazdái, kodástól Ezt akarják elérni a kulákok, a Kalmárok, az Erbek, akiket lelep­leztek a beli várd gyulai tszcs tagjai. Aki ezeket védi, az maga is az ellen­ség malmára hajija a vizek az előse­gíti az ellenség aknamunkáját. A mo­hácsi JB vizsgálja ki az ügyet. Nézze meg, hogy a gépállomás pártütkára miért védi az ellenséget, miért akarja elfojtani a bírálatot, akkor, amikor minden pártszervezetben éppen az el­lenkezőjéért harcolnak a kommunis­ták. Indítson szigorú vizsgálatot a JB, söpörjék ki a gépállomásról az Erbcket és Kalmárokat, s példás párlbiin letesse! adják Vontfömii Ede értésére: senki nem árthat biin- telleuiil temieiőcsoportjainknak, senki nem akadályozhatja párt­szervezeteinkben az egészséges hí. rálát és önbírálat kifejlődését. R. J. Néhány szó Eperjesi Lászlóról és a protekcióról Szabó Sándor elvtárs, a péosváradi ■JB titkára levelet küldött szerkesz­tőségünkbe. Beszámol arról, hogy Vé­nt én d község dolgozó parasztsága jól harcol a békéért, begyűjtési előirány­zatát 130 százalékra teljesítette, a ha­vi adó-előirányzatot rendszeresen túl­teljesítik, tojásból eddig tízezer dara­bot szállítottak be. Véménd dolg07.ó parasztjai tehát világosan látják: sok mindent kaptak már a dolgozók államától, de nekik i-s vannak köte­lességeik, nekik is erősíteniük kel! hazájukat, szabad országunkat. Akad azonban olyan is, aki más­ként gondolkozik. Érről is ír Szabó elvtárs: „Lukács Dávid tizennégy, holdas dolgozó paraszt felkereste egyik régi ismerősét, Eperjesi Lász­lót, aki a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozik, hogy segítsen ne­ki „elintézni“ a községi tanács elnö­kénél, hogy mentesítsék a beadási kötelezettség alól. Eperjesi László la­kásán kereste fel a községi tanács elnökét, s rá akarta bírni, hogy „le­gyen elnézéssel“ Lukács Dávid beadá­si kötelezettségével kapcsolatban. A véméndi tanács elnöke, Brauner Fe­renc elvtárs, nem ismer megalkuvást, nem tűri az ilyen multvilágbeli pro­tekcióra emlékeztető látogatásokat és kiutasította lakásáról Eperjesi Lász­lót“. Eperjesi Lászlót Brauner Ferenc elvtárs kiutasította a lakásából. De azt, aki állami funkcionárius létére íg)j viselkedik, nemcsak a lakásból kell kiutasítani, hanem irodájából, hivatali szobájából is. A tanács mun­katársának az a feladata, hogy ilyen esetben megmagyarázza a dolgozó pa­rasztoknak, — ezt kellett volna ten­nie Eperjesinek is Lukács Dáviddal —" hogy a beadás teljesítése hazafias kötelessége, ezt a nép állama elvár­ja tőle, s a beadás gyors teljesítésé­vel a békét erősíti. Nincs olyan be­csületes dolgozó paraszt, aki ezt na értené meg! De nincs olyan becsületes dolgozó paraszt sem, aki ne ítélné el Eperje­si viselkedését, a multvilágbeli pro­tekció felélesztésére irányuló próbál­kozását, e aki helyeselné, hogy ilyen emberek dolgozzanak a n ácsnál! „Én is eleget teszek annak, amit népköztársaságunk tőlem vár“ Látom, hogy országszerte erősödik a dolgozók összefogása a béke meg­védéséért és ebből a harcból én is ki akarom venni a részemet. Most, amikor kormányzatunk mindenfelé kedvezményekkel siet a dolgozó pa­rasztság támogatására, kötelességem­nek tartom, hogy én is eleget tegyek annak, amit népköztársaságunk tőlem vár. Múlt évben próbálkoztam meg elő­ször a szerződéses termeléssel ós ser­téstenyésztéssel. ' 1500 négyszögölön hét mázsa napraforgó termett, ami C-vételi áron 665 forintot, a négy le­kötött. sertésem pedig 3174 forintot hozott. Mikor Jcézhezlca-ptam a pénzt, jutott bőven belőle ruhára, cipőre, adóra, egyébre. Láttam, hogy meny­nyire hasznos a szerződéskötés és így az idén már 2000 négyszögöl napraforgót, 600 négyszögöl zöld­borsót. és újabb négy sertést kötöttem le. Különösen a zöldborsóból és a sertésekből várok nagy jövedelmet. Ezzel az írásommal csak azt szeret­ném elérni, hogy a többi dolgozó­társam is lássa a szerződéses terme­lés előnyeit, hiszen ez is egyik mód­ja a harcos összefogásnak Titoék és a béketábor ellenségei ellen és kimu­tatjuk szereleiünket a Párt és Rákosi elvtárs iránt. Bálint József 11 holdas közőpparaszt Erzsébet A sásdi gépállomás frakforistái békeműszakokkal készülnek május 1-re A mágocsl gépállomás dolgozói má­jus 1 méltó megünnepelésére páros­versenyre hívták ki a sásdi gépállo­más dolgozóit Kihívásukban a mágo- csiak többek között vállalták, hogy: 1. Május 1-ig április 24, 25 és 26- án béke-műszakban dolgoznak. 2. Normáikat 5 százalékkal túltelje­sítik. 3. Az üzemanyagfogyasz­tást 5 százalékkal csökkentik. 4. Gépeik gondos kezelésével és újí­tások bevezetésével május 1-íg 1560 forint megtakarítást érnek eL Túlszárnyalják! A sásdi gépállomás traktorosai tel­jes egészében magukévá tették azon­nal a mágocsiak versenykihívását. A múlt hét végén azonban már azt látták, hogy a mágocsiak kihívásában szereplő feltételeket jelentősen túl is szárnyalhatják. Ezért szombaton este üzemi gyű­AKIKTŐL MINDNYÁJAN TANULUNK A prágai nagyszálló előcsarnokában különféle nem­zetiségű fiatalemberek — Varsó felé tartó ifjú békeharco­sok beszélgettek. Az irodalomról folyt köztük a szó. A különféle nemzetiségű Hatolok közül kitűnt két koreai. Az egyik sovány diákleány, fehér nemzeti viselet­ben, a másik kiálló pofacsonhí, szélesarcú, fiatal tiszt, a koreai, néphadsereg egyenruhájában. A háború utáni esztendők szovjet könyveiről beszél­gettek az ifjak, azokról a regényekről, melyeknek hősei élő, vagy olyan szovjet emberek, akik valaha éltek. A hoz­zászólók többsége afelé a vélemény felé kajlott, hogy ezek­nek a könyveknek az elbeszélés igaz volta, a valóság adott különös, meggyőző erőt. A vita hevében a többiek észre sem vették, hogy a fiatal koreai tiszt eltűnt. Nem érde­kelte talán a beszélgetés? De igen. Hamarosan vissza is tért. Fgy vastag, kissé megtépett könyvet tartott a kezé­ben. Hallgatagon mutatta meg a jelenlévőknek. A könyvet koreai nyelven nyomták, de a fedőlap képéről a jelenlé­vők azonnal felismerték a művet. Fagynjev „Ifjú Gárda”- ja volt. A. fiatal koreai tiszt halkan beszélt. Mintha nem is a többieknek, hanem önmagának vagy egy távoli kis cso­portnak magyarázna. Az önkéntes tolmácsok suttogva for­dították a szavait a jelenlévők nyelvére. — Mi a harcok legnehezebb napjaiban adódó pihenés perceiben szovjet, könyveket olvasunk. A szovjet könyvek hőseitől tanuljuk a bátorságot, a merészséget, a harcban való állhatatosságot, az igaz ügy győzi Imiibe vetett halár- Ic'an hitel., hzi knek a könyveknek a hősei éigy jelennek meg előttünk. .7 'ni bariéi) alt. Mint nálunk idősebb bor.-i- tok, alt.ket kiélez é i't'< a kommunizmus • mindent h győző eszméje és akik már rendelkeznek a Honvédő Háború nagy tapasztalataival. Nem egy nehéz percben „beszélgettem“ már én is Oleg Kosevojjal... De nemcsak küzdeni és tűr­ni tanulunk meg ezekből a könyvekből. Megtanultuk belő­lük azt is, hogy az ellenséget könyörtelenül verni kell. a fronton, a hátországban, vagy bárhol, mert csak igy vív­hatjuk ki minden nehézség ellenére a végső győzelmei. Csend volt, hallgatott mindenki. Ismét a fiatal koreai tiszt kezdett el beszélni. Kissé rekedt volt a hangja: — Azt a katonát, aki ezt a könyvet olvasta, amerikai gép­pisztolyok öllék meg. Nagyon szerette ezt a könyvet, nagyon szerette Oleg Kosevojt és az ifjú gárdistákat. Azon az éjjelen csak ezt a könyvetf kézigránátokat és golyo- szórórakaszokat tartott magánál. Egyedül fedezte egysége .visszavonulását. Közel egy órán keresztül egymaga tartóz­tatott fel egy egész amerikai századot. — ... Mikor egy nappal később visszafoglaltuk azt a magaslatot, halálbumerevült kezei közül vettük ki ezt a könyvet. — A tiszt felütötte a szakadozott könyv fedelét. Rozsdavörös színű, kusza koreai írás látszik a fedőlap belső oldalán. A fiatal tisztnek nedvesen csillog a szeme, amikor megszólal: — A saját vérével irta ezeket a sorokat. ..Vegyetek fel a Pártba. Halálig hü voltam, mint az ifjú gárdisták." Hosszá, hosszú idő után szólalt csak meg újra: — Az én öcsém volt. Most tavasszal lett volna 18 éves. Ősszel akart beiratkozni az egyetemre. Tanár akart lenni, irodalmat szeretett volna tanítani.. . Magunkhoz vettük ezt a könyvet és elhoztuk ide, hogy megemlékezzünk róla. és azokról a szovjet hősökről, akiktől mindnyájan tanuh:nk ... lésre jöttek össze a gépállomás dolgozói, mely harcos békegyű­léssé változott a felszólalások, lelkes felajánlások hevében. „Május 1-i békemfíszak“ A sásdi gépállomás dolgozói ezen a gyűlésen vállalták, hogy 5—10 szá­zalékkal túlteljesítik a mágocsiak ki hívásában szereplő vállalásokat. Vagy is előirányzatukat nem 5, hanem 10 15 százalékkal túlteljesítik. Az érte kéziét végén a dolgozók nagy lelke sedéssel vállalták, hogy május 1-íg minden nap „május í-i békeműszak“-ot tartanak. Naponta számot adnak maguknak, a környék dolgozó parasztjainak, s nem különben az egész béketábornak: hogyan harcolnak a sásdi traktorísták a békéért, A lelkes gyűlést kiváló eredmények követték szerte a határban. Trab György traktorista 20 százalékos túl­teljesítést vállalt, de már kedden dél­ben túlhaladta a 150 százalékot. Ka­szás István traktorista 125 százalékra teljesíti előirányzatát. Juhász György és Vajda József traktoristák szerda délelőtt már az egész heti előirány­zatot teljesítették. Javítsák meg a versenyértékelést Az eredményeket tovább fokozhat­nák, ha a gépállomás vezetősége, az üzemi bizottság messzemenően gon­doskodna a verseny nyilvánosságá­ról. Jelenleg ugyanis még csak a fali táblán, vagy faliújságon sincs feltüntetve, hogyan áll a két gépállomás közötti párosver­seny, vagy a sásdi gépállomás egy-egy dolgozója milyen módszerekkel, mi­iyen eredményt ért el a „Május 1-i békemüszak"-ban. Igen helytelen az is, — amint azt Juhász György el­mondotta — hogy egy traktortól többnyire csak a traktorista tett fel­ajánlást, a segédvezető kezdeménye­zése így háttérbe szorul. Amennyiben mát így tették meg a felajánlásokat — a felajánlás, előtt nem egyeztette össze a traktorista a segédvezetővel a vállalást, legalább a vállalás telje­sítése közben kérjék a traktoristák a segédvezetők segítségét, akik igen hasznos ötletekkel, észszerüsitéssel könnyíthetik meg a vállalás teljesíté­sét, sőt annak túlteljesítését is. Sipos elvtárs, a gépállomás vezetője panasz­kodik, hogy nem tudják hogyan lehel­ne csökkenteni a nehéz talaj miatt az üzemanyagba gyászt ást. Forduljanak csak bátran a dolgozókhoz, együtte­sen arra is találnak megoldást!

Next

/
Thumbnails
Contents