Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-19 / 90. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PRÖLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁKIBAN« Befejezte munkáját n OSzSzSzK Legfelső Tanácsinak első ülésszaka (2. o.) — A küiügyimniszterhelycttesek keddi értekezlete (2. o.) — Pogány község magyar cs délszláv dolgozó parasztjai májas elsejére készülnek (3. o.) — A sásdí gépállomás traktorístái békemiiszakokkal készülnek május l.re (3. o.) — Vasárnap lesz a kuftúr- csoportok városi döntője (4.. o.) — A nagydobszai Béke­tábor tszcs minden tavaszi vetést elvégez május 1-ig (4. o.) — Békegyülések a megyében (4. o.) A béke győzelmi jeleattése Szétszaladt a földkerekségen a hír — a Szovjetunió Állami Terv- bizottságának és Központi Statisz. tikai Hivatalának, a szovjet embe­rek új, világtörténelmi jelentősé­gű győzelméről szóló tervjelenté, se. A szovjet nép győzelmesen túl­teljesítette a Nagy Honvédő Hábo­rú utáni első sztálini ötéves ter­vet. Öröm, boldogság érzése hatja át a szovjet embereket, amint olvassák hősies munkájuk hatalmas győzel­méről szóló jelentést. A pusztító háború után az ötéves terv győ­zelmes végrehajtásával eltűntek a háború-okozta sebek és a Donyec- medence bányái, Ukrajna bőségben gazdag mezői újra termelnek, töb­bet, mint bármikor. A kommuniz­mus építésének hatalmas győzelmi jelentése mégjobban megszilárdítja a szovjet nép hitét kimeríthetetlen f erejében. A szovjet emberek ja, köszöneté száll a terv vég­rehajtásának tervezője, irányítója, e>ztálin elvtárs felé. A tervjelentés 'ij erőt ad minden szovjet ember­iek a kommunizmus építéséhez, a béke védelmének nagy ügyéhez, a béketábor vezetéséhez. Nemcsak a Szovjetunióban örűl- nck, lelkesednek a dolgozó milliók a_tervjelentésnek. A népi demokrá. Clak, a szabad országok szocializ­must építő dolgozói új lendülettel, folytatják harcukat népgazdasági terveik teljesítéséért, — maguk mőtt látják a ragyogó példát, a világító utat, melynek új, hatalmas győzelmét sugározza a tervjelentés minden sora, minden egyes adata. a sztrájkoló francia munkás, a fasiszta terror alatt szenvedő spa­nyol dolgozó, a fasiszta Tito rab- igáját hordozó jugoszláv munkás es paraszt — a világ valamennyi elnyomásban, kizsákmányolásban sínylődő népe látja meg a tervje­lentésből vágyát, azt, amiért har- c°b A szabad emberek életét tárja minden dolgozó elé az a győzelem, Rmit a szovjet nép a háború utáni sztálini tervben kivívott. „Míg a kapitalista országokban a nemzeti lóvedelemnek több, mint a felét a kapitalisták osztálya sajátítja ki, a ^zoojetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké.'1 Ezt mond. ja többek között a tervjelentés, amely világos választ ad arra, ho­gyan érhették el a szovjet emberek azokat a győzelmeket, amelyeket ° • “lati megvalósítottak. Hogy miről szól a terv jelentés? A Szovjetunió 1950-ben három. *zor annyit fordított szociális jut­tatásokra, mint a háború előtt. Ha. talmas méretekben megnőtt a fo­gyasztás. De nemcsak élelem­ben és ruházatban. — 1950­b°n hatszorannyi rádiókészii. leket, 2.9-szer annyi kerékpárt ad- tak el, mint 10 évvel ezelőtt. Ezek a. számok és a többiek azt mutat­lak: a szovjet emberek a kommu- mzmust építik, ahol már nem lesz különbség város és falu között, ahol már eltűnik a fizikai és szel­lemi munka közötti különbség, ahol már minden ember bőségben él. A gépek ezrei állnak az ember szol­gálatában. „Befejeződött a réselés, a fejtés és a szénszállítás eljárásai­nak gépesítése, úgyszintén a SZL’n földalatti szállításának és vasúti kocsikba való berakásának gépesí­tése ... A munka villamosítása az íoc/i n munkásra számítva ben 1949-hez viszonyítva más. félszeresére emelkedett." így sugározza az erőt, a fejlő­dést, a győzelmet a szovjet tervje­lentés, amely szerte a világon új erőt, új reményt önt az elnyomott milliók szívébe és a további harc­hoz új erőt ad a szabad népeknek a szocializmus építésében. A népek örülnek, az imperialisták, a hábo­rús uszítok pedig rettegnek a szov­jet nép minden újabb győzelme láttára. Az imperialisták mocsko- lódnak, — de a tényeket megmásí. tani már nem tudják, mert a né­pek szeme az egész világon a Szovjetunióra, a béke erős, legyőz­hetetlen bástyáj ára tekint. Nemrég történt a Szovjetunióban a negye­dik árleszállítás. A New York Times erről azt írta többek között, hogy „a Szovjetunió propaganda célokat tart szem előtt." Hát az amerikai és a többi imperialisták miért nem folytatnak ilyen „propa­gandát“? Miért emelik fel például Franciaországban egyik napról a másikra 20—30 százalékkal a köz­szükségleti cikkek árát és a munká­sok fizetését pedig „rögzítik." A világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs legutóbb adott nyi­latkozatában többek között ezt mondotta, hogy egyetlen állam sem képes „teljes erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó ipa­rát, olyan nagy építkezéseket kez­deni, mint a volgai, dnyeperi, amu- darjai vizierőtelepek, amelyekhez többmilliárdos költségvetési kiadá­sok szükségesek, nem képes a tö- megsziikségleti cikkek rendszeres árleszállításának politikáját foly­tatni, amelyhez ugyancsak a költ­ségvetési kiadások tizmilliárdjai szükségesek, nem képes százmilliós, dókat fektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság új­jáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegy­veres erőit, fejleszteni hadiiparát." Sztálin elvtárs nyilatkozata, a szovjet tervjelentés világosan meg. mutatja: a szovjet a békés építést j végzi. A nyugati országok példái! megmutatják, hogy az imperialisták nem a békét akarják, hanem a há­borúra készülnek, a háborút szeret­nék kirobbantani. Az a nép, amely ötéves tervében 2,700.000 falusi" la. kóházat épített, amely 1 millió 350 ezer hektár területen új mezővédő erdősávokat ültetett, amely két- szerannyi könyvet olvas, mint a há­ború előtt, nem háborút, hanem bé. két akar és a békéért harcol! Ki az, aki elhiszi az imperialisták ha- zudozása alapján, hogy építő, te­remtő munkájának gyümölcsét egy nép le akarja rombolni? Ezt senki nem hiszi. Még maguk az imperia. listák sem, mert ők ugyancsak tud­hatják, hogy ki készül háborúra. De ezek az urak nem a háborútól, hanem a békétől félnek. A Szovjetunió soha nem volt olyan erős, mint ma. 73 százalék­kal erősebb a szovjet ipar, mint 1940-ben. Öt év alatt ez az ipar a béke 536 ezer tankját gyártotta, J amelynek nyomán nőnek olyan 8 nagyra a búzakalászok Ukrajna gaz­dag földjein. A több, mint félmillió traktor, a szovjet tervjelentés min­den száma, a belőle sugárzó bizton, ság, erő -a világ dolgozóinak béke­harcát erősíti és arra tanít bennün­ket is: Ne kíméljük erőinket a ter­vek végrehajtásában, ne sajnáljunk áldozatot a szocializmus építésé­ben, mert erőink megfeszítése, az áldozatvállalás vezet bennünket előre a szocializmus építésének, a béke védelmének útján. Bányász technikai értekezlet Szombaton délután 6 órai kezdet­tel a pécs-szabolcsi kultúrházban bá­nyász technikai értekezlet lesz. A bányász technikai értekezlet Megvitatja a nagyszerű szovjet cik­lusos fejtés: módszer további kiszá­mításét, feltárja és kijavítja azokat a még meglévő hiányosságokat, ame­lyek akadályozzák a ciklusos módszer további bevezetését. Az értekezleten Szilas László elvtárs, a pécs-szabolcsi bányakerület üzemvezetője tart be­számolót, arait vita követ. A sásét járásban meg kell javítani a vetési munkát, alaposan lemaradtak! Megyénk dolgozó parasztsága, tér melőcsoportjaink a múlt héten — e hó 14-ig, — az előző héttel szemben az árpavetés 97 százalékos teljesítésé­ről 99.4 százalékig emelték a »teljesí­tést A zab 91-ről 94.5 százalékra, a lucerna 31-ről 40 százalékra, a lóhe­re 25-röl 33.5 százalékra, a burgonya 22-ről 36 százalékra, a cukorrépa 48- ról 68 százalékra és a napraforgó ve­tése 32-ről 48 százalékra emelkedett. Első a pécsvársdi járás A megyei tanács kiértékelése alap ján első a pécsvúradl járás dolgozó parasztsága,- mert az árpavetést 103, a zabol 100, a lucernát 51, a burgonyát 33, a cukorrépát 68, a napraforgót 53 százalékban elve­tették. A szigetvári járás dolgozó parasztsá­ga igen jó eredményekkel második helyre került, az árpa és a zab 100 százalékos, a lucerna 77, a lóhere 66 százalékban el van már vetve. Lema­radást találunk ipari növényeiméi, cukorrépából 62, napraforgóból 46 Százalék, burgonyából viszont 38. A sellyei járásban árpából 100, zabból 92, lucernából 61, lóheréből 58, bur­gonyából 42, cukorrépából 51, napra­forgóból 49 százalékra állanak. Negyedik a pécsi járás, gyönge eredményeket értek el here­félék vetésében, ez visszavetette az összeredményüket. Viszonylag jó a kapások eredménye a burgonya kivé- tfeló'vei, ami csak 14 százalék,, jó a cukorrépa 87 százalékos eredménye, már a napraforgó nem a legjobb, mert csak 50 százalékon állanak. A komlói járás ötödik helyen áll, de érthetetlen, hogy a hatodik mohácsival szemben csak 1 százalék előnye van árpában, .ami 95 százalék, de két százalékos le­maradás van zabból, mert csak 98 szá­zalék a 100-al szemben. Herefélék ve­tésében nincs különbség, lucernából 31, lóheréből csak 12, Mohács viszont fordítva, lucernából 12, lóheréből 34 százalékon áll. A kapások vetésében viszont a mohácsi előnye vitathatat­lan. A komlói járásban mindössze 24 százalékát ültették el a burgonyának, szemben a mohácsi járás 44 százalé­kával. Cukorrépából 34 százalékon ál­lanak szemben a mohácsi 96 százalé­kos eredménnyel. Napraforgó vetés­tervüket 31 százalékra teljesítették ed­dig, szemben a mohácsi járás 64 szá­zalékos eredményével, A siklósi járás cukorrépából 65, napraforgóból 38 százalékos az eredményük. Igyekezze­nek a villányi járásban, hogy minél előbb behozzák — különösen a here­félék vetésének erős elmaradásútl Utolsó helyen a sásdi járás van 97 százalékos árpa- vetéssel, a zab 95, a lucerna 31, a ló­here 20, a burgonya 16, a cukorrépa 33 (megyei viszonylatban is leggyen­gébb!), hasonlóan az igen kis száza­lékban teljesített napraforgó 20 szá­zalékos teljesítésévé!. Lemaradásuk' oka, hogy nagyon gyengén harcol­nak a kulákok ellen a sásdi járásban. Sieg kell szervezni a lemaradás kiküszöbölésére n vetési napokat, béke-vetéseket. Döutően azokban a községekben, ahol u legnagyobb lemaradás és a legerősebb ellen, séges, halogató Pató Pál-félc „ej, ráérünk arra még" hangulat járja. annak ellenére, hogy kapásnöv.Ínyek­ben elég jól áll,- a burgonya 33 száza­lékától eltekintve, erősen lemaradt az árpavrtésscl, mert csak 89 százatékuál tartanak. Zabból 98, lucernából 39 és lóheréből is 39 százalék az eredmény. Cukor­répából 76, napraforgóból 64 százalé­kot értek el. Hasonlóan nagy a lemaradás a villányi járás­ban is, ahol az árpa löt) százalé­kos elvetése mellett a zab csak 73, a herefélék hasonlóan gyengék, lucerna esak 15, lóhere 18 száza­lékban került elvetésre. Burgonyá­ból is gyenge a 19 százalékos eredmény. ! A herefélék vetésére különös súllyal kell figyelni, mert kétéves állatte­nyésztési tervünk túlteljesítésének döntö feltétele az, hogy a gazdag táp. értékű lucernát már most biztosítsuk állatállományunk részére. Az ellenség ! is tudja ezt, éppen ezért a lucerna j vetése ellen agitál. Az ilyen hanqo- . kát le kell szerelni, meg kel! győzni dolgozó parasztságunkat a lucerna és herefélék vetésének fontosságáról. Az I eddigi példák bizonyítják: terveinket : teljesítettük, sőt! — mindenkor túl- I teljesítettük. Most az a feladat, hogy í tervünket teljesítsük, hogy ötéves ter- j vünk ránkeső részében kiesés ne lc- 1 gyen és ötéves tervünket túlteljesít­hessük. Hz Istvcm-aknai Báta!*esapat túlteljesíti májas 1-i felajánlását Pusztaszabolcs, Sárbogárdi. — mond ta a kalauz. Bátai János elvtárs. Ist­ván-aknai csapatvezető — elekor már münkaérdomrend ezüst fokozatúval ki­tüntetett vájár — számolgatta, hány állomás Van még Pécsig. A számolás után gondolatai visszaszáMtak arra az időre, amikor a bányász nem kitünte­tést, hanem még jó szót sem kapott. Sokszor szakadt fel melléből: „Hej, de kutyavilág is voM." Gondolatai meg­álltak az 1937-es évnél. István-akna első szintjén, a nyugati körvágaton feküdtek. Már több mint 90 órát töltöttek a föld alatt. A na­gyobb darab kenyérért folyt a harc Ha csüggedés nem is, de kimerültség az volt. Jött Pe.yer — soha nem felejti el a jelenetet Bátai elvtárs — és fenn­hangon, úgy, hogy az alóltak is hallják, azt mondta"; „Ne harcot jutok, a ,,Tho- men-akna" (Petőit-akna) bányászai már cserben hagylak benneteket." Fel is jöttek, délután pedig folyt a bányász vére a Csertetőn. Ez a Peyer, mo t Amerikában van, Truman és a többi háborús uszító melengeti keblén — fűzte tovább a gondolatoka*. nem teszünk commit. Ez volt a véle­ménye Bátai «Ívtársnak és a csapat tagjainak. Meg is beszélték. Elköv*i- ki zeit a nyolcadikét, — addigra Bátci. elvtárs lányának, feleségének és saját magának új ruha jafoil — és mielőtt elindultak volna az aknához, a csapat­vezető megszólalt: — Fiúk, mosí aláírjuk a bőkéivel. Úgy írjuk alá és úgy harcolunk a bé- kőirL hogy azt hallja meg az egész világ. Hallja meg mindenki, hogy íst- ván-aknán a Bátai-brigád a békéért harcol, a békét követeli! »Úgy van!" Ez volt a válasz. A Pej - tőkalapácsoktól magkérgosodett bá­nyászkezeik odaírták a nevet az ívre, a csapat,vezető pedig ott nyomban el­mondta a többit. — Versenyre hívjuk Gorái József fejtési csapatát. Az előirányzatot 10 százalékkal mindenkor túlteljesítjük A palatartalmat 3 5 százalékról 3 szá­zalékra csökkentjük. A csapatban az igazolatlan mulasztásokat megszüntet­jük. így hangzott a versenykihívás és nyomban megindult a harc. Az iga­zolatlan mulasztást megszűntették. Az egyik segédmunkást íríközösUetlék a csapatból, — mert „bumlizott.". A vá­járok és segédvájárok pedig nyomták a gépet, a szén falunk. Azt mondták: — Még jobb eredménynek kell lenni áprilisban, mint márciusban volt. A május 1. tiszteletére indult ver seny állását jelző táblán pedig a ne­vük felment lassan, de biztosan az el«8 helyre. Ma ott áll: „Bútai-csapat 15S százalék". Negyvennégy százalékkal teljesítik túl vállalásukat a csapat tag­jai. Harcolnak a békéért, elsők a pá­rosversenyben. Azcrí harcolnak, hogy béke legyen, azért mfert a csapatvezető példáján tanulva látják: Nálunk a munka becsüld és dicsőség dolga. Csütörtökön a Bátai-csapat tagjai átveszik a legjobb lejtési csapatnak járó MESZ-HART vándorzászlót és ép. rilisban, és a többi hónapokban 5« úgy harcolnak, hogy a zászló náluk marad­jon, hogy lássa meg ország-világ; a Bátai-csapat a béke harcosa. Legelső leszek, aki május 1-re teljesíti baromfi- és tojá^beadási kötelezettségét MegtuptifrnHa zsebében a kitüntetést, később az|in a háromezer forintot is. Ez aztán visszazäkkentette a jelenbe. Ott élt i nnét Iatván-aknán. lent a fejtésben, többi társával együtt és szinte látta, amint azok döngetik a csillogó szén falát- „Hát ez jót vau" — állapította meg. „Eddig sem vallot­tunk szégyent, de a jövőben aztán még jobb n-nrM* k' li "tetetni. Az t ívtársak Ha is lesznek. Odaadják azok » szi­vüket is, ha a termelésről, — a békéről van szó." így gondolkodott és igy is határo­zott. Fent a pirospalatetös aknatorony alatt fejtésének bányászai, meg a töb­biek is gratuláltak neki és Bátai elv­társ büszke volt. A kézfogáséi: után azt, mondta: „Ez csak a kezdet." A többit már lent mondta el a fejtésben, meg ott, ahol a munka engedte. Be­szélt a békéről, hogy a termelés foko­zásával hogyan lőhet harcolni, beszélt a háborús uszítókról, meg arról, hoay aláírják a békéivel és azt követelik, hogy az őt nagyhatalom kössön béke­egyezményt. Ennek a kötetelésneh alapot Is kellett teremteni. Mert nem lehet csak úgy követelni valamit, hogy Szűr községben a Szabad Föld­kampány során is megmutatta a dol­gozó nép, hogy megértette szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs kon­gresszusi beszédét. Negyven dolgozó paraszt fizetett elő egy évre. Bádi Sándor és Bordás Mihály gyűjtötték az előfizetőket. Mindketten 20~20 előfizetőt szereztek. Boldogan fizet­jük elő a Szabad Földet, mert tudjuk azt, ha bókét akarunk, akkor tanul­nunk kell, hogy közelebbről is meg­ismerjük a háboiúe gyujtogatók pisz­kos, aljas munkáját és megtanuljuk, hogyan tudjuk még jobban erősíteni drága hazánkat Vegyék tudomásul, hogy itt nem lesz többé csirkefogó, háborús gyujtogató gengsztereknek helyük. Nem rablás, fosztogatás és emberkínzás jut a dolgozó emberek­nek osztályrészül. Ez a haza, a be­csületes dolgozók hazája. Szabad életünket védjük és a békéért harco­lunk. Ezt bebizonyítjuk azzal is, hogy többet és jobbat termelünk. így például nálunk a tavaszi kalászoso­kat 100 százalékig elvetettük. Bui- gonya, napraforgó, mák é$ bükköny 100 százalékig, árpa, zab, 110 száza­lékig, lucerna 87 százalékig került a főidbe. De vállaljuk azt, hogy május 1-ére 75 százalékig teljesítjük a ba­romfi- és tojásleadási kötelezettségün­ket is. Vállaljuk azt. hogy termésho­zamunkat 50 százalékkal emeljük. Mi így harcolunk a béliéért, fin vál­lalom, hogy a legelső leszek, aki ?W< százalékra teljesítem május 1-re a ba romíi- és tojásjeedási kötelezettsége­met. Éljen szereteti ’vezérünk. Rákosi Mátyás elvtárs, éljen a világ béketá bora és annak nagy vezére, Szté'h elvtársi Bordás Mihály felügyelőbtzot? ? ági elnök. Szűr. — Kossuth-tszc:

Next

/
Thumbnails
Contents